PK BH 1991/235
PK BH 1991/235
1991.06.01.
Ha az örökhagyó és a túlélő házastársa az ági ingatlanban közösen beruházásokat végeztek, az ennek folytán előállott értéknövekedést teljes egészében a túlélő házastárs javára kell elszámolni, ha az ági öröklés alá nem eső hagyaték tekintetében egyébként házastársi öröklés címén ő az örökhagyó örököse [Ptk. 611. §; Ptk. 607. §].
F. Z. örökhagyó 1987. január 2-án leszármazó és végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt. Az örökhagyó hagyatékához tartozott az A-n Rákóczi u. 25. szám alatt fekvő házas ingatlan 1/2 része – melyet édesapjától örökölt.
Az örökhagyó után az ági vagyonban testvére: P. E-né, míg a nem ági eredetű vagyonban és az ági vagyon haszonélvezeti jogát illetően a túlélő házastárs: F. Z-né volt jogosult örökölni.
A perben a jogi képviselővel eljáró felperes kereseti kérelme az örökhagyó túlélő házastársát az alperest az ági ingatlanilletőségen megillető özvegyi haszonélvezeti jog pénzbeni megváltására irányult, e vonatkozásban a pertárgy értékét 25 000 forintban jelölte meg. Az özvegyi jog megváltása, illetőleg az örökhagyó és az alperes által az ingatlanban végzett beruházásokkal kapcsolatos mindennemű alperesi igény kielégítése fejében a per során 35 000 forint megfizetésére tett egyezségi ajánlatot.
Az ugyancsak jogi képviselővel eljáró alperes a kereset elutasítását kérte; állította, hogy az örökhagyóval közös lakásuk az ingatlanban volt, így egyoldalú kérelemre az özvegyi haszonélvezeti jogát nem lehet megváltani. Az alperes előadta továbbá, hogy az örökhagyóval közösen jelentős beruházásokat végeztek az ingatlanban, egy külön lakrészt alakítottak ki a maguk számára, és csak az átalakítási munkák miatt tartózkodtak ideiglenesen az ő szolgálati lakásában.
A városi bíróság ítéletével az alperesnek az ági ingatlanilletőségen fennálló özvegyi haszonélvezeti jogát „megszüntette”, egyidejűleg azt „27 000 forint ellenében megváltotta”. Kötelezte a felperest „az ingatlanban végzett beruházás fele részének”, 15 000 forintnak a megfizetésére. Megállapította, hogy az alperes és az örökhagyó állandóan lakása B-n, az alperes szolgálati lakásában volt, és csak a beruházások befejezése után tervezték beköltözésüket az A-i ingatlanba, ebben azonban az örökhagyó váratlan halála megakadályozta őket. A bíróság a beszerzett ingatlanforgalmi szakértői vélemény alapján az ingatlan forgalmi értékét beruházásokkal együtt 160 000 forintban állapította meg, melyből az örökhagyó és az alperes közös beruházásának forgalmi értéknövelő hatása 30 000 forint.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet kisebb részbeni változtatással helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Téves a jogerős ítéletnek az ági jellegű ingatlanon végzett beruházások értékének megtérítésére vonatkozó rendelkezése.
A Ptk. 611. és 613. §-a értelmében ági vagyonnak az a vagyontárgy minősül, amely a jogszabályban meghatározott személyekről ingyenesen hárult az örökhagyóra, és az örökhagyó hagyatékában természetesen megvan.
Ebből következik az is, hogy a vagyontárgy az átszállása időpontjában meglevő „alakjában” esik ági öröklés alá.
Ingatlanok esetében gyakori, hogy az ági eredetű ingatlanban utóbb az örökhagyó különböző értéknövelő beruházásokat végez. Ezeknek a beruházásoknak szerzeményi jellegén nem változtat az a tény, hogy az ingatlan maga ági vagyonnak minősül. A szerzeményi vagyon ilyen esetben az az értéknövekedés, amely az ági jellegű ingatlanban a beruházás folytán keletkezett.
Ha a beruházás az örökhagyónak és a házastársának közös vagyoni beruházása volt, annak 1/2 része házastársi vagyonközösség jogcímén a túlélő házastársat illeti, a másik 1/2 rész pedig az örökhagyó hagyatékához tartozik mint szerzeményi vagyon. Ezt a szerzeményi vagyont – végintézkedés hiányában – a Ptk. 607. §-ának (4) bekezdése értelmében a túlélő házastárs örökli.
Az alperest megillető beruházások forgalmi értéknövelő hatásának figyelmen kívül hagyásával lehet megállapítani az ági ingatlanilletőség forgalmi értékét, mely a haszonélvezet megváltásának az alapja.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a haszonélvezeti jog megváltására és az ingatlanra fordított beruházások elszámolására vonatkozó rendelkezéseit – a perköltség és a le nem rótt illeték viselésére is kiterjedően – a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a városi bíróságot ebben a keretben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(P. törv. II. 21 080/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás