KK BH 1991/371
KK BH 1991/371
1991.09.01.
Az adókötelezettséget megállapító jogerős államigazgatási határozat felülvizsgálata bírói útra tartozik, nem lehet ezekben az ügyekben az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz felülvizsgálati kérelemmel élni [1957. évi IV. tv. 68. §, 72. § (2) bek.;, Pp. 327. § (2) és (3) bek.; 57/1990. (IX. 20.) MT r.; 63/1981. (XII. 5.) MT r. 1. § (1) bek. 8. pont].
A megyei adófelügyelőség a felperesnél mint a szerződéses üzemeltetőnél – az 1983. március 1.–1985. december 31. közötti időszakra vonatkozóan – elvégzett általános jövedelemadó és forgalmi adó ellenőrzés eredményeként jövedelemadó–hiányt állapított meg. Emiatt a felperest 1983. évre 195 000 Ft általános jövedelemadó–hiányt, 1984. évre 225 000 Ft általános jövedelemadó–hiány és 90 000 Ft felemelt adó, 1985. évre pedig 135 000 Ft általános jövedelemadó–hiányt és 54 000 Ft felemelt adó fizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán az alperes megyei igazgatóság az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és összesen 110 000 Ft általános jövedelemadó és 12 000 Ft felemelt adó törlését rendelte el.
A felperes a városi bírósághoz – 1988. augusztus 16-án – benyújtott keresetében a jogerős államigazgatási határozat felülvizsgálatát kérte, s annak eredményeként mindkét fokon hozott határozat megváltoztatását. A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy az alperes a kedvezményes (III. osztályú) ár alkalmazását nem fogadta el, az előfizetéses étkeztetés esetében az árkiegészítést tévesen bevételként vette figyelembe, a reprezentációs költségek felszámíthatóságát is helytelenül értelmezte, mindezek miatt az árbevétel nagyságát helytelenül állapította meg becsléssel.
A városi bíróságon az alperes a per megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy a 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet 1. §-a (3) bekezdésének 8. pontja értelmében nem tartozik bírói útra a felek között felmerült összegszerűségi vita. A felperes a jogerős államigazgatási határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amit az Adó– és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elutasított, és a másodfokú határozatot helybenhagyta.
A bíróság a perben bizonyítást rendelt el, majd az alperes az eljárás felfüggesztését kérte. A bíróság az eljárást a Pp. 337. §-ának (1) bekezdése alapján felfüggesztette. Az Adó– és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal pedig 1989. június 28-án kelt határozatával módosította a felülvizsgálat tárgyában hozott határozatát, a megyei igazgatóság határozatát részben megváltoztatta, s ennek alapján 1983. évre 10 000 Ft általános jövedelemadó–hiány, 1985. évre 60 000 Ft általános jövedelemadó–hiány és 35 000 Ft felemelt általános jövedelemadó törlését, 1984. évre 50 000 Ft általános jövedelemadó–hiány és 20 000 Ft felemelt általános jövedelemadó előírását rendelte el.
A városi bíróság előtt folytatott eljárásban a felperes a felülvizsgálat során módosított határozatot is vitatta, míg az alperes változatlanul arra hivatkozott, hogy a felperes árbevétele a vizsgált években meghaladta a szerződésben meghatározott árbevételt, ezért adóbevallás benyújtására volt köteles, melynek elmulasztása miatt az adóhatóság jogszerűen alkalmazott becslést. A városi bíróság a bizonyítási eljárás eredményeként ítéletével az Adó– és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) – felülvizsgálati eljárásban hozott – határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a legfelsőbb ügyész törvényességi óvást emelt.
Az óvás alapos.
Az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatáról szóló – az ügy elbírálásakor hatályban volt – 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet 1. §-a (1) bekezdésének 8. pontja alapján az adó– és az illetékkötelezettséget megállapító határozat a kivetés jogalapja körében – a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó és a vállalkozási nyereségadó esetén az összegszerűség tekintetében is – felülvizsgálható.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 72. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy bírósági felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezés jogát kimerítette vagy a fellebbezés kizárt. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) a fentiekkel összefüggő – a 327. § (2) és (3) bekezdéseinek – rendelkezése értelmében a keresetet az ellen az államigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a bíróság által felülvizsgálni kért határozatot hozta. Ha a fél a pert nem a felülvizsgálni kért határozatot hozó másodfokú, hanem az elsőfokú államigazgatási szerv ellen indította, a per során a másodfokú államigazgatási szervet perbe vonhatja.
E jogszabályi rendelkezésekből egyértelmű, hogy a felperes az ügy érdemében hozott jogerős államigazgatási határozat ellen nyújthat be keresetet, a Pp. 330. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben.
Az Adó– és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a felülvizsgálati kérelem elbírálása során – a már hivatkozott 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet, továbbá az Áe. 68. §-a alapján – kizárólag összegszerűségi kérdésekben vizsgálhatta volna felül a jogerős államigazgatási határozatot. Jogszabályt sértő tehát a felülvizsgálati kérelemre indult eljárásban hozott mindkét APEH határozat, mivel az adókivetés jogalapja körébe tartozó kérdésben is döntést tartalmazott. Tévedtek ugyanakkor az ügyben eljárt bíróságok, amikor az APEH határozatát helyezték hatályon kívül, és az alperest – határozatának érintetlenül hagyása mellett – utasították új eljárás lefolytatására. A bíróságnak a perben az adófizetési kötelezettséget megállapító államigazgatási határozatot a kivetés jogalapja tekintetében kellett felülvizsgálnia, s abban kellett volna állást foglalnia, mit tart a kivetés jogalapja körében jogszerűnek.
A felperes adókötelezettségét megállapító jogerős államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróságnak kellett volna dönteni abban a kérdésben, hogy a felperes adófizetési kötelezettsége a fogyasztói árkiegészítés tekintetében fennállt-e, terhelt-e az alperes által alkalmazott jogszabályi rendelkezés értelmében fizetési kötelezettség. Az eljárt bíróságok a perben alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket kellő összefüggés nélkül értelmezték.
A bevétel minősítésének fogalma a jogszabályban egyértelmű, s nincs külön árbevétel és bevételfogalom. A bíróság a fogyasztói árkiegészítés (az állami dotáció) esetén sem alakíthatott volna ki jogszabálytól eltérő értelmezést.
Az időközben bekövetkezett jogszabály–módosítás következtében az összegszerűség kérdésében is helye van adóügyben hozott államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának. Ezt a szabályt a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell [57/1990. (IX. 20.) MT rendelet]. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során a Pp. 327. §-ának (2) bekezdése szerint kell az ügyben eljárt államigazgatási szervek határozatait felülvizsgálni, és a felülvizsgálatnak az összegszerűségi kérdések vizsgálatára is ki kell terjednie.
(K. törv. I. 25 236/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás