GK BH 1991/323
GK BH 1991/323
1991.08.01.
Az engedményezésről történt értesítés után az engedményező a saját nevében a maga javára az engedményezett követelést perben (fizetési meghagyás útján) nem érvényesítheti [Ptk. 328. § (4) bek., 329. § (1) bek.].
A felperes 1990. február 1-jén engedményezési szerződést kötött a M. H. Rt. Általános Igazgatóságával (a továbbiakban: Rt.), melyben – többek között – átruházta az alperessel szemben fennálló 273 875 Ft összegű számlakövetelését. A felperes 1990. április 2-án kelt levelében értesítette az alperest az engedményezésről, de már 1990. március 5-én benyújtott kérelmében fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperessel szemben az engedményezett összegű számlakövetelés és annak 1989. november 20-tól járó évi 20%-os kamatai és az eljárási illeték megfizetésére. Az 1990. május 2-án kibocsátott fizetési meghagyással szemben az alperes ellentmondást jelentett be arra hivatkozva, hogy időközben – az engedményezésre figyelemmel – az engedményesnek teljesítette tartozását, ebből – 202 561 Ft összegben – levonta a felperessel szemben fennálló követelését.
A perré alakult eljárásban a felperes a keresetét módosította, és követelését a 273 875 Ft tőketartozás után számított évi 20%-os kamat összegére: 25 887 Ft-ra és az eljárási illeték összegére leszállította. Az alperes a leszállított kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a perben érvényesített követelését a Rt.-re engedményezte, és az engedményezésről az alperest értesítette. Az értesítés után a Ptk. 328. §-ának (4) bekezdése értelmében az alperes már csak az új jogosultnak teljesíthetett. A felperesnek az engedményezés következtében megszűnt az alperessel szemben a perbeli követeléssel kapcsolatos perlési jogosultsága. Ezért az elsőfokú bíróság ítéletében a Ptk. 328–329. §-aira figyelemmel a felperes keresetét elutasította.
A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával az alperest a késedelmi kamat és a perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az alperesnek az engedményezésről szóló értesítés alapján a felperes megkülönböztetett számlájára kellett befizetnie a számlatartozást. A felperes értelmezése szerint az engedményezési szerződés alapján az átruházott követelésnek kötelezetteivel szemben fennálló kötelezettségek teljesítése kiterjed a perlési kötelezettségre is.
A fellebbezés nem alapos.
A felperes az 1990. február 1-jén kötött engedményezési szerződésről csak 1990. április 2-án értesítette az alperest. Ebben arról tájékoztatta, hogy a vele szemben fennálló tartozását az engedményes meghatározott számú számlájára utalja át, és egyúttal közölte, hogy a felperest megillető inkasszójogot az engedményes jogosult gyakorolni. Az elsőfokú bíróság részéről a fizetési meghagyás kibocsátására az alperesnek az engedményezésről szóló értesítését követően került sor.
Mindezekre figyelemmel a felperes alaptalanul sérelmezte az elsőfokú bíróság ítéletének azt a megállapítását, hogy nem volt perlési jogosultsága. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 328. §-ának (4) bekezdése alapján helyesen mutatott rá arra, hogy az alperes az értesítést követően csak az új jogosultnak, a Rt.-nak teljesíthetett. A Ptk. 329. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis az engedményezéssel a Rt. lépett a régi jogosult, vagyis a felperes helyébe. A felperes azonban a fizetési meghagyást a saját nevében, a saját javára nyújtotta be annak igazolása nélkül, hogy az engedményes meghatalmazta volna az átruházott követelés érvényesítésére.
A felperes alaptalanul hivatkozott a fellebbezésében arra is, hogy az engedményezési szerződés alapján volt jogosult perindításra. Az engedményezési szerződés 4. pontja szerint az átruházott követelés kötelezetteivel szemben fennálló kötelezettségeit kellett teljesíteni a felperesnek olyan gondossággal, hogy az a legkisebb mértékben se veszélyeztesse a követeléseknek az engedményes javára történő megfizetését. Ez a szerződési kikötés azonban a felperest nem jogosította fel az átruházott követelésből származó jogok gyakorlására, így a perindításra sem. Az engedményezési szerződés alapján csak az engedményes jogosult érvényesíteni az alperessel szemben a számlatartozás késedelmes fizetéséből származó kamatigényeket.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Pest Megyei Bíróság 4. G. 40 558/1990.– Legf. Bír. Gf. IV. 31 408/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás