• Tartalom

1991. évi IV. törvény

1991. évi IV. törvény

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról1

2019.01.01.

A munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.2

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A foglalkoztatás elősegítése a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a Kormány, a helyi önkormányzatok, továbbá a munkaadók és a munkavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei együttműködnek.

2. § (1)3 A foglalkoztatás elősegítése és az álláskeresők támogatása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levőket többletjogosultságok illessék meg.

(2)4 A menekültként, oltalmazottként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.

(3)5 Azt a harmadik országból származó munkavállalót, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik és Magyarországon legalább hat hónapig munkaviszonyban állt, az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint az álláskeresők ellátása tekintetében az e törvény és végrehajtási szabályai által meghatározott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.

3. § (1)6 A törvényben meghatározott célok megvalósulását állami foglalkoztatási szerv segíti elő.

(2)7

(3)8

(4)9 Az állami foglalkoztatási szerv tevékenységét humánszolgáltatásként, a munkanélküliség lélektani és társadalmi összefüggéseinek figyelembevételével végzi.

(5)10 Az állami foglalkoztatási szerv a tevékenysége során együttműködik az EGT tagállamainak foglalkoztatási szolgálataival, valamint az Európai Koordinációs Hivatallal.

4. § (1)11 Minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak joga van az állami foglalkoztatási szerv e törvényben, valamint a felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott szolgáltatásának ingyenes igénybevételéhez.

(2)12 Az állami foglalkoztatási szerv a hozzáforduló munkavállalót, valamint munkaadót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, igényének érvényesítéséhez segítséget nyújt.

5. § (1)13 A foglalkoztatási feszültségek megszüntetésére, kezelésére és feloldására, valamint a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére a III. fejezetben, valamint más jogszabályokban meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatásokat, foglalkoztatást elősegítő támogatásokat, a közfoglalkoztatás szervezését, illetve egyéb eszközöket kell alkalmazni.

(2) A foglalkoztatási lehetőségek bővítését, a munkanélküliség megelőzését, valamint időtartamának csökkentését a foglalkoztatáspolitika körébe nem tartozó eszközök alkalmazásával (pl. adókedvezmények biztosításával, továbbá területfejlesztési és a munkahelyteremtést támogató, elkülönített pénzalapok felhasználásával, az oktatási rendszer és a foglalkoztatáspolitika összehangolásával) is elő kell segíteni.

6. § (1)14 Az állami foglalkoztatási szerven kívül munkaközvetítést (a továbbiakban: magán-munkaközvetítés) az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt feltételeknek. Aki magán-munkaközvetítői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben – ha a bejelentő egyéni vállalkozó – meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az illetékes állami foglalkoztatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(2)15 Külföldi munkavállalásra vonatkozó munkaközvetítő tevékenység csak a fogadó ország jogszabályainak megfelelő munkavállalásra irányulhat.

(3)16 Az, aki magán-munkaközvetítő tevékenységet folytat, a munkát kereső személytől – kivéve, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogszabály eltérően nem rendelkezik – díjat, költséget nem igényelhet.

(4)17 A magán-munkaközvetítő tevékenység folytatásának, valamint az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során

a) egyes munkavállalói csoportok vagy a magán-munkaközvetítő által nyújtott egyes szolgáltatások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet, továbbá

b)18 vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő.

(5)19 A magán munkaközvetítő tevékenység hatósági ellenőrzését ellátó szerv, valamint a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szervei az ellenőrzés céljainak meghatározásában és tapasztalatainak értékelésében együttműködnek.

7. §20 (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) Magyarország területén – a 2. § (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel –

a) az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy

b) a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély

alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.

(2)21 Az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés – a (10) bekezdésben foglalt kivétellel – csak az (1) bekezdésben meghatározott engedély beszerzését követően köthető meg.

(3) A Kormány a 2. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően, rendeletben mentességi eseteket határozhat meg.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamint az (1) bekezdésben meghatározott engedély alól mentes személy magyarországi foglalkoztatása tekintetében bejelentési kötelezettséget írjon elő, továbbá

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott engedély tekintetében

ba) Magyarország nemzetközi kötelezettségeire, a harmadik országbeli állampolgár személyi, családi és egyéb körülményeire figyelemmel, valamint munkaerő-piaci szempontok alapján egyes tevékenységeket érintően, az engedélyezési kötelezettség alóli mentesség eseteit, valamint

bb) az engedély kiadásának részletes eljárási szabályait,

c)22 azokat a foglalkoztatási ágazatokat, amelyekben végzett tevékenységet szezonális munkának kell tekinteni – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően –

rendeletben állapítsa meg.23

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatása tekintetében nemzetközi szerződésben vagy európai közösségi jogi aktusban foglaltak szerint a 2. § (2) bekezdésében meghatározott egyenlő bánásmód követelményétől eltérő szabályokat állapítson meg.24

(6) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), hogy – a szabályozással érintett foglalkozás szerint feladatkörrel rendelkező miniszterekkel egyetértésben – rendeletben határozza meg

a) a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint az egyes állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok – ideértve az (1) bekezdésben meghatározott engedély alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is – legmagasabb számát,25

b) azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár – ideértve az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is – nem foglalkoztatható, valamint

c) az EU Kék Kártya alapján, Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módját.

(7)26 A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján történő munkavállalás céljából – a (8a) bekezdésben foglaltak kivételével – előzetes megállapodást köt foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás – a (7a) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb kétéves, határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat. A megállapodás kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. Ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt – a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen.

(7a)27 A megállapodás

a) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély esetén legfeljebb öt év,

b) EU Kék Kártya iránt benyújtott kérelem esetén legfeljebb négyéves,

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves,

d) a Harmtv. 29. § (1) bekezdés e)–f) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hat hónapos,

e) a Harmtv. 29. § (1a) bekezdése szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb egyéves,

f)28 az 58. § (7) bekezdésében meghatározott szezonális munka esetében tizenkét hónapon belül legfeljebb hat hónapos

határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat.

(8) A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR),

b)29 a harmadik országbeli állampolgárnak az a) pont szerinti tevékenység ellátásához szükséges szakmai képesítése, EU Kék Kártyával történő foglalkoztatás esetén felsőfokú szakmai képesítése megnevezését,

c) a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét,30

d)31 a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését,

e)32 a foglalkoztatásra irányuló jogviszony várható kezdő és befejező időpontját,

f)33 a foglalkoztatás helyének megjelölését, valamint

g)34 ha a foglalkoztatásra várhatóan nem az általános teljes napi munkaidőben kerül sor, a részmunkaidős foglalkoztatás munkaidejét.

(8a)35 A foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár nem köt előzetes megállapodást, ha harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására

a) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott vállalaton belüli áthelyezés, vagy

b) belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében külföldi munkáltatóval fennálló munkaviszonya

alapján kerül sor.

(9) A felek a (8) bekezdés c) pontja szerinti díjazás mértékétől kizárólag a harmadik országbeli állampolgár javára térhetnek el.

(10)36 A foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár munkavállaló – ha az ugyanazon foglalkoztatóval korábban létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony feltételei (munkakör, munkavégzés helye) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, korábban kiadott engedélyben foglaltakhoz képest nem változtak, előzetes megállapodás és az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás birtokában megállapodhat a harmadik országbeli állampolgárnak az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott engedély lejártát követő, az (1) bekezdés a) pontja szerinti tartózkodási engedély kiadására irányuló, összevont kérelmezési eljárás idejére szóló továbbfoglalkoztatásában.

8. § (1)37 Az Országgyűlés szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetőleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, az álláskeresőket megillető juttatásokat, valamint ezek finanszírozásának módját.

(2)38 A Kormány döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. Ennek megfelelően feladatainak ellátása során

a) gondoskodik döntéseinek összehangolásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a foglalkoztatáshoz fűződő alapvető hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet,

b) az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan évente foglalkoztatási akciótervet készít,

c) a feladatának eredményes ellátása érdekében a munkaerő-piaci folyamatok naprakész megfigyelésére és ennek nyomán a munkaerő-piaci politikák hatékony alakítására és alkalmazására alkalmas foglalkoztatási mutatószámot alakít ki,

d) meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.

(3)39

(4)40 A helyi önkormányzat a külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során

a)41 külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatást szervez,

b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását,

c)42 döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit,

d)43

e)44 az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt.

(5)45

(6)46 A munkaadó:

a) érdekképviseleti szervei útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben,

b)47 segíti az állami foglalkoztatási szerv munkáját, ennek keretében munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan, de legkésőbb a betöltés esedékességekor tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet,

c)48 szociális hozzájárulási adó fizetésével hozzájárul az álláskeresők ellátásához.

(7)49 A munkavállaló:

a) képviselői útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben,

b)50 együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel, valamint a munkaadóval, mérlegeli a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetőségeket, együttműködik új munkahely felkutatásában,

c)51 álláskeresők támogatásának biztosítására járulékot fizet.

(8)52

II. Fejezet

FOGLALKOZTATÁSI ÉRDEKEGYEZTETÉS SZERVEZETE

Országos Érdekegyeztető Tanács53

9. §54

10. §55

10/A. §56

11. §57

12. §58

13. §59

III. Fejezet

MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK60

Munkaerőpiaci szolgáltatások61

13/A. §62 (1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahelykeresést, a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartást munkaerőpiaci szolgáltatásokkal is elősegíti.

(2)63 A munkaerő-piaci szolgáltatást az állami foglalkoztatási szerv közvetlenül, illetve a nyilvántartásba vett munkaerőpiaci-szolgáltatást nyújtó szervezeteken keresztül nyújtja.

(2a)64 A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartással összefüggő eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3)65 Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott célokat az egyéni cselekvési tervvel is elősegíti.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg66

a) a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetek és az általuk nyújtott szolgáltatások nyilvántartásának, valamint a nyilvántartott szervezetek ellenőrzésének szabályait,

b)67 a munkaerő-piaci szolgáltatásokat, – ideértve az egyes munkaadói és munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat is –,

c) a munkaerő-piaci szolgáltatások tartalmát, csoportosítását és a szolgáltatások szakmai követelményeit,

d) az egyéni cselekvési tervre vonatkozó részletes szabályokat,68

e)69 a szolgáltatások igénybevételének feltételeit, valamint

f)70 a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának, valamint a szolgáltatás igénybevételének biztosítása érdekében, a szolgáltatás időtartama alatt az arra rászoruló hozzátartozó gondozásával, ápolásával, továbbá gyermek (ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermek) felügyeletével kapcsolatban felmerült indokolt kiadás megtérítésének feltételeit és szabályait,

g)71 az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásait igénybe vevő vagy kérő, álláskeresőként nem nyilvántartott személyek nyilvántartásának szabályait,

h)72 – az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével – az a) pontban meghatározott nyilvántartással összefüggő eljárásért járó igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díj megfizetésével, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat,

i)73

(5)74 A munkaerő-piaci programot és munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók szakmai támogatása a miniszter által alapított közhasznú szervezet kedvezményezett részére továbbadási kötelezettséggel átadott szakmai támogatás nyújtásával is megvalósulhat. A szakmai támogatás továbbadásáról a miniszter által alapított közhasznú szervezet a munkaerő-piaci programot és a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtóval szerződést köt. A szerződésben meg kell határozni a kedvezményezettet jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés alapján terhelő kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket.

13/B. §75 (1) Magyarország részt vesz az Európai Foglalkoztatási Szolgálatnak (a továbbiakban: EURES) a munkaerő szabad áramlását megvalósító tevékenységében.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg76

a) az állami foglalkoztatási szerv, és más szervezetek által, az EURES tevékenységében történő részvétel keretében nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatásokat,

b) az állami foglalkoztatási szervnek az EURES keretében folytatott tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) az állami foglalkoztatási szervnek nem minősülő szervezeteknek az EURES tevékenységében történő részvétele feltételeit és módját.

Képzések elősegítése77

14. §78 (1)79 Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek,

a)80 aki álláskereső,

b)81 aki 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot,

c)82 aki gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül,

d)83 aki rehabilitációs ellátásban részesül,

e)84 akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy

f)85 aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá

g)86 aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.

(2)87 Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha

a) a képzés a gyermek fél éves korának betöltését követően kezdődik meg,

b) kereső tevékenységet nem folytat, és

c) – a gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben részesülő személyt kivéve – a képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát.

(3)88

(4)89 Képzési támogatásként

a) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése,

b) a képzésben történő részvétel lehetőségének biztosítása érdekében, a képzés időtartama alatt az arra rászoruló hozzátartozó ápolásával, gondozásával, valamint a gyermek – ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermek – felügyeletével kapcsolatban felmerült indokolt költség megtérítése,

c) az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott személy részére keresetpótló juttatás, valamint

d) az (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott személy részére keresetkiegészítés

adható.

(5)90 A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért havi átlagjövedelem és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.

(6)91 A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabér összegét.

(7)92

(8)93

(9)94 Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben résztvevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget. Ebben az esetben a keresetpótló juttatást – erről szóló külön határozat nélkül – a mulasztás napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.

(10)95

(11)96 A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetők.

14/A. §97 (1) Az állami foglalkoztatási szerv a – külön jogszabály szerint érvényes munkaerőigénnyel rendelkező – munkaadóval, a munkaadó erre irányuló kérelme esetén megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy

a)98 az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény kielégítése érdekében képzési támogatást nyújt álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzésben, vagy munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzésben (betanító képzésben), vagy munkakör betöltéséhez szükséges nyelvi képzésben, valamint a közúti közlekedés C, D és E járműkategóriájára érvényes vezetői engedély és gépjárművezetői képesítési igazolvány megszerzését biztosító képzésben történő részvételhez,

b) a munkaadó vállalja, hogy az a) pontban meghatározott álláskeresővel vagy a képzés megkezdését megelőzően, vagy a képzés alatt, vagy a képzés által nyújtott szakképesítés megszerzését követően munkaviszonyt létesít.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott álláskeresőket a munkaadó választja ki a munkaerőigényében foglaltaknak megfelelő, álláskeresőként nyilvántartott személyek közül.

(3) A megállapodás az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza

a) a képzésben részt vevő álláskeresők kiválasztásának módját,

b) a munkaerőigényben meghatározott, betöltésre váró munkakör megjelölését,

c) azoknak a képzéseknek a megjelölését, amelyekhez az állami foglalkoztatási szerv támogatást nyújt,

d) a munkaadó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a képzésben részt vevő álláskeresővel mely időponttól kezdődően fog munkaviszonyt létesíteni,

e) a munkaadó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a képzés költségeihez, illetőleg a képzés lebonyolításához szükséges szakmai és tárgyi feltételek biztosításához.

15. §99

Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások

16. §100 (1) A munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, ha a munkaadó

a) a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és

b)101 a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból felmondással nem szüntette meg, és

c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor.

(2)102 Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra, súlyosan hátrányos helyzetű személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható.

(3)103 Ha a munkaadó szociális szövetkezet, a támogatás mértéke a munkabér és járuléka legfeljebb 70 százalékáig terjedhet, feltéve, hogy a munkaadó vállalja a hátrányos helyzetű személy továbbfoglalkoztatását legalább a támogatás folyósítási időtartama 50 százalékának megfelelő időtartamra.

(4)104 A (3) bekezdésben meghatározott támogatás esetén a támogatás és a továbbfoglalkoztatás együttes időtartama legfeljebb egy év, súlyosan hátrányos helyzetű személy foglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet.

(5)105 Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevétele érdekében a támogatás időtartama alatt az arra rászoruló hozzátartozó ápolásával, gondozásával, valamint a gyermek – ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermek – felügyeletével kapcsolatban a támogatott munkavállaló kérelmére a felmerült indokolt költség megtéríthető.

16/A. §106

16/B. §107

Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás108

17. §109 Támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, valamint rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.

Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása

18. §110 Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében.

18/A. §111 (1)112

(2)113

19. §114 (1)115

(2)116

19/A. §117

Munkaerőpiaci programok támogatása

19/B. §118 (1)119 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerőpiaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.

(2)120 Az (1) bekezdésben meghatározott programok keretében a munkaerőpiaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások egyidejűleg és egymásra épülve is nyújthatók. A programokon aktívan részt vevő álláskereső számára a különböző jogcímeken megállapítható támogatás, támogatások helyett egységes támogatás állapítható meg. Ha a program által elérni kívánt cél megvalósítása érdekében indokolt, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó szabályoktól – a 20. § (4) bekezdése szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon – a támogatást nyújtó szerv eltekinthet.

(3)121 Munkaerő-piaci program keretében a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható.

(4)122 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a (2) bekezdésben foglalt egységes támogatás megállapításának feltételeit.

Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása

19/C. §123 Támogatás nyújtható a részmunkaidős, valamint olyan foglalkoztatáshoz, amelynek során a munkavégzés a foglalkoztató székhelyéhez, telephelyéhez nem tartozó helyen, számítástechnikai eszköz felhasználásával történik.

A foglalkoztatást elősegítő támogatások közös szabályai

20. § (1)124 A 13/A. § (2) bekezdésében, a 14–16. §-ban, a 17–19/C. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatások a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújthatók.

(2)125

(3)126 A 14. §-ban, a 16–18. §-okban, a 19/B–19/C. §-okban meghatározott támogatások, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szolgáltatások és támogatások európai uniós forrásból megvalósuló program keretében, az állami foglalkoztatási szerv közreműködésével megvalósításra kerülő munkaerő-piaci programokban is nyújthatók.

(4)127 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg a 14–18. §-ban, valamint a 19/B–19/C. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének, megszüntetésének és visszakövetelésének részletes szabályait. A miniszter a 25 év alatti fiatalok, az 50. életévüket betöltött, valamint a roma származású személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása, foglalkoztatásának elősegítése érdekében e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.

(5)128 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a keresetpótló juttatás összegének differenciált megállapítására vonatkozó szabályokat, valamint

b) a 14/A. §-ban meghatározott megállapodás esetén a kötelezően nyújtandó képzési támogatás szabályait.

(6)129 Ha a foglalkoztatást elősegítő támogatás mértékének meghatározása – jogszabály alapján – a foglalkoztatott munkabérének alapulvételével történik, a támogatást – annak teljes időtartama alatt – a megállapításkor figyelembe vett munkabér alapulvételével kell folyósítani. Ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum, akkor az azt követő időszakra az állami foglalkoztatási szerv – a munkaadó kérelmére – a támogatás összegét a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum emelkedésének arányában megnövelheti, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet.

21. §130 (1) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott, foglalkoztatást elősegítő támogatások nyújtása esetén a támogatásban részesülővel hatósági szerződést kell kötni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági szerződés tartalmazza:

a)131 a szerződést kötő közigazgatási hatóság nevét, székhelyét, az ügy számát,

b)132 a támogatásban részesülő természetes személy esetében a nevét, lakó-, tartózkodási- vagy szálláshelyét, anyja nevét, nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát, az érvényes úti okmány számát is,

c)133 a támogatásban részesülő szervezet esetében a megnevezését (székhelyét, telephelyét), adószámát a képviseletre jogosult személy megnevezését, valamint a szervezet pénzforgalmi számlaszámát és a számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezését,

d)134 a közigazgatási hatóság által nyújtott támogatás formáját, mértékét, folyósításának időtartamát, módját, a folyósítás egyéb feltételeit,

e) az EK-szerződés 87–88. §-a szerint állami támogatásnak minősülő támogatás nyújtása esetén

ea) a támogatás kategóriájának megnevezését, a támogatás tartalmát,

eb)135 a támogatásban részesülő tájékoztatását arról, hogy a csekély összegű, de minimis támogatásként nyújtott támogatásokkal kapcsolatos iratokat 10 évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni,

f) a támogatás nyújtásának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések megjelölését,

g)136 a szerződésszegésnek minősülő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit,

h) a jogszabály által meghatározott, valamint a felek által szükségesnek tartott jognyilatkozatokat,

i)137 a szerződéssel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben közigazgatási ügyben eljáró bíróság megnevezését.

(2a)138 Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott foglalkoztatást elősegítő támogatásról szóló hatósági szerződés alapján támogatásban részesülő munkaadó helyébe jogutódja léphet feltéve, ha a jogutód egyoldalú írásbeli nyilatkozatban vállalja a támogatás jogszabályban, valamint a hatósági szerződésben meghatározott feltételeinek teljesítését.

(3) Ha a támogatásban részesülő a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, és a támogatásban részesülő köteles a támogatást a (4) bekezdésben foglaltak szerint visszafizetni.

(4)139 Ha a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatást a (3) bekezdésben foglaltak alapján vissza kell követelni, a támogatást a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatala napjáig számított ügyleti kamattal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett a visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelő határozatban megállapított határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától az állami foglalkoztatási szerv a teljesítés napjáig késedelmi kamatot is felszámít, kivéve a késedelem azon időszakát, amíg a végrehajtás az állami adó- és vámhatóság előtt van folyamatban. Az állami adó- és vámhatóság az előtte folyó végrehajtási eljárásban a követelés összege után késedelmi pótlékot számít fel.

(4a)140 Az ügyleti kamat, valamint a késedelmi kamat mértékére a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatások esetén fizetendő ügyleti kamatra és késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kötelezett az állami adó- és vámhatóság végrehajtás foganatosítása érdekében történő megkeresését követően az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szerinti késedelmi pótlékot is köteles megfizetni. A késedelmesen megfizetett ügyleti kamat után nem számítható fel késedelmi kamat vagy késedelmi pótlék.

(5)141 A támogatások tekintetében az állami foglalkoztatási szerv vezetője, erre irányuló kérelem esetén, különös méltánylást érdemlő esetben határozatában

a) eltekinthet az ügyleti kamat vagy a késedelmi kamat felszámításától,

b) dönthet a már felszámított ügyleti kamat vagy késedelmi kamat részben vagy egészben történő elengedéséről, valamint a munkaadónak nem minősülő természetes személy részére nyújtott támogatás esetén a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről, kivéve, ha a végrehajtás az állami adó- és vámhatóság előtt van folyamatban.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából, természetes személy esetében figyelembe vehető különösen kedvezőtlen szociális helyzete, valamint az, hogy a támogatás visszafizetése a kötelezett és a háztartásában élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(7)142 Aki foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül, köteles a támogatást megállapító hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be.

IV. Fejezet

A LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSEK HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYEINEK ENYHÍTÉSÉT CÉLZÓ TÁMOGATÁSOK SZABÁLYAI143

22. §144 A munkaadó részére támogatás nyújtható az általa végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a munkavállaló számára hátrányos következményeit enyhítő intézkedések megtételéhez.

23. §145

V. Fejezet

ÁLLÁSKERESŐK ELLÁTÁSA146

24. §147 Az álláskereső részére – az e törvényben meghatározott feltételek szerint – álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár.

Álláskeresési járadék

25. §148 (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki149

a) álláskereső,

b)150 az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap – a 27. § (1) bekezdésében meghatározott – jogosultsági idővel rendelkezik,

c)151

d)152 munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha

a)153

b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,

c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg – amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,

d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,

e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

(3)154 A megváltozott munkaképességű személy esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)–c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta – a megváltozott munkaképességű személy által igénybe vehető közlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.

(4)155 Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultsági idő időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére

a)156 háromévesnél – ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, tizennégy évesnél – fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. § és 130. §], valamint

b)157 hozzátartozó ápolása [Mt. 131. § (1) és (2) bekezdése], továbbá

c)158

d)159 önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés

miatt kerül sor.

(5)160 Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség felajánlható.

(6)161 Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként.

Álláskeresési járadék mértéke162

26. §163 (1)164 Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy – ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor – az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(5)165 Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.

(6)166

(7)167 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni.

(8)168 A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.

Álláskeresési járadék folyósításának időtartama

27. §169 (1)170 Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) – az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott hároméves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:

a)171

b) a keresőképtelenséggel járó betegség,

c) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,

d)172 a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása,

e)173 a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,

f)174 a letartóztatás, a szabadságvesztés, valamint az elzárás,

g)175 a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,

h) a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának

időtartamával.

(2)176 Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

(3)177 Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap.

(4)178 Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja. Ha az álláskereső a személyes adatait – az állami foglalkoztatási szerv részére – a személyes jelentkezését megelőzően – elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: e-ügyintézési tv.) foglaltak szerint küldte meg, az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.

(5)179 A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony abban az esetben minősül az (1) bekezdés szerinti jogosultsági időnek, ha annak időtartama alatt a nevelőszülő álláskeresési ellátásban nem részesül.

(5a)180 Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági időnek minősül a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban önkéntes tartalékos katona) tényleges szolgálatteljesítésének időtartama abban az esetben is, ha az önkéntes tartalékos katona ezen időtartam alatt nem áll munkaviszonyban.

(6)181 A folyósítási idő számítása szempontjából a jogosultsági idő csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező jogosultsági időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy által, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában igénybevett munkanélküli ellátás tekintetében is.

(7)182

(8)183 Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.

(9)184 A (8) bekezdésben meghatározott egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.

(9a)185 Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő munkaviszonyt, a (9) bekezdésben meghatározott mértékű juttatást a részére – kérelmére – egy összegben a kereső tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését követő legközelebbi számfejtés alkalmával kell kifizetni.

(10)186 A (8) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt.

(11)187 Ha az álláskereső részére az állami foglalkoztatási szerv a (8) bekezdésben meghatározott összeget kifizette, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.

(12)188 Ha az állami foglalkoztatási szerv a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső részére ideiglenes ellátást állapít meg, az ellátás addig folyósítható, amíg az – álláskeresési járadék vagy álláskeresési segély megállapításához szükséges – az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett jogosultsági időre, valamint szakmai jövedelemre, bérre, valamint az igénybe vett munkanélküli ellátásra vonatkozó bizonyíték rendelkezésre nem áll. Az ideiglenes ellátás folyósításának időtartama nem haladhatja meg a 60 napot.

Az álláskeresési járadék folyósításának megszűnése, megszüntetése és szünetelése189

28. §190 (1) Megszűnik az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső

a) kéri, a kérelemben megjelölt időponttól,

b) megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjától,

c) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától,

d) meghalt, a halál bekövetkezését követő naptól,

e) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő naptól,

f) olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül, a támogatás folyósításának kezdő napjától,

g) kereső tevékenységet folytat – kivéve a (2) bekezdésben, a 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat, valamint az 58. § (5) bekezdés n) pontjában foglalt alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében folytatott kereső tevékenységet – a kereső tevékenység kezdő napjától.

(2) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha

a) az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától,

b) az álláskereső kereső tevékenységet folytat, és a 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a kereső tevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a kereső tevékenység megállapításának napjától.

(3) Ha az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt történik, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

29. §191 (1)192 Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső

a)193 terhességi-gyermekágyi segélyre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre, gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás esetén a jogosultság megállapításának napjától,

b)194 letartóztatásban van, elzárás büntetését vagy szabadságvesztés büntetését tölti, a kényszerintézkedés vagy büntetés megkezdésének napjától, kivéve, ha

ba) a szabadságvesztés büntetést közérdekű munka vagy pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, vagy

bb) reintegrációs őrizetben van,

c) a 25. § (5) bekezdésében meghatározott közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától,

d)195 rövid időtartamú, legfeljebb 120 napig tartó kereső tevékenységet folytat – az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével –, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett, a kereső tevékenység végzésére irányuló jogviszony kezdő napjától,

e)196 a 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás kezdőnapjától, vagy olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás folyósítása alatt,

f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára.

(2)197 Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak a 25. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, az álláskeresési járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel tovább kell folyósítani.

(3)198

Nyugdíj előtti álláskeresési segély

30. §199 (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha

a)200 rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének d) pontjában, meghatározott feltételekkel, és

b)201 a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – kereső tevékenység miatt – megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,

c)202 az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a b) pontban meghatározott megszüntetését követően három éven belül betöltötte a b) pontban meghatározott életkort, és

d)203 rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és,

e)204 korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

(2)205 Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a 26. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.

(3)206 Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.

(4)207 Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtásának napja. Ha az álláskereső a személyes adatait – az állami foglalkoztatási szerv részére – a személyes jelentkezését megelőzően – e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint küldte meg, az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.

(5)208 Megszűnik az álláskeresési segély folyósítása a 28. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott esetben. Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.

(6)209 Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(7)210 Szünetel az álláskeresési segély folyósítása

a)211 a 29. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint e) és f) pontjában meghatározott esetben,

b)212 – az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével – a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,

c) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,

d) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.

(8) A (7) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.

Költségtérítés

31. §213

32. §214 Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. Jogszabály az álláskereső részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.

33. §215 A közfoglalkoztatott részére meg kell téríteni a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült, azon indokolt helyközi utazási költséget, amely az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett utazással összefüggésben – ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez, valamint a foglalkoztatóhoz történő oda- és visszautazást – merül fel. Jogszabály az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.

34. §216

35. §217

Az ellátásokra vonatkozó közös rendelkezések218

36. § (1)219 Az e törvény alapján ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények és körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. E kötelezettségének e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint is eleget tehet.

(2)220 Az állami foglalkoztatási szerv az ügyfél kérelmére a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül igazolást ad ki

a) az álláskeresési járadék folyósításának a 28. § (1) bekezdésében meghatározott megszűnéséről, valamint a 29. § (1) bekezdésében meghatározott szüneteléséről,

b) az álláskeresési segélynek a 30. § (5) bekezdésében meghatározott megszűnéséről, valamint a 30. § (7) bekezdésében meghatározott szüneteléséről.

(3)221 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső legalább huszonegy nappal a távozást megelőzően köteles bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek, ha munkakeresés céljából az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába kíván távozni.

36/A. §222 (1) A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén, az utolsó munkában töltött napon köteles a munkanélküli igazolólapot a munkavállalónak átadni.

(2) A munkaadó – ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt álláskeresési járadék iránt kérelmet nyújt be – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról igazolólapot állít ki, és azt a nevelőszülőnek átadja.

36/B. §223 (1)224 Az állami adó- és vámhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó, valamint a Tbj. 56/A. §-a szerinti járulékfizetés esetén a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott természetes személy részére a munkaerő-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is.

(2)225 A 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel teljesülését az állami foglalkoztatási szerv megkeresésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolja. Az igazolás kiadásához a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv egyeztetési eljárást nem folytat le.

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

37. § (1)226 Az ellátást megállapító állami foglalkoztatási szerv az ellátás felvételétől számított hat hónapon belül írásban kötelezi az ellátás visszafizetésére azt, aki az ellátást jogalap nélkül vette fel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást akkor lehet visszakövetelni, ha a jogalap nélküli kifizetést az ellátásra jogosult vétkes magatartása idézte elő.

(3)227 Ha az álláskeresési ellátásban részesülő személy mezőgazdasági őstermelőként folytat kereső tevékenységet, köteles az adóévben felvett álláskeresési ellátást visszafizetni.

(4)228 Az, aki az álláskereső halálát követően a álláskeresési ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.

(5)229 Az ellátás tekintetében az állami foglalkoztatási szerv vezetője – erre irányuló kérelemre – különös méltánylást érdemlő esetben – az állami adó- és vámhatóság végrehajtás céljából történő megkereséséig – dönthet a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt álláskeresési ellátás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.

(6)230 Ha a bíróság jogerősen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az érintett részére kifizetett álláskeresési ellátás és annak járulékai összegét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szolidaritási alaprészébe befizetni. A bíróság a jogerős határozatot az állami foglalkoztatási szervnek megküldi, amely ennek alapján határoz.

(7)231 Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából a 21. § (6) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.

(8)232 Az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, valamint a 32–33. § szerinti költségtérítés visszakövetelése esetén ügyleti kamat, illetve késedelmi kamat nem számítható fel.

38. § (1) A munkaadó és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül kifizetett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli kifizetése, mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásnak következménye és az ellátást a 37. § alapján visszakövetelni nem lehet.

(2) Ha az ellátás jogalap nélküli kifizetéséért a munkaadót vagy egyéb szervet és az ellátásra jogosultat is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást a közrehatásuk arányában kötelesek visszafizetni, illetve megtéríteni. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.

VI. Fejezet

A MUNKANÉLKÜLI ELLÁTÁSOK233

ÉS A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK FEDEZETE

Nemzeti Foglalkoztatási Alap234

39. §235 (1)236 A Munkaerőpiaci Alap, mint elkülönített állami pénzalap elnevezése Nemzeti Foglalkoztatási Alapra módosul.

(2)237 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével

a)238 az álláskeresők ellátásának biztosítása,

b)239 a foglalkoztatás elősegítése, a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés, a munkaerő alkalmazkodásának és az álláskeresők munkához jutásának támogatása,

c) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése,

d)240 a képzési rendszer fejlesztésének támogatása,

e)241

f)242 hozzájárulás a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás kifizetésének részbeni finanszírozásához,

g) az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása, valamint

h)243

i)244 az Európai Foglalkoztatási Szolgálat működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához történő hozzájárulás.

(3)245 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül – a pénzeszközök felhasználásának célja szerint – a következő alaprészeket kell elkülöníteni:

a)246 szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadék, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresési segély, a munkanélküli járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély,, a költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

b)247

c)248 foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására, az állami foglalkoztatási szerv által pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, az állami foglalkoztatási szerv által szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó állásbörze kiadásaira, valamint keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

d)249 bérgarancia alaprészt, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényben meghatározott támogatás, valamint annak folyósításával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

e)250 a képzési alaprészt, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok, támogatási programok finanszírozására;

f)–g)251

h)252

(4)253 Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók a Nemzeti Foglalkoztatási Alap beszámolóját megalapozó informatikai szolgáltatás és könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével és ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, elszámolható továbbá az alaprészből finanszírozott ellátásokkal, támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költsége.

(5)254 A (6) bekezdés kivételével a Nemzeti Foglalkoztatási Alap külön előirányzataiból finanszírozott támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek az adott előirányzatból elszámolhatók.

(6)255 A (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatóak a támogatások nyújtásával, ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, a közfoglalkoztatási kiállítások rendezésével kapcsolatos kiadások, a közfoglalkoztatással összefüggő kutatások költségei, továbbá a támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költségei.

(7)256

(8)257 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap mint központi programok kedvezményezettje finanszírozza az előbbiekben említett intézkedések végrehajtása érdekében teljesített kifizetéseket.

(9)258 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételét képező járulék, szociális hozzájárulási adó költségvetési törvényben meghatározott hányada, illetőleg hozzájárulás beszedése érdekében igénybe vett szolgáltatás díja a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak azt az alaprészét terheli, amelynek kiadásai finanszírozása érdekében a járulék és szociális hozzájárulási adó fizetése történik.

(10)259 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap alaprészeinek központi pénzügyi kerete által finanszírozott program esetében a programhoz közvetlenül kapcsolódó igazolt költségek az érintett keret terhére elszámolhatók, illetve abból megtéríthetők.

(11)260 Az elkülönített alaprészek bevételeit és kiadásait az éves költségvetési törvény címenként, illetve alcímenként tartalmazza.

(12)261 A Nemzeti Foglakoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:

a)262

b) az európai uniós operatív programok előfinanszírozásának céljára szolgáló pénzeszközöket,

c)263

d)264 a külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatás támogatására fordítható pénzeszközöket,

e)265

f)266

g)267 a kincstár által terhelt, a számlavezetéssel kapcsolatos működési kiadásokat, valamint a megszűnt jogcímekhez kapcsolódó kifizetéseket,

h)268 a költségvetési befizetéseket,

i)269

j)270 uniós forrás terhére – előleg bevonásával – megvalósuló operatív programok finanszírozására szolgáló pénzeszközöket,

k)271 az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap elő- és társfinanszírozására szolgáló pénzeszközöket.

(13)272 A (12) bekezdés b) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatók az 57/D. §-ban meghatározott adatbázishoz és az előfinanszírozással megvalósuló programokban a résztvevők nyilvántartásához, valamint a programokban nyújtott támogatások felhasználásának nyomon követéséhez szükséges informatikai költségek, továbbá a programok megvalósítását szolgáló módszertani fejlesztés költségei.

39/A. § (1)273 A Nemzeti Foglalkoztatási Alappal a miniszter rendelkezik. A miniszter rendelkezési jogát a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat tekintetében a (2) bekezdés szerint a közfoglalkoztatásért felelős miniszterrel, a képzési alaprész tekintetében a (3) bekezdés szerint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel megosztva gyakorolja.

(2)274 A 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat fő felhasználási céljait – kormányrendeletben foglaltak alapulvételével – a miniszter és a közfoglalkoztatásért felelős miniszter együttesen határozza meg. Országos közfoglalkoztatási program indítására és az azzal kapcsolatos egyedi kötelezettségvállalásra a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jogosult.

(3)275 A képzési alaprész feletti alapkezelési feladatokat a miniszter, a szakmai feladatokat a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter látja el.

(4)276 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap alaprészei és külön előirányzatai terhére miniszteri döntés csak a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának igazolását követően hozható. A fedezet rendelkezésre állásának igazolására a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezeléséért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogosult.

(5)277

(6)278

(7)279

(8)280 A miniszter a Nemzeti Foglalkoztatási Alap év végi egyenlegének megóvása érdekében – a hatáskörébe tartozó előirányzat tekintetében a 39/A. § (1) bekezdése szerinti rendelkezési joggal rendelkező miniszter véleményének kikérésével – dönthet

a) a keletkezett többletbevételek felhasználásának mértékéről,

b) a kiadások évközi ütemezésének módosításáról,

c) a Nemzeti Foglalkoztatási Alap alaprészei és a külön előirányzatai kiadásainak csökkentéséről.

(9)281 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek – a képzési alaprész kivételével – felhasználásáról e törvény, valamint e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint a miniszter és az állami foglalkoztatási szervek gondoskodnak. A képzési alaprész pénzeszközeinek felhasználásáról a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv gondoskodik.

(10)282 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételi és kiadási előirányzatát és annak alaprészek közötti megosztását az Országgyűlés címenként és alcímenként a költségvetési törvényben hagyja jóvá. Az alaprészen belüli további jogcímeket a miniszter állapítja meg.

(11)283 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapot – ha az egyes alaprészek tekintetében törvény eltérően nem rendelkezik – a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) kezeli.

(12)284 A minisztérium az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége keretében ellátja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. §-ában meghatározott feladatokat, továbbá

a) gondoskodik a Nemzeti Foglalkoztatási Alapra mint elkülönített állami pénzalapra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról,

b) ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott költségvetési támogatás esetén támogatási szerződést köt.

(13)285 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait – a képzési alaprész felhasználási szabályai kivételével – rendeletben határozza meg.286

39/B. §287 (1)288 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyes alaprészeinek pénzeszközei a miniszter döntése szerint egymás közt átcsoportosíthatók, feltéve, ha erre az eredeti előirányzatokon felül képződő többletbevételek fedezetet biztosítanak, vagy az egyes alaprészek tényleges kiadásainak az előirányzatoktól való elmaradása várhatóan fedezetet nyújt.

(2)–(3)289

(4)290

(5)291 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprésze terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40 százalékát.

(6)292 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40%-át.

(7)293 A (6) bekezdésben meghatározott 40%-os mérték alól a közfoglalkoztatásért felelős miniszter kezdeményezésére – figyelemmel a közfoglalkoztatási programok kezdési időpontjára és tartamára – a Kormány egyedi felmentést adhat.

39/C. §294 (1)295 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevétele:

a)296 az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékból a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a Tbj. szerint megillető rész;

b)297 a szociális hozzájárulási adónak a költségvetési törvényben meghatározott százaléka.

c)298

d)299

e)300 a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott szakképzési hozzájárulás;

f)301 a központi költségvetési támogatás;

g)302 az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás végrehajtása érdekében befolyó bevételek;

h)303

i)304 egyéb bevételek: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a működésével összefüggő bevétel;

j)305 uniós forrás terhére megvalósuló operatív program finanszírozására szolgáló előleg;

k)306 az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól az 1927/2006 EK rendelet alapján társfinanszírozás címen befolyó bevétel.

(2)307 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba teljesített visszafizetések azt az alaprészt növelik, amelyből a támogatást, illetőleg az ellátást folyósították.

(3)308 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba önkéntes befizetések is teljesíthetők, amelyek közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.

(4)309 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára fennálló követelések a követelést nyilvántartó szervek döntése alapján behajthatatlannak minősíthetők. E szervek a behajthatatlan követeléseket törlik a nyilvántartásaikból.310

(5)311 A (4) bekezdés alkalmazásában az a követelés behajthatatlan

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, illetve amelyre a végrehajtás során behajtott forrás nem nyújt fedezetet,

b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

c) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,

d) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,

e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült,

g)312 amelyet az állami foglalkoztatási szerv a közösségi jog alapján migráns ellátásként kifizetett és az ellátás megtérítése érdekében tett intézkedés az érintett tagállam illetékes intézménye felé nem vezetett eredményre.

(6)313 A (4)–(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a 39. § (3) bekezdésében meghatározott alaprészekkel szemben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap létrejöttét megelőzően keletkezett követelésekre is.

(7)314 Az állami foglalkoztatási szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló 1000 Ft-ot el nem érő igényét nem érvényesíti.

39/D. §315 (1)316 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap rendelkezésére álló pénzeszközök tárgyév végi záró állománya nem lehet kevesebb a tárgyévi költségvetési támogatással fedezett kiadások nélkül számított kiadási főösszeg eredeti előirányzatának 25/365 részénél (a továbbiakban: likviditási tartalék).

(2)317 Amennyiben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap záróállománya nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott minimális szintet, úgy ennek eléréséhez fel kell tölteni a likviditási tartalékot.

(3) A feltöltés ütemezése a költségvetési törvény előírásai szerint történik. A feltöltés további lehetséges forrásai:

a) tervezett mértéket meghaladó bevételek;

b) kiadási előirányzatok tárgyévben fel nem használt része.

(4)318 Amennyiben a tárgyévet megelőző év végén a Nemzeti Foglalkoztatási Alap megállapított záró állománya a likviditási tartalék szintjét meghaladta, úgy az e szint fölötti rész tárgyévi felhasználásáról a miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével dönt az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.

(5)319 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap előfinanszírozásával, uniós forrás terhére megvalósuló program finanszírozása érdekében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap záró állományában jelentkező, tárgyévben fel nem használt pénzeszköz – a miniszternek az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntése alapján – a tárgyévet követően felhasználható.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyes alaprészei felhasználására vonatkozó sajátos szabályok320

40. §321 (1) A foglalkoztatási alaprész központi keretre és az állami foglalkoztatási szervek által felhasználható (decentralizált) keretre osztható fel.

(2)322 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható

a)323 központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok, kutatások és a foglalkoztatási, munkaügyi szakkiadvány kiadásának támogatására;

b) a 18. §-ban meghatározott munkahely-teremtési támogatásra;

c)324 a miniszter által alapított, közfeladatot ellátó közhasznú szervezet részére – foglalkoztatási és képzési célú támogatás, valamint munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtása érdekében – támogatás nyújtására;

d) foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatására;

e)325 az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló programok hazai finanszírozására;

f) 1996. január 1-je előtt a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetésekre;

g)326 a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzés keretében történő személyes közreműködése után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékra.

(3)327 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata központi és decentralizált keretre osztható fel. A közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére megvalósuló programokkal összefüggésben legfeljebb a tárgyévi eredeti előirányzat, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 0,3%-ának megfelelő mértékben számolható el működtetéssel kapcsolatos kiadás.

(4)328 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozható további, törvényben nem szabályozott támogatásokat rendeletben állapítson meg.329

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által, európai uniós források felhasználásával nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatásokat.330

41. §331 (1)332 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének forrása a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben előírt szakképzési hozzájárulás, valamint az alaprész javára teljesített visszafizetések, önkéntes befizetések, támogatások, továbbá működésével összefüggő bevételek.

(2)333 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap bevonásával megvalósuló programok tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap a támogatásokat elő- és társfinanszírozza. Az előfinanszírozott összeget terheli az Európai Globalizációs Alap által meg nem térített kiadás.

(3)334 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap mint központi programok kedvezményezettje a támogatásokat előfinanszírozza, amelyet az Európai Unió az intézkedések végrehajtásáról szóló elszámolás elfogadását követően megtérít. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot terheli.

(4)335

VI/A. Fejezet336

AZ ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

41/A. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott hatósági ügyben az e Fejezetben foglalt szabályok figyelembevételével kell alkalmazni.

(2)337

(3) Amennyiben az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendelet alapján, végleges határozattal megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe a jogutód lép, számára – indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával – lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére.

(4)338 Az állami foglalkoztatási szervnek a jogutódlás előtt hozott döntése hatályos a jogutóddal szemben, kivéve

a) a jogelőd természetes személy ügyféllel szemben az eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító végzést,

b) a jogelőd számára halasztást vagy részletekben történő teljesítést (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) megállapító végzést.

(5)339 A (4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az állami foglalkoztatási szervnek a késedelmi kamat elengedéséről vagy mérsékléséről szóló döntésére.

(6) Jogutód hiányában a jogszabálysértő állapot megszüntetéséről az állami foglalkoztatási szerv hivatalból intézkedik.

(7) A jogutódlás, valamint az új teljesítési határidő megállapítása kérdésében hozott végzést az ügyféllel közölni kell.

(8)340 Az álláskeresőként való nyilvántartással, az álláskeresők ellátásával, valamint a természetes személynek nyújtott foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos eljárás során – az 54. § (9b) bekezdésében foglaltakat kivéve – a törvényes képviselő eljárása kizárt, az ügyfélnek személyesen kell eljárnia.

(9)341 Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott foglalkoztatást elősegítő támogatással, valamint az álláskeresők ellátásával kapcsolatos kérelemre induló hatósági ügyben – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – a kérelmező, pályázó ügyfél választása szerint a lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye vagy fióktelepe szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv jár el.

(10) A

a) 14. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott személy képzésének támogatásával kapcsolatos hatósági ügyben a munkaadó telephelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv,

b) 16. §-ban meghatározott foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatással, valamint a 19/B. § (3) bekezdésében meghatározott bérköltség támogatással kapcsolatos hatósági ügyben a munkaadó által foglalkoztatni kívánt személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy ennek hiányában értesítési címe szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv,

c) 18. §-ban meghatározott munkahelyteremtés támogatásával kapcsolatos hatósági ügyben a tervezett beruházás helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv,

d) jogszabályban meghatározott kötelezettségét elmulasztó magán-munkaközvetítővel szemben, a rendbírság kiszabásával kapcsolatos ügyben a magán-munkaközvetítő székhelye szerinti állami foglalkoztatási szerv

jár el.

42. § (1)342 Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott foglalkoztatást elősegítő támogatás iránti kérelem az e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint nyújtható be.

(2) Ha az állami foglalkoztatási szerv nem e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott rendelet, hanem más jogszabály alapján nyújt a foglalkoztatás elősegítése érdekében támogatást, a támogatással kapcsolatos ügyben az eljárására e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, kivéve, ha a támogatásról szóló jogszabály ettől eltérően rendelkezik.

43. § Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. Az állami foglalkoztatási szerv a kérelemnek – a körülmények körültekintő mérlegelése alapján – akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában.

44. § (1) A 40. § (2) bekezdés a) pontja, továbbá a pályázat alapján nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások esetében a pályázati felhívásban az elbírálásra nyitva álló határidő legfeljebb két hónapban állapítható meg.

(2) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott ügyekben

a) a 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkavállalási engedéllyel, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy részére megállapítandó ellátással kapcsolatos eljárás felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el,

b) iskolai végzettség, szakképzettség igazolása az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható,

c) hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye,

d) az állami foglalkoztatási szerv döntése szóban nem közölhető.

(3) E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott ügyekben, ha az állami foglalkoztatási szerv méltányossági jogkörben hoz határozatot, az indokolásnak ki kell terjednie a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokra és tényekre.

(4) Az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeleten alapuló hatósági eljárásban egy okiratba foglalható a határozat és a végzés, illetve több határozat vagy végzés. Az egy okiratba foglalt döntések rendelkező részét és indokolását döntésenként önállóan kell megszövegezni.

45. § (1) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú állami foglalkoztatási szervtől a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére fizetési kedvezmény engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(2) A határidő lejárta után a kötelezett – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – az (1) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt.

(3)343 Az (1) bekezdésben foglalt fizetési kedvezménnyel kapcsolatos elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

46. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok rendelkezéseinek betartását, valamint az azok alapján hozott végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv képviselője ellenőrzési tevékenysége során

a) az ügyféltől felvilágosítást kérhet, az ellenőrzési tevékenységgel összefüggő nyilvántartásokba betekinthet,

b) a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány személyazonosító igazolvány, érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély) felmutatására szólíthatja fel azt a személyt, akinek személyazonosságát meg kell állapítania.

(3) Az állami foglalkoztatási szerv képviselője az ellenőrzés tapasztalatai alapján köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen

a) javaslatot tenni az álláskeresők ellátása, a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósításának szüneteltetésére, illetve megszüntetésére,

b) az ellenőrzött személy vagy szerv figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre,

c) más szervet intézkedés végett megkeresni,

d) szabálysértési, illetve bírósági eljárást kezdeményezni, vagy

e) rendbírságot kiszabni.

VII. Fejezet

47. §344 (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben jelölje ki az állami foglalkoztatási szervet. Az állami foglalkoztatási szervek feladataira, egymás közötti kapcsolatára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.345

(2)346 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a járási hivatal mint állami foglalkoztatási szerv – általános szabályoktól eltérő – illetékességi területét rendeletben állapítsa meg.347

(3)348 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis vezetésére, az abban nyilvántartásba veendő adatok szolgáltatására és a nyilvántartásból történő adatigénylés rendjére vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.349

(4)350 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által álláskeresőként nyilvántartott személyek létszáma megállapítására, valamint közzétételének módjára vonatkozó részletes szabályokat.

(5)351 Felhatalmazás kap a miniszter, hogy a 36/A. § szerinti igazolólap kiállítására, valamint annak tartalmára vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.352

48. §353 Annak a személynek az esetében, akinek a települési önkormányzat közfoglalkoztatást ajánlott fel, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díját az állami foglalkoztatási szerv téríti meg – a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból – a vizsgálatot végző szerv részére.

49. §354

50. §355

50/A. §356

51. §357

51/A. §358

52. §359

53. §360 (1)–(2)361

(3)362

Munkaerőfejlesztő és -képző központ

53/A. §363

VIII. Fejezet

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK364

54. § (1)365

(2)366

(3)367

(4)368

(5)369

(6)370

(7)371

(8)372 A külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére és az ennek alapján indult eljárásra a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.

(9)373 Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében – a (10)–(10c) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az ügyfél

a)374

b) az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban, de legalább három havonta jelentkezik, és

c)375 az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1–4. alpontjaiban bekövetkezett változást – annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – bejelenti az állami foglalkoztatási szervnek, és

d) maga is aktívan keres munkahelyet, és

e)376 az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott munkaerő-piaci szolgáltatást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzési lehetőséget elfogadja, illetőleg igénybe veszi,

f)377 részt vesz a megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban,

g)378 a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja.

(9a)379 Az álláskereső a (9) bekezdés b) pontjában meghatározott jelentkezési kötelezettségének e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint is eleget tehet.

(9b)380 A cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban, cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy az együttműködési kötelezettségét törvényes képviselője útján teljesíti.

(9c)381 A 13/A. §-ban foglalt munkaerőpiaci szolgáltatások igénybevétele esetén, valamint – a (9a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a (9) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettség keretében a személyes megjelenés kötelező.

(10)382 Az álláskeresési járadékra vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyre jogosult vagy abban részesülő álláskereső az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében a 25. § (2) bekezdésében meghatározott megfelelő munkahelyet köteles elfogadni.

(10a)383 A 25. életévét betöltött olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, és nem vesz részt munkaerő-piaci programban vagy nem részesül munkaerő-piaci szolgáltatásban a 25. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.

(10b)384 A közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a munkahely – a 25. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakon kívül – akkor is megfelelő, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel

a) a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, és a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról, vagy

b)385 a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül a népegészségügyi feladatokat ellátó szerv által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről

a foglalkoztató gondoskodik.

(10c)386 Ha a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel nem jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó.

(11)387 Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként – a (12) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – kérelmére azt a személyt veszi nyilvántartásba, aki

a) megfelel az 58. § (5) bekezdés d) pont 1–5. alpontjában meghatározott feltételeknek és

b) kötelezettséget vállal arra, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) és (10) bekezdés szerint

együttműködik.

(12)388 Az állami foglalkoztatási szerv a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személyt – kérelmére – a (11) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén, akkor veszi álláskeresőként nyilvántartásba, ha annak folyósítása alatt, a családok támogatásáról szóló törvény szerint keresőtevékenységet folytathat.

(13)389 A közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatás időtartama alatt köteles elfogadni az állami foglalkoztatási szerv által részére felajánlott, 25. § (2) bekezdése szerinti megfelelő munkahelyet, valamint a részére felajánlott, 14. § (1) bekezdése szerinti képzést.

(14)390 Az állami foglalkoztatási szerv – külön jogszabályban meghatározott időponttól – törli az álláskeresők nyilvántartásából az álláskeresőt, ha

a) kéri, vagy

b) az 58. § (5) bekezdés d) pont 1–4. alpontjaiban meghatározott feltételek bármelyike megszűnt, vagy

c) meghalt, vagy

d)391 jelentkezési kötelezettségének személyesen vagy e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint nem tesz eleget, vagy

e)392 a (9) bekezdés c) és e)–g) pontjában, valamint a (10) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

f) a körülményeiben bekövetkezett változás miatt nem tekinthető külön jogszabályban meghatározott aktív munkahelykeresőnek, vagy

g)393

h)394 külön törvény szerint az aktív korúak ellátására jogosult, de egészségkárosodottnak minősül, ezért a külön törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség nem terheli.

i)395

(14a)396 Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása – a (18) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – szünetel, ha az álláskereső

a)397 az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzésben vesz részt,

b)398 rövid, 120 napot meg nem haladó időtartamú keresőtevékenységet (kivéve az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt) folytat,

c) – az időtartamtól függetlenül – közfoglalkoztatásban vesz rész,

d)399 terhességi-gyermekágyi segélyre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre, gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás esetén a jogosultság megállapításának napjától,

e) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatot teljesít, a szolgálatteljesítés időtartama alatt, továbbá

f)400 szabadságvesztés büntetését tölti, annak időtartama alatt, kivéve, ha a fogvatartott reintegrációs őrizetben van.

(14b)401 Az álláskereső (9) bekezdés c) pontja szerinti bejelentési kötelezettsége a (14a) bekezdés szerinti szünetelés időtartama alatt is fennáll.

(15)402

(16)403 A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

(17)404 Az állami foglalkoztatási szerv a (14) bekezdés h) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén – kérelmére – nem törli az álláskeresők nyilvántartásából azt az ügyfelet, aki vállalja, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) bekezdésben foglaltak szerint együttműködik.

(18)405 Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége a gyermekgondozási segélyre, gyermekgondozást segítő ellátásra és gyermekgondozási díjra való jogosultságának bejelentése esetén akkor szünetel, ha annak folyósítása alatt a családok támogatásáról szóló törvény és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint nem folytathat keresőtevékenységet, vagy keresőtevékenységet folytathat, de kéri az aktív munkahelykereső tevékenységének és álláskeresőként való nyilvántartásának szünetelését.

(19)406 A Kormány által az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv közvetlen hozzáférést biztosít az állami foglalkoztatási szerv részére a felsőoktatási információs rendszerben foglalt, az álláskereső azonosításához szükséges, valamint a hallgatói jogviszony típusával, keletkezésének és megszűnésének időpontjával kapcsolatos adatokhoz az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés céljából.

54/A. §407 (1)408 Az álláskeresési ellátást, vállalkozói járadékot, valamint foglalkoztatást elősegítő támogatást megállapító, illetve folyósító szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló igényét öt év alatt érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekmény, a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.

(2) Az e törvény alapján esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

(3) Az igény elévülése az esedékessé válás napján kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.

(4) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

(5)409 Az elévülést megszakítja

a) igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás,

b) az igénynek a bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott,

c) az igény megegyezéssel történő módosítása,

d) az egyezségkötés, és

e) a kötelezett elismerése.

(5a)410 Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülési idő újból kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

54/B. §411 (1) Az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban – ideértve a nyilvántartásba vétel szünetelését is – az állami foglalkoztatási szerv abban az esetben dönt határozattal, ha az ügyfélnek az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos kérelmét érdemben elutasítja, vagy az ügyfelet az 54. § (14) bekezdés d) és e) pontja alapján törli az álláskeresők nyilvántartásából.

(2)412 Ha az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresőként való nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban külön határozat meghozatala nélkül döntött, a döntés tartalmáról – az ügyfél kérelmére – a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül hatósági bizonyítványt ad ki.

55. §413 (1)414 Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének, valamint a közfoglalkoztatási támogatások előirányzatának

a)415 központi kerete szolgál, a miniszter vagy az állami foglalkoztatási szerv,

b) a decentralizált pénzügyi kerete szolgál, az állami foglalkoztatási szerv

köt a támogatásban részesülővel hatósági szerződést.

(2)416

56. § (1)417

(2)418

(3)419 Az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott ügyekben mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen kérelem alapján akkor van helye fellebbezésnek, ha a kérelem elutasítására a jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt került sor, vagy a határozatot hozó szerv a mérlegelési jogkör gyakorlására irányadó jogszabályban meghatározott szabályokat megsértette.

(4)420

56/A. §421 (1)422 Rendbírságot köteles fizetni

a)423 az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, az Mt. 74. §-ában és 215. § (1) bekezdésében, továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben meghatározott bejelentési [kivéve a 8. § (6) bekezdés b) pontjában, valamint a 36. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget], nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat;

b)424 az, aki a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, valamint a munkavállalók felé fennálló munkabértartozással összefüggésben az állami foglalkozatási szerv részére a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat.

(2)425 A rendbírság összege 5000 forinttól 500 000 forintig terjedhet. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rendbírságot munkavállalónként kell kiszabni.

(3)–(4)426

57. §427

Adatvédelmi rendelkezések

57/A. §428 (1)429 A miniszter, az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság az álláskeresési ellátással, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, a munkaerőpiaci szolgáltatásokkal, továbbá a külföldiek magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos tevékenysége, valamint hatósági ellenőrzése során, valamint a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkaadó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ-számot alkalmazhatja.

(2)430 Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:

a)431 természetes személyazonosító adatok,

b)432 állampolgárság, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállás, a menekültügyi hatóságnál a menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként történő elismerésre irányuló kérelem benyújtásának, vagy a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodása elrendelésének ténye,

c)433 lakcím (lakóhely, tartózkodási hely) és értesítési cím,

d) foglalkozás, munkahely, munkakör (tevékenység),

e)434 az álláskeresési ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatás megállapításához és igénybevételéhez és nyújtásához szükséges e törvényben és más törvényben meghatározott adatok,

f) iskolai végzettség(ek), szakképzettség(ek),

g) jövedelemre vonatkozó adatok,

h)435 a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos adatok,

i)436 munkáltató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, adószám, TB nyilvántartási szám, TAJ szám, KSH szám),

j)437 az arra vonatkozó adatok, hogy az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e,

k)438 a nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó adatok,

l)439 az állami foglalkoztatási szerv által végzett munkaközvetítői tevékenység végzéséhez, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételéhez a munkavállalással kapcsolatos személyes és szakmai kompetenciákra, körülményekre és a munkáltató munkaerő-tervezésére vonatkozó adatok,

m)440 a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott személy törvényes képviselőjének természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és értesítési címét.

(2a)441 Az állami foglalkoztatási szerv által vezetett nyilvántartás az álláskeresők nyilvántartásba vételéhez, az álláskeresési ellátás megállapításához és igénybevételéhez szükséges, e törvényben meghatározott adatok tekintetében – a természetes személyazonosító és a lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) Az (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból

a)442 a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv az ellátás megállapítása, folyósítása, ellenőrzése céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)c), e) és g) pontjai,

b)443 a szociális igazgatás szerve az aktív korúak ellátása megállapítási és folyósítási feltételei fennállásának megállapítása céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)c) és e) pontjai,

c)444 a központi és területi idegenrendészeti hatóság a külföldiek beutazásához és tartózkodásához kapcsolódó, törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából az a)–d) és f)–h) pontjai,

d)445 az állami adó- és vámhatóság az adókötelezettség ellenőrzése, valamint a munkaerő-piaci járulék bevallásának és befizetésének ellenőrzése céljából az a), c), d), e) és g) pontjai,

e)446 a rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása, ellenőrzése céljából a TAJ alkalmazásával az a), valamint c)–i) pontjai,

szerinti adatok igénylésére jogosult.

(4)447 A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személyek számára történő rehabilitációs szolgáltatások biztosítása céljából e személyeknek az (1) bekezdés alapján kezelt, a (2) bekezdés a–d) és f) pontjában meghatározott adatait közvetlen hozzáféréssel átveheti.

(5) Az (1) bekezdésben megjelölt szervek más szerv és természetes személy részére adatot csak jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.

(6)448 A (3) bekezdés alapján adatigénylésre jogosult szervek felé az állami foglalkoztatási szerv kapcsolati kódot képezhet, a nyilvántartásában szereplő személyekre vonatkozó adatszolgáltatás igénylése, teljesítése, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartása céljából.

(7)449 A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait az állami foglalkoztatási szerv határozza meg. A kapcsolati kódot az adatkezelés céljának teljesülése után az állami foglalkoztatási szerv és az adatkérő nyilvántartásából törölni kell.

(8) A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

(8a)450 A (2) bekezdés szerinti adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek kötelesek adatvédelmi szabályzatot kiadni.

(10)451 Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az (1) bekezdés szerinti szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.

(11)452 Az állami foglalkoztatási szerv – a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatok és a TAJ megküldésével – hivatalból értesíti a nyugdíjfolyósító szervet, ha korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személynek állapít meg vagy szüntet meg álláskeresési járadékot.

(11)453

Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis

57/B. §454 (1)455 Az állami foglalkoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság az Szt. szerint foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekről, a rehabilitációs ellátásban részesülő személyekről, valamint a közfoglalkoztatásban résztvevő személyekről a munkaerő-piaci helyzetük javítása, a közfoglalkoztatásban való részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás megszervezése, a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása, a közfoglalkoztatásért felelős miniszter, az állami foglakoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) ezzel összefüggő feladatai eredményes ellátásának elősegítése, továbbá a szociális ellátásokra való jogosultságot megállapító törvényben meghatározott jogosultsági feltételek fennállásának ellenőrzése céljából elektronikus nyilvántartást vezet (a továbbiakban: adatbázis).

(2) Az állami foglalkoztatási szerv az adatbázissal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(3) Az adatbázis tartalmazza

1.456 a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra nem egészségkárosodottként jogosult személyek tekintetében

a)457 az alábbi adatokat:

aa) a jogosult természetes személyazonosító adatai,

ab) a jogosult állampolgársága, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott státusza,

ac) a jogosult belföldi lakó-, illetve tartózkodási helye,

ad) az ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatok,

ae) a jogosult társadalombiztosítási azonosító jele (taj-szám),

af) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy iskolai végzettsége, szakképesítése,

b) a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. § (4)–(5) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervnek átadott, és az adatbázisban nyilvántartott személyekre vonatkozó adatokat,

c) a munkaerőpiaci helyzetükkel összefüggő, következő adatokat:

ca) munkaerőpiaci képzésben történő részvétel,

cb) munkaerőpiaci programban történő részvétel,

cc) bértámogatással létesített munkaviszony keretében történő foglalkoztatás,

cd) közfoglalkoztatásban való részvétel,

ce) munkaviszony – támogatás nélkül történő – létesítése,

cf) állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak igénybevétele,

cg) egyszerűsített foglalkoztatásban történő részvétel,

d) az álláskeresőként történő nyilvántartással összefüggő következő adatokat:

da) a nyilvántartásba vétel időpontja,

db) a nyilvántartásból történő törlés, illetve a nyilvántartás szünetelésének időpontja és indoka;

2. a közfoglalkoztatottak tekintetében

a) a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében

aa) az adatbázisba való felvétel időpontját,

ab) a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát (hontalan státuszát), bevándorolt, letelepedett vagy menekült, oltalmazott, menedékes, befogadotti, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező státuszát, valamint önkéntes adatszolgáltatás alapján telefonszámát, e-mail címét,

ac) legmagasabb iskolai végzettségét, szakképzettségét,

ad) foglalkozás-egészségügyi alkalmassága mértékét, és ez alapján esetleg kizárt munkakört,

ae) eddig betöltött munkaköreit,

af)458 az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködésére vonatkozó adatokat,

ag) a (4) bekezdés alapján megállapított prioritási szintjét,

ah)459 a rehabilitációs ellátásban részesülő személy által betölthető munkakörök leírását (FEOR kód),

b) a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó adatok körében

ba) a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy

1. tényleges közfoglalkoztatott-e

2. képzésben vesz-e részt

3.460 foglakoztatást helyettesítő támogatásban részesül-e,

4.461 rehabilitációs ellátásban részesül-e.

bb) a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát,

bc) a napi munkaidő mértékét (4, 6 vagy 8 óra),

bd) a közfoglalkoztatási bér összegét,

be) a közfoglalkoztatási jogviszonyban betöltött munkakört,

bf) a közfoglalkoztató megnevezését és adószámát;

3. a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatok tekintetében

a) a munkát felajánló, a munkát szervező és a közreműködő közfoglalkoztató nevét, cégjegyzékszámát, az adószám első nyolc jegyét (törzsszámát), elérhetőségét,

b) a munka jellegét, statisztikai kódját (FEOR kód), leírását,

c) a munkavégzés helyét,

d) az igényelt közfoglalkoztatotti létszámot,

e) a munkavégzés időtartamát,

f) a napi munkaidő mértékét,

g) a munka elvégzéséhez, a közfoglalkoztatás tervezéséhez szükséges infrastruktúrára vonatkozó adatokat (munkaeszköz, szállítóeszköz, elhelyezés),

h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számát,

i) a közreműködő szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét,

j) a kifizető szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét.

(4) A (3) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó szempontok:

1. Hátrányos helyzetű munkavállaló, aki

a) az előző 6 hónapban nem állt munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy

b) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), vagy

c) 50 éven felüli személy, vagy

d) egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt, vagy

e) valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25%-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik, vagy

f)462 egy tagállam nemzetiséghez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen;

2. Súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló, aki legalább 24 hónapja munkanélküli;

3. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki

a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy

b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved.

4.463 Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki

a) rehabilitációs ellátásban részesül,

b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.

(5) A (3) bekezdés adatait a (6) bekezdésben megjelölt adatok kivételével az állami foglalkoztatási szerv rögzíti az adatbázisban.

(6)464 A (3) bekezdés 1. pont aa)–ae) alpontja szerinti adatokat az Szt. 18/B. § szerinti nyilvántartást vezető hatóság továbbítja az adatbázisba. A (3) bekezdés 3. pont g) alpontja szerinti adatokat a települési önkormányzat jegyzője rögzítheti.

(7) A (4) bekezdés 1. pont d) és f) alpontjában és 3. pontjában szereplő adatok a közfoglalkoztatott, illetve korlátozottan cselekvőképes személy esetén törvényes képviselője írásbeli kérésére, önkéntes adatszolgáltatása alapján vehetők fel az adatbázisba.

(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy (3) bekezdés 3. pont g) alpontja szerint az adatbázisba felvételre kerülő adatok körét rendeletben állapítsa meg.465

(9)466 Az adatbázis a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet benyújtó (a továbbiakban együtt: elismerést kérő) közfoglalkoztatott, valamint az idegenrendészeti hatóság döntése alapján kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatott esetében a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét, továbbá a (3) bekezdés 2. a) pont aa), ac) és ad) alpontjában, valamint a (3) bekezdés 2. b) pont bb)–bf) alpontjában meghatározott adatokat tartalmazza.

(10)467 Az elismerést kérő adatait az állami foglalkoztatási szerv a menekültügyi hatóság elismerésre irányuló kérelmet elutasító döntés jogerőre emelkedéséről szóló értesítése alapján az adatbázisból haladéktalanul törli, kivéve, ha az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el.

57/C. §468 (1)469 Az állami foglalkoztatási szerv az 57/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok teljesülése érdekében folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja

a)470 a települési önkormányzat jegyzője számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adatrögzítéshez és a járási hivatal számára a (3) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez,

b) az Szt. 18/B. § szerinti nyilvántartást vezető hatóság számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adattovábbításhoz,

c) a rehabilitációs hatóság számára a (3a) bekezdésben meghatározott adatátvételhez, és

d)471

szükséges hozzáférést.

(2)472 A közfoglalkoztatásért felelős miniszter az adatkezelő tevékenysége feletti felügyelet gyakorlása és a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladatai eredményes ellátása érdekében az 57/B. § (3) bekezdésének 2–3. pontjaiban és a (9) bekezdésében meghatározott adatokba betekinthet.

(3)473 A járási hivatal a szociális juttatásokra való jogosultság feltételeinek megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 1. pont b), ca)–ce), cg) és d) alpontjában, valamint a 2. pont ab) és af) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.

(3a)474 A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása, ellenőrzése és a rehabilitációs szolgáltatások nyújtása céljából az 57/B. § (3) bekezdés 1. pont a) pont aa) és ac)–af) alpontjában, 1. pont b) és c) pontjában, valamint 2. és 3. pontjában szereplő adatokat közvetlen hozzáféréssel átveheti.

(4)475

(5) A közfoglalkoztatott bérének a központi költségvetés által finanszírozott része folyósítása feltételeinek ellenőrzése érdekében a Magyar Államkincstár az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont ab), ba), bb), bd) és bf) alpontjában, továbbá a 3. pont a) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.

(6) Az adatbázisban rögzített adatok személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatóak és statisztikai célú felhasználásra átadhatóak.

(7)476 Az adatbázisban rögzített adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

Az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevő személyek adatbázisa477

57/D. §478 (1) Az állami foglalkoztatási szerv az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az egyéni szintű nyomonkövetés, valamint a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében elektronikus nyilvántartást vezet.

(2) Az adatbázis tartalmazza a résztvevők alábbi adatait, amelyet a kedvezményezettek szolgáltatnak:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) állampolgárság, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült státusza,

c) belföldi lakó-, illetve tartózkodási helye,

d) iskolai végzettsége, szakképesítése,

e) annak ténye, hogy 3 évnél fiatalabb kisgyermeket nevel-e saját háztartásában,

f) Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ szám),

g)479 intézkedésbe történő belépésekor a munkaerő-piaci, társadalmi helyzetével összefüggő következő adatokat:

ga) intézkedésbe történő belépés dátuma,

gb) munkaerő-piaci státusza,

gc) annak ténye, hogy megváltozott munkaképességűnek minősül-e,

gd)480 annak ténye, hogy a gc) ponton belül fogyatékossággal élőnek minősül-e,

ge) a résztvevő önkéntes nyilatkozata alapján, nemzetiségének megjelölése,

gf) annak ténye, hogy tartós munkanélkülinek minősül-e,

gg) annak ténye, hogy egyéb, a támogatásnyújtásnál figyelembe vett szempontból hátrányos helyzetűnek minősül-e,

gh)481

gi)482

gj)483

gk) annak ténye, hogy hajléktalan-e.

h) az intézkedésből történő kilépésekor a munkaerő-piaci helyzetével összefüggő következő adatokat:

ha) intézkedésből történő kilépés dátuma,

hb) a résztvevő munkaerő-piaci státusza,

hc) annak ténye, hogy álláskeresési tevékenységet folytat-e,

hd) annak ténye, hogy oktatásban vagy szakképzésben részt vesz-e,

he) annak ténye, hogy az intézkedés keretében képzettséget szerzett-e,

hf) milyen szolgáltatásban, illetve támogatásban részesült a program keretében.

(3)484 A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba a foglalkoztatáspolitika koordinációjával, a foglalkoztatási és képzési célú programok kidolgozásával, a hazai és nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a miniszter, nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, valamint az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.

(4) Az adatbázisban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(4a)485 Az adatbázisban rögzített adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatok az Európai Szociális Alapnak a 2014–2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak lezárását követő öt évig kezelhetők.

(6)486 Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatbázissal kapcsolatos fejlesztéseket a miniszter kezdeményezheti.

57/E. §487

Fogalommeghatározások és záró rendelkezések488

58. § (1)489 Ez a törvény 1991. március hó 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésekor juttatásban vagy támogatásban részesülők esetében a juttatást, illetve a támogatást a megállapításkor hatályos jogszabályok szerint kell tovább folyósítani.

(3)490 E törvénynek az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépést491 követően megindult ügyekben kell alkalmazni.

(4)492

(5) E törvény alkalmazásában

a)493 munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói és az – 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját –, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya,

b) munkavállaló: az, aki az a) pontban meghatározott munkaviszonyban áll,

c)494 munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint természetes személy, aki munkavállalót foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván,

d)495 álláskereső: az a személy, aki

1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és

2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és

3.496 öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és

4.497 az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és

5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit

6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgára, az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát.

e)498 kereső tevékenység: – az 1–6. pontban foglaltak figyelembevételével – minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.

3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.

4.499 Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő e törvény alkalmazása szempontjából nem tekinthető keresőtevékenységet folytató személynek, ha nevelőszülői jogviszonya mellett más keresőtevékenységet nem végez.

5.500 A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét.

6.501 Nem kell kereső tevékenységet folytató személynek tekinteni az s) pont szerint egyéni vállalkozónak minősülő személyt arra az időtartamra, amely alatt tevékenységét a jogszabályban meghatározott módon szünetelteti.

f)502 magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § p) pontja szerinti munkavállalás,

g)503 kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum: a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb havi munkabér legmagasabb mértéke.

h)504 öregségi nyugdíjkorhatár: a személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár,

i)505 öregségi nyugdíjra jogosult személy: aki

ia) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, vagy

ib) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy

ic)506 a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban vagy növelt összegű öregségi járadékban részesül,

j)507 munkaközvetítő tevékenység: olyan szolgáltatás, amelynek célja a munkát keresők és a munkát kínálók találkozásának elősegítése,

k)508 pályakezdő álláskereső: a 25. életévét — felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét — be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha álláskeresési járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki

1.509 terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül,

2.510 letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, kivéve, ha a fogvatartott reintegrációs őrizetben van, valamint elzárás büntetését tölti,

3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít,

l)511 rövid időtartamú munka: olyan, az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy az álláskereső által megtalált munka, amelynek időtartama összefüggően a 120 napot nem haladja meg,

m)512 megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek,

n)513 alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az adórendszeren kívüli háztartási munka,514 az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény515 által szabályozott alkalmi munka, valamint idénymunka,

o)516 közhasznú tevékenység: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység,

p)517 háztartás: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott személyek,

q)518 jövedelem: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelem,

r)519 egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa,

s)520 egyéni vállalkozó: a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. §-ának b) pontjában meghatározott személy,

t)521 társas vállalkozó: a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. §-ának d) pontjában meghatározott személy,

u)522 havi átlagjövedelem: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, munkaerőpiaci járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni.

v)523

v)524 harmadik országból származó munkavállaló: az a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, aki a magyar idegenrendészeti hatóságok által összevont engedélyként kiállított tartózkodási engedély birtokában jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, és foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát vállalhat.

w)525 kedvezményezett: az a támogatást igénylő, aki 2014–2020 közötti programozási időszakban az Európai Szociális Alapból, valamint az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból támogatásban részesül,

x)526 munkanélküli háztartás: az a háztartás, amelynek egyik tagja sem foglalkoztatott,

y)527 hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs; a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa.

(6)528 A törvény alkalmazásában a

a)529 a munkavállaló felmondásán, a köztisztviselő, a kormánytisztviselő, az állami tisztviselő, a közalkalmazott, valamint a Magyar Honvédség és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjának lemondását, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya tagjának lemondását, azonnali hatályú lemondását;

b)530 munkaviszonynak a munkáltató részéről azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati és a kormányzati szolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, az állami szolgálati jogviszony az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 9. § (2) bekezdésében foglalt azonnali hatállyal történő megszüntetéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonyának lefokozás fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében lefokozással, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, valamint az állomány tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos felmentésével, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos szolgálati jogviszonynak a Hszt. 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában, (2) bekezdés h) pontjában vagy 86. § (2) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott okból történő felmentésével,

c)531 a munkaviszonynak a munkaadó részéről felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati, a kormányzati szolgálati és az állami szolgálati, továbbá a közalkalmazotti jogviszonynak felmentéssel történő megszüntetését is érteni kell,

d)532 munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel az a személy rendelkezik, aki az Mt. alapján munkaviszonyt létesíthet.

(7)533 E törvény alkalmazásában szezonális munka olyan tevékenység, amely a naptári év bizonyos szakaszához kötődik, az adott évszak feltételeihez kapcsolódó, ismétlődő esemény, vagy események sorozata miatt, amikor az általában zajló műveletek esetében jóval több munkaerőre van szükség.

(8)534 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a)535 – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – az álláskeresési járadék összege kiszámításának, ennek keretében a 26. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalap havi átlagos összege meghatározásának, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély folyósításának

b)536 az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés részletes feltételeinek,537

c) az EGT tagállamaiban történő munkahelykereséssel kapcsolatos költségtérítés feltételeinek és odaítélésének,

d)538

e)539 az e törvényben meghatározott nyilvántartások vezetésének

f)540 a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kedvezményezett által az adatbázisba történő adatrögzítés eljárásának, az adatszolgáltatás technikai feltételeit, továbbá az ellenőrzés szakmai tartalmát.

g)541 a munkaadó munkaerőigénye bejelentése módjának és formájának

szabályait.

(8a)542

(9)543 Ahol e törvény

a)544 gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, gyermekgondozást segítő ellátást, terhességi-gyermekágyi segélyt, csecsemőgondozási díjat, gyermeknevelési támogatást, gyermekek otthongondozási díját vagy ápolási díjat, öregségi nyugdíjat, rokkantsági, valamint baleseti rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot, megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, továbbá bányászok egészségkárosodási járadékát,

b) munkaviszonyt

említ, azon az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az EGT tagállamaiban hatályos jogszabályok szerinti megfelelő ellátásokat és jogviszonyokat is érteni kell.

(10)545 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti magán-munkaközvetítési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a magán-munkaközvetítői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.546

(11)547 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a rendbírság kiszabásának szabályait.548

59. §549 (1) E törvény rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségben migráns munkavállalókról, önálló vállalkozókról, diákokról, nyugdíjasokról és magukat önerőből eltartókról, valamint családtagjaikról szóló közösségi jogszabályok szerint kell alkalmazni.

(2)550 E törvénynek az álláskeresési járadék összegének kiszámítására vonatkozó, valamint az álláskeresési járadékra, valamint álláskeresési segélyre való jogosultsági időt meghatározó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra e közösségi rendeletek szabályai szerint kell alkalmazni.

(3)551 E törvény alkalmazásában az Európai Gazdasági Térség tagállamának kell tekinteni az Európai Unió tagállamát és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

(4)552 E törvénynek

a) az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel feltételeire,

b)553 az álláskeresési ellátásra

vonatkozó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgárára, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint kell alkalmazni.

59/A. §554 2011. január 1. előtt a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprész terhére megkötött támogatási szerződésekből eredő követelések, illetve az alaprészt terhelő kötelezettségek a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet „Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás” nevű fejezeti kezelésű előirányzatot illetik meg, illetve terhelik.

59/B. §555 (1) Ahol jogszabály munkanélkülit említ, azon álláskeresőt kell érteni.

(2) Ahol jogszabály

a) munkanélküli ellátást említ, azon az álláskeresők támogatását is,

b) munkanélküli járadékot említ, azon az álláskeresési járadékot és az álláskeresési segélyt is

érteni kell.

(3)556 A 2005. november 1-jét megelőzően megállapított, és ebben az időpontban folyósított munkanélküli ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint tovább kell folyósítani azzal, hogy az ellátás folyósítása során a 2005. november 1-jétől az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésre az álláskeresővel kötött álláskeresési megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Annak részére, akinek munkanélküli járadékra, nyugdíj előtti munkanélküli segélyre, álláskeresést ösztönző juttatásra való jogosultsága 2005. november 1-jét megelőzően keletkezik, és ezen ellátásokra való kérelmét legkésőbb 2005. október 31-én benyújtja, ezen ellátásokat a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani.

(5) Annak részére, akinek a munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segély, álláskeresését ösztönző juttatás folyósítása 2005. november 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követően az ellátását a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.

59/C. §557 (1)558 A 2011. augusztus 31-én folyósított, illetve szünetelő álláskeresési járadékot és álláskeresési segélyt a megállapítása idején hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani. Az álláskeresési járadék – a folyósítási idő lejártát megelőzően létesített munkaviszony miatt – egy összegben történő kifizetésére az álláskeresési járadék megállapítása idején hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(2) A 25. § (1) bekezdés b) pont és a 26. § (5) bekezdés rendelkezéseit, a 27. § (1) bekezdésének bevezető szövegrészét, a 27. § (2) és (3) bekezdése és a 30. § rendelkezéseit a 2011. szeptember 1-jét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A hatályba lépést megelőzően, álláskeresési járadék, valamint álláskeresési segély megállapítása iránt benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.

(3)559 A 2011. december hónapra vonatkozóan kifizetett ellátások után a Tbj. 2011. december 31-én hatályos 22. §-a alapján fizetendő társadalombiztosítási járulékot a szolidaritási alaprészből kell megfizetni.

59/D. §560 (1) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázisban a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény hatályba lépése napján lévő adatállomány tekintetében jogutód az állami foglalkoztatási szerv. Az adatállományból történő adatszolgáltatásra az 57/A. § (3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.

(2) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázist az állami foglalkoztatási szerv 2012. április 30-ig működteti.

(3) A települési önkormányzat jegyzője az általa 2011. december 31-éig megállapított jogosultságokat 2012. április 30-ig rögzíti az adatbázisban.

59/E. §561

59/F. §562 E törvénynek az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LIV. törvénnyel megállapított 27. § (5a) bekezdését a 2017. július 1-jén vagy azt követően álláskeresővé vált személyek vonatkozásában kell alkalmazni azzal, hogy esetükben a 2017. július 1-jét megelőzően önkéntes tartalékosként teljesített, tényleges katonai szolgálat jogosultsági időnek minősül.

59/G. §563 E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2018. évi XCIV. tv.) megállapított 21. § (4) és (5) bekezdését, valamint 41/A. § (5) bekezdését a 2018. évi XCIV. tv. hatálybalépésekor564 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

60. §565 (1)566 Ez a törvény

a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i, 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának és 21. cikkének,

b) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i, 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,

c) a harmadik országbeli állampolgárok magas képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i, 2009/50/EK tanácsi irányelv 5. cikk (1) bekezdés a) pontjának, 7. cikk (4) bekezdés b) pontjának,

d) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/ EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

e) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

f)567 a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről szóló 2014. április 16-i 2014/54/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek,

g)568 a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (2) bekezdésének,

h)569 a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-ei 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

i)570 a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2)571 Ez a törvény

a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

c) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

d)572 a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról szóló, 2016. április 13-i 2016/589/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

e)573 az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi (EU, Euratom) rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(3)574 Ez a törvény

a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL.L.352.2013.12.24.1.o.),

b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL. L.352.2013.12.24.9.o.),

c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL. L.187.2014.6.26.1.o.)

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1991. február 12-ei ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja 1991. február 23.

3

A 2. § első mondata a 2003: CXXV. törvény 39. §-ával megállapított szöveg. A 2. § eredeti szövegének számozását a 2002: LIII. törvény 1. §-a (1) bekezdésre változtatta, szövege a 2005: LXX. törvény 19. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

4

A 2. § (2) bekezdését a 2002: LIII. törvény 1. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2007: I. törvény 96. § (1) bekezdésével megállapított, a 2009: CXXXIV. törvény 22. § (5) bekezdése, a 2018: XCIV. törvény 16. § a) pontja szerint módosított szöveg.

5

A 2. § (3) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 3. §-a iktatta be.

6

A 3. § (1) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

7

A 3. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 68. pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 3. § (3) bekezdését a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 3. § (4) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenegyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

10

A 3. § (5) bekezdését a 2002: LIII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenegyedik francia bekezdése, a 2011: CXCI. törvény 54. § a) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 4. § (1) bekezdése a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

12

A 4. § (2) bekezdése a 2016: LXXIX. törvény 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.

13

Az 5. § (1) bekezdése a 2014: XXX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

14

A 6. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

15

A 6. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

16

A 6. § (3) bekezdését az 1997: CXX. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

17

A 6. § (4) bekezdését a 2002: LIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

18

A 6. § (4) bekezdés b) pontja a 2009: CXXVI. törvény 54. § (5) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

19

A 6. § (5) bekezdését a 2002: LIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

20

A 7. § a 2013: XCIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

21

A 7. § (2) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

22

A 7. § (4) bekezdés c) pontját a 2016: XXXIX. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

26

A 7. § (7) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

27

A 7. § (7a) bekezdését a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.

28

A 7. § (7a) bekezdés f) pontját a 2016: XXXIX. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be.

29

A 7. § (8) bekezdés b) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

31

A 7. § (8) bekezdés d) pontja a 2014: XCIX. törvény 182. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

32

A 7. § (8) bekezdés e) pontja a 2014: XCIX. törvény 164. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

33

A 7. § (8) bekezdés f) pontját a 2014: XCIX. törvény 164. § (2) bekezdése iktatta be.

34

A 7. § (8) bekezdés g) pontját a 2014: XCIX. törvény 164. § (2) bekezdése iktatta be.

35

A 7. § (8a) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 1. § (5) bekezdése iktatta be.

36

A 7. § (10) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 1. § (6) bekezdése iktatta be.

37

A 8. § (1) bekezdése a 2005: LXX. törvény 19. § (4) bekezdése, a 2016: LXXIX. törvény 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.

38

A 8. § (2) bekezdése a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

39

A 8. § (3) bekezdését az 1998: LXXXVI. törvény 77. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

40

A 8. § (4) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: CVII. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

41

A 8. § (4) bekezdés a) pontja a 2010: CLXXI. törvény 96. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 112. § (9) bekezdését.

42

A 8. § (4) bekezdésének új c) pontját a 2008: CVII. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti c)–d) pont jelölését d)–e) pontra változtatva.

43

A 8. § (4) bekezdése eredeti c) pontjának jelölését a 2008: CVII. törvény 18. § (2) bekezdése d) pontra változtatta. A d) pontot a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

44

A 8. § (4) bekezdésének d) pontja a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenegyedik franciabekezdése szerint módosított szöveg. A 8. § (4) bekezdése eredeti d) pontjának jelölését a 2008: CVII. törvény 18. § (2) bekezdése e) pontra változtatta.

45

A 8. § új (5) bekezdését a 2008: CVII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(6) bekezdés számozását (6)–(7) bekezdésre változtatva. Az (5) bekezdést a 2010: CLXXI. törvény 105. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

46

A 8. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2008: CVII. törvény 18. § (3) bekezdése (6) bekezdésre változtatta.

47

A 8. § (6) – eredeti (5) – bekezdésének b) pontja az 1996: CVII. törvény 1. §-ának (4) bekezdésével megállapított, a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének harmadik, tizenegyedik és huszadik franciabekezdése, a 2010: CXLVIII. törvény 37. § (1) bekezdése, a 2014: XCIX. törvény 182. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

48

A 8. § (6) bekezdés c) pontja a 2011: CXCI. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.

49

A 8. § (6) bekezdése az 1993: XCVI. törvény 77. §-a a) pontjának megfelelően módosított szöveg. A 8. § eredeti (6) bekezdésének számozását a 2008: CVII. törvény 18. § (3) bekezdése (7) bekezdésre változtatta.

50

A 8. § (7) bekezdés b) pontja a 2016: LXXIX. törvény 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.

51

A 8. § (7) – eredeti (6) – bekezdésének c) pontja a 2005: LXX. törvény 19. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

52

A 8. § (7) bekezdését az 1995: LII. törvény 19. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 8. § eredeti (7) bekezdésének számozása a 2008: CVII. törvény 18. § (3) bekezdése alapján (8) bekezdésre változott.

53

A 9. §-t megelőző alcím a 2002: XLVII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

54

A 9. §-t a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

55

A 10. §-t megelőző alcím az 1996: CVII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. A 10. §-t a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja, a 10. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXVI. törvény 84. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

56

A 10/A. §-t a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

57

A 11. §-t megelőző alcímet és a 11–13. §-t a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

58

A 11. §-t megelőző alcímet és a 11–13. §-t a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

59

A 11. §-t megelőző alcímet és a 11–13. §-t a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

60

Az 1999: CXXII. törvény 4. §-a állapította meg.

61

A 13/A. §-t megelőző alcímet az 1999: CXXII. törvény 4. §-a iktatta be.

62

A 13/A. §-t az 1999: CXXII. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

63

A 13/A. § (2) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 182. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

64

A 13/A. § (2a) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 165. § (1) bekezdése iktatta be.

65

A 13/A. § (3) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 182. § (1) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.

67

A 13/A. § (4) bekezdés b) pontja a 2014: XCIX. törvény 165. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

69

A 13/A. § (4) bekezdés e) pontja a 2017: CLIX. törvény 25. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

70

A 13/A. § (4) bekezdés f) pontja a 2014: XCIX. törvény 165. § (3) bekezdésével megállapított, a 2017: L. törvény 9. § a) pontja szerint módosított szöveg.

71

A 13/A. § (4) bekezdés g) pontját a 2014: XVI. törvény 261. § (1) bekezdése iktatta be.

72

A 13/A. § (4) bekezdés h) pontját a 2014: XCIX. törvény 165. § (4) bekezdése iktatta be.

73

A 13/A. § (4) bekezdés i) pontját a 2014: XCIX. törvény 165. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: CLIX. törvény 25. § 2. pontja.

74

A 13/A. § (5) bekezdését a 2014: XVI. törvény 261. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 15. § a) pontja szerint módosított szöveg.

75

A 13/B. §-t a 2017: CLIX. törvény 16. §-a iktatta be.

77

Lásd még az 1993: LXXVI. törvényt.

78

A 14. § az 1996: CVII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

79

A 14. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

80

A 14. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: LXX. törvény 19. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

81

A 14. § (1) bekezdésének új b) pontját a 2001: XXIV. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti b) pont jelölését d) pontra változtatva. A b) pont a 2010: XXXIX. törvény 41. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

82

A 14. § (1) bekezdésének új c) pontját a 2001: XXIV. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti c) pont jelölését e) pontra változtatva. A 14. § (1) bekezdés c) pontja a 2014: XCIX. törvény 181. § 1. pontja, a 2015: CCXXIII. törvény 60. § a) pontja, a 2018: XCIV. törvény 16. § b) pontja, a 2018: CXVII. törvény 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

83

A 14. § (1) bekezdésének új d) pontját a 2007: LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a korábbi d)–f) pont megjelölését e)–g) pontra változtatva, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését. A 14. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: CXCI. törvény 53. § c) pontja szerint módosított szöveg.

84

A 14. § (1) bekezdése eredeti b) pontjának jelölését d) pontra változtatta a 2001: XXIV. törvény 2. § (1) bekezdése. A 14. § (1) bekezdésének d) pontja a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének huszonegyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg, megjelölését e) pontra változtatta a 2007: LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése.

85

A 14. § (1) bekezdése eredeti c) pontjának jelölését e) pontra változtatta a 2001: XXIV. törvény 2. § (1) bekezdése, megjelölését f) pontra változtatta a 2007: LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése. Az f) pont a 2010: CLXXI. törvény 104. § a) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 112. § (9) bekezdését.

86

A 14. § (1) bekezdése eredeti d) pontjának jelölését f) pontra változtatta a 2001: XXIV. törvény 2. § (1) bekezdése, megjelölését g) pontra változtatta a 2007: LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése.

87

A 14. § új (2) bekezdését a 2001: XXIV. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (2)–(5) bekezdés számozását (3)–(6) bekezdésre változtatva. A 14. § (2) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

88

A 14. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2001: XXIV. törvény 2. § (2) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja.

89

A 14. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2001: XXIV. törvény 2. § (2) bekezdése, szövege a 2018: XCIV. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

90

A 14. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2001: XXIV. törvény 2. § (2) bekezdése, szövege a 2018: XCIV. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

91

A 14. § (6) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 44. § (1) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIV. törvény 15. § c) pontja szerint módosított szöveg.

92

A 14. § új (7) bekezdését a 2002: LIII. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a korábbi (7)–(10) bekezdés számozását (8)–(11) bekezdésre változtatva. A 14. § (7) bekezdését a 2005: CV. törvény 16. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

93

A 14. § új (7) bekezdését az 1997: CXX. törvény 4. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva. A (7) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatta a 2002: LIII. törvény 6. § (2) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2010: LXXV. törvény 23. § b) pontja.

94

A 14. § (8) bekezdését az 1997: CXX. törvény 4. § (3) bekezdése iktatta be, számozását (9) bekezdésre változtatta a 2002: LIII. törvény 6. § (2) bekezdése, szövege a 2011: CXCI. törvény 44. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

95

A 14. § (9) bekezdését az 1997: CXX. törvény 4. § (3) bekezdése iktatta be, számozását (10) bekezdésre változtatta a 2002: LIII. törvény 6. § (2) bekezdése. A 14. § (10) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 54. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

96

A 14. § (10) – eredeti (7) – bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta a 2002: LIII. törvény 6. § (2) bekezdése.

97

A 14/A. §-t és alcímét az 1998: LXXXVI. törvény 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CV. törvény 16. § (5) bekezdése. A 14/A. §-t megelőző alcímet a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 14/A. §-t újonnan a 2008: CVII. törvény 20. §-a iktatta be.

98

A 14/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2018: XCIV. törvény 15. § d) pontja szerint módosított szöveg.

99

A 15. §-t a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 15. §-t megelőző alcímet a 2010: CLXXI. törvény 105. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

100

A 16. § a 2008: CVII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

101

A 16. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

102

A 16. § (2) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 167. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

103

A 16. § (3) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 45. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCLII. törvény 136. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

104

A 16. § (4) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XCIX. törvény 167. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

105

A 16. § (5) bekezdését a 2018: XCIV. törvény 2. §-a iktatta be.

106

A 16/A. §-t és alcímét az 1994: XLVII. törvény 1. §-a iktatta be. A 16/A. §-t a 2010: CLXXI. törvény 105. § c) pontja hatályon kívül helyezte,a 16/A. §-t megelőző alcímet a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

107

A 16/B. §-t újonnan a 2009: CXXXIV. törvény 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CLXXI. törvény 105. § d) pontja. A 16/B. §-t megelőző alcímet a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

108

A 17. §-t megelőző alcím a 2010: CLXXI. törvény 104. § c) pontjával megállapított szöveg.

109

A 17. § a 2007: LXXXIV. törvény 20. § (3) bekezdésével megállapított, a 2011: CXCI. törvény 53. § c) pontja szerint módosított szöveg.

110

Az új 18. §-t és új alcímét a 2001: XXIV. törvény 3. §-a iktatta be.

111

A 18/A. §-t és a megelőző alcímet az 1996: CVII. törvény 12. §-a iktatta be. A 18/A. §-t megelőző alcímet a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

112

A 18/A. § (1) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

113

A 18/A. § (2) bekezdését a 2009: CLIII. törvény 15. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

114

A 19. §-t megelőző alcímet a 2011: CXCI. törvény 54. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

115

A 19. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 1997: CXX. törvény 8. §-a. Az (1) bekezdést a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

116

A 19. § (2) bekezdését az 1997: CXX. törvény 8. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A 19. § (2) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 54. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

117

A 19/A. §-t valamint az előtte levő alcímet az 1995: CXXIV. törvény 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése.

118

A 19/B. §-t és az előtte lévő alcímet az 1999: CXXII. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe.

119

A 19/B. § (1) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

120

A 19/B. § (2) bekezdése a 2005: LXX. törvény 19. § (4) bekezdése, a 2016: LXXIX. törvény 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.

121

A 19/B. § új (3) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 10. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 27. § (5) bekezdése alapján a 2007. január 1. napján folyamatban lévő közigazgatási ügyekben a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

122

A 19/B. § (3) bekezdése a 2001: XXIV. törvény 5. §-ával megállapított és a 2002: XLVII. törvény 56. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. A 19/B. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta és szövegét módosította a 2006: CXIII. törvény 10. §-a, a (4) bekezdés a 2010: CXLVIII. törvény 37. §2010: CLXXI. törvény 112. § (10) bekezdésével megállapított – (3) bekezdése, a 2012: LXXVI. törvény 20. § 1. pontja, a 2014: XXXV. törvény 5. §-a.

123

A 19/C. §-t és alcímét a 2002: LIII. törvény 7. §-a iktatta a szövegbe.

124

A 20. § (1) bekezdése a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

125

A 20. § új (2) bekezdését a 2009: CXXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(5) bekezdésének számozását (3)–(6) bekezdésre változtatva. A 20. § (2) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 54. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

126

A 20. § korábbi (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése, szövege a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

127

A 20. § (3) – eredeti (2) – bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése, szövege a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

128

A 20. § (3) bekezdését a 2002: XLVII. törvény 56. § (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: CVII. törvény 24. §-a iktatta be, számozását (4) bekezdésre változtatta a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (11) bekezdése. A 20. § korábbi (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése, nyitó szövegrésze a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja szerint módosított szöveg.

129

A 20. § (4) bekezdését az 1997: CXX. törvény 9. §-ának (3) bekezdése iktatta be, második mondata a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik francia bekezdése szerint módosított szöveg, számozását (5) bekezdésre változtatta a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (11) bekezdése. A 20. § korábbi (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése. A 20. § (6) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 15. § e) pontja szerint módosított szöveg.

130

A 21. § a 2005: LXXXIII. törvény 40. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

131

A 21. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

132

A 21. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: LVI. törvény 21. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

133

A 21. § (2) bekezdésének c) pontja a 2009: LXXXV. törvény 71. §-a szerint módosított szöveg.

134

A 21. § (2) bekezdés d) pontja a 2009: LVI. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

135

A 21. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontja a 2018: XCIV. törvény 15. § f) pontja szerint módosított szöveg.

136

A 21. § (2) bekezdésének g) pontja a 2008: CVII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

137

A 21. § (2) bekezdés i) pontja a 2017: L. törvény 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.

138

A 21. § (2a) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 168. §-a iktatta be.

139

A 21. § (4) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

140

A 21. § (4a) bekezdését a 2018: XCIV. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

141

A 21. § (5) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

142

A 21. § (7) bekezdése a 2009: LVI. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

143

A IV. FEJEZET címe az 1997: CXX. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

144

A 22. §-t az 1997: LI. törvény 27. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan az 1997: CXX. törvény 11. §-a iktatta be, szövege az 1998: LXXXVI. törvény 19. §-ának b) pontja, a 2008: CVII. törvény 52. § (1) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

145

A 23. §-t az 1997: LI. törvény 27. §-ának (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

146

A 24. §-t megelőző cím a 2011: CXCI. törvény 53. § d) pontjával megállapított szöveg.

147

A 24. § a 2011: CVI. törvény 5. §-ával megállapított, a 2011: CXCI. törvény 53. § e) pontja szerint módosított szöveg.

148

A 25. § és az előtte lévő alcím a 2005: LXX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 19. § (12)–(13) bekezdése alapján annak a részére, akinek munkanélküli járadékra való jogosultsága 2005. november 1-jét megelőzően keletkezik, és ezen ellátásra való kérelmét legkésőbb 2005. október 31-én benyújtja, az ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani. Annak a részére, akinek a munkanélküli járadék folyósítása 2005. november 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követően az ellátását a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.

149

A 2005: LXX. törvény 19. § (14) bekezdése alapján az az álláskereső, aki 2005. július 5-én az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott munkaviszonyban áll, és a 2005. július 5-ét megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és 2005. november 1-jén vagy azt követően munkaviszonya úgy szűnik meg, hogy álláskeresési járadékra nem szerez jogosultságot, álláskeresővé válása esetén munkanélküli járadékra jogosult, feltéve, ha az erre irányuló kérelmet a munkaviszony megszűnésétől számított 15 napon belül benyújtotta.

150

A 25. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CVI. törvény 6. §-ával megállapított, a 2011: CXCI. törvény 53. § f) pontja szerint módosított szöveg.

151

A 25. § (1) bekezdés c) pontját a 2012: CCXVI. törvény 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

152

A 25. § (1) bekezdésének d) pontja a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenkilencedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

153

A 25. § (2) bekezdés a) pontját a 2010: CLXXI. törvény 105. § e) pontja hatályon kívül helyezte, alkalmazására lásd e módosító törvény 112. § (9) bekezdését.

154

A 25. § (3) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 15. § g) pontja szerint módosított szöveg.

155

A 25. § (4) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 53. § h) pontja szerint módosított szöveg.

156

A 25. § (4) bekezdés a) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés c) pontja, a 2015: CCXXIII. törvény 60. § a) pontja szerint módosított szöveg.

157

A 25. § (4) bekezdés b) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés d) pontja, a 2018: XCIV. törvény 15. § h) pontja szerint módosított szöveg.

158

A 25. § (4) bekezdés c) pontját a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

159

A 25. § (4) bekezdés d) pontját a 2011: CXCI. törvény 46. §-a iktatta be.

160

A 25. § (5) bekezdése a 2008: CVII. törvény 26. §-ával megállapított és a 2010: CLXXI. törvény 104. § d) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 112. § (9) bekezdését. A 25. § (5) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 54. § e) pontja szerint módosított szöveg.

161

A 25. § (6) bekezdését a 2010: LXXV. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be.

162

A 26. §-t megelőző alcím a 2005: LXX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

163

A 26. § a 2009: CXXXIV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 22. § (8) bekezdését.

164

A 26. § (1) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 99. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 112. § (9) bekezdését.

165

A 26. § (5) bekezdése a 2011: CVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

166

A 26. § (6) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 54. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

167

A 26. § (7) bekezdését a 2010: XXXIX. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 16. § d) pontja szerint módosított szöveg.

168

A 26. § (8) bekezdését a 2010: XXXIX. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta be.

169

A 27. § és az előtte lévő alcím a 2005: LXX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

170

A 27. § (1) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 169. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

171

A 27. § (1) bekezdés a) pontját a 2017: CLIX. törvény 25. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.

172

A 27. § (1) bekezdés d) pontja a 2015: CCXXIII. törvény 60. § c) pontja szerint módosított szöveg.

173

A 27. § (1) bekezdés e) pontja a 2017: CLIX. törvény 25. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

174

A 27. § (1) bekezdés f) pontja a 2017: CXCVII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

175

A 27. § (1) bekezdés g) pontja a 2018: CXVII. törvény 1. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

176

A 27. § (2) bekezdése a 2011: CVI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

177

A 27. § (3) bekezdése a 2011: CVI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

178

A 27. § (4) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 1. §-ával megállapított, a 2018: XCIV. törvény 15. § i) pontja szerint módosított szöveg.

179

A 27. § (5) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 54. § g) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XCIX. törvény 169. § (2) bekezdése iktatta be.

180

A 27. § (5a) bekezdését a 2017: LIV. törvény 1. §-a iktatta be.

181

A 27. § (6) bekezdése a 2010: XXXIX. törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

182

A 27. § (7) bekezdését a 2012: CCXVI. törvény 12. § b) bekezdése hatályon kívül helyezte.

183

A 27. § (8) bekezdése a 2008: CVII. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított és a 2010: CLII. törvény 2. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

184

A 27. § új (9) bekezdését a 2008: CVII. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (9) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva. A (9) bekezdés a 2011: CVI. törvény 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

185

A 27. § (9a) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 100. §-a iktatta be.

186

A 27. § új (10) bekezdését a 2009: CXXXIV. törvény 8. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (10) bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta. A 27. § (10) bekezdése a 2015: CXI. törvény 45. § a) pontja szerint módosított szöveg.

187

A 27. § (9) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik franciabekezdése, a 2016: LXXIX. törvény 4. § b) pontja szerint módosított szöveg. A 2006: CXIII. törvény 27. § korábbi (10) – eredeti (9) – bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 8. §-a.

188

A 27. § (12) bekezdését a 2010: XXXIX. törvény 36. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCI. törvény 53. § j) pontja, a 2018: XCIV. törvény 16. § g) pontja szerint módosított szöveg.

189

A 28. §-t megelőző alcím a 2012: CCXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

190

A 28. § a 2012: CCXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

191

A 29. § a 2005: LXX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

192

A 29. § (1) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

193

A 29. § (1) bekezdés a) pontja a 2014: XCIX. törvény 181. § 2. pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 443. §-a alapján ahol törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg. Az a) pont a 2015: CCXXIII. törvény 60. § d) pontja szerint módosított szöveg.

194

A 29. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: XCIV. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

195

A 29. § (1) bekezdés d) pontja a 2018: XCIV. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

196

A 29. § (1) bekezdés e) pontja a 2014: XCIX. törvény 170. §-ával megállapított szöveg.

197

A 29. § (2) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 105. § h) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 112. § (9) bekezdését.

198

A 29. § (3) bekezdését a 2005: CV. törvény 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: LXXV. törvény 23. § b) pontja.

199

A 30. § és az azt megelőző alcím a 2011: CVI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

200

A 30. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (28) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

201

A 30. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CCXVI. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

202

A 30. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CCXVI. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

203

A 30. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: CLXVII. törvény 28. § a) pontja szerint módosított szöveg.

204

A 30. § (1) bekezdés e) pontját a 2011: CLXVII. törvény 25. §-a iktatta be, szövege a 2016: CLXIV. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

205

A 30. § (2) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított, a 2014: XCIX. törvény 181. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

206

A 30. § (3) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 53. § m) pontja szerint módosított szöveg.

207

A 30. § (4) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIV. törvény 15. § j) pontja szerint módosított szöveg.

208

A 30. § (5) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 4. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

209

A 30. § (6) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

210

A 30. § (7) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 4. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

211

A 30. § (7) bekezdés a) pontja a 2017: CLIX. törvény 24. § a) pontja szerint módosított szöveg.

212

A 30. § (7) bekezdés b) pontja a 2018: XCIV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

213

A 31. §-t a 2011: CXCI. törvény 54. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

214

A 32. §-t és a 32. § előtti alcímet a 2005: LXX. törvény 19. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, a 32. §-t újonnan a 2011: CVI. törvény 10. §-a iktatta be.

215

A 33. §-t újonnan a 2016: CXLV. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

216

A 34. §-t a 2005: LXX. törvény 19. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 19. § (12)–(13) bekezdése alapján annak a részére, akinek álláskeresést ösztönző juttatásra való jogosultsága 2005. november 1-jét megelőzően keletkezik, és ezen ellátásra való kérelmét legkésőbb 2005. október 31-én benyújtja, az ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani. Annak a részére, akinek álláskeresését ösztönző juttatás folyósítása 2005. november 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követően az ellátását a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.

217

A 35. §-t az 1995: CXXIV. törvény 30. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

218

A 36. §-t megelőző alcím a 2010: XXXIX. törvény 41. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

219

A 36. § (1) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIV. törvény 15. § j) pontja szerint módosított szöveg.

220

A 36. § (2) bekezdését a 2010: LXXV. törvény 23. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

221

A 36. § (3) bekezdését a 2010: XXXIX. törvény 36. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLII. törvény 2. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

222

A 36/A. §-t az 1991: LXXXIX. törvény 18. §-a iktatta be, szövege a 2015: VI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

223

A 36/B. §-t a 2009: LXXVII. törvény 127. §-a iktatta be, szövege a 2014: XCIX. törvény 171. §-ával megállapított szöveg.

224

A 36/B. § (1) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 15. § k) pontja szerint módosított szöveg.

225

A 36/B. § (2) bekezdése a 2015: VI. törvény 2. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

226

A 37. § (1) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

227

A 37. § (3) bekezdését az 1999: CXXII. törvény 17. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta. A 37. § (3) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

228

A 37. § új (4) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 44. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(5) bekezdés számozását (5)–(6) bekezdésre változtatva. A 37. § (4) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

229

A 37. § (5) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

230

A 37. § (5) – eredeti (3) – bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2005: LXXXIII. törvény 44. § (1) bekezdése. A 37. § (6) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizennyolcadik francia bekezdése, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja, a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

231

A 37. § (7) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

232

A 37. § (8) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

233

A 2005: LXX. törvény 19. § (5) bekezdése alapján munkanélküli ellátásokon álláskeresők támogatását is érteni kell.

234

A 39. §-t megelőző alcím a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontjával megállapított szöveg.

235

A 39. §-t szövegét újonnan megállapította és az előtte levő alcímet beiktatta az 1995: CXXIV. törvény 8. §-a. Utóbb az 1996: CVII. törvény 37. § (1) bekezdés i) pontja módosította.

236

A 39. § (1) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

237

A 39. § (2) bekezdése az 1996: CVII. törvény 18. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, felvezető szövege a 2001: LI. törvény 19. § (1) bekezdése, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

238

A 39. § (2) bekezdésének a) pontja a 2005: LXX. törvény 19. § (6) bekezdése, a 2011: CXCI. törvény 53. § n) pontja szerint módosított szöveg.

239

A 39. § (2) bekezdés b) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.

240

A 39. § (2) bekezdésének d) pontja a 2001: LI. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

241

A 39. § (2) bekezdés e) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

242

A 39. § (2) bekezdésének f) pontját az 1999: CIX. törvény 20.§-ának (1) bekezdése iktatta be, mely az eredeti f)-g) pontokat g)-h) pontra változtatta, szövege a 2011: CLXVII. törvény 28. § b) pontja szerint módosított szöveg.

243

A 39. § (2) bekezdés h) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

244

A 39. § (2) bekezdésének i) pontját a 2002: LIII. törvény 19. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

245

A 39. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

246

A 39. § (3) bekezdés a) pontja a 2011: CXCI. törvény 49. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: CLXXIX. törvéy 1. § (29) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. [A 2011: CXCI. törvény 53. § o) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint az „álláskeresési támogatás” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátás” szöveg lép, nem vezethető át.]

247

A 39. § (3) bekezdés b) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

248

A 39. § (3) bekezdés c) pontja a 2017: LXXII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

249

A 39. § (3) bekezdés d) pontja a 2014: XCIX. törvény 172. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

250

A 39. § (3) bekezdésének e) pontja a 2006: CXIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

251

A 39. § (3) bekezdés f)–g) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

252

A 39. § (3) bekezdésének h) pontját a 2004: CI. törvény 247. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának a) pontja; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (2)–(4) bekezdését.

253

A 39. § (4) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. [A 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „Munkaerőpiaci Alap” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szöveg lép, nem vezethető át.] A 39. § (4) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 11. § c) pontja szerint módosított szöveg.

254

A 39. § új (5) bekezdését a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(12) bekezdés számozását (6)–(13) bekezdésre változtatva. A 39. § (5) bekezdése a 2016: CXLV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

255

A 39. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése (6) bekezdésre változtatta, újonnan a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (16) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CXLV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

256

A 39. § új (6) bekezdését az 1999: CXXII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a korábbi (5)–(7) bekezdések számozását (7)–(9) bekezdésre változtatva. A (6) bekezdés számozását a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése (7) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése.

257

A 39. § új (7) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 14. § (5) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7)–(9) bekezdés számozását (8)–(10) bekezdésre változtatva. A 39. § eredeti (7) bekezdésének számozását a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése (8) bekezdésre változtatta. A 39. § (8) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

258

A 39. § új (5) bekezdését az 1997: CXX. törvény 18. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe és egyidejűleg az eredeti (5)–(6) bekezdés számozását (6)–(7) bekezdésre változtatta. A 39. § (8) – eredeti (5) – bekezdésének számozását a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése (9) bekezdésre változtatta. A 39. § (9) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 49. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

259

A 39. § (6) – eredetileg (5) – bekezdése az 1998: LXXXVI. törvény 9. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, számozását a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése (10) bekezdésre változtatta. A 39. § (10) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

260

A 39. § (10) – eredeti (6) – bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta és szövegét megállapította a 2008: CVII. törvény 30. § (1)–(2) bekezdése. A (11) bekezdés a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése szerint módosított szöveg.

261

A 39. § (11) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 14. § (7) bekezdése iktatta be. A 39. § eredeti (11) bekezdésének számozását (12) bekezdésre változtatta és szövegét megállapította a 2008: CVII. törvény 30. § (1) és (3) bekezdése. A 39. § (12) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXVI. törvény 29. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. [A 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „Munkaerőpiaci Alap” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szöveg lép, nem vezethető át.]

262

A 39. § (12) bekezdés a) pontját a 2014: XCIX. törvény 182. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.

263

A 39. § (12) bekezdés c) pontját a 2018: XL. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte.

264

A 39. § (12) bekezdés d) pontja a 2010: CLIII. törvény 7. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

265

A 39. § (12) bekezdés e) pontját újból hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 24. §-a.

266

A 39. § (12) bekezdés f) pontját hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 24. §-a.

267

A 39. § (12) bekezdés g) pontja a 2016: LXVII. törvény 25. §-a.

268

A 39. § (12) bekezdés h) pontját újonnan a 2018: XL. törvény 1. §-a iktatta be.

269

A 39. § (12) bekezdés i) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

270

A 39. § (12) bekezdés j) pontját a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (12) bekezdése iktatta be.

271

A 39. § (12) bekezdés k) pontját a 2009: CXXXIV. törvény 10. § (4) bekezdése iktatta be.

272

A 39. § (12) bekezdését újonnan a 2014: XCIX. törvény 172. § (3) bekezdése iktatta be.

273

A 39/A. § (1) bekezdése a 2018: XL. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

274

A 39/A. § (2) bekezdését a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXVI. törvény 29. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

275

A 39/A. § (3)–(4) bekezdését a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2018: XL. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be. A 39/A. § (3) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

276

A 39/A. § (3)–(4) bekezdését a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2018: XL. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

277

A 39/A. § új (5) bekezdését az 1998: LXXXVI. törvény 11. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva. Az (5) bekezdést a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

278

A 39/A. § (6) bekezdését az 1998: LXXXVI. törvény 11. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva. A 39/A. § (6) bekezdését a 2008: CVII. törvény 52. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

279

A 39/A. § eredeti (5) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta az 1998: LXXXVI. törvény 11. §-a. A 39/A. § (7) bekezdését a 2008: CVII. törvény 52. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

280

A 39/A. § (8) bekezdése a 2018: XL. törvény 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

281

A 39/A. § (9) bekezdése a 2018: XL. törvény 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

282

A 39/A. § (9) – eredeti (8) – bekezdésének számozását a 2005: LXX törvény 12. § (2) bekezdése (10) bekezdésre változtatta, szövege a 2006: CXIII. törvény 15. § (4) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

283

A 39/A. § (11) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXVI. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

284

A 39/A. § (12) bekezdését a 2012: CCXVI. törvény 6. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 2016: CXLV. törvény 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.

285

A 39/A. § (13) bekezdését a 2012: CCXVI. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2018: XL. törvény 2. § (4) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIV. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

287

A 39/B. § az 1996: CVII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

289

A 39/B. § új (2) bekezdését a 2002: LIII. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(4) bekezdések számozását (3)–(5) bekezdésre változtatva. A (2)–(3) bekezdést a 2003: LXXXVI. törvény 22. § (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

290

A 39/B. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: LIII. törvény 21. § (2) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése.

291

A 39/B. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2002: LIII. törvény 21. § (2) bekezdése, szövege a 2011: XCIII. törvény 12. § (7) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

292

A 39/B. § (6) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 7. § (11) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXVII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

293

A 39/B. § (7) bekezdését a 2013: CCXVIII. törvény 2. §-a iktatta be.

294

A 39/C. §-t az 1995: CXXIV. törvény 11. §-a iktatta a szövegbe.

295

A 39/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

296

A 39/C. § (1) bekezdésének a) pontja a 2012: CCXVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

297

A 39/C. § (1) bekezdésének b) pontját a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte; újonnan a 2011: CXCI. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.

298

A 39/C. § (1) bekezdésének új c) pontját a 2004: CI. törvény 248. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti c)–g) pontok jelölését d)–h) pontra változtatva. A 39/C. § (1) bekezdésének c) pontját a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (2)–(4) bekezdését.

299

A 39/C. § (1) bekezdése eredeti c) pontjának jelölését d) pontra változtatta a 2004: CI. törvény 248. §-a, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése.

300

A 39/C. § (1) bekezdésének d) pontja a 2001: LI. törvény 19. § (12) bekezdésével megállapított szöveg, jelölését e) pontra változtatta a 2004: CI. törvény 248. §-a.

301

A 39/C. § (1) bekezdése eredeti e) pontjának jelölését f) pontra változtatta a 2004: CI. törvény 248. §-a.

302

A 39/C. § (1) bekezdésének új g) pontját a 2006: CXIII. törvény 17. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti g)–h) pont jelölését h)–i) pontra változtatva.

303

A 39/C. § (1) bekezdésének g) – eredeti f) – pontjának jelölését a 2006: CXIII. törvény 17. § (1) bekezdése h) pontra változtatta, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése.

304

A 39/C. § (1) bekezdésének h) – eredeti g) – pontja a 2005: LXXXIII. törvény 45. §-ával megállapított szöveg, jelölését a 2006: CXIII. törvény 17. § (1) bekezdése i) pontra változtatta. A 39. § (1) bekezdés i) pontja a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés g) pontja, 84. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

305

A 39/C. § (1) bekezdés j) pontját a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (13) bekezdése iktatta be.

306

A 39/C. § (1) bekezdés k) pontját a 2009: CXXXIV. törvény 11. §-a iktatta be.

307

A 39/C. § (2) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

308

A 39/C. § (3) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

309

A 39/C. § (4) bekezdését az 1997: CXX. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CXIII. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

311

A 39/C. § (5) bekezdését az 1997: CXX. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2002: LIII. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

312

A 39/C. § (5) bekezdésének g) pontját a 2008: CVII. törvény 31. §-a iktatta be.

313

A 39/C. § (6) bekezdését az 1997: CXX. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2002: LIII. törvény 22. § (3) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

314

A 39/C. § (7) bekezdését újonnan a 2017: L. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.

315

A 39/D. §-t a 2005: CLIII. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.

316

A 39/D. § (1) bekezdése a 2010: CLIII. törvény 7. § (12) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

317

A 39/D. § (2) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

318

A 39/D. § (4) bekezdése a 2008: CVII. törvény 32. §-ával megállapított és a 2010: CXLVIII. törvény 37. § (5) bekezdése, a 2011: CLXVI. trövény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

319

A 39/D. § (5) bekezdését a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (14) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXXIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

320

A 40. §-t megelőző alcím a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

321

A 40. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLIII. törvény 7. § (13) bekezdése iktatta be.

322

A 40. § (2) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

323

A 40. § (2) bekezdés a) pontja a 2016: CXLV. törvény 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.

324

A 40. § (2) bekezdés c) pontja a 2014: XVI. törvény 261. § (4) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIV. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

325

A 40. § (2) bekezdés e) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

326

A 40. § (2) bekezdés g) pontját a 2013: XLI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

327

A 40. § (3) bekezdése a 2016: LXVII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

328

A 40. § (4) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

331

A 41. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának c) pontja hatályon kívül helyezte, a 41. §-t újonnan a 2010: CLIII. törvény 7. § (13) bekezdése iktatta be.

332

A 41. § (1) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

333

A 41. § (2) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

334

A 41. § (3) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) és h) pontja szerint módosított szöveg.

335

A 41. § (4) bekezdését a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.

336

A VI/A. Fejezetet (41/A–46. §) újonnan a 2017: CLIX. törvény 20. §-a iktatta be.

337

A 41/A. § (2) bekezdését a 2018: XCIV. törvény 16. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

338

A 41/A. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: XCIV. törvény 15. § l) pontja szerint módosított szöveg.

339

A 41/A. § (5) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 15. § m) pontja szerint módosított szöveg.

340

A 41/A. § (8) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

341

A 41/A. § (9) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 15. § n) pontja szerint módosított szöveg.

342

A 42. § (1) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

343

A 45. § (3) bekezdését a 2018: XCIV. törvény 9. §-a iktatta be.

344

A 47. § a 2006: CXIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg. A 47. §-t megelőző címet és alcímet a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

346

A 47. § (2) bekezdése a 2015: VI. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

348

A 47. § (3) bekezdését a 2008: CVII. törvény 35. §-a iktatta be, szövege a 2011: CVI. törvény 56. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

350

A 47. § (4) bekezdését a 2009: CXXXIV. törvény 16. §-a iktatta be.

351

A 47. § (5) bekezdését a 2015: VI. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

353

A 48. §-t és az azt megelőző alcímet a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 48. §-t újonnan a 2008: CVII. törvény 36. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXVI. törvény 29. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

354

A 49. §-t és az azt megelőző alcímet a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 49. §-t újonnan a 2009: CXXXIV. törvény 17. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 54. § l) pontja.

355

Az 50. §-t a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

356

Az 50/A. §-t és a megelőző alcímet az 1996: CVII. törvény 27. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése.

357

Az 51. §-t az 1999: CXXII. törvény 54. § (2) bekezdése, az előtte lévő alcímet a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 2. pontja helyezte hatályon kívül.

358

Az 51/A. §-t az 1992: LXXX. törvény 77. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezet a 2015: CLXXXVI. törvény 9. § a) pontja. Ez utóbbi módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

359

Az 52. §-t újból hatályon kívül helyezte a 2016: CIV. törvény 6. § (2) bekezdés a) pontja.

360

Az 53. §-t hatályon kívül helyezte a 2001: CI. törvény 30. § (5) bekezdése, újonnan a 2005: LXX. törvény 15. §-a iktatta be. Az 53. §-t megelőző alcímet a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

361

Az 53. § (1)–(2) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

362

Az 53. § (3) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

363

Az 53/A. §-t és az előtte levő alcímet az 1991: LXXXIX. törvény 26. §-a iktatta a szövegbe, utóbb a §-t az 1996: CVII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

364

Az 54. §-t megelőző cím a 2001: LXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

365

Az 54. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 1997: CXX. törvény 27. § (1) bekezdése. Az 54. § (1) bekezdését a 2017: L. törvény 9. § b) pontja újból hatályon kívül helyezte.

366

Az 54. § (2) bekezdését az 1997: CXX. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. Az 54. § (2) bekezdését a 2017: L. törvény 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

367

Az 54. § új (3) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatva. Az 54. § (3) bekezdését a 2017: L. törvény 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

368

Az 54. § új (4) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva. Az 54. § (4) bekezdését a 2017: L. törvény 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

369

Az 54. § (5) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: L. törvény 9. § b) pontja.

370

Az 54. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: L. törvény 9. § b) pontja.

371

Az 54. § (7) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: L. törvény 9. § b) pontja.

372

Az 54. § (8) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

373

Az 54. § (3) bekezdését az 1997: CXX. törvény 27. §-ának (2) bekezdése iktatta be, számozását (9) bekezdésre változtatta a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése. Az 54. § (9) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 20. § (1) bekezdésével, nyitó szövegrésze a 2011: CVI. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

374

Az 54. § (9) bekezdés a) pontját a 2009: CXXXIV. törvény 22. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

375

Az 54. § (9) bekezdés c) pontja a 2011: CXCI. törvény 53. § p) pontja szerint módosított törvény.

376

Az 54. § (9) bekezdésének új e) pontját a 2008: CVII. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti e) pont jelölését g) pontra változtatva.

377

Az 54. § (9) bekezdésének f) pontját a 2008: CVII. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be.

378

Az 54. § (9) bekezdése eredeti e) pontjának jelölését a 2008: CVII. törvény 37. § (2) bekezdése g) pontra változtatta.

379

Az 54. § (9a) bekezdését a 2012: CCXVI. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXXVI. törvény 9. § c) pontja, a 2018: XCIV. törvény 15. § j) pontja szerint módosított szöveg.

380

Az 54. § (9b) bekezdését a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (20) bekezdése iktatta be.

381

Az 54. § (9c) bekezdését a 2018: XCIV. törvény 10. § (1) bekezdése iktatta be.

382

Az 54. § új (10) bekezdését a 2008: CVII. törvény 37. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (10)–(14) bekezdés számozását (11)–(15) bekezdésre változtatva. A (10) bekezdést a 2010: CLXXI. törvény 105. § f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be.

383

Az 54. § (10a) bekezdését a 2011: CVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XCIX. törvény 173. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

384

Az 54. § (10b) bekezdését a 2011: CVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCXVI. törvény 11. § d) pontja szerint módosított szöveg.

385

Az 54. § (10b) bekezdés b) pontja a 2016: CIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

386

Az 54. § (10c) bekezdését a 2011: CVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 15. § h) pontja szerint módosított szöveg.

387

Az 54. § új (11) bekezdését a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (11)–(16) bekezdés számozását (12)–(17) bekezdésre változtatta. Az 54. § (11) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 173. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

388

Az 54. § új (10) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (10) bekezdés számozását (14) bekezdésre változtatva. Az 54. § (11) – korábbi (10) – bekezdésének számozását (12) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése. A (12) bekezdést a 2010: CLXXI. törvény 105. § f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XCIX. törvény 173. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CCXXIII. törvény 60. § a) pontja szerint módosított szöveg.

389

Az 54. § (11) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be. Az 54. § (12) – korábbi (11) bekezdésének számozását (13) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése. Az 54. § (13) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 105. § f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XCIX. törvény 173. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CXLV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

390

Az 54. § (12) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be. Az 54. § (13) – korábbi (12) – bekezdésének számozását (14) bekezdésre változtatta és szövegét megállapította a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1)–(2) bekezdése.

391

Az 54. § (14) bekezdés d) pontja a 2012: CCXVI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIV. törvény 15. § j) pontja szerint módosított szöveg.

392

Az 54. § (14) bekezdés e) pontja a 2014: XCIX. törvény 181. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

393

Az 54. § (14) bekezdés g) pontját a 2014: XCIX. törvény 182. § (2) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

394

Az 54. § (14) bekezdés h) pontja a 2014: XCIX. törvény 181. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

395

Az 54. § (14) bekezdés i) pontját a 2014: XCIX. törvény 182. § (2) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

396

Az 54. § (14a) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 102. §-a iktatta be, szövege a 2014: XCIX. törvény 173. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

397

Az 54. § (14a) bekezdés a) pontja a 2016: LXXIX. törvény 2. §-ával megállapított, a 2016: CIV. törvény 6. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

398

Az 54. § (14a) bekezdés b) pontja a 2015: CXI. törvény 45. § c) pontja, a 2018: XCIV. törvény 15. § o) pontja szerint módosított szöveg.

399

Az 54. § (14a) bekezdés d) pontja a 2015: CCXXIII. törvény 60. § d) pontja szerint módosított szöveg.

400

Az 54. § (14a) bekezdés f) pontja a 2018: XCIV. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

401

Az 54. § (14b) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 173. § (6) bekezdése iktatta be.

402

Az 54. § (13) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, számozását a 2008: CVII. törvény 37. § (3) bekezdése (14) bekezdésre változtatta. Az 54. § korábbi (14) bekezdésének számozását (15) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése. Az 54. § (15) bekezdését a 2017: L. törvény 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

403

Az 54. § (4) bekezdését az 1997: CXX. törvény 27. §-ának (3) bekezdése iktatta be, számozását a 2006: CXIII. törvény 20. § (3) bekezdése (14) bekezdésre, a 2008: CVII. törvény 37. § (3) bekezdése (15) bekezdésre, a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése (16) bekezdésre változtatta.

404

Az 54. § (16) bekezdését a 2008: CVII. törvény 37. § (6) bekezdése iktatta be, számozását (17) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése, szövege a 2010: CLXXI. törvény 104. § g) pontja, a 2015: CXI. törvény 45. § d) pontja szerint módosított szöveg.

405

Az 54. § (18) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 173. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CCXXIII. törvény 60. § e) pontja szerint módosított szöveg.

406

Az 54. § (19) bekezdését a 2017: CLXXXVI. törvény 3. §-a iktatta be.

407

Az 54/A. §-t az 1997: CXX. törvény 28. §-a iktatta a szövegbe.

408

Az 54/A. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 48. §-ával megállapított, a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.

409

Az 54/A. § (5) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 136. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

410

Az 54/A. § (5a) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 136. § (2) bekezdése iktatta be.

411

Az 54/B. §-t a 2012: CCXVI. törvény 9. §-a iktatta be.

412

Az 54/B. § (2) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

413

Az 55. § a 2006: CXIII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 27. § (5) bekezdése alapján a 2007. január 1. napján folyamatban lévő közigazgatási ügyekben a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

414

Az 55. § (1) bekezdése a 2010: CLIII. törvény 7. § (16) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

415

Az 55. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 37. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.

416

Az 55. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 21. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

417

Az 56. § (1) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 25. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

418

Az 56. § (2) bekezdését a 2017: L. törvény 9. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

419

Az 56. § (3) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 22. §-ával megállapított, a 2016: CIV. törvény 6. § (1) bekezdés c) pontja, a 2017: L. törvény 9. § e) pontja szerint módosított szöveg.

420

Az 56. § (4) bekezdését az 1997: LI. törvény 27. §-ának (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

421

Az 56/A. §-t az 1995: LII. törvény 17. §-a iktatta a szövegbe.

422

Az 56/A. § (1) bekezdése a 2001: LXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

424

Az 56/A. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (21) bekezdésével megállapított, a 2015: VI. törvény 2. § (4) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

425

Az 56/A. § (2) bekezdése a 2009: CXXXIV. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

426

Az 56/A. § (3)–(4) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

427

Az 57. §-t a 2017: L. törvény 9. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

428

Az 57. §-t és az előtte lévő alcímet az 1997: LI. törvény 24. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

430

Az 57/A. § (2) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CXIII. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 27. § (5) bekezdése alapján a 2007. január 1. napján folyamatban lévő közigazgatási ügyekben a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

431

Az 57/A. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

432

Az 57/A. § (2) bekezdés b) pontja a 2015: CXXVII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

433

Az 57/A. § (2) bekezdés c) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (22) bekezdésével megállapított szöveg.

434

Az 57/A. § (2) bekezdés e) pontja a 2014: XCIX. törvény 174. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

435

Az 57/A. § (2) bekezdésének új h) pontját a 2006: CXIII. törvény 25. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti h) pont jelölését i) pontra változtatva. E módosító törvény 27. § (5) bekezdése alapján a 2007. január 1. napján folyamatban lévő közigazgatási ügyekben a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

436

Az 57/A. § (2) bekezdésének h) pontja a 2002: LIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg, jelölését a 2006: CXIII. törvény 25. § (3) bekezdése i) pontra változtatta.

437

Az 57/A. § (2) bekezdés j) pontját a 2011: CLXVII. törvény 26. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CLXIV. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

438

A 40. § (2) bekezdés k) pontját a 2013: XLI. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.

439

Az 57/A. § (2) bekezdés l) pontját a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (23) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XCIX. törvény 174. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

440

Az 57/A. § (2) bekezdés m) pontját a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (23) bekezdése iktatta be.

441

Az 57/A. § (2a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 3. §-a iktatta be.

442

Az 57/A. § (3) bekezdésének a) pontja a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének harmincegyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

443

Az 57/A. § (3) bekezdésének b) pontja a 2008: CVII. törvény 52. § (2) bekezdésének ba) alpontja szerint módosított szöveg.

444

Az 57/A. § (3) bekezdésének új c) pontját a 2005: LXX. törvény 16. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti c) pont jelölését d) pontra változtatva.

445

Az 57/A. § (3) bekezdésének c) pontja a 2003: XCIV. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, jelölését d) pontra változtatta a 2005: LXX. törvény 16. §-a. Az 57/A. § (3) bekezdésének d) pontja a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének harminckettedik franciabekezdése, a 2009: LXXVII. törvény 178. §-ának f) pontja, a 2018: XCIV. törvény 15. § k) pontja szerint módosított szöveg.

446

Az 57/A. § (3) bekezdés e) pontját a 2012: CXVII. törvény 56. §-a iktatta be.

447

Az 57/A. § új (4) bekezdését az 1997: CXX. törvény 30. §-a iktatta a szövegbe és egyidejűleg az eredeti (4)–(8) bekezdés számozását (5)–(9) bekezdésre változtatta. Az 57/A. § (4) bekezdését a 2003: XCIV. törvény 7. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CCXXV. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 16. § k) pontja szerint módosított szöveg.

448

Az 57/A. § (6) bekezdése a 2002: XLVII. törvény 11. § (3) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének huszonnegyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

449

Az 57/A. § (7) bekezdése a 2002: XLVII. törvény 11. § (4) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének huszonnegyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

450

Az 57/A. § (8a) bekezdését a 2017: XLIV. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.

451

Az 57/A. § (10) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 25. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 54. § m) pontja, újonnan a 2014: XCIX. törvény 174. § (3) bekezdése iktatta be.

452

Az 57/A. § (11) bekezdését a 2011: CLXVII. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CLXIV. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

453

Az 57/A. § második (11) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 154. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: XCIX. törvény 182. § (2) bekezdés 3. pontja.

454

Az 57/B. §-t és az azt megelőző alcímet újonnan a 2008: CVII. törvény 39. §-a iktatta be, szövegük a 2011: CVI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

455

Az 57/B. § (1) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 175. §-ával megállapított szöveg.

456

Az 57/B. § (3) bekezdés 1. pont nyitó szövegrésze a 2011: CVI. törvény 57. § (2) bekezdés b) pontja, a 2014: XCIX. törvény 181. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

457

Az 57/B. § (3) bekezdés a) pontja a 2013: XCIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

458

Az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a) pont af) alpontja a 2015: VI. törvény 2. § (4) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

459

Az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a) pont ah) alpontját a 2011: CXCI. törvény 51. § (1) bekezdése iktatta be.

460

Az 57/B. § (3) bekezdés 2. b) pont ba) alpont 3. pontja a 2011: CVI. törvény 57. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

461

Az 57/B § (3) bekezdés 2. pont b) pont ba) alpont 4. pontját a 2011: CXCI. törvény 51. § (2) bekezdése iktatta be.

462

Az 57/B. § (4) bekezdés 1. f) pontja a 2011: CLXXIX. törvény 186. §-a szerint módosított szöveg.

463

Az 57/B. § (4) bekezdése 4. pontját a 2011: CXCI. törvény 51. § (3) bekezdése iktatta be.

464

Az 57/B. § (6) bekezdése a 2013: CLVIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

466

Az 57/B. § (9) bekezdését a 2015: CXXVII. törvény 2. §-a iktatta be.

467

Az 57/B. § (10) bekezdését a 2015: CXXVII. törvény 2. §-a iktatta be.

468

Az 57/C. §-t újonnan a 2011: CVI. törvény 16. §-a iktatta be.

469

Az 57/C. § (1) bekezdése a 2013: CLVIII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

470

Az 57/C. § (1) bekezdés a) pontja a 2014: XCIX. törvény 181. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

471

Az 57/C. § (1) bekezdés d) pontját a 2016: CIV. törvény 6. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

472

Az 57/C. § (2) bekezdése a 2015: CXXVII. törvény 3. §-a szerint módosított szöveg.

473

Az 57/C. § (3) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 181. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

474

Az 57/C. § (3a) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 51. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CXVII. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

475

Az 57/C. § (4) bekezdését a 2016: CIV. törvény 6. § (2) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

476

Az 57/C. § (7) bekezdését a 2017: XLIV. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

477

Az 57/D. §-t megelőző alcímet a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (24) bekezdése iktatta be.

478

Az 57/D. §-t újonnan a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (24) bekezdése iktatta be.

479

Az 57/D. § (2) bekezdés g) pontja a 2014: XVI. törvény 261. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

480

Az 57/D. § (2) bekezdés g) pont gd) alpontja a 2018: XCIV. törvény 15. § p) pontja szerint módosított szöveg.

481

Az 57/D. § (2) bekezdés g) pont gh) alpontját a 2018: XCIV. törvény 16. § l) pontja hatályon kívül helyezte.

482

Az 57/D. § (2) bekezdés g) pont gi) alpontját a 2018: XCIV. törvény 16. § l) pontja hatályon kívül helyezte.

483

Az 57/D. § (2) bekezdés g) pont gj) alpontját a 2018: XCIV. törvény 16. § l) pontja hatályon kívül helyezte.

484

Az 57/D. § (3) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

485

Az 57/D. § (4a) bekezdését a 2017: XLIV. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.

486

Az 57/D. § (6) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 177. §-a iktatta be.

487

Az 57/E. §-t a 2003: XCIV. törvény 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: LXI. törvény 238. § (1) bekezdése.

488

Az 58. §-t megelőző címet a 2001: LXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

489

Az 58. § (1) bekezdésének második és harmadik mondatát az 1996: CVII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

490

Az 58. § (3) bekezdését az 1996: CVII. törvény 37. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: XXXIX. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be.

491

A hatálybalépés időpontja 2016. június 1.

492

Az 58. § (4) bekezdését a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

493

Az 58. § (5) bekezdés a) pontja a 2017: CXLVI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

494

Az 58. § (5) bekezdés c) pontja a 2014: XCIX. törvény 178. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

495

Az 58. § (5) bekezdésének d) pontja a 2006: CXIII. törvény 26. §-ával megállapított, a 2009: CXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése és 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

496

Az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 3. alpontja a 2012: CCXVI. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIV. törvény 16. § m) pontja szerint módosított szöveg.

497

Az 58. § (5) bekezdés d) pont 4. alpontja a 2014: XCIX. törvény 178. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

498

Az 58. § (5) bekezdés e) pontja a 2012: CCXVI. törvény 10. § (3) bekezdésével megállapított, a 2017: CLIX. törvény 24. § b) pontja szerint módosított szöveg.

499

Az 58. § (5) bekezdés e) pont 4. alpontja a 2014: XCIX. törvény 178. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

500

Az 58. § (5) bekezdés e) pont 5. alpontja a 2014: XCIX. törvény 178. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

501

Az 58. § (5) bekezdés e) pont 6. alpontját a 2017: CLIX. törvény 22. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

502

Az 58. § (5) bekezdés f) pontját újonnan a 2011: CV. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be.

503

Az 58. § (5) bekezdésének g) pontját az 1995: LII. törvény 18. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 15. § q) pontja szerint módosított szöveg.

504

Az 58. § (5) bekezdésének h) pontját az 1996: LIX. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXVII. törvény 29. § b) pontja szerint módosított szöveg.

505

Az 58. § (5) bekezdésének i) pontját az 1996: LIX. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXVII. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

506

Az 58. § (5) bekezdés i) pont ic) alpontja a 2013: CXXXIII. törvény 31. §-a szerint módosított szöveg.

507

Az 58. § (5) bekezdés j) pontja az 1997: CXX. törvény 31. §-ával megállapított, a 2001: XXIV. törvény 19. § (1) bekezdése, a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (28) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

508

Az 58. § (5) bekezdésének k) pont nyitó szövegrésze a 2005: LXX. törvény 19. § (4) bekezdése, a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik franciabekezdése, a 2016: CXLV. törvény 5. § c) pontja szerint módosított szöveg.

509

Az 58. § (5) bekezdés k) pont 1. alpontja a 2014: XCIX. törvény 181. § 10. pontja, a 2015: CCXXIII. törvény 60. § a) pontja, a 2016: CXLV. törvény 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.

510

Az 58. § (5) bekezdés k) pont 2. alpontja a 2018: XCIV. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

511

Az 58. § (5) bekezdésének l) pontja a 2005: LXX. törvény 19. § (4) bekezdése, a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik franciabekezdése, a 2015: CXI. törvény 45. § e) pontja szerint módosított szöveg.

512

Az 58. § (5) bekezdés m) pontja a 2010: CXXIII. törvény 179. §-ával megállapított, a 2011: CXCI. törvény 54. § n) pontja szerint módosított szöveg.

513

Az 58. § (5) bekezdésének n) pontját az 1999: CXXII. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIII. törvény 7. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.

516

Az 58. § (5) bekezdésének o) pontját az 1999: CXXII. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXXV. törvény 87. §-ával megállapított szöveg.

517

(Az 57/B. § (1) bekezdése alapján a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993: III. törvény a továbbiakban: Szt.) Az 58. § (5) bekezdésének p) pontját a 2002: LIII. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: CVII. törvény 52. § (2) bekezdésének bb) alpontja szerint módosított szöveg.

518

(Az 57/B. § (1) bekezdése alapján a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993: III. törvény a továbbiakban: Szt.) Az 58. § (5) bekezdésének q) pontját a 2002: LIII. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: CVII. törvény 52. § (2) bekezdésének bb) alpontja szerint módosított szöveg.

519

Az 58. § (5) bekezdésének r) pontját a 2002: LIII. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

520

Az 58. § (5) bekezdésének s) pontját a 2004: CI. törvény 251. § (2) bekezdése iktatta be.

521

Az 58. § (5) bekezdésének t) pontját a 2004: CI. törvény 251. § (2) bekezdése iktatta be.

522

Az 58. § (5) bekezdésének u) pontját újonnan a 2012: CCXVI. törvény 10. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 12. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

523

Az 58. § (5) bekezdés v) pontját újonnan a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (25) bekezdése iktatta be, újból hatályon kívül helyezte a 2014: XCIX. törvény 182. § (2) bekezdés 4. pontja.

524

Az 58. § (5) bekezdés újabb v) pontját a 2013: XCIII. törvény 6. §-a iktatta be.

525

Az 58. § (5) bekezdés w) pontját a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (25) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 24. § c) pontja szerint módosított szöveg.

526

Az 58. § (5) bekezdés x) pontját a 2014: XVI. törvény 261. § (6) bekezdése iktatta be.

527

Az 58. § (5) bekezdés y) pontját a 2017: L. törvény 7. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 15. § r) pontja szerint módosított szöveg.

528

Az 58. § (6) bekezdését az 1992: LXXX. törvény 78. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a korábbi (6)–(7) bekezdés számozását (7)–(8) bekezdésre változtatta.

529

Az 58. § (6) bekezdés a) pontja a 2016: LXIV. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

530

Az 58. § (6) bekezdés b) pontja a 2016: LXIV. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

531

Az 58. § (6) bekezdés c) pontját az 1995: LII. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXIV. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

532

Az 58. § (6) bekezdés d) pontját újonnan a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (26) bekezdése iktatta be.

533

Az 58. § (7) bekezdését a 2015: VI. törvény 2. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: XXXIX. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

534

Az 58. § (8) bekezdését újonnan a 2001: LXXVIII. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2002: LIII. törvény 30. § (5) bekezdésével megállapított, felvezető szövege a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének második francia bekezdése szerint módosított szöveg.

535

Az 58. § (8) bekezdés a) pontja a 2010: XXXIX. törvény 36. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

536

Az 58. § (8) bekezdésének b) pontja a 2005: LXX. törvény 18. §-ával megállapított és a 2010: CLXXI. törvény 105. § i) pontja szerint módosított szöveg.

538

Az 58. § (8) bekezdés d) pontját a 2017: CLIX. törvény 25. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.

539

Az 58. § (8) bekezdés e) pontját a 2009: CXXXIV. törvény 22. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXVI. törvény 29. § (7) bekezdése iktatta be.

540

Az 58. § (8) bekezdésének f) pontját újonnan a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (27) bekezdése iktatta be.

541

Az 58. § (8) bekezdés g) pontját a 2005: LXXXIII. törvény 51. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdés g) pontja, újonnan a 2014: XCIX. törvény 178. § (5) bekezdése iktatta be.

542

Az 58. § (8a) bekezdését a 2011: CV. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 54. § o) pontja.

543

Az 58. § (9) bekezdése a 2002: LIII. törvény 30. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

545

Az 58. § (10) bekezdését újonnan a 2009: LVI. törvény 19. § (4) bekezdése iktatta be.

547

Az 58. § (11) bekezdését újonnan a 2017: CLIX. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.

549

Az 59. §-t a 2001: LXXVIII. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 24. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lépett hatályba.

550

Az 59. § (2) bekezdése a 2010: XXXIX. törvény 41. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

551

Az 59. § (3) bekezdése a 2007: I. törvény 96. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

552

Az 59. § (4) bekezdését a 2002: LIII. törvény 31. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: I. törvény 128. § (2) bekezdésének a) pontja, újonnan a 2009: CXXXIV. törvény 21. §-a iktatta be.

553

Az 59. § (4) bekezdés b) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

554

Az 59/A. §-t a 2010: CLIII. törvény 7. § (18) bekezdése iktatta be.

555

Az 59/B. §-t újonnan a 2012: LXXVI. törvény 19. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 1. §-át.

556

Az 59/B. § (3) bekezdése a 2016: LXXIX. törvény 3. § d) pontja szerint módosított szöveg.

557

Az 59/C. §-t a 2011: CVI. törvény 17. §-a iktatta be.

558

Az 59/C. § (1) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 52. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

559

Az 59/C. § (3) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 52. § (2) bekezdése iktatta be.

560

Az 59/D. §-t a 2011: CVI. törvény 17. §-a iktatta be.

561

Az 59/E. §-t a 2014: XCIX. törvény 180. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: L. törvény 9. § g) pontja.

562

Az 59/F. §-t a 2017: LIV. törvény 2. §-a iktatta be.

563

Az 59/G. §-t a 2018: XCIV. törvény 13. §-a iktatta be.

564

A hatálybalépés időpontja 2019. január 1.

565

A 60. §-t és alcímét a 2007: I. törvény 96. § (5) bekezdése iktatta be. A 60. § a 2010: XXXIX. törvény 36. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

566

A 60. § (1) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

567

A 60. § (1) bekezdés f) pontját a 2014: XCIX. törvény 179. §-a iktatta be.

568

A 60. § (1) bekezdés g) pontját a 2016: XXXIX. törvény 3. §-a iktatta be.

569

A 60. § (1) bekezdés h) pontját a 2016: XXXIX. törvény 3. §-a iktatta be.

570

A 60. § (1) bekezdés i) pontját a 2017: CXLIII. törvény 1. §-a iktatta be.

571

A 60. § (2) bekezdése a 2017: XLIV. törvény 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

572

A 60. § (2) bekezdés d) pontját a 2017: CLIX. törvény 23. §-a iktatta be.

573

A 60. § (2) bekezdés e) pontját a 2018: XCIV. törvény 14. §-a iktatta be.

574

A 60. § (3) bekezdését a 2016: CXLV. törvény 4. §-a iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére