GK BH 1991/26
GK BH 1991/26
1991.01.01.
A beruházás lebonyolításával megbízott és a kivitelező vállalkozói díját kifizető szervezetnek a beruházó elleni megtérítési igénye akkor válik esedékessé, amikor a díjat kifizette [Ptk. 479. § (1) bek., 324. § (1) bek., 326. § (1) bek.].
A felperes mint megbízott és az alperes mint megbízó között létrejött megbízási szerződésben a felperes vállalta egy 150 férőhelyes óvoda és 10 férőhelyes bölcsőde beruházásának lebonyolítását. Az említett létesítmények kivitelezésére a felperes – mint megrendelő – 1980. december 20-án építési szerződést kötött egy építőipari szövetkezettel (a továbbiakban: kivitelező).
A kivitelező kérelmére az elsőfokú bíróság 1 041 047 Ft és kamata megfizetése iránt fizetési meghagyást bocsátott ki a jelen per felperesével szemben, mert az az építési szerződésben kikötött vállalkozói díj egy részét nem fizette meg. Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a felperes – ezen megelőzően keletkezett per alperese – a vele szemben érvényesített követelés érvényesítése iránt keresetet terjesztett elő a jelen per alperese ellen. Ezen ügyek egyesítése folytán a felperes I. r., az alperes pedig a II. r. alperes megjelölést kapott. Az egyesített ügyben a bíróság a II. r. alperest 1 041 047 Ft vállalkozói díjnak és kamatának közvetlenül a kivitelező felperes javára történő megfizetésére kötelezte, az I. r. alperessel szemben előterjesztett keresetet pedig elutasította.
A Legfelsőbb Bíróság – fellebbezés folytán – az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a per újabb tárgyalását, valamint újabb határozat hozatalát rendelte el. A végzés indoklása szerint a II. r. alperes elévülési kifogását az elsőfokú bíróság nem bírálta el, és ennek a pótlása további terjedelmes bizonyítást igényel.
A per újabb tárgyalása során az elsőfokú bíróság a kivitelező és az I. r. alperes közötti pert elkülönítette, a továbbiakban csak a felperes és az alperes között folyó perben pedig a felperes keresetét – elévülés okából – elutasította.
A felperes fellebbezése folytán a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indoklása szerint az alperes a felpereshez intézett, 1985. június 26. napján kelt levelével a per tárgyát képező követelést elismerte. A felperes ettől számított egy éven belül nem szólította fel az alperest követelésének teljesítésére, és keresetét vele szemben csak 1986. október 28-án nyújtotta be. Ehhez képest a követelése a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmében elévült.
Az elsőfokú és a másodfokú bíróság ítéletei ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvást emelt, amelyben az ítéletek hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalára való utasítását indítványozta.
Az óvás indoklása szerint a felperes és az alperes között létrejött megbízási szerződés értelmében a beruházás lebonyolításához szükséges pénzügyi fedezetet az Országos Takarékpénztár Kommunális Fiókjánál az alperes biztosította, és a pénzügyi fedezet feletti rendelkezési jogot átruházta a felperesre. (3.1. pont, ill. 3.2. pont.) A szerződés 3.6. pontja szerint a felperes a megbízási szerződés teljesítéséhez szükséges szerződéseket az alperes nevében, javára, terhére és kockázatára köti meg. A felperes mint megrendelő azonban a kivitelezővel az építési szerződést a saját nevében kötötte meg, ezért a kivitelező a vállalkozói díj megfizetésére irányuló követelését a felperessel szemben volt jogosult a Ptk. 389. §-a alapján érvényesíteni. A felperes az alperessel szemben a követelését a kivitelező ellen előterjesztett – elkülönített perbeni – vállalkozói díj megfizetésére irányuló követelésére alapozta. Ez a követelés akkor válik esedékessé, amikor a felperes a vállalkozói díjat a kivitelezőnek megfizeti, s így a követelésének elévülése is ekkor kezdődik meg. E követelésre vonatkozóan az alperesnek a felpereshez intézett 1985. június 26. napján kelt levelében ugyan közölte, hogy a a kivitelező által követelt vállalkozói díj kifizetése – a felperes diszpozíciójával – megtörténhet, a kifizetés azonban ennek ellenére – a per adatai szerint – nem történt meg. Tévedett tehát az elsőfokú és a másodfokú bíróság akkor, amikor megállapította, hogy a felperes követelésének elévülése az alperes említett levelével megkezdődött, és ezért követelése elévülét.
Az óvás alapos.
A felek között megbízási jogviszony állott fenn. A Ptk. 479. §-ának (1) bekezdése szerint az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. E jogszabályhely alkalmazásával kapcsolatban kialakult állandó bírói gyakorlat szerint a megbízott megtérítési igénye a megbízó ellen akkor válik esedékessé, amikor a bankszámláját a pénzintézet a vállalkozó javára megterhelte. (Gazdasági Perek Döntvénytára 3. kötetében 431. sorszám alatt közzétett jogeset.) Azáltal, hogy a megbízó alperes az érintett vállalkozói díjkövetelés kifizethetőségére nézve az érintett vállalkozói díjkövetelés kifizethetőségére nézve nyilatkozott, a felperes megtérítési igényét nem tette esedékessé, ilyen joghatás a Ptk. 326. §-ának (1) bekezdése értelmében csak a követelés felperes általi kifizetéséhez fűződik. A per adatai szerint az érintett vállalkozói díjra vonatkozóan a kivitelező és a jelen per felperese között 1988. április 26-i tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített, a bíróság által jóváhagyott egyezség született, amely egyezségben a felperes vállalta, hogy 1 041 047 Ft-ot és ennek 1984. február 22. napjától számított késedelmi kamatát a kivitelező részére megfizeti. Arra nézve viszont, hogy a felperes ezen egyezségben vállalt fizetési kötelezettségének eleget tett-e, és a fizetés mikor történt, a perben nincs adat. Tekintettel arra, hogy az egyezség megkötésére a per folyamatban léte alatt került sor, a perbeli követelésre vonatkozóan az elévülés kérdése fel sem vetődhet. Ennélfogva az elévülés a felperes kereseti követelésének érvényesítését nem gátolja.
Minthogy pedig az eljárt bíróságok – az elévülés kérdésében elfoglalt álláspontjuknál fogva – a kereseti követelés megalapozott voltát nem vizsgálták, ezért a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa az elévülést jogszabálysértéssel megállapító első- és másodfokú ítéleteket a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Eln. Tan. G. törv. 31 954/1989. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás