PK BH 1991/390
PK BH 1991/390
1991.10.01.
I. Ha a sajtóhelyreigazítási kérelem a lapzárta napján érkezik, a helyreigazítást a szerkesztőség nem a lapzárta után közvetlenül megjelenő, hanem a rákövetkező lapszámban köteles közölni [Ptk. 79. § (2) bek.].
II. A sajtóhelyreigazítás szövegének a megállapításánál nem a sérelmet okozó szöveg megismétlésére, hanem valóságos tartalmának a megjelölésére van szükség [Ptk. 79. § (1) bek.].
Az alperes által szerkesztett hetilap 51. számában „Ne anyázd a rendőrt, mert előbb–utóbb megbüntet” címmel beszámolt az F. T. ellen folyt eljárásokról. A cikk szerint F. T. néhány hónappal ezelőtt tiltott helyen – a strand mellett – mosta a kocsiját, és büntetésként egyszer csak – „se szó, se beszéd, se írás” – levontak a fizetéséből 1500 Ft-ot. A dolog hátterében K. I. önkormányzati szabálysértési főelőadó állt. Amikor F. kérte tőle, mutasson papírt, amely alapján őt másfélezer forinttal megrövidítették, K. egy papírt lobogtatott, amit nem volt hajlandó F. T. kezébe adni. A továbbiakban a cikk beszámolt F. és K. további ismételt „összeszólalkozásairól”. Ugyanebben a lapban jelent meg „Szidta az anyámat is...” címmel egy beszélgetés K. I-vel, aki állította, hogy F. T. megkapta a közterület–felügyelő jelentése alapján készült szabálysértési határozatot. Ezzel szemben a riporter arra hivatkozott, hogy F. T. állítása szerint nem kapott semmiféle papírt, azt még akkor sem kapta kézhez, amikor K-t a hivatalában felkereste. A cikk szerint K. ezt tagadta.
M. város képviselőtestülete az alapesetről sajtó–helyreigazítást kért, majd ennek eredménytelensége után keresetlevelet nyújtott be a bírósághoz.
A helyreigazítási kérelem szerint a cikk a polgármesteri hivatalt és alkalmazottját megalapozatlanul és bizonytalanul a jogszabályok megsértésével vádolta. F. T. 1989. február 8-án követte el a helyi tanács rendeletébe ütköző szabálysértést, amelynek elkövetését a helyszínen elismerte, a bírság kiszabása ellen kifogást nem emelt, de azt nem fizette meg, ezért tiltották le fizetését. A továbbiakban a helyreigazítási kérelem K. I-vel, a polgármesteri hivatal alkalmazottjával szemben hivatalos tevékenységével kapcsolatban leírt valótlan, illetve a valóságot hamis színben feltüntető tényállásokat kifogásolta.
Az alperes kérte a kereset elutasítását. Védekezése egyrészt a keresetindítás elkésett, másrészt a helyreigazítás iránti kérelem alaptalan, mert a cikk való tényállításokat tartalmaz.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a következő szövegű helyreigazításra kötelezte az alperest:
Valótlan az a minősítés, hogy „se szó, se beszéd, se írás”. A valóságban „F. T. 1989. február 8-án követte el a helyi tanács rendeletébe ütköző szabálysértést”. Ezt meghaladóan elutasította a keresetet. Az indoklás lényege szerint F. T-vel szemben szabályosan történt a bírság kiszabása és munkabérének letiltása. A bírság kiszabásáról szóló határozatot F. T., a letiltási rendelvényt pedig a vele közös háztartásban élő F. G. vette át. Egyebekben a keresetet az elsőfokú bíróság azért utasította el, mert a K. I-t illető tényállások helyreigazítását a munkáltató nem kérheti. A személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni.
Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a helyreigazítási kérelem előterjesztése és a keresetlevél benyújtása a törvény által megszabott határidőben történt.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett. Kérte az elsőfokú ítélet marasztaló rendelkezésének a megváltoztatásával a keresetet teljes egészében elutasítani.
A felperes kérte helybenhagyni az elsőfokú ítéletet.
A fellebbezés alaptalan.
A sajtóhely–reigazítás kérése a Pp. 342. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 30 napos határidőn belül történt. A Pp. 343. §-ának (3) bekezdése szerint a keresetet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított 15 napon belül kell megindítani. A közlési kötelezettséget a Ptk. 79. §-ának a (2) bekezdése folyóirat esetében a legközelebbi lapszámban határozza meg. Természetesen ezt a meghatározást nem lehet formálisan értelmezni. Nem állapítható meg a közlési kötelezettség olyan időpontban, amikor ennek a teljesítésére nincs lehetőség. Ezért, ha a helyreigazítási kérelem a lapzárta napján érezik, a helyreigazítást a szerkesztőség nem a lapzárta után közvetlenül megjelenő, hanem a rákövetkező lapszámban köteles közölni.
A Ptk. 79. §-ában meghatározott helyreigazítási kötelezettség megállapításánál a kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni. A felperes helyesen hivatkozott arra, hogy a cikk a hatóságot megalapozatlanul, a jogszabályok megsértésével vádolta. Abból a kijelentésből, hogy F. T. fizetéséből „se szó, se beszéd, se írás” levonták 1500 Ft-ot, az tűnik ki, hogy nem volt szabályos eljárás, nem hoztak határozatot, F. T. mindaddig, amíg fizetéséből le nem vonták a megjelölt összeget, nem is tudott semmit az eljárásról. Szabálytalan eljárásra utal a cikknek az a megfogalmazása is, hogy „a dolog hátterében K. I. állt”. K. a nála személyesen jelentkező F. T-nek nem volt hajlandó megmutatni az iratokat, csupán „egy papírt lobogtatott”. Az újságíró azt is állítja, hogy védencét „megrövidítették másfélezer Ft-tal”. Ez is szabálytalan eljárásra utal.
Az alperes ezt nem tudta bizonyítani. Ellenkezőleg, a rendelkezésre álló okiratok a cikk állítását megcáfolták. A közterület–felügyelő jelentése szerint F. T. elismerte a szabálysértést. A köztisztasági szabálysértés miatt alkalmazott bírság tárgyában szabályos határozatot hoztak, és azt F. T. részére kézbesítették, aki azt a vétív szerint saját maga vette át. Így a „se szó, se beszéd, se írás” megjelölés nem felel meg a valóságnak. A jogerős határozat alapján szabályosan történt a fizetés letiltása, az erre vonatkozó iratot is szabályosan kézbesítették. Valótlanul történt az összeg meghatározása is, 1200 Ft helyett 1500 Ft.
Ezért a felperes jogosan kérte a valótlan tényállítás helyreigazítását és a való tények közlését.
Az elsőfokú bíróság által megállapított helyreigazítás szövege azonban nem felel meg a helyreigazítás rendeltetésének. A helyreigazítás szövegének a megállapítására is vonatkozik, hogy nem a szöveg formális megismétlésére, hanem a valóságos tartalmának a megjelölésére van szükség. Ennek megfelelően szövegezte át a Legfelsőbb Bíróság a helyreigazítás szövegét. Az állapítható meg, hogy „a sajtóközlemény valótlanul utalt arra, mintha szabályos eljárás lefolyatása nélkül vontak volna le F. T. fizetéséből 1500 Ft-ot.”
Az elsőfokú bíróság tévesen járt el a való tények meghatározásánál. A cikk állításában nem lényeges, hogy a szabálysértés mikor történt. Az a lényeges, hogy szabályos eljárás volt, szabályos határozatot hoztak, erről F. T. tudott, részére szabályosan kézbesítették. Ennek megfelelően állapította meg a Legfelsőbb Bíróság, hogy a cikk által kifejezett állítással szemben melyek a való tények. A valóság, hogy szabálysértés miatt F. T-t az általa átvett és nem kifogásolt jogerős határozattal kötelezték 1200 Ft bírság megfizetésére, és e határozat alapján tiltották le a munkabérét.
Tévesen hivatkozott fellebbezésében az alperes arra, hogy a K-val folytatott beszélgetés közlésével eleget tett helyreigazítási kötelezettségének. Ez a cikk csupán a megtámadott K. védekezését tartalmazza, amellyel szemben az újságíró továbbra is F. T. – szerinte irányadónak tekintett – nyilatkozatára hivatkozott. Ebből a cikkből nem állapíthatók meg, hogy melyek a valótlan tényállítások és melyek a való tények. Ellenkezőleg ez a cikk megismételte F. T. valótlan állítását.
Alaptalanul hivatkozott az alperes arra is, hogy a helyreigazítást teljes egészében nem volt köteles közölni, ezért nem tett eleget a helyreigazítási kérelemnek. Az alperesnek lehetősége lett volna arra is, hogy a helyreigazítást részben teljesítse. Nincs jelentősége annak, hogy az alperes állítása szerint részlegesen hajlandó lett volna a helyreigazításra. Ennek ellentmond, hogy az elsőfokú ítélet ellen is fellebbezett.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a helyreigazítás idézett átszövegezésével hagyta helyben az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéleti rendelkezését.
(Pf. IV. 20 351/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás