• Tartalom

1991. évi XXXIV. törvény

1991. évi XXXIV. törvény

a szerencsejáték szervezéséről1

2016.01.11.

Az Országgyűlés az állam szerencsejáték monopóliumának gyakorlásával kapcsolatos feladatok meghatározása, a szerencsejátékok szervezése iránt jelentkező igények kielégítése, az engedély nélküli, illetve a jó erkölcsbe ütköző szerencsejátékok megelőzése, a szerencsejáték szervező tevékenység ellenőrzése, a pénznyerő automaták kizárólag játékkaszinókban történő üzemeltethetőségének lehetősége, valamint a szerencsejátékokból származó jövedelmek egy részének közcélra fordítása érdekében a következő törvényt alkotja:2

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. CÍM

Alapvető rendelkezések

1. § (1) Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomó részt a véletlentől függ.

(2)3 E törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás is. E törvényt kell alkalmazni – a törvényben külön szabályozott esetekben – a játékautomatára és az ajándéksorsolásra is.

(3) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. (a továbbakban: Ktv) 1. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott szerencsejátékok szervezésére irányuló tevékenységnek minősül

a) sorsolásos játék szervezése,

b)4

c)5 szerencsejátékok lebonyolítására létrejött szervezet (a továbbiakban: játékkaszinó és online kaszinó) működtetése,

d)6 kártyaterem üzemeltetése,

e)7 távszerencsejáték szervezése,

f)8

g)9 a lóversenyfogadás és az a)–f) pontok alá nem tartozó, e törvényben meghatározott egyéb, szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység (a továbbiakban együtt: szerencsejáték szervező tevékenység).

(4)10 Magyarország területéről hírközlő eszköz és rendszer által részvételi jogosultságot biztosító szerencsejáték szervezési tevékenység kizárólag e törvény előírásainak megfelelően folytatható.

(5)11 Hírközlő eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejátékban való részvételre ajánlatok közzétételéhez az állami adóhatóság engedélye szükséges. Az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó ajánlatok közzétételében, illetve elfogadásában a pénzügyi szervezetek és a hírközlési szolgáltatók nem működhetnek közre, ilyenekhez nem nyújthatnak technikai támogatást.

(5a)12 A szerencsejáték-szervező az e törvény hatálya alá tartozó tevékenysége során a felelős játékszervezés elvének megfelelően köteles eljárni. A felelős játékszervezés elvének megfelelő szervezői tevékenységnek minősül különösen

a) a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeiről szóló tájékoztatás,

b) a sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása,

c) kitiltás esetén megfelelő panaszkezelési eljárás alkalmazása,

d) a figyelmeztető és önkorlátozó játékfunkciók széles körű biztosítása, illetve

e) a szerencsejáték káros mentális, pszichikai és szociális hatásainak megelőzésére és csökkentésére szolgáló intézkedések alkalmazása.

(5b)13 Szerencsejátékban – a 16. § szerinti nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék kivételével – 18 éven aluli személyek nem vehetnek részt. A szerencsejáték-szervezőnek a játékosok részére a szerencsejátékban való részvétel biztosítása során az e törvényben és külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelemfelkeltő módon tájékoztatást kell nyújtania a 18 éven aluli személyek játéktilalmáról, és a felelős játékszervezés elvének megfelelően el kell végeznie az e törvényben és külön jogszabályban előírt vagy az önkéntesen vállalt, a 18 éven aluli személyek játéktilalmának biztosítását szolgáló intézkedéseket.

(5c)14 A szervező a szerencsejátékban való részvételre létrejött szerződést súlyosan megszegő játékossal szemben a belépés, online bejelentkezés és a szerencsejátékban való részvétel megtagadása (a továbbiakban: kitiltás) hatékony végrehajtása céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban a szervező a játékos 29/H. § (1) bekezdés szerinti adatait, a kitiltás tényét, indokát, elrendelésének időpontját, továbbá eseti jellegét vagy határozott, legfeljebb 5 éves időtartamát tünteti fel. A szervező a nyilvántartás adatait a kitiltás elrendelésétől számított 6 évig kezelheti. A kitiltással kapcsolatos nyilvántartásba a kitiltott játékos a játékost érintő kitiltás adatai vonatkozásában tekinthet be. A játékos a betekintéssel egyidejűleg a nyilvántartott adatokról okirat kiállítását igényelheti, amelyet a szervező a betekintéssel egyidejűleg, de legfeljebb az azt követő munkanapon térítésmentesen köteles teljesíteni.

(6)15 Játékkaszinóban és kártyateremben szervezett szerencsejátékban, valamint online kaszinójátékban és távszerencsejátékban nem vehet részt az a személy, akit a bíróság a cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, vagy akinek cselekvőképességét a bíróság a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozta. E követelményt a szerencsejáték-szervező a felelős játékszervezés elvének megfelelően, külön jogszabályban meghatározott módon köteles biztosítani.

(6a)16 Ha a bíróság a személyt cselekvőképességet teljesen korlátozó vagy a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezi, az elsőfokú határozatot hozó bíróság e tényről, valamint a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a jogerő beálltától – másodfokú eljárás esetén az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való érkezésétől – számított 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(6b)17 Az állami adóhatóság a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyekről és a (6) bekezdés szerinti személyekről a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet (a továbbiakban: játékosvédelmi nyilvántartás). A nyilvántartás célja az e bekezdés szerinti személyek szerencsejátékban történő részvételének korlátozása. A (6) bekezdés szerinti szervező a játékosvédelmi nyilvántartás adatait kizárólag az e bekezdés szerinti személyek szerencsejátékban történő részvételének korlátozása érdekében szerezheti meg, kezelheti és használhatja fel.

(6c)18 A játékosvédelmi nyilvántartásba kizárólag az állami adóhatóság engedélyével rendelkező szerencsejáték-szervezők tekinthetnek be, ideértve az elektronikus úton történő adatlekérdezést is.

(6d)19 A játékosvédelmi nyilvántartás tartalmazza

a)20 elkülönítve a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyek, valamint a (6) bekezdés szerinti személyek személyes azonosító adatait (családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve, születési hely és idő, azonosító okmány típusa és száma, lakcím),

b) az adatkezelés jellegét (önkéntes elhatározáson vagy bírósági határozaton alapuló korlátozás),

c) a megszűnés időpontját (az adatkezelés határozott vagy határozatlan időtartamú jellegét).

(7)21 A kötelező hitelesítésű szerencsejáték eszközök típusvizsgálatát és hitelesítését – a mérésügyi és a szerencsejáték eszközökre vonatkozó jogszabályok alapján – a mérésügyi szerv végzi.

(7a)22 Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a szervező a szerencsejáték-szervezéssel összefüggő, az e törvény, a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelet, valamint az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet alapján rendelkezésére álló adatokat az adat keletkezésétől számított 6 évig köteles megőrizni és kérésre az állami adóhatóság részére – papír alapon, elektronikusan vagy adathordozó eszközön – hozzáférhetővé tenni.

(7b)23 Az (5a) bekezdés b) pontjához kapcsolódó jelentős önkorlátozó nyilatkozat tételével és annak hatósági nyilvántartásával kapcsolatban a sérülékeny személyt igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség nem terheli.

(7c)24 A felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 329/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti feltételt a szerencsejáték szervező a törvény 29/J. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet támogatásával is teljesítheti.

(8)25 A nyereményre jogosult játékos kérésére a szerencsejáték-szervező köteles a 2 millió forintot, illetve ennek megfelelő valutaösszeget meghaladó nyereményről annak jogcímét és forintértékét tanúsító igazolást adni. A valutaösszeg átváltása tekintetében a nyeremény kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. A nyereményigazolásnak tartalmaznia kell a szerencsejáték-szervező és a játékos azonosító adatait, a nyerés és a nyeremény átvételének helyét és időpontját, a szerencsejáték-szervező által a nyereményből levont személyi jövedelemadó összegét. A nyereményigazolás az állami adóhatóság által rendszeresített és hitelesített bizonylaton, vagy az állami adóhatóság jóváhagyásával – amennyiben a szerencsejáték-szervező a játékos személyes adatai, valamint egyéb, személyiségi jogai védelmét biztosítja – zárt számítástechnikai rendszeren keresztül is kiállítható. A szerencsejáték-szervező köteles valamennyi kérelmet a nyereményigazolás kiállításának általa választott módján egységesen teljesíteni.

2. § (1)26 Liberalizált tevékenység az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban, valamint az 1. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység.

(2)27 Szerencsejáték-szervező tevékenység folytatásához – az e törvényben meghatározott kivétellel – az állami adóhatóság engedélye szükséges. Az állami adóhatóság az engedélyesekről – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(2a)28 A távszerencsejáték és online kaszinójáték szolgáltatásokra e törvény hatálya abban az esetben terjed ki, ha

a) a szerencsejátékot Magyarország területén szervezik,

b) a szolgáltatás igénybe vevője Magyarország területén vesz részt a szerencsejátékban, vagy

c) a szolgáltatás Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan esetekben, amikor a szolgáltatás magyarul hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák.

(3)29 Az állami adóhatóság az engedélyt annak adja ki, aki a szerencsejáték biztonságos, szakszerű lebonyosításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik.

(4)30 Nem adható meg az engedély, ha

a) a folytatni kívánt tevékenység sértené a jóérzést, közbiztonságot, a közszemérmet, illetőleg gyermek vagy ifjúságpolitikai érdekeket,

b)31 a kérelmező, illetve vezető tisztségviselője vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a székhelye vagy lakóhelye szerinti állam joga vagy a magyar jog alapján büntetett előéletű, a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapított

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti közélet tisztasága elleni (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. cím), közbizalom elleni (1978. évi IV. törvény XVI. Fejezet III. cím), gazdasági (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet), vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, tiltott szerencsejáték szabálysértését,

bb) korrupciós [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezet], közbizalom elleni (Btk. XXXIII. Fejezet), vagyon elleni erőszakos (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), a pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni (Btk. XXXVIII. Fejezet), a költségvetést károsító (Btk. XXXIX. Fejezet), a pénzmosás (Btk. XL. Fejezet), a gazdálkodás rendjét sértő (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő (Btk. XLII. Fejezet), a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni (Btk. XLIII. Fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni, pénzügyi vagy kereskedelmi szabálysértést (a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény XXV. Fejezet), tiltott szerencsejáték szabálysértését

követte el, illetve jogerős bírósági ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll,

c)32

d)33 a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam joga alapján tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, vagy a kérelmező vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja olyan gazdálkodó szervezetben volt vezető tisztségviselő, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tag, amely a vezető tisztségviselői vagy tagsági jogviszonyának fennállása alatt, a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, és a tiltott szerencsejáték szervező tevékenység folytatását jogerős közigazgatási vagy szabálysértési határozat, illetve bírósági ítélet állapította meg,

e)–f)34

g) a kérelmezett tevékenység jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,

h) a kérelmező a jogszabályban meghatározott feltételeket nem vállalja,

i)35

(5)36 Az állami adóhatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjával szemben a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam adóhatósága a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 2 millió forintot meghaladó adóbírságot vagy mulasztási bírságot szabott ki, vagy ha a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjának a székhelye, vagy lakóhelye szerinti államban 2 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása vagy adótartozása van.

(6)37 A hírközlő eszköz és rendszer által történő szerencsejáték szervezési tevékenység engedélyezéséhez a (3)–(5) bekezdésekben foglalt feltételek teljesítésén túl a szervezőnek igazolnia kell, hogy

a)38 az adott tevékenység kockázati tényezőiről a játékosokat hírközlő eszközön és rendszeren keresztül megfelelően tájékoztatja,

b)39 a játékosok személyes adatai, valamint egyéb, személyiségi jogai védelmét biztosítja,

c) a véletlen elemeket az elektronikus játékrendszerek auditálása alapján biztosítja.

(7)40 Nem folytatható belföldön, külföldön vagy nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére az állami adóhatóság nem adott engedélyt.

(7a)41 Szerencsejátékot népszerűsítő reklám kizárólag a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésének és 21. §-ának megfelelően tehető közzé Magyarországon. A külön törvényben meghatározott hatóság az e rendelkezések megsértésével közzétett szerencsejáték tárgyú reklám (a továbbiakban: tiltott reklám) esetén a reklámozót, a reklámszolgáltatót, a reklám közzétevőjét és a reklámban szereplő személyt egyetemlegesen a tiltott reklámmal elért vagyoni előny tízszeresének megfelelő, de legalább 1 millió forint összegű bírsággal sújtja. Ha nem állapítható meg a reklámozó, a reklámszolgáltató vagy a reklámban szereplő személy, a külön törvényben meghatározott hatóság a bírságot a reklám közzétevőjével szemben állapítja meg.

(8)42 A szerencsejáték-szervező a (4) bekezdés b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, ennek érdekében azt a szervező évente igazolni köteles, az állami adóhatóság pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni. A személyi megfelelőség meghosszabbítására irányuló kérelmet a személyi megfelelőség érvényességéig kell benyújtani az állami adóhatósághoz, a határidőben benyújtott kérelem esetén annak jogerős elbírálásáig az állami adóhatóság vélelmezi a személyi megfelelőség fennállását.

(9)43 A nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejáték engedélyezésére, felügyeletére, valamint a szervezői tevékenység folytatására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az e törvény sorsolásos játékra, illetve totalizatőri fogadásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. §44 (1)45 A távszerencsejáték-szervezés és online kaszinójáték szervezés kivételével a nem liberalizált szerencsejátékok szervezését

a)46 a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában lévő, szerencsejáték-szervező tevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: állami játékszervező), továbbá az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet végezheti,

b) e tevékenység gyakorlásának jogát az állam koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedheti.

(1a)47 A távszerencsejáték szervezését

a) a lóversenyfogadás kivételével kizárólag a 100%-ban a magyar állam tulajdonában álló Szerencsejáték Zrt.,

b) lóversenyfogadás esetén kizárólag a 100%-ban a magyar állam tulajdonában álló Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft.

végezheti.

(1b)48 Online kaszinójáték szervezésére kizárólag a Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja jogosult, amely az online kaszinójáték szervezését a kaszinójáték szervezésére létrehozott koncessziós társaság útján végezheti.

(2)49 Az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellátja a szerencsejátékok szervezésének szakmai irányítását, valamint képviseli az államot az (1) bekezdés b) pontja és (1a) bekezdés b) pontja tekintetében.

(3)50 A számsorsjáték és – a lóversenyfogadás, a távszerencsejáték és a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével – a fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervező jogosult.

4. § (1)51 A koncessziós szerződés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázatot a miniszter írja ki. A koncessziós pályázat kiírásához – országos pályázat kivételével – az érintett települési önkormányzat képviselő-testületének, Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlésnek egyetértése is szükséges. Országos pályázattal elnyert koncessziós jog tekintetében az állami adóhatóság az engedélyt azokra a településekre adja ki, amelyek önkormányzatának képviselő-testülete – Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlése is – hozzájárult a tevékenység területén történő gyakorlásához.

(2) A pályázat eredményeit ugyanazokban az országos napilapokban közzé kell tenni, amelyekben a pályázati kiírás megjelenik.

(3)52 A miniszter külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós szerződést egy alkalommal — eredeti időtartamának legfeljebb felével — meghosszabbíthatja.

(4) A Ktv. 8. §-ában foglaltakon kívűl a pályázati kiírásoknak tartalmazniuk kell,

a) a szerencsejáték szervező tevékenység gyakorlásához szükséges gazdasági követelményeket, jogi, személyi, tárgyi feltételeket,

b) a szerencsejáték szervező tevékenységgel összefüggő azon tevékenységek felsorolását, amelyek a szerencsejáték szervező tevékenység mellett gyakorolhatók,

c) a pályázat benyújtásának határidejét és helyét.

(5) A pályázati kiírásnak szükség esetén tartalmaznia kell a szerencsejáték szervező tevékenységre alapított gazdasági társaságra vonatkozó különös előírásokat (pl. a kibocsátott részvények, illetőleg üzletrészek korlátozott forgalomképességét).

(6)53 A koncessziós szerződést a miniszter a Ktv. 10/C. § (2) bekezdése alapján az e törvény szerinti megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül is megkötheti.

5. § (1)54 A Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázat kiírása esetén a miniszter a pályázat nyertesével kötheti meg a koncessziós szerződést.

(2) Koncessziós szerződés e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott határozott időtartamra köthető.

(3) Koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról, illetőleg az ellentételezésről a koncessziós szerződésben kell rendelkezni.

6. § (1)55 A koncesszióköteles tevékenység folytatására a koncessziós szerződést aláírónak e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott olyan gazdasági társaságot kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek, illetőleg a szavazatok többségével rendelkezik és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja.

(2)56 A koncessziós díjat a koncessziós szerződés aláírója vagy az (1) bekezdés szerinti koncessziós társaság, illetve a koncesszióba adó hozzájárulásával harmadik fél teljesíti. A koncessziós társaság a koncessziós díj 35. § (3) bekezdés szerinti levonására a koncessziós díjnak a koncessziós társaság, a koncessziós szerződés aláírója, illetve a harmadik fél általi teljesítése esetén is jogosult.

(3)57 A szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásra – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)58 Ha a megbízható szerencsejáték szervezővel megkötött koncessziós szerződést aláíró által az (1) bekezdés és a Ktv. 20. § (1) bekezdése szerint megalapított koncessziós társaság tagja olyan koncessziós társaság, amely koncesszió-köteles tevékenység folytatására jogosultként koncesszió-köteles tevékenységet folytat, a Ktv. 26. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetében a későbbi koncessziós szerződésben meghatározott időtartam lejártakor kell a végelszámolást lefolytatni.

(5)59 Az 1. § (3) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység tekintetében a megbízható szerencsejáték szervező által megalapított koncessziós társaságra a Ktv. 22. §-át nem kell alkalmazni.

2. CÍM

A szerencsejáték szervezés állami felügyelete

7. §60 Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezés és e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek hatósági felügyeletét látja el, tevékenységének célja a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működésének, a játékosok érdekei védelmének, továbbá a szerencsejáték-piaccal szembeni bizalom erősítésének érdekében a szerencsejáték-szervezők joggyakorlásának elősegítése és a szerencsejáték-piac folyamatos felügyelete.

7/A. §61 (1)62 Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény63 szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. Szerencsejáték ügyben az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal.

(2)64 Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben, valamint ajándéksorsolás és játékautomata-üzemeltetés tekintetében a nyilvántartásba vételi, ellenőrzési, továbbá jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárásban hozott határozatai ellen fellebbezésnek nincs helye. Az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozat (végzés) ellen – a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével – benyújtott keresetlevélnek, illetve kérelemnek, az e törvényben foglalt kivételekkel, a végrehajtásra halasztó hatálya van. Az állami adóhatóság az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozatot (végzést) jogorvoslatra, valamint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja, ha

a) a közbiztonság vagy a közrend fenntartása érdekében, illetve a közszemérem, valamint játékosvédelmi, gyermek- vagy ifjúságpolitikai érdek védelmében szükséges,

b) a döntéssel érintett tevékenység vagy mulasztás folytatása más közösségi érdek sérelmével járna,

c) a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna, valamint ilyen kár bekövetkeztének elhárítása vagy következményeinek enyhítése érdekében.

Az állami adóhatóság jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja különösen az engedély felfüggesztését vagy a tevékenységtől történő eltiltást megállapító határozatot, ha a szerencsejáték-szervező nem teljesíti a játékadó bevallásával vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét.

(3)65 Az állami adóhatóság a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül az állami adóhatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról.

(4)66 Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról két hónapon, játékautomata nyilvántartásba vételéről pedig tizenöt napon belül dönt . E törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legfeljebb az engedély lejárata előtt 100 nappal benyújtható.

(5)67

(6)68 Az állami adóhatóság a 7. §-ban megjelölt feladatok ellátása érdekében a következők szerint jogosult a szerencsejáték-szervező vezető tisztségviselőjének, tagjának, a szerencsejáték-szervezővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, továbbá a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfél személyes adatainak kezelésére és feldolgozására: az állami adóhatóság az eljárásban olyan személyes adatokat kezelhet, amelyek a feladatai ellátása céljából elengedhetetlenek, így az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, bejelentett lakóhelyének, illetve azon tartózkodási helyének adatait, ahol 3 hónapnál tovább tartózkodik. Az állami adóhatóság a személyes adatokat az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.

(7)69 A szerencsejáték szervező tevékenység folytatásának engedélyezése, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező, illetve vezető tisztségviselője és tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn vele szemben vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az állami adóhatóság részére – annak az engedély megadása, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során az állami adóhatóság a (8) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(8)70 Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervező tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szerencsejáték szervezővel, a szerencsejáték szervező vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok. Az állami adóhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szerencsejáték szervezővel, a szerencsejáték szervező vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok.

(9)71 A (7) és (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állami adóhatóság

a) az engedélyezési eljárás során az eljárás jogerős befejezéséig,

b) a személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárás során az eljárás jogerős befejezéséig, vagy

c) a tevékenység hatósági ellenőrzés során a hatósági ellenőrzés időtartamára, de legfeljebb a jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

8. § (1)72 Az állami adóhatóság vezetője és helyettesei, valamint szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai sorsolásos játék kivételével szerencsejátékban nem vehetnek részt.

(2)73 Az állami adóhatóság szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathat.

(3)74 Az állami adóhatóság vezetője és helyettesei, valamint az állami adóhatóság szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai szerencsejáték-szervezőnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek, vezető tisztségviselők, valamint felügyelőbizottság tagjai nem lehetnek.

(4)75 A (3) bekezdésben felsoroltak nem vehetnek részt olyan ügy elbírálásában, amelyben ők vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójuk érdekelve van.

(5)76 A (3) bekezdésben felsoroltak munkaviszonyának az állami adóhatóságnál történő megszűnését követő 2 évig szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathatnak.

9. § (1)77 Szerencsejáték csak jóváhagyott játékterv alapján szervezhető. A szerencsejáték-szervezőnek biztosítania kell a szerencsejátékkal összefüggő valamennyi tudnivaló (különösen a szerencsejáték lebonyolításának módja, a nyerési esélyek, a nyeremények felosztásának módja, feltételei, át nem vett nyeremények kezelése) játékosok számára való nyilvánosságát. A szerencsejáték-szervezőnek fel kell hívnia a figyelmet a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyére. A szerencsejáték-szervező az értékesítőhelyen köteles ilyen tartalmú tájékoztató hirdetmények elhelyezésére.

(2)78 Az engedély kizárólag az abban foglalt, illetőleg az engedélyben meghatározott tagokból álló szerencsejáték szervezőre, az ott meghatározott időtartamra, az abban foglalt feltételekkel és jóváhagyott játéktervre, a játékkaszinó, kártyaterem és bingójáték esetén – a 27. § (3) bekezdés figyelembevételével – az engedélyben meghatározott épületre, vagy helyiségre vonatkozik. Az engedély másra át nem ruházható. A játéktervtől csak az állami adóhatóság engedélyével lehet eltérni. Az eltérés a játékosok érdekeit vagy mások jóhiszeműen szerzett jogait nem sértheti.

(3)79 A szerencsejáték szervező tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény vagy körülmény változásáról az állami adóhatóságot harminc 30 belül köteles értesíteni.

10. § (1)80 Az állami adóhatóság a szerencsejátékból származó nyeremények, játékosokat megillető egyéb kifizetések, illetve szerencsejáték ügyben kiszabott bírság fedezetének biztosítása céljából biztosítékot írhat elő. A biztosíték letételének, vagy a (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása az engedély visszavonásával jár.

(2) A biztosíték igénybevétele esetén a szerencsejáték szervező köteles annak pótlásáról 8 napon belül gondoskodni.

(3)81 A biztosíték formáját és értékét — e törvény különös rendelkezései figyelembevételével — a állami adóhatóság állapítja meg, különösen a játék jellegére, lebonyolítására, biztonsági előírásaira, valamint a tétek nagyságára tekintettel. A biztosíték felett rendelkezni csak az állami adóhatóság engedélyével lehet. A biztosíték hozadéka a szerencsejáték szervezőt illeti meg.

(4) Az engedélyben foglalt időtartam lejárta, az engedélyezett szerencsejáték lebonyolítása, valamint az engedély visszavonása esetén a biztosíték a szerencsejáték szervezőnek visszajár.

11. §82 (1)83 A szerencsejáték szervezésének engedélyezéséért és az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.

(1a)84

(2) A szerencsejáték-szervező tevékenységre jogosító engedély iránti, a játékterv felülvizsgálatára, továbbá a játékterv módosítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg – külön felhívás nélkül – kell az igazgatási-szolgáltatási díjat készpénz-átutalási megbízással vagy átutalással megfizetni.

(3)85

(4) A szerencsejáték szervezésére kiírt koncessziós pályázaton való részvételért fizetendő díjat a koncessziós pályázat benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.

(5)86

(6)87

(7)88 Az állami adóhatóság díjbevételéből kell fedezni a koncessziós pályázatok kiírásának és elbírálásának költségeit is.

(7a)89 A nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére a jóváhagyott játéktervben meghatározottak szerint, a sorsolás, illetve a fogadási esemény napját követő 90 napos jogvesztő határidőn belül van lehetőség. A szervező a nyeremény igénylését követően a nyeremény átadása érdekében haladéktalanul köteles a szükséges intézkedéseket megtenni és a nyeremény átadását a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül biztosítani.

(7b)90 Ha a szervező az át nem vett nyeremények újbóli felhasználását sorsolás formájában biztosítja a nyeremények céljára, a (7a) bekezdés szerinti, a nyeremény igénylésére vonatkozó jogvesztő határidő időtartama 40 nap.

(8)91 A játékost megillető, de át nem vett nyeremények összegét a szervező köteles a nyeremény igénylésére nyitva álló határidő lejárta utáni 30 nap elteltét követő hónap 20. napjáig játékadó címén bevallani és a központi költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény-sorsolás esetén a szervező a nyereménytárgy forgalmi értékét fizeti be.

(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kisorsolt, de át nem vett nyeremények újbóli felhasználását jogszabály meghatározott határidőn belül lehetővé teszi. Ebben az esetben a (8) bekezdés szerinti adókötelezettségeket a felhasználásra nyitva álló határidőt követő, de legkésőbb a játék megszűnését követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni.

(10)92 A játékosok részére meghirdetett, de a (7a)–(9) bekezdésekben foglaltaktól eltérő, bármely okból részükre át nem adott, vagy nyeremények céljára fel nem használt nyeremények értékét vagy összegét a nyereményalap felhasználására vonatkozó határidő lejártát, illetve a játék megszűnését követő hónap 20. napjáig a szervezőnek játékadó címén be kell vallania és be kell fizetnie.

(10a)93 Az állami adóhatóság a nemzetközi együttműködésben szervezett, a 28/A. § (7) bekezdése szerinti totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére rendelkezésre álló határidőt a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által közösen kialakított és elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi, ennek során a (7a) bekezdésben foglaltaktól eltérő, de minimum 60 napos jogvesztő határidő engedélyezhető. Ha a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére rendelkezésre álló határidőt minden résztvevő szerencsejáték-szervező szabadon alakíthatja ki, az állami adóhatóság az engedélyt a (7a) bekezdés alkalmazásával adja ki.

(11)94 Az állami adóhatóság a nemzetközi együttműködésben szervezett szerencsejáték esetén az át nem vett nyeremények felhasználását a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által közösen kialakított és elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi, ennek során a (7b)–(10) bekezdésben foglaltaktól eltérő játékszabályok is engedélyezhetők. Ha az át nem vett nyeremények felhasználását minden részt vevő szerencsejáték-szervező szabadon alakíthatja ki, az állami adóhatóság az engedélyt a (7b)–(10) bekezdés alkalmazásával adja ki.

12. § (1)95 Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőt, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezetet vagy személyt, valamint a szervezetek vezetőjét vagy vezető tisztségviselőjét a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak szerinti bírság megfizetésére kötelezi.

(2)96 A bírság összege a 6. § (1) bekezdésében foglalt szabályok megszegése esetén

a) a fogadást szervezővel szemben 200 ezer forinttól 4 millió forintig,

b) a játékkaszinó üzemeltetőjével szemben 1 millió forinttól 10 millió forintig

terjedhet.

(3)97 A bírság

a)98 50 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet az 1. § (8) bekezdésébe, 9. § (3) bekezdésébe, a 16. § (2) bekezdésébe, a 17. § (1) bekezdésébe, a 18. § (1) bekezdésébe, az ajándéksorsolást szervezővel szemben a 23. §-ba és a 36. § (3) bekezdésébe, 36/C–E. §-ba,

b)99 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (5a)–(6d) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (7a)–(10) bekezdésébe, a 17. § (4) bekezdésébe, a 26. § (4) bekezdésébe, a 26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (2), (5)–(8) bekezdéseibe, valamint a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelet, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló rendelet rendelkezéseibe,

d)101 500 ezer forinttól 100 millió forintig terjedhet az 1. § (4)–(5) bekezdésébe, a 2. § (2) és (7) bekezdéseibe, a 26. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (3) bekezdésébe, 29/C–V. §-ba és a 30. § (3) bekezdésébe ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén.

(4)102

(5)103 Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy a kötelezettségszegésnek az állami adóhatóság tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve az elkövetéstől számított két éven túl.

(6)104 A bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a mulasztás vagy a kötelezettségszegés súlyát, és azt, hogy a jogsértővel szemben az állami adóhatóság a jogsértést megelőző 2 éven belül – sorsolásos játék és fogadás esetén azonos értékesítőhelyhez, fogadóirodához köthetően – hasonló jogsértés miatt jogerősen szabott-e ki bírságot.

(7)105 A bírság együttesen, illetve a 13. § (1)–(3) bekezdéseiben foglalt intézkedés mellett is kiszabható. Több bírság együttes kiszabása esetén a bírságok együttes összege meghaladhatja a (3) bekezdés pontjaiban meghatározott egyes bírságösszegek felső határát.

13. § (1)106 A szerencsejáték-szervező engedélyét az állami adóhatóság legfeljebb 3 éves időtartamra vagy az akadályok elhárulásáig felfüggesztheti, ha a szerencsejáték-szervező

a) az engedélyben foglaltaktól eltér, vagy a jóváhagyott játéktervtől engedély nélkül eltér,

b) a szerencsejáték lebonyolításának tisztaságát veszélyezteti,

c) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti,

d) a számára előírt nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak nem tesz eleget, vagy hamis adatot tüntet fel.

e)107 az állami adóhatóság felhívása, illetve hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,

f)108 nem teljesíti a játékadó bevallásával vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét.

(2)109 Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték-szervező tevékenységtől legfeljebb 5 éves időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy akár véglegesen is eltilthatja, ha

a)110 a szerencsejáték-szervező az állami adóhatóság ismételt felhívása, illetve hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,

b) a szerencsejáték-szervező súlyos jogszabálysértést követ el, amellyel a játék tisztaságát sérti,

c) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedély-kérelem elutasításának lett volna helye,

d) a szerencsejáték-szervező az állammal szembeni kötelezettségét súlyosan megszegi, vagy az állammal szembeni kötelezettségének ismételten nem tesz eleget,

e)111 5 000 000 forintot meghaladó összegű játékadóra, vagy ismételten nem teljesíti a játékadó bevallásával, vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét.

(2a)112 Az eltiltás pénznyerő automaták és kártyaterem üzemeltetése esetén meghatározott játékkaszinóban, illetve kártyateremben folytatott szerencsejáték-szervezői tevékenységre vonatkozóan is alkalmazható.

(3)113 Az állami adóhatóság a játékkaszinó és a kártyaterem működtetőjével, valamint a távszerencsejáték és online kaszinójáték szervezővel szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben114 foglalt rendelkezések megsértése esetén az e §-ban meghatározott intézkedést alkalmazhat.

(4)115 Ha a szerencsejáték szervező a működését az engedély megadásától számított hat hónapon belül nem kezdi meg, továbbá ha azt engedély nélkül szünetelteti, az engedély visszavonható.

(5)116 Abban a kérdésben, hogy valamely játék szerencsejátéknak tekinthető-e vita esetén az állami adóhatóság dönt. Az állami adóhatóság véleménye az irányadó a szerencsejátékok fajtájának (14. §) meghatározására vonatkozóan is.

(6)117 Ha az ügyfél a hivatalból indított eljárásban az állami adóhatóság felhívása ellenére nem közli az érdemi döntéshez szükséges adatot vagy valótlan adatot közöl, vele szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási bírság szabható ki vagy az engedély visszavonható. A bírság ismételt alkalommal is kiszabható.

(7)118 Ha a szerencsejáték-szervező a személyi megfelelőség meghosszabbítása iránti kötelezettségének jogszabályban meghatározott határidőben nem tesz eleget, vagy személyi megfelelősége nem áll fenn, az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét és a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését megállapítja. Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnéséig benyújtott engedély iránti kérelmek alapján indult eljárásokat megszünteti. A személyi megfelelőség hivatalból indult vizsgálata esetében a 2. § (4) bekezdésének d) pontjában és a 2. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamokat az eljárás hivatalból történő megindításától kell számítani.

3.119

13/A–13/D. §

13/E. §120

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A szerencsejátékok fajtái, engedélyezésük

14. §121 A szerencsejátékok fajtái:

a) sorsolásos játék,

b) nem sorsolásos játék,

c)122

d)123 kaszinójáték, online kaszinójáték,

e) fogadás,

f)124 kártyajáték,

g)125 távszerencsejáték.

h)126

1. CÍM

Sorsolásos játék

15. § (1) Sorsolásos játék: olyan szerencsejáték, amelyben a szerencsejáték szervező a játékosnak pénzfizetés fejében vagyoni ellenszolgáltatást helyez kilátásba

a) meghatározott szám, számsor, jel, ábra, stb. (a továbbiakban: szám) eltalálása vagy

b) nyerésre jogosító érvényes befizetési bizonylat, szelvény, jegy, tanusítvány (a továbbiakban: sorsjegy) kihúzása

esetén.

A nyerés vagy vesztés kizárólag a szám nyilvános húzásának, vagy a sorsjegy azonosítására alkalmas más módszernek (a továbbiakban: sorsolás) az eredményétől függ.

(2)127 A miniszter a sorsolások lebonyolítását, ellenőrzését, közhitelű tanusítását, a nyereményekre vonatkozó rendelkezéseket valamint a végelszámolás rendszerét külön szabályozza.

(3) A sorsolásos játék szervezésére irányuló kérelemhez játéktervet, részvételi szabályzatot, költségvetést és a jogszabály által előírt okiratokat kell mellékelni.

(4) A folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetében az engedély legfeljebb 5 évre adható. Az engedély meghosszabítására az engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

16. § (1)128 Nem kell az állami adóhatóság engedélye a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékhoz, ha a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják és

a)129 a kibocsátott sorsjegyek száma az 5000 darabot vagy összes értéke az 500 000 forintot nem haladja meg és

b) a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke vagy a kisorsolásra kerülő pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja.

(2)130 A szerencsejáték szervező a sorsjegyek számának és értékének megjelölésével az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékot is köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni legalább 10 nappal a játék lebonyolítása előtt. Az állami adóhatóság a lebonyolítást ellenőrizheti.

17. § (1) A szerencsejáték szervező a sorsolásnak, a nyertes sorsjegyeknek és a nyereményeknek a sorsjáték meghirdetésével azonos nyilvánosságot köteles biztosítani.

(2)131

(3)132

(4) A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a kisorsolt, de át nem vett nyereményeket a szerencsejáték szervező nyeremények céljára köteles felhasználni.

18. § (1)133 Az állami adóhatóság a sorsolásos játék játékterv szerinti lebonyolítását ellenőrzi. Ha az állami adóhatóság az engedélyben eltérően nem rendelkezik, a sorsolásnál közjegyző jelenléte kötelező. A közjegyző jelenlétéről a szerencsejáték szervező gondoskodik.

(2)134 Ha a sorsjátékot nem a játéktervnek megfelelően bonyolítják le, az állami adóhatóság megbízottja a sorsolásos játék folytatását felfüggeszti és kezdeményezi az állami adóhatóságnál a 12. §-ban, illetőleg a 13. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szankciók alkalmazását. A játékosok kártalanításáról a szerencsejáték szervező gondoskodik.

19. § (1)135 A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a 11. § (7a) és (7b) bekezdésében meghatározott időpontot követő 30 napon belül a szerencsejáték szervező köteles végelszámolást készíteni és azt az állami adóhatóságnak megküldeni.

(2) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék biztosítékának mértéke a kisorsolásra kerülő nyeremények összértékének legalább 50%-a.

20. § A sorsolásos játék fajtái:

a) sorsjáték, (21. §)

b) számsorsjáték, (22. §)

c)136

d) egyéb sorsolásos játék. (24. §).

21. §137 Sorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a sorsjáték szervezője ellenérték fejében folyamatos számozással megjelölt vagy az esetleges nyeremény összegét megjelölő sorsjegyet bocsát ki, és kötelezettséget vállal arra, hogy az előre meghatározott helyen és időben nyilvánosan megtartott sorsoláson, vagy a sorsjegy megvásárlásával egyidőben a véletlenszerűen kihúzott számot vagy nyereményösszeget megjelölő sorsjegy birtokosát meghatározott vagyoni értéket képviselő nyereményhez juttatja. Sorsjáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem szervezhető.

22. § Számsorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a szerencsejáték szervező köteles a meghatározott pénzösszegért megvásárolt sorsjegy birtokosának előre meghatározott nyereményt adni, ha a sorsjegy számsorában megjelölt egy vagy több szám azonos a nyilvános sorsoláson kihúzott számmal.

23. § (1) Aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót (a továbbiakban: ajándéksorsolás), amelyben a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni.

(2)138 Ajándéksorsolás lebonyolítása során az 1. § (8) bekezdését, a 11. § (7a)–(10) bekezdéseit, a 15. § (2) bekezdését, a 16. § (2) bekezdését és a 17–19. §-okat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség, a 11. §-ban szabályozott nyeremény igénylés alatt pedig a nyeremény átadását kell érteni.

24. § (1)139 A 21—23. §-okban nem szabályozott sorsolásos játék (a továbbiakban: egyéb sorsolásos játék) a törvénynek a sorsolásos játékokra meghatározott rendelkezései alkalmazásával az állami adóhatóság engedélyével szervezhető.

(2) Bingójáték bingóteremben folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos által a helyszínen megvásárolt sorsjegyen lévő számok felhasználásával felépített számvariációk, vagy számsorok helyszínen történő eltalálása jogosít nyereményre.

(3)140 A keno olyan számsorsjáték, melyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen meghatározott nyereményre válik jogosulttá.

(4)141 A joker olyan folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen vagy arányosan meghatározott nyereményre válik jogosulttá. A joker – az állami adóhatóság engedélye alapján – más szerencsejátékokkal együtt is szervezhető. Ebben az esetben a jokerben való részvétel a kapcsolt másik játékban való részvételtől függővé tehető.

2. CÍM

Nem sorsolásos játék. Pénznyerő automaták üzemeltetése

Nem sorsolásos játék

25. § (1) E törvény alkalmazásában nem sorsolásos játék az olyan szerencsejáték, amely pénzgyűjtő bevonásával történik és a tét 2 Ft-nál magasabb összegű vagyoni értéket képvisel.

(2)142

26. § (1)143 Pénznyerő automatának minősül a tétfizetés fejében játék céljára alkalmas mechanikusan vagy elektronikusan vezérelt berendezés, ha nyerés esetén a játékos bármely formában vagyoni értékű nyereményre válhat jogosulttá. Az állami adóhatóság dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés pénznyerő automatának minősül-e.

(1a)144

(1b)145

(1c)146

(2)147

(3)148 Pénznyerő automata kizárólag játékkaszinóban üzemeltethető. Egy játékkaszinó-egységben kizárólag egy gazdasági társaság üzemeltethet pénznyerő automatákat. Egy II. kategóriájú játékkaszinóban legfeljebb 300 pénznyerő automata üzemeltethető.

(4)149 A pénznyerő automatának

a) 100 000 játékonként az összes tét legalább 80%-át, vagy

b) a normális eloszlás sűrűségfüggvényének megfelelően, az összes tét legalább 85%-át legalább 95%-os valószínűséggel

nyereményként ki kell adnia.

(5)150

(6)151

(7)–(10)152

(11) Pénznyerő automata működtetésére a gyártás időpontjától számított 5 éven túli időtartamra nem adható engedély.

(12)153

(13)154

(14)155

(15)156

(16)157

(17)158

(18)159

(19)160 A pénznyerő automata a gyártásának időpontjától számított 5 éven túl – illetve annak letelte előtt, ha a szervező a pénznyerő automata üzemeltetésének végleges megszüntetéséről dönt – teljes egészében a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és annak végrehajtási rendeletei szerint meghatározott elektronikus berendezés hulladékának minősül.

(20)161

(21)162

(22)163

(23)164

(24)165

(25)166

26/A. §167 Ha megállapítást nyer, hogy az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek, akkor a települési önkormányzat jegyzője köteles az üzletet legalább 30 napra – ismételt jogsértés esetén legalább 90 napra – ideiglenesen bezáratni.

26/B. §168

3. CÍM

Kaszinójáték169

27. §170 (1)171 Az állami adóhatóság a játékkaszinót I. vagy II. kategóriába sorolja be. I. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amelyben legalább 100 db játék- és/vagy kártyaasztal, valamint legalább 1000 db pénznyerő automata üzemel. II. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amely nem minősül I. kategóriájúnak. II. kategóriájú játékkaszinóban a játék- és kártyaasztalok, valamint a pénznyerő automaták üzemeltetésén kívül más kaszinójáték nem szervezhető.

(2) I. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 1 milliárd forint, II. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság és/vagy koncessziós társaság működtethet.

(3)172 Játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet, ahol a játék- és kártyaasztalok, pénznyerő automaták, a szerencsejáték céljára szolgáló eszközök és egyéb berendezések biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése folyamatosan biztosítható. Az állami adóhatóság eseti jelleggel, legfeljebb 30 napos időtartamra engedélyezheti egyes, a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott kártyajátékok más helyszínen történő szervezését. Játékkaszinó hírközlő eszköz és rendszer útján is működtethető. A játékkaszinó működtetése során kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján is folytatható.

(4)173 Az állami adóhatóság az engedélyben meghatározza a játékkaszinó kategóriáját, helyét, működési, látogatási feltételeit, az egyes játékfajtákat, azok szabályait, az egyes játékoknál alkalmazható legmagasabb téteket, a tétek és a nyeremények arányát, valamint minden tényt, körülményt vagy feltételt, amely a játékkaszinó biztonságos üzemeltetéséhez szükséges.

(5)174 A tárgyévi koncessziós díj jogszabályi minimumát a tárgyévre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény határozza meg

a) a 2013. tárgyév esetén az e törvény 2012. január 1. napján hatályos 27. § (5) bekezdésében,

b) ezt követően pedig a tárgyévet megelőző évre a központi költségvetésről szóló törvényben

meghatározott koncessziós díj jogszabályi minimuma és a tárgyévi tervezett gazdasági környezet figyelembe vételével. A koncessziós szerződésben a felek a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjban megállapodhatnak.

(6)175 A koncessziós szerződésben meghatározott, a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjat évente valorizálni kell oly módon, hogy a tárgyévi koncessziós díjat a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani. A valorizációs kötelezettség nem áll fenn abban az esetben, amikor a jogszabályi minimumot meghaladó koncessziós díj a koncessziós szerződésben a jogszabályban meghatározott mindenkori minimum koncessziós díjhoz viszonyított rögzített mértékben kerül meghatározásra. Az éves koncessziós díjat a koncessziós szerződés hatályban létének első két teljes évében négy egyenlő részletben, a tárgyév január 15., április 15., július 15., és október 15. napján, a koncessziós szerződés további időszakában pedig a tárgyév február 15. napjáig egy összegben kell megfizetni. Ha a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg vagy fejeződik be, az adott évre vonatkozó koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.

(7) A koncesszió időtartama I. kategóriájú játékkaszinó esetében legfeljebb 20 év, II. kategóriájú játékkaszinó esetében legfeljebb 10 év.

(8)176 A miniszter a játékkaszinónak a játékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottai (a továbbiakban: a játékkaszinó alkalmazottai) összetételére, a képesítés feltételeire, az egyes játékok játékszabályaira, a látogatás feltételeire, a játékkaszinó biztonságának, valamint pénzkezelésének ellenőrzésére külön szabályokat állapít meg.

(9)177 A szerencsejáték-szervezők közül kizárólag – az e törvényben előírtaknak megfelelően – a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós joggal rendelkező szerencsejáték-szervező, illetve koncessziós társaság és állami játékszervező jogosult a kereskedelmi kommunikációjában a kaszinó elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét szerepeltetni. E korlátozás nem vonatkozik a szerencsejáték-szervezők szakmai és érdek-képviseleti szervezeteire.

(10)178

(11) A játékkaszinót 18 éven aluliak nem látogathatják.

(12)179 Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott egyes tervezési-statisztikai régiókban a miniszter egyidejűleg egy koncesszióba vevőnek, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek vagy az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságnak engedheti át az I. kategóriába sorolt játékkaszinó működtetésének jogát.

(13)180 500 000 lakosonként legfeljebb egy játékkaszinó üzemeltethető azzal, hogy a fővárosban és Pest megyében együtt legfeljebb öt, Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyében együtt legfeljebb három és Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében együtt legfeljebb három játékkaszinó üzemeltethető.

27/A. §181 (1) A játékkaszinóban a játékosok vendéglátásához és pénzváltásához szorosan kapcsolódó tevékenységen kívül más tevékenység nem folytatható. Pénzváltási tevékenység, mint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, kizárólag a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben előírt engedély birtokában végezhető.

(2)182 Ha

a) az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, vagy

b) 100%-ban állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy

c) koncessziós társaság

szerencsejáték szervező tevékenységet konvertibilis pénznemben végez, köteles a téteket konvertibilis pénznemben feltüntetni.

28. § (1) A gazdasági társaság tagjai (részvényesei) vezető tisztségviselői, felügyelő bizottságának tagjai, valamint alkalmazottai, továbbá ezek hozzátartozói a játékkaszinóban, amelyet a gazdasági társaság működtet, nem játszhatnak.

(2) A játékkaszinó alkalmazottai a játékkaszinóban a (3) bekezdés kivételével borravalót nem fogadhatnak el.

(3)183 Amennyiben az állami adóhatóság az alkalmazottak számára borravaló elfogadását az engedélyben lehetővé teszi, erre a célra közös tartókat kell elhelyezni. Az alkalmazottnak közvetlenül felajánlott borravaló elfogadása tilos.

(4)184 A (3) bekezdésben meghatározott esetben az állami adóhatóság az engedélyben a közös tartókba helyezett borravaló legfeljebb 50%-ának felosztását engedélyezheti.

4. CÍM

Fogadás

28/A. §185 (1) Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék. Nem köthető fogadás akkor, ha ez harmadik személy érdekét sértené.

(2)186 Lóversenyfogadás kivételével totalizatőri rendszerű fogadást kizárólag az az állami játékszervező szervezhet, amely legalább 1 milliárd forint alap-(törzs-)tőkével rendelkezik és a fogadás szervezését megelőzően legalább 5 évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott.

(3)187

(4)188 Fogadás esetén – a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével – a fogadásszervező a fogadót megillető, de át nem vett nyereményeket nyeremények céljára köteles felhasználni. Az át nem vett nyeremények sorsolás útján is visszajuttathatók a fogadók részére, a sorsolásos játékok nyereményeire vonatkozó szabályok szerint. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén az át nem vett nyereményekre e törvény 11. §-ának (8) bekezdése vonatkozik.

(5)189 Lóversenyfogadás kivételével a bukmékeri rendszerű fogadás szervezéséhez a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő jogi személynek legalább 1 milliárd forint alap- vagy törzstőkével és legalább ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlattal kell rendelkeznie. Lóversenyfogadás kivételével a bukmékeri rendszerű fogadásra kiírt koncessziós pályázat nyertese csak az a személy lehet, aki a pályázat kiírása előtt legalább öt évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szervezésével foglalkozott, és a bukmékeri rendszerű fogadási tevékenység folytatására legalább 1 milliárd forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaságot alapít. Ha többen közösen nyújtanak be pályázatot, vagy olyan pályázó nyújt be pályázatot, amelynek egyik tagja (részvényese) a szavazatok többségével rendelkezik, a legalább ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlattal kapcsolatos feltételt elegendő, ha legalább a pályázók egyike vagy a szavazatok többségével rendelkező tag (részvényes) teljesíti.

(6)190 Bukmékeri rendszerű fogadás esetén a koncesszió időtartama legfeljebb 20 év, a koncessziós díj mértéke évente legalább 200 millió forint, amely koncessziós díjat a 27. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően évente valorizálni kell. A kiadott koncessziók száma egyidejűleg legfeljebb 2 lehet.

(7)191 Az állami adóhatóság a nemzetközi együttműködés keretében szervezett totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén sorsolás alkalmazását a nemzetközi együttműködés keretében valamennyi szerencsejáték-szervező által kialakított és elfogadott játékszabályoknak megfelelően engedélyezi.

29. § (1)192 Lóversenyfogadás szervezéséhez a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő jogi személynek legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie. A lóversenyfogadás szervezésére kiírt koncessziós pályázat nyertese csak az a személy lehet, aki a lóversenyfogadási tevékenység folytatására legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaságot alapít. A koncesszió időtartama legfeljebb 20 év.

(2)193 A koncessziós díj mértéke évente legalább 50 millió forint. A koncessziós díjat a 27. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően évente valorizálni kell.

(3)194 A kiadott koncessziók száma egyidejűleg legfeljebb 2 lehet.

Játékautomaták üzemeltetése

29/A. §195 (1)196 Játékautomatának minősül az az elektronikusan vagy mechanikusan vezérelt játék folytatására alkalmas, szórakoztató szolgáltatást nyújtó berendezés, amely nem tartozik a 26. § (1) bekezdésének hatálya alá. Az állami adóhatóság dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés játékautomatának minősül-e.

(2)197

(3)198 Az üzemeltető köteles – nyilvántartásba vétel céljából – az állami adóhatósághoz bejelenteni az általa működtetni kívánt játékautomatát. Az állami adóhatóság a játékautomatát a kérelemben foglalt időtartamra, de legfeljebb hitelességének időtartamára veszi nyilvántartásba. A játékautomata a bejelentési kötelezettség megfelelő teljesítése nélkül nem üzemeltethető.

(3a)199 Az állami adóhatóság a (3) bekezdés alapján bejelentett játékautomatákról – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(4)200 Az állami adóhatóság csak azokat a játékautomatákat veszi nyilvántartásba, amelyek a jogszabályban a játékautomatákra előírt műszaki követelményeknek megfelelnek.

(5) A (3) bekezdés szerint bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a 26/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Kártyajáték

29/B. §201 (1) Kártyajátékot játékkaszinóban és kártyateremben lehet szervezni.

(2)202 Kártyateremben kizárólag totalizatőri, készpénzes és/vagy verseny rendszerben lebonyolított, póker típusú kártyajáték szervezhető, továbbá a játékosok számára vendéglátás nyújtható. Készpénzes lebonyolítás esetén a kezdő tét az 500, illetve az 1000 forintot, az egy játékos által egyidejűleg beváltható összeg a 100 ezer forintot, verseny rendszerű lebonyolítás esetén pedig a nevezési díj (tét) mértéke az 50 ezer forintot nem haladhatja meg. A nevezési díjat a játékos több részletben is teljesítheti.

(3) Kártyateremben kártyajátékot a kizárólag e célból alapított gazdasági társaság szervezhet. Egy kártyateremben kizárólag egy gazdasági társaság szervezhet kártyajátékot.

(4) A kártyatermet üzemeltető gazdasági társaságnak legalább 25 millió forint alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie.

(5) Kártyaterem kizárólag a közterület felől saját bejárattal rendelkező épületben, vagy külön bejárattal rendelkező építészetileg zárt helyiségben létesíthető. A kártyateremben legalább 5 kártyaasztalnak kell üzemelnie és legfeljebb 10 kártyaasztal helyezhető el. Egy kártyaasztalnál legfeljebb 10 játékos játszhat. A kártyaterem alapterületének akkorának kell lennie, hogy kártyaasztalonként legalább 16 m2 álljon a játékosok rendelkezésre, melybe a vendéglátásra szolgáló terület nem számítható be.

(6)203 Ifjúsági, gyermek, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, egészségügyi intézmény, nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet ellátó egyházi jogi személy e célt szolgáló ingatlana,, továbbá kártyaterem engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor már engedélyezett játékkaszinó 200 méteres körzetében kártyaterem nem működhet. A kártyatermet 18 éven aluliak nem látogathatják.

(7) A kártyateremben a játék tisztasága, biztonságos lebonyolítása, a rend és a vagyonvédelem, továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt feladatok végrehajtása érdekében videotechnikai ellenőrzési rendszert kell üzemeltetni.

(8)204 A kártyateremben működő videotechnikai ellenőrzési rendszer által készített videofelvételeket a szervező a rögzítéstől számított 45 napig köteles megőrizni. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a videofelvétel érinti, illetve akit a kártyateremben történt rendkívüli események, különösen a játékosi panasszal érintett események, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedések érintenek a rögzítéstől számított húsz napon belül kérheti, hogy a videofelvételt a szervező panasza kivizsgálásáig ne törölje.

(9) Ha a kártyaterem üzemeltetése nem felel meg a játéktervnek és az engedélynek, az állami adóhatóság a kártyaterem működését felfüggeszti. Az állami adóhatóság akkor is köteles a kártyaterem működtetését felfüggeszteni, ha az engedély a helyszínen nem található. Ha a kártyateremben az engedélyezett kártyajátékon túl más szerencsejáték szervező tevékenység folyik, az állami adóhatóság a kártyaterem engedélyét visszavonja.

(10) A kártyaterem jogszerű birtoklásának igazolását az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőtől a kártyaterem működtetésének engedélyezett időtartama alatt bármikor kérheti. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, az állami adóhatóság az engedélyt visszavonhatja.

(11) A 26. § (18) bekezdését a kártyatermet üzemeltető szerencsejáték-szervezőre is alkalmazni kell.

(12) Az állami adóhatóság a játékterv jóváhagyásával lehetővé teheti az alkalmazottak számára borravaló elfogadását. A kártyateremben adott borravalóra egyebekben a játékkaszinóban adott borravalóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

5. CÍM205

Távszerencsejáték

29/C. §206 Távszerencsejáték a sportfogadás, ha azt kizárólag hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. A fogadási esemény fogalmára a 28/A. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Távszerencsejáték keretében szervezett sportfogadás a lóversenyfogadás, valamint a sportrendezvényre fogadás.

29/D. §207 A 3. § (1a) bekezdés esetben az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak legalább 50 millió forintnak megfelelő értékű jegyzett tőkével kell rendelkeznie.

29/E. § (1)–(2)208

(3)209

29/F. § (1)210 A szervező a távszerencsejáték-szervezés engedélyezése iránti kérelmet az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell előterjeszteni a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló okirattal egyidejűleg.

(2) A távszerencsejáték-szervező a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelését a külön jogszabályban meghatározott módon igazolja.

(3) Az állami adóhatóság az engedélyezési eljárás során és az engedély érvényességi időtartama alatt a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer megfelelőségének ellenőrzése céljából a szervezőtől és a szervező hozzájárulása esetén a szervező részére műszaki vagy informatikai szolgáltatást nyújtó személytől vagy szervezettől kiegészítő információkat kérhet és ezeket az információkat a hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználhatja.

(4)211 Az állami adóhatóság az engedélyt – ha a kérelem az e törvényben, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel és 3. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti szerencsejátékra szóló engedély esetén a távszerencsejáték szervező az állami adóhatóság részére igazolta, hogy a távszerencsejáték szervező az általa szervezett játékokban érintett vagyoni értékű jogokra vonatkozóan a jogosultakkal felhasználási szerződést kötött – legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adja ki.

29/G. § (1) A szervező a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét az állami adóhatóság részére folyamatosan köteles biztosítani.

(2)212 A szervert Magyarországon kell elhelyezni.

(3) Az állami adóhatóság a távszerencsejáték-szervezési engedélyt – jogorvoslatra, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajtható döntésével – a kötelezettség teljesítéséig, illetve az akadály elhárításáig, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra haladéktalanul felfüggesztheti, ha a szervező az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettségének az engedély érvényességi időszaka alatt nem tesz eleget.

(4) Ha a szervező a (3) bekezdés szerinti felfüggesztés esetén a kötelezettség teljesítéséről, illetve az akadály elhárításáról 6 hónapon belül nem gondoskodik, az állami adóhatóság az engedélyt – jogorvoslatra, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajtható döntésével – visszavonja.

29/H. § (1) A szervező a játékost a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 7–11. §-ában meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése érdekében a következő adatok rögzítésével nyilvántartásba veszi:

a)213 családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve,

b)214 lakcím, külföldi esetében a magyarországi tartózkodási hely,,

c) állampolgárság,

d) azonosító okmány típusa, száma,

e) születési hely és idő.

(2)215 A szervező az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást. Az ellenőrzés elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatszolgáltatás útján valósul meg. Ha az ellenőrzés eredménye az egyezőséget nem támasztja alá, vagy a személy a nyilvántartásban nem szerepel, a szervező az ügyfél-azonosítást a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 14. § (2) bekezdése szerint végzi el.

(3) A szervező a személyiadat- és lakcímnyilvántartást a (2) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló ellenőrzés keretében az alábbi adatokkal kapcsolatban keresheti meg:

a)216 családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve,

b) lakcím,

c) állampolgárság,

d) személyazonosító igazolvány száma,

e) születési hely és idő.

(4) Játékosként kizárólag természetes személy vehető nyilvántartásba. Ha a játékos életkora nem állapítható meg, vagy a 18. életév betöltése egyébként kétséges, a szervező a játékos nyilvántartásba vételét megtagadja.

(5)217 A szervező a játékos nyilvántartásba vétele keretében a játékos részére játékosi egyenleget hoz létre. Egy játékos részére egy szervezőnél egy játékosi egyenleg nyitható. A játékosi egyenleget a szervező a felelős játékszervezés elvének tiszteletben tartásával, az e törvényben és külön jogszabályban meghatározottak szerint vezeti. A szervező a játékosi egyenlegeket egy minden egyéb pénzügyi eszköztől elkülönített magyarországi bankszámlán köteles tartani. Az elkülönített bankszámlán elhelyezett összegnek fedeznie kell a játékosi egyenlegek összegét. Ha a játékosi egyenlegek összege meghaladja az elkülönített bankszámlán található összeget, a szervező 30 napon belül köteles a különbözet pótlására. A játékosi egyenlegen a szervező az engedély felfüggesztésének időtartama alatt csak a felfüggesztés napját megelőző játékügyletek elszámolásával kapcsolatos terheléseket, jóváírásokat vezetheti át és csak ilyen játékügyletekkel kapcsolatos kifizetéseket teljesíthet. A játékosi egyenleg megszüntetése esetén a szervező a játékügyletekkel kapcsolatban a játékossal a külön jogszabályban meghatározottak szerint elszámol.

29/I. § (1) A szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban használt honlapján az e törvény szerint nyújtott szerencsejáték-szolgáltatással kapcsolatban magyar nyelven kell feltüntetni legalább a következő információkat:

a) a szerencsejátékban való részvétel feltételei és a játék szabályai,

b) a játékosi egyenleg kezelésének, a tétek befizetésének, a nyeremények kifizetésének szabályai,

c) a játékosi panaszok kezelésének rendje,

d) a szerencsejáték-szervező a)–c) pontban foglaltakkal kapcsolatos elérhetősége,

e) a 18 éven aluli személyek játéktilalmára vonatkozó figyelmeztetés,

f) a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, szenvedélybetegség kialakulására vonatkozó figyelmeztetés,

g) Magyarországon szerencsejáték játékfüggőség kezelésével foglalkozó legalább egy szervezet elnevezése, elérhetősége,

h) az állami adóhatóság mint engedélyező és felügyeleti hatóság megnevezése és elérhetősége játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatban,

i)218 a távszerencsejáték engedély meglétére utalás, az engedély felfüggesztése esetén ennek ténye és időtartama.

(2)219 A szervező a játékos részére legalább az alábbi önkorlátozó intézkedések igénybevételét biztosítja:

a) a játékos kérésére a játékos által meghatározott időszakra az önkizárás lehetőségét,

b) a játékosi egyenlegre teljesített befizetés maximális összegének meghatározását,

c) a tétként megtehető összeg maximumának meghatározását,

d) a veszteség maximális összegének meghatározását,

e) a játékban való részvétel figyelmeztetés nélküli maximális időtartamának meghatározását,

f) a játékban töltött időről figyelmeztető jelzés ismétlődő vagy folyamatos megjelenítését.

(2a)220 A szervező a játékos részére a játéktervben és a részvételi szabályzatban meghatározott további önkorlátozó intézkedéseket biztosíthat.

29/J. § (1) Az állami adóhatóság honlapján – a jogkövető magatartás elősegítése és a játékosok védelme érdekében – közzéteszi a következő információkat:

a)221 az érvényes távszerencsejáték-szervezési engedéllyel rendelkező távszerencsejáték- szervező cégneve (elnevezése), székhelye, az engedély érvényességi ideje, a szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban használt és engedélyezett honlapjának (honlapjainak) címe, valamint az engedély felfüggesztése esetén ennek ténye és időtartama,

b) legalább egy, Magyarországon szerencsejáték-függőség kezelésével foglalkozó szervezet elnevezése, elérhetősége,

c) az állami adóhatóság elektronikus, telefonos és postai elérhetősége távszerencsejáték-szervezés esetén játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatban.

(2) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti közzététel adatait legkésőbb a változást követő munkanapon módosítja.

29/K. § (1)222 A szervező a távszerencsejáték szervezői tevékenységéről e tevékenység hatékony hatósági felügyelete érdekében a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig elektronikus úton – az állami adóhatóság által rendszeresített űrlapon vagy az állami adóhatóság által jóváhagyott adathordozó eszköz felhasználásával – adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóságoz.

(2) Az adatszolgáltatásban a szervező a játékügyletek és a játékosi egyenlegen vezetett ügyletek alakulásával kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott adatokat tünteti fel.

(3)223

6. CÍM224

Online kaszinójáték

29/L. § (1) Az online kaszinójáték a kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján történő szervezése (a továbbiakban: online kaszinójáték). Online kaszinójátékot kizárólag a kaszinójáték szervezésére jogosult koncessziós társaság szervezhet.

(2) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti koncessziós társaság részére az online kaszinójáték szervezését a 27. § (7) bekezdése szerinti koncessziós időszakban, a kaszinójáték szervezésére kiadott engedély időtartamára engedélyezheti.

(3) A kaszinójáték szervezéséért az Szjtv. 27. § (5) és (6) bekezdése szerinti koncessziós díj teljesítése esetén a 6. § (2) bekezdése szerinti koncessziós szerződés aláírója, illetve a koncessziós társaság az online kaszinójáték szervezéséért egyéb jogcímen koncessziós díjat nem fizet.

29/M. § Online kaszinójáték kizárólag magyarországi IP címről kapcsolódó játékos számára tehető hozzáférhetővé. A játékszervezőnek gondoskodnia kell az IP címek törvényi megfelelőségének folyamatos ellenőrzéséről.

29/N. § (1) Az online kaszinójáték szervezésére szolgáló szervert EGT-államban kell elhelyezni. A szervező a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét az állami adóhatóság részére folyamatosan köteles biztosítani. A 29/G. § (3) és (4) bekezdését az online kaszinójáték esetében is alkalmazni kell.

(2) Az online kaszinójáték szervező az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelését a külön jogszabályban meghatározott módon igazolja.

29/O. § (1) Az online kaszinójáték típusai:

a) a játékkaszinóban vagy az állami adóhatóság által – eseti vagy állandó jelleggel– engedélyezett más helyen folyó kaszinójátékban hírközlő eszköz vagy rendszer útján történő részvétel,

b) az online kaszinó szerverére hírközlő eszköz vagy rendszer útján történő kapcsolódás a játékos rendelkezése alatt álló informatikai eszközzel a szerveren található játékprogramokkal történő játék,

c) az online kaszinó által üzemeltetett szerver közvetítésével a játékos rendelkezése alatt álló informatikai eszközzel más játékosok elleni kártyajáték, vagy

d) az a)–c) pontban felsorolt játéktípusok kombinációja.

(2) A játékkaszinóban – az (1) bekezdés c) pontjában foglalt játéktípus kivételével – online kaszinó elérését biztosító informatikai eszköz is üzemeltethető.

29/P. § (1) Ha az online kaszinó üzemeltetője több online kaszinót üzemeltet, vagy erről más jogszerűen működő online kaszinó üzemeltetőjével megállapodik, akkor a 29/O. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt játékok egységes jackpot rendszerbe köthetőek.

(2) A magyarországi játékszervező külföldi szolgáltató által üzemeltetett jackpot rendszerhez csak akkor csatlakozhat, ha a külföldi szolgáltató a saját joga szerint jogszerűen működik.

(3) Ha az online kaszinó üzemeltetője több online kaszinót üzemeltet, vagy erről más jogszerűen működő online kaszinó üzemeltetőjével megállapodik, akkor a 29/O. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt játékos elleni kártyajátékok egységes rendszerbe köthetőek.

(4) A magyarországi játékszervező külföldi szolgáltató által üzemeltetett játékos elleni kártyajátékhoz csak akkor csatlakozhat, ha a külföldi szolgáltató a saját joga szerint jogszerűen működik.

29/Q. § A külföldi jackpot rendszerbe történő befizetés nem növeli a bevételt, azonban a külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alá esik. Az online kaszinó üzemeltetője köteles az adóelőleget levonni és az állami adóhatóság részére megfizetni.

29/R. § (1) Az online kaszinó üzemeltetője ajánlatot tehet ajándék bónusz vagy speciális bónusz igénybevételére, azonban ez esetben annak részleteit a játéktervben világos és érthető módon szabályoznia kell.

(2) Az ajándék bónusz és a speciális bónusz nem növeli a bevételt.

29/S. § (1)225

(2) Az online kaszinóban elnyert nyereményt abban a pénznemben kell kifizetni, amelyben az keletkezett.

29/T. § Azonos koncessziós társaság által üzemeltetett játékkaszinók és online kaszinók esetében a koncessziós társaság egységes beléptető- és azonosító rendszer alkalmazására jogosult.

29/U. §226 Online kaszinó üzemeltetése esetén a 29/F. §, 29/G. § (1) bekezdésében, 29/H–J. §, (1)–(3) bekezdésében, 29/K. § (1) és (2) bekezdésében, foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

29/V. §227 Kétszázmillió forintot vagy – a nyeremény keletkezése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyam szerint – ennek megfelelő összegű devizaösszeget meghaladó nyeremény esetén az online kaszinó szervezője a nyereményt 30 napon belül köteles a játékosi egyenlegen jóváírni.

II. Fejezet

A sorsolásos játékok és a totalizatőri rendszerű fogadások nyereményalapja

30. § (1)228 E törvény alkalmazása szempontjából a sorsolásos játékoknál nyereményalapnak minősül a kibocsátott sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata. Folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében nyereményalapnak minősül a játéktervben jóváhagyott játékra jogosító sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata.

(2)229 Az e törvény 16. §-a szerinti sorsolásos játék kivételével a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyereményalapjának legalább 55%-át nyeremények céljára kell fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az állami adóhatóság engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását. Nemzetközi együttműködés keretében szervezett sorsolásos játékok esetében az állami adóhatóság a nyereményre fordítandó összegek halmozódását a közösen kialakított és valamennyi résztvevő által elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi.

(3)230 Az e törvény 21. §-a szerinti sorsjáték havi nyereményalapja a tárgyhóban a játékosok részére értékesített sorsjegyek jóváhagyott játékterv szerinti árának megfelelő tétek összessége. Sorsjáték esetén a nyereményalap legalább 60%-át nyeremények céljára kell fordítani.

(4)231 A számsorsjátékoknál – a bingójáték és a kenó kivételével – a nyereményalap legalább 45%-át nyeremények céljára kell fordítani. A bingójáték esetén az e törvény 30. §-ának (1) bekezdése szerinti nyereményalap legalább 68%-át, kenó játék esetén pedig a nyereményalap legalább 48%-át kell nyeremények céljára fordítani.

(5)232 A számsorsjáték havi nyereményalapjának minősül a tárgyhónapban játékra jogosított sorsjegyek tétjeként a játékosok által megfizetett összeg.

30/A. §233 (1) A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 75%-át, az állami játékszervező által szervezett totalizatőri rendszerű fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68%-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerű fogadás esetén évente kell megfelelni. A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadás esetében az állami adóhatóság engedélyezheti a nyeremények halmozódását, annak kezdő időpontjától számított egy évig.

(2) Nemzetközi együttműködés keretében szervezett sorsolásos játék és totalizatőri rendszerű fogadás esetében a nyeremény visszafizetési hányadnak a közös nyereményalapra vonatkozóan kell érvényesülnie.

(3)234 Nemzetközi együttműködés keretében szervezett, a 28/A. § (7) bekezdése szerinti totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén a nyereményalap nyereményre fordítandó minimumhányada a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által kialakított és elfogadott játékszabályok szerint minimum 62%-os mértékig engedélyezhető, ennek hiányában az állami adóhatóság az engedélyt az (1) bekezdés szerint adja ki.

A kártyateremben szervezett kártyajáték nyereményalapja

30/B. §235 A kártyateremben szervezett készpénzes lebonyolítási rendszerű kártyajáték esetén nyereményalapnak az első tét megtétele és a nyereményjogosultság megállapítása között megtett tétek összege minősül. A verseny rendszerű kártyajáték esetén nyereményalapnak a nevezési díjak összege minősül. A nyereményalap legalább 80%-át nyeremény céljára kell fordítani.

III. Fejezet

1. CÍM

A szerencsejáték szervező adózása

31. § (1)236 A szerencsejáték-szervező — ideértve a játékautomata üzemeltetőjét is — az e fejezetben foglalt szabályok szerint játékadót fizet.

(2) A játékadót a vállalkozási nyereségadó kiszámításánál különféle ráfordítások között kell figyelembe venni.

(3) A szerencsejáték szervező a játékadót megállapítja, bevallja és megfizeti (önadózás).

(4)237 Az adózással kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt238 kell alkalmazni.

2. CÍM

Játékadó

Sorsolásos játékok, fogadások és a távszerencsejáték játékadója239

32. §240 (1)241 Az e törvény 16. §-ában foglaltak kivételével, más, nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16%-a. A sorsjáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 30%-a, a lottójáték játékadója a 30. § (5) bekezdése szerinti havi nyereményalap 24%-a, a bingójáték játékadója a havi nyereményalap 7%-a, a jokerjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a, más számsorsjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a. A kenójáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 24%-a.

(2) A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a havi nyereményalap 17%-a, a nem folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója pedig a nyereményalap 17%-a.

(3)242 A bukmékeri rendszerű fogadás tiszta játékbevételét csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével. A bukmékeri rendszerű fogadás játékadója az így csökkentett tiszta játékbevétel 20%-a.

(4)243 A 16. § szerinti sorsolásos játék, valamint a 23. § szerinti ajándéksorsolás, a lóversenyfogadás a játékadó fizetési kötelezettség alól mentes.

(5)244 A távszerencsejáték havi gyakorisággal teljesítendő játékadója a 37. § 2.1. pontja szerint meghatározott tiszta játékbevétel 15%-a.

(6)245 A szerencsejáték-szervező a sorsolásos játékok, a fogadások és a távszerencsejáték havi gyakoriságú játékadójának megállapítása keretében kiszámítja az (1)–(5) bekezdés szerinti játékadó tárgyhavi összegét szerencsejátékonként (a továbbiakban: számított tárgyhavi játékadó). Ezt követően a számított tárgyhavi játékadó figyelembevételével a szervező a külön jogszabályokban a sorsolásos játékok, fogadások, távszerencsejáték játékadójának célhoz kötött felhasználására vonatkozó előírások szerinti, tárgyhavi összegét szerencsejátékonként kiszámítja (a továbbiakban: tárgyhavi célhoz kötött felhasználású tételek). A számított tárgyhavi játékadó és a tárgyhavi célhoz kötött felhasználású tételek különbözetét a szervező szerencsejátékonként megállapítja, és a pozitív különbözetből jogosult levonni a sportról szóló törvény szerinti vagyoni értékű jog szerződéses ellenértéke időarányos összegének szerencsejátékonként a pozitív különbözet összege szerint arányosított részét (fizetendő tárgyhavi játékadó). Ha a sportról szóló törvény szerinti vagyoni értékű jog szerződéses ellenértéke időarányos összegének levonása a tárgyhónapban nem vagy csak részben lehetséges, a levonandó összeg az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül a játékadóval szemben elszámolható.

Játékautomaták játékadója játékadója246

33. §247

33/A. §248 (1) A játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint. A játékautomata üzemeltetője köteles az első féléves adóösszeget a gép nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően, a további időszakokra vonatkozó adóösszeget pedig félévente előre bevallani, és ezzel egyidejűleg megfizetni. Ha a nyilvántartásba vétel a hitelesítési bizonyítvány érvényessége miatt nem lehetséges teljes 6 hónapra, akkor a játékadó arányos részét kell bevallani és megfizetni.

(2) Az üzemeltető játékadó-fizetési kötelezettsége mindaddig fennáll, ameddig a játékautomata az állami adóhatóság nyilvántartásában szerepel. Az adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a játékautomatát törli a nyilvántartásból.

Kártyatermek játékadója249

34. §250 (1) A kártyaterem játékadója a tiszta játékbevétel 40%-a.

(2) Az adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező engedélyeit köteles visszavonni. Ez a határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtató.

Játékkaszinó és online kaszinó játékadója251

35. §252 (1) A játékkaszinó és online kaszinó – ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is – játékadója, ha az adóév első napjától elért, göngyölített módon számított tiszta játékbevétel összege:

0–10 milliárd forint 30 százalék,

10 milliárd 1 forinttól 3 milliárd forint és a 10 milliárd forinton felüli rész 10 százaléka.

(2) A tiszta játékbevételt növeli az adóév első napjától elfogadott borravaló 50%-a.

(3) A szervező a játékadó tárgyhónapban fizetendő összegét a következők szerint állapítja meg: a szerencsejáték-szervező a (2) bekezdés figyelembevételével összesíti az adóév első napjától a tárgyhó utolsó napjáig elért tiszta játékbevételt, ezután az (1) bekezdésben foglaltak alapján megállapítja a játékadó tárgyhó utolsó napjáig terjedő időszakra számított adóévi összegét, ebből levonja a tárgyhót megelőző hónap utolsó napjáig terjedő tárgyadóévi időszakra, a koncessziós díj figyelembe vétele nélkül számított játékadó összegét, majd ezt követően levonja a tárgyév vonatkozásában fizetendő bruttó koncessziós díjnak a tárgyhónapra arányosan jutó összegét.

(3a) Ha az online kaszinó(k) tiszta játékbevétele meghaladja a szervező által üzemeltetett játékkaszinó-egység(ek) összesített tiszta játékbevételét, a pozitív különbözetet az (1)–(3) bekezdéstől függetlenül, további 15% játékadó terheli. E bekezdés alkalmazásában a játékkaszinók tiszta játékbevételének számításakor a (2) bekezdést nem lehet alkalmazni.

(4) A játékkaszinók és online kaszinók játékadójának 3%-át játékosvédelmi vagy karitatív célra kell fordítani. E rendelkezés alkalmazásában játékosvédelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése.

IV. Fejezet

A szerencsejáték-szervezés ellenőrzése

36. § (1)253 Az állami adóhatóság hatósági felügyeletet gyakorol a szerencsejátékok szervezése felett. Ennek keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tevékenység a jogszabályoknak, az engedélyeknek, a játéktervnek megfelel-e.

(2)254 Az állami adóhatóság az ellenőrzési feladatok ellátására könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt bízhat meg. A megbízottnak meg kell felelnie a 8. § (1) és (3) bekezdésében leírtaknak. Az állami adóhatóság alkalmazottja valamint az állami adóhatóság által megbízott könyvvizsgáló, illetőleg a szakértő az ellenőrzési eljárás során hivatalos személynek minősül.

(3)255 Az állami adóhatóság jogosult a szerencsejáték-szervezést, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet érintő kimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor bekérni, azokba betekinteni, illetve helyszíni vizsgálatot tartani. Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles a tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra, valamint köteles biztosítani a tevékenységre vonatkozó hatósági jelzések ellenőrzésének lehetőségét.

(4)256 Az állami adóhatóság ellenőrei az adatgyűjtésre irányuló, illetve a játékban való részvétel útján történő ellenőrzés esetén az eljárási cselekmény befejezésekor igazolják az ellenőrzési jogosultságot. Ha a tényállás további tisztázása szükséges és az ellenőrzés felfedése az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné, az állami adóhatóság ellenőrei az eljárási cselekmény befejezésekor sem igazolják ellenőrzési jogosultságukat és az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet az állami adóhatóság legkésőbb a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 70. § (1) bekezdésében meghatározott határidőig küldi meg az ügyfélnek, amennyiben a feltárt adatok alapján jogsértés állapítható meg és az állami adóhatóság hatósági eljárást indított. Az állami adóhatóság ellenőrei az ellenőrzött szerencsejátékban büntetőjogi, illetve szabálysértési jogkövetkezmények terhe nélkül vehetnek részt.

(5)257

36/A. §258 (1)259 A vámhatóság ellenőrző tevékenysége során köteles vizsgálni az e törvényben foglalt rendelkezések betartását.

(2)260 Az e törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén — az (1) bekezdésben megjelölt állami szerven kívül —

a) a rendőrség,

b)261 a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve

c) azokon a településeken, ahol van, a közterület-felügyelet is262

köteles hatáskörében eljárni, vagy a jogszabálysértés bizonyítékait írásban rögzíteni és az intézkedésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot megkeresni.

(3)263

36/B. §264 Az állami adóhatóság felé bármilyen jogcímen teljesített 1 ezer forint alatti túlfizetést az állami adóhatóság nem utalja vissza.

A szerencsejáték felügyeleti díj265

36/C. §266 (1) Az állami adóhatóság felügyeleti tevékenységéért a szerencsejáték szervező, az ajándéksorsolást szervező és a játékautomata üzemeltető (a továbbiakban együtt: kötelezett) szerencsejáték felügyeleti díj (a továbbiakban: felügyeleti díj) fizetésére köteles.

(2) A kötelezett

a) a folyamatosan szervezett sorsolásos játék és a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a negyedévi nyereményalap 2 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 10 millió forint,

b) a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék és a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a nyereményalap 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint,

c) ajándéksorsolás esetén a kisorsolásra kerülő nyeremények forgalmi értékének 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint,

d) a bukmékeri rendszerű fogadás esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 4 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 10 millió forint,

e)267 a játékkaszinó üzemeltetése esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5%-a, de legalább 5 ezer forint és legfeljebb I. kategóriájú játékkaszinó esetén 20 millió forint, illetve II. kategóriájú játékkaszinó esetén 5 millió forint, online kaszinó üzemeltetése esetén 5 millió forint,

f) kártyaterem üzemeltetése esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 5 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 1 millió forint,

g) játékautomata üzemeltetés esetén félévente játékautomatánként 10 ezer forint,

h)268 távszerencsejáték-szervezés esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5 százaléka, de legalább 100 ezer forint és legfeljebb 10 millió forint

felügyeleti díjat fizet.

(3) Ha a játékautomata nyilvántartásba vétele a féléves időtartamot nem éri el, a kötelezett az (1) bekezdés g) pontja szerinti felügyeleti díj arányos részét köteles megfizetni.

36/D. §269 (1) A felügyeleti díjat a kötelezett

a) a 36/C. § (2) bekezdés a) és d)–f) pontjaiban foglalt esetekben negyedévente, a kötelezettet terhelő időszaki, időközi, folyamatos elszámolással egyidejűleg, de legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig,

b) a 36/C. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt esetekben a sorsolást, illetve a fogadás alapjául szolgáló eseményt megelőző 10 napon belül,

c) a 36/C. § (2) bekezdés g) pontja esetén félévente, a 33/A. § (1) bekezdésben meghatározott játékadó bevallási és fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg,

d)270 a 36/C. § (2) bekezdés h) pontja esetén negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig

fizeti meg az állami adóhatósághoz a felügyeleti díj megfizetéséről szóló nyilatkozat (a továbbiakban: nyilatkozat) egyidejű benyújtása mellett.

(2) A felügyeleti díj megfizetése a nyilatkozattételi kötelezettség teljesítését nem pótolja.

(3) A díjfizetési kötelezettséget átutalással vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel, a nyilatkozattételi kötelezettséget az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni.

(4) A nyilatkozatban feltüntetett adatok, jognyilatkozatok módosítását a kötelezett az állami adóhatósághoz előterjesztett kérelemben kezdeményezheti.

(5) A felügyeleti díj számítása, megfizetése, nyilvántartása és elszámolása 1000 forintban történik. A felügyeleti díj 1000 forintra kerekített összegét az általános kerekítési szabályok alkalmazásával kell meghatározni.

36/E. §271 (1) Az állami adóhatóság a nyilatkozattételi vagy díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a felügyeleti díjat határozattal állapítja meg és annak megfizetésére kötelez.

(2) A felügyeleti díj késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlékot az állami adóhatóság határozattal állapítja meg a felügyeleti díjfizetés esedékességének napjától a teljesítés napjáig tartó időtartamra. A késedelmi pótlék alapja az esedékességkor nem teljesített felügyeleti ellenőrzési díj, mértéke naptári naponként az esedékesség napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

(3) Ha a kötelezett az előírtnál nagyobb összegű felügyeleti díjat fizetett be az állami adóhatósághoz (túlfizetés), az állami adóhatóság a túlfizetés összegét a kötelezett kérelmére a kötelezett más felügyeleti díjfizetési kötelezettségére számolja el, vagy kérelemre visszatéríti.

Elkobzás272

36/F. §273 (1) Az állami adóhatóság elkobozza azt a dolgot

a) amelyet engedély nélküli szerencsejáték szervezés eszközéül használtak,

b) amelyet az engedély nélkül szervezett szerencsejátékban való részvételhez használtak fel (tét),

c) amely az engedély nélkül szervezett szerencsejátékban nyereményt képezett.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában dolognak minősül a birtokba vehető ingó dolog, valamint a pénz és az értékpapír.

(3) Az állami adóhatóság lefoglalhatja azt a dolgot, amely e törvény értelmében elkobozható. A lefoglalást végzéssel meg kell szüntetni, ha a tiltott szerencsejáték szervezéssel összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság az állami adóhatóságot megkereste.

(4) Az állami adóhatóság az elkobzást akkor is elrendelheti, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona. Ha az elkobzott dolog tulajdonosa nem ismert, az elkobzást elrendelő döntést – a tulajdonos megjelölése nélkül – az állami adóhatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napig kell az állami adóhatóság honlapján közzétenni. Az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az a jogsértőre vagy a dolog tulajdonosára a jogsértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.

(5) Ha az elkobzott dolog értékesítését vagy megsemmisítését követően az állami adóhatóság vagy a bíróság megállapítja, hogy az elkobzás elrendelése jogszabálysértő volt, az állami adóhatóság az elkobzott dolog tulajdonosa részére visszafizetés elrendeléséről intézkedik. A visszafizetés keretében

a) tőkeösszegként értékesítés esetén az értékesítés során ténylegesen befolyt ellenértéket, megsemmisítés esetén a dolog elkobzását elrendelő határozat meghozatalakor fennálló értéket és

b) késedelmi kamatként az a) pont szerinti összeg után az elkobzást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől a visszatérítést elrendelő határozat meghozatala napjáig terjedő időszakra, naptári naponként ez utóbbi határozat meghozatala napján érvényes jegybanki alapkamat kétszerese 365-öd részének megfelelő összeget kell visszatéríteni.

(6) Az elkobzott dolgot az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény végrehajtási eljárásról szóló 144–163. §-ai értékesítésre vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával értékesíti. A lefoglalást elrendelő rendelkezéssel (döntéssel) szemben benyújtott keresetlevélnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(7) Ha az elkobzott dolgot nem sikerült értékesíteni vagy az értéktelen, az állami adóhatóság – jegyzőkönyv felvétele mellett – intézkedik az elkobzott dolog megsemmisítése érdekében.

(8) Az állami adóhatóság az elkobzott dolog értékesítését vagy megsemmisítését követően az értékesítés vagy megsemmisítés költségeiről végzést hoz. A kötelezett az értékesítésért vagy megsemmisítésért 20 000 forint összegű költségátalány fizetésére köteles. E költségátalányon túlmenően az állami adóhatóság végzésben kötelezi az értékesítéshez vagy megsemmisítéshez kapcsolódó számszerűsíthető és számlával igazolt költségek megfizetésére a kötelezettet.

(9) Az állami adóhatóság az (5) bekezdés szerinti esetben végzésben rendeli el a (8) bekezdés szerinti költségek visszatérítését.

Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele274

36/G. §275 (1) Az állami adóhatóság elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele tiltott szerencsejáték-szervezést valósít meg.

(2)276 Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az állami adóhatóság 365 napra rendeli el.

(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot az állami adóhatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napig kell az állami adóhatóság honlapján közzétenni.

(4) A (3) bekezdés szerinti hirdetmény tartalmazza:

a) az ügy tárgyát és rövid ismertetését,

b) az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéhez szükséges adatokat,

c) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba.

36/H. §277 (1) Az állami adóhatóság 36/G. § bekezdése szerinti határozatának kötelezettje – annak határozatban történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

(3) Az állami adóhatóság 100 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely a 36/G. § és e § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható.

36/I. §278 (1)279 Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség az elrendelést követő 365 nap elteltével megszűnik.

(2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt az állami adóhatóság annak megszűnése előtt megszünteti, ha

a) az elrendelés oka megszűnt, vagy

b) a büntetőügyben eljáró bíróság vagy hatóság megkeresése, illetve az NMHH közlése alapján az elektronikus adattal kapcsolatban tiltott szerencsejáték szervezésével vagy más bűncselekménnyel kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban.

(3) A határozatra a 36/G. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

36/J. §280 Az állami adóhatóság a jogkövető magatartás elősegítése és a játékosok tájékoztatása érdekében honlapján az ezen alcím szerinti intézkedés végrehajtásának időtartama alatt közzéteszi a jogerős ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlap elnevezését.

V. Fejezet

Értelmező rendelkezések

37. §

1.281 Tét: a szerencsejátékban részvételre jogosító pénzösszeg, vagy más vagyoni érték.

2.282 Tiszta játékbevétel: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete.

2.1.283 Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyidőszakban befizetett téteknek a kifizetett nyereményekkel csökkentett összege, kivéve ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik.

2.2.284

3. Bukmékeri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a fogadásszervező a fogadási ajánlatában meghatározott fogadási esemény bekövetkezésére, kimenetelére a fogadó játékos részére – nyereményszorzó alapján – pénzösszeget ajánl fel, és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti ki.

4. Totalizatőri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a tétek összeadódnak és ezen összegnek a játéktervben meghatározott hányada az ugyanott meghatározottak szerint kerül nyereményként szétosztásra.

5. Közérdekű cél: a szerencsejáték szervező tevékenységi körét meghaladó, saját, vagy alkalmazottai érdekein túli, közösségi érdekeket szolgáló cél. A közösségi érdek meghatározásához a közérdekű célként meghatározott tevékenység felügyeletét ellátó szerv egyetértése szükséges. Lóversenyfogadás esetében közérdekű célnak minősül a versenyló tenyésztés is.

6. Játékos: aki a tét befizetésével a szerencsejátékra jogot szerzett.

7.285 Gazdasági társaság: korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság.

8.286 Nyereményszorzó (odds): a nyeremény kiszámításának a bukmékeri fogadásnál alkalmazott azon eszköze, amely megmutatja, hogy a szervező a feltett tét hányszorosát fogja nyereményként kifizetni a nyertes fogadónak.

9.287 Lottójáték: az állami adóhatóság által ilyen elnevezéssel engedélyezett, azonos időszakonként szervezett számsorsjáték, amelyben adott számhalmazból előre meghatározott számú elem eltalálása jogosít nyereményre.

10.288 Totófogadás: olyan totalizatőri rendszerben szervezett fogadás, amelyben a fogadónak a labdarúgó-csapatok mérkőzéseinek eredményét kell eltalálnia.

11.289 Egység: koncessziós szerződéssel működtetett egy játékkaszinó.

12. Pénzgyűjtő: a tétek és a nyeremények kezelésével megbízott személy.

13. Folyamatosan szervezett szerencsejáték: olyan a törvény különös rendelkezéseiben meghatározott szerencsejáték, amelyre a szerencsejáték szervező engedélye meghatározott időszakon belül többszöri alkalommal történő szerencsejáték szervezést tesz lehetővé.

14.290 Tiltott szerencsejáték: az e törvény szerint engedélyköteles szerencsejáték, amelyet az állami adóhatóság engedélye nélkül szerveznek.

15.291 Szerencsejáték-szervező:

a)292 az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató koncessziós társaság, az állami játékszervező, a 100%-ban az állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság és az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, a liberalizált tevékenység gyakorlására létrehozott gazdasági társaság, valamint

b) a 16. §-ban és — a 12. § tekintetében — a 23. §-ban meghatározott tevékenységet folytató szervezet vagy személy.

16.293 Fogadási ajánlat: a fogadásszervező nyilvánosságra hozott ajánlata, amely tartalmazza a meghatározott fogadási esemény lefogadható bekövetkezését, kimeneteleit, valamint a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a nyereményre fordítandó összeg meghatározásának módját, a bukmékeri rendszerű fogadás esetén pedig a nyereményszorzót.

17.294 hírközlő eszköz és rendszer: bármely olyan eszköz és rendszer, amelynek alkalmazásával a játékos a törvény hatálya alá tartozó játékokban részvételi jogosultságot keletkeztető nyilatkozatot vagy cselekményt tehet. Ilyen különösen a címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlapja, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, a videotex (mikroszámítógép-képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az Internet, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és televízió.

18.295 Kaszinójáték: a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet kizárólag a játékkaszinóban, az ott jelenlévők részvételével, azonnali tét- és nyereményfizetés mellett szerveznek. Online kaszinó esetében a kaszinójáték a játéktervben jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték – ideértve a távszerencsejátékot is – amelyet nyilvántartásba vett játékosok részvételével szerveznek.

19.296 Lóversenyfogadás: agár- és lóversenyre történő totalizatőri és bukmékeri rendszerű fogadás.

20.297

21.298 Szerencsejáték ügy: a szerencsejáték-szervezés hatósági felügyeletének ellátása során lefolytatott hatósági engedélyezési, nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás.

22.299 Kártyajáték: kizárólag a jelenlévők – távszerencsejáték esetén a nyilvántartásba vett játékosok – részvételével szervezett, kártyával lebonyolított szerencsejáték.

23.300

24.301 EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.

25.302 Biztosíték: EGT-állam területén székhellyel rendelkező hitelintézetnél vagy befektetési szolgáltatónál elhelyezett pénz vagy állampapír, EGT-állam területén székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény.

26.303 Nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejáték: különböző államokban székhellyel rendelkező szerencsejáték szervezők által közösen szervezett sorsolásos játék, illetve totalizatőri rendszerű fogadás, amely esetén a különböző államban székhellyel rendelkező szerencsejáték szervezők mindegyike rendelkezik a székhelye szerinti államban az adott szerencsejáték szervezésére vonatkozó engedéllyel és a szervezők az együttműködés keretében az általuk önállóan gyűjtött tétekből közös nyereményalapot képeznek.

27.304 Távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer: a távszerencsejáték-szervezés esetén a játékmenetet, a játékosazonosítást, a játékosi egyenlegek kezelését és az egyéb pénzügyi folyamatokat biztosító műszaki-informatikai berendezés és szoftver.

28.305 Szerver: a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer részét képező, adattárolásra és feldolgozásra szolgáló eszköz.

29.306 Játékosi egyenleg: távszerencsejáték és online kaszinó esetén a játékos részére szerencsejátékkal kapcsolatos tétek, nyeremények és egyéb játékügyletek elszámolása és nyilvántartása céljából a távszerencsejáték és online kaszinójáték szervező által vezetett egyenleg.

30.307 Megbízható szerencsejáték-szervező: az a szerencsejáték-szervező, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és

a) valamennyi, az állami adóhatóság által nyilvántartott, 500 000 Ft-ot meghaladó közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe,

b) egyik bankszámláján sem volt 500 000 Ft-ot meghaladó azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene 500 000 Ft-ot meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárás,

c) működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként öt millió forint összeget meghaladó bírsággal sújtották volna,

d) legalább 10 éven keresztül folytatott szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet Magyarországon,

e) a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta, amennyiben ilyen kötelezettség terhelte.

31.308

32.309 sérülékeny személy: a 18 év alatti személy, az 1. § (6) bekezdés szerinti személy, valamint az egy vagy több szerencsejáték-játékfajtára, vagy több szervezőre kiterjedően önkorlátozó vagy önkizáró intézkedéssel érintett játékos.

Záró rendelkezések

38. § (1)310 E törvény kihirdetése napján lép hatályba.

(1a)311 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a felelős játékszervezés elvének megfelelő szervezői tevékenységgel kapcsolatban

a) a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeiről szóló tájékoztatás,312

b) a sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása,313

c) a kitiltás és a kitiltáshoz kapcsolódó panaszkezelési eljárás,

d) a figyelmeztető és önkorlátozó játékfunkciók,314

e) a szerencsejáték káros mentális, pszichikai és szociális hatásainak megelőzésére és csökkentésére szolgáló intézkedések,315

f) a játékosvédelmi nyilvántartás, és316

g) további önkorlátozó intézkedések bevezetésének, valamint a 29/I. § (2) bekezdésében szabályozott önkorlátozó intézkedések igénybevételének317

részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

(2)318 Felhatalmazást kap a miniszter,319 hogy

a) a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel,

b) az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével,

c) a játéktervvel,

d)320 a sorsolásos játékokkal és a fogadásokkal,

e)321 a pénznyerő automaták, a játékautomaták, a kártyatermek és a játékkaszinók üzemeltetésével,

f)322 a gazdátlan, szerencsejáték keretében használt játékeszköznek a Polgári Törvénykönyvben foglaltaktól eltérő tulajdonszerzésével

g)323 a szerencsejátékok szervezésének engedélyezéséért, ellenőrzéséért, illetve az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjakkal,324

h)325

i)326 a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban való részvétel feltételeivel, az engedély nélküli szerencsejátékok szolgáltatásában való közreműködők kötelezettségeivel és az állami adóhatóság feladataival,

j)327 a díjfizetés módjának meghatározása kivételével a felügyeleti díj fizetésével és nyilvántartásával

kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.

Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter a ló- és agárversenyzés szabályainak rendeletben történő megállapítására.328

(3)329

(4)330

39. §331 (1) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 33. § (1), (4)–(5), (7)–(8) bekezdéseit első alkalommal 2011. november tárgyhónapra kell alkalmazni.

(2) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 33. § (2), (3), (6) bekezdéseit 2012. január 1. napjától és első alkalommal a 2012. január–március tárgynegyedévre kell alkalmazni.

40. §332 (1) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 2. §-a (4) bekezdésének b) és d) pontját és 2. §-a (5) és (8) bekezdését a 2012. január 1. napját követően megindított engedélyezési, illetve személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A 2011. december 31-én távszerencsejátéknak minősülő szerencsejáték szervezésére engedéllyel rendelkező szervező tevékenységét a részére kiadott engedély érvényességéig a korábbi jogszabályi feltételek és játékterv alapján végezheti.

(3)333

(4)334 E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdését és 33. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontját 2012. január 1-jétől és első alkalommal 2012. január-március tárgynegyedévre kell alkalmazni.

(5)335 E törvénynek a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdésének rendelkezéseit 2012. január 1-től és első alkalommal 2012. január–március tárgynegyedévre kell alkalmazni.

(6)336

(7)337 E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 35. §-át az e § hatálybalépése napját338 követő tárgyhónapra kell első alkalommal alkalmazni.

(8)339 E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 36/C–36/E. §-át a 2012. december 31. napját követően keletkező szerencsejáték felügyeleti díjfizetési kötelezettséggel kapcsolatban kell alkalmazni.

(9)340 E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 36/F. §-át a 2012. december 31. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

40/A. §341 (1) Az e törvény alapján a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését megelőzően kiállított játékterem-engedélyek, valamint a pénznyerőautomata üzemeltetésére jogosító engedélyek a Módtv. hatálybalépését342 követő napon hatályukat vesztik. Az engedélyeket a szerencsejáték szervező a Módtv. hatálybalépését343 követő 15 napon belül köteles leadni az állami adóhatóságnak. E törvénynek a Módtv.-nyel megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A Módtv. hatálybalépését344 megelőző időszakra vonatkozó, e törvény szerinti adófizetési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget e törvény a Módtv. hatálybalépését345 megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell teljesíteni. E törvény a Módtv.-nyel hatályon kívül helyezett rendelkezéseibe ütköző jogsértésekkel kapcsolatos hatósági eljárás lefolytatására, valamint az esetleges jogkövetkezmények megállapítására e törvény a Módtv. hatálybalépését346 megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

40/B. §347 A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.2.) 295. §-ával megállapított 1. § (3) bekezdés c) pontját, 6. § (4) és (5) bekezdését, valamint 37. § 30. pontját a Módtv.2. hatályba lépését348 követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Jogszabály tervezetének egyeztetése349

41. §350 Az e törvény 1. § (3) bekezdés e) pontja, 2. § (1) bekezdése, 26. § (3) és (4) bekezdése, 29/C–29/L. §-a, 37. § 21., 27–29. pontja, 36/G–36/J. §-a tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Melléklet az 1991. évi XXXIV. törvényhez351

1

A kihirdetés napja: 1991. augusztus 16.

2

A preambulum a 2012: CXLIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 1. § (2) bekezdése a 2012: CXLIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

4

Az 1. § (3) bekezdés b) pontját a 2012: CXLIV. törvény 10. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

5

Az 1. § (3) bekezdés c) pontja a 2014: XVI. törvény 295. § (1) bekezdésével megállapított, a 2015: CXXXIX. törvény 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.

6

Az 1. § (3) bekezdés d) pontja a 2010: V. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

7

Az 1. § (3) bekezdés e) pontját újonnan a 2013: CXXVI. törvény 1. §-a iktatta be.

8

Az 1. § (3) bekezdés f) pontját a 2011: CLVI. törvény 393. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § a) pontja.

9

Az 1. § (3) bekezdés g) pontját a 2011: CLVI. törvény 393. § (2) bekezdése iktatta be.

10

Az 1. § (4) bekezdését a 2001: LXXV. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: LXXXIV. törvény 27. §-ának (4) bekezdése, a 2011: CLVI. törvény 396. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

11

Az 1. § (5) bekezdését a 2001: LXXV. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: LXXXIV. törvény 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított, első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

12

Az 1. § (5a) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be.

13

Az 1. § (5b) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be.

14

Az 1. § (5c) bekezdését a 2015: CXCII. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be.

15

Az 1. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CXCII. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

16

Az 1. § (6a) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CXCII. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

17

Az 1. § (6b) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CXCII. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

18

Az 1. § (6c) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.

19

Az 1. § (6d) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.

20

Az 1. § (6d) bekezdés a) pontja a 2015: CXCII. törvény 25. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

21

Az 1. § (7) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLVI. törvény 393. § (4) bekezdésével megállapított, a 2012: CXLIV. törvény 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.

22

Az 1. § (7a) bekezdését újonnan a 2015: CXCII. törvény 25. § (4) bekezdése iktatta be.

23

Az 1. § (7b) bekezdését újonnan a 2015: CXCII. törvény 25. § (4) bekezdése iktatta be.

24

Az 1. § (7c) bekezdését a 2015: CXCII. törvény 25. § (4) bekezdése iktatta be.

25

Az 1. § (8) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 323. §-a iktatta be, szövege a 2008: LXXXI. törvény 189. §-ával megállapított, a 2012: CXLIV. törvény 9. § b) pontja, a 2013: CCLII. törvény 137. § a) pontja szerint módosított szöveg.

26

A 2. § (1) bekezdése a 2013: CXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

27

A 2. § (2) bekezdése a 2013: LXXXIV. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

28

A 2. § (2a) bekezdését a 2011: CXXV. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CXCII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

29

A 2. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

30

A 2. § (1) bekezdése a 2011: CXXV. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

31

A 2. § (4) bekezdés b) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 255. §-ával megállapított szöveg.

32

A 2. § (4) bekezdésének c) pontját az 1999: CXXv. törvény 94. §-a (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

33

A 2. § (4) bekezdés d) pontja a 2011: CXXV. törvény 19. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

34

A 2. § (4) bekezdésének e) és f) pontját az 1999: CXXv. törvény 94. §-a (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

35

A 2. § (4) bekezdésének i) pontját az 1995: XLVIII. törvény 27. § -a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

36

A 2. § (5) bekezdését az 1999: CXXV. törvény 84. §-ának (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatta. A 2. § (5) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 170. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

37

A 2. § új (6) bekezdését a 2001: LXXV. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg a korábbi (6) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva. A 2. § (6) bekezdése a 2006: LXI. törvény 255. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

38

A 2. § (6) bekezdésének a) pontja a 2006: LXI. törvény 255. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

39

A 2. § (6) bekezdés b) pontja a 2013: CCLII. törvény 137. § a) pontja szerint módosított szöveg.

40

A 2. § (6) – eredeti (5) – bekezdésének számozását a 2001: LXXV. törvény 27. § (2) bekezdése (7) bekezdésre változtatta. A 2. § (7) bekezdése a 2013: XXXVII. törvény 48. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

41

A 2. § (7a) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 2. §-a iktatta be.

42

A 2. § (8) bekezdését a 2011: CXXV. törvény 19. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCIII. törvény 170. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

43

A 2. § (9) bekezdését a 2013: XXXVII. törvény 48. § (2) bekezdése iktatta be.

44

A 3. § az 1995: XLVIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

45

A 3. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2014: LXXIV. törvény 311. § (1) bekezdésével megállapított, a 2015: CXXXIX. törvény 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.

46

A 3. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: LXXXIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

47

A 3. § (1a) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 311. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CXXXIX. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

48

A 3. § (1b) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

50

A 3. § (3) bekezdése a 2014: XXXII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

51

A 4. § (1) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 325. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 489. § (1) bekezdése alapján a rendelkezés a 2008. január 1. napja előtt kiírt koncessziós pályázatok érvényességét nem érinti, viszont az engedély kiadásának feltételére vonatkozó rendelkezést az ezen időpontot követően megindított engedélyezési eljárásokban alkalmazni kell.

52

A 4. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

53

A 4. § (6) bekezdését a 2013: CLXXXV. törvény 4. §-a iktatta be.

54

Az 5. § (1) bekezdése a 2013: CLXXXV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

55

A 6. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

56

A 6. § (2) bekezdését újból hatályon kívül helyezte a 2013: XXXVII. törvény 62. §-a, újonnan a 2014: LXXIV. törvény 312. §-a iktatta be.

57

A 6. § (3) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 75. §-a iktatta be.

58

A 6. § (4) bekezdését a 2014: XVI. törvény 295. § (2) bekezdése iktatta be.

59

A 6. § (5) bekezdését a 2014: XVI. törvény 295. § (2) bekezdése iktatta be.

60

A 7. §-t újonnan a 2006: CXXXI. törvény 76. §-a iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 426. §-a, a 2011: CXCIII. törvény 170. § (11) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

61

A 7/A. §-t a 2005: LXXXIV. törvény 7. §-a iktatta be, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.

62

A 7/A. § (1) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

64

A 7/A. § (2) bekezdését a 2006: CIX. törvény 84. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXVI. törvény 326. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 87. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2011: CLXVI. törvény 30. § (4) bekezdése, a 2015: CXXXIX. törvény 10. § c) pontja szerint módosított szöveg.

65

A 7/A. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja, a 2010: CLII. törvény 2. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

66

A 7/A. § (4) bekezdése a 2011: CXXV. törvény 20. §-ával megállapított, a 2013: CXXVI. törvény 9. § b) pontja szerint módosított szöveg.

67

A 7/A. § (5) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 462. §-a hatályon kívül helyezte.

68

A 7/A. § (6) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja és a 2006: CXXXI. törvény 157. §-a, a 2009: LVI. törvény 32. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

69

A 7/A. § (7) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.

70

A 7/A. § (8) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.

71

A 7/A. § (9) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.

72

A 8. § (1) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 78. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

73

A 8. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

74

A 8. § (3) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 78. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

75

A 8. § (4) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 137. § b) pontja szerint módosított szöveg.

76

A 8. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

77

A 9. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.

78

A 9. § (2) bekezdése a 2010: V. törvény 3. §-ával megállapított, a 2012: CXLIV. törvény 10. § c) pontja szerint módosított szöveg.

79

A 9. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

80

A 10. § (1) bekezdése a 2011: CXXV. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

81

A 10. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

82

A 11. § a 2005: LXXXIV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.

84

A 11. § (1a) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 393. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § d) pontja.

85

A 11. § (3) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 394. §-a hatályon kívül helyezte.

86

A 11. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

87

A 11. § (6) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 394. §-a hatályon kívül helyezte.

88

A 11. § (7) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

89

A 11. § (7a) bekezdését a 2014: XXXIII. törvény 31. § (1) bekezdése iktatta be.

90

A 11. § (7b) bekezdését a 2014: XXXIII. törvény 31. § (1) bekezdése iktatta be.

91

A 11. § (8) bekezdése a 2014: XXXIII. törvény 33. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

92

A 11. § (10) bekezdése a 2014: XXXIII. törvény 33. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

93

A 11. § (10a) bekezdését a 2015: LXXII. törvény 34. §-a iktatta be.

94

A 11. § (11) bekezdését a 2014: XXXIII. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.

95

A 12. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 10. §-ának (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

96

A 12. § (2) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

97

A 12. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 10. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.

98

A 12. § (3) bekezdés a) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 387. §-ával megállapított szöveg.

99

A 12. § (3) bekezdés b) pontja a 2015: CXCII. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

100

A 12. § (3) bekezdésének c) pontja a 2010: V. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: CXLIV. törvény 10. § f) pontja, a 2015: CXCII. törvény 30. § b) pontja szerint módosított szöveg.

101

A 12. § (3) bekezdés d) pontja a 2011: CXXV. ttörvény 22. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: CXCII. törvény 30. § c) pontja szerint módosított szöveg.

102

A 12. § (4) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

103

A 12. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

104

A 12. § (6) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 192. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 273. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. február 1-jét követően megindított ellenőrzési eljárásokban kell alkalmazni.

105

A 12. § (7) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 10. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.

106

A 13. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 11. §-ának (1) bekezdésével megállapított, felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

107

A 13. § (1) bekezdésének e) pontját a 2006: LXI. törvény 255. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CXXV. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be.

108

A 13. § (1) bekezdésének f) pontját a 2006: LXI. törvény 255. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXVI. törvény 30. § (5) bekezdése iktatta be.

109

A 13. § (2) bekezdése a 2006: LXI. törvény 210. §-ával megállapított, bevezető szövegrésze a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg, záró szövegrészét a 2012: CXLIV. törvény 10. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

110

A 13. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: CXXV. törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

111

A 13. § (2) bekezdés e) pontját a 2011: CLXVI. törvény 30. § (6) bekezdése iktatta be.

112

A 13. § (2a) bekezdését a 2012: CXLIV. törvény 3. §-a iktatta be.

113

A 13. § új (3) bekezdését a 2003: XV. törvény 19. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(4) bekezdés számozását (4)–(5) bekezdésre változtatta. A 13. § (3) bekezdése a 2012: CXLIV. törvény 4. §-ával megállapított, a 2013: CXXVI. törvény 8. § a) pontja, a 2015: CXCII. törvény 30. § a) pontja szerint módosított szöveg.

115

A 13. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: XV. törvény 19. § (4) bekezdése.

116

A 13. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: XV. törvény 19. § (4) bekezdése. A 13. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

117

A 13. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 11. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja, a 2009: LVI. törvény 32. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

118

A 13. § (7) bekezdését a 2011: CXXV. törvény 23. § (4) bekezdése iktatta be.

119

A 3. alcímet (13/A–13/D. §) a 2011: CXCIII. törvény 170. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § h) pontja.

120

A 13/E. §-t a 2012: LXIX. törvény 8. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § h) pontja.

121

A 14. § a 2005: LXXXIV. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

122

A 14. § c) pontját a 2012: CXLIV. törvény i) pontja hatályon kívül helyezte.

123

A 14. § d) pontja a 2015: CXXXIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

124

A 14. § f) pontját a 2010: V. törvény 7. §-a iktatta be.

125

A 14. § g) pontját újonnan a 2013: CXXVI. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

126

A 14. § h) pontját a 2011: CLVI. törvény 393. § (8) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény i) pontja.

127

A 15. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

128

A 16. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

129

A 16. § (1) bekezdésének a) pontja a 2007: CXXVI. törvény 328. §-ával megállapított szöveg.

130

A 16. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

131

A 17. § (2) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 462. §-a hatályon kívül helyezte.

132

A 17. § (3) bekezdését a 2014: XXXIII. törvény 34. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

133

A 18. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

134

A 18. § (2) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

135

A 19. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja, a 2014: XXXIII. törvény 33. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

136

A 20. § c) pontját az 1995: XLVIII. törvény 27. § -a (4) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

137

A 21. § a 2001: LXXV. törvény 27. § (3) bekezdésével megállapított, valamint a 2005: LXXXIV. törvény 27. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

138

A 23. § (2) bekezdése a 2014: XXXIII. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

139

A 24. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

140

A 24. § (3) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 14. §-a iktatta a szövegbe.

141

A 24. § (4) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2001: LXXV. törvény 27. § (4) bekezdésével megállapított, második mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

142

A 25. § (2) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 27. §-a (4) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

143

A 26. § (1) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 15. §-ával megállapított, második mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

144

A 26. § (1a) bekezdését a 2011: CXXV. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § j) pontja.

145

A 26. § (1b) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 393. § (10) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § j) pontja.

146

A 26. § (1c) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 170. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § j) pontja.

147

A 26. § (2) bekezdését a 2012: CXLIV. törvény 10. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

148

A 26. § (3) bekezdése a 2013: CCXV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

149

A 26. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CXVI. törvény 89. §-a iktatta be, szövege a 2012: CXLIV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

150

A 26. § (5) bekezdését a 2012: CXLIV. törvény 10. § k) pontja hatályon kívül helyezte.

151

A 26. § (6) bekezdését az 1999: CXXv. törvény 94. §-a (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

152

A 26. § (7)–(10) bekezdését a 2012: CXLIV. törvény 10. § k) pontja hatályon kívül helyezte.

153

A 26. § (12) bekezdését a 2012: CXLIV. törvény 10. § l) pontja hatályon kívül helyezte.

154

A 26. § (13) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 27. §-a (4) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § l) pontja.

155

A 26. § (14) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § l) pontja.

156

A 26. § (15) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § l) pontja.

157

A 26. § (16) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § l) pontja.

158

A 26. § (17) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § l) pontja.

159

A 26. § (18) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXV. törvény 31. §-a.

160

A 26. § (19) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LXI. törvény 211. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

161

A 26. § (20) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 330. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § m) pontja.

162

A 26. § (21) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 194. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § m) pontja.

163

A 26. § (22) bekezdését a 2011: CXXV. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § m) pontja.

164

A 26. § (23) bekezdését a 2011: CXXV. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § m) pontja.

165

A 26. § (24) bekezdését a 2011: CXXV. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCIII. törvény 170. § (12) bekezdés 2. pontja.

166

A 26. § (25) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 393. § (13) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § m) pontja.

167

A 26/A. §-t az 1995: XLVIII. törvény 16. §-a iktatta be, első mondata a 2007: CXXVI. törvény 331. §-ával megállapított szöveg, második mondatát a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

168

A 26/B. §-t a 2006: LXI. törvény 212. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § n) pontja.

169

A 27. §-t megelőző alcím a 2005: LXXXIV. törvény 27. § (3) bekezdésének második francia bekezdésével megállapított szöveg.

170

A 27. § a 2005: LXXXIV. törvény 15. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.

171

A 27. § (1) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

172

A 27. § (3) bekezdése a 2010: V. törvény 8. §-ával megállapított, a 2014: LXXIV. törvény 315. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

173

A 27. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

174

A 27. § (5) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 388. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

175

A 27. § (6) bekezdése a 2014: XXXII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

176

A 27. § (8) bekezdése a 2006: CIX. törvény 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

177

A 27. § (9) bekezdése a 2006: LXI. törvény 213. § (2) bekezdésével megállapított, a 2008: XLVII. törvény 33. §-a, a 2012: CXLIV. törvény 10. § o) pontja szerint módosított szöveg.

178

A 27. § (10) bekezdését a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

179

A 27. § (12) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 333. §-a iktatta be.

180

A 27. § (13) bekezdését a 2013: CCXV. törvény 2. §-a iktatta be.

181

A 27/A.§ -t az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (4) bekezdése iktatta be.

182

A 27/A. § (2) bekezdése a 2001: XCIII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

183

A 28. § (3) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

184

A 28. § (4) bekezdése az 1998: XC. törvény 75. §-ának (7) bekezdésével megállapított, szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

185

A 28/A. §-t az 1997: XCIX. törvény 3. §-a iktatta a szövegbe.

186

A 28/A. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

187

A 28/A. § (3) bekezdését a 2014: XXXIII. törvény 34. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

188

A 28/A. § (4) bekezdése az 1998: XC. törvény 75. §-ának (6) bekezdése, valamint a 2005: LXXXIV. törvény 27. § (3) bekezdésének harmadik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

189

A 28/A. § (5) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 16. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CXXXI. törvény 79. §-ával megállapított szöveg.

190

A 28/A. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 16. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

191

A 28/A. § (7) bekezdését a 2015: LXXII. törvény 35. §-a iktatta be.

192

A 29. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 17. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2006: CXXXI. törvény 80. §-a szerint módosított szöveg.

193

A 29. § (2) bekezdése a 2006: LXI. törvény 214. §-ával megállapított, a 2008: LXXXI. törvény 234. § b) pontja szerint módosított szöveg.

194

A 29. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 17. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

195

A 29/A. §-t, valamint alcímét az 1995: XLVIII. törvény 18. §-a iktatta a szövegbe.

196

A 29/A. § (1) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

197

A 29/A. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

198

A 29/A. § (3) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 334. §-a, a 2009: LVI. törvény 32. és 33. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

199

A 29/A. § (3a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.

200

A 29/A. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

201

A 29/B. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: V. törvény 9. §-a iktatta be.

202

A 29/B. § (2) bekezdése a 2011: CXXV. törvény 31. §-a szerint módosított szöveg.

203

A 29/B. § (6) bekezdése a 2012: CXLIV. törvény 6. §-ával megállapított, a 2013: CXXXIII. törvény 32. §-a szerint módosított szöveg.

204

A 29/B. § (8) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

205

Az 5. cím (29/C–29/L. §) a 2013: CXXVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

206

A 29/C. §-t a 2011: CXXV. törvény 25. §-a iktatta be, szövege a 2015: CXXXIX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

207

A 29/D. § a 2014: LXXIV. törvény 313. §-ával megállapított, a 2015: CXXXIX. törvény 11. § a) pontja szerint módosított szöveg.

208

A 29/E. § (1)–(2) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 11. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

209

A 29/E. § (3) bekezdését a 2015: CXCII. törvény 31. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

210

A 29/F. § (1) bekezdése a 2015: CXXXIX. törvény 11. § c) pontja szerint módosított szöveg.

211

A 29/F. § (4) bekezdése a 2014: XXXII. törvény 3. § (4) bekezdésével megállapított, a 2015: CXXXIX. törvény 10. § e) pontja szerint módosított szöveg.

212

A 29/G. § (2) bekezdése a 2014: LXXIV. törvény 315. § 4. pontja, a 2015: CXXXIX. törvény 11. § d) pontja szerint módosított szöveg.

213

A 29/H. § (1) bekezdés a) pontja a 2015: CXCII. törvény 30. § d) pontja szerint módosított szöveg.

214

A 29/H. § (1) bekezdés b) pontja a 2015: CXCII. törvény 30. § e) pontjával megállapított szöveg.

215

A 29/H. § (2) bekezdése a 2015: CXCII. törvény 30. § f) pontja szerint módosított szöveg.

216

A 29/H. § (3) bekezdés a) pontja a 2015: CXCII. törvény 30. § d) pontja szerint módosított szöveg.

217

A 29/H. § (5) bekezdése a 2015: CXCII. törvény 30. § g) pontja szerint módosított szöveg.

218

A 29/I. § (1) bekezdés i) pontja a 2015: CXXXIX. törvény 11. § e) pontja szerint módosított szöveg.

219

A 29/I. § (2) bekezdése a 2015: CXXXIX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

220

A 29/I. § (2a) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 6. §-a iktatta be.

221

A 29/J. § (1) bekezdés a) pontja a 2015: CXXXIX. törvény 11. § f) pontja szerint módosított szöveg.

222

A 29/K. § (1) bekezdése a 2015: CXCII. törvény 30. § h) pontja szerint módosított szöveg.

223

A 29/K. § (3) bekezdését a 2015: CXCII. törvény 31. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

224

A Különös rendelkezések I. fejezet 6. címét (29/L–29/V. §) a 2015: CXXXIX. törvény 7. §-a iktatta be.

225

A 29/S. § (1) bekezdését a 2015: CXCII. törvény 31. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

226

A 29/U. § a 2015: CXCII. törvény 30. § i) pontja szerint módosított szöveg.

227

A 29/V. § a 2015: CXCII. törvény 30. § j) pontja szerint módosított szöveg.

228

A 30.§ (1) bekezdése az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg.

229

A 30. § (2) bekezdése a 2013: CCXV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

230

A 30. § (3) bekezdése a 2004: CXXXV. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 120. § (9) bekezdése alapján a bekezdés „Sorsjáték esetén a nyereményalap legalább 60%-át nyeremények céljára kell fordítani.” szövegrészét a 2005. január 1-jét követően engedélyezett sorsjátékokra kell alkalmazni.

231

A 30.§ (4) bekezdését az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (6) bekezdése iktatta be.

232

A 30.§ (5) bekezdését az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2001: LXXV. törvény 27. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

233

A 30/A. §-t az 1999: CXXV. törvény 84. §-ának (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XXXVII. törvény 48. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

234

A 30/A. § (3) bekezdését a 2015: LXXII. törvény 36. §-a iktatta be.

235

A 30/B. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: V. törvény 10. §-a iktatta be.

236

A 31. § (1) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

237

A 31. § (4) bekezdése a 2003: XCII. törvény 180. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

239

A 32. §-t megelőző alcím a 2011: CXXV. törvény 26. §-ával megállapított, a 2013: CXXVI. törvény 8. § b) pontja szerint módosított szöveg.

240

A 32.§ az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (8) bekezdésével megállapított szöveg.

241

A 32. § (1) bekezdése a 2004: CXXXV. törvény 84. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 120. § (9) bekezdése alapján a bekezdés „sorsjáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 30%-a,” szövegrészét a 2005. január 1-jét követően engedélyezett sorsjátékokra kell alkalmazni.

242

A 32. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

243

A 32. § (4) bekezdése a 2001: LXXV. törvény 27. § (9) bekezdésével megállapított és a 2006: CXXXI. törvény 158. § b) pontja szerint módosított szöveg.

244

A 32. § (5) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 30. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XXXII. törvény 3. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

245

A 32. § (6) bekezdését a 2014: XCII. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CCXIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

246

A 33. §-t megelőző alcím címe a 2012: CXLIV. törvény 9. § e) pontja szerint módosított szöveg.

247

A 33. §-t a 2012: CXLIV. törvény 10. § p) pontja hatályon kívül helyezte.

248

A 33/A. §-t az 1995: XLVIII. törvény 22. §-a iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 31. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

249

A 34. §-t megelőző alcím a 2010: V. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

250

A 34. §-t az 1999: CXXV. törvény 94. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: V. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be.

251

A 35. §-t megelőző alcím a 2015: CXCII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

252

A 35. § a 2015: CXCII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

253

A 36. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 22. §-ának (1) bekezdésével megállapított, első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja, a 2007: CXXVI. törvény 426. §-a szerint módosított szöveg.

254

A 36. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

255

A 36. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 22. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

256

A 36. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXVI. törvény 30. § (9) bekezdése iktatta be. A 36. § (4) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 170. § (11) bekezdés 10. pontja szerint módosított szöveg.

257

A 36. § (5) bekezdését újonnan a 2013: XXXVII. törvény 48. § (5) bekezdése iktatta be, újból hatályon kívül helyezte a 2014: XXXIX. törvény 111. §-a.

258

A 36/A. §-t az 1995: XLVIII. törvény 24. §- a iktatta a szövegbe.

259

A 36/A. § (1) bekezdése a 2006: LXI. törvény 238. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 238. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

260

A 36/A. § (2) bekezdése a 2006: LXI. törvény 238. § (6) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 32. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

261

A 36/A. § (2) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 102. § (5) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

263

A 36/A. § (3) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 23. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: XLVIII. törvény 40. § b) pontja.

264

A 36/B. §-t a 2006: LXI. törvény 216. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

265

A 36/C. §-t megelőző alcímet a 2012: CLXXVIII. törvény 390. § (1) bekezdése iktatta be.

267

A 36/C. § (2) bekezdés e) pontja a 2015: CXCII. törvény 30. § k) pontja szerint módosított szöveg.

268

A 36/C. § (2) bekezdés h) pontját a 2013: CXXVI. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XXXII. törvény 3. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

270

A 36/D. § (1) bekezdés d) pontját a 2013: CXXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

272

A 36/F. §-t megelőző alcímet a 2012: CLXXVIII. törvény 390. § (2) bekezdése iktatta be.

274

A 36/G. §-t megelőző alcímet a 2013: CXXVI. törvény 6. §-a iktatta be.

275

A 36/G. §-t a 2013: CXXVI. törvény 6. §-a iktatta be.

276

A 36/G. § (2) bekezdése a 2015: CXXXIX. törvény 10. § g) pontja szerint módosított szöveg.

277

A 36/H. §-t a 2013: CXXVI. törvény 6. §-a iktatta be.

278

A 36/I. §-t a 2013: CXXVI. törvény 6. §-a iktatta be.

279

A 36/I. § (1) bekezdése a 2015: CXCII. törvény 30. § l) pontja szerint módosított szöveg.

280

A 36/J. §-t a 2013: CXXVI. törvény 6. §-a iktatta be.

281

A 37. § 1. pontja a 2008: LXXXI. törvény 195. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

282

A 37. § 2—4. pontja az 1997: XCIX. törvény 7. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2. pont az 1999: CXXV. törvény 94.§-a (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

283

A 37. § 2. pont 2.1. alpontját a 2011: CLXVI. törvény 30. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XCII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

284

A 37. § 2. pont 2.2. alpontját a 2011: CLXVI. törvény 30. § (10) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CLXXVIII. törvény 394. §-a.

285

A 37. § 7. pontja a 2006: IV. törvény 339. §-ával megállapított szöveg.

286

A 37. § 8. pontját az 1997: XCIX. törvény 7. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

287

A 37. § 9. pontja a 2001: LXXV. törvény 27. § (10) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

288

A 37. § 10. pontja az 1995: XLVIII. törvény 25. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

289

A 37. § 11. pontja a 2013: CLXXXV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

290

A 37. § 14. pontja a 2008: LXXXI. törvény 195. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

291

A 37. § 15. pontját az 1995: XLVIII. törvény 25. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

292

A 37.§ 15. pont a) pontja a 2000: CXXXIII. törvény 123. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

293

A 37. § 16. pontját az 1997: XCIX. törvény 7. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

294

A 37. § 17. pontját a 2001: LXXV. törvény 27. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: LXXXIV. törvény 27. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

295

A 37. § 18. pontját a 2005: LXXXIV. törvény 24. §-a iktatta be, a 2015: CXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

296

A 37. § 19. pontját a 2006: CXXXI. törvény 81. §-a iktatta be.

297

A 37. § 20. pontját a 2007: CXXVI. törvény 337. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § r) pontja.

298

A 37. § 21. pontját a 2007: CXXVI. törvény 337. §-a iktatta be, szövege a 2011: CXCIII. törvény 170. § (9) beekzdésével megállapított, a 2012: CXLIV. törvény 9. § f) pontja szerint módosított szöveg.

299

A 37. § 22. pontját a 2010: V. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2013: CXXVI. törvény 7. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

300

A 37. § 23. pontját a 2011: CXXV. törvény 28. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CXXVI. törvény 9. § c) pontja.

301

A 37. § 24. pontját a 2011: CXXV. törvény 28. §-a iktatta be.

302

A 37. § 25. pontját a 2011: CXXV. törvény 28. §-a iktatta be.

303

A 37. § 26. pontját a 2013: XXXVII. törvény 48. § (6) bekezdése iktatta be.

304

A 37. § a 27. pontját a 2013: CXXVI. törvény 7. § (4) bekezdése iktatta be.

305

A 37. § a 28. pontját a 2013: CXXVI. törvény 7. § (4) bekezdése iktatta be.

306

A 37. § a 29. pontját a 2013: CXXVI. törvény 7. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

307

A 37. § 30. pontját a 2013: CLXXXV. törvény 8. §-a iktatta be, szövege a 2014: XVI. törvény 295. § (3) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2014: XXXII. törvény 3. § (8) bekezdésével megállapított, a 2015: CXXXIX. törvény 11. § g) pontja szerint módosított szöveg.

308

A 37. § 31. pontját a 2014: XXXII. törvény 3. § (9) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: CXXXIX. törvény 11. § h) pontja.

309

A 37. § 32. pontját a 2015: CXXXIX. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be.

310

A 38. § (1) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 81. pontja szerint módosított szöveg.

311

A 38. § (1a) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 9. §-a iktatta be.

318

A 38. § (2) bekezdésének első mondata az 1995: XLVIII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg. A 38. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 167. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg. A 38. § (2) bekezdésének záró szövegrésze a 2007: CXXVI. törvény 338. §-ával megállapított, a 2012: CXLIV. törvény 9. § g) pontja szerint módosított szöveg.

320

A 38. § (2) bekezdésének d) és f) pontja az 1997: XCIX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

321

A 38. § (2) bekezdés e) pontja a 2012: CXLIV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

322

A 38. § (2) bekezdésének f) pontját újonnan a 2015: CXCII. törvény 29. §-a iktatta be.

323

A 38. § (2) bekezdésének g) pontját a 2005: LXXXIV. törvény 25. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg. [A 38. § (2) bekezdés g) pontjának a 2012: CLXXVIII. törvény 393. § 2. pontjával elrendelt módosítása, amely szerint az „engedélyezéséért, ellenőrzéséért, illetve az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatatási szolgáltatások igénybevételéért” szövegrész helyébe az „engedélyezéséért és az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatatási szolgáltatások igénybevételéért”szöveg lép, nem vezethető át.]

325

A 38. § (2) bekezdésének h) pontját a 2006: LXI. törvény 217. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: XXXVII. törvény 62. §-a.

326

A 38. § (2) bekezdés i) pontját a 2011: CXXV. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 315. § 5. pontja, a 2015: CXXXIX. törvény 10. § h) pontja szerint módosított szöveg.

327

A 38. § (2) bekezdés j) pontját a 2012: CLXXVIII. törvény 391. §-a iktatta be.

329

A 38. § (3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 81. pontja hatályon kívül helyezte.

330

A 38. § (4) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § t) pontja.

331

A 39. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 81. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CXXV. törvény 30. §-a iktatta be.

332

A 40. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 81. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CXXV. törvény 30. §-a iktatta be.

333

A 40. § (3) bekezdését a 2012: CXLIV. törvény 10. § u) pontja hatályon kívül helyezte.

334

A 40. § (4) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 394. §-a ikattta be, szövege a 2011: CLXVI. törvény 30. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

335

A 40. § (5) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 170. § (10) bekezdése iktatta be.

336

A 40. § (6) bekezdését a 2012: LXIX. törvény 9. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § v) pontja.

337

A 40. § (7) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 392. § (1) bekezdése iktatta be.

338

A hatálybalépés időpontja 2013. január 1.

339

A 40. § (8) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 392. § (2) bekezdése iktatta be.

340

A 40. § (9) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 392. § (3) bekezdése iktatta be.

341

A 40/A. §-t a 2012: CXLIV. törvény 8. §-a iktatta be.

342

A hatálybalépés időpontja 2012. október 10.

343

A hatálybalépés időpontja 2012. október 10.

344

A hatálybalépés időpontja 2012. október 10.

345

A hatálybalépés időpontja 2012. október 10.

346

A hatálybalépés időpontja 2012. október 10.

347

A 40/B. §-t a 2014: XVI. törvény 295. § (4) bekezdése iktatta be.

348

A hatálybalépés időpontja 2014. február 25.

349

A 41. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 81. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLVI. törvény 395. §-a iktatta be.

350

A 41. § a 2011: CLXVI. törvény 30. § (12) bekezdésével megállapított, a 2013: CXXVI. törvény 8. § c) pontja szerint módosított szöveg.

351

A mellékletet a 2005: LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdésének második francia bekezdése hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére