BK BH 1991/309
BK BH 1991/309
1991.08.01.
A büntetőeljárásnak közkegyelem okából történt megszüntetése esetén, a tárgyi eljárásban az érdekeltet a terhelttel azonos jogok illetik meg, illetőleg a hatóságokat ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint amelyeket a törvény a terhelt kihallgatásával kapcsolatban tartalmaz [Be. 375. §, 87. § (2) bek.].
L. BH 91/8/309
A terhelt ellen devizagazdálkodás megsértésének büntette miatt indult büntető eljárás, mert az 1988. évben három hozzátartozója valutakeretéből összesen 53 120 forintot használt fel, és azon a vámellenőrzés megkerülésével különböző műszaki cikkeket hozott be az országba, összesen 289 500 forint értékben.
A nyomozóhatóság határozatával a terhelt ellen elrendelt nyomozást az időközben hatályba lépett közkegyelmi rendelkezésre (1990. évi XXXIX. tv.) figyelemmel megszüntette.
A városi ügyészség indítványozta, hogy a bíróság tárgyi eljárás keretében a nyomozati eljárás során lefoglalt és a vámhivatalnál bevételezett video lemezjátszót (20 000 forint belföldi forgalmi érték) kobozza el, és kötelezze az érdekeltet 342 620 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére.
A városi bíróság a jogerős végzésével az érdekelttől lefoglalt video lemezjátszót elkobozta, és 42 620 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezte.
A végzés ellen eljárási szabálysértés és megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A büntető eljárás során keletkezett iratokból megállapítható, hogy a nyomozóhatóság az érdekeltet 1990. augusztus 13. napján hallgatta meg, de a jegyzőkönyvek tanúsága szerint elmaradt az alapos gyanú közlése és annak feltüntetése, hogy a meghallgatására milyen minőségben került sor.
Mivel ellene büntetőeljárás indult, a kihallgatása terheltkénti kihallgatásnak minősült.
A terheltet viszont a Be. 1990. január 1. napjától hatályos 87. §-ának (2) bekezdése szerint nem figyelmeztették a kihallgatásának megkezdésekor, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomástételét a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, továbbá, hogy amit mond, az bizonyítékként felhasználható. A figyelmeztetést és a terhelt válaszát jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ezen kioktatás megtörténte azonban a jegyzőkönyvekből szintén nem állapítható meg.
Mindezekre figyelemmel törvénysértően járt el a városi bíróság, amikor az említett eljárási szabálysértések ellenére az ügyész indítványát tárgyalás tartásán kívül elbírálhatónak tartotta, és így hozta meg a végzését.
A Be. 87. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata ugyanis úgy rendelkezik, hogy a figyelmeztetés elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe, és ilyen rendelkezést tartalmaz általános jelleggel a Be. 60. §-ának (3) bekezdése is. Az elkobzásra irányuló tárgyi eljárásban (Be. 375. §) az érdekeltet a terhelttel azonos jogok illetik meg, minthogy az elkobzás előfeltétele, hogy bűncselekmény elkövetése történt, és fennáll a büntetőjogi felelősség.
A Legfelsőbb Bíróság ezért megállapította, hogy a városi bíróság végzése törvénysértő, azt hatályon kívül helyezte, és az ügyet új eljárás lefolytatására a városi bírósághoz visszaküldte, egyben felhívta a városi bíróság figyelmét arra, hogy az új eljárás során a Be. 356. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján a bizonyítás felvétele nem mellőzhető, amelynek során az érdekeltet a büntető eljárási szabályoknak megfelelően ki kell hallgatni. (B. törv. I. 178/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás