GK BH 1991/363
GK BH 1991/363
1991.09.01.
A felszámolási eljárás befejezésekor a bíróság a zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján dönt a hitelezői igények kielégítéséről. A hitelezőket e címen megillető összegek kifizetése nem függeszthető fel a felszámolt cég által perbevitt, de még meg nem ítélt követelés beszámítására történő hivatkozás alapján [1986. évi 11. tvr. 4. § (1) bek. c) pont, 17. § (2) bek., 32. §].
A G., M. és V. Vállalat fa. (a továbbiakban: adós) és a G.–T. S. A. (a továbbiakban: hitelező) között 1987. júliusában 07/1987. szám alatt iktatva olyan tartalmú szerződés jött létre, melynek értelmében a hitelező elvállalta 83 db személygépkocsi anomália pontjainak javítását. A megrendelés alapján 29 személygépkocsi javítása elkészült, melynek az ellenértéke 148 021,82 USD volt. Az adós ellen 1988. szeptemberében felszámolási eljárás indult. A hirdetmény közzétételére 1988. november 11-én került sor. A hitelező a fent említett összegű követelését 839. szám alatt a bíróságon bejelentette. Az adós a követelés jogalapját és összegszerűségét elismerte ugyan, de beszámítással kívánt élni a követelt összeg erejéig.
Az elsőfokú bíróság 1224. sorszám alatti végzésében megállapította, hogy – a beszámítási igényt elfogadva – a hitelező követelése 103 062 USD.
A hitelező fellebbezésében a végzés megváltoztatását és ennek megfelelően annak megállapítását kérte, hogy követelése 148 021 USD. Álláspontja szerint a beszámítás jogi feltételei nem állnak fenn, tekintettel arra, hogy nem ugyanabból a jogviszonyból származó követelést kívánt az adós beszámítani.
Az adós észrevételeiben végül is ezt a tényt nem vitatta, azonban hivatkozott egy a Párizsi Választottbíróság előtt folyamatban levő eljárásra. Kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság akként rendelkezzen, hogy a hitelező a követelését ne kaphassa meg addig, amíg a választottbíróság határozatot nem hoz. Ezen eljárásban ugyanis különböző címen követeléseket kíván a hitelezővel szemben érvényesíteni.
A hitelező tagadta, hogy a választottbíróság előtt peresített követelések összefüggésben állanak a jelen hitelezői igénnyel.
A fellebbezés alapos.
A felszámolási eljárásról szóló módosított 1986. évi 11. tvr. (a továbbiakban: tvr.) 17. §-ának (2) bekezdése értelmében felszámolási eljárásban beszámításnak csak az ugyanabból a jogviszonyból eredő pénzkövetelés tekintetében van helye. Ezt a jogviszonyt az adós és hitelező között a 07/1987. szám alatt iktatott vállalkozási szerződés hozta létre.
Az adós sem vitatta, hogy követelése nem ugyanebből a jogviszonyból ered. Olyan egyéb jogviszonyra és ebből eredő követelésére hivatkozott, amely egy választottbírósági eljárás tárgyát képezi. Ez pedig a tvr. előbb említett rendelkezése alapján beszámításra nem kerülhet.
Nem alapos az adósnak a kifizetés felfüggesztésére irányuló kérelme. A tvr. 4. §-a (1) bekezdésének c) pontját figyelembe véve nincs a tvr.-ben olyan – az eljárásnak vagy egy részének felfüggesztésére vonatkozó – rendelkezése, amelynek alapján a kifizetés felfüggeszthető lett volna. A hitelezők követelésének kielégítéséről ugyanis a tvr. 32. §-a értelmében a zárómérleg elkészülte után, a vagyonfelosztási javaslat alapján az elsőfokú bíróság fog határozni.
Végül utal arra a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jelen eljárás tárgyát kizárólag az 1224. sz. végzéssel szemben előterjesztett fellebbezés képezi. Ennek keretében pedig nincs lehetőség a fellebbezés tárgyát nem érintő – az 1181. sz. végzésre vonatkozó – észrevétel elbírálására, miután a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 233. §-a, a 253. § (3) bekezdése és 259. §-a értelmében csak a fellebbezéssel megtámadott határozatot bírálhatja felül és azt is csak a fellebbezési kérelem korlátai között (Pp. 247. §).
A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. § alapján alkalmazandó 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és az adós beszámítási igényét elutasította.
(Legf. Bír. Gfpk. II. 30 460/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás