KK BH 1991/292
KK BH 1991/292
1991.07.01.
Annak eldöntésekor, hogy a társadalmi szervezet határozata törvénysértő-e, a törvény rendelkezéseinek megtartása mellett a társadalmi szervezet alapszabályára és más szabályzatára is figyelemmel kell lenni [1989. évi II. tv. 9. § c) pont és 10. § (1) bek.].
L BH 91/7/292
A felperes, aki az alperes vadásztársaság tagja, 1989. június 6-ára iratkozott be lesvadászatra. Ezt megelőzően, már június 5-én az esti órákban a vadászterületen vadászott. Emiatt összeszólalkozott vadásztársával, S. I.-val, akit a felperes tettleg is bántalmazott. A sértett az eseményekről nyomban bejelentést tett a vadőrnek, és a sérüléseiről orvosi látleletet is készíttetett.
A sértett feljelentése miatt a felperessel szemben büntető eljárás és a fegyvertartási engedély visszavonása iránti eljárás indult.
A városi bíróság könnyű testi sértés vétsége miatti büntető eljárást a magánvádló vádelejtésére tekintettel megszüntette.
Az alperes vadásztársaság fegyelmi bizottsága a felperest az 1990. január 18-án hozott határozatával kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta. Az eljárás során a fegyelmi bizottság figyelembe vette a sértett írásbeli bejelentését, a felperes 1989. augusztus 31-én történt meghallgatásáról felvett jegyzőkönyvet, valamint a büntető eljárás iratait. Az alperes vadásztársaság az 1990. április 19-én tartott közgyűlésén a fegyelmi bizottság döntését helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes fegyelmi határozatának hatályon kívül helyezését kérte törvénysértés miatt, hivatkozva a fegyelmi eljárás szabálytalanságaira.
A megyei bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában megállapította, hogy a fegyelmi eljárás elhúzódása, valamint egy tanúnak a felperes távollétében történt meghallgatása ugyan szabálytalan volt, de ezek a szabálytalanságok a fegyelmi eljárásban hozott döntés érdemére nem hatottak ki. Ezért a keresettel támadott határozat nem törvénysértő.
A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a keresetében foglaltaknak megfelelően az alperes határozatának törvénysértés miatt történő hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. Az alperes ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.
Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv) 10. §-ának (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag a bíróság előtt megtámadhatja. Az Etv. 9. §-ának c) pontja szerint a társadalmi szervezet tagja köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.
A társadalmi szervezet tagja által indított perben a törvénysértés megállapítása során elsődlegesen az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá a társadalmi szervezet alapszabályának - fegyelmi határozat megtámadása esetén a fegyelmi szabályzatnak - megtartását kell a bíróságnak vizsgálnia.
A rendelkezésre álló adatokból, így elsődlegesen a büntető eljárás irataiból, az orvosi látleletből és a felperes személyes előadásából megállapítható, hogy a felperes a vadásztársaság alapszabályát és a fegyelmi szabályokat is megsértette, tehát vele szemben a fegyelmi eljárásnak helye volt. Az alapszabály 12. §-ának a) pontja értelmében a vadásztársaság tagja a vadásztársaság területén a vadászati szabályzat, az alapszabály és a házi szabályzat megtartásával vadászhat. A fegyelmi szabályzat 3. §-ának a) pontja szerint fegyelmi vétséget az a vadász követ el, aki a vadgazdálkodásra, vadászatra, fegyverhasználatra vonatkozó rendelkezéseket megszegi, illetőleg - a b) pont alapján - ha nem tartja meg a vadásztársaság alapszabályának, szabályzatának előírásait. A fegyelmi büntetések közül a kizárás fegyelmi büntetést a fegyelmi eljárás során a szabályzat 4. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján alkalmazhatta fegyelmi bizottság, illetőleg a határozatot felülbíráló alperesi közgyűlés.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes által kifogásolt eljárási szabálysértések az ügy érdemére nem hatotta ki. A fegyelmi eljárás időtartamát a szabályzat 14. §-ának (4) bekezdése 30 napban állapítja meg, de ez a határidő nem jogvesztő és meghosszabbításának helye van. A fegyelmi eljárás elhúzódására a fegyvertartási engedély visszavonásával kapcsolatos eljárás is alapul szolgált.
A fegyelmi eljárás során szabálytalanul járt el a fegyelmi bizottság, amikor a vadőrt a felperes távollétében hallgatta meg tanúként, de a fegyelmi ügy az ő tanúvallomása nélkül is megnyugtatóan elbírálható volt.
A kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásra alapítottan az ügy érdemét illetően is helytálló döntést hozott, ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Kf. I. 25 212/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás