• Tartalom

1991. évi XXXIV. törvény

1991. évi XXXIV. törvény

a szerencsejáték szervezéséről1

2010.05.01.

Az Országgyűlés az állam szerencsejáték monopóliumának gyakorlásával kapcsolatos feladatok meghatározása, a szerencsejátékok szervezése iránt jelentkező igények kielégítése, az engedély nélküli, illetőleg a jó erkölcsbe ütköző szerencsejátékok megelőzése, a szerencsejáték szervező tevékenység ellenőrzése, valamint a szerencsejátékokból származó jövedelmek egy részének közcélra fordítása érdekében a következő törvényt alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. CÍM

Alapvető rendelkezések

1. § (1) Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomó részt a véletlentől függ.

(2)2 E törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás és a pénznyerő automata üzemeltetése is. E törvényt kell alkalmazni — a törvényben külön szabályozott esetekben — a játékautomatára és az ajándéksorsolásra is.

(3) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. (a továbbakban: Ktv) 1. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott szerencsejátékok szervezésére irányuló tevékenységnek minősül

a) sorsolásos játék szervezése,

b) pénznyerő automaták üzemeltetése,

c) szerencsejátékok lebonyolítására szervezet (a továbbiakban: játékkaszinó) alapítása, működtetése,

d)3 kártyaterem üzemeltetése,

e)4 a lóversenyfogadás és az a)–d) pontok alá nem tartozó, e törvényben meghatározott egyéb, szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység (a továbbiakban együtt: szerencsejáték szervező tevékenység).

(4)5 A Magyar Köztársaság területéről hírközlő eszköz és rendszer által részvételi jogosultságot biztosító szerencsejáték szervezési tevékenység kizárólag e törvény előírásainak megfelelően folytatható.

(5)6 Hírközlő eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejátékban való részvételre ajánlatok közzétételéhez az állami adóhatóság engedélye szükséges. Az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó ajánlatok közzétételében, illetve elfogadásában a pénzügyi szervezetek és a hírközlési szolgáltatók nem működhetnek közre, ilyenekhez nem nyújthatnak technikai támogatást.

(6)7 Szerencsejátékban – a 16. § szerinti nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék kivételével – 18 éven aluli személyek nem vehetnek részt.

(7)8 A kötelező hitelesítésű szerencsejáték eszközök típusvizsgálatát és hitelesítését – a mérésügyi és a szerencsejáték eszközökre vonatkozó jogszabályok alapján – a mérésügyi szerv végzi.

(8)9 A nyereményre jogosult játékos kérésére a szerencsejáték-szervező köteles a 2 millió forintot, illetve ennek megfelelő valutaösszeget meghaladó nyereményről annak jogcímét és forintértékét tanúsító igazolást adni. A valutaösszeg átváltása tekintetében a nyeremény kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. A nyereményigazolásnak tartalmaznia kell a szerencsejáték-szervező és a játékos azonosító adatait, a nyerés és a nyeremény átvételének helyét és időpontját, a szerencsejáték-szervező által a nyereményből levont személyi jövedelemadó összegét, valamint pénznyerő automatából származó nyeremény esetén a pénznyerő automata gyártási számát és a mérésügyi szerv által adott azonosító számát. A nyereményigazolás az állami adóhatóság által rendszeresített és hitelesített bizonylaton, vagy az állami adóhatóság jóváhagyásával – amennyiben a szerencsejáték-szervező a játékos személyes adatai, valamint egyéb, személyhez fűződő jogai védelmét biztosítja – zárt számítástechnikai rendszeren keresztül is kiállítható. A szerencsejáték-szervező köteles valamennyi kérelmet a nyereményigazolás kiállításának általa választott módján egységesen teljesíteni.

2. § (1)10 Az 1. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban meghatározott tevékenység, valamint az 1. § (3) bekezdésének b) és d) pontjaiban meghatározott tevékenység liberalizált tevékenység.

(2)11 Szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához — az e törvényben meghatározott kivétellel — az állami adóhatóság engedélye szükséges.

(3)12 Az állami adóhatóság az engedélyt annak adja ki, aki a szerencsejáték biztonságos, szakszerű lebonyosításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik.

(4) Nem adható meg az engedély, ha

a) a folytatni kívánt tevékenység sértené a jóérzést, közbiztonságot, a közszemérmet, illetőleg gyermek vagy ifjúságpolitikai érdekeket,

b)13 a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője és tagja büntetett előéletű, vagy a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapított közélet tisztasága elleni (Btk. XV. fejezet VII. cím), nemzetközi közélet tisztasága elleni (Btk. XV. fejezet VIII. cím), közbizalom elleni (Btk. XVI. fejezet III. cím), gazdasági (Btk. XVII. fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, a játék és pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése vagy tiltott szerencsejáték szabálysértését követte el, illetőleg jogerős bírósági ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll,

c)14

d)15 a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője és tagja a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, vagy a kérelmező vezető tisztségviselője, vagy tagja olyan gazdálkodó szervezetben volt vezető tisztségviselő, vagy tag, amely a vezető tisztségviselői vagy tagsági jogviszonyának fennállása alatt, a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, és a tiltott szerencsejáték szervező tevékenység folytatását jogerős közigazgatási vagy szabálysértési határozat, illetve bírósági ítélet állapította meg,

e)–f)16

g) a kérelmezett tevékenység jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,

h) a kérelmező a jogszabályban meghatározott feltételeket nem vállalja,

i)17

(5)18 Az állami adóhatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével és tagjával szemben az adóhatóság a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 2 millió forintot meghaladó adóbírságot vagy mulasztási bírságot szabott ki, vagy a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének vagy tagjának 2 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása vagy adótartozása volt.

(6)19 A hírközlő eszköz és rendszer által történő szerencsejáték szervezési tevékenység engedélyezéséhez a (3)–(5) bekezdésekben foglalt feltételek teljesítésén túl a szervezőnek igazolnia kell, hogy

a)20 az adott tevékenység kockázati tényezőiről a játékosokat hírközlő eszközön és rendszeren keresztül megfelelően tájékoztatja,

b) a játékosok személyes adatai, valamint egyéb, személyhez fűződő jogai védelmét biztosítja,

c) a véletlen elemeket az elektronikus játékrendszerek auditálása alapján biztosítja.

(7)21 Nem folytatható belföldön vagy külföldön szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére az állami adóhatóság nem adott engedélyt.

3. §22 (1) A nem liberalizált szerencsejátékok szervezését

a)23 a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában lévő, szerencsejáték-szervező tevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: állami játékszervező), továbbá az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet végezheti,

b) e tevékenység gyakorlásának jogát az állam koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedheti.

(2)24 Az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellátja a szerencsejátékok szervezésének szakmai irányítását, valamint képviseli az államot az (1) bekezdés b) pontja tekintetében.

(3)25 A számsorsjáték és – a lóversenyfogadás, valamint a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével – a fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervező jogosult.

4. § (1)26 A koncessziós szerződés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázatot a miniszter írja ki. A koncessziós pályázat kiírásához – országos pályázat kivételével – az érintett települési önkormányzat képviselő-testületének, Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlésnek egyetértése is szükséges. Országos pályázattal elnyert koncessziós jog tekintetében az állami adóhatóság az engedélyt azokra a településekre adja ki, amelyek önkormányzatának képviselő-testülete – Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlése is – hozzájárult a tevékenység területén történő gyakorlásához.

(2) A pályázat eredményeit ugyanazokban az országos napilapokban közzé kell tenni, amelyekben a pályázati kiírás megjelenik.

(3)27 A miniszter külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós szerződést egy alkalommal — eredeti időtartamának legfeljebb felével — meghosszabbíthatja.

(4) A Ktv. 8. §-ában foglaltakon kívűl a pályázati kiírásoknak tartalmazniuk kell,

a) a szerencsejáték szervező tevékenység gyakorlásához szükséges gazdasági követelményeket, jogi, személyi, tárgyi feltételeket,

b) a szerencsejáték szervező tevékenységgel összefüggő azon tevékenységek felsorolását, amelyek a szerencsejáték szervező tevékenység mellett gyakorolhatók,

c) a pályázat benyújtásának határidejét és helyét.

(5) A pályázati kiírásnak szükség esetén tartalmaznia kell a szerencsejáték szervező tevékenységre alapított gazdasági társaságra vonatkozó különös előírásokat (pl. a kibocsátott részvények, illetőleg üzletrészek korlátozott forgalomképességét).

5. § (1)28 A miniszter a pályázat nyertesével kötheti meg a koncessziós szerződést.

(2) Koncessziós szerződés e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott határozott időtartamra köthető.

(3) Koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról, illetőleg az ellentételezésről a koncessziós szerződésben kell rendelkezni.

6. § (1)29 A koncesszióköteles tevékenység folytatására a koncessziós szerződést aláírónak e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott olyan gazdasági társaságot kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek, illetőleg a szavazatok többségével rendelkezik és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja.

(2)30 A szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásra vonatkozó részletes szabályokat, így különösen a Pályázati Értékelő Bizottság létrehozását, összetételét és eljárását a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3)31 A szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásra – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. CÍM

A szerencsejáték szervezés állami felügyelete

7. §32 Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezés hatósági felügyeletét látja el, tevékenységének célja a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működésének, a játékosok érdekei védelmének, továbbá a szerencsejáték-piaccal szembeni bizalom erősítésének érdekében a szerencsejáték-szervezők joggyakorlásának elősegítése és a szerencsejáték-piac folyamatos felügyelete.

7/A. §33 (1)34 Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény35 szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. A bírság végrehajtására az adózás rendjéről szóló törvény36 szabályai az irányadóak azzal, hogy fizetési halasztásnak, részletfizetés engedélyezésének, valamint méltányosság alapján mérséklésnek, illetve elengedésnek nincs helye. A szerencsejátékkal kapcsolatos hatósági eljárásban az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal.

(2)37 Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben, valamint ajándéksorsolás és játékautomata-üzemeltetés tekintetében a nyilvántartásba vételi, ellenőrzési, továbbá jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárásban hozott határozatai ellen fellebbezésnek nincs helye. Az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozat (végzés) ellen – a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével – benyújtott keresetlevélnek, illetve kérelemnek, az e törvényben foglalt kivételekkel, a végrehajtásra halasztó hatálya van.

(3)38 Az állami adóhatóság a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított 10 munkanapon belül az állami adóhatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról.

(4)39 Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról 45 munkanapon, játékautomata nyilvántartásba vételéről pedig 10 munkanapon belül dönt. E törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legfeljebb az engedély lejárata előtt 100 nappal benyújtható.

(5)40

(6)41 Az állami adóhatóság a 7. §-ban megjelölt feladatok ellátása érdekében a következők szerint jogosult a szerencsejáték-szervező vezető tisztségviselőjének, tagjának, a szerencsejáték-szervezővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, továbbá a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfél személyes adatainak kezelésére és feldolgozására: az állami adóhatóság az eljárásban olyan személyes adatokat kezelhet, amelyek a feladatai ellátása céljából elengedhetetlenek, így az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, bejelentett lakóhelyének, illetve azon tartózkodási helyének adatait, ahol 3 hónapnál tovább tartózkodik. Az állami adóhatóság a személyes adatokat az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.

(7)42 A szerencsejáték szervező tevékenység folytatásának engedélyezése, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező, illetve vezető tisztségviselője és tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn vele szemben vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az állami adóhatóság részére – annak az engedély megadása, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során az állami adóhatóság a (8) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(8)43 Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervező tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szerencsejáték szervezővel, a szerencsejáték szervező vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok. Az állami adóhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szerencsejáték szervezővel, a szerencsejáték szervező vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok.

(9)44 A (7) és (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állami adóhatóság

a) az engedélyezési eljárás során az eljárás jogerős befejezéséig,

b) a személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárás során az eljárás jogerős befejezéséig, vagy

c) a tevékenység hatósági ellenőrzés során a hatósági ellenőrzés időtartamára, de legfeljebb a jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

8. § (1)45 Az állami adóhatóság vezetője és helyettesei, valamint szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai sorsolásos játék kivételével szerencsejátékban nem vehetnek részt.

(2)46 Az állami adóhatóság szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathat.

(3)47 Az állami adóhatóság vezetője és helyettesei, valamint az állami adóhatóság szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai szerencsejáték-szervezőnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek, vezető tisztségviselők, valamint felügyelőbizottság tagjai nem lehetnek.

(4) A (3) bekezdésben felsoroltak nem vehetnek részt olyan ügy elbírálásában, amelyben ők vagy közeli hozzátartozójuk (Ptk. 685. § b) pont) érdekelve van.

(5)48 A (3) bekezdésben felsoroltak munkaviszonyának az állami adóhatóságnál történő megszűnését követő 2 évig szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathatnak.

9. § (1)49 Szerencsejáték csak jóváhagyott játékterv alapján szervezhető. A szerencsejáték-szervezőnek biztosítania kell a szerencsejátékkal összefüggő valamennyi tudnivaló (különösen a szerencsejáték lebonyolításának módja, a nyerési esélyek, a nyeremények felosztásának módja, feltételei, át nem vett nyeremények kezelése) játékosok számára való nyilvánosságát. A szerencsejáték-szervezőnek fel kell hívnia a figyelmet a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyére. A szerencsejáték-szervező az értékesítőhelyen köteles ilyen tartalmú tájékoztató hirdetmények elhelyezésére.

(2)50 Az engedély kizárólag az abban foglalt, illetőleg az engedélyben meghatározott tagokból álló szerencsejáték szervezőre, az ott meghatározott időtartamra, az abban foglalt feltételekkel és jóváhagyott játéktervre, a játékkaszinó, játékterem, kártyaterem és bingójáték esetén – a 27. § (3) bekezdés figyelembevételével – az engedélyben meghatározott épületre, vagy helyiségre vonatkozik. Az engedély másra át nem ruházható. A játéktervtől csak az állami adóhatóság engedélyével lehet eltérni. Az eltérés a játékosok érdekeit vagy mások jóhiszeműen szerzett jogait nem sértheti.

(3)51 A szerencsejáték szervező tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény vagy körülmény változásáról az állami adóhatóságot harminc 30 belül köteles értesíteni.

10. § (1)52 Az állami adóhatóság az engedélyben a szerencsejátékból származó nyeremények fedezetének biztosítása céljából hitelintézetnél vagy befektetési szolgáltatónál pénz vagy magyar állampapír formájában biztosítékot, illetve bankgaranciát (a továbbiakban együtt: biztosítékot) írhat elő. A biztosíték letételének vagy a (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása az engedély visszavonásával jár.

(2) A biztosíték igénybevétele esetén a szerencsejáték szervező köteles annak pótlásáról 8 napon belül gondoskodni.

(3)53 A biztosíték formáját és értékét — e törvény különös rendelkezései figyelembevételével — a állami adóhatóság állapítja meg, különösen a játék jellegére, lebonyolítására, biztonsági előírásaira, valamint a tétek nagyságára tekintettel. A biztosíték felett rendelkezni csak az állami adóhatóság engedélyével lehet. A biztosíték hozadéka a szerencsejáték szervezőt illeti meg.

(4) Az engedélyben foglalt időtartam lejárta, az engedélyezett szerencsejáték lebonyolítása, valamint az engedély visszavonása esetén a biztosíték a szerencsejáték szervezőnek visszajár.

11. §54 (1)55 A szerencsejáték szervezésének engedélyezéséért, ellenőrzéséért, az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.

(2) A szerencsejáték-szervező tevékenységre jogosító engedély iránti, a játékterv felülvizsgálatára, továbbá a játékterv módosítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg – külön felhívás nélkül – kell az igazgatási-szolgáltatási díjat készpénz-átutalási megbízással vagy átutalással megfizetni.

(3) A szerencsejátékot és ajándéksorsolást szervező működésének felügyeleti ellenőrzéséért folyamatos sorsolásos játék és totalizatőri rendszerű fogadás, bukmékeri rendszerű fogadás, pénznyerő automata üzemeltetése, játékkaszinó üzemeltetése esetén negyedévenként a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig, nem folyamatos sorsolásos játék és nem folyamatos fogadás, valamint ajándéksorsolás esetén pedig a sorsolást, illetve a fogadás alapjául szolgáló eseményt megelőző 10 napon belül kell a díjat megfizetni.

(4) A szerencsejáték szervezésére kiírt koncessziós pályázaton való részvételért fizetendő díjat a koncessziós pályázat benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.

(5)56

(6)57 A szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak körét és mértékét, megfizetésének rendjével kapcsolatos szabályokat az e törvény végrehajtására a miniszter által kiadott rendelet állapítja meg.58

(7)59 Az állami adóhatóság díjbevételéből kell fedezni a koncessziós pályázatok kiírásának és elbírálásának költségeit is.

(8) A játékost megillető, de át nem vett nyeremények összegét a szervező köteles a nyeremény átvételére nyitva álló határidő lejártát követő hónap 20. napjáig játékadó címén bevallani és a központi költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény-sorsolás esetén a szervező a nyereménytárgy forgalmi értékét fizeti be.

(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kisorsolt, de át nem vett nyeremények újbóli felhasználását jogszabály meghatározott határidőn belül lehetővé teszi. Ebben az esetben a (8) bekezdés szerinti adókötelezettségeket a felhasználásra nyitva álló határidőt követő, de legkésőbb a játék megszűnését követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni.

(10) A játékosok részére meghirdetett, de a (8)–(9) bekezdésekben foglaltaktól eltérő, bármely okból részükre át nem adott, vagy nyeremények céljára fel nem használt nyeremények értékét vagy összegét a nyereményalap felhasználására vonatkozó határidő lejártát, illetve a játék megszűnését követő hónap 20. napjáig a szervezőnek játékadó címén be kell vallania és be kell fizetnie.

12. § (1)60 Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőt, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezetet vagy személyt, valamint a szervezetek vezetőjét vagy vezető tisztségviselőjét a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak szerinti bírság megfizetésére kötelezi.

(2)61 A bírság összege a 6. § (1) bekezdésében foglalt szabályok megszegése esetén

a) a fogadást szervezővel szemben 200 ezer forinttól 4 millió forintig,

b) a játékkaszinó üzemeltetőjével szemben 1 millió forinttól 10 millió forintig

terjedhet.

(3)62 A bírság

a)63 50 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet az 1. § (8) bekezdésébe, 9. § (3) bekezdésébe, a 11. § (3) bekezdésébe, a 16. § (2) bekezdésébe, a 17. § (1) bekezdésébe, a 18. § (1) bekezdésébe, az ajándéksorsolást szervezővel szemben a 23. §-ba és a 36. § (3) bekezdésébe,

b)64 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet az 1. § (6) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (8)–(10) bekezdéseibe, a 17. § (3)–(4) bekezdéseibe, a 26. § (2), (4), (7), (12), (13), (20) bekezdéseibe, a 26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (2), (5)–(8) bekezdéseibe, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló, a miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseibe,

ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén.

(4) A bírság összegének legalább 50%-át a szerencsejátékok ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására kell fordítani.

(5)67 Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy a kötelezettségszegésnek az állami adóhatóság tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve az elkövetéstől számított két éven túl.

(6)68 A bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a mulasztás vagy a kötelezettségszegés súlyát, és azt, hogy a jogsértővel szemben az állami adóhatóság a jogsértést megelőző 2 éven belül – sorsolásos játék és fogadás esetén azonos értékesítőhelyhez, fogadóirodához köthetően – hasonló jogsértés miatt jogerősen szabott-e ki bírságot.

(7)69 A bírság együttesen, illetve a 13. § (1)–(3) bekezdéseiben foglalt intézkedés mellett is kiszabható. Több bírság együttes kiszabása esetén a bírságok együttes összege meghaladhatja a (3) bekezdés pontjaiban meghatározott egyes bírságösszegek felső határát.

13. § (1)70 A szerencsejáték-szervező engedélyét az állami adóhatóság legfeljebb 3 éves időtartamra vagy az akadályok elhárulásáig felfüggesztheti, ha a szerencsejáték-szervező

a) az engedélyben foglaltaktól eltér, vagy a jóváhagyott játéktervtől engedély nélkül eltér,

b) a szerencsejáték lebonyolításának tisztaságát veszélyezteti,

c) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti,

d) a számára előírt nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak nem tesz eleget, vagy hamis adatot tüntet fel.

e)–f)71

(2)72 Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték-szervező tevékenységtől legfeljebb 5 éves időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy akár véglegesen is eltilthatja, ha

a)73 a szerencsejáték-szervező az állami adóhatóság hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,

b) a szerencsejáték-szervező súlyos jogszabálysértést követ el, amellyel a játék tisztaságát sérti,

c) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedély-kérelem elutasításának lett volna helye,

d) a szerencsejáték-szervező az állammal szembeni kötelezettségét súlyosan megszegi, vagy az állammal szembeni kötelezettségének ismételten nem tesz eleget.

Az eltiltás pénznyerő automaták és kártyaterem üzemeltetése esetén meghatározott játékteremben, illetve kártyateremben folytatott szerencsejáték-szervezői tevékenységre vonatkozóan is alkalmazható.

(3)74 Az állami adóhatóság a játékkaszinó, az elektronikus kaszinó és a kártyaterem működtetőjével szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben75 foglalt rendelkezések megsértése esetén e §-ban meghatározott intézkedést alkalmazhat.

(4)76 Ha a szerencsejáték szervező a működését az engedély megadásától számított hat hónapon belül nem kezdi meg, továbbá ha azt engedély nélkül szünetelteti, az engedély visszavonható.

(5)77 Abban a kérdésben, hogy valamely játék szerencsejátéknak tekinthető-e vita esetén az állami adóhatóság dönt. Az állami adóhatóság véleménye az irányadó a szerencsejátékok fajtájának (14. §) meghatározására vonatkozóan is.

(6)78 Ha az ügyfél a hivatalból indított eljárásban az állami adóhatóság felhívása ellenére nem közli az érdemi döntéshez szükséges adatot vagy valótlan adatot közöl, vele szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási bírság szabható ki vagy az engedély visszavonható. A bírság ismételt alkalommal is kiszabható.

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A szerencsejátékok fajtái, engedélyezésük

14. §79 A szerencsejátékok fajtái:

a) sorsolásos játék,

b) nem sorsolásos játék,

c) pénznyerő automata üzemeltetése,

d) kaszinójáték,

e) fogadás,

f)80 kártyajáték.

1. CÍM

Sorsolásos játék

15. § (1) Sorsolásos játék: olyan szerencsejáték, amelyben a szerencsejáték szervező a játékosnak pénzfizetés fejében vagyoni ellenszolgáltatást helyez kilátásba

a) meghatározott szám, számsor, jel, ábra, stb. (a továbbiakban: szám) eltalálása vagy

b) nyerésre jogosító érvényes befizetési bizonylat, szelvény, jegy, tanusítvány (a továbbiakban: sorsjegy) kihúzása

esetén.

A nyerés vagy vesztés kizárólag a szám nyilvános húzásának, vagy a sorsjegy azonosítására alkalmas más módszernek (a továbbiakban: sorsolás) az eredményétől függ.

(2)81 A miniszter a sorsolások lebonyolítását, ellenőrzését, közhitelű tanusítását, a nyereményekre vonatkozó rendelkezéseket valamint a végelszámolás rendszerét külön szabályozza.

(3) A sorsolásos játék szervezésére irányuló kérelemhez játéktervet, részvételi szabályzatot, költségvetést és a jogszabály által előírt okiratokat kell mellékelni.

(4) A folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetében az engedély legfeljebb 5 évre adható. Az engedély meghosszabítására az engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

16. § (1)82 Nem kell az állami adóhatóság engedélye a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékhoz, ha a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják és

a)83 a kibocsátott sorsjegyek száma az 5000 darabot vagy összes értéke az 500 000 forintot nem haladja meg és

b) a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke vagy a kisorsolásra kerülő pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja.

(2)84 A szerencsejáték szervező a sorsjegyek számának és értékének megjelölésével az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékot is köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni legalább 10 nappal a játék lebonyolítása előtt. Az állami adóhatóság a lebonyolítást ellenőrizheti.

17. § (1) A szerencsejáték szervező a sorsolásnak, a nyertes sorsjegyeknek és a nyereményeknek a sorsjáték meghirdetésével azonos nyilvánosságot köteles biztosítani.

(2)85

(3) A kisorsolt nyeremények átvételéről az engedélyben meghatározott időben, de legfeljebb a sorsolás napját követő 90 napon belül kell gondoskodni. A szerencsejáték szervező köteles biztosítani a nyeremények megfelelő átvételének lehetőségét.

(4) A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a kisorsolt, de át nem vett nyereményeket a szerencsejáték szervező nyeremények céljára köteles felhasználni.

18. § (1)86 Az állami adóhatóság a sorsolásos játék játékterv szerinti lebonyolítását ellenőrzi. Ha az állami adóhatóság az engedélyben eltérően nem rendelkezik, a sorsolásnál közjegyző jelenléte kötelező. A közjegyző jelenlétéről a szerencsejáték szervező gondoskodik.

(2)87 Ha a sorsjátékot nem a játéktervnek megfelelően bonyolítják le, az állami adóhatóság megbízottja a sorsolásos játék folytatását felfüggeszti és kezdeményezi az állami adóhatóságnál a 12. §-ban, illetőleg a 13. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szankciók alkalmazását. A játékosok kártalanításáról a szerencsejáték szervező gondoskodik.

19. § (1)88 A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a 17. § (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő 30 napon belül a szerencsejáték szervező köteles végelszámolást készíteni és azt az állami adóhatóságnak megküldeni.

(2) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék biztosítékának mértéke a kisorsolásra kerülő nyeremények összértékének legalább 50%-a.

20. § A sorsolásos játék fajtái:

a) sorsjáték, (21. §)

b) számsorsjáték, (22. §)

c)89

d) egyéb sorsolásos játék. (24. §).

21. §90 Sorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a sorsjáték szervezője ellenérték fejében folyamatos számozással megjelölt vagy az esetleges nyeremény összegét megjelölő sorsjegyet bocsát ki, és kötelezettséget vállal arra, hogy az előre meghatározott helyen és időben nyilvánosan megtartott sorsoláson, vagy a sorsjegy megvásárlásával egyidőben a véletlenszerűen kihúzott számot vagy nyereményösszeget megjelölő sorsjegy birtokosát meghatározott vagyoni értéket képviselő nyereményhez juttatja. Sorsjáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem szervezhető.

22. § Számsorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a szerencsejáték szervező köteles a meghatározott pénzösszegért megvásárolt sorsjegy birtokosának előre meghatározott nyereményt adni, ha a sorsjegy számsorában megjelölt egy vagy több szám azonos a nyilvános sorsoláson kihúzott számmal.

23. § (1) Aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót (a továbbiakban: ajándéksorsolás), amelyben a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni.

(2)91 Ajándéksorsolás lebonyolítása során az 1. § (8) bekezdését, a 11. § (8)–(10) bekezdéseit, a 15. § (2) bekezdését, a 16. § (2) bekezdését és a 17–19. §-okat megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség.

24. § (1)92 A 21—23. §-okban nem szabályozott sorsolásos játék (a továbbiakban: egyéb sorsolásos játék) a törvénynek a sorsolásos játékokra meghatározott rendelkezései alkalmazásával az állami adóhatóság engedélyével szervezhető.

(2) Bingójáték bingóteremben folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos által a helyszínen megvásárolt sorsjegyen lévő számok felhasználásával felépített számvariációk, vagy számsorok helyszínen történő eltalálása jogosít nyereményre.

(3)93 A keno olyan számsorsjáték, melyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen meghatározott nyereményre válik jogosulttá.

(4)94 A joker olyan folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen vagy arányosan meghatározott nyereményre válik jogosulttá. A joker – az állami adóhatóság engedélye alapján – más szerencsejátékokkal együtt is szervezhető. Ebben az esetben a jokerben való részvétel a kapcsolt másik játékban való részvételtől függővé tehető.

2. CÍM

Nem sorsolásos játék. Pénznyerő automaták üzemeltetése

Nem sorsolásos játék

25. § (1) E törvény alkalmazásában nem sorsolásos játék az olyan szerencsejáték, amely pénzgyűjtő bevonásával történik és a tét 2 Ft-nál magasabb összegű vagyoni értéket képvisel.

(2)95

26. § (1)96 Pénznyerő automatának minősül a tétfizetés fejében játék céljára alkalmas mechanikusan vagy elektronikusan vezérelt berendezés, ha nyerés esetén a játékos bármely formában vagyoni értékű nyereményre válhat jogosulttá. Az állami adóhatóság dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés pénznyerő automatának minősül-e.

(2)97 Az állami adóhatóság az engedélyben a pénznyerő automatát I. vagy II. kategóriába sorolja:

a) I. kategóriába tartozó pénznyerő automatának az a berendezés minősül, amely

1. 100 000 játékonként az összes tét legalább 80%-át nyereményként kiadja,

2. az e kategóriára jogszabályban előírt szempontok alapján hitelesíthető, és

3. biztosítja, hogy egy tét megtételével, egy játék alkalmával — a játékkaszinóban elhelyezett pénznyerő automatát kivéve — a nyeremény a tét kétszázszorosát nem haladja meg;

b) II. kategóriába tartozó pénznyerő automatának az a berendezés minősül, amelynél

1.98 az egy játékhelyen maximálisan megtehető tét 200 forint,

2. az elérhető nyeremény a tét huszonötszörösét nem haladja meg, és

3. az e kategóriára jogszabályban előírt hitelesítési feltételek fennállnak.

Nem adható engedély olyan pénznyerő automatára, amely az e bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek nem felel meg.

(3)99 Pénznyerő automata csak játékkaszinóban vagy — kizárólag e célból alapított gazdasági társaság által — játékteremben üzemeltethető. Egy játékkaszinó-egységben vagy egy játékteremben kizárólag egy gazdasági társaság üzemeltethet pénznyerő automatákat.

(4)100 A játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatának

a) 100 000 játékonként az összes tét legalább 80%-át, vagy

b) a normális eloszlás sűrűségfüggvényének megfelelően, az összes tét legalább 85%-át legalább 95%-os valószínűséggel

nyereményként ki kell adnia.

(5)101 A játéktermet az állami adóhatóság az engedélyben I. vagy II. kategóriába sorolja be. A II. kategóriába tartozó játékteremben legfeljebb 2 db II. kategóriába tartozó pénznyerő automata üzemeltethető.

(6)102

(7)103 I. kategóriába tartozó játékteremnek minősül a közterület felől saját bejárattal rendelkező épület vagy olyan külön bejárattal rendelkező, építészetileg zárt helyiség, amely – gépenként legalább 2 m2 figyelembevételével – legalább 10 pénznyerő automata elhelyezésére alkalmas. II. kategóriába tartozó játékteremnek minősíthető a külön jogszabályban meghatározott vendéglátóipari üzlet. Nem működtethető játékterem olyan épületben, helyiségben, helyiségrészben, amelyre vonatkozóan a kaszinó elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét az elnevezésben vagy a kereskedelmi kommunikációban szerepeltetik, illetve amelyet ilyen helyiségből lehet megközelíteni. Az „elektronikus kaszinó” elnevezésre, az „e-kaszinó” rövidítésre és jelzős alakjára, valamint idegen nyelvű megfelelőjére a tilalom nem vonatkozik, ha a játékterem elektronikus kaszinóként üzemel.104

(8)105 Az állami adóhatóság az engedélyben meghatározza

a) a játékterem helyét, az üzemeltetésével és ellenőrzésével kapcsolatos előírásokat;

b) a játékterem működéséhez szükséges feltételeket;

c) az egy gazdasági társaság által egy játékteremben működtethető pénznyerő automaták számát;

d) a pénznyerő automaták kiürítésével és az ellenőrző készülékkel kapcsolatos előírásokat;

e) pénznyerő automatánként a legmagasabb tét és nyeremény összegét;

f) azokat a tényeket és körülményeket, amelyeket a pénznyerő automaták és játéktermek működésével kapcsolatos jogszabály ír elő.

(9)106 Pénznyerő automata üzemeltetésére csak olyan gazdasági társaságnak adható engedély, amely

a) biztosítani tudja a pénznyerő automaták és a játékterem működésének a feltételeit, a személyzettel kapcsolatban a jogszabályban előírt követelményeket és a játékterem állandó ellenőrzését, továbbá

b)107 az engedély megadására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, a külön jogszabályban meghatározott összegű igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését igazolta.

A b) pontban foglalt igazgatási-szolgáltatási díjat a játékkaszinók nem kötelesek megfizetni.

(10) Nem adható működési engedély az olyan pénznyerő automatára, amely

a) nem rendelkezik az azonosítására alkalmas — magyar hatóság által hitelesített — eredeti jelzéssel (gyártási szám, gyártás időpontja stb.),

b) nem rendelkezik gyárilag beépített és hatóságilag hitelesített ellenőrző készülékkel,

c)108

d) nem felel meg jogszabályban meghatározott egyéb követelményeknek.

(11) Pénznyerő automata működtetésére a gyártás időpontjától számított 5 éven túli időtartamra nem adható engedély.

(12)109 Az I. kategóriába tartozó játéktermet 18 éven aluliak nem látogathatják, a II. kategóriába tartozó játékteremben pedig pénznyerő automatán nem játszhatnak. Ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény 200 méteres körzetében I. kategóriába tartozó játékterem nem működhet.

(13)110 Az állami adóhatóság a pénznyerő automata működését – az évenkénti igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése mellett – legfeljebb 2 éves időtartamra engedélyezi. A szerencsejáték-szervező azon időtartam 11. hónap végéig, amelyre az igazgatási-szolgáltatási díjat megfizette, köteles a következő évre járó igazgatási-szolgáltatási díjat megfizetni vagy ezen időpontig a 12. hónap utolsó napján történő engedélyleadási szándékáról nyilatkozni.

(14)111 Az állami adóhatóság az általa kiállított pénznyerőautomata- és játékterem-engedélyeket hirdetmény útján köteles közölni. A 13. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével az állami adóhatóság által kiállított pénznyerőautomata-engedélyeket azok közlésétől számított 6 hónapon belül, a játékterem-engedélyeket pedig 30 napon belül köteles a szerencsejáték-szervező az állami adóhatóságnál átvenni. A határidők elteltével át nem vett engedélyek érvénytelenségét az állami adóhatóság hivatalból megállapítja.

(15)112 Ha a pénznyerő automata működtetése nem felel meg a játéktervnek, az engedélynek, valamint a hiteles állapotnak, az állami adóhatóság a pénznyerő automata működtetését felfüggeszti. Az állami adóhatóság akkor is köteles a pénznyerő automata, illetve a játékterem működtetését felfüggeszteni, ha az engedély a helyszínen nem található. Ha a játékteremben a szerencsejáték-szervező engedély nélkül üzemeltet pénznyerő automatát, az állami adóhatóság a játékterem engedélyét felfüggeszti, vagy az engedélyt visszavonhatja.

(16)113 A játékterem működése – indoklás nélküli kérelemre – megszakítás nélkül legfeljebb 180 nap időtartamra szüneteltethető. A szüneteltetést az állami adóhatóság nyilvántartásba veszi. A szüneteltetés nyilvántartásba vételének részletes szabályait az e törvény végrehajtására a miniszter által kiadott rendelet állapítja meg azzal, hogy szüneteltetés csak abban az esetben kezdeményezhető, ha annak kezdő időpontját megelőzően a játékterem legalább 60 napot folyamatosan üzemel, ide nem értve a játékterem-engedély első felvételét követő 60 napot. A külön, a miniszter által kiadott rendeletben meghatározott szezonális üzemeltetés nem minősül a játékterem szüneteltetésének.

(17)114 Az üzembe helyezett pénznyerő automata és a játékterem jogszerű birtoklásának igazolását az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőtől a pénznyerő automata és a játékterem működtetésének engedélyezett időtartama alatt bármikor kérheti. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, az állami adóhatóság az engedélyt visszavonhatja.

(18)115 A szerencsejáték-szervező a 2. § (4) bekezdésének b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, az állami adóhatóság pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni. A személyi megfelelőség meghosszabbítására irányuló kérelmet a személyi megfelelőség érvényességéig kell benyújtani az állami adóhatósághoz, a határidőben benyújtott kérelem esetén annak jogerős elbírálásáig az állami adóhatóság vélelmezi a személyi megfelelőség fennállását. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy személyi megfelelősége nem áll fenn, akkor az állami adóhatóság megállapítja a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét és a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését. Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnéséig benyújtott engedély iránti kérelmek alapján indult eljárásokat megszünteti.

(19)116 A pénznyerő automata a gyártásának időpontjától számított 5 éven túl – illetve annak letelte előtt, ha a szervező a pénznyerő automata üzemeltetésének végleges megszüntetéséről dönt – teljes egészében a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és annak végrehajtási rendeletei szerint meghatározott elektronikus berendezés hulladékának minősül.

(20)117 A játékteremben jackpot rendszer üzemeltethető. Jackpot rendszerbe kizárólag ugyanabban a játékteremben üzemelő I. kategóriába sorolt pénznyerő automaták köthetők.

(21)118 A szerencsejáték-szervező negyedévenként pénznyerő automata kategóriánként elkülönített időszaki elszámolást készít az állami adóhatóság részére, amelyet a negyedévet követő hónap tizenötödik és utolsó napja között köteles gépi adathordozón benyújtani.

26/A. §119 Ha megállapítást nyer, hogy az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek, akkor a települési önkormányzat jegyzője köteles az üzletet legalább 30 napra – ismételt jogsértés esetén legalább 90 napra – ideiglenesen bezáratni.

26/B. §120 (1)121 Az I. kategóriába sorolható játéktermet az állami adóhatóság erre irányuló kérelem esetén „elektronikus kaszinóként” engedélyezheti.

(2)122 Az állami adóhatóság abban az esetben engedélyezi elektronikus kaszinóként az I. kategóriába sorolható játéktermet, ha a szerencsejáték-szervező, a pénznyerő automata, valamint a játékterem megfelel a következő feltételeknek:

a) a szervező legalább 50 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező gazdasági társaság,

b) a játékteremnek videó-technikai ellenőrzési rendszerrel kell rendelkeznie,

c) a játékteremben legalább 25 játékhelyen lehetséges a játék és a játékhelyek legalább 70%-ának folyamatosan üzemelnie kell,

d) a játékterem játékhelyenként legalább 3 m2 alapterülettel rendelkezik,

e) a játékteremben legalább egy darab olyan I. kategóriába sorolt pénznyerő automata is üzemel, amely biztosítja, hogy egy tét megtételével, egy játék alkalmával az elérhető nyeremény a tét ötszázszorosát is elérheti, azonban azt nem haladja meg,

f) a játékteremben pénznyerő automata és játékautomata üzemeltetésen kívül a játékosok vendéglátásához szorosan kapcsolódó tevékenységet is folytatnak, figyelembe véve a 26. § (3) bekezdést.

(3) Az elektronikus kaszinóra és a (2) bekezdés e) pontja szerinti pénznyerő automatára egyebekben az I. kategóriába sorolt játékteremre és az I. kategóriájú pénznyerő automatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4)123 Az elektronikus kaszinóban a videotechnikai ellenőrzési rendszert a játék tisztasága, biztonságos lebonyolítása, a rend és a vagyonvédelem, továbbá a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt feladatok végrehajtása érdekében kell működtetni.

(5)124 Az elektronikus kaszinóban működő videotechnikai ellenőrzési rendszer által készített videofelvételeket a szervező a rögzítéstől számított 30 napig köteles megőrizni. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a videofelvétel érinti, illetve akit az elektronikus kaszinóban történt rendkívüli események, különösen a játékosi panasszal érintett események, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedések érintenek a rögzítéstől számított 5 munkanapon belül kérheti, hogy a videofelvétel a szervező panasza kivizsgálásáig ne törölje.

3. CÍM

Kaszinójáték125

27. §126 (1)127 Az állami adóhatóság a játékkaszinót I. vagy II. kategóriába sorolja be. I. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amelyben legalább 100 db játék- és/vagy kártyaasztal, valamint legalább 1000 db pénznyerő automata üzemel. II. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amely nem minősül I. kategóriájúnak. II. kategóriájú játékkaszinóban a játék- és kártyaasztalok, valamint a pénznyerő automaták üzemeltetésén kívül más kaszinójáték nem szervezhető.

(2) I. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 1 milliárd forint, II. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság és/vagy koncessziós társaság működtethet.

(3)128 Játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet, ahol a játék- és kártyaasztalok, pénznyerő automaták, a szerencsejáték céljára szolgáló eszközök és egyéb berendezések biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése folyamatosan biztosítható. Az állami adóhatóság eseti jelleggel, legfeljebb 30 napos időtartamra engedélyezheti egyes, a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott kártyajátékok más helyszínen történő szervezését. Játékkaszinó hírközlő eszköz és rendszer útján nem működtethető. A játékkaszinó működtetése során kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem folytatható.

(4)129 Az állami adóhatóság az engedélyben meghatározza a játékkaszinó kategóriáját, helyét, működési, látogatási feltételeit, az egyes játékfajtákat, azok szabályait, az egyes játékoknál alkalmazható legmagasabb téteket, a tétek és a nyeremények arányát, valamint minden tényt, körülményt vagy feltételt, amely a játékkaszinó biztonságos üzemeltetéséhez szükséges.

(5) A koncessziós díj egységenként

a) Budapesten és Pest megyében I. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 600 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 350 millió forint,

b) az a) pontban foglalt kivétellel I. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 500 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 50 millió forint.

(6)130 Az (5) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott koncessziós díjat évente valorizálni kell. A koncessziót a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani és megfizetni a tárgyév február hó 15-éig. Ha a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg vagy fejeződik be, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.

(7) A koncesszió időtartama I. kategóriájú játékkaszinó esetében legfeljebb 20 év, II. kategóriájú játékkaszinó esetében legfeljebb 10 év.

(8)131 A miniszter a játékkaszinónak a játékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottai (a továbbiakban: a játékkaszinó alkalmazottai) összetételére, a képesítés feltételeire, az egyes játékok játékszabályaira, a látogatás feltételeire, a játékkaszinó biztonságának, valamint pénzkezelésének ellenőrzésére külön szabályokat állapít meg.

(9)132 A szerencsejáték-szervezők közül kizárólag – az e törvényben előírtaknak megfelelően – a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós joggal rendelkező szerencsejáték-szervező, illetve koncessziós társaság és állami játékszervező jogosult a kereskedelmi kommunikációjában a kaszinó elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét szerepeltetni. Az állami adóhatóság által elektronikus kaszinóként engedélyezett, I. kategóriába sorolt játéktermet üzemeltető szervező jogosult a kereskedelmi kommunikációjában az „elektronikus kaszinó” elnevezést, „e-kaszinó” rövidítést és jelzős alakját, valamint idegen nyelvű megfelelőjét szerepeltetni. E korlátozás nem vonatkozik a szerencsejáték-szervezők szakmai és érdek-képviseleti szervezeteire.

(10)133

(11) A játékkaszinót 18 éven aluliak nem látogathatják.

(12)134 Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott egyes tervezési-statisztikai régiókban a miniszter egyidejűleg egy koncesszióba vevőnek, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek vagy az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságnak engedheti át az I. kategóriába sorolt játékkaszinó működtetésének jogát.

27/A. §135 (1) A játékkaszinóban a játékosok vendéglátásához és pénzváltásához szorosan kapcsolódó tevékenységen kívül más tevékenység nem folytatható. Pénzváltási tevékenység, mint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, kizárólag a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben előírt engedély birtokában végezhető.

(2)136 Ha

a) az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, vagy

b) 100%-ban állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy

c) koncessziós társaság

szerencsejáték szervező tevékenységet konvertibilis pénznemben végez, köteles a téteket konvertibilis pénznemben feltüntetni.

28. § (1) A gazdasági társaság tagjai (részvényesei) vezető tisztségviselői, felügyelő bizottságának tagjai, valamint alkalmazottai, továbbá ezek hozzátartozói a játékkaszinóban, amelyet a gazdasági társaság működtet, nem játszhatnak.

(2) A játékkaszinó alkalmazottai a játékkaszinóban a (3) bekezdés kivételével borravalót nem fogadhatnak el.

(3)137 Amennyiben az állami adóhatóság az alkalmazottak számára borravaló elfogadását az engedélyben lehetővé teszi, erre a célra közös tartókat kell elhelyezni. Az alkalmazottnak közvetlenül felajánlott borravaló elfogadása tilos.

(4)138 A (3) bekezdésben meghatározott esetben az állami adóhatóság az engedélyben a közös tartókba helyezett borravaló legfeljebb 50%-ának felosztását engedélyezheti.

4. CÍM

Fogadás

28/A. §139 (1) Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék. Nem köthető fogadás akkor, ha ez harmadik személy érdekét sértené.

(2)140 Lóversenyfogadás kivételével totalizatőri rendszerű fogadást kizárólag az az állami játékszervező szervezhet, amely legalább 1 milliárd forint alap-(törzs-)tőkével rendelkezik és a fogadás szervezését megelőzően legalább 5 évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott.

(3) A nyeremények átvételének lehetőségét a fogadás-szervező az engedélyben meghatározott ideig, de legfeljebb a fogadási eseményt követő 90 napon belül köteles biztosítani.

(4)141 Fogadás esetén – a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével – a fogadásszervező a fogadót megillető, de át nem vett nyereményeket nyeremények céljára köteles felhasználni. Az át nem vett nyeremények sorsolás útján is visszajuttathatók a fogadók részére, a sorsolásos játékok nyereményeire vonatkozó szabályok szerint. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén az át nem vett nyereményekre e törvény 11. §-ának (8) bekezdése vonatkozik.

(5)142 Lóversenyfogadás kivételével a bukmékeri rendszerű fogadás szervezéséhez a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő jogi személynek legalább 1 milliárd forint alap- vagy törzstőkével és legalább ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlattal kell rendelkeznie. Lóversenyfogadás kivételével a bukmékeri rendszerű fogadásra kiírt koncessziós pályázat nyertese csak az a személy lehet, aki a pályázat kiírása előtt legalább öt évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szervezésével foglalkozott, és a bukmékeri rendszerű fogadási tevékenység folytatására legalább 1 milliárd forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaságot alapít. Ha többen közösen nyújtanak be pályázatot, vagy olyan pályázó nyújt be pályázatot, amelynek egyik tagja (részvényese) a szavazatok többségével rendelkezik, a legalább ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlattal kapcsolatos feltételt elegendő, ha legalább a pályázók egyike vagy a szavazatok többségével rendelkező tag (részvényes) teljesíti.

(6)143 Bukmékeri rendszerű fogadás esetén a koncesszió időtartama legfeljebb 20 év, a koncessziós díj mértéke évente legalább 200 millió forint, amely koncessziós díjat a 27. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően évente valorizálni kell. A kiadott koncessziók száma egyidejűleg legfeljebb 2 lehet.

29. § (1)144 Lóversenyfogadás szervezéséhez a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő jogi személynek legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie. A lóversenyfogadás szervezésére kiírt koncessziós pályázat nyertese csak az a személy lehet, aki a lóversenyfogadási tevékenység folytatására legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaságot alapít. A koncesszió időtartama legfeljebb 20 év.

(2)145 A koncessziós díj mértéke évente legalább 50 millió forint. A koncessziós díjat a 27. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően évente valorizálni kell.

(3)146 A kiadott koncessziók száma egyidejűleg legfeljebb 2 lehet.

Játékautomaták üzemeltetése

29/A. §147 (1)148 Játékautomatának minősül az az elektronikusan vagy mechanikusan vezérelt játék folytatására alkalmas, szórakoztató szolgáltatást nyújtó berendezés, amely nem tartozik a 26. § (1) bekezdésének hatálya alá. Az állami adóhatóság dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés játékautomatának minősül-e.

(2)149

(3)150 Az üzemeltető köteles – nyilvántartásba vétel céljából – az állami adóhatósághoz bejelenteni az általa működtetni kívánt játékautomatát. Az állami adóhatóság a játékautomatát a kérelemben foglalt időtartamra, de legfeljebb hitelességének időtartamára veszi nyilvántartásba. A játékautomata a bejelentési kötelezettség megfelelő teljesítése nélkül nem üzemeltethető.

(4)151 Az állami adóhatóság csak azokat a játékautomatákat veszi nyilvántartásba, amelyek a jogszabályban a játékautomatákra előírt műszaki követelményeknek megfelelnek.

(5) A (3) bekezdés szerint bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a 26/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Kártyajáték

29/B. §152 (1) Kártyajátékot játékkaszinóban és kártyateremben lehet szervezni.

(2) Kártyateremben kizárólag totalizatőri, készpénzes és/vagy verseny rendszerben lebonyolított, póker típusú kártyajáték szervezhető, továbbá a játékosok számára vendéglátás nyújtható. Készpénzes lebonyolítás esetén a kezdő tét az 500, illetve az 1000 forintot, az egy játékos által egyidejűleg beváltható összeg a 100 ezer forintot, verseny rendszerű lebonyolítás esetén pedig a nevezési díj (tét) mértéke az 50 ezer forintot nem haladhatja meg. A nevezési díjat a játékos több részletben is teljesítheti. Kártyajáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem szervezhető.

(3) Kártyateremben kártyajátékot a kizárólag e célból alapított gazdasági társaság szervezhet. Egy kártyateremben kizárólag egy gazdasági társaság szervezhet kártyajátékot.

(4) A kártyatermet üzemeltető gazdasági társaságnak legalább 25 millió forint alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie.

(5) Kártyaterem kizárólag a közterület felől saját bejárattal rendelkező épületben, vagy külön bejárattal rendelkező építészetileg zárt helyiségben létesíthető. A kártyateremben legalább 5 kártyaasztalnak kell üzemelnie és legfeljebb 10 kártyaasztal helyezhető el. Egy kártyaasztalnál legfeljebb 10 játékos játszhat. A kártyaterem alapterületének akkorának kell lennie, hogy kártyaasztalonként legalább 16 m2 álljon a játékosok rendelkezésre, melybe a vendéglátásra szolgáló terület nem számítható be.

(6) Ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény, továbbá I. kategóriába sorolt játékterem és a kártyaterem engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor már engedélyezett játékkaszinó 200 méteres körzetében kártyaterem nem működhet. A kártyatermet 18 éven aluliak nem látogathatják.

(7) A kártyateremben a játék tisztasága, biztonságos lebonyolítása, a rend és a vagyonvédelem, továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt feladatok végrehajtása érdekében videotechnikai ellenőrzési rendszert kell üzemeltetni.

(8) A kártyateremben működő videotechnikai ellenőrzési rendszer által készített videofelvételeket a szervező a rögzítéstől számított 45 napig köteles megőrizni. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a videofelvétel érinti, illetve akit a kártyateremben történt rendkívüli események, különösen a játékosi panasszal érintett események, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedések érintenek a rögzítéstől számított 15 munkanapon belül kérheti, hogy a videofelvételt a szervező panasza kivizsgálásáig ne törölje.

(9) Ha a kártyaterem üzemeltetése nem felel meg a játéktervnek és az engedélynek, az állami adóhatóság a kártyaterem működését felfüggeszti. Az állami adóhatóság akkor is köteles a kártyaterem működtetését felfüggeszteni, ha az engedély a helyszínen nem található. Ha a kártyateremben az engedélyezett kártyajátékon túl más szerencsejáték szervező tevékenység folyik, az állami adóhatóság a kártyaterem engedélyét visszavonja.

(10) A kártyaterem jogszerű birtoklásának igazolását az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőtől a kártyaterem működtetésének engedélyezett időtartama alatt bármikor kérheti. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, az állami adóhatóság az engedélyt visszavonhatja.

(11) A 26. § (18) bekezdését a kártyatermet üzemeltető szerencsejáték-szervezőre is alkalmazni kell.

(12) Az állami adóhatóság a játékterv jóváhagyásával lehetővé teheti az alkalmazottak számára borravaló elfogadását. A kártyateremben adott borravalóra egyebekben a játékkaszinóban adott borravalóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

II. Fejezet

A sorsolásos játékok és a totalizatőri rendszerű fogadások nyereményalapja

30. § (1)153 E törvény alkalmazása szempontjából a sorsolásos játékoknál nyereményalapnak minősül a kibocsátott sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata. Folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében nyereményalapnak minősül a játéktervben jóváhagyott játékra jogosító sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata.

(2)154 Az e törvény 16. §-a szerinti sorsolásos játék kivételével a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyereményalapjának legalább 55%-át nyeremények céljára kell fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az állami adóhatóság engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását.

(3)155 Az e törvény 21. §-a szerinti sorsjáték havi nyereményalapja a tárgyhóban a játékosok részére értékesített sorsjegyek jóváhagyott játékterv szerinti árának megfelelő tétek összessége. Sorsjáték esetén a nyereményalap legalább 60%-át nyeremények céljára kell fordítani.

(4)156 A számsorsjátékoknál – a bingójáték és a kenó kivételével – a nyereményalap legalább 45%-át nyeremények céljára kell fordítani. A bingójáték esetén az e törvény 30. §-ának (1) bekezdése szerinti nyereményalap legalább 68%-át, kenó játék esetén pedig a nyereményalap legalább 48%-át kell nyeremények céljára fordítani.

(5)157 A számsorsjáték havi nyereményalapjának minősül a tárgyhónapban játékra jogosított sorsjegyek tétjeként a játékosok által megfizetett összeg.

30/A. §158 A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 75%-át, az állami játékszervező által szervezett totalizatőri rendszerű fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68%-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerű fogadás esetén évente kell megfelelni. A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadás esetében az állami adóhatóság engedélyezheti a nyeremények halmozódását, annak kezdő időpontjától számított egy évig.

A kártyateremben szervezett kártyajáték nyereményalapja

30/B. §159 A kártyateremben szervezett készpénzes lebonyolítási rendszerű kártyajáték esetén nyereményalapnak az első tét megtétele és a nyereményjogosultság megállapítása között megtett tétek összege minősül. A verseny rendszerű kártyajáték esetén nyereményalapnak a nevezési díjak összege minősül. A nyereményalap legalább 80%-át nyeremény céljára kell fordítani.

III. Fejezet

1. CÍM

A szerencsejáték szervező adózása

31. § (1)160 A szerencsejáték-szervező — ideértve a játékautomata üzemeltetőjét is — az e fejezetben foglalt szabályok szerint játékadót fizet.

(2) A játékadót a vállalkozási nyereségadó kiszámításánál különféle ráfordítások között kell figyelembe venni.

(3) A szerencsejáték szervező a játékadót megállapítja, bevallja és megfizeti (önadózás).

(4)161 Az adózással kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt162 kell alkalmazni.

2. CÍM

Játékadó

Sorsolásos játékok és a totalizatőri rendszerű fogadások játékadója

32. §163 (1)164 Az e törvény 16. §-ában foglaltak kivételével, más, nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16%-a. A sorsjáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 30%-a, a lottójáték játékadója a 30. § (5) bekezdése szerinti havi nyereményalap 24%-a, a bingójáték játékadója a havi nyereményalap 7%-a, a jokerjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a, más számsorsjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a. A kenójáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 24%-a.

(2) A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a havi nyereményalap 17%-a, a nem folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója pedig a nyereményalap 17%-a.

(3)165 A bukmékeri rendszerű fogadás tiszta játékbevételét csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével. A bukmékeri rendszerű fogadás játékadója az így csökkentett tiszta játékbevétel 20%-a.

(4)166 A 16. § szerinti sorsolásos játék, valamint a 23. § szerinti ajándéksorsolás, a lóversenyfogadás a játékadó fizetési kötelezettség alól mentes.

Pénznyerő- és játékautomaták játékadója

33. §167 (1)168 A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként – a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével – az I. és II. kategóriájú játékteremben üzemelő pénznyerő automata esetén havonta 100 000 forint, az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén havonta 120 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.

(2)169 A pénznyerő automata üzemeltetése után nem kell játékadót fizetni, ha az állami adóhatóság megállapította, hogy

a) a pénznyerő automata megsemmisült, vagy tartósan üzemképtelenné vált,

b) a jogszabály szerinti üzemeltetés nem lehetséges.

(3) A pénznyerő automaták játékadójára az adózás rendjéről szóló törvény170 rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a szerencsejáték-szervező a játékadót havonta köteles bevallani;

b) a játékadó befizetése a bevallással egy időben esedékes;

c) a pénznyerő automata játékadójára részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.

(4)171

(5)172 Az adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező engedélyeit köteles visszavonni. Ez a határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(6)173 A szerencsejáték-szervező játékadó-fizetési kötelezettsége a pénznyerő automata üzemeltetésére jogosító engedély átvételét követő naptól keletkezik.

33/A. §174 (1) A játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint. A játékautomata üzemeltetője köteles az első féléves adóösszeget a gép nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően, a további időszakokra vonatkozó adóösszeget pedig félévente előre bevallani, és ezzel egyidejűleg megfizetni. Ha a nyilvántartásba vétel a hitelesítési bizonyítvány érvényessége miatt nem lehetséges teljes 6 hónapra, akkor a játékadó arányos részét kell bevallani és megfizetni.

(2) Az üzemeltető játékadó-fizetési kötelezettsége mindaddig fennáll, ameddig a játékautomata az állami adóhatóság nyilvántartásában szerepel. Az adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a játékautomatát törli a nyilvántartásból.

Kártyatermek játékadója175

34. §176 (1) A kártyaterem játékadója a tiszta játékbevétel 40%-a.

(2) Az adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező engedélyeit köteles visszavonni. Ez a határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtató.

Játékkaszinó játékadója

35. § (1)177 A játékkaszinó játékadója – ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is – ha az adóévben elért tiszta játékbevétel összege:

0–5 milliárd forint 30 százalék,

5 milliárd 1 forint–10 milliárd forint

1 milliárd 500 millió forint

és az 5 milliárd forinton felüli rész 25 százaléka,

10 milliárd 1 forinttól

2 milliárd 750 millió forint

és a 10 milliárd forinton felüli rész 10 százaléka.

(2)178 A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhóban elfogadott borravaló 50%-a.

(3)179 A szerencsejáték-szervező a tárgyhavi adó összegét úgy állapítja meg, hogy az adóév első napjától a tárgyhó utolsó napjáig a tiszta játékbevételt összesíti, ezután az (1) bekezdésben foglaltak alapján megállapítja a tárgyhavi adó összegét és levonja belőle az adóéven belül a tárgyhónapot megelőző időszakokra megfizetett adó összegét.

(4)180 A szerencsejáték-szervező a (3) bekezdés szerint megállapított adót a tárgyhónapot követő hónap 20-áig vallja be és fizeti meg.

IV. Fejezet

A szerencsejáték-szervezés ellenőrzése

36. § (1)181 Az állami adóhatóság hatósági felügyeletet gyakorol a szerencsejátékok szervezése felett. Ennek keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tevékenység a jogszabályoknak, az engedélyeknek, a játéktervnek megfelel-e.

(2)182 Az állami adóhatóság az ellenőrzési feladatok ellátására könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt bízhat meg. A megbízottnak meg kell felelnie a 8. § (1) és (3) bekezdésében leírtaknak. Az állami adóhatóság alkalmazottja valamint az állami adóhatóság által megbízott könyvvizsgáló, illetőleg a szakértő az ellenőrzési eljárás során hivatalos személynek minősül.

(3)183 Az állami adóhatóság jogosult a szerencsejáték-szervezést, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet érintő kimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor bekérni, azokba betekinteni, illetve helyszíni vizsgálatot tartani. Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles a tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra, valamint köteles biztosítani a tevékenységre vonatkozó hatósági jelzések ellenőrzésének lehetőségét.

(4)184

(5)185

36/A. §186 (1)187 A vámhatóság ellenőrző tevékenysége során köteles vizsgálni az e törvényben foglalt rendelkezések betartását.

(2)188 Az e törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén — az (1) bekezdésben megjelölt állami szerven kívül —

a) a rendőrség,

b)189 a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve

c) azokon a településeken, ahol van, a közterület-felügyelet is190

köteles hatáskörében eljárni, vagy a jogszabálysértés bizonyítékait írásban rögzíteni és az intézkedésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot megkeresni.

(3)191

36/B. §192 Az állami adóhatóság felé bármilyen jogcímen teljesített 1 ezer forint alatti túlfizetést az állami adóhatóság nem utalja vissza.

V. Fejezet

Értelmező rendelkezések

37. §

1.193 Tét: a szerencsejátékban részvételre jogosító pénzösszeg, vagy más vagyoni érték.

2.194 Tiszta játékbevétel: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete.

3. Bukmékeri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a fogadásszervező a fogadási ajánlatában meghatározott fogadási esemény bekövetkezésére, kimenetelére a fogadó játékos részére – nyereményszorzó alapján – pénzösszeget ajánl fel, és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti ki.

4. Totalizatőri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a tétek összeadódnak és ezen összegnek a játéktervben meghatározott hányada az ugyanott meghatározottak szerint kerül nyereményként szétosztásra.

5. Közérdekű cél: a szerencsejáték szervező tevékenységi körét meghaladó, saját, vagy alkalmazottai érdekein túli, közösségi érdekeket szolgáló cél. A közösségi érdek meghatározásához a közérdekű célként meghatározott tevékenység felügyeletét ellátó szerv egyetértése szükséges. Lóversenyfogadás esetében közérdekű célnak minősül a versenyló tenyésztés is.

6. Játékos: aki a tét befizetésével a szerencsejátékra jogot szerzett.

7.195 Gazdasági társaság: korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság.

8.196 Nyereményszorzó (odds): a nyeremény kiszámításának a bukmékeri fogadásnál alkalmazott azon eszköze, amely megmutatja, hogy a szervező a feltett tét hányszorosát fogja nyereményként kifizetni a nyertes fogadónak.

9.197 Lottójáték: az állami adóhatóság által ilyen elnevezéssel engedélyezett, azonos időszakonként szervezett számsorsjáték, amelyben adott számhalmazból előre meghatározott számú elem eltalálása jogosít nyereményre.

10.198 Totófogadás: olyan totalizatőri rendszerben szervezett fogadás, amelyben a fogadónak a labdarúgó-csapatok mérkőzéseinek eredményét kell eltalálnia.

11. Egység: egy pályázat alapján megkötött koncessziós szerződéssel működtetett egy játékkaszinó.

12. Pénzgyűjtő: a tétek és a nyeremények kezelésével megbízott személy.

13. Folyamatosan szervezett szerencsejáték: olyan a törvény különös rendelkezéseiben meghatározott szerencsejáték, amelyre a szerencsejáték szervező engedélye meghatározott időszakon belül többszöri alkalommal történő szerencsejáték szervezést tesz lehetővé.

14.199 Tiltott szerencsejáték: az e törvény szerint engedélyköteles szerencsejáték, amelyet az állami adóhatóság engedélye nélkül szerveznek.

15.200 Szerencsejáték-szervező:

a)201 az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató koncessziós társaság, az állami játékszervező, a 100%-ban az állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság és az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, a liberalizált tevékenység gyakorlására létrehozott gazdasági társaság, valamint

b) a 16. §-ban és — a 12. § tekintetében — a 23. §-ban meghatározott tevékenységet folytató szervezet vagy személy.

16.202 Fogadási ajánlat: a fogadásszervező nyilvánosságra hozott ajánlata, amely tartalmazza a meghatározott fogadási esemény lefogadható bekövetkezését, kimeneteleit, valamint a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a nyereményre fordítandó összeg meghatározásának módját, a bukmékeri rendszerű fogadás esetén pedig a nyereményszorzót.

17.203 hírközlő eszköz és rendszer: bármely olyan eszköz és rendszer, amelynek alkalmazásával a játékos a törvény hatálya alá tartozó játékokban részvételi jogosultságot keletkeztető nyilatkozatot vagy cselekményt tehet. Ilyen különösen a címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlapja, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, a videotex (mikroszámítógép-képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az Internet, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és televízió.

18.204 Kaszinójáték: a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet kizárólag a játékkaszinóban, az ott jelenlévők részvételével, azonnali tét- és nyereményfizetés mellett szerveznek.

19.205 Lóversenyfogadás: agár- és lóversenyre történő totalizatőri és bukmékeri rendszerű fogadás.

20.206 Jackpot rendszer: olyan rendszer, amely a játékos felé megjeleníti a tétként eljátszott összeg előre meghatározott hányadával növelt halmozott nyereményígéretet, és amennyiben a nyereményígéret az előre meghatározott alsó és felső határok között véletlenszerűen beállított értéket elérte, valamennyi, az adott játékteremben éppen játékban lévő – a rendszer részét képező – pénznyerő automata között véletlenszerű sorsolással nyereményt fizet ki.

21.207 Szerencsejáték ügy: a szerencsejáték-szervezés hatósági felügyeletének ellátása során lefolytatott hatósági engedélyezési, nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás.

22.208 Kártyajáték: kizárólag a jelenlévők részvételével szervezett, kártyával lebonyolított szerencsejáték.

Záró rendelkezések

38. § (1)209 E törvény kihirdetése napján lép hatályba.

(2)210 Felhatalmazást kap a miniszter,211 hogy

a) a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel,

b) az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével,

c) a játéktervvel,

d)212 a sorsolásos játékokkal és a fogadásokkal,

e)213 a pénznyerő automaták, játékautomaták, játéktermek, kártyatermek és játékkaszinók üzemeltetésével, a játéktermek szüneteltetésével, valamint

f)214

g)215 a szerencsejátékok szervezésének engedélyezéséért, ellenőrzéséért, illetve az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjakkal,

h)216 a szerencsejátékra vonatkozó koncessziós eljárással, így különösen a Pályázati Értékelő Bizottság létrehozásával, összetételével és eljárásával.

Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter a ló- és agárversenyzés szabályainak jogszabályban történő megállapítására.217

(3)218

(4)219 Felhatalmazást kap a miniszter és a kereskedelemért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg azon vendéglátóipari üzletek körét, amelyben II. kategóriájú játékterem működtetésére engedély adható.

39–40. §220

41. §221 (1)–(2)222

(3)223

Melléklet az 1991. évi XXXIV. törvényhez224

1

A kihirdetés napja: 1991. augusztus 16.

2

Az 1. § (2) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 1. § (3) bekezdés d) pontja a 2010: V. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

4

Az 1. § (3) bekezdés e) pontját a 2010: V. törvény 1. §-a iktatta be.

5

Az 1. § (4) bekezdését a 2001: LXXV. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: LXXXIV. törvény 27. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

6

Az 1. § (5) bekezdését a 2001: LXXV. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: LXXXIV. törvény 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított, első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

7

Az 1. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: XLVIII. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

8

Az 1. § (7) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 98. § (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

9

Az 1. § (8) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 323. §-a iktatta be, szövege a 2008: LXXXI. törvény 189. §-ával megállapított szöveg.

10

A 2. § (1) bekezdése a 2010: V. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

11

A 2. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 2. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

13

A 2. § (4) bekezdés b) pontja a 2008: LXXXI. törvény 190. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 273. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. február 1-jét követően megindított engedélyezési, illetve személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárásokban kell alkalmazni.

14

A 2. § (4) bekezdésének c) pontját az 1999: CXXv. törvény 94. §-a (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

15

A 2. § (4) bekezdés d) pontja a 2008: LXXXI. törvény 190. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 273. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. február 1-jét követően megindított engedélyezési, illetve személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárásokban kell alkalmazni.

16

A 2. § (4) bekezdésének e) és f) pontját az 1999: CXXv. törvény 94. §-a (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

17

A 2. § (4) bekezdésének i) pontját az 1995: XLVIII. törvény 27. § -a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

18

A 2. § (5) bekezdését az 1999: CXXV. törvény 84. §-ának (1) bekezdése iktatta be, s egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatta. A 2. § (5) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 190. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 273. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. február 1-jét követően megindított engedélyezési, illetve személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárásokban kell alkalmazni.

19

A 2. § új (6) bekezdését a 2001: LXXV. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg a korábbi (6) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva. A 2. § (6) bekezdése a 2006: LXI. törvény 255. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

20

A 2. § (6) bekezdésének a) pontja a 2006: LXI. törvény 255. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

21

A 2. § (6) – eredeti (5) – bekezdésének számozását a 2001: LXXV. törvény 27. § (2) bekezdése (7) bekezdésre változtatta. A 2. § (7) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 324. §-ával megállapított szöveg.

22

A 3. § az 1995: XLVIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

23

A 3. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: LXXXIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

24

A 3. § (2) bekezdése az 1998: LXXXVI. törvény 46. §-ának (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

25

A 3.§ (3) bekezdése a 2000: CXXXIII. törvény 123. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

26

A 4. § (1) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 325. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 489. § (1) bekezdése alapján a rendelkezés a 2008. január 1. napja előtt kiírt koncessziós pályázatok érvényességét nem érinti, viszont az engedély kiadásának feltételére vonatkozó rendelkezést az ezen időpontot követően megindított engedélyezési eljárásokban alkalmazni kell.

27

A 4. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

28

Az 5. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

29

A 6. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

30

A 6. § (2) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 27. §-a (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: LXI. törvény 209. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

31

A 6. § (3) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 75. §-a iktatta be.

32

A 7. §-t újonnan a 2006: CXXXI. törvény 76. §-a iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 426. §-a szerint módosított szöveg.

33

A 7/A. §-t a 2005: LXXXIV. törvény 7. §-a iktatta be, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.

34

A 7/A. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdés e) pontja, a 2006: CXXXI. törvény 77. §-a, a 2007: CXXVI. törvény 326. § (1) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 32. és 33. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

37

A 7/A. § (2) bekezdését a 2006: CIX. törvény 84. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXVI. törvény 326. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 87. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 157. §-a alapján a 2010. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

38

A 7/A. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja, a 2009: LVI. törvény 32. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

39

A 7/A. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja, a 2009: LVI. törvény 32. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

40

A 7/A. § (5) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 462. §-a hatályon kívül helyezte.

41

A 7/A. § (6) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja és a 2006: CXXXI. törvény 157. §-a, a 2009: LVI. törvény 32. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

42

A 7/A. § (7) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.

43

A 7/A. § (8) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.

44

A 7/A. § (9) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.

45

A 8. § (1) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 78. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

46

A 8. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

47

A 8. § (3) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 78. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

48

A 8. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

49

A 9. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.

50

A 9. § (2) bekezdése a 2010: V. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

51

A 9. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

52

A 10. § (1) bekezdésének első mondata az 1997: XCIX. törvény 2. §-ával megállapított, első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

53

A 10. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

54

A 11. § a 2005: LXXXIV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.

55

A 11. § (1) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

56

A 11. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

57

A 11. § (6) bekezdése a 2006: CIX. törvény 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

59

A 11. § (7) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

60

A 12. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 10. §-ának (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

61

A 12. § (2) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

62

A 12. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 10. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.

63

A 12. § (3) bekezdésének a) pontja a 2007: CXXVI. törvény 327. §-ával megállapított szöveg.

64

A 12. § (3) bekezdésének b) pontja a 2009: CXVI. törvény2010: V. törvény 15. § (2) bekezdése szerint módosított – 88. §-ával megállapított szöveg.

65

A 12. § (3) bekezdésének c) pontja a 2010: V. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

66

A 12. § (3) bekezdés d) pontja a 2010: V. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

67

A 12. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

68

A 12. § (6) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 192. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 273. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. február 1-jét követően megindított ellenőrzési eljárásokban kell alkalmazni.

69

A 12. § (7) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 10. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.

70

A 13. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 11. §-ának (1) bekezdésével megállapított, felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

71

A 13. § (1) bekezdésének e)–f) pontját a 2006: LXI. törvény 255. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

72

A 13. § (2) bekezdése a 2006: LXI. törvény 210. §-ával megállapított, bevezető szövegrésze a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított, záró szövegrésze a 2010: V. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

73

A 13. § (2) bekezdésének a) pontja a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

74

A 13. § új (3) bekezdését a 2003: XV. törvény 19. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(4) bekezdés számozását (4)–(5) bekezdésre változtatta. A 13. § (3) bekezdése a 2010: V. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

76

A 13. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: XV. törvény 19. § (4) bekezdése.

77

A 13. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: XV. törvény 19. § (4) bekezdése. A 13. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

78

A 13. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 11. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja, a 2009: LVI. törvény 32. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

79

A 14. § a 2005: LXXXIV. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

80

A 14. § f) pontját a 2010: V. törvény 7. §-a iktatta be.

81

A 15. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

82

A 16. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

83

A 16. § (1) bekezdésének a) pontja a 2007: CXXVI. törvény 328. §-ával megállapított szöveg.

84

A 16. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

85

A 17. § (2) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 462. §-a hatályon kívül helyezte.

86

A 18. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

87

A 18. § (2) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

88

A 19. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

89

A 20. § c) pontját az 1995: XLVIII. törvény 27. § -a (4) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

90

A 21. § a 2001: LXXV. törvény 27. § (3) bekezdésével megállapított, valamint a 2005: LXXXIV. törvény 27. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

91

A 23. § (2) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 329. §-ával megállapított szöveg.

92

A 24. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

93

A 24. § (3) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 14. §-a iktatta a szövegbe.

94

A 24. § (4) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2001: LXXV. törvény 27. § (4) bekezdésével megállapított, második mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

95

A 25. § (2) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 27. §-a (4) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

96

A 26. § (1) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 15. §-ával megállapított, második mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

97

A 26. § (2) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 15. §-ával megállapított, felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

98

A 26.§ (2) bekezdése b) pontjának 1. alpontja az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

99

A 26. § (3) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

100

A 26. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CXVI. törvény 89. §-a iktatta be.

101

A 26. § (5) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

102

A 26. § (6) bekezdését az 1999: CXXv. törvény 94. §-a (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

103

A 26. § (7) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 330. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

104

Lásd a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendeletet és a 18/1995. (VII. 21.) PM- IKM együttes rendeletet.

105

A 26. § (8) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

106

A 26. § (9) bekezdésének utolsó mondata a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.

107

A 26. § (9) bekezdésének b) pontja a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.

108

A 26. § (10) bekezdés c) pontját a 2008: LXXXI. törvény 255. §-a hatályon kívül helyezte.

109

A 26. § (12) bekezdése az 1995: CXXI. törvény 78. §-a (2) bekezdésével megállapított szöveg. 1996. január 1-től hatályos. (Korábban megkezdett tevékenységekre, kiadott engedélyekre is alkalmazni kell.

110

A 26. § (13) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 27. §-a (4) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg. A 26. § (13) bekezdésének utolsó mondatát a 2007: CXXVI. törvény 462. §-a hatályon kívül helyezte.

112

A 26. § (15) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

113

A 26. § (16) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja és 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg. A 26. § (16) bekezdésének első mondata a 2007: CXXVI. törvény 330. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

114

A 26. § (17) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

115

A 26. § (18) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 90. §-ával megállapított szöveg.

116

A 26. § (19) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LXI. törvény 211. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

117

A 26. § (20) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 330. § (4) bekezdése iktatta be.

118

A 26. § (21) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 194. § (2) bekezdése iktatta be.

119

A 26/A. §-t az 1995: XLVIII. törvény 16. §-a iktatta be, első mondata a 2007: CXXVI. törvény 331. §-ával megállapított szöveg, második mondatát a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

120

A 26/B. §-t a 2006: LXI. törvény 212. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 255. § (4) bekezdését.

121

A 26/B. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

122

A 26/B. § (2) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

123

A 26/B. § (4) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 332. §-a iktatta be.

124

A 26/B. § (5) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 332. §-a iktatta be.

125

A 27. §-t megelőző alcím a 2005: LXXXIV. törvény 27. § (3) bekezdésének második francia bekezdésével megállapított szöveg.

126

A 27. § a 2005: LXXXIV. törvény 15. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.

127

A 27. § (1) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

128

A 27. § (3) bekezdése a 2010: V. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

129

A 27. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

130

A 27. § (6) bekezdése a 2006: LXI. törvény 213. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

131

A 27. § (8) bekezdése a 2006: CIX. törvény 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

133

A 27. § (10) bekezdését a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

134

A 27. § (12) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 333. §-a iktatta be.

135

A 27/A.§ -t az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (4) bekezdése iktatta be.

136

A 27/A. § (2) bekezdése a 2001: XCIII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

137

A 28. § (3) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

138

A 28. § (4) bekezdése az 1998: XC. törvény 75. §-ának (7) bekezdésével megállapított, szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

139

A 28/A. §-t az 1997: XCIX. törvény 3. §-a iktatta a szövegbe.

140

A 28/A. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

141

A 28/A. § (4) bekezdése az 1998: XC. törvény 75. §-ának (6) bekezdése, valamint a 2005: LXXXIV. törvény 27. § (3) bekezdésének harmadik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

142

A 28/A. § (5) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 16. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CXXXI. törvény 79. §-ával megállapított szöveg.

143

A 28/A. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 16. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

144

A 29. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 17. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2006: CXXXI. törvény 80. §-a szerint módosított szöveg.

145

A 29. § (2) bekezdése a 2006: LXI. törvény 214. §-ával megállapított, a 2008: LXXXI. törvény 234. § b) pontja szerint módosított szöveg.

146

A 29. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 17. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

147

A 29/A. §-t, valamint alcímét az 1995: XLVIII. törvény 18. §-a iktatta a szövegbe.

148

A 29/A. § (1) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

149

A 29/A. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

150

A 29/A. § (3) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 334. §-a, a 2009: LVI. törvény 32. és 33. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

151

A 29/A. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

152

A 29/B. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: V. törvény 9. §-a iktatta be.

153

A 30.§ (1) bekezdése az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg.

154

A 30.§ (2) bekezdése az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (5) bekezdésével megállapított, második mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

155

A 30. § (3) bekezdése a 2004: CXXXV. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 120. § (9) bekezdése alapján a bekezdés „Sorsjáték esetén a nyereményalap legalább 60%-át nyeremények céljára kell fordítani.” szövegrészét a 2005. január 1-jét követően engedélyezett sorsjátékokra kell alkalmazni.

156

A 30.§ (4) bekezdését az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (6) bekezdése iktatta be.

157

A 30.§ (5) bekezdését az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2001: LXXV. törvény 27. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

159

A 30/B. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: V. törvény 10. §-a iktatta be.

160

A 31. § (1) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

161

A 31. § (4) bekezdése a 2003: XCII. törvény 180. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

163

A 32.§ az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (8) bekezdésével megállapított szöveg.

164

A 32. § (1) bekezdése a 2004: CXXXV. törvény 84. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 120. § (9) bekezdése alapján a bekezdés „sorsjáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 30%-a,” szövegrészét a 2005. január 1-jét követően engedélyezett sorsjátékokra kell alkalmazni.

165

A 32. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

166

A 32. § (4) bekezdése a 2001: LXXV. törvény 27. § (9) bekezdésével megállapított és a 2006: CXXXI. törvény 158. § b) pontja szerint módosított szöveg.

167

A 33.§ az 1993: CI. törvény 31. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg.

168

A 33. § (1) bekezdése a 2006: LXI. törvény 215. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

169

A 33. § (2) bekezdését a 2005: CXIX. törvény 193. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: LXI. törvény 215. § (2) bekezdése iktatta be, felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

170

Lásd az 1990: XCI. törvényt.

171

A 33. § (4) bekezdését a 2006: LXI. törvény 238. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte azzal, hogy rendelkezéseit 2007. január 1-jéig még alkalmazni kell.

172

A 33. § (5) bekezdésének első mondata a 2007: CXXVI. törvény 335. §-ával megállapított szöveg.

173

A 33. § (6) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 27. §-a (4) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2005: LXXXIV. törvény 20. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

174

A 33/A. §-t az 1995: XLVIII. törvény 22. §-a iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 31. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

175

A 34. §-t megelőző alcím a 2010: V. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

176

A 34. §-t az 1999: CXXV. törvény 94. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: V. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be.

177

A 35. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 21. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

178

A 35. § (2) bekezdése az 1998: XC. törvény 75. §-ának (12) bekezdésével megállapított szöveg.

179

A 35. § (3) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 21. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

180

A 35. § (4) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 21. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

181

A 36. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 22. §-ának (1) bekezdésével megállapított, első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja, a 2007: CXXVI. törvény 426. §-a szerint módosított szöveg.

182

A 36. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

183

A 36. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 22. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

184

A 36. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

185

A 36. § (5) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 336. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 33. §-a, ez utóbbi módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

186

A 36/A. §-t az 1995: XLVIII. törvény 24. §- a iktatta a szövegbe.

187

A 36/A. § (1) bekezdése a 2006: LXI. törvény 238. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 238. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

188

A 36/A. § (2) bekezdése a 2006: LXI. törvény 238. § (6) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 32. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

189

A 36/A. § (2) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 102. § (5) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

191

A 36/A. § (3) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 23. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: XLVIII. törvény 40. § b) pontja.

192

A 36/B. §-t a 2006: LXI. törvény 216. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

193

A 37. § 1. pontja a 2008: LXXXI. törvény 195. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

194

A 37. § 2—4. pontja az 1997: XCIX. törvény 7. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2. pont az 1999: CXXV. törvény 94.§-a (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

195

A 37. § 7. pontja a 2006: IV. törvény 339. §-ával megállapított szöveg.

196

A 37. § 8. pontját az 1997: XCIX. törvény 7. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

197

A 37. § 9. pontja a 2001: LXXV. törvény 27. § (10) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

198

A 37. § 10. pontja az 1995: XLVIII. törvény 25. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

199

A 37. § 14. pontja a 2008: LXXXI. törvény 195. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

200

A 37. § 15. pontját az 1995: XLVIII. törvény 25. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

201

A 37.§ 15. pont a) pontja a 2000: CXXXIII. törvény 123. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

202

A 37. § 16. pontját az 1997: XCIX. törvény 7. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

203

A 37. § 17. pontját a 2001: LXXV. törvény 27. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: LXXXIV. törvény 27. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

204

A 37. § 18. pontját a 2005: LXXXIV. törvény 24. §-a iktatta a szövegbe.

205

A 37. § 19. pontját a 2006: CXXXI. törvény 81. §-a iktatta be.

206

A 37. § 20. pontját a 2007: CXXVI. törvény 337. §-a iktatta be.

207

A 37. § 21. pontját a 2007: CXXVI. törvény 337. §-a iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 33. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

208

A 37. § 22. pontját a 2010: V. törvény 12. §-a iktatta be.

209

A 38. § (1) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 81. pontja szerint módosított szöveg.

210

A 38. § (2) bekezdésének első mondata az 1995: XLVIII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg. A 38. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg. A 38. § (2) bekezdésének záró szövegrésze a 2007: CXXVI. törvény 338. §-ával megállapított szöveg.

212

A 38. § (2) bekezdésének d) és f) pontja az 1997: XCIX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

213

A 38. § (2) bekezdés e) pontja a 2010: V. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

214

A 38. § (2) bekezdésének f) pontját a 2007: CXXVI. törvény 462. §-a hatályon kívül helyezte.

215

A 38. § (2) bekezdésének g) pontját a 2005: LXXXIV. törvény 25. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

216

A 38. § (2) bekezdésének h) pontját a 2006: LXI. törvény 217. §-a iktatta be.

218

A 38. § (3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 81. pontja hatályon kívül helyezte.

219

A 38. § (4) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be.

220

A 39–40. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 81. pontja hatályon kívül helyezte.

221

A 41. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 81. pontja hatályon kívül helyezte.

222

A 41. § (1)-(2)bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 27. §-a (4) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

223

A 41.§ (3) bekezdését az 1992: LXXIV. törvény 75.§-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kivül helyezte, 1993. január 1-től.

224

A mellékletet a 2005: LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdésének második francia bekezdése hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére