• Tartalom

BK BH 1991/388

BK BH 1991/388

1991.10.01.
A védő által előterjesztett perújítási kérelem esetén a terhelt hozzájárulása a perújítási kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés során is pótolható [Be. 277. § (1) és (2) bek.].
L. BH 91/10/388
A megyei bíróság, illetőleg a legfelsőbb bíróság jogerős ítéletével a szabadlábon levő II. r. vádlottat 2 rb. - egy esetben társtettesként - különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás büntette, 3 rb. magánokirat hamísítás vétsége és 2 rb. adócsalás vétsége miatt - halmazati büntetésül - 3 év 6 hónapot börtönbüntetésre, 5 évre a közügyektől eltiltásra és 50 000 forint értékű vagyonelkobzásra ítélte.
Az elítélt büntetésének letöltését még nem kezdte meg, ismeretlen helyen tartózkodik, ellene elfogató parancsot bocsátottak ki.
A II. r. vádlott édesanyja perújítási kérelem benyújtására adott meghatalmazást egy ügyvédnek.
A perújítási kérelmet a megyei bíróság végzésével - mert az nem a jogosulttól származott - érdemi vizsgálat nélkül - a Be. 277. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontjára utalással - elutasította. Végzésének indoklásában - egyetértve a megyei főügyész indítványával - azt fejtette ki, hogy egyrészt a terhelt hozzájárulásának hiányában a védő önállóan perújítási kérelmet nem terjeszthet elő; másrészt a terhelt hozzátartozójának perújítási kérelem előterjesztésére csupán a terhelt halála után nyílik meg a lehetőség.
A végzés ellen a védő jelentett be fellebbezést.
A legfőbb ügyész a megyei bíróság végzésével érdemben egyetértett, ám rámutatott arra, hogy a döntés indoklása részben téves, és az módosításra szorul. Kifejtette, hogy a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának 94. számú állásfoglalása értelmében a terhelt törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója perújítási kérelem előterjesztésére is meghatalmazhat védőt, és ilyenkor a védő által előterjesztett perújítási kérelmet jogosulttól származónak kell tekinteni. Ehhez képest tehát ha a nagykorú hozzátartozó által a védőnek adott meghatalmazás szabályszerű, úgy a védő előterjesztett perújítási kérelmet érdemben kell elbírálni. Nyilvánvaló ugyanis - amint arra az idézett állásfoglalás rámutatott -, hogy amennyiben a más jogosult által adott meghatalmazás a védőt erre nem jogosítaná fel, úgy szükségtelen (sőt érdemtelen is) lenne a törvénynek az a rendelkezése, hogy a terhelt a védőnek a perújítási kérelem előterjesztését megtilthatja.
Ugyanazon a Be. 48. §-ának (1) bekezdése - a más által adott védői meghatalmazás esetére - a hatóság kötelezettségévé teszi a terhelt értesítését, ezt nyilvánvalóan az eljárás alá vont személy érdeke indokolja, nevezetesen hogy maga dönthesse el: igényt tart-e a védő közreműködésére, illetőleg megfelel-e neki a védő személye. Ezért az említett értesítés elmaradása esetén a más által adott védői meghatalmazás joghatályosnak nem tekinthető.
A Legfelsőbb Bíróság azonban a védelmi fellebbezést alaposnak találta.
Kétségtelen, hogy - amint azt a kollégiumi állásfoglalás hangsúlyozza - a más által adott meghatalmazás esetén a perújítási kérelem előterjesztéséhez ugyan a terhelt hozzájárulását kifejezésre juttató nyilatkozat beszerzése nem szükséges, ám a meghatalmazásról, illetve a kérelem előterjesztéséről a terheltet értesíteni kell. Ilyen esetben az értesítés puszta ténye - a terhelt tiltakozása hiányában, vagyis hallgatólagos beleegyezésével mintegy pótolja a kifejezett hozzájáruló nyilatkozatot.
A védelmi fellebbezés mellékletei azonban nem csupán a perújítási kérelem előterjesztéséről szóló előterjesztés tényleges megtörténtét igazolták, hanem a védő csatolta az elsőfokú bíróság végzésének meghozatala után kelt, a terhelt aláírásával ellátott ügyvédi meghatalmazást is, továbbá az aláírás hitelességének igazolására a jelenleg ismeretlen helyen tartózkodó terhelt személyi igazolványa személyi adatokat tartalmazó lapjainak fotómásolatát is.
Ehhez képest tehát egyfelől pótolta a jogosultnak tekinthető hozzátartozó által kezdeményezett és a védő által benyújtott perújítási kérelem hiányosságát, és az így joghatályossá vált; másfelől a Be. 277. §-a (2) bekezdésének a) pontjában írt lehetőséggel élve maga a terhelt is perújítási kérelmet terjesztett elő.
Ilyen körülmények között a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a perújítási kérelem érdemi elbírálásának törvénye előfeltételei most már maradéktalanul adottak, annak lehetőségét eleve kizárni ugyanis nem lehet, hogy az elsőfokú eljárás során adódó hiányosságokat később akár a fellebbezési eljárás során - az érdekeltek ne pótolhassák. Ellenkező esetben ugyanis a perújítási kérelem elutasítására már csak kizárólag formális, alaki meggondolások alapján lenne lehetőség és ez az eljárás szükségtelen elhúzódását eredményezhetné.
Összességében tehát a most már jogosulttól származó, joghatályos perújítási kérelem alapos vagy alaptalan voltát érdemben kell megvizsgálni.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Be. 261. §-ának (1) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot a perújítási kérelem érdemi vizsgálatára utasította. (Legf. Bír. Bpf. IV. 423/1991. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére