PK BH 1991/196
PK BH 1991/196
1991.05.01.
Sajtó–helyreigazítási perben csak a közlemény megjelenésétől számított harminc napon belül a sajtószervhez megérkezett írásbeli kérelemben megjelölt tényállítások helyreigazítását lehet kérni [Pp. 342. § (1) bek., 345. § (3) bek.; PK 13. sz.; PK 15. sz.].
A Megyei Hírlap 1990. július 30-ai számában „Kizárták a tagok sorából F. J. volt elnököt és vezetőtársait” címmel és az 1990. július 31-ei számában „A volt tsz elnöknek és társainak több százezer forintot kell visszafizetnie „ címmel megjelent sajtóközlemények helyreigazítása iránt előterjesztett kérelem teljesítését az alperes megtagadta, és az erre irányuló keresetnek is az elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság az ítéletével az alperest mindkét újságcikkel kapcsolatban helyreigazító közlemény közlésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint a felperes a keresetindítási határidő elmulasztását betegsége igazolásával kimentette, ezért a keresetet határidőben előterjesztettnek kellett tekinteni. A bíróság arra is utalt, hogy a felperes akadályoztatása miatt a Pp. 342. §-ának (1) bekezdésében előírt harmincnapos határidőt sem lehetett szigorúan értelmezni, és e határidő alatt kifejezetten nem kért és csak a keresetben érvényesített helyreigazítás iránti igényt is el kellett bírálni. Érdemben pedig az elsőfokú bíróság kifejtette: az 1990. július 30-ai újságcikk egyértelműen arról tudósít, hogy a termelőszövetkezet névszerint megjelölt vezetőit – köztük az ugyancsak névszerint megjelölt felperest – az ellenük lefolytatott kártérítési és fegyelmi eljárás eredményeként a közgyűlés kizárta a tagok sorából. Miután azonban a közgyűlés a felperessel szemben kizáró határozatot nem hozott, e tényállítás nem felel meg a valóságnak, ezért a felperes megalapozottan kérte a valótlan tartamú közlemény helyreigazítását. Az 1990. július 31-ei lapszámában megjelent tudósítással kapcsolatban pedig azt állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az abban ismertetett, a tsz.-vezetők által elkövetett visszaélések a felperesre csak annyiban vonatkoznak, hogy a jogtalanul felvett prémiumot a felperesnek is vissza kell téríteni. Az erről szóló közgyűlési határozat indokolása azonban azt is hangsúlyozza, hogy a felperes a prémiumot jóhiszeműen vette fel, ezért ebben a keretben az alperes helyreigazítására kötelezése ugyancsak indokolt volt.
Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és elsődlegesen a kereset elutasítása, másodlagosan pedig az elsőfokú ítéletben elrendelt helyett eltérő szövegű helyreigazító közlemény közzététele érdekében az alperes fellebbezett.
A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbi okok miatt túlnyomó részben alaptalan.
A személyiséget a sajtóközlemény útján ért sérelem orvoslására szolgáló sajátos jogintézmény a sajtó–helyreigazítás, melyet a Ptk. 79. §-ának (1) bekezdése szabályoz. A Pp. 342. §-ának (1) bekezdése értelmében a sajtó–helyreigazítást a közlemény megjelenésétől számított harminc napon belül írásban lehet kérni a napilaptól. Ez egyben előfeltétele is a sajtó–helyreigazítási igény per útján való érvényesítésének. E harmincnapos határidő anyagi jogi határidőnek minősül, ezért a késedelem kimentésére, a mulasztás igazolására nincs jogszabályi lehetőség. Az alperes ezért a fellebbezésében megalapozottan támadta az elsőfokú ítélet indoklásának ezzel ellentétes okfejtését.
A fentiek szerint a felperes a bíróságtól a sajtó–helyreigazítási perben csak azoknak a tényállításoknak a helyreigazítását kérhette, amelyeket a sajtószervhez a Pp. 342. §-ának (1) bekezdésében meghatározott harminc napon belül megérkezett írásbeli kérelmében megjelölt (Legfelsőbb Bíróság PK 13. sz. állásfoglalásának II. pontja).
A rendelkezésre álló adatok szerint a felperes a sajtóközlemények megjelenésétől számított harminc napon belül a sajtószervtől két kérdésben kért helyreigazítást: a termelőszövetkezetből való kizárás, valamint a prémium visszafizetéséről szóló határozat tartalma kérdésében. Az utóbbi kérdéskört érintő kérelem egyértelműen megfogalmazódik a helyreigazítási kérelemhez mellékelt levél tartalmi összefüggéseiből. Az elsőfokú bíróság ezért nem tévedett, amikor a felperes által kért, e két kérdésben helyreigazítás elrendelésére irányuló keresetet érdemben tárgyalta. Az előzetes igényközlés ugyanis megtörtént.
Az alperes a fellebbezésben már elismerte, hogy az 1990. július 30-ai sajtóközleményben közölt az a tény, amely szerint a felperest a vezetőtársaival együtt kizárták a termelőszövetkezetből, valótlan, ezért annak helyreigazítását az elsőfokú bíróság megalapozottan rendelte el. Ezzel kapcsolatban az alperes alaptalanul hivatkozik arra, hogy a közölt valótlan tény mások nyilatkozatain alapszik. A Legfelsőbb Bíróság PK 14. sz. állásfoglalásában kifejtettek szerint ugyanis az olyan sajtóközlemény valóságát is általában a sajtószerv köteles bizonyítani, amely híven közli más személy tényállítását, nyilatkozatát, vagy átveszi más szerv közleményét. A helyreigazítás tehát ez okból sem volt mellőzhető. A felperes által kifogásolt további kérdéskör, a prémium visszafizetésére kötelező közgyűlési határozat tartalmának ismertetése a következők miatt igényelt helyreigazítást: az 1990. július 13-ai újságcikk a termelőszövetkezet vezetőségéről általánosságban és felperesre is vonatkoztathatóan azt közli, hogy a nevezettek a „saját zsebüket gazdagító, a szövetkezetnek pedig kárt okozó tevékenységet folytattak”. Miután pedig a jogtalanul felvett prémium visszafizetésére kötelező határozat a felperes vonatkozásában azt hangsúlyozza, hogy részéről a prémium felvétele jóhiszeműen történt, ezért a felperesnek fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a közvélemény erről is tudomást szerezzen.
Az alperesnek a kereset elutasítására irányuló elsődleges fellebbezési kérelme ezért nem volt alapos.
A Pp. 345. §-ának (3) bekezdése és a Legfelsőbb Bíróság PK 15. számú állásfoglalásának I. pontja szerint a helyreigazító közlemény szövegét a bíróság a kérelem és az ellenkérelem keretei között a belátása szerint állapítja meg. A helyreigazító közlemény akkor felel meg a rendeltetésének, ha félreérthetetlenül közli, hogy melyek a valótlan tényállítások, szükség esetén pedig a való tényeket is. Az igényérvényesítőt elmarasztaló határozatról való tudósítás pedig csak akkor felel meg a hiteles és pontos tájékoztatás törvényi követelményének, ha a jogerő kérdéséről is tájékoztatást ad. Ezeknek a követelményeknek a teljesülése érdekében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság által elrendelt helyreigazítási tartalmi körén belül az alperest olyan helyreigazító közlemény közzétételére kötelezte, amely szerint az említett című „Közlemények valótlan tényt állítanak azzal, hogy S. M-t – (a felperest) – a közgyűlés kizárta a termelőszövetkezetből. A közgyűlés határozata ugyanis S. M-t csak a jóhiszeműen, de jogosulatlanul felvett prémium visszafizetésére kötelezte. A határozat azonban még nem jogerős.”
(Legf. Bír. Pf. IV. 21 053/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás