BK BH 1991/308
BK BH 1991/308
1991.08.01.
A terhelt büntetett előéletére vonatkozó megalapozatlan ténymegállapítás olyan erkölcsi bizonyítvány alapján, amely valószínűsíthetően nem a terheltre vonatkozott [Be. 239. § (2) bek., 290. § (3) bek.].
L. BH 91/8/308
A kerületi bíróság a tárgyalás mellőzésével 1989. szeptember 28. napján meghozott végzésével a terheltet ittas járművezetés vétsége miatt 110 napi tétel pénzbüntetésre és 2 év 10 hónapra a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Az egynapi tétel összegét 120 forintban állapította meg.
A végzés indokolásából megállapíthatóan a büntetlen előéletű terhelt 1989. augusztus 1. napján 3,01 ezrelékes, tehát súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotában vezette a személygépkocsiját.
A terhelt kérelme alapján a bíróság az ügyben tárgyalást tartott, és az 1990. január 4. napján meghozott végzésével a korábbi, tárgyalás mellőzésével meghozott végzését hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú eljárást lezáró ügydöntő végzés ellen a terhelt és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ügydöntő végzést és az azzal hatályában fenntartott - tárgyalás mellőzésével meghozott - végzést helybenhagyta.
A másodfokú bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A másodfokú bíróság a határozat indokolásából kitűnően az elsőfokú ítéletben megállapított tényállást kellően megalapozottnak fogadta el, ám az iratok tartalma alapján azt kiegészítette azzal, hogy a terheltet 1978. év folyamán ittas járművezetés vétsége miatt pénzbüntetésre és a közúti járművek vezetésétől 9 hónapi eltiltásra ítélték.
Végzésének a büntetés felülvizsgálatáról megállapításokat tartalmazó indokolásában utal arra, hogy a terhelt korábbi, azonos bűncselekmény miatti elítéltetésének az időmúlás ellenére is súlyosító hatást kell tulajdonítani.
Ez a körülmény is közrehatott abban, hogy a másodfokú bíróság a mellékbüntetés vonatkozásában sem találta alaposnak az enyhítésre irányuló védelmi fellebbezéseket.
A nyomozati iratok között található erkölcsi bizonyítvány, valamint az elsőfokú bíróság által beszerzett erkölcsi bizonyítvány azonban valószínűsíthetően nem a terheltről közölt adatot.
Az erkölcsi bizonyítványokból kitűnően a terhelt vezetékneve P. és 1942. június 8. napján született. Az iratokból megállapíthatóan a terhelt édesanyjának vezetéknevét többféle módon írták le.
Ezen névelírások ellenére az illetékes rendőri szerv által kiállított erkölcsi bizonyítványok olyan személy elítéléséről adnak számot, aki ugyan Budapesten, 1942. évben, ám június 11. napján született, és anyja neve is eltérő.
Mindebből az látszik megalapozottan megállapíthatónak, hogy az erkölcsi bizonyítványban korábbi elítélésként feltüntetett adatok nem a terheltre vonatkoznak.
Megalapozatlan ezért a másodfokú bíróságnak az ügydöntő határozatban foglalt az a megállapítása, hogy a terhelt büntetett előéletű, illetve büntetve volt azonos bűncselekmény elkövetése miatt, ami a mellékbüntetés tartamának meghatározásánál jelentőséggel bír.
A teljesség érdekében utal arra a Legfelsőbb Bíróság, hogy az eljárt bíróságok az erkölcsi bizonyítványban feltüntetett korábbi elítélések iratait nem szerezték be, és nem ellenőrizték azok tartalmának segítségével, hogy valóban a terhelt korábbi elítélésére vonatkoznak, vagy más személy priuszát szolgáltatta a rendőri szerv a bíróság számára.
Ez okból a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a másodfokú bíróság törvényességi óvással megtámadott határozata megalapozatlan, ezért azt hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (B. törv. IV. 1030/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás