• Tartalom

GK BH 1991/359

GK BH 1991/359

1991.09.01.
Az SZMGSZ rendelkezéseinek alkalmazása a fuvardíj téves kiszámítására és a téves kiszámítás miatt visszafizetésre kerülő összeg után járó kamat mértékére [SZMGSZ 15. cikk 5. §, 27. cikk 3. §, 35. cikk].
Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 548 000 Ft-ot és ennek a kifizetés napjáig járó 4%-os kamatát, továbbá 33 000 Ft perköltséget.
Az ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes Szombathely vasútállomáson egy vagonban küldeményt adott fel fuvarozásra Záhony, illetve szovjet rendeltetési állomásra. A fuvarlevél 4. rovatában a feladó hozzájárult a fuvardíj százalékos emeléséhez és a kerülő útirányhoz. E nyilatkozat alapján az alperes felszámította a fuvardíjat, a felszámított összeg helyett azonban 561 764 Ft-ot emelt le a felperestől. A különbözeti összeg visszafizetése elől a peren kívüli eljárásban az alperes elzárkózott, illetve a felperes felszólamlására érdemi választ nem adott. A felperes keresetében ezért a jogtalanul leemelt összeg és ennek évi 20%-os kamata, továbbá a perköltség megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes a követelés jogalapját és az összegszerűséget nem vitatta, s bár az eljárás során olyan nyilatkozatot tett, hogy a kereseti összeget már átutalta a felperesnek, ezt bizonyítani nem tudta. A bíróság ezért az elismerésre tekintettel marasztaló döntést hozott. A kamat tekintetében azonban az SZMGSZ Szabályzat alkalmazásával a kereseti kérelemtől eltérő évi 4%-os mértéket állapított meg.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, és annak részbeni megváltoztatásával évi 20%-os késedelmi kamat megfizetésére kérte az alperest kötelezni a Ptk. 355. §-ának (1) bekezdésében, valamint 360. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozva. Álláspontja szerint az alperes gondatlan magatartása kárt okozott a felperesnek, ezért az általános szabályok érvényesülnek a kamat mértéke tekintetében is.
Az alperes ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
A nem vitás tényállás szerint a perbeli fuvarozási szerződés a felek közt az SZMGSZ Szabályzat alapján jött létre, amelynek értelmében az alperesnek Szombathely feladási állomásról Záhony–Csap átmeneti állomáson keresztül a Szovjetunióba kellett az árut fuvarozni. Ilyenformán az SZMGSZ hatálya már a szombathelyi feladással megkezdődött.
Az SZMGSZ 35. cikke szerint ha ez a Megállapodás, a díjszabás, a Szolgálati utasítás és a többi szabályzat a szükséges rendelkezéseket nem tartalmazza, az egyes országokban érvényes belföldi jogszabályokat és utasításokat kell alkalmazni.
Az SZMGSZ 15. cikkének 5. §-a kimondja, hogy ha a díjszabást helytelenül alkalmazták vagy a költségeket hibásan számították fel, valamint a költségek be nem szedése esetében a hiányzó összeget utólag meg kell fizetni, a többletet pedig vissza kell téríteni.
A két rendelkezés összevetéséből következik, hogy a fuvardíj téves kiszámításáról, annak következményeiről az SZMGSZ tartalmaz rendelkezéseket. Nincs jogszabályi alap ezért arra, hogy az SZMGSZ rendelkezései mellett belföldi jogszabályok kerüljenek alkalmazásra.
Az SZMGSZ egyértelmű rendelkezést tartalmaz a tévesen kiszámított fuvardíj visszafizetéséről és annak kamatkövetkezményéről is, ez utóbbiról a 27. cikk 3. §-ában. Így az SZMGSZ alapján elbírálandó jogvitás ügyekben a kamatteher mindkét fél számára 4%-os mértékű.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Főv. Bír. 32. G. 46 474/1989. sz.; Legf. Bír. Gf. III. 30 325/ 1991. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére