• Tartalom

1991. évi XXXIV. törvény

1991. évi XXXIV. törvény

a szerencsejáték szervezéséről1

2021.10.01.

Az Országgyűlés az állam szerencsejáték monopóliumának gyakorlásával kapcsolatos feladatok meghatározása, a szerencsejátékok szervezése iránt jelentkező igények kielégítése, az engedély nélküli, illetve a jó erkölcsbe ütköző szerencsejátékok megelőzése, a szerencsejáték szervező tevékenység ellenőrzése, a pénznyerő automaták kizárólag játékkaszinókban történő üzemeltethetőségének lehetősége, valamint a szerencsejátékokból származó jövedelmek egy részének közcélra fordítása érdekében a következő törvényt alkotja:2

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. CÍM

Alapvető rendelkezések

1. § (1) Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomó részt a véletlentől függ.

(2)3 E törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás is. E törvényt kell alkalmazni – a törvényben külön szabályozott esetekben – a játékautomatára és az ajándéksorsolásra is.

(3)4 Szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységnek minősül

a) sorsolásos játék szervezése,

b)5

c)6 szerencsejátékok lebonyolítására létrejött szervezet (a továbbiakban: játékkaszinó és online kaszinó) működtetése,

d)7 kártyaterem üzemeltetése,

e)8 távszerencsejáték szervezése,

f)9

g)10 a lóversenyfogadás és az a)–f) pontok alá nem tartozó, e törvényben meghatározott egyéb, szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység (a továbbiakban együtt: szerencsejáték szervező tevékenység).

(4)11 Magyarország területéről hírközlő eszköz és rendszer által részvételi jogosultságot biztosító szerencsejáték szervezési tevékenység kizárólag e törvény előírásainak megfelelően folytatható.

(5)12 Hírközlő eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejátékban való részvételre ajánlatok közzétételéhez a szerencsejáték-felügyeleti hatósági jogkörben eljáró Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) engedélye szükséges.

(5a)13 A szerencsejáték-szervező az e törvény hatálya alá tartozó tevékenysége során a felelős játékszervezés elvének megfelelően köteles eljárni. A felelős játékszervezés elvének megfelelő szervezői tevékenységnek minősül különösen

a) a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeiről szóló tájékoztatás,

b) a sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása,

c) kitiltás esetén megfelelő panaszkezelési eljárás alkalmazása,

d) a figyelmeztető és önkorlátozó játékfunkciók széles körű biztosítása, illetve

e) a szerencsejáték káros mentális, pszichikai és szociális hatásainak megelőzésére és csökkentésére szolgáló intézkedések alkalmazása.

(5b)14 Szerencsejátékban – a 16. § szerinti nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék kivételével – 18 éven aluli személyek nem vehetnek részt. A szerencsejáték-szervezőnek a játékosok részére a szerencsejátékban való részvétel biztosítása során az e törvényben és külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelemfelkeltő módon tájékoztatást kell nyújtania a 18 éven aluli személyek játéktilalmáról, és a felelős játékszervezés elvének megfelelően el kell végeznie az e törvényben és külön jogszabályban előírt vagy az önkéntesen vállalt, a 18 éven aluli személyek játéktilalmának biztosítását szolgáló intézkedéseket.

(5c)15 A szervező a szerencsejátékban való részvételre létrejött szerződést súlyosan megszegő játékossal szemben a belépés, online bejelentkezés és a szerencsejátékban való részvétel megtagadása (a továbbiakban: kitiltás) hatékony végrehajtása céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban a szervező a játékos 29/H. § (1) bekezdés szerinti adatait, a kitiltás tényét, indokát, elrendelésének időpontját, továbbá eseti jellegét vagy határozott, legfeljebb 5 éves időtartamát tünteti fel. A szervező a nyilvántartás adatait a kitiltás elrendelésétől számított 6 évig kezelheti. A kitiltással kapcsolatos nyilvántartásba a kitiltott játékos a játékost érintő kitiltás adatai vonatkozásában tekinthet be. A játékos a betekintéssel egyidejűleg a nyilvántartott adatokról okirat kiállítását igényelheti, amelyet a szervező a betekintéssel egyidejűleg, de legfeljebb az azt követő munkanapon térítésmentesen köteles teljesíteni.

(6)16 Játékkaszinóban és kártyateremben szervezett szerencsejátékban, valamint online kaszinójátékban és távszerencsejátékban nem vehet részt az a személy, akit a bíróság a cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, vagy akinek cselekvőképességét a bíróság a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozta. E követelményt a szerencsejáték-szervező a felelős játékszervezés elvének megfelelően, külön jogszabályban meghatározott módon köteles biztosítani.

(6a)17 Ha a bíróság a személyt cselekvőképességet teljesen korlátozó vagy a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezi, az elsőfokú határozatot hozó bíróság e tényről, valamint a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a jogerő beálltától – másodfokú eljárás esetén az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való érkezésétől – számított 8 napon belül értesíti a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot.

(6b)18 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyekről és a (6) bekezdés szerinti személyekről a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet (a továbbiakban: játékosvédelmi nyilvántartás). A nyilvántartás célja az e bekezdés szerinti személyek szerencsejátékban történő részvételének korlátozása. A (6) bekezdés szerinti szervező a játékosvédelmi nyilvántartás adatait kizárólag az e bekezdés szerinti személyek szerencsejátékban történő részvételének korlátozása érdekében szerezheti meg, kezelheti és használhatja fel.

(6c)19 A játékosvédelmi nyilvántartásba kizárólag a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével rendelkező szerencsejáték-szervezők tekinthetnek be, ideértve az elektronikus úton történő adatlekérdezést is.

(6d)20 A játékosvédelmi nyilvántartás tartalmazza

a)21 elkülönítve a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyek, valamint a (6) bekezdés szerinti személyek személyes azonosító adatait (családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve, születési hely és idő, azonosító okmány típusa és száma, lakcím),

b) az adatkezelés jellegét (önkéntes elhatározáson vagy bírósági határozaton alapuló korlátozás),

c) a megszűnés időpontját (az adatkezelés határozott vagy határozatlan időtartamú jellegét).

(7)22

(7a)23 Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a szervező a szerencsejáték-szervezéssel összefüggő, az e törvény, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály alapján rendelkezésére álló adatokat az adat keletkezésétől számított 6 évig köteles megőrizni és kérésre a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére – papír alapon, elektronikusan vagy adathordozó eszközön – hozzáférhetővé tenni.

(7b)24 Az (5a) bekezdés b) pontjához kapcsolódó jelentős önkorlátozó nyilatkozat tételével és annak hatósági nyilvántartásával kapcsolatban a sérülékeny személyt igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség nem terheli.

(7c)25 A felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti, az ajánlott felelős játékszervezői minősítés megállapításához szükséges, ezen jogszabály szerinti szervezet tevékenységének támogatására vonatkozó feltételt a szerencsejáték szervező a 29/J. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet támogatásával is teljesítheti.

(8)26 A nyereményre jogosult játékos kérésére a szerencsejáték-szervező köteles a 2 millió forintot, illetve ennek megfelelő valutaösszeget meghaladó nyereményről annak jogcímét és értékét (forint/deviza) tanúsító igazolást adni. A valutaösszeg átváltása tekintetében a nyeremény kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. A nyereményigazolásnak tartalmaznia kell a szerencsejáték-szervező és a játékos azonosító adatait, a nyerés és a nyeremény átvételének helyét és időpontját, a szerencsejáték-szervező által a nyereményből levont személyi jövedelemadó összegét. A nyereményigazolás a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített és hitelesített bizonylaton, vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával – amennyiben a szerencsejáték-szervező a játékos személyes adatai, valamint egyéb, személyiségi jogai védelmét biztosítja – zárt számítástechnikai rendszeren keresztül is kiállítható. A szerencsejáték-szervező köteles valamennyi kérelmet a nyereményigazolás kiállításának általa választott módján egységesen teljesíteni.

(9)27 Játékkaszinó és kártyaterem esetében a (8) bekezdés szerinti nyereményigazolás csak a játékosnak a játékkaszinóban, illetve kártyateremben való folyamatos tartózkodása alatt, kizárólag a játékban ténylegesen elért nyereményéről, a játékkaszinóból, kártyateremből történő eltávozásakor adható, amennyiben a nyeremény összege minden kétséget kizáróan megállapítható.

(10)28 Távszerencsejáték és online kaszinójáték esetében a (8) bekezdésben meghatározott összegű kifizetéskor nyereményigazolás akkor állítható ki, ha figyelemmel a játékosi egyenlegről történt kifizetések és az egyenlegre történt befizetések különbözetére, a játékosnak kiadott utolsó nyereményigazolás kiadásától számított időszakra vonatkozóan, illetve az első nyereményigazolás kiadása esetén a játékos nyilvántartásba vételétől számított időszakra vonatkozóan a tényleges nyeremény a 2 millió forintot, illetve az ennek megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank által az egyes nyereményfizetések napján közzétett középárfolyam alapján meghatározott valutaösszeget meghaladja. A nyereményigazolásnak tartalmaznia kell a vizsgált időszak megjelölését is.

(11)29 A játékos részére a szervező által létrehozott közös játékosi egyenleg esetében a (10) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.

(12)30 A nyereményigazolások zárt számítástechnikai rendszeren keresztül történő kiállításának jóváhagyása iránt a szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon terjeszthet elő kérelmet. A kérelemhez csatolni kell valamely, az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett, hírközlő eszközök és rendszerek auditálására jogosult cég által kiadott, a rendszer auditálását igazoló okiratot.

1/A. §31 (1) A szerencsejáték felügyeleti hatóság szerencsejáték ügyben, illetve e törvény hatálya alá tartozó egyéb ügyben rendelkezésre álló személyes adatokat, valamint az egyéb államigazgatási feladatainak ellátásához az ügyfelek, egyéb érintettek, eljárás alá vontak, egyéb közreműködők személyes adatait kezeli.

(2) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság megkeresésre tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot a szerencsejáték ügyben, valamint az e törvény hatálya alá tartozó egyéb ügyben rendelkezésére álló adatról vagy információról, ha az az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges.

1/B. §32 (1) A kötelező hitelesítésű szerencsejáték eszközök típusvizsgálatát és hitelesítését – a mérésügyi és a szerencsejáték eszközökre vonatkozó jogszabályok alapján – a mérésügyi szerv végzi.

(2)33 A mérésügyi szerv – a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül – a hitelesítési vizsgálat alapján hitelesítési bizonyítványt állít ki. A hitelesítési bizonyítvány kiállításával egyidejűleg a mérésügyi szerv a pénznyerő automatán elhelyezett hitelesítő kártyát külön jogszabályban meghatározott törvényes tanúsító jellel (öntapadó matricával) látja el. A hitelesítési bizonyítvány – az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló, a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározottakon túl – a pénznyerő automata üzemeltetésével kapcsolatos hitelesítői megjegyzéseket is tartalmazhat.

(3) A Vhr. szerinti törvényes tanúsító jel olyan maradandó lenyomat, amely típusától függően lyukasztással vagy egyéb módon a hitelesítés évét és hónapját tartalmazza.

(4) A mérésügyi szerv a hitelesítési kártyán a hitelesítési bizonyítvány adatai közül

a) a pénznyerő automata mérésügyi szerv által adott azonosító számát,

b) a pénznyerő automata típusát,

c) a gyártási évét,

d) a gyártási számot,

e) a játék(ok) nevét,

f) a legmagasabb tétet,

g) a legnagyobb nyeremény összegét alapesetben és halmozottan,

h) a nyereménykifizetés módját,

i) az egy kreditponthoz tartozó forintértéket,

j) a játékhelyek számát,

k) egy számlálólépés forintértékét,

l) a levonóképes bélyegek sorszámát,

m) a függőhuzalos biztosítások darabszámát,

n) a hitelesítési bizonyítvány érvényességi idejét, és

o) a játékjog szerzés módját

jelöli meg.

2. § (1)34 Liberalizált tevékenység az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban, valamint az 1. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység.

(2)35 Szerencsejáték-szervező tevékenység folytatásához – az e törvényben meghatározott kivétellel – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye szükséges. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyesekről – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(2a)36 A szerencsejáték szolgáltatásokra e törvény hatálya abban az esetben terjed ki, ha

a) a szerencsejátékot Magyarország területén szervezik,

b) a szolgáltatás igénybe vevője Magyarország területén vesz részt a szerencsejátékban, vagy

c) a szolgáltatás Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan esetekben, amikor a szolgáltatás magyarul hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák.

(3)37 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt annak adja ki, aki a szerencsejáték biztonságos, szakszerű lebonyosításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik.

(4) Nem adható meg az engedély, ha

a) a folytatni kívánt tevékenység sértené a jóérzést, közbiztonságot, a közszemérmet, illetőleg gyermek vagy ifjúságpolitikai érdekeket,

b)38 a kérelmező, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szervezése esetén a kérelmezőnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti tényleges tulajdonosa (a továbbiakban: tényleges tulajdonos), illetve vezető tisztségviselője vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a székhelye vagy lakóhelye szerinti állam joga vagy a magyar jog alapján büntetett előéletű,

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti közélet tisztasága elleni (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. cím), közbizalom elleni (1978. évi IV. törvény XVI. Fejezet III. cím), gazdasági (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet), vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét,

bb) korrupciós [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezet], közbizalom elleni (Btk. XXXIII. Fejezet), vagyon elleni erőszakos (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), a pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni (Btk. XXXVIII. Fejezet), a költségvetést károsító (Btk. XXXIX. Fejezet), a pénzmosás (Btk. XL. Fejezet), a gazdálkodás rendjét sértő (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő (Btk. XLII. Fejezet), a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni (Btk. XLIII. Fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét

követte el és ezért a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül jogerősen elítélték,

c)39

d)40 a kérelmező, illetve vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam joga alapján tiltott szerencsejáték-szervező tevékenységet folytatott, vagy a kérelmező vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja olyan gazdálkodó szervezetben volt vezető tisztségviselő, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tag, amely a vezető tisztségviselői vagy tagsági jogviszonyának fennállása alatt, a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül tiltott szerencsejáték-szervező tevékenységet folytatott, és a tiltott szerencsejáték-szervező tevékenység folytatását jogerős bírósági ítélet állapította meg,

e)–f)41

g) a kérelmezett tevékenység jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,

h) a kérelmező a jogszabályban meghatározott feltételeket nem vállalja,

i)42

(5)43 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjának a székhelye, vagy lakóhelye szerinti államban 10 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása vagy adótartozása van.

(6)44 A hírközlő eszköz és rendszer által történő szerencsejáték szervezési tevékenység engedélyezéséhez a (3)–(5) bekezdésekben foglalt feltételek teljesítésén túl a szervezőnek igazolnia kell, hogy

a)45 az adott tevékenység kockázati tényezőiről a játékosokat hírközlő eszközön és rendszeren keresztül megfelelően tájékoztatja,

b)46 a játékosok személyes adatai, valamint egyéb, személyiségi jogai védelmét biztosítja,

c) a véletlen elemeket az elektronikus játékrendszerek auditálása alapján biztosítja.

(7)47 Nem folytatható belföldön, külföldön vagy nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére a szerencsejáték-felügyeleti hatóság nem adott engedélyt.

(7a)48 Szerencsejátékot népszerűsítő reklám kizárólag a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésének és 21. §-ának megfelelően tehető közzé Magyarországon. A külön jogszabályban meghatározott hatóság az e rendelkezések megsértésével közzétett szerencsejáték tárgyú reklám (a továbbiakban: tiltott reklám) esetén a reklámozót, a reklámszolgáltatót, a reklám közzétevőjét és a reklámban szereplő személyt egyetemlegesen a tiltott reklámmal elért vagyoni előny tízszeresének megfelelő, de legalább 10 millió forint összegű közigazgatási bírsággal sújthatja. Ha nem állapítható meg a reklámozó, a reklámszolgáltató vagy a reklámban szereplő személy, a külön jogszabályban meghatározott hatóság a közigazgatási bírságot a reklám közzétevőjével szemben állapítja meg.

(8)49 A szerencsejáték-szervező a (4) bekezdés b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, ennek érdekében azt a szervező háromévente igazolni köteles, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni. A személyi megfelelőség meghosszabbítására irányuló kérelmet a személyi megfelelőség érvényességéig kell benyújtani a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz, a határidőben benyújtott kérelem esetén annak végleges döntéssel történő elbírálásáig a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vélelmezi a személyi megfelelőség fennállását.

(9)50 A nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejáték engedélyezésére, felügyeletére, valamint a szervezői tevékenység folytatására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az e törvény sorsolásos játékra, illetve totalizatőri fogadásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. §51 (1)52 A távszerencsejáték-szervezés és online kaszinójáték szervezés kivételével a nem liberalizált szerencsejátékok szervezését

a)53 a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában lévő, szerencsejáték-szervező tevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: állami játékszervező), továbbá az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet végezheti,

b) e tevékenység gyakorlásának jogát az állam koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedheti.

(1a)54 A távszerencsejáték szervezését

a) a lóversenyfogadás kivételével kizárólag a 100%-ban a magyar állam tulajdonában álló Szerencsejáték Zrt.,

b) lóversenyfogadás esetén kizárólag a 100%-ban a magyar állam tulajdonában álló Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft.

végezheti.

(1b)55 Online kaszinójáték szervezésére kizárólag a Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja jogosult, amely az online kaszinójáték szervezését a kaszinójáték szervezésére létrehozott koncessziós társaság útján végezheti.

(2)56 A Magyar Állam képviseletét

a) a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos pályázati és pályázat nélküli ajánlattételi eljárásban, valamint a koncessziós szerződések megkötése során a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv,

b)57 a koncessziós szerződések végrehajtása, teljesítése, ellenőrzése során a szerencsejáték-szabályozásért felelős miniszter, a koncesszióköteles tevékenység gyakorlásának ellenőrzése során a Hatóság

látja el.

(2a)58 A Hatóság feladatainak ellátása során együttműködik – amelynek keretében különösen adatot szolgáltat, egyéb tájékoztatást nyújt, véleményt nyilvánít, állásfoglalást ad ki – a szerencsejáték-szabályozásért felelős miniszterrel.

(2b)59 A szerencsejáték-szervezéshez kapcsolódó nemzetközi szerződés esetén a szerencsejáték-szabályozásért felelős miniszter, az egyéb, szerencsejáték-szervezéshez kapcsolódó két- vagy többoldalú szerződés esetén a szerencsejáték-szabályozásért felelős miniszter vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője jár el a szerződés előkészítése, megkötése, módosítása, megszüntetése során és felel a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért.

(2c)60 Az állami adóhatóság megkeresésre tájékoztatja

a) a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet a (2) bekezdés a) pontja szerinti,

b)61 a szerencsejáték-szabályozásért felelős minisztert a (2) bekezdés b) pontja szerinti

hatásköréhez kapcsolódóan a megbízható szervezői minőség 37. § 30. pont a)–b) alpontja szerinti ellenőrzéséhez szükséges adó-, illetve vámtitkot képező adatról vagy információról.

(2d)62 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság megkeresésre tájékoztatja a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásköréhez kapcsolódóan a megbízható szervezői minőség 37. § 30. pont c)–e) alpontja szerinti ellenőrzéshez szükséges adatról vagy információról.

(3)63 A számsorsjáték és – a lóversenyfogadás, a távszerencsejáték és a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével – a fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervező jogosult.

4. § (1)64 A koncessziós szerződés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázatot a kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter írja ki. A koncessziós pályázat kiírásához – országos pályázat kivételével – az érintett települési önkormányzat képviselő-testületének, Budapesten a Fővárosi Közgyűlés egyetértése is szükséges. Országos pályázattal elnyert koncessziós jog tekintetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt azokra a településekre adja ki, amelyek önkormányzatának képviselő-testülete – Budapesten a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése is – hozzájárult a tevékenység területén történő gyakorlásához.

(2) A pályázat eredményeit ugyanazokban az országos napilapokban közzé kell tenni, amelyekben a pályázati kiírás megjelenik.

(3)65 A Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós szerződést egy alkalommal — eredeti időtartamának legfeljebb felével — meghosszabbíthatja.

(3a)66 Ha a hatályos koncessziós szerződés eredeti időtartamának fele eltelt, a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv kiemelt nemzetgazdasági érdekből – így különösen az állami bevételek hosszú távú biztosítása érdekében – a koncessziós szerződés alapján végzett szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységre vonatkozóan a Ktv. 10/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ajánlattételi eljárást folytat le, illetve koncessziós pályázatot ír ki a koncessziós szerződés eredeti időtartamának elteltét követő időszakra. Ilyen esetben a hatályos koncessziós szerződés eredeti időtartama a (3) bekezdés szerint nem hosszabbítható meg.

(3b)67 A (3a) bekezdés szerinti kiemelt nemzetgazdasági érdek fennállásáról a Kormány rendelettel dönt.

(4) A Ktv. 8. §-ában foglaltakon kívűl a pályázati kiírásoknak tartalmazniuk kell,

a) a szerencsejáték szervező tevékenység gyakorlásához szükséges gazdasági követelményeket, jogi, személyi, tárgyi feltételeket,

b) a szerencsejáték szervező tevékenységgel összefüggő azon tevékenységek felsorolását, amelyek a szerencsejáték szervező tevékenység mellett gyakorolhatók,

c) a pályázat benyújtásának határidejét és helyét.

(5) A pályázati kiírásnak szükség esetén tartalmaznia kell a szerencsejáték szervező tevékenységre alapított gazdasági társaságra vonatkozó különös előírásokat (pl. a kibocsátott részvények, illetőleg üzletrészek korlátozott forgalomképességét).

(6)68 A koncessziós szerződést a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a Ktv. 10/C. § (1) bekezdés b) pontja alapján az e törvény szerinti megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül, a Ktv. 10/C. § szerinti ajánlattételi eljárás keretében, a Ktv. 10/C. § (2)–(4), (6), (9) és (12) bekezdésében foglaltak szerint is megkötheti.

5. § (1)69 A Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázat kiírása esetén a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a pályázat nyertesével kötheti meg a koncessziós szerződést.

(2)70 Koncessziós szerződés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben meghatározott határozott időtartamra köthető.

(3) Koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról, illetőleg az ellentételezésről a koncessziós szerződésben kell rendelkezni.

6. § (1)71 A koncesszióköteles tevékenység folytatására a koncessziós szerződést aláírónak e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott olyan gazdasági társaságot kell alapítania vagy működtetnie, amelyben a társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek, illetőleg a szavazatok többségével rendelkezik és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja.

(2)72 A koncessziós díjat a koncessziós szerződés aláírója vagy az (1) bekezdés szerinti koncessziós társaság, illetve a koncesszióba adó hozzájárulásával harmadik fél teljesíti. A koncessziós társaság a koncessziós díj 35. § (3) bekezdés szerinti levonására a koncessziós díjnak a koncessziós társaság, a koncessziós szerződés aláírója, illetve a harmadik fél általi teljesítése esetén is jogosult.

(3)73 A szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásra – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)74 Ha a megbízható szerencsejáték szervezővel megkötött koncessziós szerződést aláíró által az (1) bekezdés és a Ktv. 20. § (1) bekezdése szerint megalapított koncessziós társaság tagja olyan koncessziós társaság, amely koncesszió-köteles tevékenység folytatására jogosultként koncesszió-köteles tevékenységet folytat, a Ktv. 26. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetében a későbbi koncessziós szerződésben meghatározott időtartam lejártakor kell a végelszámolást lefolytatni.

(4a)75 Ha a koncesszióba vevő a koncesszió-köteles tevékenységet olyan koncessziós társaság útján kívánja végezni, amely a koncessziós szerződés aláírásának időpontjában koncessziós társaságként koncesszió-köteles tevékenységet folytat, a Ktv. 26. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ezen koncessziós társaság esetében a végelszámolást a későbbi koncessziós szerződésben meghatározott időtartam lejártakor kell lefolytatni.

(5)76 Az 1. § (3) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység tekintetében a megbízható szerencsejáték szervező által megalapított koncessziós társaságra a Ktv. 22. §-át nem kell alkalmazni.

2. CÍM

A szerencsejáték szervezés állami felügyelete

7. §77 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték-szervezés és e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek hatósági felügyeletét látja el, tevékenységének célja a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működésének, a játékosok érdekei védelmének, továbbá a szerencsejáték-piaccal szembeni bizalom erősítésének érdekében a szerencsejáték-szervezők joggyakorlásának elősegítése és a szerencsejáték-piac folyamatos felügyelete.

7/A. §78 (1)79 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság szerencsejáték ügyben és – a koncessziós pályázati eljárás kivételével – az e törvény hatálya alá tartozó egyéb ügyben az e törvényben és a Hatóság elnöke által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint jár el.

(2)80

(2a)81 Az ügyfél személyes jelenléte nélkül nem lefolytatható, az (1) bekezdés szerinti ügyben – különösen a szerencsejáték-szervezői tevékenység engedélyezése, illetve a játékautomata-üzemeltetés bejelentése iránti eljárásban – a kapcsolattartási forma ügyfél által történő megválasztásának nincs helye.

(2b)82 Az e törvényben meghatározott ügyben hozott döntés ellen – a bírságot kiszabó döntés kivételével – benyújtott keresetlevélnek halasztó hatálya van, kivéve, ha a hatóság a döntést azonnal végrehajthatóvá nyilvánította.

(3)83 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül a szerencsejáték-felügyeleti hatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról. Hiánypótlási felhívásnak több ízben is helye van.

(4)84 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról hetvenöt napon belül, játékautomata nyilvántartásba vételéről tizenöt napon belül dönt.

(5)85

(6)86 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a 7. §-ban megjelölt feladatok ellátása érdekében a következők szerint jogosult a szerencsejáték-szervező tényleges tulajdonosának, vezető tisztségviselőjének, tagjának, a szerencsejáték-szervezővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, továbbá a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfél személyes adatainak kezelésére és feldolgozására: a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az eljárásban olyan személyes adatokat kezelhet, amelyek a feladatai ellátása céljából elengedhetetlenek, így az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, bejelentett lakóhelyének, illetve azon tartózkodási helyének adatait, ahol 3 hónapnál tovább tartózkodik. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a személyes adatokat az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.

(7)87 A szerencsejátékszervező-tevékenység folytatásának engedélyezése, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező, a kérelmező tényleges tulajdonosa, illetve vezető tisztségviselője és tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn vele szemben vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére – annak az engedély megadása, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a (8) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(8)88 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejátékszervező-tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szerencsejáték-szervezővel, a szerencsejáték-szervező tényleges tulajdonosával, vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szerencsejáték-szervezővel, a szerencsejáték-szervező tényleges tulajdonosával, vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok.

(9)89 A (7) és (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a szerencsejáték-felügyeleti hatóság

a)90 az engedélyezési eljárás során az eljárás befejezéséig,

b)91 a személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárás során az eljárás befejezéséig, vagy

c)92 a tevékenység hatósági ellenőrzés során a hatósági ellenőrzés időtartamára, de legfeljebb a jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás befejezéséig

kezeli.

7/B. §93 (1) A szerencsejáték-szervező tevékenységre irányuló engedélyezési eljárás kérelemre indul, az egyes szerencsejátékokra külön-külön kérelmet kell előterjeszteni. Játékkaszinó engedélyezéséhez a 37. § 11. pontja szerinti egységenként, kártyaterem engedélyezéséhez kártyatermenként kell a kérelmet előterjeszteni.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a tervezett szerencsejáték megjelölését,

b) a tervezett szerencsejáték lebonyolításának földrajzi, közigazgatási területét, és

c) a tervezett szerencsejáték szervezésének időtartamát.

(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell

a) a játéktervet,

b) a részvételi szabályzatot,

c) a költségvetést (gazdaságossági számítások tervezetét),

d) a létesítő okiratot, és

e)94 a szervező személyi megfelelőségének igazolásához szükséges kérelemhez csatolandó, jogszabályban meghatározott egyéb okiratokat, adatokat.

(4)95 A kérelmező külföldi tényleges tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy tagja esetén a szervező személyi megfelelőségének igazolásához szükséges kérelemhez csatolandó, jogszabályban meghatározott okiratokkal egyenértékű külföldi okiratot és annak alapjául szolgáló kérelmet, valamint ezek hiteles magyar nyelvű fordítását kell benyújtani.

(5)96 A szerencsejáték-szervező tevékenység megkezdésekor a szervezőnek személyi megfelelősége megállapítása és hatósági bizonyítvány kiállítása iránt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kérelmet kell benyújtania. A szervezőnek kérelméhez csatolnia kell a személyi megfelelőség igazolásához szükséges, jogszabályban meghatározott okiratokat és adatokat, valamint a létesítő okiratot. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a személyi feltételek vizsgálatát követően a szervező személyi megfelelőségét az annak igazolásául szolgáló legkésőbb kiállított okirat keltezésétől számított három évig állapítja meg, valamint hatósági bizonyítványt állít ki, amely a kiállítás napjától három évig érvényes.

(6)97 A szervező személyi megfelelőségének ismételt megállapítására irányuló kérelméhez csatolnia kell a személyi megfelelőség igazolásához szükséges, jogszabályban meghatározott iratokat, valamint a létesítő okiratot.

7/C. §98 (1)99 A szerencsejáték-szervező tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárás során a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megvizsgálja, hogy a kérelmező a szerencsejáték-szervező tevékenységhez szükséges, az e törvényben és jogszabályban előírt személyi, tárgyi és gazdasági feltételeknek megfelel-e. Az engedély iránti kérelem elbírálásakor a szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy a szervező rendelkezik-e a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által megállapított személyi megfelelőséggel és alkalmas-e a kérelmezett szerencsejáték-szervező tevékenység folytatására.

(2)100 A személyi feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezőre, tényleges tulajdonosára, vezető tisztségviselőjére és tagjára vonatkozóan az e törvényben előírt feltételekre, illetve mindezen személyeknek a kérelem benyújtását megelőzően folytatott szerencsejáték-szervező tevékenységére.

(3) A tárgyi feltételek vizsgálata kiterjed:

a) a szerencsejáték eszközök tulajdoni körülményeire,

b) arra, hogy a kártyaterem, a fogadóiroda és a játékkaszinó megfelel-e a jogszabályokban előírt feltételeknek,

c) a 2. § (6) bekezdésében foglalt követelmények teljesítésére.

(4) A gazdasági feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezett szerencsejáték-szervező tevékenység biztonságos folytatásához szükséges gazdasági feltételek meglétére.

8. § (1)101 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője és helyettesei, valamint szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai sorsolásos játék kivételével szerencsejátékban nem vehetnek részt.

(2)102 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathat.

(3)103 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője és helyettesei, valamint a szerencsejáték-felügyeleti hatóság szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai szerencsejáték-szervezőnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek, vezető tisztségviselők, valamint felügyelőbizottság tagjai nem lehetnek.

(4)104 A (3) bekezdésben felsoroltak nem vehetnek részt olyan ügy elbírálásában, amelyben ők vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójuk érdekelve van.

(5)105 A (3) bekezdésben felsoroltak munkavégzésre irányuló jogviszonyának a Hatóságnál történő megszűnését követő 1 évig szerencsejáték szervező társaságnál vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, illetve korlátlanul felelős vagy többségi befolyással rendelkező tagok nem lehetnek.

8/A. §106

8/B. §107

9. § (1)108 Szerencsejáték csak jóváhagyott játékterv alapján szervezhető. A szerencsejáték-szervezőnek biztosítania kell a szerencsejátékkal összefüggő valamennyi tudnivaló (különösen a szerencsejáték lebonyolításának módja, a nyerési esélyek, a nyeremények felosztásának módja, feltételei, át nem vett nyeremények kezelése) játékosok számára való nyilvánosságát. A szerencsejáték-szervezőnek fel kell hívnia a figyelmet a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyére. A szerencsejáték-szervező az értékesítőhelyen köteles ilyen tartalmú tájékoztató hirdetmények elhelyezésére.

(2)109 Az engedély kizárólag az abban foglalt, illetőleg az engedélyben meghatározott tagokból álló szerencsejáték szervezőre, az ott meghatározott időtartamra, az abban foglalt feltételekkel és jóváhagyott játéktervre, a játékkaszinó, kártyaterem és bingójáték esetén – a 27. § (3) bekezdés figyelembevételével – az engedélyben meghatározott épületre, vagy helyiségre vonatkozik. Az engedély másra át nem ruházható. A játéktervtől csak a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével lehet eltérni. Az eltérés a játékosok érdekeit vagy mások jóhiszeműen szerzett jogait nem sértheti.

(3)110 A szerencsejáték szervező tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény vagy körülmény változásáról a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot harminc 30 belül köteles értesíteni.

10. § (1)111 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejátékból származó nyeremények, játékosokat megillető egyéb kifizetések, illetve szerencsejáték ügyben kiszabott közigazgatási bírság fedezetének biztosítása céljából biztosítékot írhat elő. A biztosíték letételének, vagy a (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása az engedély visszavonásával jár.

(2) A biztosíték igénybevétele esetén a szerencsejáték szervező köteles annak pótlásáról 8 napon belül gondoskodni.

(3)112 A biztosíték formáját és értékét — e törvény különös rendelkezései figyelembevételével — a szerencsejáték-felügyeleti hatóság állapítja meg, különösen a játék jellegére, lebonyolítására, biztonsági előírásaira, valamint a tétek nagyságára tekintettel. A biztosíték felett rendelkezni csak a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével lehet. A biztosíték hozadéka a szerencsejáték szervezőt illeti meg.

(4) Az engedélyben foglalt időtartam lejárta, az engedélyezett szerencsejáték lebonyolítása, valamint az engedély visszavonása esetén a biztosíték a szerencsejáték szervezőnek visszajár.

11. §113 (1)114

(1a)115

(2)116

(3)117

(4) A szerencsejáték szervezésére kiírt koncessziós pályázaton való részvételért fizetendő díjat a koncessziós pályázat benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.

(5)118

(6)119

(7)120

(7a)121 A nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére a jóváhagyott játéktervben meghatározottak szerint, a sorsolás, illetve a fogadási esemény napját követő 90 napos jogvesztő határidőn belül van lehetőség. A szervező a nyeremény igénylését követően a nyeremény átadása érdekében haladéktalanul köteles a szükséges intézkedéseket megtenni és a nyeremény átadását a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül biztosítani.

(7b)122 Ha a szervező az át nem vett nyeremények újbóli felhasználását sorsolás formájában biztosítja a nyeremények céljára, a (7a) bekezdés szerinti, a nyeremény igénylésére vonatkozó jogvesztő határidő időtartama 40 nap.

(8)123 A játékost megillető, de át nem vett nyeremények összegét a szervező köteles a nyeremény igénylésére nyitva álló határidő lejárta utáni 30 nap elteltét követő hónap 20. napjáig játékadó címén bevallani és a központi költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény-sorsolás esetén a szervező a nyereménytárgy forgalmi értékét fizeti be.

(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kisorsolt, de át nem vett nyeremények újbóli felhasználását jogszabály meghatározott határidőn belül lehetővé teszi. Ebben az esetben a (8) bekezdés szerinti adókötelezettségeket a felhasználásra nyitva álló határidőt követő, de legkésőbb a játék megszűnését követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni.

(10)124 A játékosok részére meghirdetett, de a (7a)–(9) bekezdésekben foglaltaktól eltérő, bármely okból részükre át nem adott, vagy nyeremények céljára fel nem használt nyeremények értékét vagy összegét a nyereményalap felhasználására vonatkozó határidő lejártát, illetve a játék megszűnését követő hónap 20. napjáig a szervezőnek játékadó címén be kell vallania és be kell fizetnie.

(10a)125 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a nemzetközi együttműködésben szervezett, a 28/A. § (7) bekezdése szerinti totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére rendelkezésre álló határidőt a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által közösen kialakított és elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi, ennek során a (7a) bekezdésben foglaltaktól eltérő, de minimum 60 napos jogvesztő határidő engedélyezhető. Ha a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére rendelkezésre álló határidőt minden résztvevő szerencsejáték-szervező szabadon alakíthatja ki, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt a (7a) bekezdés alkalmazásával adja ki.

(11)126 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a nemzetközi együttműködésben szervezett szerencsejáték esetén az át nem vett nyeremények felhasználását a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által közösen kialakított és elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi, ennek során a (7b)–(10) bekezdésben foglaltaktól eltérő játékszabályok is engedélyezhetők. Ha az át nem vett nyeremények felhasználását minden részt vevő szerencsejáték-szervező szabadon alakíthatja ki, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt a (7b)–(10) bekezdés alkalmazásával adja ki.

12. § (1)127 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték-szervezővel, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezettel vagy személlyel, valamint a szervezetek vezetőjével vagy vezető tisztségviselőjével szemben a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak szerinti közigazgatási bírságot szabhat ki.

(2)128 A közigazgatási bírság összege a 6. § (1) bekezdésében foglalt szabályok megszegése esetén

a) a fogadást szervezővel szemben 200 ezer forinttól 4 millió forintig,

b) a játékkaszinó üzemeltetőjével szemben 1 millió forinttól 10 millió forintig

terjedhet.

(3)129 A közigazgatási bírság

a)130 50 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet az 1. § (8) bekezdésébe, 9. § (3) bekezdésébe, a 16. § (2) bekezdésébe, a 17. § (1) bekezdésébe, a 18. § (1) bekezdésébe, az ajándéksorsolást szervezővel szemben a 23. §-ba és a 36. § (3) bekezdésébe, 36/C–E. §-ba,

b)131 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (5a)–(6d) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (7a)–(10) bekezdésébe, a 17. § (4) bekezdésébe, a 26. § (4) bekezdésébe, a 26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (2), (5)–(8) bekezdéseibe, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseibe,

d)133 500 ezer forinttól 100 millió forintig terjedhet az 1. § (4)–(5) bekezdésébe, a 2. § (2) és (7) bekezdéseibe, a 26. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (3) bekezdésébe, 29/C–V. §-ba és a 30. § (3) bekezdésébe ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén.

(4)134 Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megállapítja, hogy az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató szervezet vagy személy a (2) és (3) bekezdésben foglalt előírásokat megsértette, közigazgatási szankció alkalmazása mellett kötelezheti a jogsértőt a jogsértés abbahagyására, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését.

(4a)135 Kizárt a figyelmeztetés szankció alkalmazása engedély nélküli szerencsejáték-szervezés esetén. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tényállás összes körülményére figyelemmel a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott bírság alsó mértékénél alacsonyabb összegű közigazgatási bírság kiszabásáról, vagy annak mellőzéséről is dönthet.

(5)136 Nem lehet közigazgatási bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy a kötelezettségszegésnek a szerencsejáték-felügyeleti hatóság tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve az elkövetéstől, illetve az új eljárás elrendelése esetén az új eljárás lefolytatását elrendelő ítélet jogerőre emelkedésétől számított két éven túl.

(6)137 A közigazgatási bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a mulasztás vagy a kötelezettségszegés súlyát, és azt, hogy a jogsértővel szemben a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a jogsértést megelőző 2 éven belül – sorsolásos játék és fogadás esetén azonos értékesítőhelyhez, fogadóirodához köthetően – hasonló jogsértés miatt végleges döntésével szabott-e ki közigazgatási bírságot.

(7)138 A közigazgatási bírság együttesen, illetve a 13. § (1)–(3) bekezdéseiben foglalt intézkedés vagy közigazgatási szankció mellett is kiszabható. Több közigazgatási bírság együttes kiszabása esetén a bírságok együttes összege meghaladhatja a (3) bekezdés pontjaiban meghatározott egyes bírságösszegek felső határát.

13. § (1)139 A szerencsejáték-szervező engedélyét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság legfeljebb 3 éves időtartamra vagy az akadályok elhárulásáig felfüggesztheti, ha a szerencsejáték-szervező

a) az engedélyben foglaltaktól eltér, vagy a jóváhagyott játéktervtől engedély nélkül eltér,

b) a szerencsejáték lebonyolításának tisztaságát veszélyezteti,

c) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti,

d) a számára előírt nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak nem tesz eleget, vagy hamis adatot tüntet fel.

e)140 a szerencsejáték-felügyeleti hatóság felhívása, illetve hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,

f)141 nem teljesíti a játékadó bevallásával vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét.

(2)142 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték-szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték-szervező tevékenységtől legfeljebb 5 éves időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy akár véglegesen is eltilthatja, ha

a)143 a szerencsejáték-szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság ismételt felhívása, illetve hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,

b) a szerencsejáték-szervező súlyos jogszabálysértést követ el, amellyel a játék tisztaságát sérti,

c) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedély-kérelem elutasításának lett volna helye,

d) a szerencsejáték-szervező az állammal szembeni kötelezettségét súlyosan megszegi, vagy az állammal szembeni kötelezettségének ismételten nem tesz eleget,

e)144 5 000 000 forintot meghaladó összegű játékadóra, vagy ismételten nem teljesíti a játékadó bevallásával, vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét.

(2a)145 Az eltiltás pénznyerő automaták és kártyaterem üzemeltetése esetén meghatározott játékkaszinóban, illetve kártyateremben folytatott szerencsejáték-szervezői tevékenységre vonatkozóan is alkalmazható.

(3)146 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékkaszinó és kártyaterem működtetőjével, valamint a fogadás, távszerencsejáték és online kaszinójáték szervezőjével, vagy előbbiek vezető tisztségviselőjével szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben és az e §-ban meghatározott intézkedéseket, valamint közigazgatási szankciókat alkalmazhatja.

(4)147 Ha a szerencsejáték szervező a működését az engedély megadásától számított hat hónapon belül nem kezdi meg, továbbá ha azt engedély nélkül szünetelteti, az engedély visszavonható.

(5)148 Abban a kérdésben, hogy valamely játék szerencsejátéknak tekinthető-e a szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság véleménye az irányadó a szerencsejátékok fajtájának (14. §) meghatározására vonatkozóan is.

(6)149 Ha az ügyfél a hivatalból indított eljárásban a szerencsejáték-felügyeleti hatóság felhívása ellenére nem közli az érdemi döntéshez szükséges adatot vagy valótlan adatot közöl, vele szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti eljárási bírság szabható ki vagy az engedély visszavonható. A bírság ismételt alkalommal is kiszabható.

(7)150 Ha a szerencsejáték-szervező a személyi megfelelőség meghosszabbítása iránti kötelezettségének jogszabályban meghatározott határidőben nem tesz eleget, vagy személyi megfelelősége nem áll fenn, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét és a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését megállapítja. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnéséig benyújtott engedély iránti kérelmek alapján indult eljárásokat megszünteti. A személyi megfelelőség hivatalból indult vizsgálata esetében a 2. § (4) bekezdésének d) pontjában és a 2. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamokat az eljárás hivatalból történő megindításától kell számítani.

3.151

13/A. §152 (1) A pénzforgalmi szolgáltató nem működhet közre az e törvény szerint tiltott szerencsejáték szervezést megvalósító tevékenységhez kapcsolódó tét befizetésének és nyeremény kifizetésének teljesítésében.

(2) A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása során a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles eljárni.

13/B. §153 (1)154 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a 36/G. §–36/J. § szerinti eljárás keretében tudomására jutott információk alapján a tiltott szerencsejátékot szervező személlyel, szervezettel együttműködő, azonosítható elnevezéssel és székhellyel vagy elektronikus levélcímmel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatót, elektronikus hírközlési szolgáltatót, elektronikus honlap üzemeltetőt, valamint a tiltott szerencsejáték szervezővel egyéb módon nem szervezőként együttműködő személyt, szervezetet írásban felhívja a tiltott szerencsejátékkal összefüggő tevékenységének felhagyására.

(2)155 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az (1) bekezdés szerinti felhívást pénzforgalmi szolgáltató esetén a Magyar Nemzeti Bank, elektronikus hírközlési szolgáltató esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére, egyéb szervezet esetén az ismert magyarországi felügyeleti szerv részére is megküldi.

13/C. §156

13/D. §

13/E. §157

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A szerencsejátékok fajtái, engedélyezésük

14. §158 A szerencsejátékok fajtái:

a) sorsolásos játék,

b) nem sorsolásos játék,

c)159

d)160 kaszinójáték, online kaszinójáték,

e) fogadás,

f)161 kártyajáték,

g)162 távszerencsejáték.

h)163

1. CÍM

Sorsolásos játék

15. § (1) Sorsolásos játék: olyan szerencsejáték, amelyben a szerencsejáték szervező a játékosnak pénzfizetés fejében vagyoni ellenszolgáltatást helyez kilátásba

a) meghatározott szám, számsor, jel, ábra, stb. (a továbbiakban: szám) eltalálása vagy

b) nyerésre jogosító érvényes befizetési bizonylat, szelvény, jegy, tanusítvány (a továbbiakban: sorsjegy) kihúzása

esetén.

A nyerés vagy vesztés kizárólag a szám nyilvános húzásának, vagy a sorsjegy azonosítására alkalmas más módszernek (a továbbiakban: sorsolás) az eredményétől függ.

(2)164 A Hatóság elnöke a sorsolások lebonyolítását, ellenőrzését, közhitelű tanúsítását, a nyereményekre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a végelszámolás rendszerét külön szabályozza.

(3) A sorsolásos játék szervezésére irányuló kérelemhez játéktervet, részvételi szabályzatot, költségvetést és a jogszabály által előírt okiratokat kell mellékelni.

(4) A folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetében az engedély legfeljebb 5 évre adható. Az engedély meghosszabítására az engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

16. §165 (1) A tombolajáték olyan nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék, amelynél a sorsjegyet kizárólag a rendezvény helyszínén jelen lévők között árusítják, a sorsolást a rendezvény helyszínén és annak ideje alatt tartják meg és

a) a kibocsátott sorsjegyek száma (az árusítani tervezett sorsjegyek összessége) az 5 ezer darabot vagy összértéke a 2 millió forintot nem haladja meg és

b) a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja.

(2) Tombolajáték a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül szervezhető, azonban a tombolajáték szervezését a szerencsejáték-szervező legalább 10 nappal a tombolajáték meghirdetése előtt bejelenti a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tombola lebonyolítását ellenőrizheti.

(3) A sorsolás alatt át nem vett nyereményeket a rendezvény helyszínén és ideje alatt ismételten ki kell sorsolni mindaddig, amíg azokat a jelenlévő nyertes át nem veszi. A sorsolási eseményről közjegyzői okiratot kell kiállítani, vagy a szerencsejáték-szervező a sorsolást az általa kijelölt, a sorsolás lebonyolításáért felelős, legalább háromtagú sorsolási bizottság részvételével bonyolítja le, amely a sorsolás lebonyolításáról jegyzőkönyvet vesz fel.

(4) Egy bejelentés alapján kizárólag egy tombolajáték bonyolítható le. Tilos készpénz-nyeremény tombolajáték keretében történő sorsolása.

(5) Tombolajáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem szervezhető.

(6) Tombolajáték bejelentési és végelszámolási kötelezettség nélkül szervezhető bölcsődei ellátást biztosító intézmény és nevelési-oktatási intézmény rendezvényén, ha az eladott sorsjegyek összértékét teljes egészében és igazoltan a játékosok részére előzetesen meghirdetett célra fordítják.

(7) A (6) bekezdés szerint lebonyolított tombolajátékra az (1) bekezdés b) pontját és a (2) bekezdést nem kell alkalmazni azzal, hogy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tombola lebonyolítását ellenőrizheti.

16/A. §166 A szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtott, a 16. § (2) bekezdése szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a szervező nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), fizetési számlaszámát,

b) a sorsjegyek árát,

c) a kibocsátásra kerülő sorsjegyek darabszámát, a sorsjegyek egyedi azonosítására alkalmas jelzését (különösen a sorozatot és a sorszámot),

d) a sorsolásos játék nyereményalapját,

e) a sorsolásos játék nyerőosztályait, a nyeremények leírását és értékét, a nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módját, és

f) a sorsolás helyét, idejét és lebonyolításának szabályait.

17. § (1) A szerencsejáték szervező a sorsolásnak, a nyertes sorsjegyeknek és a nyereményeknek a sorsjáték meghirdetésével azonos nyilvánosságot köteles biztosítani.

(2)167

(3)168

(4) A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a kisorsolt, de át nem vett nyereményeket a szerencsejáték szervező nyeremények céljára köteles felhasználni.

18. § (1)169 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a sorsolásos játék játékterv szerinti lebonyolítását ellenőrzi. Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyben eltérően nem rendelkezik, a sorsolásnál közjegyző jelenléte kötelező. A közjegyző jelenlétéről a szerencsejáték szervező gondoskodik.

(2)170 Ha a sorsjátékot nem a játéktervnek megfelelően bonyolítják le, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megbízottja a sorsolásos játék folytatását felfüggeszti és kezdeményezi a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál a 12. §-ban, illetőleg a 13. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szankciók alkalmazását. A játékosok kártalanításáról a szerencsejáték szervező gondoskodik.

19. § (1)171 A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a 11. § (7a) és (7b) bekezdésében meghatározott időpontot követő 30 napon belül a szerencsejáték szervező köteles végelszámolást készíteni és azt a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak megküldeni.

(2) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék biztosítékának mértéke a kisorsolásra kerülő nyeremények összértékének legalább 50%-a.

20. § A sorsolásos játék fajtái:

a)172 sorsjáték, (16. § és 21. §)

b) számsorsjáték, (22. §)

c)173

d) egyéb sorsolásos játék. (24. §).

21. §174 Sorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a sorsjáték szervezője ellenérték fejében folyamatos számozással megjelölt vagy az esetleges nyeremény összegét megjelölő sorsjegyet bocsát ki, és kötelezettséget vállal arra, hogy az előre meghatározott helyen és időben nyilvánosan megtartott sorsoláson, vagy a sorsjegy megvásárlásával egy időben a véletlenszerűen kihúzott számot vagy nyereményösszeget megjelölő sorsjegy birtokosát meghatározott vagyoni értéket képviselő nyereményhez juttatja.

22. § Számsorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a szerencsejáték szervező köteles a meghatározott pénzösszegért megvásárolt sorsjegy birtokosának előre meghatározott nyereményt adni, ha a sorsjegy számsorában megjelölt egy vagy több szám azonos a nyilvános sorsoláson kihúzott számmal.

23. § (1) Aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót (a továbbiakban: ajándéksorsolás), amelyben a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni.

(2)175 Ajándéksorsolás lebonyolítása során az 1. § (8) bekezdését, a 11. § (7a)–(10) bekezdéseit, a 15. § (2) bekezdését, a 16. § (2) bekezdését és a 17–19. §-okat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség, a 11. §-ban szabályozott nyeremény igénylés alatt pedig a nyeremény átadását kell érteni.

(3)176 Az ajándéksorsolással kapcsolatban – legkésőbb annak meghirdetését megelőző tíz nappal – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon kell teljesíteni a bejelentési kötelezettséget. A bejelentést a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével kell kitölteni és előállítani. A bejelentést elektronikus úton vagy a kinyomtatott iratot aláírva kell személyesen vagy postai úton a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtani. Ezt követően a bejelentésben foglaltaktól eltérni a változtatás időpontját megelőző tíz nappal az említett formanyomtatványon benyújtott bejelentés teljesítésével lehet, azonban az eltérés a játékosok érdekeit nem sértheti. A bejelentéshez mellékelni kell a részvételi szabályzatot, amelyet a bejelentéssel egyidejűleg kell benyújtani a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.

(4)177 Az ajándéksorsolás végelszámolását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett formanyomtatvány felhasználásával kell teljesíteni. A végelszámolást a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével kell kitölteni és előállítani. A végelszámolást elektronikus úton, vagy a kinyomtatott iratot aláírva személyesen vagy postai úton kell a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtani. A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás végelszámolásának a Vhr. 22. § (5) bekezdésének a), c) és d) pontjában szereplő adatokat sorsolásonként elkülönítve kell tartalmaznia.

(5)178 Az ajándéksorsolásra a 24/A. § (1) bekezdését, valamint a Vhr. 22. § (5)–(9), (11) és (12) bekezdését alkalmazni kell.

23/A. §179 A bejelentésköteles játékok megbízás alapján történő lebonyolításakor a megbízási szerződés egy eredeti példányát is mellékelni kell a bejelentéshez. A megbízási szerződés hiányában a bejelentési kötelezettség teljesítőjét kell a bejelentésköteles játékok szervezőjének tekinteni.

24. § (1)180 A 21—23. §-okban nem szabályozott sorsolásos játék (a továbbiakban: egyéb sorsolásos játék) a törvénynek a sorsolásos játékokra meghatározott rendelkezései alkalmazásával a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével szervezhető.

(2) Bingójáték bingóteremben folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos által a helyszínen megvásárolt sorsjegyen lévő számok felhasználásával felépített számvariációk, vagy számsorok helyszínen történő eltalálása jogosít nyereményre.

(3)181 A keno olyan számsorsjáték, melyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen meghatározott nyereményre válik jogosulttá.

(4)182 A joker olyan folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen vagy arányosan meghatározott nyereményre válik jogosulttá. A joker – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye alapján – más szerencsejátékokkal együtt is szervezhető. Ebben az esetben a jokerben való részvétel a kapcsolt másik játékban való részvételtől függővé tehető.

24/A. §183 (1) A folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén az engedélyben meghatározott időszakonként és meghatározott formában időközi elszámolást, a játék megszűnése esetén végelszámolást kell készíteni. A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék és az ajándéksorsolás lebonyolításáról – a sorsolási eseménytől számított százötven napon belül – végelszámolást kell készíteni. A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás esetén e határidőt az utolsó sorsolás napjától kell számítani. A végelszámolást meg kell küldeni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt az engedélyezett sorsolásos játékok végelszámolásának jóváhagyásáról.

(2) A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyertes és nem értékesített sorsjegyeinek megsemmisítését a szerencsejáték-felügyeleti hatóság külön – legfeljebb ötévenként egy alkalommal előterjeszthető – kérelem alapján végelszámolás benyújtása nélkül is engedélyezheti, ha a legalább ötéves megőrzési idő már eltelt. A kérelem érdemi elbírálásáról a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a megsemmisítéssel érintett időszak átfogó vizsgálattal történő ellenőrzését követően dönt. A megsemmisítés csak akkor engedélyezhető, ha az átfogó vizsgálat nem tárt fel olyan hiányosságot, amely a további megőrzést indokolná.

(3) A végelszámolás szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz történő előterjesztése során a közjegyzői okiratot a végelszámolással együtt kell benyújtani.

2. CÍM

Nem sorsolásos játék. Pénznyerő automaták üzemeltetése

Nem sorsolásos játék

25. § (1) E törvény alkalmazásában nem sorsolásos játék az olyan szerencsejáték, amely pénzgyűjtő bevonásával történik és a tét 2 Ft-nál magasabb összegű vagyoni értéket képvisel.

(2)184

26. § (1)185 Pénznyerő automatának minősül a tétfizetés fejében játék céljára alkalmas mechanikusan vagy elektronikusan vezérelt berendezés, ha nyerés esetén a játékos bármely formában vagyoni értékű nyereményre válhat jogosulttá. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés pénznyerő automatának minősül-e.

(1a)186

(1b)187

(1c)188

(2)189

(3)190 Pénznyerő automata kizárólag játékkaszinóban üzemeltethető. Egy játékkaszinó-egységben kizárólag egy gazdasági társaság üzemeltethet pénznyerő automatákat. Egy II. kategóriájú játékkaszinóban legfeljebb 300 pénznyerő automata üzemeltethető.

(4)191 A pénznyerő automatának

a) 100 000 játékonként az összes tét legalább 80%-át, vagy

b) a normális eloszlás sűrűségfüggvényének megfelelően, az összes tét legalább 85%-át legalább 95%-os valószínűséggel

nyereményként ki kell adnia.

(5)192

(6)193

(7)–(10)194

(11)195

(12)196

(13)197

(14)198

(15)199

(16)200

(17)201

(18)202

(19)203

(20)204

(21)205

(22)206

(23)207

(24)208

(25)209

26/A. §210 Ha megállapítást nyer, hogy az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek, akkor a települési önkormányzat jegyzője köteles az üzletet legalább 30 napra – ismételt jogsértés esetén legalább 90 napra – ideiglenesen bezáratni.

26/B. §211

3. CÍM

Kaszinójáték212

27. §213 (1)214 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékkaszinót I. vagy II. kategóriába sorolja be. I. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amelyben legalább 100 db játék- és/vagy kártyaasztal, valamint legalább 1000 db pénznyerő automata üzemel. II. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amely nem minősül I. kategóriájúnak. II. kategóriájú játékkaszinóban a játék- és kártyaasztalok, valamint a pénznyerő automaták üzemeltetésén kívül más kaszinójáték nem szervezhető.

(2) I. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 1 milliárd forint, II. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság és/vagy koncessziós társaság működtethet.

(3)215 Játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet, ahol a játék- és kártyaasztalok, pénznyerő automaták, a szerencsejáték céljára szolgáló eszközök és egyéb berendezések biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése folyamatosan biztosítható. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság eseti jelleggel, legfeljebb 30 napos időtartamra engedélyezheti egyes, a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott kártyajátékok más helyszínen történő szervezését. Játékkaszinó hírközlő eszköz és rendszer útján is működtethető. A játékkaszinó működtetése során kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján is folytatható.

(4)216 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyben meghatározza a játékkaszinó kategóriáját, helyét, működési, látogatási feltételeit, az egyes játékfajtákat, azok szabályait, az egyes játékoknál alkalmazható legmagasabb téteket, a tétek és a nyeremények arányát, valamint minden tényt, körülményt vagy feltételt, amely a játékkaszinó biztonságos üzemeltetéséhez szükséges.

(5)217

(6)218

(7)219

(8)220 A Hatóság elnöke a játékkaszinónak a játékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottai (a továbbiakban: a játékkaszinó alkalmazottai) összetételére, a képesítés feltételeire, az egyes játékok játékszabályaira, a látogatás feltételeire, a játékkaszinó biztonságának, valamint pénzkezelésének ellenőrzésére külön szabályokat állapít meg.

(9)221 A szerencsejáték-szervezők közül kizárólag – az e törvényben előírtaknak megfelelően – a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós joggal rendelkező szerencsejáték-szervező, illetve koncessziós társaság és állami játékszervező jogosult a kereskedelmi kommunikációjában a kaszinó elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét szerepeltetni. E korlátozás nem vonatkozik a szerencsejáték-szervezők szakmai és érdek-képviseleti szervezeteire.

(10)222 Játékkaszinó működtetése során a 29/H. § (2)–(3b) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(11) A játékkaszinót 18 éven aluliak nem látogathatják.

(12)223 Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott egyes tervezési-statisztikai régiókban a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv egyidejűleg egy koncesszióba vevőnek, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek vagy az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságnak engedheti át az I. kategóriába sorolt játékkaszinó működtetésének jogát.

(13)224 500 000 lakosonként legfeljebb egy játékkaszinó üzemeltethető azzal, hogy a fővárosban és Pest megyében együtt legfeljebb öt, Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyében együtt legfeljebb négy és Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében együtt legfeljebb három játékkaszinó üzemeltethető.

27/A. §225 (1) A játékkaszinóban a játékosok vendéglátásához és pénzváltásához szorosan kapcsolódó tevékenységen kívül más tevékenység nem folytatható. Pénzváltási tevékenység, mint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, kizárólag a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben előírt engedély birtokában végezhető.

(2)226 Ha

a) az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, vagy

b) 100%-ban állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy

c) koncessziós társaság

szerencsejáték szervező tevékenységet konvertibilis pénznemben végez, köteles a téteket konvertibilis pénznemben feltüntetni.

27/B. §227 (1) A játékkaszinó üzemeltetésére a 3. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet, koncessziós társaság a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz a játékkaszinó működésére vonatkozó engedély iránti kérelmet nyújt be.

(2) A kérelemhez – a 7/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – csatolni kell

a) pénzváltási tevékenység végzése esetén az ehhez szükséges – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben előírt – engedélyt,

b) a játékkaszinó 1:200 léptékű építési és berendezési tervét, építészeti műleírását,

c) az épület, illetve helyiség jogszerű birtoklását igazoló okmányt, három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

d) a kaszinóban működtetni kívánt szerencsejáték-eszközök hitelesítéséről készült bizonyítványok egy-egy eredeti példányát, valamint azok jogszerű birtoklását igazoló okiratot, továbbá az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására jogosult cég által kiállított, a játékkaszinó minden elsődleges adatforrásként működő számítógépes rendszerének megfelelőségét igazoló okiratot, továbbá az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására jogosult cég által kiállított, a játékkaszinó minden elsődleges adatforrásként működő számítógépes rendszerének megfelelőségét igazoló okiratot, amelynek ki kell terjednie a Vhr. szerinti számítógépes elszámolási rendszer auditálására is, amennyiben a szervező ilyen rendszert üzemeltet,

e) a bevezetni kívánt értékzsetonok és érmék valamennyi fajtájából egy-egy érvénytelenített példányt,

f) az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését igazoló okiratot,

g)228

h) a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmező esetén a koncessziós szerződés egy eredeti példányát és az esedékes koncessziós díj befizetéséről szóló igazolást,

i) a számítógépes elszámolási rendszer leírását (amennyiben a szervező elszámolásai elkészítése során használ ilyen rendszert).

(3)229 A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelmező kérelmét a Hatóság elnökének a játékkaszinó üzemeltetéséhez – meghatározott időszakra, helyszínre, valamint egyéb feltételekkel – való előzetes hozzájárulásának birtokában nyújthatja be.

27/C. §230 (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékkaszinó üzemeltetésére engedéllyel rendelkező szervező kérelmére, naptári évenként legfeljebb 5 alkalommal, esetenként legfeljebb 30 napos időtartamra engedélyezheti egyes, a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott kártyajátékok más helyszínen történő szervezését (a továbbiakban: játékkaszinó kitelepülése).

(2) A kérelemhez csatolni kell a játékkaszinó kitelepülésének helyszíne szerinti épület, helyiség jogszerű birtokolását igazoló okmányt, valamint az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését igazoló okiratot.

27/D. §231 A szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával, legfeljebb a belépődíj összegének mértékéig – a játékasztaloknál használatos és az ajándékzsetonoktól különböző – belépőzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amely tétnek minősül és a pénztárnál nem váltható be.

27/E. §232 A szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával a játékkaszinóban ajándéksorsolás, illetve egyéb, a forgalom növelése érdekében szervezett akció (promóció) keretében – a szerencsejáték eszközöknél felhasználható – a belépőzsetonoktól különböző meghatározott értékű ajándékzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amelynek értéke a pénztárnál nem váltható be, és a bevételek elszámolásában befizetett tétnek minősül. Az erre vonatkozó kérelmet ajándéksorsolásonként, illetve promóciónként kell a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az akció kezdő és befejező időpontját, a személyenként biztosított ajándékzsetonok értékét és számát, az akció részletes leírását, valamint az ajándékzsetonok elszámolásának részletes szabályait.

27/F. §233 (1) A játéktervtől történő, a 9. § (2) bekezdés szerinti eltérés engedélyezésére és a módosított játékterv (ideiglenes módosítás esetén a módosítással érintett oldalak) jóváhagyására irányuló kérelmet – pénznyerő automaták kivételével – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni és ahhoz csatolni kell jóváhagyás és hitelesítés céljából a módosított játéktervet. A szervezőnek külön kell kérelmeznie a pénznyerő automaták a Vhr. 68. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt játéktervi adatainak jóváhagyását. Ez esetben a vonatkozó játéktervi adatokat a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítvány, annak érvényességi ideje lejártáig pótolja. A jóváhagyáshoz csatolni kell a pénznyerő automata érvényes, a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítványát és – a szervező által korábban nem üzemeltett pénznyerő automata esetén – a jogszerű birtoklást igazoló okiratot.

(2) A szervezőnek a Vhr. 68. § (5) bekezdése szerinti ideiglenes eltérésre vonatkozó kérelmét eltérésenként külön kell benyújtania a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon. A kérelemhez csatolnia kell az eltéréssel érintett játéktervi előírásokat (oldalakat) jóváhagyási záradékkal történő ellátása és hitelesítés céljából.

28. § (1) A gazdasági társaság tagjai (részvényesei) vezető tisztségviselői, felügyelő bizottságának tagjai, valamint alkalmazottai, továbbá ezek hozzátartozói a játékkaszinóban, amelyet a gazdasági társaság működtet, nem játszhatnak.

(2) A játékkaszinó alkalmazottai a játékkaszinóban a (3) bekezdés kivételével borravalót nem fogadhatnak el.

(3)234 Amennyiben a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az alkalmazottak számára borravaló elfogadását az engedélyben lehetővé teszi, erre a célra közös tartókat kell elhelyezni. Az alkalmazottnak közvetlenül felajánlott borravaló elfogadása tilos.

(4)235 A (3) bekezdésben meghatározott esetben a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyben a közös tartókba helyezett borravaló legfeljebb 50%-ának felosztását engedélyezheti.

4. CÍM

Fogadás

28/A. §236 (1) Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék. Nem köthető fogadás akkor, ha ez harmadik személy érdekét sértené.

(2)237 Lóversenyfogadás kivételével totalizatőri rendszerű fogadást kizárólag az az állami játékszervező szervezhet, amely legalább 1 milliárd forint alap-(törzs-)tőkével rendelkezik és a fogadás szervezését megelőzően legalább 5 évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott.

(3)238 A 24/A. § (2) bekezdését és a 29/H. § (2)–(3b) bekezdését a fogadásszervezőre is alkalmazni kell.

(4)239 Fogadás esetén – a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével – a fogadásszervező a fogadót megillető, de át nem vett nyereményeket nyeremények céljára köteles felhasználni. Az át nem vett nyeremények sorsolás útján is visszajuttathatók a fogadók részére, a sorsolásos játékok nyereményeire vonatkozó szabályok szerint. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén az át nem vett nyereményekre e törvény 11. §-ának (8) bekezdése vonatkozik.

(5)240 Lóversenyfogadás kivételével a bukmékeri rendszerű fogadás szervezéséhez a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő jogi személynek legalább 1 milliárd forint alap- vagy törzstőkével és legalább ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlattal kell rendelkeznie. Lóversenyfogadás kivételével a bukmékeri rendszerű fogadásra kiírt koncessziós pályázat nyertese csak az a személy lehet, aki a pályázat kiírása előtt legalább öt évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szervezésével foglalkozott, és a bukmékeri rendszerű fogadási tevékenység folytatására legalább 1 milliárd forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaságot alapít. Ha többen közösen nyújtanak be pályázatot, vagy olyan pályázó nyújt be pályázatot, amelynek egyik tagja (részvényese) a szavazatok többségével rendelkezik, a legalább ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlattal kapcsolatos feltételt elegendő, ha legalább a pályázók egyike vagy a szavazatok többségével rendelkező tag (részvényes) teljesíti.

(6)241 A kiadott koncessziók száma egyidejűleg legfeljebb 2 lehet.

(7)242 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a nemzetközi együttműködés keretében szervezett totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén sorsolás alkalmazását a nemzetközi együttműködés keretében valamennyi szerencsejáték-szervező által kialakított és elfogadott játékszabályoknak megfelelően engedélyezi.

28/B. §243 (1) A fogadás szervezésére jogosult kérelmező tevékenységének engedélyezése iránt kérelmet nyújt be a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság folyamatosan szervezett totalizatőri, illetve bukmékeri rendszerű fogadás (a továbbiakban együtt: fogadási formák) szervezésére adhat engedélyt.

(2) Az engedély iránti kérelemhez a 7/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell:

a) a szervezőnek a 3. § szerinti jogosultságát igazoló okiratot, illetve a koncessziós szerződés egy hitelesített másolatát,

b) fogadási formánként a technikai és módszerbeli lebonyolítás leírását,

c) a fogadások megkötésére kijelölt helyek (a továbbiakban: fogadóirodák) megnevezését és címét,

d) a fogadási formák szerinti egyes fogadószelvény-mintákat,

e) az engedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj, illetve a koncessziós szerződésben meghatározott koncessziós díj megfizetését igazoló okiratot,

f) a hírközlő eszközök és rendszerek igénybevételével szervezett fogadások engedélyezése esetén a 2. § (6) bekezdésben foglalt követelmények teljesítését igazoló, a Vhr. 18. §-ának (4) bekezdésében előírt okiratot.

(3) A fogadásokról a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által az engedélyben meghatározott időszakonként és meghatározott formában időszaki, a fogadás megszűnését követő százhúsz napon belül pedig végelszámolást kell készíteni. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt a végelszámolás jóváhagyásáról. A 24/A. § (2) bekezdését, valamint a Vhr. 22. § (2), (4), (8) és (9) bekezdését alkalmazni kell.

29. § (1)244 Lóversenyfogadás szervezéséhez a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő jogi személynek legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie. A lóversenyfogadás szervezésére kiírt koncessziós pályázat nyertese csak az a személy lehet, aki a lóversenyfogadási tevékenység folytatására legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaságot alapít.

(2)245

(3)246 A kiadott koncessziók száma egyidejűleg legfeljebb 2 lehet.

Játékautomaták üzemeltetése

29/A. §247 (1)248 Játékautomatának minősül az az elektronikusan vagy mechanikusan vezérelt játék folytatására alkalmas, szórakoztató szolgáltatást nyújtó berendezés, amely nem tartozik a 26. § (1) bekezdésének hatálya alá. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés játékautomatának minősül-e.

(2)249

(3)250 Az üzemeltető köteles – nyilvántartásba vétel céljából – a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz bejelenteni az általa működtetni kívánt játékautomatát. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékautomatát a kérelemben foglalt időtartamra, de legfeljebb hitelességének időtartamára veszi nyilvántartásba. A játékautomata a bejelentési kötelezettség megfelelő teljesítése nélkül nem üzemeltethető.

(3a)251 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a (3) bekezdés alapján bejelentett játékautomatákról – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(4)252 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság csak azokat a játékautomatákat veszi nyilvántartásba, amelyek a jogszabályban a játékautomatákra előírt műszaki követelményeknek megfelelnek.

(5) A (3) bekezdés szerint bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a 26/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(6)253 A játékautomata üzemeltetésének nyilvántartás céljából történő bejelentését játékautomatánként a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon kell teljesíteni. A bejelentést a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével kell kitölteni és előállítani. A kérelmet elektronikus úton vagy a kinyomtatott iratot aláírva kell személyesen vagy postai úton a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak benyújtani.

(7)254 A kérelemhez elektronikus úton történő előterjesztés esetén meg kell küldeni, illetve kinyomtatott és aláírt bejelentés esetén egyidejűleg mellékelni kell:

a) a játékautomata hitelesítési bizonyítványának egy eredeti példányát,

b) az első féléves játékadó befizetésének igazolását.

(8)255 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékautomata nyilvántartásba vételéről a Vhr. szerinti tartalmi és formai elemeket tartalmazó nyilvántartásba-vételi igazolást állít ki a kérelmező részére.

Kártyajáték

29/B. §256 (1) Kártyajátékot játékkaszinóban és kártyateremben lehet szervezni.

(2)257 Kártyateremben kizárólag totalizatőri, készpénzes és/vagy verseny rendszerben lebonyolított, póker típusú kártyajáték szervezhető, továbbá a játékosok számára vendéglátás nyújtható. Készpénzes lebonyolítás esetén a kezdő tét az 500, illetve az 1000 forintot, az egy játékos által egyidejűleg beváltható összeg a 100 ezer forintot, verseny rendszerű lebonyolítás esetén pedig a nevezési díj (tét) mértéke az 50 ezer forintot nem haladhatja meg. A nevezési díjat a játékos több részletben is teljesítheti.

(3) Kártyateremben kártyajátékot a kizárólag e célból alapított gazdasági társaság szervezhet. Egy kártyateremben kizárólag egy gazdasági társaság szervezhet kártyajátékot.

(4) A kártyatermet üzemeltető gazdasági társaságnak legalább 25 millió forint alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie.

(5) Kártyaterem kizárólag a közterület felől saját bejárattal rendelkező épületben, vagy külön bejárattal rendelkező építészetileg zárt helyiségben létesíthető. A kártyateremben legalább 5 kártyaasztalnak kell üzemelnie és legfeljebb 10 kártyaasztal helyezhető el. Egy kártyaasztalnál legfeljebb 10 játékos játszhat. A kártyaterem alapterületének akkorának kell lennie, hogy kártyaasztalonként legalább 16 m2 álljon a játékosok rendelkezésre, melybe a vendéglátásra szolgáló terület nem számítható be.

(6)258 Ifjúsági, gyermek, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, egészségügyi intézmény, nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet ellátó egyházi jogi személy e célt szolgáló ingatlana,, továbbá kártyaterem engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor már engedélyezett játékkaszinó 200 méteres körzetében kártyaterem nem működhet. A kártyatermet 18 éven aluliak nem látogathatják.

(7) A kártyateremben a játék tisztasága, biztonságos lebonyolítása, a rend és a vagyonvédelem, továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt feladatok végrehajtása érdekében videotechnikai ellenőrzési rendszert kell üzemeltetni.

(8)259 A kártyateremben működő videotechnikai ellenőrzési rendszer által készített videofelvételeket a szervező a rögzítéstől számított 45 napig köteles megőrizni. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a videofelvétel érinti, illetve akit a kártyateremben történt rendkívüli események, különösen a játékosi panasszal érintett események, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedések érintenek a rögzítéstől számított húsz napon belül kérheti, hogy a videofelvételt a szervező panasza kivizsgálásáig ne törölje.

(9)260 Ha a kártyaterem üzemeltetése nem felel meg a játéktervnek és az engedélynek, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a kártyaterem működését felfüggeszti. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság akkor is köteles a kártyaterem működtetését felfüggeszteni, ha az engedély a helyszínen nem található. Ha a kártyateremben az engedélyezett kártyajátékon túl más szerencsejáték szervező tevékenység folyik, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a kártyaterem engedélyét visszavonja.

(10)261 A kártyaterem jogszerű birtoklásának igazolását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték-szervezőtől a kártyaterem működtetésének engedélyezett időtartama alatt bármikor kérheti. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt visszavonhatja.

(11)262

(12)263 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékterv jóváhagyásával lehetővé teheti az alkalmazottak számára borravaló elfogadását. A kártyateremben adott borravalóra egyebekben a játékkaszinóban adott borravalóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(13)264 A 29/H. § (2)–(3b) bekezdését a kártyatermet üzemeltető szerencsejáték-szervezőre is alkalmazni kell.

(14)265 A kártyaterem működtetése iránti kérelmet a (3) bekezdés szerinti társaság a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon nyújtja be.

(15)266 A kérelemhez a 7/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell:

a) a kártyaterem 1:200 léptékű berendezési tervét,

b) a kérelmező nyilatkozatát a kártyaterem alapterületére és a vendéglátásra szolgáló helyiség alapterületére vonatkozóan,

c) a kártyateremben működtetni kívánt szerencsejáték-eszközök jogszerű birtoklását igazoló okiratot, valamint a Vhr. 1. § (2) bekezdés szerint hitelesítendő eszközök esetében a hitelesítéséről készült bizonyítványok egy-egy eredeti példányát, továbbá az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására jogosult cég által kiállított, a kártyaterem minden elsődleges adatforrásként működő számítógépes rendszerének megfelelőségét igazoló okiratot, amelynek ki kell terjednie a Vhr. szerinti számítógépes elszámolási rendszer auditálására is, amennyiben a szervező ilyen rendszert üzemeltet.

d) a bevezetni kívánt zsetonok valamennyi fajtájából egy-egy érvénytelenített példányt, továbbá

f) a számítógépes elszámolási rendszer leírását (amennyiben a szervező elszámolásai elkészítése során használ ilyen rendszert).

(16)267 Amennyiben a szervező el akar térni a jóváhagyott játéktervtől, a módosított játékterv jóváhagyására irányuló kérelmet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni, és ahhoz csatolni kell jóváhagyás és hitelesítés céljából a módosított játéktervet.

5. CÍM268

Távszerencsejáték

29/C. §269 Távszerencsejáték a fogadás, ha azt kizárólag hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. A fogadási esemény fogalmára a 28/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

29/D. §270 A 3. § (1a) bekezdés esetben az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak legalább 50 millió forintnak megfelelő értékű jegyzett tőkével kell rendelkeznie.

29/E. § (1)–(2)271

(3)272

29/F. § (1)273 A távszerencsejáték szervezés engedélyezése iránti kérelmet a gazdálkodó szervezet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon terjesztheti elő a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.

(1a)274 A kérelemhez a 7/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell

a) az auditálásra jogosult szervezet által kiállított auditálási okiratot,

b) távszerencsejáték szervezésen belül sporteseményre fogadás szervezésére irányuló kérelem esetén nyilatkozatot arról, hogy a (4) bekezdés szerinti felhasználási szerződés megkötésre került,

c) az igazgatási-szolgáltatási díj befizetését igazoló okiratot.

(1b)275 Az engedélyezési eljárásban a nem magyar nyelven kiállított okirat magyar nyelvű hiteles fordítását csatolni kell.

(2) A távszerencsejáték-szervező a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelését a külön jogszabályban meghatározott módon igazolja.

(3)276 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyezési eljárás során és az engedély érvényességi időtartama alatt a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer megfelelőségének ellenőrzése céljából a szervezőtől és a szervező hozzájárulása esetén a szervező részére műszaki vagy informatikai szolgáltatást nyújtó személytől vagy szervezettől kiegészítő információkat kérhet és ezeket az információkat a hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználhatja.

(4)277 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt – ha a kérelem az e törvényben, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel és 3. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti szerencsejátékra szóló engedély esetén a távszerencsejáték szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére igazolta, hogy a távszerencsejáték szervező az általa szervezett játékokban érintett vagyoni értékű jogokra vonatkozóan a jogosultakkal felhasználási szerződést kötött – legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adja ki.

(5)278 A módosított játékterv jóváhagyására irányuló kérelmet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.

(6)279 A végelszámolást a 29/K. § (1) és (2) bekezdéseiben és a Vhr. szerinti adattartalommal kell teljesíteni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.

(7)280 A végelszámolás jóváhagyásáról a szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt.

(8)281 A szervezőnek a Vhr. 43. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes eltérésre vonatkozó kérelmét eltérésenként külön kell benyújtania a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon. A kérelemhez csatolnia kell két példányban az eltéréssel érintett játéktervi előírásokat jóváhagyás céljából.

29/G. § (1)282 A szervező a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére folyamatosan köteles biztosítani.

(2)283 A szervert Magyarországon kell elhelyezni.

(3)284 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a távszerencsejáték-szervezési engedélyt – jogorvoslatra, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajtható döntésével – a kötelezettség teljesítéséig, illetve az akadály elhárításáig, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra haladéktalanul felfüggesztheti, ha a szervező az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettségének az engedély érvényességi időszaka alatt nem tesz eleget.

(4)285 Ha a szervező a (3) bekezdés szerinti felfüggesztés esetén a kötelezettség teljesítéséről, illetve az akadály elhárításáról 6 hónapon belül nem gondoskodik, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt – jogorvoslatra, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajtható döntésével – visszavonja.

29/H. § (1)286 A szervező a játékost a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése, valamint a játékosvédelem biztosítása érdekében a következő adatok rögzítésével nyilvántartásba veszi:

a) családi és utónév, születési családi és utónév, anyja születési neve,

b) lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely,

c) állampolgárság,

d) azonosító okmány típusa, száma,

e) születési hely és idő.

(2)287 A szervező az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a megadott adatok nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és az okmány érvényességének megállapítása céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a központi útiokmány-nyilvántartást, illetve a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartását. Az ellenőrzés elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatszolgáltatás útján valósul meg. Ha az ellenőrzés eredménye az egyezőséget és az érvényességet nem támasztja alá, vagy a személy a nyilvántartásban nem szerepel, a szervező az ügyfél-azonosítást a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 17. §-a szerint végzi el.

(3) A szervező a személyiadat- és lakcímnyilvántartást a (2) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló ellenőrzés keretében az alábbi adatokkal kapcsolatban keresheti meg:

a)288 családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve,

b) lakcím,

c) állampolgárság,

d) személyazonosító igazolvány száma,

e) születési hely és idő.

(3a)289 A szervező a központi útiokmány-nyilvántartást a (2) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló ellenőrzés keretében az alábbi adatokkal kapcsolatban keresheti meg:

a) családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve,

b) lakcím,

c) állampolgárság,

d) úti okmány száma,

e) születési hely és idő.

(3b)290 A szervező a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartását a (2) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló ellenőrzés keretében az alábbi adatokkal kapcsolatban keresheti meg:

a) családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve,

b) lakcím,

c) állampolgárság,

d) vezetői engedély okmányazonosítója,

e) születési hely és idő.

(4) Játékosként kizárólag természetes személy vehető nyilvántartásba. Ha a játékos életkora nem állapítható meg, vagy a 18. életév betöltése egyébként kétséges, a szervező a játékos nyilvántartásba vételét megtagadja.

(5)291 A szervező a játékos nyilvántartásba vételének megkezdésekor a játékos részére játékosi egyenleget hoz létre. Egy játékos részére egy szervezőnél egy játékosi egyenleg nyitható. A játékosi egyenleget a szervező a felelős játékszervezés elvének tiszteletben tartásával, az e törvényben és külön jogszabályban meghatározottak szerint vezeti. A szervező a kifizetésre alkalmas (ajándék bónuszok, bónusz nyeremények és speciális bónuszok nélküli) játékosi egyenlegek fedezetét egy minden egyéb pénzügyi eszköztől elkülönített magyarországi bankszámlán köteles tartani. Az elkülönített bankszámlán elhelyezett összegnek fedeznie kell az összes kifizetésre alkalmas játékosi egyenleg összegét. Ha a kifizetésre alkalmas játékosi egyenlegek összege meghaladja az elkülönített bankszámlán található összeget, a szervező 30 napon belül köteles a különbözet pótlására. A játékosi egyenlegen a szervező az engedély felfüggesztésének időtartama alatt csak a felfüggesztés napját megelőző játékügyletek elszámolásával kapcsolatos terheléseket, jóváírásokat vezetheti át és csak ilyen játékügyletekkel kapcsolatos kifizetéseket teljesíthet. A játékosi egyenleg megszüntetése esetén, valamint abban az esetben, ha a játékos végleges nyilvántartásba vételére nem kerül sor, a szervező a játékügyletekkel kapcsolatban a játékossal a külön jogszabályban meghatározottak szerint elszámol.

29/I. § (1) A szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban használt honlapján az e törvény szerint nyújtott szerencsejáték-szolgáltatással kapcsolatban magyar nyelven kell feltüntetni legalább a következő információkat:

a) a szerencsejátékban való részvétel feltételei és a játék szabályai,

b) a játékosi egyenleg kezelésének, a tétek befizetésének, a nyeremények kifizetésének szabályai,

c) a játékosi panaszok kezelésének rendje,

d) a szerencsejáték-szervező a)–c) pontban foglaltakkal kapcsolatos elérhetősége,

e) a 18 éven aluli személyek játéktilalmára vonatkozó figyelmeztetés,

f) a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, szenvedélybetegség kialakulására vonatkozó figyelmeztetés,

g) Magyarországon szerencsejáték játékfüggőség kezelésével foglalkozó legalább egy szervezet elnevezése, elérhetősége,

h)292 a szerencsejáték-felügyeleti hatóság mint engedélyező és felügyeleti hatóság megnevezése és elérhetősége játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatban,

i)293 a távszerencsejáték engedély meglétére utalás, az engedély felfüggesztése esetén ennek ténye és időtartama.

(2)294 A szervező a játékos részére legalább az alábbi önkorlátozó intézkedések igénybevételét biztosítja:

a) a játékos kérésére a játékos által meghatározott időszakra az önkizárás lehetőségét,

b) a játékosi egyenlegre teljesített befizetés maximális összegének meghatározását,

c) a tétként megtehető összeg maximumának meghatározását,

d) a veszteség maximális összegének meghatározását,

e) a játékban való részvétel figyelmeztetés nélküli maximális időtartamának meghatározását,

f) a játékban töltött időről figyelmeztető jelzés ismétlődő vagy folyamatos megjelenítését.

(2a)295 A szervező a játékos részére a játéktervben és a részvételi szabályzatban meghatározott további önkorlátozó intézkedéseket biztosíthat.

29/J. § (1)296 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján – a jogkövető magatartás elősegítése és a játékosok védelme érdekében – közzéteszi a következő információkat:

a)297 az érvényes távszerencsejáték-szervezési engedéllyel rendelkező távszerencsejáték- szervező cégneve (elnevezése), székhelye, az engedély érvényességi ideje, a szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban használt és engedélyezett honlapjának (honlapjainak) címe, valamint az engedély felfüggesztése esetén ennek ténye és időtartama,

b) legalább egy, Magyarországon szerencsejáték-függőség kezelésével foglalkozó szervezet elnevezése, elérhetősége,

c)298 a szerencsejáték-felügyeleti hatóság elektronikus, telefonos és postai elérhetősége távszerencsejáték-szervezés esetén játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatban.

(2)299 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az (1) bekezdés szerinti közzététel adatait legkésőbb a változást követő munkanapon módosítja.

29/K. § (1)300 A szervező a távszerencsejáték szervezői tevékenységéről e tevékenység hatékony hatósági felügyelete érdekében a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig elektronikus úton – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített űrlapon vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által jóváhagyott adathordozó eszköz felhasználásával – adatszolgáltatást teljesít a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.

(2) Az adatszolgáltatásban a szervező a játékügyletek és a játékosi egyenlegen vezetett ügyletek alakulásával kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott adatokat tünteti fel.

(3)301

6. CÍM302

Online kaszinójáték

29/L. § (1) Az online kaszinójáték a kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján történő szervezése (a továbbiakban: online kaszinójáték). Online kaszinójátékot kizárólag a kaszinójáték szervezésére jogosult koncessziós társaság szervezhet.

(2)303 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az (1) bekezdés szerinti koncessziós társaság részére az online kaszinójáték szervezését a koncessziós időszakban, a kaszinójáték szervezésére kiadott engedély időtartamára engedélyezheti.

(3)304 A kaszinójáték szervezéséért az e törvény 27. § (5) és (6) bekezdése szerinti koncessziós díj teljesítése esetén a 6. § (2) bekezdése szerinti koncessziós szerződés aláírója, illetve a koncessziós társaság az online kaszinójáték szervezéséért egyéb jogcímen koncessziós díjat nem fizet.

29/M. § Online kaszinójáték kizárólag magyarországi IP címről kapcsolódó játékos számára tehető hozzáférhetővé. A játékszervezőnek gondoskodnia kell az IP címek törvényi megfelelőségének folyamatos ellenőrzéséről.

29/N. § (1)305 Az online kaszinójáték szervezésére szolgáló szervert EGT-államban kell elhelyezni. A szervező a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére folyamatosan köteles biztosítani. A 29/G. § (3) és (4) bekezdését az online kaszinójáték esetében is alkalmazni kell.

(2) Az online kaszinójáték szervező az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelését a külön jogszabályban meghatározott módon igazolja.

29/O. § (1) Az online kaszinójáték típusai:

a)306 a játékkaszinóban vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által – eseti vagy állandó jelleggel– engedélyezett más helyen folyó kaszinójátékban hírközlő eszköz vagy rendszer útján történő részvétel,

b) az online kaszinó szerverére hírközlő eszköz vagy rendszer útján történő kapcsolódás a játékos rendelkezése alatt álló informatikai eszközzel a szerveren található játékprogramokkal történő játék,

c) az online kaszinó által üzemeltetett szerver közvetítésével a játékos rendelkezése alatt álló informatikai eszközzel más játékosok elleni kártyajáték, vagy

d) az a)–c) pontban felsorolt játéktípusok kombinációja.

(2) A játékkaszinóban – az (1) bekezdés c) pontjában foglalt játéktípus kivételével – online kaszinó elérését biztosító informatikai eszköz is üzemeltethető.

29/P. § (1) Ha az online kaszinó üzemeltetője több online kaszinót üzemeltet, vagy erről más jogszerűen működő online kaszinó üzemeltetőjével megállapodik, akkor a 29/O. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt játékok egységes jackpot rendszerbe köthetőek.

(2) A magyarországi játékszervező külföldi szolgáltató által üzemeltetett jackpot rendszerhez csak akkor csatlakozhat, ha a külföldi szolgáltató a saját joga szerint jogszerűen működik.

(3) Ha az online kaszinó üzemeltetője több online kaszinót üzemeltet, vagy erről más jogszerűen működő online kaszinó üzemeltetőjével megállapodik, akkor a 29/O. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt játékos elleni kártyajátékok egységes rendszerbe köthetőek.

(4) A magyarországi játékszervező külföldi szolgáltató által üzemeltetett játékos elleni kártyajátékhoz csak akkor csatlakozhat, ha a külföldi szolgáltató a saját joga szerint jogszerűen működik.

29/Q. §307 A külföldi jackpot rendszerbe történő befizetés nem növeli a bevételt, azonban a külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alá esik. Az online kaszinó üzemeltetője köteles az adóelőleget levonni és az állami adóhatóság részére megfizetni.

29/R. § (1) Az online kaszinó üzemeltetője ajánlatot tehet ajándék bónusz vagy speciális bónusz igénybevételére, azonban ez esetben annak részleteit a játéktervben világos és érthető módon szabályoznia kell.

(2) Az ajándék bónusz és a speciális bónusz nem növeli a bevételt.

29/S. § (1)308

(2) Az online kaszinóban elnyert nyereményt abban a pénznemben kell kifizetni, amelyben az keletkezett.

29/T. § Azonos koncessziós társaság által üzemeltetett játékkaszinók és online kaszinók esetében a koncessziós társaság egységes beléptető- és azonosító rendszer alkalmazására jogosult.

29/U. §309 Online kaszinó üzemeltetése esetén a 29/F. §-ban, a 29/G. § (1) bekezdésében, a 29/H–J. §-ban, a 29/K. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell azzal, hogy a 29/F. § (1)–(1b) bekezdése szerinti kérelem esetén a koncessziós szerződés egy eredeti példányát és a koncessziós díj teljesítéséről szóló igazolást is csatolni kell.

29/V. §310 Kétszázmillió forintot vagy – a nyeremény keletkezése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyam szerint – ennek megfelelő összegű devizaösszeget meghaladó nyeremény esetén az online kaszinó szervezője a nyereményt 30 napon belül köteles a játékosi egyenlegen jóváírni.

II. Fejezet

A sorsolásos játékok és a totalizatőri rendszerű fogadások nyereményalapja

30. § (1)311 E törvény alkalmazása szempontjából a sorsolásos játékoknál nyereményalapnak minősül a kibocsátott sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata. Folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében nyereményalapnak minősül a játéktervben jóváhagyott játékra jogosító sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata.

(2)312 Az e törvény 16. §-a szerinti sorsolásos játék kivételével a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyereményalapjának legalább 55%-át nyeremények céljára kell fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását. Nemzetközi együttműködés keretében szervezett sorsolásos játékok esetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a nyereményre fordítandó összegek halmozódását a közösen kialakított és valamennyi résztvevő által elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi.

(3)313 Az e törvény 21. §-a szerinti sorsjáték havi nyereményalapja a tárgyhóban a játékosok részére értékesített sorsjegyek jóváhagyott játékterv szerinti árának megfelelő tétek összessége. Sorsjáték esetén a nyereményalap legalább 60%-át nyeremények céljára kell fordítani.

(4)314 A számsorsjátékoknál – a bingójáték és a kenó kivételével – a nyereményalap legalább 45%-át nyeremények céljára kell fordítani. A bingójáték esetén az e törvény 30. §-ának (1) bekezdése szerinti nyereményalap legalább 68%-át, kenó játék esetén pedig a nyereményalap legalább 48%-át kell nyeremények céljára fordítani.

(5)315 A számsorsjáték havi nyereményalapjának minősül a tárgyhónapban játékra jogosított sorsjegyek tétjeként a játékosok által megfizetett összeg.

30/A. §316 (1)317 A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 75%-át, az állami játékszervező által szervezett totalizatőri rendszerű fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68%-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerű fogadás esetén évente kell megfelelni. A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadás esetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyezheti a nyeremények halmozódását, annak kezdő időpontjától számított egy évig.

(2) Nemzetközi együttműködés keretében szervezett sorsolásos játék és totalizatőri rendszerű fogadás esetében a nyeremény visszafizetési hányadnak a közös nyereményalapra vonatkozóan kell érvényesülnie.

(3)318 Nemzetközi együttműködés keretében szervezett, a 28/A. § (7) bekezdése szerinti totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén a nyereményalap nyereményre fordítandó minimumhányada a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által kialakított és elfogadott játékszabályok szerint minimum 62%-os mértékig engedélyezhető, ennek hiányában a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt az (1) bekezdés szerint adja ki.

A kártyateremben szervezett kártyajáték nyereményalapja

30/B. §319 A kártyateremben szervezett készpénzes lebonyolítási rendszerű kártyajáték esetén nyereményalapnak az első tét megtétele és a nyereményjogosultság megállapítása között megtett tétek összege minősül. A verseny rendszerű kártyajáték esetén nyereményalapnak a nevezési díjak összege minősül. A nyereményalap legalább 80%-át nyeremény céljára kell fordítani.

III. Fejezet

1. CÍM

A szerencsejáték szervező adózása

31. § (1)320 A szerencsejáték-szervező — ideértve a játékautomata üzemeltetőjét is — az e fejezetben foglalt szabályok szerint játékadót fizet.

(2) A játékadót a vállalkozási nyereségadó kiszámításánál különféle ráfordítások között kell figyelembe venni.

(3) A szerencsejáték szervező a játékadót megállapítja, bevallja és megfizeti (önadózás).

(4)321 Az adózással kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt322 kell alkalmazni.

2. CÍM

Játékadó

Sorsolásos játékok, fogadások és a távszerencsejáték játékadója323

32. §324 (1)325 Az e törvény 16. §-ában foglaltak kivételével, más, nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16%-a. A sorsjáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 30%-a, a lottójáték játékadója a 30. § (5) bekezdése szerinti havi nyereményalap 24%-a, a bingójáték játékadója a havi nyereményalap 7%-a, a jokerjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a, más számsorsjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a. A kenójáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 24%-a.

(2) A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a havi nyereményalap 17%-a, a nem folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója pedig a nyereményalap 17%-a.

(3)326 A bukmékeri rendszerű fogadás tiszta játékbevételét csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével. A bukmékeri rendszerű fogadás játékadója az így csökkentett tiszta játékbevétel 20%-a.

(4)327 A 16. § szerinti sorsolásos játék, valamint a 23. § szerinti ajándéksorsolás, a lóversenyfogadás a játékadó fizetési kötelezettség alól mentes.

(5)328 A távszerencsejáték havi gyakorisággal teljesítendő játékadója a 37. § 2.1. pontja szerint meghatározott tiszta játékbevétel 15%-a.

(6)329 A szerencsejáték-szervező a sorsolásos játékok, a fogadások és a távszerencsejáték havi gyakoriságú játékadójának megállapítása keretében kiszámítja az (1)–(5) bekezdés szerinti játékadó tárgyhavi összegét szerencsejátékonként (a továbbiakban: számított tárgyhavi játékadó). Ezt követően a számított tárgyhavi játékadó figyelembevételével a szervező a külön jogszabályokban a sorsolásos játékok, fogadások, távszerencsejáték játékadójának célhoz kötött felhasználására vonatkozó előírások szerinti, tárgyhavi összegét szerencsejátékonként kiszámítja (a továbbiakban: tárgyhavi célhoz kötött felhasználású tételek). A számított tárgyhavi játékadó és a tárgyhavi célhoz kötött felhasználású tételek különbözetét a szervező szerencsejátékonként megállapítja, és a pozitív különbözetből jogosult levonni a sportról szóló törvény szerinti vagyoni értékű jog szerződéses ellenértéke időarányos összegének szerencsejátékonként a pozitív különbözet összege szerint arányosított részét (fizetendő tárgyhavi játékadó). Ha a sportról szóló törvény szerinti vagyoni értékű jog szerződéses ellenértéke időarányos összegének levonása a tárgyhónapban nem vagy csak részben lehetséges, a levonandó összeg az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül a játékadóval szemben elszámolható.

Játékautomaták játékadója játékadója330

33. §331

33/A. §332 (1) A játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint. A játékautomata üzemeltetője köteles az első féléves adóösszeget a gép nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően, a további időszakokra vonatkozó adóösszeget pedig félévente előre bevallani, és ezzel egyidejűleg megfizetni. Ha a nyilvántartásba vétel a hitelesítési bizonyítvány érvényessége miatt nem lehetséges teljes 6 hónapra, akkor a játékadó arányos részét kell bevallani és megfizetni.

(2)333 Az üzemeltető játékadó-fizetési kötelezettsége mindaddig fennáll, ameddig a játékautomata a szerencsejáték-felügyeleti hatóság nyilvántartásában szerepel. Az adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékautomatát törli a nyilvántartásból.

Kártyatermek játékadója334

34. §335 (1) A kártyaterem játékadója a tiszta játékbevétel 40%-a.

(2)336

Játékkaszinó és online kaszinó játékadója337

35. §338 (1) A játékkaszinó és online kaszinó – ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is – játékadója, ha az adóév első napjától elért, göngyölített módon számított tiszta játékbevétel összege:

0–10 milliárd forint 30 százalék,

10 milliárd 1 forinttól 3 milliárd forint és a 10 milliárd forinton felüli rész 10 százaléka.

(2) A tiszta játékbevételt növeli az adóév első napjától elfogadott borravaló 50%-a.

(3) A szervező a játékadó tárgyhónapban fizetendő összegét a következők szerint állapítja meg: a szerencsejáték-szervező a (2) bekezdés figyelembevételével összesíti az adóév első napjától a tárgyhó utolsó napjáig elért tiszta játékbevételt, ezután az (1) bekezdésben foglaltak alapján megállapítja a játékadó tárgyhó utolsó napjáig terjedő időszakra számított adóévi összegét, ebből levonja a tárgyhót megelőző hónap utolsó napjáig terjedő tárgyadóévi időszakra, a koncessziós díj figyelembe vétele nélkül számított játékadó összegét, majd ezt követően levonja a tárgyév vonatkozásában fizetendő bruttó koncessziós díjnak a tárgyhónapra arányosan jutó összegét.

(3a) Ha az online kaszinó(k) tiszta játékbevétele meghaladja a szervező által üzemeltetett játékkaszinó-egység(ek) összesített tiszta játékbevételét, a pozitív különbözetet az (1)–(3) bekezdéstől függetlenül, további 15% játékadó terheli. E bekezdés alkalmazásában a játékkaszinók tiszta játékbevételének számításakor a (2) bekezdést nem lehet alkalmazni.

(4) A játékkaszinók és online kaszinók játékadójának 3%-át játékosvédelmi vagy karitatív célra kell fordítani. E rendelkezés alkalmazásában játékosvédelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése.

3. CÍM339

AZ IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJ

35/A. § (1) A szerencsejáték-szervező tevékenység engedélyezéséért és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.

(2) A szerencsejáték-szervező tevékenységre jogosító engedély iránti, továbbá a játékterv módosítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg – külön felhívás nélkül – kell az igazgatási-szolgáltatási díjat készpénzátutalási megbízással vagy átutalással megfizetni. Az engedély akkor adható ki, ha a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.

(3) A szervező

a) sorsolásos játék engedélyezési eljárása esetén a játéktervben megjelölt nyereményalap 0,5 ezreléke, de legfeljebb 10 millió forint,

b) totalizatőri rendszerű fogadás engedélyezési eljárása esetén a költségvetésben meghatározott nyereményalap 0,5 ezreléke, de legfeljebb 10 millió forint,

c) bukmékeri rendszerű fogadás engedélyezési eljárása esetén a költségvetésben meghatározott tiszta játékbevétel 2 ezreléke, de legfeljebb 1 millió forint,

d) játékkaszinó engedélyezési eljárása esetén játékasztalonként 20 ezer forint és pénznyerő automatánként 2 ezer forint, teremjátékonként 500 ezer forint, e játékeszközöket közvetlenül nem érintő engedélyezési jóváhagyási eljárás esetén 200 ezer forint, a 27/E. § szerinti jóváhagyási eljárás esetén 10 ezer forint, I. kategóriás játékkaszinó esetén legfeljebb 40 millió forint, II. kategóriás játékkaszinó esetén pedig legfeljebb 1 millió forint,

e) kártyaterem engedélyezési eljárása esetén kártyaasztalonként 18 ezer forint,

f) a távszerencsejáték-szervezés engedélyezéséért 10 millió forint,

g) az online kaszinójáték engedélyezéséért a játékkaszinó engedélyezéséért előterjesztett kérelemmel egyidejűleg benyújtott kérelem esetén 2,5 millió forint, egyéb esetben 5 millió forint,

h) a távszerencsejáték játéktervétől való, a Vhr. 43. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes eltérésre vonatkozó kérelem esetén 200 ezer forint,

i)340 a szerencsejáték-szervezői tevékenységi engedélynek kizárólag az 1. § (5a)–(6d) bekezdésével, 29/I. § (2) és (2a) bekezdésével, 37. § 32. pontjával, és a Hatóság elnökének a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló rendeletével összefüggő módosítása iránti eljárásért kérelmenként 5000 forint,

j) a kizárólag a távszerencsejáték és online kaszinójáték játékterve 29/F. § (5) bekezdése szerinti módosításának jóváhagyására vonatkozó eljárás esetén kérelmenként 21 000 forint,

k) a kizárólag a Vhr. 35/A. § (1) bekezdése szerinti közös játékosi egyenleg kialakításához szükséges játékterv módosítása iránti eljárás esetén kérelmenként 6500 forint,

l)341 a 13. § (5) bekezdés szerinti játékminősítési kérelem benyújtása esetén 42 000 forint

igazgatási szolgáltatási díjat fizet.

(4) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a) 86. §-át az elévülés tekintetében,

b) 32. § (1) bekezdését az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése vonatkozásában

alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot, ahol illetéket említ, azon igazgatási szolgáltatási díjat kell érteni.

(5) Az igazgatási-szolgáltatási díjat készpénzbefizetés vagy átutalás útján kell megfizetni kérelmenként a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076129-00000000 Szerencsejátékok szervezésével kapcsolatos díj és bírság bevételi számla javára.

(6) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az igazgatási-szolgáltatási díjat kérelmenként tartja nyilván.

IV. Fejezet

A szerencsejáték-szervezés ellenőrzése

36. § (1)342 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság hatósági felügyeletet gyakorol a szerencsejátékok szervezése felett. Ennek keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tevékenység a jogszabályoknak, az engedélyeknek, a játéktervnek megfelel-e.

(1a)343 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzés típusa szerint

a) folyamatos célellenőrzés,

b) átfogó ellenőrzés,

c) célvizsgálat,

d) témavizsgálat,

e) utóvizsgálat

útján végzi.

(1b)344 Az ellenőrzés módjai a helyszíni ellenőrzés, a táv-adatszolgáltatás, a távoli hozzáférés, okiratok bekérése és ellenőrzés a szerencsejáték-felügyeleti hatóság nyilvántartásai alapján.

(1c)345 A folyamatos célellenőrzés esetén a szerencsejáték-felügyeleti hatóság időszaki rendszerességgel visszatérő vizsgálatot végez, amely az ellenőrzött szervezet vagy személy tevékenységének adott időszakát érinti.

(1d)346 Az átfogó ellenőrzés esetén a szerencsejáték-felügyeleti hatóság egy időszakra vonatkozóan a vizsgált tevékenység egészére folytat olyan ellenőrzést, amely keretében a tevékenység szerencsejáték-szervezésre vonatkozó jogszabályokkal összefüggő vizsgálatára kerül sor abból a célból, hogy a vizsgált szervezet vagy személy tevékenysége és működése átfogóan megítélhető legyen. Az átfogó ellenőrzést külön az e célból kiállított megbízólevélnek az ellenőrzött szervezet vezetője, vagy távollétében az általa megbízott személy részére történő bemutatása után lehet megkezdeni.

(1e)347 A megbízólevél tartalmazza

a) az ellenőrző szerv nevét és címét,

b) az ellenőrzés időpontját,

c) az ellenőrzött szervezet vagy személy nevét, székhelyét (lakcímét),

d) az ellenőrök nevét, és

e) az ellenőrzés alá vont időszakot.

(1f)348 A célvizsgálat keretében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság egy vagy több ellenőrzési szempont alapján folytatja le az ellenőrzést.

(1g)349 A témavizsgálat esetén a szerencsejáték-felügyeleti hatóság több ellenőrzött szervezet vagy személy szerencsejáték-szervező tevékenységének, illetve székhelyükön ugyanazon szempontok alapján végez ellenőrzési cselekményt, figyelemmel az összehasonlításra és a későbbi részletesebb vizsgálatok megalapozásának elősegítésére.

(1h)350 Az utóvizsgálat keretében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzések során feltárt hiányosságok, eltérések megszüntetésének, illetve a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által előírt intézkedések megtételének ellenőrzését végzi.

(2)351 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzési feladatok ellátására könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt bízhat meg. A megbízottnak meg kell felelnie a 8. § (1) és (3) bekezdésében leírtaknak. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság alkalmazottja valamint a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által megbízott könyvvizsgáló, illetőleg a szakértő az ellenőrzési eljárás során hivatalos személynek minősül.

(3)352 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság jogosult az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet érintő kimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor bekérni, azokba betekinteni, illetve helyszíni vizsgálatot tartani. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőre a helyszíni ellenőrzés során jogosult azokba a helyiségekbe belépni, amelyek esetében valószínűsíthető, hogy azok az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésével érintettek, jogosult az ilyen tevékenységgel összefüggő helyiségeket, helyszínt, eszközöket átvizsgálni. Ha az ügyfél az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni a szerencsejáték-felügyeleti hatóság helyszíni ellenőrzését. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzést vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában is elvégezheti abban az esetben, ha valószínűsíthető, hogy a lakásban az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet, így különösen engedély nélküli szerencsejáték szervezést folytatnak.

(3a)353 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzés helyszínén jelenlévő személyeket tanúként hallgathatja meg. Amennyiben az ellenőrzés helyszínen az ellenőrzött nincs jelen, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tanút az ellenőrzött előzetes értesítése mellőzésével is meghallgathatja.

(3b)354 Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles a tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra, valamint köteles biztosítani a tevékenységre vonatkozó hatósági jelzések ellenőrzésének lehetőségét. Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles továbbá a szerencsejáték-felügyeleti hatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés során biztosítani.

(3c)355 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az e törvényben előírt feladatainak teljesítése érdekében jogosult a magánszemélyt személyazonosságának igazolására felhívni akkor, ha a körülmények arra utalnak, hogy e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, abban közreműködik, közvetít, vagy e törvény hatálya alá tartozó játékban részt vesz. Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyi igazolvány szolgál, elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként. A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén a személyazonosság megállapítására a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a rendőrség közreműködését veheti igénybe. Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatás során közölni kell annak okát.

(3d)356 Az ellenőrzés során az ellenőrzött köteles felszólításra ruházatát kiüríteni és a birtokában lévő tárgyakat az ellenőröknek átadni.

(3e)357 Ha a helyszíni ellenőrzés zavartalan lefolytatása másképpen nem biztosítható, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy a NAV pénzügyőri munkakört betöltő, jelen lévő foglalkoztatottja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával.

(3f)358 A helyszíni ellenőrzés esetében az ellenőrzési jogosultságot a szerencsejáték-felügyeleti hatóság alkalmazottja a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által kiállított arcképes igazolvánnyal és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője által kiállított, az e törvény hatálya alá tartozó játékok ellenőrzésére jogosultságot biztosító megbízólevéllel köteles igazolni. A helyszíni ellenőrzést legalább két ellenőr együttesen végzi.

(3g)359 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság jogosult a helyszíni ellenőrzést a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartásához telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő távadat-szolgáltatás útján lefolytatni.

(3h)360 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a helyszíni ellenőrzés során jogosult próbajátékot lefolytatni. A próbajáték keretében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által megszerzett nyeremény a központi költségvetés bevétele, amelyet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a nyeremény megszerzésétől számított 30 napon belül köteles befizetni.

(3i)361 Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy a pénznyerő automatát engedély nélkül vagy a játékautomatát a 29/A. § szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül működtetnek, a 26/A. §-ában meghatározott intézkedés kezdeményezése céljából jegyzőkönyvet készít, és azt a települési önkormányzat jegyzőjének továbbítja.

(4)362 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőrei az adatgyűjtésre irányuló, illetve a játékban való részvétel útján történő ellenőrzés esetén az eljárási cselekmény befejezésekor igazolják az ellenőrzési jogosultságot. Ha a tényállás további tisztázása szükséges és az ellenőrzés felfedése az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőrei az eljárási cselekmény befejezésekor sem igazolják ellenőrzési jogosultságukat és az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság legkésőbb a hatósági eljárás megindításáról szóló értesítéssel egyidejűleg küldi meg az ügyfélnek, amennyiben a feltárt adatok alapján jogsértés állapítható meg és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hatósági eljárást indított. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőrei az ellenőrzött szerencsejátékban büntetőjogi, illetve szabálysértési jogkövetkezmények terhe nélkül vehetnek részt.

(5)363

36/A. §364 (1)365 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőrző tevékenysége során köteles vizsgálni az e törvényben foglalt rendelkezések betartását.

(2)366 Az e törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén – az (1) bekezdésben megjelölt állami szerven kívül –

a) a rendőrség,

b) a fogyasztóvédelmi hatóság,

c) az adó- és vámhatóság, illetve

d) azokon a településeken, ahol van, a közterület felügyelet

is köteles hatáskörében eljárni, vagy jogszabálysértés bizonyítékait írásban rögzíteni és az intézkedésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot megkeresni.

(3)367

36/B. §368 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság felé bármilyen jogcímen teljesített 1 ezer forint alatti túlfizetést a szerencsejáték-felügyeleti hatóság nem utalja vissza.

A szerencsejáték felügyeleti díj369

36/C. §370 (1)371 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság felügyeleti tevékenységéért a szerencsejáték szervező, az ajándéksorsolást szervező és a játékautomata üzemeltető (a továbbiakban együtt: kötelezett) szerencsejáték felügyeleti díj (a továbbiakban: felügyeleti díj) fizetésére köteles.

(2) A kötelezett

a) a folyamatosan szervezett sorsolásos játék és a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a negyedévi nyereményalap 2 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 10 millió forint,

b) a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék és a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a nyereményalap 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint,

c) ajándéksorsolás esetén a kisorsolásra kerülő nyeremények forgalmi értékének 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint,

d) a bukmékeri rendszerű fogadás esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 4 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 10 millió forint,

e)372 a játékkaszinó, online kaszinó üzemeltetése esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5%-a, de legalább 5 ezer forint és legfeljebb I. kategóriájú játékkaszinó esetén 20 millió forint, illetve II. kategóriájú játékkaszinó esetén 5 millió forint, online kaszinó üzemeltetése esetén 5 millió forint,

f) kártyaterem üzemeltetése esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 5 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 1 millió forint,

g) játékautomata üzemeltetés esetén félévente játékautomatánként 10 ezer forint,

h)373 távszerencsejáték-szervezés esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5 százaléka, de legalább 100 ezer forint és legfeljebb 10 millió forint

felügyeleti díjat fizet.

(3) Ha a játékautomata nyilvántartásba vétele a féléves időtartamot nem éri el, a kötelezett az (1) bekezdés g) pontja szerinti felügyeleti díj arányos részét köteles megfizetni.

36/D. §374 (1)375 A felügyeleti díjat a kötelezett

a) a 36/C. § (2) bekezdés a) és d)–f) pontjaiban foglalt esetekben negyedévente, a kötelezettet terhelő időszaki, időközi, folyamatos elszámolással egyidejűleg, de legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig,

b) a 36/C. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt esetekben a sorsolást, illetve a fogadás alapjául szolgáló eseményt megelőző 10 napon belül,

c) a 36/C. § (2) bekezdés g) pontja esetén félévente, a 33/A. § (1) bekezdésben meghatározott játékadó bevallási és fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg,

d)376 a 36/C. § (2) bekezdés h) pontja esetén negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig

fizeti meg a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz a felügyeleti díj megfizetéséről szóló nyilatkozat (a továbbiakban: nyilatkozat) egyidejű benyújtása mellett.

(2) A felügyeleti díj megfizetése a nyilatkozattételi kötelezettség teljesítését nem pótolja.

(3)377 A díjfizetési kötelezettséget átutalással vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel, a nyilatkozattételi kötelezettséget a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni.

(4)378 A nyilatkozatban feltüntetett adatok, jognyilatkozatok módosítását a kötelezett a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz előterjesztett kérelemben kezdeményezheti.

(5) A felügyeleti díj számítása, megfizetése, nyilvántartása és elszámolása 1000 forintban történik. A felügyeleti díj 1000 forintra kerekített összegét az általános kerekítési szabályok alkalmazásával kell meghatározni.

36/E. §379 (1)380 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a nyilatkozattételi vagy díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a felügyeleti díjat határozattal állapítja meg és annak megfizetésére kötelez.

(2)381 A felügyeleti díj késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlékot a szerencsejáték-felügyeleti hatóság határozattal állapítja meg a felügyeleti díjfizetés esedékességének napjától a teljesítés napjáig tartó időtartamra. A késedelmi pótlék alapja az esedékességkor nem teljesített felügyeleti ellenőrzési díj, mértéke naptári naponként az esedékesség napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

(3)382 Ha a kötelezett az előírtnál nagyobb összegű felügyeleti díjat fizetett be a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz (túlfizetés), a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a túlfizetés összegét a kötelezett kérelmére a kötelezett más felügyeleti díjfizetési kötelezettségére számolja el, vagy kérelemre visszatéríti.

Elkobzás383

36/F. §384 (1)385 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság elkobozza azt a dolgot

a) amelyet engedély nélküli szerencsejáték szervezés eszközéül használtak,

b) amelyet az engedély nélkül szervezett szerencsejátékban való részvételhez használtak fel (tét),

c) amely az engedély nélkül szervezett szerencsejátékban nyereményt képezett,

d)386 amely engedély nélkül végzett szerencsejáték szervezés eszközéül használt berendezésben található

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában dolognak minősül a birtokba vehető ingó dolog, valamint a pénz és az értékpapír.

(3)387 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság elrendelheti a dolog zár alá vételét, amennyiben a rendelkezésére álló adatok alapján megalapozottan feltehető, hogy az e törvény értelmében elkobozható.

(4)388 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az elkobzást akkor is elrendelheti, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona. Ha az (1) bekezdés szerint elkobzás alá eső dolog tulajdonosa nem ismert, az elkobzást elrendelő döntést – a tulajdonos megjelölése nélkül – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napig kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétenni. Az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az a jogsértőre vagy a dolog tulajdonosára a jogsértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.

(5)389 Ha az elkobzott dolog értékesítését vagy megsemmisítését követően a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vagy a bíróság megállapítja, hogy az elkobzás elrendelése jogszabálysértő volt, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az elkobzott dolog tulajdonosa részére visszafizetés elrendeléséről intézkedik. A visszafizetés keretében

a) tőkeösszegként értékesítés esetén az értékesítés során ténylegesen befolyt ellenértéket, megsemmisítés esetén a dolog elkobzását elrendelő határozat meghozatalakor fennálló értéket és

b)390 késedelmi kamatként az a) pont szerinti összeg után az elkobzást elrendelő határozat véglegessé válásától, vagy jogerőre emelkedésétől a visszatérítést elrendelő határozat meghozatala napjáig terjedő időszakra, naptári naponként ez utóbbi határozat meghozatala napján érvényes jegybanki alapkamat kétszerese 365-öd részének megfelelő összeget kell visszatéríteni.

(6)391 Az elkobzott dolgot az állami adóhatóság az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény értékesítésre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával értékesíti vagy megsemmisíti.

(7)392

(8)393 Az állami adóhatóság az elkobzott dolog értékesítését vagy megsemmisítését követően az értékesítés vagy megsemmisítés költségeiről végzést hoz. Az (1) bekezdés szerint elkobzás alá eső dolog tulajdonosa az állam javára elkobozni rendelt dolog értékesítéséért vagy megsemmisítéséért 20 000 forint összegű költségátalány fizetésére köteles. E személyt a költségátalányon túlmenően az állami adóhatóság végzésben kötelezi az értékesítéshez vagy megsemmisítéshez kapcsolódó számszerűsíthető és számlával igazolt költségek megfizetésére. Ha az elkobzás elrendelésére irányuló eljárásban az elkobzás alá eső dolog tulajdonosának személye nem volt megállapítható, az elkobzott dolog elkobzásának foganatosításával kapcsolatban felmerült költségeket az állam viseli.

(9)394 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az (5) bekezdés szerinti esetben végzésben rendeli el a (8) bekezdés szerinti költségek visszatérítését.

Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele395

36/G. §396 (1)397 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele tiltott szerencsejáték-szervezést valósít meg.

(2)398 Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság 365 napra rendeli el.

(3)399 Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap.

(4)400

36/H. §401 (1)402 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság 36/G. § bekezdése szerinti határozatának kötelezettje – annak határozatban történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

(3)403 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely a 36/G. § és e § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A közigazgatási bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható.

36/I. §404 (1)405 Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség az elrendelést követő 365 nap elteltével megszűnik.

(2)406 Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság annak megszűnése előtt megszünteti, ha

a) az elrendelés oka megszűnt, vagy

b)407 a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus adattal kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban.

(3) A határozatra a 36/G. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

36/J. §408 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a jogkövető magatartás elősegítése, valamint a játékosok és a pénzforgalmi szolgáltatók tájékoztatása érdekében honlapján az ezen alcím szerinti intézkedés végrehajtásának időtartama alatt közzéteszi a végleges döntéssel elrendelt ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlap elnevezését, valamint – amennyiben az megállapítható – az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlapon tiltott szerencsejáték-szervezést megvalósító szervezet vagy személy elnevezését, és a tiltott szerencsejáték szervezéséhez használt fizetési számla számát.

36/K. §409

Nemzetközi közigazgatási együttműködés410

36/L. §411 (1)412 Az EGT államok szerencsejáték szabályozó és felügyeleti hatóságai közötti, az online szerencsejátékkal összefüggő Együttműködési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) végrehajtása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény megkeresésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)413 A Megállapodás végrehajtása során hatáskörrel rendelkező hatóság (a továbbiakban: magyar hatóság) a Hatóság, amely e hatásköre gyakorlásához kapcsolódóan az adópolitikáért felelős minisztertől és a szerencsejáték-szabályozásért felelős minisztertől adatszolgáltatást, tájékoztatást kérhet.

(3) A másik EGT állam hatáskörrel rendelkező hatósága (a továbbiakban: EGT társhatóság) megkeresésének teljesítését a magyar hatóság megtagadhatja abban az esetben is, ha a megkeresés teljesítése

a) a szerencsejáték szervezési tevékenység hatékony szakmai irányítását vagy hatósági felügyeletét, ellenőrzését, illetve a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működését sérti vagy veszélyezteti, vagy

b) a magyar hatóság részére jelentős költséggel vagy indokolatlan adminisztratív teherrel járna és az EGT társhatóság a költségek viseléséről vagy az adminisztratív teher csökkentéséről szóló írásbeli egyeztetéstől elzárkózik vagy az írásbeli egyeztetés egyéb okból nem vezet ésszerű időben eredményre.

(4) A magyar hatóság a Megállapodás végrehajtása során nem online kaszinójátékra vagy nem távszerencsejátékra vonatkozó megkeresést erre vonatkozó viszonosság esetén teljesít és kizárólag abban az esetben kezdeményez, ha az EGT társhatóság a nem online kaszinójátékra vagy a nem távszerencsejátékra vonatkozó megkeresés teljesítését a Megállapodás részét képező nemzeti kapcsolódási pontokról szóló dokumentumában viszonosságra hivatkozással vagy más módon lehetővé teszi.

(5) A Megállapodás végrehajtása során

a) a magyar hatóság kizárólag írásbeli, magyar vagy angol nyelvű megkereséseket kezdeményez és teljesít, az egyéb EGT tagállami hivatalos nyelv használatára a magyar hatóság és az EGT társhatóság írásbeli egyeztetése alapján kerülhet sor,

b) a megkereséseket elsősorban elektronikus úton kell kezdeményezni és teljesíteni, megkeresés papír alapú vagy egyéb formájú kiadására és teljesítésére a megkereséssel érintett információ jellegére tekintettel, vagy a magyar hatóság és az EGT társhatóság írásbeli egyeztetése alapján kerülhet sor.

(6) A megkeresés teljesítéséért – a jelentős költséggel járó megkeresés kivétel – a magyar hatóság az EGT társhatósággal szemben igényt nem érvényesít és az EGT társhatóság megkeresés teljesítésével összefüggő költségigényét nem teljesíti. A jelentős költséggel járó megkeresés esetén a költségek viseléséről előzetesen írásban egyeztetni kell. Előzetes írásbeli egyeztetés és a jelentős költségek viseléséről szóló eseti megállapodás hiányában az EGT társhatóság megkeresését a (3) bekezdés b) pontja szerint el kell utasítani, a magyar hatóság megkeresését vissza kell vonni.

Fizetési könnyítés engedélyezése414

36/M. §415 (1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) a jogsértés miatt alkalmazott bírság megfizetésére kötelezett személy kérelmére a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által kiszabott bírságra engedélyezhető.

(2) Fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható volt, továbbá

b) átmeneti jellegű, tehát a bírság későbbi megfizetése valószínűsíthető.

(3) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.

(4)416 Nem engedélyezhető fizetési könnyítés, ha a kérelmezővel szemben a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a fizetési könnyítési kérelemmel érintett jogsértést megelőző 2 éven belül – sorsolásos játék és fogadás esetén azonos értékesítőhelyhez, fogadóirodához köthetően – hasonló jogsértés miatt véglegesen közigazgatási bírságot szabott ki.

(5) Magánszemély vagy egyéni vállalkozó esetében a fizetési könnyítés a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy a bírság azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent.

(6) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti.

(7) A fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetőleg a kérelem teljesítése esetén az alábbi pótlékot kell felszámítani, valamint az a) pont alkalmazásakor a határozatban közölni:

a) a kérelem teljesítése esetén késedelmi pótlékot a bírság határozat teljesítési határidejének lejártától a fizetési könnyítés engedélyezéséig,

b) a kérelem elutasítása esetén a késedelmi pótlék fizetésére vonatkozó kötelezettség a bírság határozat teljesítési határidejének lejártától a teljesítésig az általános szabályok szerint áll fenn.

V. Fejezet

Értelmező rendelkezések

37. §

1.417 Tét: a szerencsejátékban részvételre jogosító pénzösszeg, vagy más vagyoni érték.

2.418 Tiszta játékbevétel: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete.

2.1.419 Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyidőszakban befizetett téteknek a kifizetett nyereményekkel csökkentett összege, kivéve ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik.

2.2.420

3. Bukmékeri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a fogadásszervező a fogadási ajánlatában meghatározott fogadási esemény bekövetkezésére, kimenetelére a fogadó játékos részére – nyereményszorzó alapján – pénzösszeget ajánl fel, és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti ki.

4. Totalizatőri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a tétek összeadódnak és ezen összegnek a játéktervben meghatározott hányada az ugyanott meghatározottak szerint kerül nyereményként szétosztásra.

5. Közérdekű cél: a szerencsejáték szervező tevékenységi körét meghaladó, saját, vagy alkalmazottai érdekein túli, közösségi érdekeket szolgáló cél. A közösségi érdek meghatározásához a közérdekű célként meghatározott tevékenység felügyeletét ellátó szerv egyetértése szükséges. Lóversenyfogadás esetében közérdekű célnak minősül a versenyló tenyésztés is.

6. Játékos: aki a tét befizetésével a szerencsejátékra jogot szerzett.

7.421 Gazdasági társaság: korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság.

8.422 Nyereményszorzó (odds): a nyeremény kiszámításának a bukmékeri fogadásnál alkalmazott azon eszköze, amely megmutatja, hogy a szervező a feltett tét hányszorosát fogja nyereményként kifizetni a nyertes fogadónak.

9.423 Lottójáték: a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által ilyen elnevezéssel engedélyezett, azonos időszakonként szervezett számsorsjáték, amelyben adott számhalmazból előre meghatározott számú elem eltalálása jogosít nyereményre.

10.424 Totófogadás: olyan totalizatőri rendszerben szervezett fogadás, amelyben a fogadónak a labdarúgó-csapatok mérkőzéseinek eredményét kell eltalálnia.

11.425 Egység: koncessziós szerződéssel működtetett egy játékkaszinó.

12. Pénzgyűjtő: a tétek és a nyeremények kezelésével megbízott személy.

13. Folyamatosan szervezett szerencsejáték: olyan a törvény különös rendelkezéseiben meghatározott szerencsejáték, amelyre a szerencsejáték szervező engedélye meghatározott időszakon belül többszöri alkalommal történő szerencsejáték szervezést tesz lehetővé.

14.426 Tiltott szerencsejáték: az e törvény szerint engedélyköteles szerencsejáték, amelyet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül szerveznek.

15.427 Szerencsejáték-szervező:

a)428 az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenység folytatására jogosult gazdasági társaság, illetve annak koncessziós társasága, az állami játékszervező, a 100%-ban az állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság és az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, a liberalizált tevékenység gyakorlására létrehozott gazdasági társaság, valamint

b) a 16. §-ban és — a 12. § tekintetében — a 23. §-ban meghatározott tevékenységet folytató szervezet vagy személy.

16.429 Fogadási ajánlat: a fogadásszervező nyilvánosságra hozott ajánlata, amely tartalmazza a meghatározott fogadási esemény lefogadható bekövetkezését, kimeneteleit, valamint a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a nyereményre fordítandó összeg meghatározásának módját, a bukmékeri rendszerű fogadás esetén pedig a nyereményszorzót.

17.430 hírközlő eszköz és rendszer: bármely olyan eszköz és rendszer, amelynek alkalmazásával a játékos a törvény hatálya alá tartozó játékokban részvételi jogosultságot keletkeztető nyilatkozatot vagy cselekményt tehet. Ilyen különösen a címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlapja, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, a videotex (mikroszámítógép-képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az Internet, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és televízió.

18.431 Kaszinójáték: a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet kizárólag a játékkaszinóban, az ott jelenlévők részvételével, azonnali tét- és nyereményfizetés mellett szerveznek. Online kaszinó esetében a kaszinójáték a játéktervben jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet nyilvántartásba vett játékosok részvételével szerveznek.

19.432 Lóversenyfogadás: agár- és lóversenyre történő totalizatőri és bukmékeri rendszerű fogadás.

20.433

21.434 Szerencsejáték ügy: a szerencsejáték-szervezés hatósági felügyeletének ellátása során lefolytatott hatósági engedélyezési, nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás.

22.435 Kártyajáték: kizárólag a jelenlévők – távszerencsejáték esetén a nyilvántartásba vett játékosok – részvételével szervezett, kártyával lebonyolított szerencsejáték.

23.436

24.437 EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.

25.438 Biztosíték: EGT-állam területén székhellyel rendelkező hitelintézetnél vagy befektetési szolgáltatónál elhelyezett pénz vagy állampapír, EGT-állam területén székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény.

26.439 Nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejáték: különböző államokban székhellyel rendelkező szerencsejáték szervezők által közösen szervezett sorsolásos játék, illetve totalizatőri rendszerű fogadás, amely esetén a különböző államban székhellyel rendelkező szerencsejáték szervezők mindegyike rendelkezik a székhelye szerinti államban az adott szerencsejáték szervezésére vonatkozó engedéllyel és a szervezők az együttműködés keretében az általuk önállóan gyűjtött tétekből közös nyereményalapot képeznek.

27.440 Távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer: a távszerencsejáték-szervezés esetén a játékmenetet, a játékosazonosítást, a játékosi egyenlegek kezelését és az egyéb pénzügyi folyamatokat biztosító műszaki-informatikai berendezés és szoftver.

28.441 Szerver: a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer részét képező, adattárolásra és feldolgozásra szolgáló eszköz.

29.442 Játékosi egyenleg: a játékos részére szerencsejátékkal kapcsolatos tétek, nyeremények és egyéb játékügyletek elszámolása és nyilvántartása céljából a szervező által vezetett egyenleg. Amennyiben a szervező többfajta szerencsejáték szervezésére is engedéllyel rendelkezik, a játékos részére egyetlen közös játékosi egyenleg is létrehozható.

30.443 Megbízható szerencsejáték-szervező: a 3. § (1) bekezdés a) pontja és (1a) bekezdése szerinti szerencsejáték-szervező, továbbá az a szerencsejáték-szervező, aki a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és

a) valamennyi, az állami adóhatóság által nyilvántartott, 10 000 000 Ft-ot meghaladó közteherre vonatkozó bevallási és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe,

b) egyik bankszámláján sem volt 10 000 000 Ft-ot meghaladó azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során az állami adóhatóság nem indított ellene 10 000 000 Ft-ot meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárást,

c)444 működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság esetenként ötmillió forint összeget meghaladó közigazgatási bírsággal sújtotta volna,

d) legalább 5 éven keresztül folytatott a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével a koncessziós szerződés alapján gyakorolni kívánt tevékenység szerinti szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet Magyarországon,

e)445

31.446

32.447 sérülékeny személy: a 18 év alatti személy, az 1. § (6) bekezdés szerinti személy, valamint az egy vagy több szerencsejáték-játékfajtára, vagy több szervezőre kiterjedően önkorlátozó vagy önkizáró intézkedéssel érintett játékos.

Záró rendelkezések

38. § (1)448 E törvény kihirdetése napján lép hatályba.

(1a)449 Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy a felelős játékszervezés elvének megfelelő szervezői tevékenységgel kapcsolatban

a) a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeiről szóló tájékoztatás,450

b) a sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása,451

c) a kitiltás és a kitiltáshoz kapcsolódó panaszkezelési eljárás,

d) a figyelmeztető és önkorlátozó játékfunkciók,452

e) a szerencsejáték káros mentális, pszichikai és szociális hatásainak megelőzésére és csökkentésére szolgáló intézkedések,453

f) a játékosvédelmi nyilvántartás, és454

g) további önkorlátozó intézkedések bevezetésének, valamint a 29/I. § (2) bekezdésében szabályozott önkorlátozó intézkedések igénybevételének455

részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.456

(1b)457

(1c)458 Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy a személyi megfelelőség megállapítására és meghosszabbítására vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.459

(1d)460 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 4. § (3a) bekezdés szerinti ajánlattételi eljárás, illetve koncessziós pályázat kiírását rendelettel kiemelt nemzetgazdasági érdeknek minősítse.

(2)461 Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy462

a) a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel,

b) az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével,

c) a játéktervvel,

d) a sorsolásos játékokkal és a fogadásokkal,

e) a pénznyerő automaták, a játékautomaták, a kártyatermek és a játékkaszinók üzemeltetésével,

f) a gazdátlan, szerencsejáték keretében használt játékeszköznek a Polgári Törvénykönyvben foglaltaktól eltérő tulajdonszerzésével,

g) a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban való részvétel feltételeivel, az engedély nélküli szerencsejátékok szolgáltatásában való közreműködők kötelezettségeivel és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság feladataival,

h)463 a pénzforgalmi szolgáltató 13/A. § (1) bekezdés szerinti eljárásával és ezen eljárás ellenőrzésével

kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.464

(3)465 Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter a lóversenyek és az agárversenyek szabályainak rendeletben történő megállapítására.466

(4)467

39. §468 (1) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 33. § (1), (4)–(5), (7)–(8) bekezdéseit első alkalommal 2011. november tárgyhónapra kell alkalmazni.

(2) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 33. § (2), (3), (6) bekezdéseit 2012. január 1. napjától és első alkalommal a 2012. január–március tárgynegyedévre kell alkalmazni.

40. §469 (1) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 2. §-a (4) bekezdésének b) és d) pontját és 2. §-a (5) és (8) bekezdését a 2012. január 1. napját követően megindított engedélyezési, illetve személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A 2011. december 31-én távszerencsejátéknak minősülő szerencsejáték szervezésére engedéllyel rendelkező szervező tevékenységét a részére kiadott engedély érvényességéig a korábbi jogszabályi feltételek és játékterv alapján végezheti.

(3)470

(4)471 E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdését és 33. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontját 2012. január 1-jétől és első alkalommal 2012. január-március tárgynegyedévre kell alkalmazni.

(5)472 E törvénynek a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdésének rendelkezéseit 2012. január 1-től és első alkalommal 2012. január–március tárgynegyedévre kell alkalmazni.

(6)473

(7)474 E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 35. §-át az e § hatálybalépése napját475 követő tárgyhónapra kell első alkalommal alkalmazni.

(8)476 E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 36/C–36/E. §-át a 2012. december 31. napját követően keletkező szerencsejáték felügyeleti díjfizetési kötelezettséggel kapcsolatban kell alkalmazni.

(9)477 E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 36/F. §-át a 2012. december 31. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

40/A. §478 (1)479 Az e törvény alapján a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését megelőzően kiállított játékterem-engedélyek, valamint a pénznyerőautomata üzemeltetésére jogosító engedélyek a Módtv. hatálybalépését480 követő napon hatályukat vesztik. Az engedélyeket a szerencsejáték szervező a Módtv. hatálybalépését481 követő 15 napon belül köteles leadni a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak. E törvénynek a Módtv.-nyel megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A Módtv. hatálybalépését482 megelőző időszakra vonatkozó, e törvény szerinti adófizetési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget e törvény a Módtv. hatálybalépését483 megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell teljesíteni. E törvény a Módtv.-nyel hatályon kívül helyezett rendelkezéseibe ütköző jogsértésekkel kapcsolatos hatósági eljárás lefolytatására, valamint az esetleges jogkövetkezmények megállapítására e törvény a Módtv. hatálybalépését484 megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)485 Az e törvény alapján a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.3.) hatálybalépését486 megelőzően megkötött koncessziós szerződések, valamint kiadott engedélyek hatályosságát a Módtv.3. hatálybalépése nem érinti.

(4)487 Nem veszti hatályát a szerencsejáték-szervező tevékenység folytatására jogosító, a Módtv.3. hatálybalépését488 megelőzően kiadott engedély (a továbbiakban: korábbi engedély), ha az engedélyes a koncesszió megszűnése előtt a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál igazolja, hogy a Módtv.3. hatálybalépését megelőzően létrejött koncessziós szerződés szerinti koncesszió jogosultja (a továbbiakban: korábbi koncesszió jogosult) az engedély szerinti tevékenységre vonatkozóan

a) a szerencsejáték szervezésére irányuló koncessziós szerződés megkötésére irányuló koncessziós pályázati kiírás alapján pályázatot nyújtott be, vagy

b) a koncessziós szerződés Ktv. 10/C. § (1) bekezdés b) pontja alapján az e törvény szerinti megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül történő megkötésére irányuló ajánlattételi felhívás alapján ajánlatot tett.

(5)489 Ha a (4) bekezdés szerinti koncessziós pályázati vagy ajánlattételi eljárás eredményeként a korábbi engedély szerinti tevékenységre vonatkozóan a korábbi koncesszió jogosulttal jön létre koncessziós szerződés, az engedélyes a koncessziós szerződés hatálybalépését követő hat hónapon belül köteles a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelmet benyújtani a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A kérelem benyújtásának elmulasztása esetén a korábbi engedély a koncessziós szerződés hatálybalépését követő hatodik hónap utolsó napján hatályát veszti.

(6)490 Ha a (4) bekezdés szerinti koncessziós pályázati vagy ajánlattételi eljárás eredményeként a korábbi engedély szerinti tevékenységre vonatkozóan nem a korábbi koncesszió jogosulttal jön létre koncessziós szerződés, a korábbi engedély a koncessziós szerződés hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti, melynek időpontját a szerencsejáték-felügyeleti hatóság állapítja meg a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv tájékoztatása alapján.

40/B. §491 A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.2.) 295. §-ával megállapított 1. § (3) bekezdés c) pontját, 6. § (4) és (5) bekezdését, valamint 37. § 30. pontját a Módtv.2. hatályba lépését492 követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

40/C. §493 E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 7/A. § (1) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

40/D. §494 A szerencsejáték-felügyeleti hatóság és az állami adó- és vámhatóság közötti adatátadás kiépítéséig, de legkésőbb 2018. június 30-ig a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a hatósági feladatellátáshoz szükséges mértékig használhatja az állami adó- és vámhatóság informatikai rendszereit és hozzáférhet az informatikai rendszerekben tárolt azon adatokhoz (ideértve az adó- és vámtitkot is), amelyek törvényben meghatározott feladatai ellátáshoz szükségesek.

40/E. §495 (1) A 40/D. §-ban meghatározott átmeneti időszakot követően az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot az adó- és vámtitkot képező adatról vagy információról, ha az a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hatósági feladatának ellátásához szükséges.

(2) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) módosított 3. § (2) és (2c) bekezdését, 4. § (1) bekezdését, valamint a Módtv4.-gyel megállapított 3. § (2d) bekezdését az e rendelkezések hatálybalépésekor496 folyamatban levő koncessziós pályázati és ajánlattételi eljárásokban is alkalmazni kell.

Az Európai Unió jogának való megfelelés497

40/F. §498 E törvény 2. § (4) és (8) bekezdése, 7/A. § (7) és (8) bekezdése, 7/B. § (3)–(6) bekezdése és 7/C. § (1) és (2) bekezdése a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

Jogszabály tervezetének egyeztetése499

41. §500 Az e törvény 1. § (3) bekezdés e) pontja, 2. § (1) bekezdése, 26. § (3) és (4) bekezdése, 29/C–29/L. §-a, 37. § 21., 27–29. pontja, 36/G–36/J. §-a tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Melléklet az 1991. évi XXXIV. törvényhez501

1

A kihirdetés napja: 1991. augusztus 16.

2

A preambulum a 2012: CXLIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 1. § (2) bekezdése a 2012: CXLIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

4

Az 1. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CLIX. törvény 28. § b) pontja szerint módosított szöveg.

5

Az 1. § (3) bekezdés b) pontját a 2012: CXLIV. törvény 10. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

6

Az 1. § (3) bekezdés c) pontja a 2014: XVI. törvény 295. § (1) bekezdésével megállapított, a 2015: CXXXIX. törvény 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.

7

Az 1. § (3) bekezdés d) pontja a 2010: V. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

8

Az 1. § (3) bekezdés e) pontját újonnan a 2013: CXXVI. törvény 1. §-a iktatta be.

9

Az 1. § (3) bekezdés f) pontját a 2011: CLVI. törvény 393. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § a) pontja.

10

Az 1. § (3) bekezdés g) pontját a 2011: CLVI. törvény 393. § (2) bekezdése iktatta be.

11

Az 1. § (4) bekezdését a 2001: LXXV. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: LXXXIV. törvény 27. §-ának (4) bekezdése, a 2011: CLVI. törvény 396. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

12

Az 1. § (5) bekezdését a 2001: LXXV. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: LXXXIV. törvény 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2016: XCVII. törvény 8. §-a, a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja, a 2021: XXXII. törvény 38. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 31–34. §-át.

13

Az 1. § (5a) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be.

14

Az 1. § (5b) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be.

15

Az 1. § (5c) bekezdését a 2015: CXCII. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be.

16

Az 1. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CXCII. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

17

Az 1. § (6a) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CXCII. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított, a 2017: CLIX. törvény 28. § a) pontja szerint módosított szöveg.

18

Az 1. § (6b) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CXCII. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított, a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

19

Az 1. § (6c) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

20

Az 1. § (6d) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.

21

Az 1. § (6d) bekezdés a) pontja a 2015: CXCII. törvény 25. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

22

Az 1. § (7) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: CLIX. törvény 29. § a) pontja.

23

Az 1. § (7a) bekezdését újonnan a 2015: CXCII. törvény 25. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: LXXVI. törvény 19. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

24

Az 1. § (7b) bekezdését újonnan a 2015: CXCII. törvény 25. § (4) bekezdése iktatta be.

25

Az 1. § (7c) bekezdését a 2015: CXCII. törvény 25. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: XXXII. törvény 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 31–34. §-át.

27

Az 1. § (9) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be.

28

Az 1. § (10) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be.

29

Az 1. § (11) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be.

30

Az 1. § (12) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be.

31

Az 1/A. §-t a 2017: CLIX. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be.

32

Az 1/B. §-t a 2017: CLIX. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be.

33

Az 1/B. § (2) bekezdése a 2021: XXXII. törvény 38. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 31–34. §-át.

34

A 2. § (1) bekezdése a 2013: CXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

35

A 2. § (2) bekezdése a 2013: LXXXIV. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. és 3. pontja szerint módosított szöveg.

36

A 2. § (2a) bekezdését a 2011: CXXV. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CXCII. törvény 26. §-ával megállapított, a 2017: CLIX. törvény 28. § d) pontja szerint módosított szöveg.

37

A 2. § (3) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

38

A 2. § (4) bekezdés b) pontja a 2020: LXXVI. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

39

A 2. § (4) bekezdésének c) pontját az 1999: CXXv. törvény 94. §-a (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

40

A 2. § (4) bekezdés d) pontja a 2020: LXXVI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

41

A 2. § (4) bekezdésének e) és f) pontját az 1999: CXXv. törvény 94. §-a (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

42

A 2. § (4) bekezdésének i) pontját az 1995: XLVIII. törvény 27. § -a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

43

A 2. § (5) bekezdését az 1999: CXXV. törvény 84. §-ának (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatta. A 2. § (5) bekezdése a 2020: LXXVI. törvény 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

44

A 2. § új (6) bekezdését a 2001: LXXV. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg a korábbi (6) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva. A 2. § (6) bekezdése a 2006: LXI. törvény 255. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

45

A 2. § (6) bekezdésének a) pontja a 2006: LXI. törvény 255. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

46

A 2. § (6) bekezdés b) pontja a 2013: CCLII. törvény 137. § a) pontja szerint módosított szöveg.

47

A 2. § (6) – eredeti (5) – bekezdésének számozását a 2001: LXXV. törvény 27. § (2) bekezdése (7) bekezdésre változtatta. A 2. § (7) bekezdése a 2013: XXXVII. törvény 48. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

48

A 2. § (7a) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2019: CX. törvény 7. §-ával megállapított, a 2020: CLXVIII. törvény 10. § a) és c) pontja szerint módosított szöveg.

50

A 2. § (9) bekezdését a 2013: XXXVII. törvény 48. § (2) bekezdése iktatta be.

51

A 3. § az 1995: XLVIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

52

A 3. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2014: LXXIV. törvény 311. § (1) bekezdésével megállapított, a 2015: CXXXIX. törvény 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.

53

A 3. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: LXXXIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

54

A 3. § (1a) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 311. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CXXXIX. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

55

A 3. § (1b) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

56

A 3. § (2) bekezdése a 2020: CLXXIII. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

57

A 3. § (2) bekezdés b) pontja a 2021: XXXII. törvény 38. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 31–34. §-át. [E módosító törvény 38. § (7) bekezdés c) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért” szövegrész helyébe a „szerencsejáték-szabályozásért” szöveg lép, nem vezethető át.]

58

A 3. § (2a) bekezdését a 2016: CXXV. törvény 310. §-a iktatta be, szövege a 2021: XXXII. törvény 38. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 31–34. §-át.

59

A 3. § (2b) bekezdését a 2017: LXXII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XLI. törvény 252. § (1) bekezdésével megállapított, a 2021: XXXII. törvény 38. § (7) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 31–34. §-át.

60

A 3. § (2c) bekezdését a 2019: CXIV. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2020: CLXXIII. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

61

A 3. § (2c) bekezdés b) pontja a 2021: XXXII. törvény 38. § (7) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 31–34. §-át.

62

A 3. § (2d) bekezdését a 2020: CLXXIII. törvény 11. § (3) bekezdése iktatta be.

63

A 3. § (3) bekezdése a 2014: XXXII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

64

A 4. § (1) bekezdése a 2020: CLXXIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

65

A 4. § (3) bekezdése a 2020: CLXXIII. törvény 14. §-a szerint módosított szöveg.

66

A 4. § (3a) bekezdését a 2020: LXXVI. törvény 9. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CLXXIII. törvény 14. §-a szerint módosított szöveg.

67

A 4. § (3b) bekezdését a 2020: LXXVI. törvény 9. § (1) bekezdése iktatta be.

68

A 4. § (6) bekezdését a 2013: CLXXXV. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2020: LXXVI. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított, a 2020: CLXXIII. törvény 14. §-a szerint módosított szöveg.

69

Az 5. § (1) bekezdése a 2013: CLXXXV. törvény 5. §-ával megállapított, a 2020: CLXXIII. törvény 14. §-a szerint módosított szöveg.

70

Az 5. § (2) bekezdése a 2020: LXXVI. törvény 19. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

71

A 6. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 5. §-ával megállapított, a 2020: CIV. törvény 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

72

A 6. § (2) bekezdését újból hatályon kívül helyezte a 2013: XXXVII. törvény 62. §-a, újonnan a 2014: LXXIV. törvény 312. §-a iktatta be.

73

A 6. § (3) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 75. §-a iktatta be.

74

A 6. § (4) bekezdését a 2014: XVI. törvény 295. § (2) bekezdése iktatta be.

75

A 6. § (4a) bekezdését a 2020: CIV. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be.

76

A 6. § (5) bekezdését a 2014: XVI. törvény 295. § (2) bekezdése iktatta be.

78

A 7/A. §-t a 2005: LXXXIV. törvény 7. §-a iktatta be, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.

79

A 7/A. § (1) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 27. § (3) bekezdésével megállapított, a 2021: XXXII. törvény 38. § (7) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 31–34. §-át.

80

A 7/A. § (2) bekezdését a 2020: LXXVI. törvény 20. § (1) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.

81

A 7. § (2a) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (3) bekezdése iktatta be.

82

A 7/A. § (2b) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (3) bekezdése iktatta be.

83

A 7/A. § (3) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 27. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

84

A 7/A. § (4) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 27. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

85

A 7/A. § (5) bekezdését újonnan a 2016: CXXV. törvény 311. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: CLIX. törvény 29. § b) pontja.

86

A 7/A. § (6) bekezdése a 2019: CXIX. törvény 55. §-ával megállapított szöveg.

87

A 7/A. § (7) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXIX. törvény 55. §-ával megállapított szöveg.

88

A 7/A. § (8) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXIX. törvény 55. §-ával megállapított szöveg.

89

A 7/A. § (9) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

90

A 7/A. § (9) bekezdés a) pontja a 2017: L. törvény 20. § b) pontja szerint módosított szöveg.

91

A 7/A. § (9) bekezdés b) pontja a 2017: L. törvény 20. § b) pontja szerint módosított szöveg.

92

A 7/A. § (9) bekezdés c) pontja a 2017: L. törvény 20. § b) pontja szerint módosított szöveg.

93

A 7/B. §-t a 2017: CLIX. törvény 27. § (5) bekezdése iktatta be.

94

A 7/B. § (3) bekezdés e) pontja a 2020: LXXVI. törvény 19. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

95

A 7/B. § (4) bekezdése a 2019: CXIX. törvény 56. §-ával megállapított, a 2020: LXXVI. törvény 19. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

96

A 7/B. § (5) bekezdése a 2020: LXXVI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

97

A 7/B. § (6) bekezdése a 2020: LXXVI. törvény 19. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

98

A 7/C. §-t a 2017: CLIX. törvény 27. § (5) bekezdése iktatta be.

99

A 7/C. § (1) bekezdése a 2020: LXXVI. törvény 19. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

100

A 7/C. § (2) bekezdése a 2019: CXIX. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

101

A 8. § (1) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 78. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

102

A 8. § (2) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

103

A 8. § (3) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 78. § (2) bekezdésével megállapított, a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. és 3. pontja szerint módosított szöveg.

104

A 8. § (4) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 137. § b) pontja szerint módosított szöveg.

105

A 8. § (5) bekezdése a 2021: XXXII. törvény 38. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 31–34. §-át.

106

A 8/A. §-t a 2017: LXXII. törvény 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: CXXV. törvény 296. §-a.

107

A 8/B. §-t a 2017: CLIX. törvény 27. § (7) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXIV. törvény 5. § a) pontja.

108

A 9. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.

109

A 9. § (2) bekezdése a 2010: V. törvény 3. §-ával megállapított, a 2012: CXLIV. törvény 10. § c) pontja, a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

110

A 9. § (3) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

111

A 10. § (1) bekezdése a 2011: CXXV. törvény 21. §-ával megállapított, a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja, a 2020: CLXVIII. törvény 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.

112

A 10. § (3) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

113

A 11. § a 2005: LXXXIV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.

114

A 11. § (1) bekezdését a 2017: L. törvény 20. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

115

A 11. § (1a) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 393. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § d) pontja.

116

A 11. § (2) bekezdését a 2017: L. törvény 20. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

117

A 11. § (3) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 394. §-a hatályon kívül helyezte.

118

A 11. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

119

A 11. § (6) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 394. §-a hatályon kívül helyezte.

120

A 11. § (7) bekezdését a 2021: XXXII. törvény 38. § (8) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 31–34. §-át.

121

A 11. § (7a) bekezdését a 2014: XXXIII. törvény 31. § (1) bekezdése iktatta be.

122

A 11. § (7b) bekezdését a 2014: XXXIII. törvény 31. § (1) bekezdése iktatta be.

123

A 11. § (8) bekezdése a 2014: XXXIII. törvény 33. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

124

A 11. § (10) bekezdése a 2014: XXXIII. törvény 33. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

125

A 11. § (10a) bekezdését a 2015: LXXII. törvény 34. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. és 3. pontja szerint módosított szöveg.

126

A 11. § (11) bekezdését a 2014: XXXIII. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. és 3. pontja szerint módosított szöveg.

127

A 12. § (1) bekezdése a 2020: CLXVIII. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

128

A 12. § (2) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 11. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2020: CLXVIII. törvény 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.

129

A 12. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 10. §-ának (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2020: CLXVIII. törvény 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.

130

A 12. § (3) bekezdés a) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 387. §-ával megállapított szöveg.

131

A 12. § (3) bekezdés b) pontja a 2015: CXCII. törvény 27. §-ával megállapított, a 2020: LXXVI. törvény 19. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

132

A 12. § (3) bekezdésének c) pontja a 2010: V. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: CXLIV. törvény 10. § f) pontja, a 2015: CXCII. törvény 30. § b) pontja szerint módosított szöveg.

133

A 12. § (3) bekezdés d) pontja a 2011: CXXV. ttörvény 22. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: CXCII. törvény 30. § c) pontja szerint módosított szöveg.

134

A 12. § (4) bekezdését újonnan a 2017: CLIX. törvény 27. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CLXVIII. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

135

A 12. § (4a) bekezdését a 2020: CLXVIII. törvény 9. § (3) bekezdése iktatta be.

138

A 12. § (7) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 10. §-ának (3) bekezdésével megállapított, a 2020: CLXVIII. törvény 10. § b) és d) pontja szerint módosított szöveg.

139

A 13. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 11. §-ának (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2017: LXXII. törvény 7. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

140

A 13. § (1) bekezdés e) pontját újonnan a 2011: CXXV. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXXII. törvény 7. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

141

A 13. § (1) bekezdésének f) pontját a 2006: LXI. törvény 255. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXVI. törvény 30. § (5) bekezdése iktatta be.

142

A 13. § (2) bekezdése a 2006: LXI. törvény 210. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg, záró szövegrészét a 2012: CXLIV. törvény 10. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

143

A 13. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: CXXV. törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított, a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

144

A 13. § (2) bekezdés e) pontját a 2011: CLXVI. törvény 30. § (6) bekezdése iktatta be.

145

A 13. § (2a) bekezdését a 2012: CXLIV. törvény 3. §-a iktatta be. [A 13. § (2a) bekezdésében a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontjával elrendelt módosítás, amely szerint az „Az állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „A szerencsejáték-felügyeleti hatóság” szöveg lép, nem vezethető át.]

146

A 13. § új (3) bekezdését a 2003: XV. törvény 19. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(4) bekezdés számozását (4)–(5) bekezdésre változtatta. A 13. § (3) bekezdése a 2017: LIII. törvény 83. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja, a 2020: CLXVIII. törvény 10. § e) pontja szerint módosított szöveg.

147

A 13. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: XV. törvény 19. § (4) bekezdése.

148

A 13. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: XV. törvény 19. § (4) bekezdése. A 13. § (5) bekezdése a 2016: CXXV. törvény 316. § a) pontja, a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. és 3. pontja szerint módosított szöveg.

150

A 13. § (7) bekezdését a 2011: CXXV. törvény 23. § (4) bekezdése iktatta be, a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. és 3. pontja szerint módosított szöveg.

151

A 3. alcímet (13/A–13/D. §) a 2011: CXCIII. törvény 170. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § h) pontja.

152

A 13/A. §-t újonnan a 2016: XCVII. törvény 1. §-a iktatta be.

153

A 13/B. §-t újonnan a 2016: XCVII. törvény 2. §-a iktatta be.

154

A 13/B. § (1) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

155

A 13/B. § (2) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

156

A 13/C. §-t újonnan a 2019: CXIV. törvény 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: XXXII. törvény 38. § (8) bekezdés b) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 31–34. §-át.

157

A 13/E. §-t a 2012: LXIX. törvény 8. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § h) pontja.

158

A 14. § a 2005: LXXXIV. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

159

A 14. § c) pontját a 2012: CXLIV. törvény i) pontja hatályon kívül helyezte.

160

A 14. § d) pontja a 2015: CXXXIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

161

A 14. § f) pontját a 2010: V. törvény 7. §-a iktatta be.

162

A 14. § g) pontját újonnan a 2013: CXXVI. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

163

A 14. § h) pontját a 2011: CLVI. törvény 393. § (8) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény i) pontja.

164

A 15. § (2) bekezdése a 2018: XLI. törvény 252. § (2) bekezdésével megállapított, a 2021: XXXII. törvény 38. § (7) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 31–34. §-át.

165

A 16. § a 2020: LXXVI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

166

A 16/A. §-t a 2017: CLIX. törvény 27. § (9) bekezdése iktatta be.

167

A 17. § (2) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 462. §-a hatályon kívül helyezte.

168

A 17. § (3) bekezdését a 2014: XXXIII. törvény 34. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

169

A 18. § (1) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 2. és 3. pontja szerint módosított szöveg.

170

A 18. § (2) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 2. és 9. pontja szerint módosított szöveg.

171

A 19. § (1) bekezdése a 2014: XXXIII. törvény 33. § 4. pontja, a 2017: LXXII. törvény 7. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

172

A 20. § a) pontja a 2020: LXXVI. törvény 19. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

173

A 20. § c) pontját az 1995: XLVIII. törvény 27. § -a (4) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

174

A 21. § a 2020: LXXVI. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

175

A 23. § (2) bekezdése a 2014: XXXIII. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

176

A 23. § (3) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (10) bekezdése iktatta be.

177

A 23. § (4) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (10) bekezdése iktatta be.

178

A 23. § (5) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (10) bekezdése iktatta be.

179

A 23/A. §-t a 2017: CLIX. törvény 27. § (11) bekezdése iktatta be.

180

A 24. § (1) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

181

A 24. § (3) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 14. §-a iktatta a szövegbe.

182

A 24. § (4) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2001: LXXV. törvény 27. § (4) bekezdésével megállapított, a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

183

A 24/A. §-t a 2017: CLIX. törvény 27. § (12) bekezdése iktatta be.

184

A 25. § (2) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 27. §-a (4) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

185

A 26. § (1) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 15. §-ával megállapított, a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

186

A 26. § (1a) bekezdését a 2011: CXXV. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § j) pontja.

187

A 26. § (1b) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 393. § (10) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § j) pontja.

188

A 26. § (1c) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 170. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § j) pontja.

189

A 26. § (2) bekezdését a 2012: CXLIV. törvény 10. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

190

A 26. § (3) bekezdése a 2013: CCXV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

191

A 26. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CXVI. törvény 89. §-a iktatta be, szövege a 2012: CXLIV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

192

A 26. § (5) bekezdését a 2012: CXLIV. törvény 10. § k) pontja hatályon kívül helyezte.

193

A 26. § (6) bekezdését az 1999: CXXv. törvény 94. §-a (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

194

A 26. § (7)–(10) bekezdését a 2012: CXLIV. törvény 10. § k) pontja hatályon kívül helyezte.

195

A 26. § (11) bekezdését a 2019: CXIV. törvény 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

196

A 26. § (12) bekezdését a 2012: CXLIV. törvény 10. § l) pontja hatályon kívül helyezte.

197

A 26. § (13) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 27. §-a (4) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § l) pontja.

198

A 26. § (14) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § l) pontja.

199

A 26. § (15) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § l) pontja.

200

A 26. § (16) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § l) pontja.

201

A 26. § (17) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § l) pontja.

202

A 26. § (18) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXV. törvény 31. §-a.

203

A 26. § (19) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXIV. törvény 5. § b) pontja.

204

A 26. § (20) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 330. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § m) pontja.

205

A 26. § (21) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 194. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § m) pontja.

206

A 26. § (22) bekezdését a 2011: CXXV. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § m) pontja.

207

A 26. § (23) bekezdését a 2011: CXXV. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § m) pontja.

208

A 26. § (24) bekezdését a 2011: CXXV. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCIII. törvény 170. § (12) bekezdés 2. pontja.

209

A 26. § (25) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 393. § (13) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § m) pontja.

210

A 26/A. §-t az 1995: XLVIII. törvény 16. §-a iktatta be, első mondata a 2007: CXXVI. törvény 331. §-ával megállapított szöveg, második mondatát a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

211

A 26/B. §-t a 2006: LXI. törvény 212. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § n) pontja.

212

A 27. §-t megelőző alcím a 2005: LXXXIV. törvény 27. § (3) bekezdésének második francia bekezdésével megállapított szöveg.

213

A 27. § a 2005: LXXXIV. törvény 15. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján e módosító törvény eljárási rendelkezéseit a 2005. november 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni; az ekkor már működő játékkaszinókra vonatkozó eljárási rendelkezések tekintetében lásd e bekezdés rendelkezéseit.

214

A 27. § (1) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

215

A 27. § (3) bekezdése a 2010: V. törvény 8. §-ával megállapított, a 2014: LXXIV. törvény 315. § 2. pontja, a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

216

A 27. § (4) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

217

A 27. § (5) bekezdését a 2020: LXXVI. törvény 20. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

218

A 27. § (6) bekezdését a 2020: LXXVI. törvény 20. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

219

A 27. § (7) bekezdését a 2020: LXXVI. törvény 20. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

220

A 27. § (8) bekezdése a 2018: XLI. törvény 252. § (3) bekezdésével megállapított, a 2021: XXXII. törvény 38. § (7) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 31–34. §-át.

221

A 27. § (9) bekezdése a 2006: LXI. törvény 213. § (2) bekezdésével megállapított, a 2008: XLVII. törvény 33. §-a, a 2012: CXLIV. törvény 10. § o) pontja szerint módosított szöveg.

222

A 27. § (10) bekezdését újonnan a 2017: LIII. törvény 83. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 28. § g) pontja szerint módosított szöveg.

223

A 27. § (12) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 333. §-a iktatta be, szövege a 2020: CLXXIII. törvény 14. §-a szerint módosított szöveg.

224

A 27. § (13) bekezdését a 2013: CCXV. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2020: LXIX. törvény 19. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

225

A 27/A.§ -t az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (4) bekezdése iktatta be.

226

A 27/A. § (2) bekezdése a 2001: XCIII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

227

A 27/B. §-t a 2017: CLIX. törvény 27. § (13) bekezdése iktatta be.

228

A 27/B. § (2) bekezdés g) pontját a 2021: XXXII. törvény 38. § (8) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 31–34. §-át.

229

A 27/B. § (3) bekezdését a 2021: XXXII. törvény 38. § (5) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 31–34. §-át.

230

A 27/C. §-t a 2017: CLIX. törvény 27. § (14) bekezdése iktatta be.

231

A 27/D. §-t a 2017: CLIX. törvény 27. § (14) bekezdése iktatta be.

232

A 27/E. §-t a 2017: CLIX. törvény 27. § (14) bekezdése iktatta be.

233

A 27/F. §-t a 2017: CLIX. törvény 27. § (14) bekezdése iktatta be.

234

A 28. § (3) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

235

A 28. § (4) bekezdése az 1998: XC. törvény 75. §-ának (7) bekezdésével megállapított, a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

236

A 28/A. §-t az 1997: XCIX. törvény 3. §-a iktatta a szövegbe.

237

A 28/A. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

238

A 28/A. § (3) bekezdését újonnan a 2017: LIII. törvény 83. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: LXXVI. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

239

A 28/A. § (4) bekezdése az 1998: XC. törvény 75. §-ának (6) bekezdése, valamint a 2005: LXXXIV. törvény 27. § (3) bekezdésének harmadik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

240

A 28/A. § (5) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 16. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CXXXI. törvény 79. §-ával megállapított szöveg.

241

A 28/A. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 16. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: LXXVI. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított, a 2021: XXXII. törvény 38. § (8) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 31–34. §-át.

242

A 28/A. § (7) bekezdését a 2015: LXXII. törvény 35. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

243

A 28/B. §-t a 2017: CLIX. törvény 27. § (15) bekezdése iktatta be.

245

A 29. § (2) bekezdését a 2021: XXXII. törvény 38. § (8) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 31–34. §-át.

246

A 29. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 17. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

247

A 29/A. §-t, valamint alcímét az 1995: XLVIII. törvény 18. §-a iktatta a szövegbe.

248

A 29/A. § (1) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

249

A 29/A. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a szerint a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

250

A 29/A. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 32. és 33. §-a, a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. és 6. pontja szerint módosított szöveg.

251

A 29/A. § (3a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

252

A 29/A. § (4) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

253

A 29/A. § (6) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (15) bekezdése iktatta be.

254

A 29/A. § (7) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (15) bekezdése iktatta be.

255

A 29/A. § (8) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (15) bekezdése iktatta be.

256

A 29/B. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: V. törvény 9. §-a iktatta be.

257

A 29/B. § (2) bekezdése a 2011: CXXV. törvény 31. §-a szerint módosított szöveg.

258

A 29/B. § (6) bekezdése a 2012: CXLIV. törvény 6. §-ával megállapított, a 2013: CXXXIII. törvény 32. §-a szerint módosított szöveg.

259

A 29/B. § (8) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

260

A 29/B. § (9) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 2. és 3. pontja szerint módosított szöveg.

261

A 29/B. § (10) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

262

A 29/B. § (11) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 29. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

263

A 29/B. § (12) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

264

A 29/B. § (13) bekezdését a 2017: LIII. törvény 83. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 28. § h) pontja szerint módosított szöveg.

265

A 29/B. § (14) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (16) bekezdése iktatta be.

266

A 29/B. § (15) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (16) bekezdése iktatta be.

267

A 29/B. § (16) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (16) bekezdése iktatta be.

268

Az 5. cím (29/C–29/L. §) a 2013: CXXVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

269

A 29/C. §-t a 2011: CXXV. törvény 25. §-a iktatta be, szövege a 2020: LXXVI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

270

A 29/D. § a 2014: LXXIV. törvény 313. §-ával megállapított, a 2015: CXXXIX. törvény 11. § a) pontja szerint módosított szöveg.

271

A 29/E. § (1)–(2) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 11. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

272

A 29/E. § (3) bekezdését a 2015: CXCII. törvény 31. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

273

A 29/F. § (1) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 27. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.

274

A 29/F. § (1a) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (18) bekezdése iktatta be.

275

A 29/F. § (1b) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (18) bekezdése iktatta be.

276

A 29/F. § (3) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

278

A 29/F. § (5) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (19) bekezdése iktatta be.

279

A 29/F. § (6) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (19) bekezdése iktatta be.

280

A 29/F. § (7) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (19) bekezdése iktatta be.

281

A 29/F. § (8) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (19) bekezdése iktatta be.

282

A 29/G. § (1) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

283

A 29/G. § (2) bekezdése a 2014: LXXIV. törvény 315. § 4. pontja, a 2015: CXXXIX. törvény 11. § d) pontja szerint módosított szöveg.

284

A 29/G. § (3) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

285

A 29/G. § (4) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

286

A 29/H. § (1) bekezdése a 2017: LIII. törvény 83. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

287

A 29/H. § (2) bekezdése a 2016: XCVII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított, a 2017: CLIX. törvény 28. § i) és j) pontja szerint módosított szöveg.

288

A 29/H. § (3) bekezdés a) pontja a 2015: CXCII. törvény 30. § d) pontja szerint módosított szöveg.

289

A 29/H. § (3a) bekezdését a 2016: XCVII. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.

290

A 29/H. § (3b) bekezdését a 2016: XCVII. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.

291

A 29/H. § (5) bekezdése a 2016: XCVII. törvény 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

292

A 29/I. § (1) bekezdés h) pontja a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

293

A 29/I. § (1) bekezdés i) pontja a 2015: CXXXIX. törvény 11. § e) pontja szerint módosított szöveg.

294

A 29/I. § (2) bekezdése a 2015: CXXXIX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

295

A 29/I. § (2a) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 6. §-a iktatta be.

296

A 29/J. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

297

A 29/J. § (1) bekezdés a) pontja a 2015: CXXXIX. törvény 11. § f) pontja szerint módosított szöveg.

298

A 29/J. § (1) bekezdés c) pontja a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

299

A 29/J. § (2) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

300

A 29/K. § (1) bekezdése a 2015: CXCII. törvény 30. § h) pontja, a 2017: LXXII. törvény 7. § 2. és 12. pontja szerint módosított szöveg.

301

A 29/K. § (3) bekezdését a 2015: CXCII. törvény 31. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

302

A Különös rendelkezések I. fejezet 6. címét (29/L–29/V. §) a 2015: CXXXIX. törvény 7. §-a iktatta be.

303

A 29/L. § (2) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja, a 2020: LXXVI. törvény 20. § (2) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

304

A 29/L. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 19. § e) pontja szerint módosított szöveg. [A 29/L. § (3) bekezdésének a 2020: LXIX. törvény 19. § 8. pontjával elrendelt módosítása, amely szerint az „az Szjtv. 27. § (5) és (6) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „megfizetendő” szöveg lép, nem vezethető át.]

305

A 29/N. § (1) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

306

A 29/O. § (1) bekezdés a) pontja a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

307

A 29/Q. § a 2017: CLIX. törvény 28. § k) pontja szerint módosított szöveg.

308

A 29/S. § (1) bekezdését a 2015: CXCII. törvény 31. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

309

A 29/U. § a 2017: CLIX. törvény 27. § (20) bekezdésével megállapított szöveg.

310

A 29/V. § a 2015: CXCII. törvény 30. § j) pontja szerint módosított szöveg.

311

A 30.§ (1) bekezdése az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg.

312

A 30. § (2) bekezdése a 2013: CCXV. törvény 3. §-ával megállapított, a 2017: LXXII. törvény 7. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

313

A 30. § (3) bekezdése a 2004: CXXXV. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 120. § (9) bekezdése alapján a bekezdés „Sorsjáték esetén a nyereményalap legalább 60%-át nyeremények céljára kell fordítani.” szövegrészét a 2005. január 1-jét követően engedélyezett sorsjátékokra kell alkalmazni.

314

A 30.§ (4) bekezdését az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (6) bekezdése iktatta be.

315

A 30.§ (5) bekezdését az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2001: LXXV. törvény 27. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

316

A 30/A. §-t az 1999: CXXV. törvény 84. §-ának (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XXXVII. törvény 48. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

317

A 30/A. § (1) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

318

A 30/A. § (3) bekezdését a 2015: LXXII. törvény 36. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

319

A 30/B. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: V. törvény 10. §-a iktatta be.

320

A 31. § (1) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

321

A 31. § (4) bekezdése a 2003: XCII. törvény 180. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

323

A 32. §-t megelőző alcím a 2011: CXXV. törvény 26. §-ával megállapított, a 2013: CXXVI. törvény 8. § b) pontja szerint módosított szöveg.

324

A 32.§ az 1999: CXXV. törvény 84.§-ának (8) bekezdésével megállapított szöveg.

325

A 32. § (1) bekezdése a 2004: CXXXV. törvény 84. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 120. § (9) bekezdése alapján a bekezdés „sorsjáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 30%-a,” szövegrészét a 2005. január 1-jét követően engedélyezett sorsjátékokra kell alkalmazni.

326

A 32. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

327

A 32. § (4) bekezdése a 2001: LXXV. törvény 27. § (9) bekezdésével megállapított és a 2006: CXXXI. törvény 158. § b) pontja szerint módosított szöveg.

328

A 32. § (5) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 30. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XXXII. törvény 3. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

329

A 32. § (6) bekezdését a 2014: XCII. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CCXIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

330

A 33. §-t megelőző alcím címe a 2012: CXLIV. törvény 9. § e) pontja szerint módosított szöveg.

331

A 33. §-t a 2012: CXLIV. törvény 10. § p) pontja hatályon kívül helyezte.

332

A 33/A. §-t az 1995: XLVIII. törvény 22. §-a iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 31. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

333

A 33/A. § (2) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

334

A 34. §-t megelőző alcím a 2010: V. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

335

A 34. §-t az 1999: CXXV. törvény 94. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: V. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be.

336

A 34. § (2) bekezdését a 2016: CXXV. törvény 316. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

337

A 35. §-t megelőző alcím a 2015: CXCII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

338

A 35. § a 2015: CXCII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

339

A III. fejezet 3. címét (35/A. §) a 2017: CLIX. törvény 27. § (21) bekezdése iktatta be.

340

A 35/A. § (3) bekezdés i) pontja a 2021: XXXII. törvény 38. § (7) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 31–34. §-át.

341

A 35/A. § (3) bekezdés l) pontját a 2019: CXIV. törvény 3. §-a iktatta be.

342

A 36. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIV. törvény 22. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2007: CXXVI. törvény 426. §-a, a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

343

A 36. § (1a) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (22) bekezdése iktatta be.

344

A 36. § (1b) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (22) bekezdése iktatta be.

345

A 36. § (1c) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (22) bekezdése iktatta be.

346

A 36. § (1d) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (22) bekezdése iktatta be.

347

A 36. § (1e) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (22) bekezdése iktatta be.

348

A 36. § (1f) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (22) bekezdése iktatta be.

349

A 36. § (1g) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (22) bekezdése iktatta be.

350

A 36. § (1h) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (22) bekezdése iktatta be.

351

A 36. § (2) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. és 4. pontja szerint módosított szöveg.

352

A 36. § (3) bekezdése a 2016: CXXV. törvény 312. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. és 4. pontja szerint módosított szöveg.

353

A 36. § (3a) bekezdését a 2016: CXXV. törvény 312. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. és 3. pontja szerint módosított szöveg.

354

A 36. § (3b) bekezdését a 2016: CXXV. törvény 312. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXXII. törvény 7. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

355

A 36. § (3c) bekezdését a 2016: CXXV. törvény 312. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. és 3. pontja, a 2017: CLIX. törvény 28. § l) pontja szerint módosított szöveg.

356

A 36. § (3d) bekezdését a 2016: CXXV. törvény 312. § (2) bekezdése iktatta be.

357

A 36. § (3e) bekezdését a 2016: CXXV. törvény 312. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja, a 2020: CLII. törvény 4. §-a szerint módosított szöveg.

358

A 36. § (3f) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (23) bekezdése iktatta be.

359

A 36. § (3g) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (23) bekezdése iktatta be.

360

A 36. § (3h) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (23) bekezdése iktatta be.

361

A 36. § (3i) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 27. § (23) bekezdése iktatta be.

363

A 36. § (5) bekezdését újonnan a 2013: XXXVII. törvény 48. § (5) bekezdése iktatta be, újból hatályon kívül helyezte a 2014: XXXIX. törvény 111. §-a.

364

A 36/A. §-t az 1995: XLVIII. törvény 24. §- a iktatta a szövegbe.

365

A 36/A. § (1) bekezdése a 2006: LXI. törvény 238. § (6) bekezdése, a 2017: CLIX. törvény 28. § n) pontja szerint módosított szöveg.

366

A 36/A. § (2) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 27. § (24) bekezdésével megállapított szöveg.

367

A 36/A. § (3) bekezdését a 2005: LXXXIV. törvény 23. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: XLVIII. törvény 40. § b) pontja.

368

A 36/B. §-t a 2006: LXI. törvény 216. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. és 3. pontja szerint módosított szöveg.

369

A 36/C. §-t megelőző alcímet a 2012: CLXXVIII. törvény 390. § (1) bekezdése iktatta be.

371

A 36/C. § (1) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

372

A 36/C. § (2) bekezdés e) pontja a 2015: CXCII. törvény 30. § k) pontja, a 2016: CXXV. törvény 315. § b) pontja szerint módosított szöveg.

373

A 36/C. § (2) bekezdés h) pontját a 2013: CXXVI. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XXXII. törvény 3. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

375

A 36/D. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 2017: LXXII. törvény 7. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

376

A 36/D. § (1) bekezdés d) pontját a 2013: CXXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

377

A 36/D. § (3) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

378

A 36/D. § (4) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

380

A 36/E. § (1) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

381

A 36/E. § (2) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

382

A 36/E. § (3) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. és 6. pontja szerint módosított szöveg.

383

A 36/F. §-t megelőző alcímet a 2012: CLXXVIII. törvény 390. § (2) bekezdése iktatta be.

385

A 36/F. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

386

A 36/F. § (1) bekezdés d) pontját a 2016: CXXV. törvény 313. §-a iktatta be.

387

A 36/F. § (3) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 27. § (25) bekezdésével megállapított szöveg.

388

A 36/F. § (4) bekezdése a 2019: CXIV. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

389

A 36/F. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: LXXII. törvény 7. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

390

A 36/F. § (5) bekezdés b) pontja a 2019: CXXVII. törvény 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.

391

A 36/F. § (6) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 27. § (26) bekezdésével megállapított szöveg.

392

A 36/F. § (7) bekezdését a 2017: L. törvény 20. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

393

A 36/F. § (8) bekezdése a 2019: CXIV. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

394

A 36/F. § (9) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

395

A 36/G. §-t megelőző alcímet a 2013: CXXVI. törvény 6. §-a iktatta be.

396

A 36/G. §-t a 2013: CXXVI. törvény 6. §-a iktatta be.

397

A 36/G. § (1) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

398

A 36/G. § (2) bekezdése a 2015: CXXXIX. törvény 10. § g) pontja, a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

399

A 36/G. § (3) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

400

A 36/G. § (4) bekezdését a 2017: L. törvény 20. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

401

A 36/H. §-t a 2013: CXXVI. törvény 6. §-a iktatta be.

402

A 36/H. § (1) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

404

A 36/I. §-t a 2013: CXXVI. törvény 6. §-a iktatta be.

405

A 36/I. § (1) bekezdése a 2015: CXCII. törvény 30. § l) pontja szerint módosított szöveg.

406

A 36/I. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

407

A 36/I. § (2) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 15. §-a szerint módosított szöveg.

408

A 36/J. §-t a 2013: CXXVI. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2016: XCVII. törvény 4. §-ával megállapított, a 2017: LXXII. törvény 7. § 3. pontja, a 2017: L. törvény 19. § g) pontja szerint módosított szöveg.

409

A 36/K. §-t a 2016: XCVII. törvény 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXIV. törvény 5. § c) pontja.

410

A 36/L. §-t megelőző alcímet a 2016: CXXV. törvény 314. §-a iktatta be.

411

A 36/L. §-t a 2016: CXXV. törvény 314. §-a iktatta be.

412

A 36/L. § (1) bekezdése a 2017: L. törvény 19. § h) pontja szerint módosított szöveg.

413

A 36/L. § (2) bekezdése a 2021: XXXII. törvény 38. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 31–34. §-át.

414

A 36/M. §-t megelőző alcímet a 2017: CLIX. törvény 27. § (27) bekezdése iktatta be.

415

A 36/M. §-t a 2017: CLIX. törvény 27. § (27) bekezdése iktatta be.

416

A 36/M. § (4) bekezdése a 2019: CXXVII. törvény 5. § b) pontja, a 2020: CLXVIII. törvény 10. § c) pontja szerint módosított szöveg.

417

A 37. § 1. pontja a 2008: LXXXI. törvény 195. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

418

A 37. § 2—4. pontja az 1997: XCIX. törvény 7. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2. pont az 1999: CXXV. törvény 94.§-a (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

419

A 37. § 2. pont 2.1. alpontját a 2011: CLXVI. törvény 30. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XCII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

420

A 37. § 2. pont 2.2. alpontját a 2011: CLXVI. törvény 30. § (10) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CLXXVIII. törvény 394. §-a.

421

A 37. § 7. pontja a 2006: IV. törvény 339. §-ával megállapított szöveg.

422

A 37. § 8. pontját az 1997: XCIX. törvény 7. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

423

A 37. § 9. pontja a 2001: LXXV. törvény 27. § (10) bekezdésével megállapított, a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

424

A 37. § 10. pontja az 1995: XLVIII. törvény 25. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

425

A 37. § 11. pontja a 2013: CLXXXV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

426

A 37. § 14. pontja a 2008: LXXXI. törvény 195. § (2) bekezdésével megállapított, a 2017: LXXII. törvény 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

427

A 37. § 15. pontját az 1995: XLVIII. törvény 25. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

429

A 37. § 16. pontját az 1997: XCIX. törvény 7. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

430

A 37. § 17. pontját a 2001: LXXV. törvény 27. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: LXXXIV. törvény 27. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

431

A 37. § 18. pontját a 2005: LXXXIV. törvény 24. §-a iktatta be, a 2015: CXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított, a 2016: CXXV. törvény 315. § c) pontja szerint módosított szöveg.

432

A 37. § 19. pontját a 2006: CXXXI. törvény 81. §-a iktatta be.

433

A 37. § 20. pontját a 2007: CXXVI. törvény 337. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § r) pontja.

434

A 37. § 21. pontját a 2007: CXXVI. törvény 337. §-a iktatta be, szövege a 2011: CXCIII. törvény 170. § (9) beekzdésével megállapított, a 2012: CXLIV. törvény 9. § f) pontja szerint módosított szöveg.

435

A 37. § 22. pontját a 2010: V. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2013: CXXVI. törvény 7. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

436

A 37. § 23. pontját a 2011: CXXV. törvény 28. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CXXVI. törvény 9. § c) pontja.

437

A 37. § 24. pontját a 2011: CXXV. törvény 28. §-a iktatta be.

438

A 37. § 25. pontját a 2011: CXXV. törvény 28. §-a iktatta be.

439

A 37. § 26. pontját a 2013: XXXVII. törvény 48. § (6) bekezdése iktatta be.

440

A 37. § a 27. pontját a 2013: CXXVI. törvény 7. § (4) bekezdése iktatta be.

441

A 37. § a 28. pontját a 2013: CXXVI. törvény 7. § (4) bekezdése iktatta be.

442

A 37. § a 29. pontját a 2013: CXXVI. törvény 7. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 27. § (28) bekezdésével megállapított szöveg.

443

A 37. § 30. pontját a 2013: CLXXXV. törvény 8. §-a iktatta be, szövege a 2020: LXXVI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

444

A 37. § 30. pont c) alpontja a 2020: CLXVIII. törvény 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.

445

A 37. § 30. pont e) alpontját a 2021: XXXII. törvény 38. § (8) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 31–34. §-át.

446

A 37. § 31. pontját a 2014: XXXII. törvény 3. § (9) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: CXXXIX. törvény 11. § h) pontja.

447

A 37. § 32. pontját a 2015: CXXXIX. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be.

448

A 38. § (1) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 81. pontja szerint módosított szöveg.

449

A 38. § (1a) bekezdését a 2015: CXXXIX. törvény 9. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 2021: XXXII. törvény 38. § (7) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 31–34. §-át.

457

A 38. § (1b) bekezdését a 2017: LXXII. törvény 6. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: XXXII. törvény 38. § (8) bekezdés g) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 31–34. §-át.

458

A 38. § (1c) bekezdését a 2020: LXXVI. törvény 16. §-a iktatta be, szövege a 2021: XXXII. törvény 38. § (7) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 31–34. §-át.

460

A 38. § (1d) bekezdését a 2020: LXXVI. törvény 16. §-a iktatta be.

461

A 38. § (2) bekezdése a 2018: XLI. törvény 252. § (6) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2021: XXXII. törvény 38. § (7) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 31–34. §-át.

463

A 38. § (2) bekezdés h) pontja a 2021: XXXII. törvény 38. § (8) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 31–34. §-át.

465

A 38. § (3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 81. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: X. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be.

467

A 38. § (4) bekezdését újonnan a 2017: LXXII. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXIV. törvény 5. § d) pontja.

468

A 39. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 81. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CXXV. törvény 30. §-a iktatta be.

469

A 40. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 81. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CXXV. törvény 30. §-a iktatta be.

470

A 40. § (3) bekezdését a 2012: CXLIV. törvény 10. § u) pontja hatályon kívül helyezte.

471

A 40. § (4) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 394. §-a ikattta be, szövege a 2011: CLXVI. törvény 30. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

472

A 40. § (5) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 170. § (10) bekezdése iktatta be.

473

A 40. § (6) bekezdését a 2012: LXIX. törvény 9. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLIV. törvény 10. § v) pontja.

474

A 40. § (7) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 392. § (1) bekezdése iktatta be.

475

A hatálybalépés időpontja 2013. január 1.

476

A 40. § (8) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 392. § (2) bekezdése iktatta be.

477

A 40. § (9) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 392. § (3) bekezdése iktatta be.

478

A 40/A. §-t a 2012: CXLIV. törvény 8. §-a iktatta be.

479

A 40/A. § (1) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 28. § o) pontja szerint módosított szöveg.

480

A hatálybalépés időpontja 2012. október 10.

481

A hatálybalépés időpontja 2012. október 10.

482

A hatálybalépés időpontja 2012. október 10.

483

A hatálybalépés időpontja 2012. október 10.

484

A hatálybalépés időpontja 2012. október 10.

485

A 40/A. § (3) bekezdését a 2020: LXXVI. törvény 17. §-a iktatta be.

486

A hatálybalépés időpontja 2020. július 15.

487

A 40/A. § (4) bekezdését a 2020: LXXVI. törvény 17. §-a iktatta be.

488

A hatálybalépés időpontja 2020. július 15.

489

A 40/A. § (5) bekezdését a 2020: LXXVI. törvény 17. §-a iktatta be.

490

A 40/A. § (6) bekezdését a 2020: LXXVI. törvény 17. §-a iktatta be, szövege a 2020: CLXXIII. törvény 14. §-a szerint módosított szöveg.

491

A 40/B. §-t a 2014: XVI. törvény 295. § (4) bekezdése iktatta be.

492

A hatálybalépés időpontja 2014. február 25.

493

A 40/C. §-t a 2016: CXXI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

494

A 40/D. §-t a 2017: CLIX. törvény 27. § (30) bekezdése iktatta be.

495

A 40/E. §-t a 2017: CLIX. törvény 27. § (30) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CLXXIII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

496

A hatálybalépés időpontja 2020. december 25.

497

A 40/F. §-t megelőző alcímet a 2019: CXIX. törvény 58. §-a iktatta be.

498

A 40/F. §-t a 2019: CXIX. törvény 58. §-a iktatta be, szövege a 2020: LXXVI. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

499

A 41. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 81. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLVI. törvény 395. §-a iktatta be.

500

A 41. § a 2011: CLXVI. törvény 30. § (12) bekezdésével megállapított, a 2013: CXXVI. törvény 8. § c) pontja szerint módosított szöveg.

501

A mellékletet a 2005: LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdésének második francia bekezdése hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére