• Tartalom

GK BH 1991/328

GK BH 1991/328

1991.08.01.
Külföldi diplomáciai képviselet által belföldön kötött magánjogi szerződésből eredő jogvita – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése alapján – nem tartozik magyar bíróság joghatósága alá [Pp. 130. § (1) bek. a) pont, 392. § (2) bek.; 1965. évi 22. tvr.-tel kihirdetett, a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Szerződés 31. cikke; 1979. évi tvr. 2. és 54. §].
Az Első B. és Sz. Szövetkezet 12 336 Ft és járulékai erejéig fizetési meghagyás kibocsátását kérte az egyik külföldi állam budapesti nagykövetsége ellen. A kérelem szerint a Nagykövetség az 1989. augusztus 31-én benyújtott számlával érvényesített 12 336 Ft összegű vállalkozói díjtartozást felszólítás ellenére nem fizette meg.
Az elsőfokú bíróság a fizetési meghagyást kibocsátotta, s az – ellentmondás hiányában – 1990. április 26-án jogerőre emelkedett.
A legfőbb ügyész a bíróság által kibocsátott és jogerősített fizetési meghagyás ellen törvényességi óvást emelt. Az óvás alapos.
A Pp. 392. §-ának (2) bekezdése értelmében a fizetési meghagyás iránti kérelem elintézésére megfelelően irányadó a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének a) pontja. Ebből következik, hogy a bíróságnak a fizetési meghagyás iránti kérelem kapcsán hivatalból kell vizsgálnia a joghatóságát.
A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. (a továbbiakban: tvr.) 54. §-a szerint magyar bíróság eljárhat minden olyan ügyben, amelyben a tvr. a magyar bíróság joghatóságát nem zárja ki. A tvr. 2. §-a szerint viszont nem lehet alkalmazni a tvr.-t olyan kérdésben, amelyet nemzetközi szerződés szabályoz.
Az 1965. évi 22. tvr.-tel kihirdetett, a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben 1961. április 18-án aláírt szerződés 31. cikke szerint – az ott felsorolt kivételektől eltekintve – a diplomáciai képviselő, illetve képviselet mentes a fogadó állam polgári joghatósága alól. Az adott ügy azonban nem tartozik a 31. cikkben felsorolt kivételek közé, ezért a Pp 130. §-a a) pontjának irányadó rendelkezése szerint a bíróságnak meg kellett volna állapítania joghatósága hiányát és meg kellett volna tagadnia a fizetési meghagyás kibocsátását.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a törvényességi óvással támadott jogerős fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte, és annak kibocsátását a Pp. 392. §-ának (2) bekezdése alapján – figyelemmel a Pp. 130. §-ának (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra – megtagadta.
(Legf. Bír. Gpk. törv. I. 31 472/1990. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére