• Tartalom

PK BH 1991/24

PK BH 1991/24

1991.01.01.
I. Perbeli jogképesség hiányában idézés kibocsátása nélkül kell a keresetlevelet elutasítani, ha a felperes a pert meghalt személy ellen indította meg [Pp. 48. §, 130. § (1) bek. e) pont].
II. A keresetlevél hiányainak pótlására a felet olyan tartamú határidő kitűzésével kell felhívni, ami elégséges a megjelölt adatok, okiratok beszerzésére [Pp. 95. § (1) bek.1].
A Budapest, B. út 58. szám alatti házasingatlannak a perben részt vevő felek a közös tulajdonosai. A felperes a keresetlevelében azt kérte, hogy az ingatlanból őt megillető 7/30 tulajdoni hányaddal, „mindenkori tiszta értékével megrövidítés nélkül rendelkezhessen”. Egyebek mellett azt sérelmezte, hogy N. L. IV. r. alperes a tulajdonostársak hozzájárulása nélkül intézkedett a perbeli ingatlanban levő lakások bérbeadásáról. A felperes eredeti keresetével VI. r. alperesként perbe vonta P. J-t is, aki az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint – 3/30-ad részben volt tulajdonosa a perbeli ingatlannak.
Az elsőfokú bíróság a keresetlevél alapján határnapot tűzött a per érdemi tárgyalására. Az 1987. december 1. napján megtartott tárgyaláson a személyesen jelen levő VII. r. alperes azt adta elő, hogy P. J. VI. r. alperes 1987. április 4. napján meghalt.
Az eljáró bíróság végzésében megállapította az eljárás félbeszakadását. A felperes fellebbezését elbíráló Fővárosi Bíróság végzésével az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta, egyben az elsőfokú bíróságot a keresetlevél hiányosságainak pótlására utasította. Határozatát azzal indokolta, hogy miután a IV. r. alperes már a per megindítása előtt meghalt, emiatt vele szemben a peres eljárás meg sem indulhatott. Ebből következően a kerületi bíróság helyes eljárása az lett volna, ha a bíróság a felperest a keresetlevél hiányainak pótlására hívja fel, így arra, hogy keresetét az élő tulajdonostársakkal szemben terjessze elő, P. J. „jogutódait is nevezze meg alperesekként”.
A kerületi bíróság előtti eljárás folytatása során a bíróság felhívta a felperest arra, gondoskodjék P. J. jogutódainak perbevonásáról 8 nap alatt, hagyatékadó végzés csatolásával egyidejűleg.
A felperes a rendelkezésre álló határidő alatt a felhívásban foglaltaknak nem tett eleget. Ezért a kerületi bíróság végzésével a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének g) pontjára alapítottan.
A felperes az 1988. július 27. napján érkezett beadványában – egyebek mellett – azt közölte a bírósággal, hogy P. J. hagyatéki ügyére vonatkozó adatokat nem tudta megszerezni, mert a hozzátartozóktól nem kapott megfelelő tájékoztatást.
A kerületi bíróság elutasító határozata ellen előterjesztett fellebbezésében utalt a felperes arra is, hogy nem az ő mulasztása, hanem az elhúzódó hatósági eljárások miatt nem tudta csatolni „a per folytatásához szükséges telekkönyvi szemlét”.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, egyben a pert megszüntette.
A határozata indokolásában megállapította, hogy a kereseti követelés tárgya olyan, amelynek elbírálásához valamennyi tulajdonostárs perbenállása kötelező. Tekintettel arra, hogy a felperes a rendelkezésére álló határidő alatt az egyik volt tulajdonostárs jogutódait nem vonta perbe, ez a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását eredményezi a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint. Közömbös, hogy a felperes saját hanyagsága, vagy a jogutódok személyének tisztázása – a hagyatéki eljárás és az ingatlan-nyilvántartás átvezetése – miatt nem tett eleget a hiánypótló végzésnek.
A jogerős végzés ellen törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Tévedett a másodfokú bíróság akkor, amikor nem észlelte, illetve nem tulajdonított jelentőséget annak a körülménynek, hogy az elsőfokú bíróság olyan tartalmú határidő tűzésével hívta fel – a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásának terhével – a felperest a VI. r. alperes jogutódainak, illetve a perben érdekelt tulajdonostársaknak a perbevonására, amely határidő alatt a hagyatéki eljárás folyamatban léte miatt a felperes a felhívásban foglaltaknak nyilvánvalóan nem tehetett eleget. A felperes jogi képviselő nélkül járt el, így a Pp. 3. §-ának (1) bekezdéséből következően a bíróságnak olyan módon kellett volna a felperest jogai megfelelő gyakorlásában segítenie, hogy elégséges idő álljon rendelkezésére a szükséges adatok, okiratok beszerzésére. Az adott esetben indokolt lett volna, ha a bíróság – a VI. r. alperessel rokoni kapcsolatban levő – alperesek bármelyikét felhívja arra, hogy közölje az általa ismert adatokat a hagyatéki eljárással kapcsolatosan. A hagyatéki ügy számának ismeretében ugyanis mód lett volna a szóba jöhető jogutódok személyének felderítésére, amikor is a felperes – bírói felhívásra – nyilvánvalóan a nevezettekre is kiterjesztette volna kereseti kérelmét. Így lehetőség lett volna arra, hogy a bíróság a keresetlevélben előadottakat érdemben tárgyalja.
A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a VI. r. alperes vonatkozásában hozott pert megszüntető határozatot nem érintve a törvényességi óvással támadott másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően. Egyben az elsőfokú bíróságot utasította az eljárás folytatására.
(P. törv. I. 21 059/1989. sz.)
1

Az 1999: CX. törvény 15. §-a módosító rendelkezése folytán, a hatályos szövegben 95. § (2) bekezdésre változott.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére