PK BH 1991/397
PK BH 1991/397
1991.10.01.
A házassági perben a lakáshasználati jog ellenértékének figyelmen kívül hagyásával kell a perértéket megállapítani [Pp. 24. § (1) bek., 239. §; 1986. évi I. tv. 29. § (5) bek., és 34. § (1) bek.].
A peres felek 1983. szeptember 1-jén kötött házasságából 1986-ban fiú gyermek született. Utolsó közös lakásuk a felperes kizárólagos tulajdona. A házastársak között az életközösség 1988. januárjában véglegesen megszakadt.
A városi bíróság ítéletével a házasságot felbontotta, a gyermeket anyjánál, a felperesnél helyezte el, és rendezte az alperes, valamint a gyermek közötti kapcsolattartást. A volt házastársi közös lakás kizárólagos használatára a felperest jogosította fel, és kötelezte az alperest, hogy 30 napon belül hagyja el, azzal hogy az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek – kiköltözésével egyidejűleg – 150 000 forintot lakáshasználati jog ellenértékeként. Kötelezte az alperest arra is, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra a felperes költségmentessége folytán le nem rótt 2500 forint illetéket, és úgy rendelkezett, hogy perköltségeiket a felek maguk viselik.
A városi bíróság ítélete ellen mindkét fél fellebbezett. A felperes a lakáshasználati jog ellenértékének leszállítását kérte 50 000 forintra. Az alperes fellebbezése elsődlegesen a lakáshasználat megosztására, e kérelmének eredménytelensége esetén a lakáshasználati jog ellenértékének 300 000 forintra való felemelésére irányult.
A megyei bíróság ítéletével a felperes fellebbezésének adott részben helyt: a lakáshasználati jog ellenértékének összegét 100 000 forintra leszállította. Egyebekben az elsőfokú ítéletét helybenhagyta. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2700 forint fellebbezési eljárási részköltséget, valamint az államnak – külön felhívásra – a felperes költségmentessége, valamint saját illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 6000 forint fellebbezési illetéket.
A jogerős ítéletnek a perköltségre és a le nem rótt illetékre vonatkozó rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A másodfokú bíróság az ítéletének indoklásában nem tér ki arra, hogy a fellebbezési illeték és a perköltségek összegének megállapításánál milyen perértéket vett alapul. Az ítéletnek abból a rendelkezéséből azonban, hogy az alperest 6000 forint fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte, az következik, hogy a fellebbezési illeték megállapításánál a lakáshasználati jog ellenértékének vitás összegét vette számításba (250 000 forint), és ennek alapján számította ki a pervesztesség arányában az alperesre eső illetéket (200 000 forint alapján 6000 forint). Ebből következik, hogy a fellebbezési eljárási költség megállapítása is feltehetően az ismertetett perérték számításon alapul.
A Pp. 24. §-ának (1) bekezdése szerint a pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke irányadó. A Pp. 239. §-a alapján ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a másodfokú eljárásban is.
A jogerős ítélet meghozatalakor hatályban volt 1986. évi I. törvény (R.) 29. §-ának (5) bekezdése értelmében a házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény pertárgyának értékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Az elsőfokú eljárás során tehát a lakáshasználati jog ellenértékét a pertárgy értékének megállapításánál – akár érvényesítenek lakáshasználatra vonatkozó igényt, akár nem – figyelmen kívül kell hagyni. (BH 1988/7. sz 231. sorsz.).
Az adott esetben az alperes fellebbezése a lakáshasználat megosztására irányult. A lakáshasználat szabályozására irányuló kérelem része az is, hogy a távozásra kötelezett fél igényt tarthat-e és milyen mértékben a lakáshasználati jog ellenértékére. A fellebbezési eljárásban tehát a pertárgy értékén nem a lakáshasználat jog ellenértékének vitás összege alapján, hanem a lakáshasználat rendezése iránti kérelemhez igazodva kellett volna meghatározni, ebben a körben pedig az elsőfokú eljárásra előírt szabályozás tekintendő irányadónak, mely szerint a bontóperben érvényesített, lakáshasználattal összefüggő igény pertárgyának az értékét nem lehet külön figyelembe venni, tehát az illetékre az R. 34. §-a (1) bekezdésének b) pontja az irányadó.
A megyei bíróság azonban nem az említetteknek megfelelően járt el, Az alperest terhelő perköltség és a le nem rótt illeték összegét nem a kifejtettek alapulvételével számította, így az ezzel kapcsolatos döntése törvénysértő.
Mindezekre tekintettel a jogerős ítéletnek a másodfokú perköltség és a le nem rótt fellebbezési illeték viselésére vonatkozó rendelkezéseit a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján megváltoztatta és az alperes által fizetendő fellebbezési eljárási költség összegét 2000 forintra, a fellebbezési illeték összegét pedig 500 forintra leszállította.
(P. törv. II. 20 121/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás