BK BH 1991/184
BK BH 1991/184
1991.05.01.
A csalás akkor is megvalósul, ha az elkövető a sértettet jogilag tiltott vagy erkölcsileg helytelenített ellenszolgáltatás ígéretével téveszti meg [Btk. 318. §].
L. BH 91/5/184
A városi bíróság a vádlottat csalás büntettében mondotta ki bűnösnek, ezért mint többszörös visszaesőt főbüntetésül 6 hónapi börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 1 évre közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a kiszabott főbüntetés tartama - végrehajtási kegyelem folytán - az egynyolcadával csökken, a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.
A tényállás az alábbiakban összegezhető.
A 23 éves vádlott többszörös és különös visszaeső. Ezen túlmenően is büntetett előéletű. Lovak adásvételével foglalkozik, amelyből havonta 5000 forint körüli jövedelme van. Vagyonnal nem rendelkezik.
A vádlott a sértettel régóta ismeretségi viszonyban van. A sértett által vezetett húsüzlet ugyanis lakásuk közelében üzemmel. A vádlott ismételten kért nagyobb összegeket kölcsön a sértettől. Ezeket pontosan visszafizette. Igy a sértett bizalmát megszerezte. Egy visszafizetés alkalmával a vádlott megemlítette a sértettnek, hogy olcsón, 40 forintos áron tudna a részére nagyobb összegű NSZK márkát szerezni.
A vádlottnak ténylegesen nem állt szándékában az , hogy a sértett részére márkát vásároljon, ilyen vonatkozású kapcsolattal sem rendelkezet. A sértett ekként félrevezetve és megtévesztve akart tőle nagyobb összegű pénzt szerezni. A sértett ekkor még elutasító választ adott. Nem sokkal később, egyik találkozásuk alkalmával azonban azt közölte a vádlottal hogy meggondolta magát és szívesen vásárolna márkát. A vádlott rövidesen felkereste a sértettet, aki 100 000 forintot adott neki azzal a kéréssel, hogy korábbi ajánlatának megfelelően vásároljon azon a részére NSZK márkát.
A vádlott a pénzt - eredeti szándékaként megfelelően - a saját céljaira fordította, szórakozásra költötte.
A sértett ezután több ízben is sürgette a vádlottal, aki igyekezett őt megnyugtatni. Hangoztatta, hogy rövidesen hozza a márkát, majd később már csupán azt ígérte, hogy a pénzt visszafizeti.
A 100 000 forintot a vádlott csak a bírósági eljárás során fizette vissza a sértettnek, akinek a kára ezzel megtérült.
Az irányadó tényállásból a városi bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére. A felmentést célzó fellebbezéseket, illetve a védő ezzel kapcsolatos jogi érvelést a megyei bíróság nem láttam elfogadhatónak.
A vádlott nem azzal követte el a bűncselekményt, hogy a sértett részére - egyébként jogellenes módon - nem szerezte meg az ígért NSZK márkát, hanem azzal, hogy tőle tévedésbe ejtés útján, jogtalan haszonszerzési célzattal 100 000 forintot vett át, és ezzel ilyen összegű kárt okozott. Az a körülmény, hogy az elkövető a megtévesztés kapcsán jogilag tiltott vagy erkölcsileg helytelenített tevékenységre utal, nem szünteti meg sértettel szembeni cselekményének a társadalmi veszélyességét, és ez nem értékelhető büntetőséget kizáró okként sem. Ezen a címen tehát nincs alapja a felmentésre irányuló fellebbezésnek.
A védőnek az a hivatkozása helytálló, hogy a megtévesztés megvalósulása tekintetében általában nem annak van jelentősége, hogy az elkövető milyen célból kéri a „kölcsönt” hanem annak, hogy vissza akarja - e fizetni, illetve van -e erre reális lehetősége (BJD 6540). A jelen ügyben azonban egyrészt nem kölcsönről volt szó, másrészt pedig a vádlottnak nem volt visszafizetési szándéka.
A cselekmény jogi minősítése [Btk. 318. § (4) bek. a) pont] a fentebb írtakból következően törvényes. Az a körülmény, hogy a megtévesztés és a sértett kárának bekövetkezése között bizonyos idő telik el, nem teszi szükségessé a folytatólagosság [Btk. 12. § (2) bek.] megállapítását.
A büntetés kiszabása során a városi bíróság helyesen értékelte enyhítőként a vádlott beismerő vallomását, három kiskorú gyermekes családos állapotát, valamint azt, hogy a sértett kárát az eljárás során teljes egészében megtérítette.
A megyei bíróság további enyhítőként láttán értékelendőnek a sértett tényállásban rögzített közreható magatartását.
Az elsőfokú bíróság a többszörös visszaeső vádlott terhére értékelte azt, hogy emellett különös visszaeső. A megyei bíróság súlyosítóként vette figyelembe az ezt meghaladó bűntett előéletét is.
A megyei bíróság megítélése szerint a vádlottal szemben kiszabott, a vonatkozásban irányadó [Btk. 97. § (3) bek. a) pont, 98. § (1) bek.] büntetési tétel alsó határával egyező tartamban meghatározott főbüntetés kifejezetten méltányos. Annak mérséklése csak enyhítő rendelkezések alkalmazásával volna lehetséges. Ez indokolttá tevő különös méltánylást érdemlő körülményt [Btk. 97. § (4) bek.] viszont nem áll fenn.
A megyei bíróság a fentebb kifejezettnek megfelelően helybenhagyta a városi bíróság fellebbezésekkel támadott ítéletét. (Fejér Megyei Bíróság Bf. 471/1990.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás