KK BH 1991/368
KK BH 1991/368
1991.09.01.
Az alapítvány alapítója nem lehet egyben az alapítvány képviselője; nincs akadálya azonban annak, hogy az alapítvány kezelő szerveként kijelölt kuratórium tagja legyen (Ptk. 74/C. §; KK 2. számú állásfoglalás).
L BH 91/9/368
Az alapító 1990. október 16-ám kérte a bíróságtól az 1990. október 15-én létrehozott alapítvány bírósági nyilvántartásba vételét. A kérelemhez csatolta az alapítvány alapító okiratát. Az alapító okirat szerint az alapítványi vagyon felett az Alapítványi Tanács (kuratórium) rendelkezik (7. pont). A kuratórium tagjai az Alapítványi Tanács elnöke, helyettes elnökei és a 11. pontban körülírt választott tagok (10. pont). Az Alapítványi Tanács elnöke az alapító (11. pont), aki a 9. pont értelmében az alapítvány képviselője is.
A megyei bíróság végzésével az alapítvány bírósági nyilvántartásba vételét elrendelte.
A jogerős végzés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt.
Az óvás alapos.
A Ptk 74/A. §-ának (1) bekezdése szerint az alapítvány jogi személy, amely a tartós közérdekű cél megvalósításához szükséges vagyonnal rendelkezik. A gazdasági forgalomban való részvétel szempontjából szükséges annak meghatározása, hogy ki és milyen módon jogosult a jogi személy nevében való eljárásra. A Ptk 29. § (3) bekezdése szerint a jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 12/1990. (VI. 13.) IM rendelet melléklete az alapítványok bírósági nyilvántartásába bevezetendő adatok között külön is feltünteti az alapítvány képviselőjének nevét és címét is. A Ptk 74/C. §-ának (1) bekezdése szerint az alapító az alapító okiratban kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány képviselője. Ezeknek a jogszabályi előírásoknak az összevetéséből következik, hogy az alapítvány nyilvántartásba vételéhez és az alapítványi vagyon kezeléséhez szükséges az alapítvány képviselőjének megjelölése.
Az alapító okirat 9. pontja az alapítvány képviselőjeként az Alapítványi Tanács elnökét, tehát az alapítót nevezi meg. Az alapító okirat 9. pontja tehát ellentétes a Ptk 74/C. §-ával. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 2. számú állásfoglalása ugyanis a Ptk 74/C. §-ának rendelkezésével kapcsolatban azt az iránymutatást tartalmazza, hogy az alapító egyben az alapítvány kezelője nem lehet. A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy ez az állásfoglalás nem zárja ki, hogy az alapító a kezelő szerv tagja legyen, és az alapítvány céljának megvalósítását közvetlenül figyelemmel kísérje és elősegítse. Az alapítvány kuratóriuma elnökből, két elnökhelyettesből és további 8 tagból áll. Az alapító okirat azt is lehetővé teszi, hogy a kuratórium további 5 köztiszteletben álló személyt is tagjai sorába válasszon. Nincs törvényes akadálya annak, hogy az alapító az ilyen széles körben összeállított kezelő szerv tagja - vagy mint azt a 10. pont tartalmazza, elnöke - legyen. Arra azonban a Ptk 74/C. §-a alapján nincs lehetősége, hogy az alapító okiratban az alapító saját magát az alapítvány képviselőjeként tüntesse fel. Ez - többek között - veszélyeztetheti a közérdekű célra elküldött - ez okból pénzügyi, adózási kedvezményekkel támogatott - alapítványi vagyonnak ilyen célra történő felhasználását.
A Ptk 74/B. §-ának (1) bekezdése szerint az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját. Az alapítvány céljára az árva, félárva, állami gondozott vagy egyéb, szociális helyzeténél fogva rászorult általános iskolás korú gyermekek támogatása. Az alapító okirat azonban nem rendelkezik az alapítvány céljára rendelt vagyon felhasználási módjáról (ösztöndíj, eseti segélyezés vagy egyéb formában). Az alapító okirat 8. pontja ellentmondást tartalmaz, mivel úgy rendelkezik, hogy az alapítvány nyitott, ahhoz bármely természetes vagy jogi személy csatlakozhat. A csatlakozás lehetőségét és feltételeit ugyanakkor a kuratórium 2/3-os szótöbbséggel határozza meg. A Legfelsőbb Bíróság hivatkozott állásfoglalása szerint a bíróságnak az alapítvány nyilvántartásba vételekor meg kell győződnie arról, hogy az alapítvány a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel-e, és a bejegyzés alapjául szolgáló okirat a törvényben meghatározott kellékeket tartalmazza-e. Ha az okirat a törvényben meghatározott feltételeknek nem felel meg, a szükséges kellékeket nem tartalmazza, úgy az alapító okiratot a bíróság hiánypótlásra adja vissza, azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben az alapító az okiratot ismét hiányosan nyújtja be, a bíróság a nyilvántartásba vételt meg fogja tagadni.
A megyei bíróság eljárása során nem észlelte, hogy az alapító okirat 9. pontja a Ptk 74/C. §-ába ütközik, az alapító a vagyon felhasználásának módjáról nem rendelkezett, és a 8. pont ellentmondó rendelkezést tartalmaz.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság végzését a Pp 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során a megyei bíróságnak a Legfelsőbb Bíróság iránymutatásának megfelelően az alapítót fel kell hívnia az alapító okirat hiányosságainak, ellentmondásainak megszüntetésére, és ezt követően az alapítvány nyilvántartásba vételéről a fentiek figyelembevételével kell határozni. (K. törv. II. 25 035/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás