37/1991. (VI. 27.) AB határozat
37/1991. (VI. 27.) AB határozat1
1991.06.27.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása iránt előterjesztett indítványok alapján meghozta a következő
határozatot.
A Alkotmánybíróság az 1990. évi LXXXII. törvénnyel módosított, a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 23/C. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó indítványt és megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasítja.
Az országos rendőrfőkapitánynak a megyei rendőrfőkapitány kinevezésére vonatkozó joga felfüggesztésére irányuló kérelmet az Alkotmánybíróság visszautasítja.
Az Alkotmánybíróság a rendőrfőkapitányi és a rendőrkapitányi beosztások betöltésének pályázati rendjéről szóló 27/1990. (XI. 21.) BM rendelet alkotmányosságának vizsgálatát ettől az ügytől elkülöníti és más, erre irányuló indítványokkal egyesített eljárásban végzi el.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
1. Bács-Kiskun megye Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés) 1991. február 26-ai ülésén elfogadott 26/1991/Kgy. határozatával úgy döntött, hogy az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi az 1990. évi LXXXII. törvénnyel módosított, a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 23/C. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására.
A közgyűlés álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezés sérti az Alkotmány helyi önkormányzatokra vonatkozó fejezetének szellemét és a 43. § (1) bekezdésében szereplő előírást az önkormányzatok alapjogainak egyenlőségéről. Az indítvány hivatkozott az Alkotmánynak az önkormányzatok alapjogait megállapító 44/A. § (1) bekezdésének a) pontjára és a 42. §-ára. A megyei főkapitány kinevezésével kapcsolatos önkormányzati jogosultságot a közgyűlés helyi közügynek és önkormányzati alapjognak tekintette, s azt sérelmezte, hogy az indítvánnyal támadott rendelkezés a megyei, megyei jogú városi és a fővárosi közgyűlés számára a rendőrfőkapitányok kinevezése előtt véleményezési jogot biztosít, míg a Tvr. 23/C. § (2) bekezdése a rendőrkapitányok kinevezéséhez a települési önkormányzatok egyetértését kívánja meg.
Az indítványozó szerint a különböző fokozatú önkormányzatok alkotmányosan deklarált egyenlőségét sérti, hogy a megyei közgyűlésnek csak véleményezési joga van akkor, amikor a települési önkormányzat az őt érintő kinevezésekkel összefüggésben egyetértési jogot gyakorolhat. Ezért a kifogásolt rendelkezés visszemenőleges hatályú megsemmisítését kezdeményezte, s kérte, hogy az Alkotmánybíróság függessze fel az országos rendőrfőkapitány ama jogának gyakorlását, amelynek alapján a megyei rendőrfőkapitányt a megyei közgyűlés egyetértése nélkül nevezheti ki.
2. Nógrád megye Közgyűlése [8/1991. (II. 14.) Kgy. határozata alapján] indítványában — a fentieken kívül — arra hivatkozott, hogy az eljárás alá vont előírások indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést tartalmaznak a megyei önkormányzatok terhére. A közgyűlés véleménye szerint ez a megkülönböztetés nem csupán indokolatlan és méltánytalan, hanem alkotmánysértő is.
3. Budapest Főváros főpolgármestere — a Fővárosi Közgyűlés 93/1991. határozata értelmében — az 1989. évi XXXII. törvény (ABtv.) 1. § b), valamint h) pontjára utalva kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását. A kifogásolt rendelkezés alkotmányellenességének utólagos megállapítása mellett az Alkotmány 43. § (2) bekezdése és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 3. §-a alapján a fővárosi önkormányzat jogainak az Alkotmánybíróság által történő védelmét is kérte. A főváros számára hátrányos megkülönböztetésnek tekintette, hogy a Tvr. kifogásolt előírása a fővárosi közgyűlés számára csak véleményezési jogot biztosít a rendőrfőkapitány kinevezése előtt. Kérelmében utalt arra, hogy az Ötv. 6. § (1) bekezdése, valamint 63. § (1) bekezdése szerint a fővárosi önkormányzat is települési önkormányzatnak minősül.
Mivel a Tvr. 23/C. § (2) bekezdése — a települési önkormányzatok esetében a véleményezésnél szélesebb körű jogosítványt biztosít a rendőrkapitányok kinevezéséhez (osztott hatáskört a kinevezés tekintetében), ezért a fővárosi önkormányzat ilyen megkülönböztetése — a Fővárosi Közgyűlés határozata szerint — diszkriminatív és sérti az önkormányzati jogokat.
Az indítvány szerint a rendőrfőkapitányi és a rendőrkapitányi beosztások betöltésének pályázati rendjéről szóló 27/1990. (XI. 21.) BM rendelet 8. § (2) bekezdésének rendelkezése is túlterjeszkedik azon a felhatalmazáson, amelyet a Tvr. 23/B. §-a a belügyminiszter számára biztosít, s ezáltal ez a rendelkezés is sérti az önkormányzati jogokat.
II.
1. Az Alkotmánybíróság e határozata megalkotása során az Alkotmánynak a helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseiből indult ki. A 42. § a következőket írja elő: ,,A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.''
A 43. § (1) bekezdése szerint ,,a helyi önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenlőek''. Az Alkotmány 44/A. §-a megállapítja a helyi önkormányzatok alapjogait. Ezek sorában a rendőrkapitány (főkapitány) kinevezésével kapcsolatos jogkör tágabb összefüggésben sem szerepel. Így a rendőrfőkapitány kinevezése előtti véleményezési jog, illetve a rendőrkapitány kinevezése során gyakorolható egyetértési jog nem tekinthető önkormányzati alapjognak.
Megfelelő törvényi szabályozás alapján nem kizárt önkormányzati rendőrség létrehozása. Az Ötv. azonban kifejezetten nem állapít meg hatáskört a helyi önkormányzatok számára a rendőrség irányítása és vezetői kinevezése terén. A hatályos szabályozás szerint ugyanis a rendőrség centrális irányítású szervezet. Az Alkotmány 35. § (1) bekezdése h) pontja szerint a rendőrség működését a Kormány irányítja.
2. Az Alkotmány 43. § (2) bekezdésének első mondata szerint ,,a helyi önkormányzati jogokat és kötelességeket törvény határozza meg''. Az 1990. évi LXXXII. törvény 2. §-ához fűzött indokolás szerint ,,a rendszerváltás, a vezetői posztokon bekövetkező cseréket szorgalmazó társadalmi igény kielégítése érdekében a közszolgálati reformmal összhangban'' szükséges, hogy a rendőrfőkapitányi és a rendőrkapitányi beosztás betöltése pályázati rendszer keretében történjék. A Tvr. a pályázat útján betöltendő beosztásokba való kinevezés vonatkozásában az önkormányzatok számára jogosítványokat állapít meg. A 23/B. § szerint a pályázat elbírálásában biztosítani kell az érintett önkormányzat részvételét. A rendőrfőkapitányok kinevezése előtt a megyei, megyei jogú és a fővárosi közgyűlés véleményét kell kikérni, míg a rendőrkapitány kinevezéséhez a települési önkormányzatok egyetértése szükséges.
3. Budapest Főváros főpolgármestere az Alkotmánybíróságtól az önkormányzati jogok védelmét is kérte. Az Alkotmány 43. § (2) bekezdése második mondata így rendelkezik: ,,Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat''.
Az Ötv. 3. §-a szerint ,,az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlását az Alkotmánybíróság, illetőleg a bíróság védi''. Az Ötv. 8. § (1) bekezdése a települési önkormányzatok feladatának tekinti a helyi közbiztonságról való gondoskodást. A Tvr. rendelkezései ebben a tárgykörben az önkormányzatok számára az előbbiekben már említett hatásköröket biztosították. Indítványozó azonban nem ezek megsértését kifogásolta.
Az indítvány arra is hivatkozott, hogy a Tvr. a fővárosi önkormányzat számára — a rendőrfőkapitány kinevezésében — nem a települési önkormányzatok részére megállapított egyetértési jogot biztosítja. Az Ötv. 6. § (1) bekezdése, valamint a 63. § (1) bekezdése szerint a főváros települési önkormányzat. A települések rendszerében azonban Budapest egyedülálló, sajátos helyzetet foglal el, pozíciója sem a többi város önkormányzatával, sem a megyei önkormányzatokéval nem azonos. A Tvr. a fővárosi önkormányzat, valamint a megyei jogú város önkormányzata (amely az Ötv. 61. § (1) bekezdése alapján ugyancsak települési önkormányzatnak tekintendő) részére a többi települési önkormányzattól eltérő hatáskört állapított meg. Ez az eltérő szabályozás azonban nem tekinthető alkotmányellenesnek, mivel — az előbbiekben kifejtettek alapján — nem sérti az önkormányzatok alapjogait, sem más önkormányzati jogot, illetve önkormányzati hatáskör gyakorlását. Az 1990. évi LXXXII. törvény 23/C. §-a az Alkotmány 43. § (2) bekezdése alapján állapított meg hatásköröket a különböző önkormányzatok számára.
Az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre az országos rendőrfőkapitánynak a megyei rendőrfőkapitány kinevezésére vonatkozó joga felfüggesztésére, ezért az erre irányuló kérelmet visszautasította.
Mivel a rendőrfőkapitányi és a rendőrkapitányi beosztások betöltésének pályázati rendjéről szóló 27/1990. (XI. 21.) BM rendelet alkotmányosságának vizsgálatát más indítványozók már kezdeményezték, az Alkotmánybíróság az erre vonatkozó indítványokat önálló (a 484/B/1991. ügyszámú) eljárás keretében vizsgálja.
Ezért az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
Alkotmánybírósági ügyszám 784/B/1991/2.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás