PK BH 1991/315
PK BH 1991/315
1991.08.01.
A kárenyhítési kötelezettség kérdései vemhes üsző elhullása esetén [Ptk. 339. § (1) bek., 340. § (1) bek., 355. § (1) bek.].
A felperes bérelt legelője és az alperes szántóföldje egymással szomszédosak. A felperes a keresetében azt állította, hogy az alperes 1988. május 7-én műtrágyázást végzett a földjén, a vegyszerből a legelőjére is szóródott. A másfél éves vemhes üszője abból május 8-án reggelt felnyalt, és mérgezés következtében elpusztult. A kára az üsző 26 000 Ft, a születendő borjú 4000 Ft értéke, az elmaradt tejhozam 10 000 Ft, az elmaradt állami támogatás pedig 18 000 Ft. Módosított keresetében ezért azt kérte, kötelezze a bíróság az alperest 58 000 Ft kártérítés megfizetésére.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, és azzal védekezett, hogy pétisóval műtrágyázott az állat elhullása nem róható fel neki.
Az elsőfokú bíróság az alperest 53 120 Ft és járulékai megfizetésére kötelezte. Ítélete indokolásában a következőket állapította meg. Az alperes ammónia és karbamid tartalmú műtrágyát használt, abból a legelőre is szóródott, az üsző annak felnyalása következtében hullott el, ammónia intoxikáció következtében. Az állat őrzéséről a felperes – K-né tanúvallomásából kitűnően – megfelelően gondoskodott.
Az alperes a fellebbezésében is elsődlegesen a kereset teljes elutasítását, másodlagosan a marasztalási összeg leszállítását kérte.
A másodfokú bíróság ítéletével a marasztalási összeget 18 200 Ft-ra leszállította.
Megállapította, hogy a felperes gondatlan magatartása is közrehatott a kár bekövetkeztében, ugyanis nem megfelelően gondoskodott az állat őrzéséről. Az őrzéssel megbízott személy maga adta elő, hogy látta műtrágya nyomait, ennek ellenére azon a helyen legeltetett.
A felperes keresetét részben elutasító rendelkezés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvás kereteire tekintettel nem tette vizsgálat tárgyává a jogerős ítéletnek – a törvényességi óvás szerint is helyesnek tartott – azt a megállapítását, amely szerint az üsző elhullásáért az alperest kártérítési felelősség terheli. [Ptk. 339. § (1) bek., 355. § (1) bek.]. A rendelkezésre álló peradatok azonban nem támasztják alá a másodfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy a felperes, illetve a megbízottja gondatlan magatartásával közrehatott a kár bekövetkeztében, mert nem megfelelően gondoskodott az állat őrzéséről. Pusztán abból a tényből, hogy az őrzéssel megbízott K-né – a tanúvallomásából kitűnően – tudott az alperes földjén előző nap végzett műtrágyázásról, és annak nyomait másnap is látta, nem vonható le olyan következtetés, hogy elvárható lett volna tőle a felperes állatának más helyen történő legeltetése, különös tekintettel arra, hogy megítélése szerint is a látott műtrágya pétisó volt. Egyetlen adat sem utal arra, hogy tudomása lett volna arról a műtrágyázás a fokozottan mérgező hatású karbamid tartalmú vegyszerrel történt.
Megalapozatlanul állapította meg a másodfokú bíróság azt is, hogy a felperes nem tett eleget a Ptk. 340. §-a (1) bekezdésében szabályozott kárenyhítési kötelezettségének, mert beállíthatott volna másik állatot is, aminek megtörténte esetén jogosulttá válik az állami támogatásra, és nem lett volna tejhozam elmaradása sem. Felderítetlen maradt ugyanis az, hogy a felperesnek volt-e olyan anyagi lehetősége és a piaci viszonyok olyanok voltak-e, hogy az üszőjének elhullása után tudott volna olyan másik vemhes állatot venni, amelynek beállításával a kár enyhíthető lett volna.
Mivel a fentiekben kifejtettek miatt a kármegosztás alkalmazása és az elmaradt vagyoni előny megtérítésének mellőzése tárgyában hozott másodfokú határozat megalapozatlan, a Legfelsőbb Bíróság – az alperest 18 200 Ft és kamatai megfizetésére kötelező ítéleti rendelkezést nem érintve – a másodfokú bíróság ítéletének a felperes keresetét részben elutasító rendelkezését – a per költségeinek viselésére is kiterjedően – hatályon kívül helyezte a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján. Egyben a másodfokú bíróságot utasította új eljárásra: annak során – a fenti iránymutatásnak megfelelően – a bizonyítási eljárás kiegészítésére és új, megalapozott érdemi határozat hozatalára.
(P. törv. I. 21 118/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás