28/1991. (II. 21.) Korm. rendelet¹

1. § A Kormány az állami tulajdonban levő vagyon privatizálásának, vállalkozásba adásának elősegítése, az új magánvállalkozások létrejöttének támogatása érdekében egzisztencia hitel (a továbbiakban: hitel) és részletfizetési kedvezmény konstrukciót hoz létre.

2. §² A hitel forrása a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB Rt.) által nyújtott refinanszírozási hitel.

3. § (1)³ A hitel az állami tulajdonban álló vagyon, vagyonrészek (a továbbiakban: vagyonrész) — ideértve az állami termőföldet, a gazdasági társaság üzletrészét, részvényét, a bérleti jogot, valamint a többségében állami tulajdonban lévő részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság vagyonát — értékesítése esetén vehető igénybe.

(2) Az állami tulajdonban álló vagyonrész értékesítése esetén hitel olyan mértékben nyújtható, amilyen mértékben az ellenérték — a (3) bekezdésben meghatározott vagyonkezelő szervezet vagy megbízottja (a továbbiakban: vagyonkezelő szervezet) nyilatkozata alapján — az államadósság törlesztésére szolgál. Hitel és részletfizetési kedvezmény igénybevételével állami vállalat kezelésében lévő vagyonrészeket — az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 53. § (1) bekezdése alapján történő vagyonelvonás után — csak a vagyonkezelő szervezet értékesíthet.

(3) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, vagyonkezelő szervezetnek minősül:

(4) A vagyonrész értékesítése során felmerülő és az értékesítés előtt meghirdetett, egyébként a vevőt terhelő fizetési kötelezettségek (privatizációs költségek) fedezetére ez a hitel és részletfizetési kedvezmény nem vehető igénybe.

4. § (1)⁸ Ha a befolyt vételárnak — a 3. § (4) bekezdés szerinti összeggel csökkentett — meghatározott hányada törvény alapján az alapítói jogokat gyakorló önkormányzatot illeti meg, ennek erejéig a vevő részletfizetési kedvezményre jogosult. A részletfizetés feltételei a hitelfeltételekkel azonosak (kamat, futamidő, türelmi idő, saját forrás). A késedelmi kamat mértéke a részletfizetési kedvezmény esetében is megegyezik a pénzintézet által érvényesíthető késedelmi kamat mértékével.

(2)⁹ Az (1) bekezdés szerinti részletfizetés lebonyolításáért, ideértve a részletfizetéseknek az alapítói jogot gyakorló önkormányzathoz juttatását, a hitelt igénybevevőnek a 9. § (1) bekezdése szerinti kamatkülönbséggel azonos mértékű, évi 4% kezelési költséget kell fizetnie.

5. §¹⁰ (1) Hitelt és részletfizetési kedvezményt azok a devizajogszabályok alkalmazása szempontjából belföldinek minősülő magánszemélyek, s kizárólag e személyekből álló társaságok, szövetkezetek — kivéve a takarékszövetkezetet, a lakásszövetkezetet és az iskolaszövetkezetet —, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására létrejött szervezetek vehetik igénybe, amelyek

(2) A hitel és részletfizetési kedvezmény több alkalommal is igénybe vehető. Új hitel, illetve részletfizetési kedvezmény igénybevétele esetén a korábban felvett hitel(ek) és részletfizetési kedvezmény együttes összegét figyelembe kell venni, és az így kiszámított hitel és részletfizetési kedvezménynek megfelelő, a 8. § (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel vehető igénybe az újabb hitel, illetve részletfizetési kedvezmény.

(3)¹¹ A hitel igénybevételével megvásárolt vagyonrészt a hiteltartozás fennállása alatt csak a pénzintézet hozzájárulásával lehet elidegeníteni, ideértve annak gazdasági társaságba nem pénzbeli betétként történő bevitelét is. A pénzintézet csak akkor járulhat hozzá az elidegenítéshez, ha az új tulajdonos az (1) bekezdés szerinti feltételeknek — az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével — megfelel. A 7. § (4) bekezdésében foglalt bérleti jog esetén — az átruházástól számított öt éven belül — a pénzintézet hozzájárulásának az is feltétele, hogy az elidegenítés során befolyó bevételből az eredeti vevő a pénzintézet felé fennálló tartozását teljes egészében kifizesse.

(4) A hitelből eredő tartozás átvállalásához a pénzintézet csak akkor járulhat hozzá, ha a tartozás átvállalója az (1) bekezdés szerinti feltételeknek — az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével — megfelel. A 7. § (4) bekezdésében foglalt bérleti jog megszerzéséből eredő tartozás átvállalása esetén a Vagyonügynökséget terhelő kezesi felelősségre a Polgári Törvénykönyv 332. § (3) bekezdése az irányadó.

6. § (1)¹² A hitel működtetése érdekében az állami vagyonkezelő szervezet vagy megbízottja, az MFB Rt. és a pénzintézetek feladatait külön megállapodásban rögzített eljárási rend szabályozza.

(2)¹³

7. § (1) A pénzintézetek az értékesítésre kerülő állami vagyonrész kikiáltási árához viszonyítva meghatározhatják azt az összeget, amely felett a vagyonrész megvásárlására a hitel és részletfizetési kedvezmény nem vehető igénybe.

(2)¹⁴ A 4. § (1) bekezdés szerinti értékesítés esetén a hitelt igénybe vevők készpénzben, illetve kárpótlási jegyben történő befizetését — kivéve a 3. § (4) bekezdés szerinti összeget — törvényben meghatározott arányban kell megosztani a vagyonkezelő szervezet és az alapítói jogot gyakorló önkormányzat között.

(3)¹⁵ A hitelintézetet és az alapítói jogot gyakorló önkormányzatot a hitellel és részletfizetéssel megvásárolt vagyontárgyon jelzálogjog illeti meg, amely az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.

(4) A Vagyonügynökség az 1990. évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó üzletek bérleti jogának értékesítése esetén a saját pénzforrásként befizetett készpénzből garanciális tartalékot képez az esetleges vállalkozói fizetésképtelenségből adódó — pénzintézetet ért — hitelezési veszteségek fedezésére. A Vagyonügynökség ezekért a veszteségekért — a garanciális tartalék mértékétől függetlenül — kezesként felel az erre vonatkozó eljárási rend szerint.

(5) A Vagyonügynökség a (4) bekezdésben foglalt bérleti jog értékesítése esetén az átruházástól számított 5 éven belül visszavásárolhatja a bérleti jogot, ha a vevő helyett — a (4) bekezdés alapján — mint kezes teljesített. A Vagyonügynökségnek az eredeti vevővel szembeni — saját követelésének beszámítása után még fennmaradó — tartozása csak akkor válik esedékessé, ha a bérleti jogot újra értékesíti.

8. § (1)¹⁶ A hitel, illetve részletfizetés iránti kérelem előterjesztésekor az igénylőnek igazolnia kell, hogy a vagyonrész megvásárlásához szükséges, a jogszabályban meghatározott összeg erejéig saját pénzforrással — ideértve a kárpótlási jegyet — rendelkezik.

(3) Részvényvásárlás esetén a szükséges saját pénzforrás mértékére a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény az irányadó.

(4) A 4. § (1) bekezdés szerinti esetben is egy törlesztő részletet állapít meg a pénzintézet.

9. § (1)¹⁸ A refinanszírozási hitel kamatának mértéke évi 3%. A hitelfelvevő által a pénzintézet részére fizetendő kamat mértéke évi 7%.

(2) A részletfizetés után a kamat — a 4. § (2) bekezdés szerinti kezelési költség kivételével — az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

10. §¹⁹

11. § (1)²⁰ Ez a rendelet 1991. március 1-jén lép hatályba.

(2)²¹ A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanoknak a Kincstári Vagyoni Igazgatóság²² által történő értékesítése esetén, ahol e rendelet alapítói jogot gyakorló önkormányzatot említ, azon az illetékes települési önkormányzatot kell érteni.