PK BH 1991/25
PK BH 1991/25
1991.01.01.
A felajánlott lakás megfelelőségének és a befogadó nyilatkozatának vizsgálata nélkül a karhatalmi átköltöztetésről rendelkezni nem lehet. [14/1979. (IX. 17.) IM r. (Vhr.) 63. § és 68. §].
A városi bíróság a jogerős ítéletével a felek házasságát felbontotta és a házastársi közös lakás kizárólagos használatára a végrehajtást kérőt jogosította fel. Az adóst kötelezte a lakás kiürítésére azzal, hogy az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.
A jogerős ítélet egyben kötelezte a végrehajtást kérőt, hogy a lakás birtokba adásával egyidejűleg fizessen meg az adósnak 133 333 Ft lakáshasználati jog ellenértéket.
A végrehajtást kérő a lakáshasználati jog ellenértékének összegét bírósági letétbe helyezte, és a városi bíróság azt jelenleg is bírósági letétként kezeli.
Az adós a lakás kiürítésére és a letétbe helyezett összeg felvételére nem volt hajlandó, ezért a végrehajtást kérő kérelmére a városi bíróság végrehajtási lapot állított ki vele szemben.
A városi bíróság előtt folyamatban levő eljárásban a végrehajtást kérő előadta, hogy az adós az ingatlant kiüríteni nem hajlandó, és olyan magatartást tanúsít, amely miatt ő a gyermekeivel máshol kénytelen lakni. Ezért a karhatalmi kilakoltatás elrendelését kérte azzal, hogy a végrehajtási eljárás során az adóst szülei lakásába költöztessék át.
A bíróság 3. sorszámú jogerős végzésével elrendelte a megjelölt címre az adós karhatalmi kilakoltatását. A végzés – fellebbezés hiányában – elsőfokon jogerőre emelkedett.
A bírósági végrehajtó jegyzőkönyvét a végrehajtást foganatosító bíróságnak megküldve rögzítette, hogy az adóst a megjelölt címen nem fogadják be.
A karhatalmi végrehajtást elrendelő jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás a következők szerint alapos.
A 14/1979. (IX. 17.) IM rendelet (Vhr.) 65. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint ha a lakásban jogcím nélkül lakó személy az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni, de a kötelezett a végrehajtó okiratban foglalt felhívásnak nem tett eleget, a bíróság az 1979. évi 18. tvr. (Vht.) 95. §-ának b) pontját alkalmazva pénzbírságot szab ki.
A Vhr. 63. §-ának (4) bekezdése alapján alkalmazandó (1) és (2) bekezdései szerint lehetőség van arra is, hogy a jogcím nélkül lakó rosszhiszemű kötelezett elhelyezéséről a végrehajtást kérő gondoskodjon. Ekkor a bejelentett lakás megfelelőségéről a bíróság határoz.
A végrehajtást foganatosító városi bíróság azonban a felajánlott lakás megfelelőségének a vizsgálata nélkül és az ingatlan fölött rendelkezni jogosult személy befogadó nyilatkozata hiányában rendelkezett az adós karhatalmi átköltöztetéséről. Ezért s döntése megalapozatlan.
Az óvásban kifejtettekkel ellentétben annak azonban nincs jogi akadálya, hogy a végrehajtást foganatosító bíróság ugyanabban a végzésben határozzon a felajánlott lakás megfelelőségéről és a karhatalmi végrehajtás elrendeléséről. Az adós ugyanis az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni, így reá nézve a rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználókra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A Vhr. 63. §-ának (4) bekezdése szerint pedig ebben az esetben a lakás megfelelősége tárgyában hozott végzés elleni fellebbezésre a 68. § (3) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint a fellebbezésnek az eljárás folytatására nincs halasztó hatálya.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a városi bíróság végzését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a városi bíróságot a lakás megfelelősége és a karhatalmi végrehajtás elrendelése iránti kérelem tárgyában új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(P. törv. II. 20 145/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás