MK BH 1991/298
MK BH 1991/298
1991.07.01.
Fegyelmi eljárás mellőzésével csak a tényállás tisztázottsága esetén szabható ki fegyelmi büntetés [Mt. 56. § (2) bek1.].
Az alperes igazgató–helyettes munkakörben dolgozik a felperesnél. A felperes a határozatával – fegyelmi eljárás mellőzésével – szigorú megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta. Azt rótta a terhére, hogy az 1989. március 3-i szalagavató ünnepség megszervezésére és lebonyolítására kapott teljesjogú igazgatói megbízása során nem ellenőrizte eléggé a beosztott tanárokat. A tanulók szeszes italt vittek az iskolába, illetve ittasan jelentek meg. Személyes ellenőrzésével mindezt megakadályozhatta volna. Az egyik diák szóváltásba keveredett, majd dulakodott a felügyelő tanárral.
A munkaügyi döntőbizottság hatálytalanította a fegyelmi határozatot. A határozatának indokolása szerint nem bizonyosodtak be az alperes terhére rótt cselekmények, valamint az sem, hogy okozati összefüggés lenne az alperes mulasztása és a tanulók ittassága között.
A felperes keresetlevele alapján eljárt munkaügyi bíróság az ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és a fegyelmi határozatot hatályában fenntartotta. Az ítélet indokolása szerint az alperes vétkes volt a terhére rótt mulasztásokban és a kiszabott büntetés arányos.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az Mt 56. §-ának (2) bekezdése szerint az 55. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában, továbbá – a Minisztertanács által megállapított mértékig – c) és d) pontjában megjelölt büntetés a kötelezettségszegés csekély voltára vagy az eset más körülményeire tekintettel indokolt írásbeli határozatában fegyelmi eljárás mellőzésével is kiszabható, ha a tényállás egyébként tisztázott. Ilyen esetben a büntetést kiszabó határozatot a fegyelmi jogkör gyakorlójának vagy a dolgozó közvetlen felettesének kell a dolgozóval ismertetnie.
A felperes fegyelmi eljárás mellőzésével sújtotta szigorú megrovás fegyelmi büntetéssel az alperest. Határozata azonban nem felel meg az idézett jogszabály feltételeinek, ugyanis a tényállás nem tekinthető tisztázottnak.
A perben az alperes következetesen vitatta, hogy teljes jogú igazgatóként járt volna el a szalagavató ünnepségen. Tagadta azt az állítást, hogy nem ellenőrizte eléggé a rendezvényen részt vevő tanárokat. Vitatta, hogy mulasztására lenne visszavezethető a tanulók italozása, a szóváltás, majd a dulakodás. Az eljárás mellőzése azt eredményezte, hogy a felperes nem tudta a védekezését előterjeszteni, ehhez képest nem volt a valóságnak megfelelő tényállás megállapítható.
Önmagában az, hogy a felperes fegyelmi eljárást indított más pedagógusok ellen, vizsgálatot tartott a tanulók ügyében, nem pótolja a tényállás tisztázását az alperes terhére rótt mulasztások tekintetében.
A munkaügyi bíróság ennek ellenére bírálta el érdemben a fegyelmi határozatot, és azt sem vizsgálta, hogy a fegyelmi határozatot ismertették-e az alperessel, ezért az ítélete törvénysértő.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
(M. törv. II. 10 277/1990. sz.)
1
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény végrehajtásáról. Hatályon kívül helyezte a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 1992. július 1-jével.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás