PK BH 1991/316
PK BH 1991/316
1991.08.01.
A házastársnak az öröklésből való kiesését a bíróság csak a perben álló felek egymás közötti viszonyában mondja ki [Ptk. 601. § (1) és (3) bek.; PK 85. sz.].
A közjegyző az 1989. április 3-án végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt, örökhagyó hagyatékát: két házasingatlant és egy zártkerti ingatlan fele tulajdoni illetőségét törvényes öröklés jogcímén az alperes mint túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten, egymás közt egyenlő arányban az örökhagyó két gyermekének P. B. felperesnek, valamint P. R-nek adta át.
A felperes keresete annak megállapítására irányult, hogy az alperest mint az örökhagyó túlélő házastársát az özvegyi haszonélvezeti jog nem illeti meg, mert az öröklés megnyílásakor az örökhagyó és az alperes között a házastársi életközösség nem állott fenn, és annak visszaállítására sem volt kilátás. A felperes a keresetlevelében utalt arra, hogy örököstársa (testvére) ebben a tárgyban nem kíván pert indítani.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A városi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes az öröklésből kiesett, és a hagyatéki ingatlanok tekintetében elrendelte az alperes özvegyi haszonélvezeti jogának törlését. Ítéletének indokolása szerint az örökhagyó és az alperes életközössége 1966-ban megszűnt, és a házastársak annak helyreállítására azóta sem tettek kísérletet. Az örökhagyóról az utóbbi években részben a felperes, részben – szociális segélyezéssel – az állam gondoskodott. Ezekre a tényekre figyelemmel az életközösség helyreállítására a hagyaték megnyíltakor nem volt remény. Az alperes ezért a Ptk. 601. §-ának (1) bekezdése alapján az öröklésből kiesett, őt tehát özvegyi haszonélvezeti jog nem illeti meg.
A fellebbezés hiányában elsőfokon jogerőre emelkedett ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 601. §-ának (1) bekezdése szerint törvény alapján nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a túlélő házastársat haszonélvezeti jog formájában megillető törvényes öröklésre is. Az érdemtelenség egységes szabályozása érdekében a Ptk. 601. §-ának az 1977. évi IV. törvénnyel beiktatott (3) bekezdése értelmében az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére csak az hivatkozhat, aki a házastárs kiesése folytán maga örököl vagy tehertől mentesül.
A Ptk. 601. §-ának (3) bekezdése – azon túlmenően, hogy az örökhagyónak azok a hozzátartozói, akik a házastárs kiesése esetén maguk nem örökölnének vagy tehertől nem mentesülnek, nem hivatkozhatnak a házastársnak az öröklésből való kiesésére – azt is jelenti, hogy a bíróság a kiesést csak a perben álló felek egymás közötti viszonyában (inter partes) mondhatja ki, és annak jogkövetkezményeit is csak a peres felek egymás közti viszonyában alkalmazhatja (1. még a Legfelsőbb Bíróság PK 85. sz. állásfoglalása b) pontjának indokolását is). Ellenkező jogértelmezés egyrészt megbontaná az öröklési jogi szabályok egységét, másrészt oda vezetne, hogy a házastárs kiesése folytán olyan személy is örökölne, illetőleg mentesülne valamely tehertől, akinek ez nem is áll szándékában, és ezért a kiesésre nem is hivatkozott (nem indított pert).
Mindezekből az következik, hogy jogszabályt sértett a városi bíróság, amikor a felperes keresete folytán az alperesnek az öröklésből való kiesését teljes egészében és nem csupán a felek egymás közötti viszonyában állapította meg és az alperes teljes haszonélvezeti jogának törlése iránt annak ellenére intézkedett, hogy az örökhagyó másik gyermeke, P. R. ezt a hagyatékátadó végzésen figyelembe nem vett igényét per útján nem érvényesítette.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet óvással támadott rendelkezésének hatályon kívül helyezésével az alperes öröklésből való kiesését csak a felperes vonatkozásában állapította meg.
(P. törv. II. 20 145/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás