1991. évi IV. törvény
1991. évi IV. törvény
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról1
A munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.2
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A foglalkoztatás elősegítése a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a Kormány, a helyi önkormányzatok, továbbá a munkaadók és a munkavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei együttműködnek.
2. § (1)3 A foglalkoztatás elősegítése és az álláskeresők támogatása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levőket többletjogosultságok illessék meg.
(2)4 A menekültként, oltalmazottként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.
(3)5 Azt a harmadik országból származó munkavállalót, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik és Magyarországon legalább hat hónapig munkaviszonyban állt, az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint az álláskeresők ellátása tekintetében az e törvény és végrehajtási szabályai által meghatározott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.
3. § (1)6 A törvényben meghatározott célok megvalósulását állami foglalkoztatási szerv segíti elő.
(2)7
(3)8
(4)9 Az állami foglalkoztatási szerv tevékenységét humánszolgáltatásként, a munkanélküliség lélektani és társadalmi összefüggéseinek figyelembevételével végzi.
(5)10 Az állami foglalkoztatási szerv a tevékenysége során együttműködik az EGT tagállamainak foglalkoztatási szolgálataival, valamint az Európai Koordinációs Hivatallal.
4. § (1)11 Minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak joga van az állami foglalkoztatási szerv e törvényben, valamint a felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott szolgáltatásának ingyenes igénybevételéhez.
(2)12 Az állami foglalkoztatási szerv a hozzáforduló munkavállalót, valamint munkaadót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, igényének érvényesítéséhez segítséget nyújt.
5. § (1)13 A foglalkoztatási feszültségek megszüntetésére, kezelésére és feloldására, valamint a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére a III. fejezetben, valamint más jogszabályokban meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatásokat, foglalkoztatást elősegítő támogatásokat, a közfoglalkoztatás szervezését, illetve egyéb eszközöket kell alkalmazni.
(2) A foglalkoztatási lehetőségek bővítését, a munkanélküliség megelőzését, valamint időtartamának csökkentését a foglalkoztatáspolitika körébe nem tartozó eszközök alkalmazásával (pl. adókedvezmények biztosításával, továbbá területfejlesztési és a munkahelyteremtést támogató, elkülönített pénzalapok felhasználásával, az oktatási rendszer és a foglalkoztatáspolitika összehangolásával) is elő kell segíteni.
6. § (1)14 Az állami foglalkoztatási szerven kívül munkaközvetítést (a továbbiakban: magán-munkaközvetítés) az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt feltételeknek. Aki magán-munkaközvetítői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben – ha a bejelentő egyéni vállalkozó – meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az illetékes állami foglalkoztatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(2)15 Külföldi munkavállalásra vonatkozó munkaközvetítő tevékenység csak a fogadó ország jogszabályainak megfelelő munkavállalásra irányulhat.
(3)16 Az, aki magán-munkaközvetítő tevékenységet folytat, a munkát kereső személytől – kivéve, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogszabály eltérően nem rendelkezik – díjat, költséget nem igényelhet.
(4)17 A magán-munkaközvetítő tevékenység folytatásának, valamint az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során
a) egyes munkavállalói csoportok vagy a magán-munkaközvetítő által nyújtott egyes szolgáltatások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet, továbbá
b)18 vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő.
(5)19 A magán munkaközvetítő tevékenység hatósági ellenőrzését ellátó szerv, valamint a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szervei az ellenőrzés céljainak meghatározásában és tapasztalatainak értékelésében együttműködnek.
7. §20 (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) Magyarország területén – a 2. § (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel –
a) az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy
b) a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély
alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.
(2)21 Az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés – a (10) bekezdésben foglalt kivétellel – csak az (1) bekezdésben meghatározott engedély beszerzését követően köthető meg.
(3) A Kormány a 2. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően, rendeletben mentességi eseteket határozhat meg.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) rendeletben a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamint az (1) bekezdésben meghatározott engedély alól mentes személy magyarországi foglalkoztatása tekintetében bejelentési kötelezettséget írjon elő, továbbá
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott engedély tekintetében
ba) Magyarország nemzetközi kötelezettségeire, a harmadik országbeli állampolgár személyi, családi és egyéb körülményeire figyelemmel, valamint munkaerő-piaci szempontok alapján egyes tevékenységeket érintően, az engedélyezési kötelezettség alóli mentesség eseteit, valamint
bb) az engedély kiadásának részletes eljárási szabályait,
c)22 azokat a foglalkoztatási ágazatokat, amelyekben végzett tevékenységet szezonális munkának kell tekinteni – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően –
rendeletben állapítsa meg.23
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatása tekintetében nemzetközi szerződésben vagy európai közösségi jogi aktusban foglaltak szerint a 2. § (2) bekezdésében meghatározott egyenlő bánásmód követelményétől eltérő szabályokat állapítson meg.24
(6) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), hogy – a szabályozással érintett foglalkozás szerint feladatkörrel rendelkező miniszterekkel egyetértésben – rendeletben határozza meg
a) a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint az egyes állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok – ideértve az (1) bekezdésben meghatározott engedély alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is – legmagasabb számát,25
b) azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár – ideértve az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is – nem foglalkoztatható, valamint
c) az EU Kék Kártya alapján, Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módját.
(7)26 A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján történő munkavállalás céljából – a (8a) bekezdésben foglaltak kivételével – előzetes megállapodást köt foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás – a (7a) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb kétéves, határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat. A megállapodás kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. Ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt – a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen.
(7a)27 A megállapodás
a) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély esetén legfeljebb öt év,
b) EU Kék Kártya iránt benyújtott kérelem esetén legfeljebb négyéves,
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves,
d) a Harmtv. 29. § (1) bekezdés e)–f) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hat hónapos,
e) a Harmtv. 29. § (1a) bekezdése szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb egyéves,
f)28 az 58. § (7) bekezdésében meghatározott szezonális munka esetében tizenkét hónapon belül legfeljebb hat hónapos
határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat.
(8) A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell
a) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR),
b)29 a harmadik országbeli állampolgárnak az a) pont szerinti tevékenység ellátásához szükséges szakmai képesítése, EU Kék Kártyával történő foglalkoztatás esetén felsőfokú szakmai képesítése megnevezését,
c) a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét,30
d)31 a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését,
e)32 a foglalkoztatásra irányuló jogviszony várható kezdő és befejező időpontját,
f)33 a foglalkoztatás helyének megjelölését, valamint
g)34 ha a foglalkoztatásra várhatóan nem az általános teljes napi munkaidőben kerül sor, a részmunkaidős foglalkoztatás munkaidejét.
(8a)35 A foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár nem köt előzetes megállapodást, ha harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására
a) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott vállalaton belüli áthelyezés, vagy
b) belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében külföldi munkáltatóval fennálló munkaviszonya
alapján kerül sor.
(9) A felek a (8) bekezdés c) pontja szerinti díjazás mértékétől kizárólag a harmadik országbeli állampolgár javára térhetnek el.
(10)36 A foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár munkavállaló – ha az ugyanazon foglalkoztatóval korábban létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony feltételei (munkakör, munkavégzés helye) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, korábban kiadott engedélyben foglaltakhoz képest nem változtak, előzetes megállapodás és az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás birtokában megállapodhat a harmadik országbeli állampolgárnak az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott engedély lejártát követő, az (1) bekezdés a) pontja szerinti tartózkodási engedély kiadására irányuló, összevont kérelmezési eljárás idejére szóló továbbfoglalkoztatásában.
8. § (1)37 Az Országgyűlés szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetőleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, az álláskeresőket megillető juttatásokat, valamint ezek finanszírozásának módját.
(2)38 A Kormány döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. Ennek megfelelően feladatainak ellátása során
a) gondoskodik döntéseinek összehangolásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a foglalkoztatáshoz fűződő alapvető hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet,
b) az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan évente foglalkoztatási akciótervet készít,
c) a feladatának eredményes ellátása érdekében a munkaerő-piaci folyamatok naprakész megfigyelésére és ennek nyomán a munkaerő-piaci politikák hatékony alakítására és alkalmazására alkalmas foglalkoztatási mutatószámot alakít ki,
d)39 meghatározza a kormányzati igazgatási szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.
(3)40
(4)41 A helyi önkormányzat a külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során
a)42 külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatást szervez,
b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását,
c)43 döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit,
d)44
e)45 az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt.
(5)46
(6)47 A munkaadó:
a) érdekképviseleti szervei útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben,
b)48 segíti az állami foglalkoztatási szerv munkáját, ennek keretében munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan, de legkésőbb a betöltés esedékességekor tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet,
c)49 szociális hozzájárulási adó fizetésével hozzájárul az álláskeresők ellátásához.
(7)50 A munkavállaló:
a) képviselői útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben,
b)51 együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel, valamint a munkaadóval, mérlegeli a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetőségeket, együttműködik új munkahely felkutatásában,
c)52 álláskeresők támogatásának biztosítására járulékot fizet.
(8)53
FOGLALKOZTATÁSI ÉRDEKEGYEZTETÉS SZERVEZETE
Országos Érdekegyeztető Tanács54
9. §55
10. §56
10/A. §57
11. §58
12. §59
13. §60
MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK61
Munkaerőpiaci szolgáltatások62
13/A. §63 (1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahelykeresést, a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartást munkaerőpiaci szolgáltatásokkal is elősegíti.
(2)64 A munkaerő-piaci szolgáltatást az állami foglalkoztatási szerv közvetlenül, illetve a nyilvántartásba vett munkaerőpiaci-szolgáltatást nyújtó szervezeteken keresztül nyújtja.
(2a)65 A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartással összefüggő eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3)66 Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott célokat az egyéni cselekvési tervvel is elősegíti.
(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg67
a) a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetek és az általuk nyújtott szolgáltatások nyilvántartásának, valamint a nyilvántartott szervezetek ellenőrzésének szabályait,
b)68 a munkaerő-piaci szolgáltatásokat, – ideértve az egyes munkaadói és munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat is –,
c) a munkaerő-piaci szolgáltatások tartalmát, csoportosítását és a szolgáltatások szakmai követelményeit,
d) az egyéni cselekvési tervre vonatkozó részletes szabályokat,69
e)70 a szolgáltatások igénybevételének feltételeit, valamint
f)71 a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának, valamint a szolgáltatás igénybevételének biztosítása érdekében, a szolgáltatás időtartama alatt az arra rászoruló hozzátartozó gondozásával, ápolásával, továbbá gyermek (ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermek) felügyeletével kapcsolatban felmerült indokolt kiadás megtérítésének feltételeit és szabályait,
g)72 az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásait igénybe vevő vagy kérő, álláskeresőként nem nyilvántartott személyek nyilvántartásának szabályait,
h)73 – az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével – az a) pontban meghatározott nyilvántartással összefüggő eljárásért járó igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díj megfizetésével, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat,
i)74
(5)75 A munkaerő-piaci programot és munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók szakmai támogatása a miniszter által alapított közhasznú szervezet kedvezményezett részére továbbadási kötelezettséggel átadott szakmai támogatás nyújtásával is megvalósulhat. A szakmai támogatás továbbadásáról a miniszter által alapított közhasznú szervezet a munkaerő-piaci programot és a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtóval szerződést köt. A szerződésben meg kell határozni a kedvezményezettet jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés alapján terhelő kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket.
13/B. §76 (1) Magyarország részt vesz az Európai Foglalkoztatási Szolgálatnak (a továbbiakban: EURES) a munkaerő szabad áramlását megvalósító tevékenységében.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg77
a) az állami foglalkoztatási szerv, és más szervezetek által, az EURES tevékenységében történő részvétel keretében nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatásokat,
b) az állami foglalkoztatási szervnek az EURES keretében folytatott tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) az állami foglalkoztatási szervnek nem minősülő szervezeteknek az EURES tevékenységében történő részvétele feltételeit és módját.
Képzések elősegítése78
14. §79 (1)80 Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek,
a)81 aki álláskereső,
b)82 aki 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot,
c)83 aki gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül,
d)84 aki rehabilitációs ellátásban részesül,
e)85 akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy
f)86 aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá
g)87 aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.
(2)88 Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha
a) a képzés a gyermek fél éves korának betöltését követően kezdődik meg,
b) kereső tevékenységet nem folytat, és
c)89 – a gyermekgondozást segítő ellátásban, részesülő személyt kivéve – a képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát.
(3)90
(4)91 Képzési támogatásként
a) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése,
b) a képzésben történő részvétel lehetőségének biztosítása érdekében, a képzés időtartama alatt az arra rászoruló hozzátartozó ápolásával, gondozásával, valamint a gyermek – ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermek – felügyeletével kapcsolatban felmerült indokolt költség megtérítése,
c) az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott személy részére keresetpótló juttatás, valamint
d) az (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott személy részére keresetkiegészítés
adható.
(5)92 A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért havi átlagjövedelem és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.
(6)93 A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabér összegét.
(7)94
(8)95
(9)96 Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben résztvevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget. Ebben az esetben a keresetpótló juttatást – erről szóló külön határozat nélkül – a mulasztás napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.
(10)97
(11)98 A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetők.
14/A. §99 (1) Az állami foglalkoztatási szerv a – külön jogszabály szerint érvényes munkaerőigénnyel rendelkező – munkaadóval, a munkaadó erre irányuló kérelme esetén megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy
a)100 az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény kielégítése érdekében képzési támogatást nyújt álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzésben, vagy munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzésben (betanító képzésben), vagy munkakör betöltéséhez szükséges nyelvi képzésben, valamint a közúti közlekedés C, D és E járműkategóriájára érvényes vezetői engedély és gépjárművezetői képesítési igazolvány megszerzését biztosító képzésben történő részvételhez,
b) a munkaadó vállalja, hogy az a) pontban meghatározott álláskeresővel vagy a képzés megkezdését megelőzően, vagy a képzés alatt, vagy a képzés által nyújtott szakképesítés megszerzését követően munkaviszonyt létesít.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott álláskeresőket a munkaadó választja ki a munkaerőigényében foglaltaknak megfelelő, álláskeresőként nyilvántartott személyek közül.
(3) A megállapodás az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza
a) a képzésben részt vevő álláskeresők kiválasztásának módját,
b) a munkaerőigényben meghatározott, betöltésre váró munkakör megjelölését,
c) azoknak a képzéseknek a megjelölését, amelyekhez az állami foglalkoztatási szerv támogatást nyújt,
d) a munkaadó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a képzésben részt vevő álláskeresővel mely időponttól kezdődően fog munkaviszonyt létesíteni,
e) a munkaadó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a képzés költségeihez, illetőleg a képzés lebonyolításához szükséges szakmai és tárgyi feltételek biztosításához.
15. §101
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások
16. §102 (1)103 A munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb hetvenöt százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, ha a munkaadó
a) a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és
b)104 a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból felmondással nem szüntette meg, és
c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor.
(2)105 Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra, súlyosan hátrányos helyzetű személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható.
(3)106 Ha a munkaadó szociális szövetkezet, a támogatás mértéke a munkabér és járuléka legfeljebb 70 százalékáig terjedhet, feltéve, hogy a munkaadó vállalja a hátrányos helyzetű személy továbbfoglalkoztatását legalább a támogatás folyósítási időtartama 50 százalékának megfelelő időtartamra.
(4)107 A (3) bekezdésben meghatározott támogatás esetén a támogatás és a továbbfoglalkoztatás együttes időtartama legfeljebb egy év, súlyosan hátrányos helyzetű személy foglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet.
(5)108 Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevétele érdekében a támogatás időtartama alatt az arra rászoruló hozzátartozó ápolásával, gondozásával, valamint a gyermek – ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermek – felügyeletével kapcsolatban a támogatott munkavállaló kérelmére a felmerült indokolt költség megtéríthető.
16/A. §109
16/B. §110
Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás111
17. §112 Támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, valamint rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.
Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása
18. §113 Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében.
18/A. §114 (1)115
(2)116
19. §117 (1)118
(2)119
19/A. §120
Munkaerőpiaci programok támogatása
19/B. §121 (1)122 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerőpiaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.
(2)123 Az (1) bekezdésben meghatározott programok keretében a munkaerőpiaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások egyidejűleg és egymásra épülve is nyújthatók. A programokon aktívan részt vevő álláskereső számára a különböző jogcímeken megállapítható támogatás, támogatások helyett egységes támogatás állapítható meg. Ha a program által elérni kívánt cél megvalósítása érdekében indokolt, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó szabályoktól – a 20. § (4) bekezdése szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon – a támogatást nyújtó szerv eltekinthet.
(3)124 Munkaerő-piaci program keretében a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható.
(4)125 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a (2) bekezdésben foglalt egységes támogatás megállapításának feltételeit.
Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása
19/C. §126 Támogatás nyújtható a részmunkaidős, valamint olyan foglalkoztatáshoz, amelynek során a munkavégzés a foglalkoztató székhelyéhez, telephelyéhez nem tartozó helyen, számítástechnikai eszköz felhasználásával történik.
A foglalkoztatást elősegítő támogatások közös szabályai
20. § (1)127 A 13/A. § (2) bekezdésében, a 14–16. §-ban, a 17–19/C. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatások a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújthatók.
(2)128
(3)129 A 14. §-ban, a 16–18. §-okban, a 19/B–19/C. §-okban meghatározott támogatások, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szolgáltatások és támogatások európai uniós forrásból megvalósuló program keretében, az állami foglalkoztatási szerv közreműködésével megvalósításra kerülő munkaerő-piaci programokban is nyújthatók.
(4)130 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg a 14–18. §-ban, valamint a 19/B–19/C. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének, megszüntetésének és visszakövetelésének részletes szabályait. A miniszter a 30 év alatti fiatalok, az 50. életévüket betöltött, valamint a roma származású személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása, foglalkoztatásának elősegítése érdekében e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.
(5)131 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) a keresetpótló juttatás összegének differenciált megállapítására vonatkozó szabályokat, valamint
b) a 14/A. §-ban meghatározott megállapodás esetén a kötelezően nyújtandó képzési támogatás szabályait.
(6)132 Ha a foglalkoztatást elősegítő támogatás mértékének meghatározása – jogszabály alapján – a foglalkoztatott munkabérének alapulvételével történik, a támogatást – annak teljes időtartama alatt – a megállapításkor figyelembe vett munkabér alapulvételével kell folyósítani. Ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum, akkor az azt követő időszakra az állami foglalkoztatási szerv – a munkaadó kérelmére – a támogatás összegét a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum emelkedésének arányában megnövelheti, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet.
21. §133 (1) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott, foglalkoztatást elősegítő támogatások nyújtása esetén a támogatásban részesülővel hatósági szerződést kell kötni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági szerződés tartalmazza:
a)134 a szerződést kötő közigazgatási hatóság nevét, székhelyét, az ügy számát,
b)135 a támogatásban részesülő természetes személy esetében a nevét, lakó-, tartózkodási- vagy szálláshelyét, anyja nevét, nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát, az érvényes úti okmány számát is,
c)136 a támogatásban részesülő szervezet esetében a megnevezését (székhelyét, telephelyét), adószámát a képviseletre jogosult személy megnevezését, valamint a szervezet pénzforgalmi számlaszámát és a számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezését,
d)137 a közigazgatási hatóság által nyújtott támogatás formáját, mértékét, folyósításának időtartamát, módját, a folyósítás egyéb feltételeit,
e)138 az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke szerint állami támogatásnak minősülő támogatás nyújtása esetén
ea) a támogatás kategóriájának megnevezését, a támogatás tartalmát,
eb)139 a támogatásban részesülő tájékoztatását arról, hogy a csekély összegű, de minimis támogatásként nyújtott támogatásokkal kapcsolatos iratokat 10 évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni,
f) a támogatás nyújtásának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések megjelölését,
g)140 a szerződésszegésnek minősülő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit,
h) a jogszabály által meghatározott, valamint a felek által szükségesnek tartott jognyilatkozatokat,
i)141 a szerződéssel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben közigazgatási ügyben eljáró bíróság megnevezését.
(2a)142 Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott foglalkoztatást elősegítő támogatásról szóló hatósági szerződés alapján támogatásban részesülő munkaadó helyébe jogutódja léphet feltéve, ha a jogutód egyoldalú írásbeli nyilatkozatban vállalja a támogatás jogszabályban, valamint a hatósági szerződésben meghatározott feltételeinek teljesítését.
(3) Ha a támogatásban részesülő a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, és a támogatásban részesülő köteles a támogatást a (4) bekezdésben foglaltak szerint visszafizetni.
(4)143 Ha a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatást a (3) bekezdésben foglaltak alapján vissza kell követelni, a támogatást a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatala napjáig számított ügyleti kamattal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett a visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelő határozatban megállapított határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától az állami foglalkoztatási szerv a teljesítés napjáig késedelmi kamatot is felszámít, kivéve a késedelem azon időszakát, amíg a végrehajtás az állami adó- és vámhatóság előtt van folyamatban. Az állami adó- és vámhatóság az előtte folyó végrehajtási eljárásban a követelés összege után késedelmi pótlékot számít fel.
(4a)144 Az ügyleti kamat, valamint a késedelmi kamat mértékére a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatások esetén fizetendő ügyleti kamatra és késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kötelezett az állami adó- és vámhatóság végrehajtás foganatosítása érdekében történő megkeresését követően az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szerinti késedelmi pótlékot is köteles megfizetni. A késedelmesen megfizetett ügyleti kamat után nem számítható fel késedelmi kamat vagy késedelmi pótlék.
(5)145 A támogatások tekintetében az állami foglalkoztatási szerv vezetője, erre irányuló kérelem esetén, különös méltánylást érdemlő esetben határozatában
a) eltekinthet az ügyleti kamat vagy a késedelmi kamat felszámításától,
b) dönthet a már felszámított ügyleti kamat vagy késedelmi kamat részben vagy egészben történő elengedéséről, valamint a munkaadónak nem minősülő természetes személy részére nyújtott támogatás esetén a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről, kivéve, ha a végrehajtás az állami adó- és vámhatóság előtt van folyamatban.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából, természetes személy esetében figyelembe vehető különösen kedvezőtlen szociális helyzete, valamint az, hogy a támogatás visszafizetése a kötelezett és a háztartásában élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné.
(7)146 Aki foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül, köteles a támogatást megállapító hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be.
A LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSEK HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYEINEK ENYHÍTÉSÉT CÉLZÓ TÁMOGATÁSOK SZABÁLYAI147
22. §148 A munkaadó részére támogatás nyújtható az általa végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a munkavállaló számára hátrányos következményeit enyhítő intézkedések megtételéhez.
23. §149
ÁLLÁSKERESŐK ELLÁTÁSA150
24. §151 Az álláskereső részére – az e törvényben meghatározott feltételek szerint – álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár.
Álláskeresési járadék
25. §152 (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki153
a) álláskereső,
b)154 az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap – a 27. § (1) bekezdésében meghatározott – jogosultsági idővel rendelkezik,
c)155
d)156 munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha
a)157
b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg – amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,
d)158 a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel vagy munkáltatói személyszállítással – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.
(3)159 A megváltozott munkaképességű személy esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)–c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta – a megváltozott munkaképességű személy által igénybe vehető közlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.
(4)160 Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultsági idő időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére
a)161 háromévesnél – ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, tizennégy évesnél – fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. § és 130. §], valamint
b)162 hozzátartozó ápolása [Mt. 131. § (1) és (2) bekezdése], továbbá
c)163
d)164 önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés
miatt kerül sor.
(5)165 Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség felajánlható.
(6)166 Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként.
Álláskeresési járadék mértéke167
26. §168 (1)169 Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy – ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor – az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.
(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.
(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.
(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.
(5)170 Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.
(6)171
(7)172 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni.
(8)173 A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.
Álláskeresési járadék folyósításának időtartama
27. §174 (1)175 Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) – az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott hároméves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:
a)176
b) a keresőképtelenséggel járó betegség,
c) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
d)177 a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása,
e)178 a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,
f)179 a letartóztatás, a szabadságvesztés, valamint az elzárás,
g)180 a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,
h) a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának
időtartamával.
(2)181 Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.
(3)182 Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap.
(4)183 Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja. Ha az álláskereső a személyes adatait – az állami foglalkoztatási szerv részére – a személyes jelentkezését megelőzően – elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: e-ügyintézési tv.) foglaltak szerint küldte meg, az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.
(5)184 A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony abban az esetben minősül az (1) bekezdés szerinti jogosultsági időnek, ha annak időtartama alatt a nevelőszülő álláskeresési ellátásban nem részesül.
(5a)185 Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági időnek minősül a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban önkéntes tartalékos katona) tényleges szolgálatteljesítésének időtartama abban az esetben is, ha az önkéntes tartalékos katona ezen időtartam alatt nem áll munkaviszonyban.
(6)186 A folyósítási idő számítása szempontjából a jogosultsági idő csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező jogosultsági időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy által, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában igénybevett munkanélküli ellátás tekintetében is.
(7)187
(8)188 Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt – kivéve közfoglalkoztatási jogviszonyt – létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kérelem benyújtásának napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.
(9)189 A (8) bekezdésben meghatározott egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.
(9a)190 Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő munkaviszonyt, a (9) bekezdésben meghatározott mértékű juttatást a részére – kérelmére – egy összegben a kereső tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését követő legközelebbi számfejtés alkalmával kell kifizetni.
(10)191 A (8) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt.
(11)192 Ha az álláskereső részére az állami foglalkoztatási szerv a (8) bekezdésben meghatározott összeget kifizette, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.
(12)193 Ha az állami foglalkoztatási szerv a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső részére ideiglenes ellátást állapít meg, az ellátás addig folyósítható, amíg az – álláskeresési járadék vagy álláskeresési segély megállapításához szükséges – az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett jogosultsági időre, valamint szakmai jövedelemre, bérre, valamint az igénybe vett munkanélküli ellátásra vonatkozó bizonyíték rendelkezésre nem áll. Az ideiglenes ellátás folyósításának időtartama nem haladhatja meg a 60 napot.
Az álláskeresési járadék folyósításának megszűnése, megszüntetése és szünetelése194
28. §195 (1) Megszűnik az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső
a) kéri, a kérelemben megjelölt időponttól,
b) megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjától,
c) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától,
d) meghalt, a halál bekövetkezését követő naptól,
e) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő naptól,
f) olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül, a támogatás folyósításának kezdő napjától,
g) kereső tevékenységet folytat – kivéve a (2) bekezdésben, a 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat, valamint az 58. § (5) bekezdés n) pontjában foglalt alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében folytatott kereső tevékenységet – a kereső tevékenység kezdő napjától.
(2) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha
a) az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától,
b) az álláskereső kereső tevékenységet folytat, és a 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a kereső tevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a kereső tevékenység megállapításának napjától.
(3) Ha az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt történik, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.
29. §196 (1)197 Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső
a)198 csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítását jelenti be, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozást segítő ellátás esetén a jogosultság megállapításának napjától,
b)199 letartóztatásban van, elzárás büntetését vagy szabadságvesztés büntetését tölti, a kényszerintézkedés vagy büntetés megkezdésének napjától, kivéve, ha
ba) a szabadságvesztés büntetést közérdekű munka vagy pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, vagy
bb) reintegrációs őrizetben van,
c) a 25. § (5) bekezdésében meghatározott közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától,
d)200 rövid időtartamú, legfeljebb 120 napig tartó kereső tevékenységet folytat – az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével –, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett, a kereső tevékenység végzésére irányuló jogviszony kezdő napjától,
e)201 a 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás kezdőnapjától, vagy olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás folyósítása alatt,
f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára.
(2)202 Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak a 25. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, az álláskeresési járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel tovább kell folyósítani.
(3)203
Nyugdíj előtti álláskeresési segély
30. §204 (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha
a)205 rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének d) pontjában, meghatározott feltételekkel, és
b)206 a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – kereső tevékenység miatt – megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,
c)207 az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a b) pontban meghatározott megszüntetését követően három éven belül betöltötte a b) pontban meghatározott életkort, és
d)208 rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és,
e)209 korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.
(2)210 Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a 26. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.
(3)211 Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.
(4)212 Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtásának napja. Ha az álláskereső a személyes adatait – az állami foglalkoztatási szerv részére – a személyes jelentkezését megelőzően – e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint küldte meg, az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.
(5)213 Megszűnik az álláskeresési segély folyósítása a 28. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott esetben. Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.
(6)214 Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(7)215 Szünetel az álláskeresési segély folyósítása
a)216 a 29. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint e) és f) pontjában meghatározott esetben,
b)217 – az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével – a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,
c) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,
d) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.
(8) A (7) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.
Költségtérítés
31. §218
32. §219 Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. Jogszabály az álláskereső részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.
33. §220 A közfoglalkoztatott részére meg kell téríteni a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült, azon indokolt helyközi utazási költséget, amely az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett utazással összefüggésben – ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez, valamint a foglalkoztatóhoz történő oda- és visszautazást – merül fel. Jogszabály az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.
34. §221
35. §222
Az ellátásokra vonatkozó közös rendelkezések223
36. § (1)224 Az e törvény alapján ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények és körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. E kötelezettségének e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint is eleget tehet.
(2)225 Az állami foglalkoztatási szerv az ügyfél kérelmére a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül igazolást ad ki
a) az álláskeresési járadék folyósításának a 28. § (1) bekezdésében meghatározott megszűnéséről, valamint a 29. § (1) bekezdésében meghatározott szüneteléséről,
b) az álláskeresési segélynek a 30. § (5) bekezdésében meghatározott megszűnéséről, valamint a 30. § (7) bekezdésében meghatározott szüneteléséről.
(3)226 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső legalább huszonegy nappal a távozást megelőzően köteles bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek, ha munkakeresés céljából az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába kíván távozni.
36/A. §227 (1) A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén, az utolsó munkában töltött napon köteles a munkanélküli igazolólapot a munkavállalónak átadni.
(2) A munkaadó – ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt álláskeresési járadék iránt kérelmet nyújt be – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról igazolólapot állít ki, és azt a nevelőszülőnek átadja.
(3)228 Az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólap egy példányát a munkaadó az utolsó munkában töltött napon átadja a munkavállalónak, a másik példányát pedig – a munkavállaló részére az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapíthatósága érdekében – öt évig megőrzi.
36/B. §229 (1)230 Az állami adó- és vámhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó, valamint a Tbj. 56/A. §-a szerinti járulékfizetés esetén a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott természetes személy részére a munkaerő-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is.
(2)231 A 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel teljesülését az állami foglalkoztatási szerv megkeresésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolja. Az igazolás kiadásához a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv egyeztetési eljárást nem folytat le.
Visszafizetési és megtérítési kötelezettség
37. § (1)232 Az állami foglalkoztatási szerv az ellátás felvételétől számított hat hónapon belül írásban kötelezi az ellátás visszafizetésére azt, aki az ellátást jogalap nélkül vette fel.
(1a)233 A jogalap nélkül felvett álláskeresési ellátást – az állami adó- és vámhatóság végrehajtás céljából történő megkereséséig – az álláskeresési ellátásból kell levonni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást akkor lehet visszakövetelni, ha a jogalap nélküli kifizetést az ellátásra jogosult vétkes magatartása idézte elő.
(3)234 Ha az álláskeresési ellátásban részesülő személy mezőgazdasági őstermelőként folytat kereső tevékenységet, köteles az adóévben felvett álláskeresési ellátást visszafizetni.
(4)235 Az, aki az álláskereső halálát követően a álláskeresési ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.
(5)236 Az ellátás tekintetében az állami foglalkoztatási szerv vezetője – erre irányuló kérelemre – különös méltánylást érdemlő esetben – az állami adó- és vámhatóság végrehajtás céljából történő megkereséséig – dönthet a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt álláskeresési ellátás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.
(6)237 Ha a bíróság jogerősen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az érintett részére kifizetett álláskeresési ellátás és annak járulékai összegét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szolidaritási alaprészébe befizetni. A bíróság a jogerős határozatot az állami foglalkoztatási szervnek megküldi, amely ennek alapján határoz.
(7)238 Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából a 21. § (6) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.
(8)239 Az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, valamint a 32–33. § szerinti költségtérítés visszakövetelése esetén ügyleti kamat, illetve késedelmi kamat nem számítható fel.
38. § (1) A munkaadó és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül kifizetett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli kifizetése, mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásnak következménye és az ellátást a 37. § alapján visszakövetelni nem lehet.
(2) Ha az ellátás jogalap nélküli kifizetéséért a munkaadót vagy egyéb szervet és az ellátásra jogosultat is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást a közrehatásuk arányában kötelesek visszafizetni, illetve megtéríteni. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.
A MUNKANÉLKÜLI ELLÁTÁSOK240
ÉS A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK FEDEZETE
Nemzeti Foglalkoztatási Alap241
39. §242 (1)243
(2)244 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével
a)245 az álláskeresők ellátásának biztosítása,
b)246 a foglalkoztatás elősegítése, a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés, a munkaerő alkalmazkodásának és az álláskeresők munkához jutásának támogatása,
c) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése,
d)247 a képzési rendszer fejlesztésének támogatása,
e)248
f)249 hozzájárulás a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás kifizetésének részbeni finanszírozásához,
g) az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása, valamint
h)250
i)251 az Európai Foglalkoztatási Szolgálat működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához történő hozzájárulás.
(3)252 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül – a pénzeszközök felhasználásának célja szerint – a következő alaprészeket kell elkülöníteni:
a)253 szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadék, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresési segély, a munkanélküli járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély,, a költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;
b)254
c)255 foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására, az állami foglalkoztatási szerv által pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, az állami foglalkoztatási szerv által szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó állásbörze kiadásaira, valamint keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;
d)256 bérgarancia alaprészt, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényben meghatározott támogatás, valamint annak folyósításával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;
e)257 a képzési alaprészt, a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok finanszírozására;
f)258
g)259
h)260
(4)261 Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók a Nemzeti Foglalkoztatási Alap könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével és ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek.
(5)262 A (6) bekezdés kivételével a Nemzeti Foglalkoztatási Alap külön előirányzataiból finanszírozott támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek az adott előirányzatból elszámolhatók.
(6)263 A (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatóak a támogatások nyújtásával, ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, a közfoglalkoztatási kiállítások rendezésével kapcsolatos kiadások, a közfoglalkoztatással összefüggő kutatások költségei, továbbá a támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költségei.
(7)264
(8)265 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap mint központi programok kedvezményezettje finanszírozza az előbbiekben említett intézkedések végrehajtása érdekében teljesített kifizetéseket.
(9)266 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételét képező járulék, szociális hozzájárulási adó központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott hányada, illetőleg hozzájárulás beszedése érdekében igénybe vett szolgáltatás díja a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak azt az alaprészét terheli, amelynek kiadásai finanszírozása érdekében a járulék és szociális hozzájárulási adó fizetése történik.
(10)267 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap alaprészeinek központi pénzügyi kerete által finanszírozott program esetében a programhoz közvetlenül kapcsolódó igazolt költségek az érintett keret terhére elszámolhatók, illetve abból megtéríthetők.
(11)268 Az elkülönített alaprészek bevételeit és kiadásait a központi költségvetésről szóló törvény alcímeként, illetve jogcímcsoportonként tartalmazza.
(12)269 A Nemzeti Foglakoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:
a)270
b) az európai uniós operatív programok előfinanszírozásának céljára szolgáló pénzeszközöket,
c)271
d)272 a külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatás támogatására fordítható pénzeszközöket,
e)273
f)274
g)275 a kincstár által terhelt, a számlavezetéssel kapcsolatos működési kiadásokat, valamint a megszűnt jogcímekhez kapcsolódó kifizetéseket,
h)276 a költségvetési befizetéseket,
i)277
j)278 uniós forrás terhére – előleg bevonásával – megvalósuló operatív programok finanszírozására szolgáló pénzeszközöket,
k)279 az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap elő- és társfinanszírozására szolgáló pénzeszközöket.
(13)280 A (12) bekezdés b) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatók az 57/D. §-ban meghatározott adatbázishoz és az előfinanszírozással megvalósuló programokban a résztvevők nyilvántartásához, valamint a programokban nyújtott támogatások felhasználásának nyomon követéséhez szükséges informatikai költségek, továbbá a programok megvalósítását szolgáló módszertani fejlesztés költségei.
39/A. § (1)281 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapért a miniszter felelős. A miniszter e felelőssége keretében – a képzési alaprész és a közfoglalkoztatás támogatására fordítható költségvetési kiadási előirányzat felhasználása kivételével – rendelkezik a Nemzeti Foglalkoztatási Alappal.
(2)282 A képzési alaprész felhasználásáért a szakképzésért felelős miniszter a szakképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint felelős.
(3)283 A közfoglalkoztatás támogatására fordítható költségvetési kiadási előirányzat felhasználási céljait a miniszter a közfoglalkoztatásért felelős miniszterrel együtt határozza meg. Országos közfoglalkoztatási program indítására és az azzal kapcsolatosan kötelezettségvállalásra a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jogosult.
(4)284
(5)285 Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a Nemzeti Foglalkoztatási Alap alaprészeiből és külön előirányzataiból folyósított támogatás visszakövetelése, vagy az annak biztosítékaként szereplő vagyontárgyra irányuló végrehajtás tekintetében nem kell alkalmazni az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezéseit.
(6)286
(7)287
(8)288 A miniszter a Nemzeti Foglalkoztatási Alap év végi egyenlegének megóvása érdekében – a hatáskörébe tartozó előirányzat tekintetében a (2) és (3) bekezdésben meghatározott miniszter véleményének kikérésével – dönthet
a) a keletkezett többletbevételek felhasználásának mértékéről,
b) a kiadások évközi ütemezésének módosításáról,
c) a Nemzeti Foglalkoztatási Alap alaprészei és a külön előirányzatai kiadásainak csökkentéséről.
(9)289 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 6/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott feladatokat a miniszter látja el.
(10)290 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek felhasználásáról – a képzési alaprész kivételével – e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint a miniszter és kezelő szervként a miniszter által vezetett minisztérium és az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik.
(11)291 A képzési alaprész pénzeszközeinek felhasználásáról a szakképzésért felelős miniszter és kezelő szervként a szakképzésről szóló törvényben vagy annak végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott személy gondoskodik.
(12)292
(13)293 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait – a képzési alaprész felhasználási szabályai kivételével – rendeletben határozza meg.294
39/B. §295 (1)296 Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból költségvetési támogatás támogatási szerződéssel nyújtható.
(2)297 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap terhére egyedi döntéssel nyújtott támogatásra vonatkozó miniszteri döntés a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának a miniszter által vezetett minisztérium pénzügyi ellenjegyzésre jogosult alkalmazottja által történő igazolását követően hozható.
(3)298
(4)299
(5)300 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprésze terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40 százalékát.
(6)301 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40%-át. E mértéktől nagyobb felhasználáshoz a Kormány jóváhagyása szükséges.
(7)302 A (6) bekezdésben meghatározott 40%-os mérték alól a közfoglalkoztatásért felelős miniszter kezdeményezésére – figyelemmel a közfoglalkoztatási programok kezdési időpontjára és tartamára – a Kormány egyedi felmentést adhat.
39/C. §303 (1)304 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevétele:
a)305 az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékból a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a Tbj. szerint megillető rész;
b)306 a szociális hozzájárulási adónak a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott százaléka.
c)307
d)308
e)309 a szakképzési hozzájárulás;
f)310 a központi költségvetési támogatás;
g)311 az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás végrehajtása érdekében befolyó bevételek;
h)312
i)313 egyéb bevételek: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a működésével összefüggő bevétel;
j)314 uniós forrás terhére megvalósuló operatív program finanszírozására szolgáló előleg;
k)315 az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól az 1927/2006 EK rendelet alapján társfinanszírozás címen befolyó bevétel.
(2)316 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba teljesített visszafizetések azt az alaprészt növelik, amelyből a támogatást, illetőleg az ellátást folyósították.
(3)317 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba önkéntes befizetések is teljesíthetők, amelyek közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.
(4)318 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára fennálló követelések a követelést nyilvántartó szervek döntése alapján behajthatatlannak minősíthetők. E szervek a behajthatatlan követeléseket törlik a nyilvántartásaikból.319
(5)320 A (4) bekezdés alkalmazásában az a követelés behajthatatlan
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, illetve amelyre a végrehajtás során behajtott forrás nem nyújt fedezetet,
b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
c) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,
d) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,
e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült,
g)321 amelyet az állami foglalkoztatási szerv a közösségi jog alapján migráns ellátásként kifizetett és az ellátás megtérítése érdekében tett intézkedés az érintett tagállam illetékes intézménye felé nem vezetett eredményre.
(6)322
(7)323 Az állami foglalkoztatási szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló 1000 Ft-ot el nem érő igényét nem érvényesíti.
39/D. §324 (1)325
(2)326
(3)327
(4)328
(5)329 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap előfinanszírozásával, uniós forrás terhére megvalósuló program finanszírozása érdekében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap záró állományában jelentkező, tárgyévben fel nem használt pénzeszköz – a miniszternek az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntése alapján – a tárgyévet követően felhasználható.
A Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyes alaprészei felhasználására vonatkozó sajátos szabályok330
40. §331 (1) A foglalkoztatási alaprész központi keretre és az állami foglalkoztatási szervek által felhasználható (decentralizált) keretre osztható fel.
(2)332 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható
a)333 központi foglalkoztatási, foglalkoztatáspolitikai, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok, kutatások és a foglalkoztatási, munkaügyi szakkiadvány kiadásának támogatására;
b) a 18. §-ban meghatározott munkahely-teremtési támogatásra;
c)334 a miniszter által alapított, közfeladatot ellátó közhasznú szervezet részére – foglalkoztatási és képzési célú támogatás, valamint munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtása érdekében – támogatás nyújtására;
d) foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatására;
e)335 az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló programok hazai finanszírozására;
f) 1996. január 1-je előtt a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetésekre;
g)336 a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzés keretében történő személyes közreműködése után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékra;
h)337 foglalkoztatáspolitika működtetését elősegítő informatikai fejlesztések költségére.
(3)338 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata központi és decentralizált keretre osztható fel. A közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére megvalósuló programokkal összefüggésben legfeljebb a tárgyévi eredeti előirányzat, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 0,3%-ának megfelelő mértékben számolható el működtetéssel kapcsolatos kiadás.
(4)339 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozható további, törvényben nem szabályozott támogatásokat rendeletben állapítson meg.340
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által, európai uniós források felhasználásával nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatásokat.341
41. §342 (1)343 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének forrása a szakképzési hozzájárulás, valamint az alaprész javára teljesített visszafizetések, önkéntes befizetések, támogatások, továbbá működésével összefüggő bevételek.
(2)344 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap bevonásával megvalósuló programok tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap a támogatásokat elő- és társfinanszírozza. Az előfinanszírozott összeget terheli az Európai Globalizációs Alap által meg nem térített kiadás.
(3)345 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap mint központi programok kedvezményezettje a támogatásokat előfinanszírozza, amelyet az Európai Unió az intézkedések végrehajtásáról szóló elszámolás elfogadását követően megtérít. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot terheli.
(4)346
AZ ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
41/A. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott hatósági ügyben az e Fejezetben foglalt szabályok figyelembevételével kell alkalmazni.
(2)348
(3) Amennyiben az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendelet alapján, végleges határozattal megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe a jogutód lép, számára – indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával – lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére.
(4)349 Az állami foglalkoztatási szervnek a jogutódlás előtt hozott döntése hatályos a jogutóddal szemben, kivéve
a) a jogelőd természetes személy ügyféllel szemben az eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító végzést,
b) a jogelőd számára halasztást vagy részletekben történő teljesítést (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) megállapító végzést.
(5)350 A (4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az állami foglalkoztatási szervnek a késedelmi kamat elengedéséről vagy mérsékléséről szóló döntésére.
(6) Jogutód hiányában a jogszabálysértő állapot megszüntetéséről az állami foglalkoztatási szerv hivatalból intézkedik.
(7) A jogutódlás, valamint az új teljesítési határidő megállapítása kérdésében hozott végzést az ügyféllel közölni kell.
(8)351 Az álláskeresőként való nyilvántartással, az álláskeresők ellátásával, valamint a természetes személynek nyújtott foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos eljárás során – az 54. § (9b) bekezdésében foglaltakat kivéve – a törvényes képviselő eljárása kizárt, az ügyfélnek személyesen kell eljárnia.
(9)352 Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott foglalkoztatást elősegítő támogatással, valamint az álláskeresők ellátásával kapcsolatos kérelemre induló hatósági ügyben – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – a kérelmező, pályázó ügyfél választása szerint a lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye vagy fióktelepe szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv jár el.
(10) A
a) 14. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott személy képzésének támogatásával kapcsolatos hatósági ügyben a munkaadó telephelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv,
b) 16. §-ban meghatározott foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatással, valamint a 19/B. § (3) bekezdésében meghatározott bérköltség támogatással kapcsolatos hatósági ügyben a munkaadó által foglalkoztatni kívánt személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy ennek hiányában értesítési címe szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv,
c) 18. §-ban meghatározott munkahelyteremtés támogatásával kapcsolatos hatósági ügyben a tervezett beruházás helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv,
d) jogszabályban meghatározott kötelezettségét elmulasztó magán-munkaközvetítővel szemben, a rendbírság kiszabásával kapcsolatos ügyben a magán-munkaközvetítő székhelye szerinti állami foglalkoztatási szerv
jár el.
42. § (1)353 Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott foglalkoztatást elősegítő támogatás iránti kérelem az e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint nyújtható be.
(2) Ha az állami foglalkoztatási szerv nem e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott rendelet, hanem más jogszabály alapján nyújt a foglalkoztatás elősegítése érdekében támogatást, a támogatással kapcsolatos ügyben az eljárására e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, kivéve, ha a támogatásról szóló jogszabály ettől eltérően rendelkezik.
43. § Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. Az állami foglalkoztatási szerv a kérelemnek – a körülmények körültekintő mérlegelése alapján – akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában.
44. § (1) A 40. § (2) bekezdés a) pontja, továbbá a pályázat alapján nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások esetében a pályázati felhívásban az elbírálásra nyitva álló határidő legfeljebb két hónapban állapítható meg.
(2) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott ügyekben
a) a 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkavállalási engedéllyel, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy részére megállapítandó ellátással kapcsolatos eljárás felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el,
b) iskolai végzettség, szakképzettség igazolása az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható,
c) hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye,
d) az állami foglalkoztatási szerv döntése szóban nem közölhető.
(3) E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott ügyekben, ha az állami foglalkoztatási szerv méltányossági jogkörben hoz határozatot, az indokolásnak ki kell terjednie a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokra és tényekre.
(4) Az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeleten alapuló hatósági eljárásban egy okiratba foglalható a határozat és a végzés, illetve több határozat vagy végzés. Az egy okiratba foglalt döntések rendelkező részét és indokolását döntésenként önállóan kell megszövegezni.
45. § (1)354 A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az állami foglalkoztatási szervtől a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére fizetési kedvezmény engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
(2) A határidő lejárta után a kötelezett – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – az (1) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt.
(3)355
46. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok rendelkezéseinek betartását, valamint az azok alapján hozott végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.
(2) Az állami foglalkoztatási szerv képviselője ellenőrzési tevékenysége során
a) az ügyféltől felvilágosítást kérhet, az ellenőrzési tevékenységgel összefüggő nyilvántartásokba betekinthet,
b) a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány személyazonosító igazolvány, érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély) felmutatására szólíthatja fel azt a személyt, akinek személyazonosságát meg kell állapítania.
(3) Az állami foglalkoztatási szerv képviselője az ellenőrzés tapasztalatai alapján köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen
a) javaslatot tenni az álláskeresők ellátása, a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósításának szüneteltetésére, illetve megszüntetésére,
b) az ellenőrzött személy vagy szerv figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre,
c) más szervet intézkedés végett megkeresni,
d) szabálysértési, illetve bírósági eljárást kezdeményezni, vagy
e) rendbírságot kiszabni.
47. §356 (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben jelölje ki az állami foglalkoztatási szervet. Az állami foglalkoztatási szervek feladataira, egymás közötti kapcsolatára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.357
(2)358 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a járási hivatal mint állami foglalkoztatási szerv – általános szabályoktól eltérő – illetékességi területét rendeletben állapítsa meg.359
(3)360 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis vezetésére, az abban nyilvántartásba veendő adatok szolgáltatására és a nyilvántartásból történő adatigénylés rendjére vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.361
(4)362 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által álláskeresőként nyilvántartott személyek létszáma megállapítására, valamint közzétételének módjára vonatkozó részletes szabályokat.
(5)363 Felhatalmazás kap a miniszter, hogy a 36/A. § szerinti igazolólap kiállítására, valamint annak tartalmára vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.364
48. §365 Annak a személynek az esetében, akinek a települési önkormányzat közfoglalkoztatást ajánlott fel, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díját az állami foglalkoztatási szerv téríti meg – a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból – a vizsgálatot végző szerv részére.
49. §366
50. §367
50/A. §368
51. §369
51/A. §370
52. §371
53. §372 (1)373
(2)374
(3)375
Munkaerőfejlesztő és -képző központ
53/A. §376
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK377
54. § (1)378
(2)379
(3)380
(4)381
(5)382
(6)383
(7)384
(8)385 A külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére és az ennek alapján indult eljárásra a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.
(9)386 Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében – a (10)–(10c) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az ügyfél
a)387
b) az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban, de legalább három havonta jelentkezik, és
c)388 az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1–4. alpontjaiban bekövetkezett változást – annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – bejelenti az állami foglalkoztatási szervnek, és
d) maga is aktívan keres munkahelyet, és
e)389 az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott munkaerő-piaci szolgáltatást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzési lehetőséget elfogadja, illetőleg igénybe veszi,
f)390 részt vesz a megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban,
g)391 a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja.
(9a)392 Az álláskereső a (9) bekezdés b) pontjában meghatározott jelentkezési kötelezettségének e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint is eleget tehet.
(9b)393 A cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban, cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy az együttműködési kötelezettségét törvényes képviselője útján teljesíti.
(9c)394 A 13/A. §-ban foglalt munkaerőpiaci szolgáltatások igénybevétele esetén, valamint – a (9a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a (9) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettség keretében a személyes megjelenés kötelező.
(10)395 Az álláskeresési járadékra vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyre jogosult vagy abban részesülő álláskereső az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében a 25. § (2) bekezdésében meghatározott megfelelő munkahelyet köteles elfogadni.
(10a)396 A 25. életévét betöltött olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, és nem vesz részt munkaerő-piaci programban vagy nem részesül munkaerő-piaci szolgáltatásban a 25. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.
(10b)397 A közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a munkahely – a 25. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakon kívül – akkor is megfelelő, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel
a) a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, és a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról, vagy
b)398 a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül a népegészségügyi feladatokat ellátó szerv által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről
a foglalkoztató gondoskodik.
(10c)399 Ha a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel nem jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó.
(11)400 Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként – a (12) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – kérelmére azt a személyt veszi nyilvántartásba, aki
a) megfelel az 58. § (5) bekezdés d) pont 1–5. alpontjában meghatározott feltételeknek és
b) kötelezettséget vállal arra, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) és (10) bekezdés szerint
együttműködik.
(12)401 Az állami foglalkoztatási szerv a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személyt – kérelmére – a (11) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén, akkor veszi álláskeresőként nyilvántartásba, ha annak folyósítása alatt, a családok támogatásáról szóló törvény szerint keresőtevékenységet folytathat.
(13)402 A közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatás időtartama alatt köteles elfogadni az állami foglalkoztatási szerv által részére felajánlott, 25. § (2) bekezdése szerinti megfelelő munkahelyet, valamint a részére felajánlott, 14. § (1) bekezdése szerinti képzést.
(14)403 Az állami foglalkoztatási szerv – külön jogszabályban meghatározott időponttól – törli az álláskeresők nyilvántartásából az álláskeresőt, ha
a) kéri, vagy
b) az 58. § (5) bekezdés d) pont 1–4. alpontjaiban meghatározott feltételek bármelyike megszűnt, vagy
c) meghalt, vagy
d)404 jelentkezési kötelezettségének személyesen vagy e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint nem tesz eleget, vagy
e)405 a (9) bekezdés c) és e)–g) pontjában, valamint a (10) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
f) a körülményeiben bekövetkezett változás miatt nem tekinthető külön jogszabályban meghatározott aktív munkahelykeresőnek, vagy
g)406
h)407 külön törvény szerint az aktív korúak ellátására jogosult, de egészségkárosodottnak minősül, ezért a külön törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség nem terheli.
i)408
(14a)409 Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása – a (18) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – szünetel, ha az álláskereső
a)410 az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzésben vesz részt,
b)411 rövid, 120 napot meg nem haladó időtartamú keresőtevékenységet (kivéve az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt) folytat,
c) – az időtartamtól függetlenül – közfoglalkoztatásban vesz rész,
d)412 csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítását jelenti be, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozást segítő ellátás esetén a jogosultság megállapításának napjától,
e) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatot teljesít, a szolgálatteljesítés időtartama alatt, továbbá
f)413 szabadságvesztés büntetését tölti, annak időtartama alatt, kivéve, ha a fogvatartott reintegrációs őrizetben van.
(14b)414 Az álláskereső (9) bekezdés c) pontja szerinti bejelentési kötelezettsége a (14a) bekezdés szerinti szünetelés időtartama alatt is fennáll.
(15)415
(16)416 A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.
(17)417 Az állami foglalkoztatási szerv a (14) bekezdés h) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén – kérelmére – nem törli az álláskeresők nyilvántartásából azt az ügyfelet, aki vállalja, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) bekezdésben foglaltak szerint együttműködik.
(18)418 Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége a gyermekgondozást segítő ellátásra és gyermekgondozási díjra való jogosultságának bejelentése esetén akkor szünetel, ha annak folyósítása alatt a családok támogatásáról szóló törvény és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint nem folytathat keresőtevékenységet, vagy keresőtevékenységet folytathat, de kéri az aktív munkahelykereső tevékenységének és álláskeresőként való nyilvántartásának szünetelését.
(19)419 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 19. § (5) bekezdése szerinti szerv, a szakképzési államigazgatási szerv, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 6. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szerv és a felnőttképzési államigazgatási szerv közvetlen hozzáférést biztosít az állami foglalkoztatási szerv részére a köznevelés információs rendszerében, a szakképzés információs rendszerében, a felsőoktatási információs rendszerben és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében foglalt, az álláskereső azonosításához szükséges, valamint tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony és a felnőttképzési jogviszony típusával, keletkezésének és megszűnésének időpontjával kapcsolatos adatokhoz az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, a nyilvántartásból való törlés és a lemorzsolódó fiatalok felkutatása és programba vonása céljából.
(20)420
54/A. §421 (1)422 Az álláskeresési ellátást, vállalkozói járadékot, valamint foglalkoztatást elősegítő támogatást megállapító, illetve folyósító szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló igényét öt év alatt érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekmény, a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.
(2) Az e törvény alapján esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.
(3) Az igény elévülése az esedékessé válás napján kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.
(4) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.
(5)423 Az elévülést megszakítja
a) igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás,
b) az igénynek a bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott,
c) az igény megegyezéssel történő módosítása,
d) az egyezségkötés, és
e) a kötelezett elismerése.
(5a)424 Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülési idő újból kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
54/B. §425 (1) Az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban – ideértve a nyilvántartásba vétel szünetelését is – az állami foglalkoztatási szerv abban az esetben dönt határozattal, ha az ügyfélnek az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos kérelmét érdemben elutasítja, vagy az ügyfelet az 54. § (14) bekezdés d) és e) pontja alapján törli az álláskeresők nyilvántartásából.
(2)426 Ha az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresőként való nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban külön határozat meghozatala nélkül döntött, a döntés tartalmáról – az ügyfél kérelmére – a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül hatósági bizonyítványt ad ki.
55. §427 (1)428 Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének, valamint a közfoglalkoztatási támogatások előirányzatának
a)429 központi kerete szolgál, a miniszter vagy az állami foglalkoztatási szerv,
b) a decentralizált pénzügyi kerete szolgál, az állami foglalkoztatási szerv
köt a támogatásban részesülővel hatósági szerződést.
(2)430
56. § (1)431
(2)432
(3)433
(4)434
56/A. §435 (1)436 Rendbírságot köteles fizetni
a)437 az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, az Mt. 74. §-ában és 215. § (1) bekezdésében, továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben meghatározott bejelentési [kivéve a 8. § (6) bekezdés b) pontjában, valamint a 36. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget], nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat;
b)438 az, aki a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, valamint a munkavállalók felé fennálló munkabértartozással összefüggésben az állami foglalkozatási szerv részére a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat.
(2)439 A rendbírság összege 5000 forinttól 500 000 forintig terjedhet. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rendbírságot munkavállalónként kell kiszabni.
(3)440
(4)441
57. §442
Adatvédelmi rendelkezések
57/A. §443 (1)444 Az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) a (2c) bekezdésben meghatározott célokból nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:
a) a természetes személyazonosító adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelet (a továbbiakban: TAJ szám), valamint a bankszámlaszámot,
b) az állampolgárságot, a bevándorolt, a letelepedett, a menekült vagy az oltalmazott jogállást, a menekültügyi hatóságnál a menekültként, oltalmazottként történő elismerésre irányuló kérelem benyújtásának, vagy a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodása elrendelésének tényét, külföldi állampolgár esetén a családi állapot megjelölését,
c) a lakcím (lakóhely, tartózkodási hely) és elérhetőség adatait,
d) a foglalkozást, a munkahelyet, a munkakört (tevékenység), a munkaviszonyt,
e) az álláskeresési ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatás megállapításához, igénybevételéhez és nyújtásához szükséges e törvényben és más törvényben meghatározott adatokat,
f) az iskolai végzettség, a szakképzettség megnevezését, az e képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,
g) a jövedelemre vonatkozó adatokat,
h) a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos adatokat,
i) a munkáltató adatait (név, cím, székhely, telephely, elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége, kapcsolattartó neve és elérhetősége, gazdálkodási forma, adószám, TB nyilvántartási szám, TAJ szám, KSH szám),
j) az arra vonatkozó adatokat, hogy az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e,
k) önkéntes nyilatkozat alapján a nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó adatokat,
l) az állami foglalkoztatási szerv által végzett munkaközvetítői tevékenység végzéséhez, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételéhez a munkavállalással kapcsolatos személyes és szakmai kompetenciákra, körülményekre és az állami foglalkoztatási szerv, valamint a munkáltató munkaerő-tervezésére vonatkozó adatokat,
m) a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott személy törvényes képviselőjének természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és értesítési címét,
n) a munkaadó munkaerőigény bejelentésével kapcsolatban
na) a munkaadó cégbíróságon bejegyzett teljes nevét,
nb) a munkaadó székhelyének (telephelyének) nevét, címét,
nc) a munkaadó adószámát, közösségi adószámát, adóazonosító jelét,
nd) a munkaadó gazdálkodási formáját,
ne) a munkaadó fő tevékenységének megnevezését,
nf) a munkaadó átlagos statisztikai állományi létszámát,
ng) a munkaadó vezetőjének nevét, beosztását,
nh) a munkaadó képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,
ni) a munkaadó elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét,
nj) a munkakör megnevezését, a várható keresetet,
nk) a munkakörre vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölését, a végzendő tevékenység megnevezését,
nl) a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget,
nm) az arra vonatkozó adatokat, hogy a bejelentett állásra kér-e a munkaadó közvetítést, továbbá az álláshely hirdethető-e. Ha a munkaadó a bejelentett állásra kér közvetítést és hirdethető az álláshely, a nyilvántartás tartalmazza a közvetítéssel betölteni kívánt létszámot, a közvetítés kezdetét és végét, a foglalkoztatás napi időtartamát (teljes munkaidő, részmunkaidő), a munkarendet, munkaidő-beosztást, napi munkakezdés időpontját, a munkakör betöltéséhez szükséges ismereteket, készségeket, a szükséges gyakorlati időt, a munka természetéből adódó speciális körülményeket, a munkakörhöz kapcsolódó juttatásokat,
o) az arra vonatkozó adatokat, hogy a munkaerőigény-bejelentéshez várhatóan kapcsolódik-e harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának engedélyezésére irányuló kérelem vagy az EU Kék Kártya kibocsátására irányuló kérelem,
p) az arra vonatkozó adatokat, hogy várható-e a munkakör betöltéséhez kapcsolódóan munkaerő-kölcsönzés, kirendelés vagy kiküldetés,
q) az arra vonatkozó adatokat, hogy a munkáltató kívánja-e az állást külön törvényben meghatározott szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy figyelmébe ajánlani,
r)445 a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a támogatások és munkaerő-piaci szolgáltatások keretében nyújtott juttatások vonatkozásában a támogatás megállapítása, kifizetése céljából a bérbeadó személy természetes személyazonosító adatait, bankszámlaszámát, valamint adószámát.
(2)446 A munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkaadó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ számot alkalmazhatja.
(2a)447 Az állami foglalkoztatási szerv által vezetett nyilvántartás az álláskeresők nyilvántartásba vételéhez, az álláskeresési ellátás megállapításához és igénybevételéhez szükséges, e törvényben meghatározott adatok tekintetében – a természetes személyazonosító és a lakcím-azonosító adatok, TAJ szám és adószám kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2b)448 A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosít a miniszter, valamint az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) részére a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából.
(2c)449 A járási hivatal
a) a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés a)–c), f) és m) pontjában meghatározott adatokat,
b) az álláskeresési ellátás, valamint a közfoglalkoztatottak részére nyújtandó utazási költségtérítés megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai végzése során az (1) bekezdés a)–e) és m) pontjában meghatározott adatokat,
c) a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a támogatások és munkaerő-piaci szolgáltatások keretében nyújtott juttatások megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,
d) a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés a), c), d), f), h), i) és l) pontjában meghatározott adatokat,
e) a munkaadó munkaerőigény bejelentésével kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat
kezeli.
(2d)450 A kormányhivatal
a) a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos támogatások megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,
b) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével összefüggésben a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigények befogadása során az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat,
c) a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés a), c), d), f), h), i) és l) pontjában meghatározott adatokat,
d) a munkaerő-piaci ellenőrzése során a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat, így különösen az érintettek vonatkozásában a természetes személyazonosító adatokat, és a szakképzettségre vonatkozó adatokat,
e) a hatósági ellenőrzés keretében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait
kezeli.
(2e)451 A miniszter
a) a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,
b) az Európai Unió pénzügyi alapjaiból és más külföldi alapokból támogatott egyes fejlesztési, foglalkoztatási, képzési és informatikai programok megvalósításának tervezése és szervezése, valamint ezen programok megvalósítása keretében történő támogatás folyósítása érdekében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait
kezeli.
(2f)452 A csoportos létszámleépítéssel összefüggő feladatai ellátása során a jogszabály szerint nyilvántartásra jogosult állami foglalkoztatási szerv az Mt. 74. § (2) bekezdése alapján az alábbi adatokat kezeli:
a) az azonosító adatokat [munkavállaló neve, születési ideje, anyja neve, lakóhelye, TAJ száma, állampolgársága), felmondási idő kezdete és vége, bruttó átlagkeresete (Ft/hó), munkaviszony típusa]
b) a munkavállaló munkakörét, valamint
c) a munkavállaló szakképzettségét.
(3)453 Az (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból
a)454 a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv az ellátás megállapítása, folyósítása, ellenőrzése céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)–c), e) és g) pontjai,
b)455 a szociális igazgatás szerve az aktív korúak ellátása megállapítási és folyósítási feltételei fennállásának megállapítása céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)–c) és e) pontjai,
c)456 a központi és területi idegenrendészeti hatóság a külföldiek beutazásához és tartózkodásához kapcsolódó, törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából az a)–d) és f)–h) pontjai,
d)457 az állami adó- és vámhatóság az adókötelezettség ellenőrzése, valamint a munkaerő-piaci járulék bevallásának és befizetésének ellenőrzése céljából az a), c), d), e) és g) pontjai,
e)458 a rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása, ellenőrzése céljából a TAJ alkalmazásával az a), valamint c)–i) pontjai,
szerinti adatok igénylésére jogosult.
(4)459 A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személyek számára történő rehabilitációs szolgáltatások biztosítása céljából e személyeknek az (1) bekezdés alapján kezelt, az (1) bekezdés a–d) és f) pontjában meghatározott adatait közvetlen hozzáféréssel átveheti.
(5) Az (1) bekezdésben megjelölt szervek más szerv és természetes személy részére adatot csak jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.
(6)460 A (3) bekezdés alapján adatigénylésre jogosult szervek felé az állami foglalkoztatási szerv kapcsolati kódot képezhet, a nyilvántartásában szereplő személyekre vonatkozó adatszolgáltatás igénylése, teljesítése, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartása céljából.
(7)461 A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait az állami foglalkoztatási szerv határozza meg. A kapcsolati kódot az adatkezelés céljának teljesülése után az állami foglalkoztatási szerv és az adatkérő nyilvántartásából törölni kell.
(8)462 Az (1) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
(8a)463 Az (1) bekezdés szerinti adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(9) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek kötelesek adatvédelmi szabályzatot kiadni.
(10)464 Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az (1) bekezdés szerinti szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.
(11)465 Az állami foglalkoztatási szerv – az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatok és a TAJ megküldésével – hivatalból értesíti a nyugdíjfolyósító szervet, ha korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személynek állapít meg vagy szüntet meg álláskeresési járadékot.
(11)466
(12)467 Ha az állami foglalkoztatási szerv a munkaerő-piaci szolgáltatást a 13/A. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vett munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezeten keresztül nyújtja, akkor e szervezet e feladatának ellátásához szükséges (2c) bekezdés d) pontja szerinti adatokat kezeli.
(13)468 Ha az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást elősegítő támogatást az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedések keretében nyújtja, akkor a támogatáskezelő szervezet e feladat ellátásához a támogatással érintett természetes személyek (1) bekezdés a) és i) pontja, n) pont nc) alpontja, valamint r) pontja szerinti adatait kezeli.
(14)469 Az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást elősegítő képzési támogatás nyújtása céljából a képző intézménynek átadja a képzésen részt vevő személy (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatait.
Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis
57/B. §470 (1)471 A járási hivatal a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerint foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekről, a rehabilitációs ellátásban részesülő személyekről, valamint a közfoglalkoztatásban részt vevő személyekről a munkaerő-piaci helyzetük javítása a közfoglalkoztatásban való részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás megszervezése, a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása céljából elektronikus nyilvántartást (a továbbiakban: adatbázis) vezet. Az adatbázis tartalmazza:
1. a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra nem egészségkárosodottként jogosult személyek tekintetében
a) a következő adatokat:
aa) a jogosult természetes személyazonosító adatait,
ab) a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott státuszát,
ac) a jogosult belföldi lakó-, illetve tartózkodási helyét és elérhetőség adatait,
ad) az álláskeresési ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatokat,
ae) a jogosult TAJ számát,
af) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy iskolai végzettségét, szakképesítését,
ag) a foglalkoztatást elősegítő támogatás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatokat,
b) a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. § (4) és (5) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervnek átadott, és az adatbázisban nyilvántartott személyekre vonatkozó adatokat,
c) a jogosult munkaerő-piaci helyzete vonatkozásában
ca) a munkaerő-piaci képzésben történő részvételt,
cb) a munkaerő-piaci programban történő részvételt,
cc) a bértámogatással létesített munkaviszony keretében történő foglalkoztatást,
cd) a közfoglalkoztatásban való részvételt,
ce) a munkaviszony – támogatás nélkül történő – létesítését,
cf) az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak igénybevételét,
cg) az egyszerűsített foglalkoztatásban történő részvételt,
d) az álláskeresőként történő nyilvántartás vonatkozásában
da) a nyilvántartásba vétel időpontját,
db) a nyilvántartásból történő törlés, illetve a nyilvántartás szünetelésének időpontja és indokát;
2. a közfoglalkoztatottak tekintetében
a) a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében
aa) az adatbázisba való felvétel időpontját,
ab) a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát (hontalan státuszát), bevándorolt, letelepedett vagy menekült, oltalmazott, befogadotti, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező státuszát, valamint önkéntes adatszolgáltatás alapján telefonszámát, e-mail címét, értesítési címét,
ac) a legmagasabb iskolai végzettségét, szakképzettségét,
ad) a foglalkozás-egészségügyi alkalmasságát,
ae) az eddig betöltött munkaköreit,
af) a (4) bekezdés alapján megállapított prioritási szintjét,
ag) a rehabilitációs ellátásban részesülő személy által betölthető munkaköröket (FEOR kód),
b) a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó adatok körében
ba) a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy tényleges közfoglalkoztatott-e, képzésen vesz-e részt, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül-e, rehabilitációs ellátásban részesül-e,
bb) a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát,
bc) a napi munkaidő mértékét (4, 6 vagy 8 óra),
bd) a közfoglalkoztatási bér összegét,
be) a közfoglalkoztatási jogviszonyban betöltött munkakört,
bf) a közfoglalkoztató megnevezését és adószámát;
3. a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatok tekintetében
a) a munkát felajánló, a munkát szervező és a közreműködő közfoglalkoztató nevét, cégjegyzékszámát, az adószám első nyolc jegyét (törzsszámát), elérhetőségét,
b) a munka jellegét, statisztikai kódját (FEOR kód), leírását,
c) a munkavégzés helyét,
d) az igényelt közfoglalkoztatotti létszámot,
e) a munkavégzés időtartamát,
f) a napi munkaidő mértékét,
g) a munka elvégzéséhez, a közfoglalkoztatás tervezéséhez szükséges infrastruktúrára vonatkozó adatokat (munkaeszköz, szállítóeszköz, elhelyezés),
h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számát,
i) a közreműködő szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét,
j) a kifizető szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét.
(2)472 A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat az ott meghatározott feladatai ellátása céljából kezeli.
(3)473 Az állami foglalkoztatási szerv az adatbázissal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
(4)474 Az (1) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó szempontok:
1. Hátrányos helyzetű munkavállaló, aki
a) az előző 6 hónapban nem állt munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy
b) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), vagy
c) 50 éven felüli személy, vagy
d) egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt, vagy
e) valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25%-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik, vagy
f)475 egy tagállam nemzetiséghez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen;
2. Súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló, aki legalább 24 hónapja munkanélküli;
3.476 Fogyatékossággal élő munkavállaló, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – valamint ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja;
4.477 Megváltozott munkaképességű személy.
(5)478 Az (1) bekezdés adatait a (6) bekezdésben megjelölt adatok kivételével az állami foglalkoztatási szerv rögzíti az adatbázisban.
(6)479 Az (1) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti adatokat a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, valamint az (1) bekezdés 3. pont g) alpontja szerinti adatokat a települési önkormányzat jegyzője a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladatok eredményes ellátása céljából rögzíti.
(7) A (4) bekezdés 1. pont d) és f) alpontjában és 3. pontjában szereplő adatok a közfoglalkoztatott, illetve korlátozottan cselekvőképes személy esetén törvényes képviselője írásbeli kérésére, önkéntes adatszolgáltatása alapján vehetők fel az adatbázisba.
(8)480 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy (1) bekezdés 3. pont g) alpontja szerint az adatbázisba felvételre kerülő adatok körét rendeletben állapítsa meg.481
(9)482 Az adatbázis a menekültként, oltalmazottként történő elismerés iránti kérelmet benyújtó (a továbbiakban együtt: elismerést kérő) közfoglalkoztatott, valamint az idegenrendészeti hatóság döntése alapján kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatott esetében a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét, továbbá az (1) bekezdés 2. a) pont aa), ac) és ad) alpontjában, valamint az (1) bekezdés 2. b) pont bb)–bf) alpontjában meghatározott adatokat tartalmazza.
(10)483 Az elismerést kérő adatait az állami foglalkoztatási szerv a menekültügyi hatóság elismerésre irányuló kérelmet elutasító döntés jogerőre emelkedéséről szóló értesítése alapján az adatbázisból haladéktalanul törli, kivéve, ha az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el.
57/C. §484 (1)485 Az állami foglalkoztatási szerv folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja
a) a települési önkormányzat jegyzője számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adatrögzítéshez és a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala számára a (3) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez,
b) a rehabilitációs hatóság számára a (3a) bekezdésben meghatározott adatátvételhez
szükséges hozzáférést.
(2)486 A közfoglalkoztatásért felelős miniszter az adatkezelő tevékenysége feletti felügyelet gyakorlása és a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladatai eredményes ellátása érdekében az 57/B. § (1) bekezdésének 2–3. pontjaiban és a (9) bekezdésében meghatározott adatokba betekinthet.
(3)487 A szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a szociális juttatásokra való jogosultság feltételeinek megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (1) bekezdés 1. pont aa), b), ca)–ce), cg) és d) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.
(3a)488 A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása, ellenőrzése és a rehabilitációs szolgáltatások nyújtása céljából az 57/B. § (1) bekezdés 1. pont a) pont aa) és ac)–af) alpontjában, 1. pont b) és c) pontjában, valamint 2. és 3. pontjában szereplő adatokat közvetlen hozzáféréssel átveheti.
(4)489
(5)490 A közfoglalkoztatott bérének a központi költségvetés által finanszírozott része folyósítása feltételeinek ellenőrzése érdekében a Magyar Államkincstár az adatbázisnak az 57/B. § (1) bekezdés 2. pont ab), ba), bb), bd) és bf) alpontjában, továbbá a 3. pont a) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.
(6) Az adatbázisban rögzített adatok személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatóak és statisztikai célú felhasználásra átadhatóak.
(7)491 Az adatbázisban rögzített adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
Az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevő személyek adatbázisa492
57/D. §493 (1)494 A járási hivatal a (2a) bekezdésben meghatározott célok biztosítása érdekében elektronikus nyilvántartást (a továbbiakban: ESZA adatbázis) vezet a résztvevő adatairól. Az ESZA adatbázis tartalmazza:
a) a természetes személyazonosító adatokat,
b) az állampolgárságot, valamint a bevándorolt, a letelepedett vagy a menekültstátuszt,
c) a belföldi lakó- vagy tartózkodási helyet,
d) az iskolai végzettséget, szakképesítést,
e) annak tényét, hogy 3 évnél fiatalabb kisgyermeket nevel-e saját háztartásában,
f) TAJ számot,
g) az intézkedésbe történő belépésekor a munkaerő-piaci, társadalmi helyzetével összefüggő következő adatokat:
ga) az intézkedésbe történő belépés dátumát,
gb) munkaerő-piaci státuszát,
gc) annak tényét, hogy megváltozott munkaképességűnek minősül-e,
gd) annak tényét, hogy a gc) alponton belül fogyatékossággal élőnek minősül-e,
ge) a résztvevő nemzetiségének megjelölését,
gf) annak tényét, hogy tartós munkanélkülinek minősül-e,
gg) annak tényét, hogy egyéb, a támogatásnyújtásnál figyelembe vett szempontból hátrányos helyzetűnek minősül-e,
gh) annak tényét, hogy hajléktalan-e.
h) az intézkedésből történő kilépésekor a munkaerő-piaci helyzetével összefüggő következő adatokat:
ha) az intézkedésből történő kilépés dátuma,
hb) a résztvevő munkaerő-piaci státuszát,
hc) annak tényét, hogy álláskeresési tevékenységet folytat-e,
hd) annak tényét, hogy oktatásban vagy szakképzésben részt vesz-e,
he) annak tényét, hogy az intézkedés keretében képzettséget szerzett-e,
hf) annak tényét, milyen szolgáltatásban, illetve támogatásban részesült a program keretében.
(2)495 Az ESZA adatbázis a (1) bekezdés g) pont gc)–ge), gg) és gh) pontjaiban meghatározott adatokat a kedvezményezett önkéntes nyilatkozata alapján, míg az ESZA adatbázis többi adatát a kedvezményezettnek az 1304/2013/EU rendeletében kötelezően előírt adatszolgáltatása alapján tartalmazza.
(2a)496 A járási hivatal az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az uniós szintű eredmények monitoringja és értékelése, a közös indikátorok mentén történő tagállami jelentéstétel teljesíthetősége, valamint a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében kezeli az (1) bekezdésben meghatározott adatokat.
(2b)497 A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosít a kormányhivatal részére az adatok összesítése, a járási hivatal európai uniós támogatással megvalósuló tevékenységeinek koordinálása érdekében. A kormányhivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat a feladatai ellátása során kezeli.
(2c)498 A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosít a miniszter részére az adatok összesítése, a közös indikátorok előállítása, a kormányhivatal európai uniós támogatással megvalósuló tevékenységeinek koordinálása érdekében. A miniszter az (1) bekezdés szerinti adatokat a feladatai ellátása során kezeli.
(3)499 Az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba
a) a foglalkoztatáspolitika koordinációjával, a foglalkoztatási és képzési célú programok kidolgozásával, a hazai és nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a miniszter,
b) a nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, valamint az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv
tekinthet be.
(3a)500 A miniszter az Európai Unió pénzügyi alapjaiból és más külföldi alapokból támogatott egyes fejlesztési, foglalkoztatási, képzési és informatikai programok megvalósításának tervezése és szervezése, valamint ezen programok megvalósítása keretében történő támogatás folyósítása érdekében kezeli az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait.
(4) Az adatbázisban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.
(4a)501 Az adatbázisban rögzített adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(5)502 Az (1) bekezdés szerinti adatok az Európai Szociális Alapnak a 2014–2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak lezárását követő öt évig kezelhetők.
(6)503 Az (1) bekezdésben meghatározott adatbázissal kapcsolatos fejlesztéseket a miniszter kezdeményezheti.
57/E. §504 (1) Az állami foglalkoztatási szerv az 57/A. § és 57/B. § szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartott haláláig vagy az öregségi nyugdíjra való jogosultsága elérését követő 15 évig kezeli.
(2) Az 57/A. § (12) bekezdése szerinti szervezet a feladatai ellátásával összefüggésben az általa kezelt személyes adatokat a szerződésben foglalt teljesítést követő napon törli.
Fogalommeghatározások és záró rendelkezések505
58. § (1)506 Ez a törvény 1991. március hó 1. napján lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésekor juttatásban vagy támogatásban részesülők esetében a juttatást, illetve a támogatást a megállapításkor hatályos jogszabályok szerint kell tovább folyósítani.
(3)507 E törvénynek az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépést508 követően megindult ügyekben kell alkalmazni.
(4)509
(5) E törvény alkalmazásában
a)510 munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói és az – 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját –, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya,
b) munkavállaló: az, aki az a) pontban meghatározott munkaviszonyban áll,
c)511 munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint természetes személy, aki munkavállalót foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván,
d)512 álláskereső: az a személy, aki
1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3.513 öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és
4.514 az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és
5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgára, az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát.
e)515 kereső tevékenység: – az 1–6. pontban foglaltak figyelembevételével – minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.
1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.
2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.
3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.
4.516 Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő e törvény alkalmazása szempontjából nem tekinthető keresőtevékenységet folytató személynek, ha nevelőszülői jogviszonya mellett más keresőtevékenységet nem végez.
5.517 A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét.
6.518 Nem kell kereső tevékenységet folytató személynek tekinteni az s) pont szerint egyéni vállalkozónak minősülő személyt arra az időtartamra, amely alatt tevékenységét a jogszabályban meghatározott módon szünetelteti.
f)519 magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § p) pontja szerinti munkavállalás,
g)520 kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum: a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb havi munkabér legmagasabb mértéke.
h)521 öregségi nyugdíjkorhatár: a személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár,
i)522 öregségi nyugdíjra jogosult személy: aki
ia) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, vagy
ib) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy
ic)523 a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban vagy növelt összegű öregségi járadékban részesül,
j)524 munkaközvetítő tevékenység: olyan szolgáltatás, amelynek célja a munkát keresők és a munkát kínálók találkozásának elősegítése,
k)525 pályakezdő álláskereső: a 25. életévét — felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét — be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha álláskeresési járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki
1.526 csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
2.527 letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, kivéve, ha a fogvatartott reintegrációs őrizetben van, valamint elzárás büntetését tölti,
3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít,
l)528 rövid időtartamú munka: olyan, az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy az álláskereső által megtalált munka, amelynek időtartama összefüggően a 120 napot nem haladja meg,
m)529 megváltozott munkaképességű személy:
ma) a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján
maa) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
mab) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány alapján,
mac) akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű,
mb) aki a komplex minősítés alól jogszabály rendelkezése alapján mentesül, rokkantsági ellátás folyósításának időtartama alatt,
n)530 alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az adórendszeren kívüli háztartási munka,531 az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény532 által szabályozott alkalmi munka, valamint idénymunka,
o)533 közhasznú tevékenység: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység,
p)534 háztartás: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott személyek,
q)535 jövedelem: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelem,
r)536 egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa,
s)537 egyéni vállalkozó: a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. §-ának b) pontjában meghatározott személy,
t)538 társas vállalkozó: a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. §-ának d) pontjában meghatározott személy,
u)539 havi átlagjövedelem: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, munkaerőpiaci járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni.
v)540
v)541 harmadik országból származó munkavállaló: az a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, aki a magyar idegenrendészeti hatóságok által összevont engedélyként kiállított tartózkodási engedély birtokában jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, és foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát vállalhat.
w)542 kedvezményezett: az a támogatást igénylő, aki 2014–2020 közötti programozási időszakban az Európai Szociális Alapból, valamint az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból támogatásban részesül,
x)543 munkanélküli háztartás: az a háztartás, amelynek egyik tagja sem foglalkoztatott,
y)544 hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs; a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa,
z)545 külföldi: az a természetes személy, aki nem magyar állampolgár,
zs)546 támogatáskezelő szervezet: az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások esetében a támogatáskezelés folyamatában részt vevő szervezet.
(6)547 A törvény alkalmazásában a
a)548 a munkavállaló felmondásán, a köztisztviselő, a kormánytisztviselő, a kormányzati igazgatás tisztségviselője, az állami tisztviselő, a közalkalmazott, rendvédelmi igazgatási alkalmazott, honvédelmi alkalmazott, valamint a Magyar Honvédség és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjának lemondását, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya tagjának lemondását, azonnali hatályú lemondását;
b)549 munkaviszonynak a munkáltató részéről azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati és a kormányzati szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony rendkívüli felmentéssel történő megszüntetésével, az állami szolgálati jogviszony az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 9. § (2) bekezdésében foglalt azonnali hatállyal történő megszüntetéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonyának lefokozás fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében lefokozással, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, valamint az állomány tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos felmentésével, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos szolgálati jogviszonynak a Hszt. 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában, (2) bekezdés h) pontjában vagy 86. § (2) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott okból történő felmentésével,
c)550 a munkaviszonynak a munkaadó részéről felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati, a kormányzati szolgálati és az állami szolgálati, továbbá a közalkalmazotti jogviszonynak, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonynak, honvédelmi alkalmazotti jogviszonynak felmentéssel történő megszüntetését is érteni kell,
d)551 munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel az a személy rendelkezik, aki az Mt. alapján munkaviszonyt létesíthet.
(7)552 E törvény alkalmazásában szezonális munka olyan tevékenység, amely a naptári év bizonyos szakaszához kötődik, az adott évszak feltételeihez kapcsolódó, ismétlődő esemény, vagy események sorozata miatt, amikor az általában zajló műveletek esetében jóval több munkaerőre van szükség.
(8)553 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a)554 – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – az álláskeresési járadék összege kiszámításának, ennek keretében a 26. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalap havi átlagos összege meghatározásának, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély folyósításának
b)555 az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés részletes feltételeinek,556
c) az EGT tagállamaiban történő munkahelykereséssel kapcsolatos költségtérítés feltételeinek és odaítélésének,
d)557
e)558 az e törvényben meghatározott nyilvántartások vezetésének
f)559 a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kedvezményezett által az adatbázisba történő adatrögzítés eljárásának, az adatszolgáltatás technikai feltételeit, továbbá az ellenőrzés szakmai tartalmát.
g)560 a munkaadó munkaerőigénye bejelentése módjának és formájának
szabályait.
(8a)561
(9)562 Ahol e törvény
a)563 gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, gyermekgondozást segítő ellátást, terhességi-gyermekágyi segélyt, csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermeknevelési támogatást, gyermekek otthongondozási díját vagy ápolási díjat, öregségi nyugdíjat, rokkantsági, valamint baleseti rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot, megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, továbbá bányászok egészségkárosodási járadékát,
b) munkaviszonyt
említ, azon az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az EGT tagállamaiban hatályos jogszabályok szerinti megfelelő ellátásokat és jogviszonyokat is érteni kell.
(10)564 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti magán-munkaközvetítési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a magán-munkaközvetítői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.565
(11)566 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a rendbírság kiszabásának szabályait.567
59. §568 (1) E törvény rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségben migráns munkavállalókról, önálló vállalkozókról, diákokról, nyugdíjasokról és magukat önerőből eltartókról, valamint családtagjaikról szóló közösségi jogszabályok szerint kell alkalmazni.
(2)569 E törvénynek az álláskeresési járadék összegének kiszámítására vonatkozó, valamint az álláskeresési járadékra, valamint álláskeresési segélyre való jogosultsági időt meghatározó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra e közösségi rendeletek szabályai szerint kell alkalmazni.
(3)570 E törvény alkalmazásában az Európai Gazdasági Térség tagállamának kell tekinteni az Európai Unió tagállamát és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
(4)571 E törvénynek
a) az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel feltételeire,
b)572 az álláskeresési ellátásra
vonatkozó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgárára, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint kell alkalmazni.
59/A. §573 2011. január 1. előtt a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprész terhére megkötött támogatási szerződésekből eredő követelések, illetve az alaprészt terhelő kötelezettségek a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet „Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás” nevű fejezeti kezelésű előirányzatot illetik meg, illetve terhelik.
59/B. §574 (1) Ahol jogszabály munkanélkülit említ, azon álláskeresőt kell érteni.
(2) Ahol jogszabály
a) munkanélküli ellátást említ, azon az álláskeresők támogatását is,
b) munkanélküli járadékot említ, azon az álláskeresési járadékot és az álláskeresési segélyt is
érteni kell.
(3)575 A 2005. november 1-jét megelőzően megállapított, és ebben az időpontban folyósított munkanélküli ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint tovább kell folyósítani azzal, hogy az ellátás folyósítása során a 2005. november 1-jétől az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésre az álláskeresővel kötött álláskeresési megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4) Annak részére, akinek munkanélküli járadékra, nyugdíj előtti munkanélküli segélyre, álláskeresést ösztönző juttatásra való jogosultsága 2005. november 1-jét megelőzően keletkezik, és ezen ellátásokra való kérelmét legkésőbb 2005. október 31-én benyújtja, ezen ellátásokat a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani.
(5) Annak részére, akinek a munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segély, álláskeresését ösztönző juttatás folyósítása 2005. november 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követően az ellátását a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.
59/C. §576 (1)577 A 2011. augusztus 31-én folyósított, illetve szünetelő álláskeresési járadékot és álláskeresési segélyt a megállapítása idején hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani. Az álláskeresési járadék – a folyósítási idő lejártát megelőzően létesített munkaviszony miatt – egy összegben történő kifizetésére az álláskeresési járadék megállapítása idején hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(2) A 25. § (1) bekezdés b) pont és a 26. § (5) bekezdés rendelkezéseit, a 27. § (1) bekezdésének bevezető szövegrészét, a 27. § (2) és (3) bekezdése és a 30. § rendelkezéseit a 2011. szeptember 1-jét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A hatályba lépést megelőzően, álláskeresési járadék, valamint álláskeresési segély megállapítása iránt benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
(3)578 A 2011. december hónapra vonatkozóan kifizetett ellátások után a Tbj. 2011. december 31-én hatályos 22. §-a alapján fizetendő társadalombiztosítási járulékot a szolidaritási alaprészből kell megfizetni.
59/D. §579 (1) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázisban a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény hatályba lépése napján lévő adatállomány tekintetében jogutód az állami foglalkoztatási szerv. Az adatállományból történő adatszolgáltatásra az 57/A. § (3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.
(2) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázist az állami foglalkoztatási szerv 2012. április 30-ig működteti.
(3) A települési önkormányzat jegyzője az általa 2011. december 31-éig megállapított jogosultságokat 2012. április 30-ig rögzíti az adatbázisban.
59/E. §580
59/F. §581 E törvénynek az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LIV. törvénnyel megállapított 27. § (5a) bekezdését a 2017. július 1-jén vagy azt követően álláskeresővé vált személyek vonatkozásában kell alkalmazni azzal, hogy esetükben a 2017. július 1-jét megelőzően önkéntes tartalékosként teljesített, tényleges katonai szolgálat jogosultsági időnek minősül.
59/G. §582 E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2018. évi XCIV. tv.) megállapított 21. § (4) és (5) bekezdését, valamint 41/A. § (5) bekezdését a 2018. évi XCIV. tv. hatálybalépésekor583 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
60. §584 (1)585 Ez a törvény
a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i, 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának és 21. cikkének,
b) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i, 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,
c) a harmadik országbeli állampolgárok magas képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i, 2009/50/EK tanácsi irányelv 5. cikk (1) bekezdés a) pontjának, 7. cikk (4) bekezdés b) pontjának,
d) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/ EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
e) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
f)586 a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről szóló 2014. április 16-i 2014/54/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek,
g)587 a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (2) bekezdésének,
h)588 a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-ei 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
i)589 a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2)590 Ez a törvény
a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
c) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
d)591 a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról szóló, 2016. április 13-i 2016/589/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
e)592 az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi (EU, Euratom) rendelet;
f)593 a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelete (általános adatvédelmi rendelet),
g)594 az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i (EU) 1304/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelete
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(3)595 Ez a törvény
a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL.L.352.2013.12.24.1.o.),
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL. L.352.2013.12.24.9.o.),
c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL. L.187.2014.6.26.1.o.)
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
A törvényt az Országgyűlés az 1991. február 12-ei ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja 1991. február 23.
A preambulum a 2005: LXX. törvény 19. § (6) bekezdése, a 2011: CXCI. törvény 53. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § első mondata a 2003: CXXV. törvény 39. §-ával megállapított szöveg. A 2. § eredeti szövegének számozását a 2002: LIII. törvény 1. §-a (1) bekezdésre változtatta, szövege a 2005: LXX. törvény 19. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdését a 2002: LIII. törvény 1. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2007: I. törvény 96. § (1) bekezdésével megállapított, a 2009: CXXXIV. törvény 22. § (5) bekezdése, a 2018: XCIV. törvény 16. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (3) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 3. §-a iktatta be.
A 3. § (1) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 68. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (3) bekezdését a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (4) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenegyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. § (5) bekezdését a 2002: LIII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenegyedik francia bekezdése, a 2011: CXCI. törvény 54. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a 2016: LXXIX. törvény 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 2014: XXX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 6. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 6. § (3) bekezdését az 1997: CXX. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 6. § (4) bekezdését a 2002: LIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 6. § (4) bekezdés b) pontja a 2009: CXXVI. törvény 54. § (5) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (5) bekezdését a 2002: LIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 7. § a 2013: XCIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (4) bekezdés c) pontját a 2016: XXXIX. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.
Lásd a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet, a 48/2009. (III. 6.) Korm. rendeletet, a 355/2009. (XII. 30.) Korm. rendeletet, a 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendeletet.
A 7. § (7) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (7a) bekezdését a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.
A 7. § (7a) bekezdés f) pontját a 2016: XXXIX. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be.
A 7. § (8) bekezdés b) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (8) bekezdés d) pontja a 2014: XCIX. törvény 182. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (8) bekezdés e) pontja a 2014: XCIX. törvény 164. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (8) bekezdés f) pontját a 2014: XCIX. törvény 164. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. § (8) bekezdés g) pontját a 2014: XCIX. törvény 164. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. § (8a) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 1. § (5) bekezdése iktatta be.
A 7. § (10) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 1. § (6) bekezdése iktatta be.
A 8. § (1) bekezdése a 2005: LXX. törvény 19. § (4) bekezdése, a 2016: LXXIX. törvény 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdés d) pontja a 2019: CIX. törvény 77. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (3) bekezdését az 1998: LXXXVI. törvény 77. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (4) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: CVII. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (4) bekezdés a) pontja a 2010: CLXXI. törvény 96. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 112. § (9) bekezdését.
A 8. § (4) bekezdésének új c) pontját a 2008: CVII. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti c)–d) pont jelölését d)–e) pontra változtatva.
A 8. § (4) bekezdése eredeti c) pontjának jelölését a 2008: CVII. törvény 18. § (2) bekezdése d) pontra változtatta. A d) pontot a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (4) bekezdésének d) pontja a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenegyedik franciabekezdése szerint módosított szöveg. A 8. § (4) bekezdése eredeti d) pontjának jelölését a 2008: CVII. törvény 18. § (2) bekezdése e) pontra változtatta.
A 8. § új (5) bekezdését a 2008: CVII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(6) bekezdés számozását (6)–(7) bekezdésre változtatva. Az (5) bekezdést a 2010: CLXXI. törvény 105. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2008: CVII. törvény 18. § (3) bekezdése (6) bekezdésre változtatta.
A 8. § (6) – eredeti (5) – bekezdésének b) pontja az 1996: CVII. törvény 1. §-ának (4) bekezdésével megállapított, a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének harmadik, tizenegyedik és huszadik franciabekezdése, a 2010: CXLVIII. törvény 37. § (1) bekezdése, a 2014: XCIX. törvény 182. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (6) bekezdés c) pontja a 2011: CXCI. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (6) bekezdése az 1993: XCVI. törvény 77. §-a a) pontjának megfelelően módosított szöveg. A 8. § eredeti (6) bekezdésének számozását a 2008: CVII. törvény 18. § (3) bekezdése (7) bekezdésre változtatta.
A 8. § (7) bekezdés b) pontja a 2016: LXXIX. törvény 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (7) – eredeti (6) – bekezdésének c) pontja a 2005: LXX. törvény 19. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 8. § (7) bekezdését az 1995: LII. törvény 19. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 8. § eredeti (7) bekezdésének számozása a 2008: CVII. törvény 18. § (3) bekezdése alapján (8) bekezdésre változott.
A 9. §-t megelőző alcím a 2002: XLVII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 9. §-t a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. §-t megelőző alcím az 1996: CVII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. A 10. §-t a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja, a 10. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXVI. törvény 84. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 10/A. §-t a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. §-t megelőző alcímet és a 11. §-t a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. §-t a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. §-t a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1999: CXXII. törvény 4. §-a állapította meg.
A 13/A. §-t megelőző alcímet az 1999: CXXII. törvény 4. §-a iktatta be.
A 13/A. §-t az 1999: CXXII. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13/A. § (2) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 182. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 13/A. § (2a) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 165. § (1) bekezdése iktatta be.
A 13/A. § (3) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 182. § (1) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletet.
A 13/A. § (4) bekezdés b) pontja a 2014: XCIX. törvény 165. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 32/2016. (IX. 8.) NGM rendeletet.
A 13/A. § (4) bekezdés e) pontja a 2017: CLIX. törvény 25. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 13/A. § (4) bekezdés f) pontja a 2014: XCIX. törvény 165. § (3) bekezdésével megállapított, a 2017: L. törvény 9. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 13/A. § (4) bekezdés g) pontját a 2014: XVI. törvény 261. § (1) bekezdése iktatta be.
A 13/A. § (4) bekezdés h) pontját a 2014: XCIX. törvény 165. § (4) bekezdése iktatta be.
A 13/A. § (4) bekezdés i) pontját a 2014: XCIX. törvény 165. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: CLIX. törvény 25. § 2. pontja.
A 13/A. § (5) bekezdését a 2014: XVI. törvény 261. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 15. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 13/B. §-t a 2017: CLIX. törvény 16. §-a iktatta be.
Lásd még az 1993: LXXVI. törvényt.
A 14. § az 1996: CVII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik francia bekezdése szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: LXX. törvény 19. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdésének új b) pontját a 2001: XXIV. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti b) pont jelölését d) pontra változtatva. A b) pont a 2010: XXXIX. törvény 41. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdésének új c) pontját a 2001: XXIV. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti c) pont jelölését e) pontra változtatva. A 14. § (1) bekezdés c) pontja a 2014: XCIX. törvény 181. § 1. pontja, a 2015: CCXXIII. törvény 60. § a) pontja, a 2018: XCIV. törvény 16. § b)–c) pontja, a 2018: CXVII. törvény 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdésének új d) pontját a 2007: LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a korábbi d)–f) pont megjelölését e)–g) pontra változtatva, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését. A 14. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: CXCI. törvény 53. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése eredeti b) pontjának jelölését d) pontra változtatta a 2001: XXIV. törvény 2. § (1) bekezdése. A 14. § (1) bekezdésének d) pontja a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének huszonegyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg, megjelölését e) pontra változtatta a 2007: LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése.
A 14. § (1) bekezdése eredeti c) pontjának jelölését e) pontra változtatta a 2001: XXIV. törvény 2. § (1) bekezdése, megjelölését f) pontra változtatta a 2007: LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése. Az f) pont a 2010: CLXXI. törvény 104. § a) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 112. § (9) bekezdését.
A 14. § (1) bekezdése eredeti d) pontjának jelölését f) pontra változtatta a 2001: XXIV. törvény 2. § (1) bekezdése, megjelölését g) pontra változtatta a 2007: LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése.
A 14. § új (2) bekezdését a 2001: XXIV. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (2)–(5) bekezdés számozását (3)–(6) bekezdésre változtatva. A 14. § (2) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (2) bekezdés c) pontja a 2018: XCIV. törvény 16. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2001: XXIV. törvény 2. § (2) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja.
A 14. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2001: XXIV. törvény 2. § (2) bekezdése, szövege a 2018: XCIV. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2001: XXIV. törvény 2. § (2) bekezdése, szövege a 2018: XCIV. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (6) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 44. § (1) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIV. törvény 15. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § új (7) bekezdését a 2002: LIII. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a korábbi (7)–(10) bekezdés számozását (8)–(11) bekezdésre változtatva. A 14. § (7) bekezdését a 2005: CV. törvény 16. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 14. § új (7) bekezdését az 1997: CXX. törvény 4. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva. A (7) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatta a 2002: LIII. törvény 6. § (2) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2010: LXXV. törvény 23. § b) pontja.
A 14. § (8) bekezdését az 1997: CXX. törvény 4. § (3) bekezdése iktatta be, számozását (9) bekezdésre változtatta a 2002: LIII. törvény 6. § (2) bekezdése, szövege a 2011: CXCI. törvény 44. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (9) bekezdését az 1997: CXX. törvény 4. § (3) bekezdése iktatta be, számozását (10) bekezdésre változtatta a 2002: LIII. törvény 6. § (2) bekezdése. A 14. § (10) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 54. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (10) – eredeti (7) – bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta a 2002: LIII. törvény 6. § (2) bekezdése.
A 14/A. §-t és alcímét az 1998: LXXXVI. törvény 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CV. törvény 16. § (5) bekezdése. A 14/A. §-t megelőző alcímet a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 14/A. §-t újonnan a 2008: CVII. törvény 20. §-a iktatta be.
A 14/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2018: XCIV. törvény 15. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. §-t a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 15. §-t megelőző alcímet a 2010: CLXXI. törvény 105. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § a 2008: CVII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2019: CXXVI. törvény 6. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 167. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (3) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 45. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCLII. törvény 136. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (4) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XCIX. törvény 167. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (5) bekezdését a 2018: XCIV. törvény 2. §-a iktatta be.
A 16/A. §-t és alcímét az 1994: XLVII. törvény 1. §-a iktatta be. A 16/A. §-t a 2010: CLXXI. törvény 105. § c) pontja hatályon kívül helyezte,a 16/A. §-t megelőző alcímet a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16/B. §-t újonnan a 2009: CXXXIV. törvény 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CLXXI. törvény 105. § d) pontja. A 16/B. §-t megelőző alcímet a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. §-t megelőző alcím a 2010: CLXXI. törvény 104. § c) pontjával megállapított szöveg.
A 17. § a 2007: LXXXIV. törvény 20. § (3) bekezdésével megállapított, a 2011: CXCI. törvény 53. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az új 18. §-t és új alcímét a 2001: XXIV. törvény 3. §-a iktatta be.
A 18/A. §-t és a megelőző alcímet az 1996: CVII. törvény 12. §-a iktatta be. A 18/A. §-t megelőző alcímet a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18/A. § (1) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 18/A. § (2) bekezdését a 2009: CLIII. törvény 15. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. §-t megelőző alcímet a 2011: CXCI. törvény 54. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 1997: CXX. törvény 8. §-a. Az (1) bekezdést a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 19. § (2) bekezdését az 1997: CXX. törvény 8. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A 19. § (2) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 54. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19/A. §-t valamint az előtte levő alcímet az 1995: CXXIV. törvény 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése.
A 19/B. §-t és az előtte lévő alcímet az 1999: CXXII. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe.
A 19/B. § (1) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 19/B. § (2) bekezdése a 2005: LXX. törvény 19. § (4) bekezdése, a 2016: LXXIX. törvény 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 19/B. § új (3) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 10. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 27. § (5) bekezdése alapján a 2007. január 1. napján folyamatban lévő közigazgatási ügyekben a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.
A 19/B. § (3) bekezdése a 2001: XXIV. törvény 5. §-ával megállapított és a 2002: XLVII. törvény 56. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. A 19/B. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta és szövegét módosította a 2006: CXIII. törvény 10. §-a, a (4) bekezdés a 2010: CXLVIII. törvény 37. § – 2010: CLXXI. törvény 112. § (10) bekezdésével megállapított – (3) bekezdése, a 2012: LXXVI. törvény 20. § 1. pontja, a 2014: XXXV. törvény 5. §-a.
A 19/C. §-t és alcímét a 2002: LIII. törvény 7. §-a iktatta a szövegbe.
A 20. § (1) bekezdése a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § új (2) bekezdését a 2009: CXXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(5) bekezdésének számozását (3)–(6) bekezdésre változtatva. A 20. § (2) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 54. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § korábbi (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése, szövege a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (3) – eredeti (2) – bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése. A 20. § (4) bekezdése a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (10) bekezdésével megállapított, a 2019: CXXVI. törvény 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (3) bekezdését a 2002: XLVII. törvény 56. § (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: CVII. törvény 24. §-a iktatta be, számozását (4) bekezdésre változtatta a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (11) bekezdése. A 20. § korábbi (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése, nyitó szövegrésze a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (4) bekezdését az 1997: CXX. törvény 9. §-ának (3) bekezdése iktatta be, második mondata a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik francia bekezdése szerint módosított szöveg, számozását (5) bekezdésre változtatta a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (11) bekezdése. A 20. § korábbi (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése. A 20. § (6) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 15. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § a 2005: LXXXIII. törvény 40. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
A 21. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 21. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: LVI. törvény 21. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 21. § (2) bekezdésének c) pontja a 2009: LXXXV. törvény 71. §-a szerint módosított szöveg.
A 21. § (2) bekezdés d) pontja a 2009: LVI. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 21. § (2) bekezdés e) pont nyitó szövegrésze a 2019: CXXVI. törvény 6. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontja a 2018: XCIV. törvény 15. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (2) bekezdésének g) pontja a 2008: CVII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (2) bekezdés i) pontja a 2017: L. törvény 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (2a) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 168. §-a iktatta be.
A 21. § (4) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (4a) bekezdését a 2018: XCIV. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 21. § (5) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (7) bekezdése a 2009: LVI. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A IV. FEJEZET címe az 1997: CXX. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 22. §-t az 1997: LI. törvény 27. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan az 1997: CXX. törvény 11. §-a iktatta be, szövege az 1998: LXXXVI. törvény 19. §-ának b) pontja, a 2008: CVII. törvény 52. § (1) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. §-t az 1997: LI. törvény 27. §-ának (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 24. §-t megelőző cím a 2011: CXCI. törvény 53. § d) pontjával megállapított szöveg.
A 24. § a 2011: CVI. törvény 5. §-ával megállapított, a 2011: CXCI. törvény 53. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § és az előtte lévő alcím a 2005: LXX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 19. § (12)–(13) bekezdése alapján annak a részére, akinek munkanélküli járadékra való jogosultsága 2005. november 1-jét megelőzően keletkezik, és ezen ellátásra való kérelmét legkésőbb 2005. október 31-én benyújtja, az ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani. Annak a részére, akinek a munkanélküli járadék folyósítása 2005. november 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követően az ellátását a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.
A 2005: LXX. törvény 19. § (14) bekezdése alapján az az álláskereső, aki 2005. július 5-én az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott munkaviszonyban áll, és a 2005. július 5-ét megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és 2005. november 1-jén vagy azt követően munkaviszonya úgy szűnik meg, hogy álláskeresési járadékra nem szerez jogosultságot, álláskeresővé válása esetén munkanélküli járadékra jogosult, feltéve, ha az erre irányuló kérelmet a munkaviszony megszűnésétől számított 15 napon belül benyújtotta.
A 25. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CVI. törvény 6. §-ával megállapított, a 2011: CXCI. törvény 53. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (1) bekezdés c) pontját a 2012: CCXVI. törvény 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (1) bekezdésének d) pontja a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenkilencedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.
A 25. § (2) bekezdés a) pontját a 2010: CLXXI. törvény 105. § e) pontja hatályon kívül helyezte, alkalmazására lásd e módosító törvény 112. § (9) bekezdését.
A 25. § (2) bekezdés d) pontja a 2019: CX. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (3) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 15. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (4) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 53. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (4) bekezdés a) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés c) pontja, a 2015: CCXXIII. törvény 60. § a) pontja, a 2018: XCIV. törvény 16. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (4) bekezdés b) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés d) pontja, a 2018: XCIV. törvény 15. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (4) bekezdés c) pontját a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 25. § (4) bekezdés d) pontját a 2011: CXCI. törvény 46. §-a iktatta be.
A 25. § (5) bekezdése a 2008: CVII. törvény 26. §-ával megállapított és a 2010: CLXXI. törvény 104. § d) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 112. § (9) bekezdését. A 25. § (5) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 54. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (6) bekezdését a 2010: LXXV. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be.
A 26. §-t megelőző alcím a 2005: LXX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § a 2009: CXXXIV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 22. § (8) bekezdését.
A 26. § (1) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 99. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 112. § (9) bekezdését.
A 26. § (5) bekezdése a 2011: CVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (6) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 54. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (7) bekezdését a 2010: XXXIX. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 16. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (8) bekezdését a 2010: XXXIX. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta be.
A 27. § és az előtte lévő alcím a 2005: LXX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 169. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2019: CXXVI. törvény 6. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés a) pontját a 2017: CLIX. törvény 25. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (1) bekezdés d) pontja a 2015: CCXXIII. törvény 60. § c) pontja, a 2018: XCIV. törvény 16. § e)–f) pontja, a 2018: CXVII. törvény 1. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés e) pontja a 2017: CLIX. törvény 25. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés f) pontja a 2017: CXCVII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés g) pontja a 2018: CXVII. törvény 1. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (2) bekezdése a 2011: CVI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (3) bekezdése a 2011: CVI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (4) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 1. §-ával megállapított, a 2018: XCIV. törvény 15. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (5) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 54. § g) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XCIX. törvény 169. § (2) bekezdése iktatta be.
A 27. § (5a) bekezdését a 2017: LIV. törvény 1. §-a iktatta be.
A 27. § (6) bekezdése a 2010: XXXIX. törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (7) bekezdését a 2012: CCXVI. törvény 12. § b) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 27. § (8) bekezdése a 2008: CVII. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: CLII. törvény 2. § (3) bekezdése, a 2019: CXXVI. törvény 6. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § új (9) bekezdését a 2008: CVII. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (9) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva. A (9) bekezdés a 2011: CVI. törvény 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (9a) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 100. §-a iktatta be.
A 27. § új (10) bekezdését a 2009: CXXXIV. törvény 8. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (10) bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta. A 27. § (10) bekezdése a 2015: CXI. törvény 45. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (9) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik franciabekezdése, a 2016: LXXIX. törvény 4. § b) pontja szerint módosított szöveg. A 2006: CXIII. törvény 27. § korábbi (10) – eredeti (9) – bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 8. §-a.
A 27. § (12) bekezdését a 2010: XXXIX. törvény 36. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCI. törvény 53. § j) pontja, a 2018: XCIV. törvény 16. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. §-t megelőző alcím a 2012: CCXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § a 2012: CCXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § a 2005: LXX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (1) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (1) bekezdés a) pontja a 2014: XCIX. törvény 181. § 2. pontja, a 2015: CCXXIII. törvény 60. § d) pontja, a 2018: XCIV. törvény 16. § e)–f) és h)–i) pontja, a 2018: CXVII. törvény 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: XCIV. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § (1) bekezdés d) pontja a 2018: XCIV. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § (1) bekezdés e) pontja a 2014: XCIX. törvény 170. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (2) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 105. § h) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 112. § (9) bekezdését.
A 29. § (3) bekezdését a 2005: CV. törvény 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: LXXV. törvény 23. § b) pontja.
A 30. § és az azt megelőző alcím a 2011: CVI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (28) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CCXVI. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CCXVI. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: CLXVII. törvény 28. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (1) bekezdés e) pontját a 2011: CLXVII. törvény 25. §-a iktatta be, szövege a 2016: CLXIV. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.
A 30. § (2) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított, a 2014: XCIX. törvény 181. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (3) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 53. § m) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (4) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIV. törvény 15. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (5) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 4. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (6) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (7) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 4. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (7) bekezdés a) pontja a 2017: CLIX. törvény 24. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (7) bekezdés b) pontja a 2018: XCIV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 31. §-t a 2011: CXCI. törvény 54. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. §-t és a 32. § előtti alcímet a 2005: LXX. törvény 19. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, a 32. §-t újonnan a 2011: CVI. törvény 10. §-a iktatta be.
A 33. §-t újonnan a 2016: CXLV. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 34. §-t a 2005: LXX. törvény 19. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 19. § (12)–(13) bekezdése alapján annak a részére, akinek álláskeresést ösztönző juttatásra való jogosultsága 2005. november 1-jét megelőzően keletkezik, és ezen ellátásra való kérelmét legkésőbb 2005. október 31-én benyújtja, az ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani. Annak a részére, akinek álláskeresését ösztönző juttatás folyósítása 2005. november 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követően az ellátását a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.
A 35. §-t az 1995: CXXIV. törvény 30. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 36. §-t megelőző alcím a 2010: XXXIX. törvény 41. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (1) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIV. törvény 15. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 36. § (2) bekezdését a 2010: LXXV. törvény 23. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 36. § (3) bekezdését a 2010: XXXIX. törvény 36. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLII. törvény 2. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 36/A. §-t az 1991: LXXXIX. törvény 18. §-a iktatta be, szövege a 2015: VI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36/A. § (3) bekezdését a 2019: CXXVI. törvény 1. §-a iktatta be.
A 36/B. §-t a 2009: LXXVII. törvény 127. §-a iktatta be, szövege a 2014: XCIX. törvény 171. §-ával megállapított szöveg.
A 36/B. § (1) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 15. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 36/B. § (2) bekezdése a 2015: VI. törvény 2. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § (1) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 6. §-ával megállapított, a 2019: CXXVI. törvény 7. §-a szerint módosított szöveg.
A 37. § (1a) bekezdését a 2019: CXXVI. törvény 2. §-a iktatta be.
A 37. § (3) bekezdését az 1999: CXXII. törvény 17. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta. A 37. § (3) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § új (4) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 44. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(5) bekezdés számozását (5)–(6) bekezdésre változtatva. A 37. § (4) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § (5) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (5) – eredeti (3) – bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2005: LXXXIII. törvény 44. § (1) bekezdése. A 37. § (6) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizennyolcadik francia bekezdése, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja, a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § (7) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
A 37. § (8) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2005: LXX. törvény 19. § (5) bekezdése alapján munkanélküli ellátásokon álláskeresők támogatását is érteni kell.
A 39. §-t megelőző alcím a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontjával megállapított szöveg.
A 39. §-t szövegét újonnan megállapította és az előtte levő alcímet beiktatta az 1995: CXXIV. törvény 8. §-a. Utóbb az 1996: CVII. törvény 37. § (1) bekezdés i) pontja módosította.
A 39. § (1) bekezdését a 2019: CXII. törvény 4. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 39. § (2) bekezdése az 1996: CVII. törvény 18. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, felvezető szövege a 2001: LI. törvény 19. § (1) bekezdése, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (2) bekezdésének a) pontja a 2005: LXX. törvény 19. § (6) bekezdése, a 2011: CXCI. törvény 53. § n) pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (2) bekezdés b) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (2) bekezdésének d) pontja a 2001: LI. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (2) bekezdés e) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 39. § (2) bekezdésének f) pontját az 1999: CIX. törvény 20.§-ának (1) bekezdése iktatta be, mely az eredeti f)-g) pontokat g)-h) pontra változtatta, szövege a 2011: CLXVII. törvény 28. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (2) bekezdés h) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 39. § (2) bekezdésének i) pontját a 2002: LIII. törvény 19. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 39. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (3) bekezdés a) pontja a 2011: CXCI. törvény 49. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: CLXXIX. törvéy 1. § (29) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. [A 2011: CXCI. törvény 53. § o) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint az „álláskeresési támogatás” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátás” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 39. § (3) bekezdés b) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 39. § (3) bekezdés c) pontja a 2017: LXXII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (3) bekezdés d) pontja a 2014: XCIX. törvény 172. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (3) bekezdésének e) pontja a 2006: CXIV. törvény 1. §-ával megállapított, a 2019: CXII. törvény 3. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (3) bekezdés f) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 39. § (3) bekezdés g) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 39. § (3) bekezdésének h) pontját a 2004: CI. törvény 247. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának a) pontja; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (2)–(4) bekezdését.
A 39. § (4) bekezdése a 2019: LXVI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § új (5) bekezdését a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(12) bekezdés számozását (6)–(13) bekezdésre változtatva. A 39. § (5) bekezdése a 2016: CXLV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése (6) bekezdésre változtatta, újonnan a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (16) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CXLV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § új (6) bekezdését az 1999: CXXII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a korábbi (5)–(7) bekezdések számozását (7)–(9) bekezdésre változtatva. A (6) bekezdés számozását a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése (7) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése.
A 39. § új (7) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 14. § (5) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7)–(9) bekezdés számozását (8)–(10) bekezdésre változtatva. A 39. § eredeti (7) bekezdésének számozását a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése (8) bekezdésre változtatta. A 39. § (8) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § új (5) bekezdését az 1997: CXX. törvény 18. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe és egyidejűleg az eredeti (5)–(6) bekezdés számozását (6)–(7) bekezdésre változtatta. A 39. § (8) – eredeti (5) – bekezdésének számozását a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése (9) bekezdésre változtatta. A 39. § (9) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 49. § (2) bekezdésével megállapított, a 2019: CXII. törvény 3. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (6) – eredetileg (5) – bekezdése az 1998: LXXXVI. törvény 9. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, számozását a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése (10) bekezdésre változtatta. A 39. § (10) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (11) bekezdése a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése, a 2019: CXII. törvény 3. § 3. pontja, a 2020: LVIII. törvény 294. §-a szerint módosított szöveg.
A 39. § (11) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 14. § (7) bekezdése iktatta be. A 39. § eredeti (11) bekezdésének számozását (12) bekezdésre változtatta és szövegét megállapította a 2008: CVII. törvény 30. § (1) és (3) bekezdése. A 39. § (12) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXVI. törvény 29. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. [A 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „Munkaerőpiaci Alap” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 39. § (12) bekezdés a) pontját a 2014: XCIX. törvény 182. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 39. § (12) bekezdés c) pontját a 2018: XL. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 39. § (12) bekezdés d) pontja a 2010: CLIII. törvény 7. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (12) bekezdés e) pontját újból hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 24. §-a.
A 39. § (12) bekezdés f) pontját hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 24. §-a.
A 39. § (12) bekezdés g) pontja a 2016: LXVII. törvény 25. §-a.
A 39. § (12) bekezdés h) pontját újonnan a 2018: XL. törvény 1. §-a iktatta be.
A 39. § (12) bekezdés i) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 39. § (12) bekezdés j) pontját a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (12) bekezdése iktatta be.
A 39. § (12) bekezdés k) pontját a 2009: CXXXIV. törvény 10. § (4) bekezdése iktatta be.
A 39. § (12) bekezdését újonnan a 2014: XCIX. törvény 172. § (3) bekezdése iktatta be.
A 39/A. § (1) bekezdése a 2019: CXII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39/A. § (2) bekezdését a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXVI. törvény 29. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39/A. § (3)–(4) bekezdését a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2018: XL. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39/A. § (4) bekezdését a 2019: CXII. törvény 4. § (2) bekezdés 2. pontja újból hatályon kívül helyezte.
A 39/A. § új (5) bekezdését az 1998: LXXXVI. törvény 11. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva. A 39/A. § (5) bekezdését a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2019: CXXVI. törvény 3. §-a iktatta be.
A 39/A. § (6) bekezdését az 1998: LXXXVI. törvény 11. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva. A 39/A. § (6) bekezdését a 2008: CVII. törvény 52. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 39/A. § eredeti (5) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta az 1998: LXXXVI. törvény 11. §-a. A 39/A. § (7) bekezdését a 2008: CVII. törvény 52. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 39/A. § (8) bekezdése a 2018: XL. törvény 2. § (3) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2019: CXII. törvény 3. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 39/A. § (9) bekezdése a 2019: CXII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39/A. § (9) – eredeti (8) – bekezdésének számozását a 2005: LXX törvény 12. § (2) bekezdése (10) bekezdésre változtatta. A 39/A. § (10) bekezdése a 2019: CXII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39/A. § (11) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXVI. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2019: CXII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39/A. § (12) bekezdését a 2012: CCXVI. törvény 6. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 4. § (2) bekezdés 3. pontja.
A 39/A. § (13) bekezdését a 2012: CCXVI. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2018: XL. törvény 2. § (4) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIV. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 39/B. § az 1996: CVII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 39/B. § (1) bekezdése a 2019: CXII. törvény 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39/B. § új (2) bekezdését a 2002: LIII. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(4) bekezdések számozását (3)–(5) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdést a 2003: LXXXVI. törvény 22. § (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2019: CXII. törvény 2. § (4) bekezdése iktatta be.
A 39/B. § új (2) bekezdését a 2002: LIII. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(4) bekezdések számozását (3)–(5) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdést a 2003: LXXXVI. törvény 22. § (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 39/B. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: LIII. törvény 21. § (2) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése.
A 39/B. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2002: LIII. törvény 21. § (2) bekezdése, szövege a 2011: XCIII. törvény 12. § (7) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 39/B. § (6) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 7. § (11) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXVII. törvény 23. §-ával megállapított, a 2019: CXII. törvény 3. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 39/B. § (7) bekezdését a 2013: CCXVIII. törvény 2. §-a iktatta be.
A 39/C. §-t az 1995: CXXIV. törvény 11. §-a iktatta a szövegbe.
A 39/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 39/C. § (1) bekezdésének a) pontja a 2012: CCXVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 39/C. § (1) bekezdésének b) pontját a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte; újonnan a 2011: CXCI. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXII. törvény 3. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 39/C. § (1) bekezdésének új c) pontját a 2004: CI. törvény 248. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti c)–g) pontok jelölését d)–h) pontra változtatva. A 39/C. § (1) bekezdésének c) pontját a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (2)–(4) bekezdését.
A 39/C. § (1) bekezdése eredeti c) pontjának jelölését d) pontra változtatta a 2004: CI. törvény 248. §-a, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése.
A 39/C. § (1) bekezdésének d) pontja a 2001: LI. törvény 19. § (12) bekezdésével megállapított szöveg, jelölését e) pontra változtatta a 2004: CI. törvény 248. §-a. A 39/C. § (1) bekezdés e) pontja a 2019: CXII. törvény 4. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 39/C. § (1) bekezdése eredeti e) pontjának jelölését f) pontra változtatta a 2004: CI. törvény 248. §-a.
A 39/C. § (1) bekezdésének új g) pontját a 2006: CXIII. törvény 17. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti g)–h) pont jelölését h)–i) pontra változtatva.
A 39/C. § (1) bekezdésének g) – eredeti f) – pontjának jelölését a 2006: CXIII. törvény 17. § (1) bekezdése h) pontra változtatta, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése.
A 39/C. § (1) bekezdésének h) – eredeti g) – pontja a 2005: LXXXIII. törvény 45. §-ával megállapított szöveg, jelölését a 2006: CXIII. törvény 17. § (1) bekezdése i) pontra változtatta. A 39. § (1) bekezdés i) pontja a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés g) pontja, 84. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 39/C. § (1) bekezdés j) pontját a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (13) bekezdése iktatta be.
A 39/C. § (1) bekezdés k) pontját a 2009: CXXXIV. törvény 11. §-a iktatta be.
A 39/C. § (2) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 39/C. § (3) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 39/C. § (4) bekezdését az 1997: CXX. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CXIII. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd az 1/1998. (I. 16.) MüM rendeletet.
A 39/C. § (5) bekezdését az 1997: CXX. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2002: LIII. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39/C. § (5) bekezdésének g) pontját a 2008: CVII. törvény 31. §-a iktatta be.
A 39/C. § (6) bekezdését az 1997: CXX. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 4. § (2) bekezdés 4. pontja.
A 39/C. § (7) bekezdését újonnan a 2017: L. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.
A 39/D. §-t a 2005: CLIII. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.
A 39/D. § (1) bekezdését a 2019: LXVI. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 39/D. § (2) bekezdését a 2019: LXVI. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 39/D. § (3) bekezdését a 2019: LXVI. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 39/D. § (4) bekezdését a 2019: LXVI. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 39/D. § (5) bekezdését a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (14) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXXIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 40. §-t megelőző alcím a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 40. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLIII. törvény 7. § (13) bekezdése iktatta be.
A 40. § (2) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 40. § (2) bekezdés a) pontja a 2019: LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (2) bekezdés c) pontja a 2014: XVI. törvény 261. § (4) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIV. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 40. § (2) bekezdés e) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 40. § (2) bekezdés g) pontját a 2013: XLI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 40. § (2) bekezdés h) pontját a 2019: LXVI. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 40. § (3) bekezdése a 2016: LXVII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (4) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a 69/2012. (IV. 6.) Korm. rendeletet, a 103/2013. (IV. 5.) Korm. rendeletet, a 328/2015. (XI. 10.) Korm. rendeletet, a 23/2017. (II. 3.) Korm. rendeletet, a 187/2019. (VII. 30.) Korm. rendeletet.
A 41. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának c) pontja hatályon kívül helyezte, a 41. §-t újonnan a 2010: CLIII. törvény 7. § (13) bekezdése iktatta be.
A 41. § (1) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja, a 2019: CXII. törvény 4. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (2) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (3) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) és h) pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (4) bekezdését a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.
A VI/A. Fejezetet (41/A–46. §) újonnan a 2017: CLIX. törvény 20. §-a iktatta be.
A 41/A. § (2) bekezdését a 2018: XCIV. törvény 16. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
A 41/A. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: XCIV. törvény 15. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 41/A. § (5) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 15. § m) pontja szerint módosított szöveg.
A 41/A. § (8) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 41/A. § (9) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 15. § n) pontja szerint módosított szöveg.
A 42. § (1) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (1) bekezdése a 2019: CX. törvény 4. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 45. § (3) bekezdését a 2018: XCIV. törvény 9. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CX. törvény 4. § (3) bekezdés b) pontja.
A 47. § a 2006: CXIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg. A 47. §-t megelőző címet és alcímet a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 47. § (2) bekezdése a 2015: VI. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 47. § (3) bekezdését a 2008: CVII. törvény 35. §-a iktatta be, szövege a 2011: CVI. törvény 56. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 47. § (4) bekezdését a 2009: CXXXIV. törvény 16. §-a iktatta be.
A 47. § (5) bekezdését a 2015: VI. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 48. §-t és az azt megelőző alcímet a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 48. §-t újonnan a 2008: CVII. törvény 36. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXVI. törvény 29. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 49. §-t és az azt megelőző alcímet a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 49. §-t újonnan a 2009: CXXXIV. törvény 17. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 54. § l) pontja.
Az 50. §-t a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 50/A. §-t és a megelőző alcímet az 1996: CVII. törvény 27. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése.
Az 51. §-t az 1999: CXXII. törvény 54. § (2) bekezdése, az előtte lévő alcímet a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 2. pontja helyezte hatályon kívül.
Az 51/A. §-t az 1992: LXXX. törvény 77. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezet a 2015: CLXXXVI. törvény 9. § a) pontja. Ez utóbbi módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Az 52. §-t újból hatályon kívül helyezte a 2016: CIV. törvény 6. § (2) bekezdés a) pontja.
Az 53. §-t hatályon kívül helyezte a 2001: CI. törvény 30. § (5) bekezdése, újonnan a 2005: LXX. törvény 15. §-a iktatta be. Az 53. §-t megelőző alcímet a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 53. § (1) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 53. § (2) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 53. § (3) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 53/A. §-t és az előtte levő alcímet az 1991: LXXXIX. törvény 26. §-a iktatta a szövegbe, utóbb a §-t az 1996: CVII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 54. §-t megelőző cím a 2001: LXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 1997: CXX. törvény 27. § (1) bekezdése. Az 54. § (1) bekezdését a 2017: L. törvény 9. § b) pontja újból hatályon kívül helyezte.
Az 54. § (2) bekezdését az 1997: CXX. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. Az 54. § (2) bekezdését a 2017: L. törvény 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 54. § új (3) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatva. Az 54. § (3) bekezdését a 2017: L. törvény 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 54. § új (4) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva. Az 54. § (4) bekezdését a 2017: L. törvény 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 54. § (5) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: L. törvény 9. § b) pontja.
Az 54. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: L. törvény 9. § b) pontja.
Az 54. § (7) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: L. törvény 9. § b) pontja.
Az 54. § (8) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
Az 54. § (3) bekezdését az 1997: CXX. törvény 27. §-ának (2) bekezdése iktatta be, számozását (9) bekezdésre változtatta a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése. Az 54. § (9) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 20. § (1) bekezdésével, nyitó szövegrésze a 2011: CVI. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (9) bekezdés a) pontját a 2009: CXXXIV. törvény 22. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 54. § (9) bekezdés c) pontja a 2011: CXCI. törvény 53. § p) pontja szerint módosított törvény.
Az 54. § (9) bekezdésének új e) pontját a 2008: CVII. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti e) pont jelölését g) pontra változtatva.
Az 54. § (9) bekezdésének f) pontját a 2008: CVII. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 54. § (9) bekezdése eredeti e) pontjának jelölését a 2008: CVII. törvény 37. § (2) bekezdése g) pontra változtatta.
Az 54. § (9a) bekezdését a 2012: CCXVI. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXXVI. törvény 9. § c) pontja, a 2018: XCIV. törvény 15. § j) pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (9b) bekezdését a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (20) bekezdése iktatta be.
Az 54. § (9c) bekezdését a 2018: XCIV. törvény 10. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 54. § új (10) bekezdését a 2008: CVII. törvény 37. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (10)–(14) bekezdés számozását (11)–(15) bekezdésre változtatva. A (10) bekezdést a 2010: CLXXI. törvény 105. § f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 54. § (10a) bekezdését a 2011: CVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XCIX. törvény 173. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (10b) bekezdését a 2011: CVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCXVI. törvény 11. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (10b) bekezdés b) pontja a 2016: CIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (10c) bekezdését a 2011: CVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 15. § h) pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § új (11) bekezdését a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (11)–(16) bekezdés számozását (12)–(17) bekezdésre változtatta. Az 54. § (11) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 173. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § új (10) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (10) bekezdés számozását (14) bekezdésre változtatva. Az 54. § (11) – korábbi (10) – bekezdésének számozását (12) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése. A (12) bekezdést a 2010: CLXXI. törvény 105. § f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XCIX. törvény 173. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CCXXIII. törvény 60. § a) pontja, a 2018: XCIV. törvény 16. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (11) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be. Az 54. § (12) – korábbi (11) bekezdésének számozását (13) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése. Az 54. § (13) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 105. § f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XCIX. törvény 173. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CXLV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 54. § (12) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be. Az 54. § (13) – korábbi (12) – bekezdésének számozását (14) bekezdésre változtatta és szövegét megállapította a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1)–(2) bekezdése.
Az 54. § (14) bekezdés d) pontja a 2012: CCXVI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIV. törvény 15. § j) pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (14) bekezdés e) pontja a 2014: XCIX. törvény 181. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (14) bekezdés g) pontját a 2014: XCIX. törvény 182. § (2) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 54. § (14) bekezdés h) pontja a 2014: XCIX. törvény 181. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (14) bekezdés i) pontját a 2014: XCIX. törvény 182. § (2) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 54. § (14a) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 102. §-a iktatta be, szövege a 2014: XCIX. törvény 173. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (14a) bekezdés a) pontja a 2016: LXXIX. törvény 2. §-ával megállapított, a 2016: CIV. törvény 6. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (14a) bekezdés b) pontja a 2015: CXI. törvény 45. § c) pontja, a 2018: XCIV. törvény 15. § o) pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (14a) bekezdés d) pontja a 2015: CCXXIII. törvény 60. § d) pontja, a 2018: XCIV. törvény 16. § e)–f) és h)–i) pontja, a 2018: CXVII. törvény 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (14a) bekezdés f) pontja a 2018: XCIV. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (14b) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 173. § (6) bekezdése iktatta be.
Az 54. § (13) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, számozását a 2008: CVII. törvény 37. § (3) bekezdése (14) bekezdésre változtatta. Az 54. § korábbi (14) bekezdésének számozását (15) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése. Az 54. § (15) bekezdését a 2017: L. törvény 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 54. § (4) bekezdését az 1997: CXX. törvény 27. §-ának (3) bekezdése iktatta be, számozását a 2006: CXIII. törvény 20. § (3) bekezdése (14) bekezdésre, a 2008: CVII. törvény 37. § (3) bekezdése (15) bekezdésre, a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése (16) bekezdésre változtatta.
Az 54. § (16) bekezdését a 2008: CVII. törvény 37. § (6) bekezdése iktatta be, számozását (17) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése, szövege a 2010: CLXXI. törvény 104. § g) pontja, a 2015: CXI. törvény 45. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (18) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 173. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CCXXIII. törvény 60. § e) pontja, a 2018: XCIV. törvény 16. § i) pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (19) bekezdését a 2017: CLXXXVI. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2019: CXII. törvény 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (20) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 4. § (2) bekezdés 5. pontja.
Az 54/A. §-t az 1997: CXX. törvény 28. §-a iktatta a szövegbe.
Az 54/A. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 48. §-ával megállapított, a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.
Az 54/A. § (5) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 136. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54/A. § (5a) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 136. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 54/B. §-t a 2012: CCXVI. törvény 9. §-a iktatta be.
Az 54/B. § (2) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
Az 55. § a 2006: CXIII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 27. § (5) bekezdése alapján a 2007. január 1. napján folyamatban lévő közigazgatási ügyekben a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.
Az 55. § (1) bekezdése a 2010: CLIII. törvény 7. § (16) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 55. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 37. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 55. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 21. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az 56. § (1) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 25. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 56. § (2) bekezdését a 2017: L. törvény 9. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 56. § (3) bekezdését a 2019: CX. törvény 4. § (3) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 56. § (4) bekezdését az 1997: LI. törvény 27. §-ának (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 56/A. §-t az 1995: LII. törvény 17. §-a iktatta a szövegbe.
Az 56/A. § (1) bekezdése a 2001: LXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 56/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2005: LXXXIII. törvény 50. §-ával megállapított, a 2009: LVI. törvény 20. §-a, a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés n) pontja, a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (28) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 56/A. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (21) bekezdésével megállapított, a 2015: VI. törvény 2. § (4) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 56/A. § (2) bekezdése a 2009: CXXXIV. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.
Az 56/A. § (3) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 56/A. § (4) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 57. §-t a 2017: L. törvény 9. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 57. §-t és az előtte lévő alcímet az 1997: LI. törvény 24. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
Az 57/A. § (1) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 57/A. § (1) bekezdés r) pontját a 2019: CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 57/A. § (2) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 57/A. § (2a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2019: CXXVI. törvény 6. § f) pontja szerint módosított szöveg.
Az 57/A. § (2b) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 57/A. § (2c) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 57/A. § (2d) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 57/A. § (2e) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 57/A. § (2f) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.
[Az 57/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészének a 2019: XXXIV. törvény 3. § a) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint az „A (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés” szöveg lép, nem vezethető át.]
Az 57/A. § (3) bekezdésének a) pontja a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének harmincegyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 57/A. § (3) bekezdésének b) pontja a 2008: CVII. törvény 52. § (2) bekezdésének ba) alpontja szerint módosított szöveg.
Az 57/A. § (3) bekezdésének új c) pontját a 2005: LXX. törvény 16. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti c) pont jelölését d) pontra változtatva.
Az 57/A. § (3) bekezdésének c) pontja a 2003: XCIV. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, jelölését d) pontra változtatta a 2005: LXX. törvény 16. §-a. Az 57/A. § (3) bekezdésének d) pontja a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének harminckettedik franciabekezdése, a 2009: LXXVII. törvény 178. §-ának f) pontja, a 2018: XCIV. törvény 15. § k) pontja szerint módosított szöveg.
Az 57/A. § (3) bekezdés e) pontját a 2012: CXVII. törvény 56. §-a iktatta be.
Az 57/A. § új (4) bekezdését az 1997: CXX. törvény 30. §-a iktatta a szövegbe és egyidejűleg az eredeti (4)–(8) bekezdés számozását (5)–(9) bekezdésre változtatta. Az 57/A. § (4) bekezdését a 2003: XCIV. törvény 7. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CCXXV. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 16. § k) pontja, a 2019: XXXIV. törvény 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 57/A. § (6) bekezdése a 2002: XLVII. törvény 11. § (3) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének huszonnegyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 57/A. § (7) bekezdése a 2002: XLVII. törvény 11. § (4) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének huszonnegyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 57/A. § (8) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 57/A. § (8a) bekezdését a 2017: XLIV. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: XXXIV. törvény 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 57/A. § (10) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 25. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 54. § m) pontja, újonnan a 2014: XCIX. törvény 174. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 57/A. § (11) bekezdését a 2011: CLXVII. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CLXIV. törvény 2. §-a, a 2019: XXXIV. törvény 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 57/A. § második (11) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 154. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: XCIX. törvény 182. § (2) bekezdés 3. pontja.
Az 57/A. § (12) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 57/A. § (13) bekezdését a 2019: CXXVI. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 57/A. § (14) bekezdését a 2019: CXXVI. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 57/B. §-t és az azt megelőző alcímet újonnan a 2008: CVII. törvény 39. §-a iktatta be, szövegük a 2011: CVI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
Az 57/B. § (1) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 57/B. § (2) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 57/B. § (3) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 57/B. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2019: XXXIV. törvény 3. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 57/B. § (4) bekezdés 1. f) pontja a 2011: CLXXIX. törvény 186. §-a szerint módosított szöveg.
Az 57/B. § (4) bekezdés 3. pontja a 2018: XCIV. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 57/B. § (4) bekezdése 4. pontját a 2011: CXCI. törvény 51. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 57/B. § (5) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 3. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 57/B. § (6) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 57/B. § (8) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 3. § e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 57/B. § (9) bekezdését a 2015: CXXVII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2019: XXXIV. törvény 3. § f) pontja és 4. §-a szerint módosított szöveg.
Az 57/B. § (10) bekezdését a 2015: CXXVII. törvény 2. §-a iktatta be.
Az 57/C. §-t újonnan a 2011: CVI. törvény 16. §-a iktatta be.
Az 57/C. § (1) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 57/C. § (2) bekezdése a 2015: CXXVII. törvény 3. §-a, a 2019: XXXIV. törvény 3. § g) pontja szerint módosított szöveg.
Az 57/C. § (3) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 57/C. § (3a) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 51. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CXVII. törvény 57. §-ával megállapított, a 2019: XXXIV. törvény 3. § e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 57/C. § (4) bekezdését a 2016: CIV. törvény 6. § (2) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 57/C. § (5) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 3. § e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 57/C. § (7) bekezdését a 2017: XLIV. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 57/D. §-t megelőző alcímet a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (24) bekezdése iktatta be.
Az 57/D. §-t újonnan a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (24) bekezdése iktatta be.
Az 57/D. § (1) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 57/D. § (2) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 57/D. § (2a) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (11) bekezdése iktatta be.
Az 57/D. § (2b) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (11) bekezdése iktatta be.
Az 57/D. § (2c) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (11) bekezdése iktatta be.
Az 57/D. § (3) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 57/D. § (3a) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (13) bekezdése iktatta be.
Az 57/D. § (4a) bekezdését a 2017: XLIV. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 57/D. § (5) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 3. § h) pontja szerint módosított szöveg.
Az 57/D. § (6) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 177. §-a iktatta be, szövege a 2019: XXXIV. törvény 3. § i) pontja szerint módosított szöveg.
Az 57/E. §-t újonnan a 2019: XXXIV. törvény 2. § (14) bekezdése iktatta be.
Az 58. §-t megelőző címet a 2001: LXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
Az 58. § (1) bekezdésének második és harmadik mondatát az 1996: CVII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 58. § (3) bekezdését az 1996: CVII. törvény 37. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: XXXIX. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2016. június 1.
Az 58. § (4) bekezdését a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 58. § (5) bekezdés a) pontja a 2017: CXLVI. törvény 1. §-ával megállapított, a 2018: CXV. törvény 12. § a) pontja, a 2019: CIX. törvény 77. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdés c) pontja a 2014: XCIX. törvény 178. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdésének d) pontja a 2006: CXIII. törvény 26. §-ával megállapított, a 2009: CXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése és 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 3. alpontja a 2012: CCXVI. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIV. törvény 16. § m) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdés d) pont 4. alpontja a 2014: XCIX. törvény 178. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdés e) pontja a 2012: CCXVI. törvény 10. § (3) bekezdésével megállapított, a 2017: CLIX. törvény 24. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdés e) pont 4. alpontja a 2014: XCIX. törvény 178. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdés e) pont 5. alpontja a 2014: XCIX. törvény 178. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdés e) pont 6. alpontját a 2017: CLIX. törvény 22. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdés f) pontját újonnan a 2011: CV. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 58. § (5) bekezdésének g) pontját az 1995: LII. törvény 18. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 15. § q) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdésének h) pontját az 1996: LIX. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXVII. törvény 29. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdésének i) pontját az 1996: LIX. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXVII. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdés i) pont ic) alpontja a 2013: CXXXIII. törvény 31. §-a szerint módosított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdés j) pontja az 1997: CXX. törvény 31. §-ával megállapított, a 2001: XXIV. törvény 19. § (1) bekezdése, a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (28) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdésének k) pont nyitó szövegrésze a 2005: LXX. törvény 19. § (4) bekezdése, a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik franciabekezdése, a 2016: CXLV. törvény 5. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdés k) pont 1. alpontja a 2014: XCIX. törvény 181. § 10. pontja, a 2016: CXLV. törvény 6. § b) pontja, a 2018: XCIV. törvény 16. § n) pontja, a 2018: CXVII. törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdés k) pont 2. alpontja a 2018: XCIV. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdésének l) pontja a 2005: LXX. törvény 19. § (4) bekezdése, a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik franciabekezdése, a 2015: CXI. törvény 45. § e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdés m) pontja a 2018: XCIV. törvény 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdésének n) pontját az 1999: CXXII. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIII. törvény 7. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 2010: XC. törvényt.
Lásd a 2010: LXXV. törvényt.
Az 58. § (5) bekezdésének o) pontját az 1999: CXXII. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXXV. törvény 87. §-ával megállapított szöveg.
(Az 57/B. § (1) bekezdése alapján a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993: III. törvény a továbbiakban: Szt.) Az 58. § (5) bekezdésének p) pontját a 2002: LIII. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: CVII. törvény 52. § (2) bekezdésének bb) alpontja szerint módosított szöveg.
(Az 57/B. § (1) bekezdése alapján a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993: III. törvény a továbbiakban: Szt.) Az 58. § (5) bekezdésének q) pontját a 2002: LIII. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: CVII. törvény 52. § (2) bekezdésének bb) alpontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdésének r) pontját a 2002: LIII. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.
Az 58. § (5) bekezdésének s) pontját a 2004: CI. törvény 251. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 58. § (5) bekezdésének t) pontját a 2004: CI. törvény 251. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 58. § (5) bekezdésének u) pontját újonnan a 2012: CCXVI. törvény 10. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 12. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdés v) pontját újonnan a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (25) bekezdése iktatta be, újból hatályon kívül helyezte a 2014: XCIX. törvény 182. § (2) bekezdés 4. pontja.
Az 58. § (5) bekezdés újabb v) pontját a 2013: XCIII. törvény 6. §-a iktatta be.
Az 58. § (5) bekezdés w) pontját a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (25) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 24. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdés x) pontját a 2014: XVI. törvény 261. § (6) bekezdése iktatta be.
Az 58. § (5) bekezdés y) pontját a 2017: L. törvény 7. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 15. § r) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdés z) pontját a 2019: XXXIV. törvény 2. § (15) bekezdése iktatta be.
A 58. § (5) bekezdés zs) pontját a 2019: CXXVI. törvény 5. §-a iktatta be.
Az 58. § (6) bekezdését az 1992: LXXX. törvény 78. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a korábbi (6)–(7) bekezdés számozását (7)–(8) bekezdésre változtatta.
Az 58. § (6) bekezdés a) pontja a 2016: LXIV. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított, a 2018: CXV. törvény 12. § b) pontja, a 2019: CIX. törvény 77. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (6) bekezdés b) pontja a 2016: LXIV. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított, a 2018: CXV. törvény 12. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (6) bekezdés c) pontját az 1995: LII. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXIV. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított, a 2018: CXV. törvény 12. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (6) bekezdés d) pontját újonnan a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (26) bekezdése iktatta be.
Az 58. § (7) bekezdését a 2015: VI. törvény 2. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: XXXIX. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 58. § (8) bekezdését újonnan a 2001: LXXVIII. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2002: LIII. törvény 30. § (5) bekezdésével megállapított, felvezető szövege a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének második francia bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 58. § (8) bekezdés a) pontja a 2010: XXXIX. törvény 36. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 58. § (8) bekezdésének b) pontja a 2005: LXX. törvény 18. §-ával megállapított és a 2010: CLXXI. törvény 105. § i) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a 2/2011. (I. 14.) NGM rendeletet.
Az 58. § (8) bekezdés d) pontját a 2017: CLIX. törvény 25. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 58. § (8) bekezdés e) pontját a 2009: CXXXIV. törvény 22. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXVI. törvény 29. § (7) bekezdése iktatta be.
Az 58. § (8) bekezdésének f) pontját újonnan a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (27) bekezdése iktatta be.
Az 58. § (8) bekezdés g) pontját a 2005: LXXXIII. törvény 51. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdés g) pontja, újonnan a 2014: XCIX. törvény 178. § (5) bekezdése iktatta be.
Az 58. § (8a) bekezdését a 2011: CV. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 54. § o) pontja.
Az 58. § (9) bekezdése a 2002: LIII. törvény 30. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 58. § (9) bekezdés a) pontja a 2011: CXCI. törvény u) pontja, a 2014: XCIX. törvény 181. § 11. pontja, a 2015: CCXXIII. törvény 60. § f) pontja, a 2018: CXVII. törvény 1. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (10) bekezdését újonnan a 2009: LVI. törvény 19. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 58. § (11) bekezdését újonnan a 2017: CLIX. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 59. §-t a 2001: LXXVIII. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 24. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lépett hatályba.
Az 59. § (2) bekezdése a 2010: XXXIX. törvény 41. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 59. § (3) bekezdése a 2007: I. törvény 96. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 59. § (4) bekezdését a 2002: LIII. törvény 31. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: I. törvény 128. § (2) bekezdésének a) pontja, újonnan a 2009: CXXXIV. törvény 21. §-a iktatta be.
Az 59. § (4) bekezdés b) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 59/A. §-t a 2010: CLIII. törvény 7. § (18) bekezdése iktatta be.
Az 59/B. §-t újonnan a 2012: LXXVI. törvény 19. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 1. §-át.
Az 59/B. § (3) bekezdése a 2016: LXXIX. törvény 3. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 59/C. §-t a 2011: CVI. törvény 17. §-a iktatta be.
Az 59/C. § (1) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 52. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 59/C. § (3) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 52. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 59/D. §-t a 2011: CVI. törvény 17. §-a iktatta be.
Az 59/E. §-t a 2014: XCIX. törvény 180. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: L. törvény 9. § g) pontja.
Az 59/F. §-t a 2017: LIV. törvény 2. §-a iktatta be.
Az 59/G. §-t a 2018: XCIV. törvény 13. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2019. január 1.
A 60. §-t és alcímét a 2007: I. törvény 96. § (5) bekezdése iktatta be. A 60. § a 2010: XXXIX. törvény 36. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 60. § (1) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 60. § (1) bekezdés f) pontját a 2014: XCIX. törvény 179. §-a iktatta be.
A 60. § (1) bekezdés g) pontját a 2016: XXXIX. törvény 3. §-a iktatta be.
A 60. § (1) bekezdés h) pontját a 2016: XXXIX. törvény 3. §-a iktatta be.
A 60. § (1) bekezdés i) pontját a 2017: CXLIII. törvény 1. §-a iktatta be.
A 60. § (2) bekezdése a 2017: XLIV. törvény 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 60. § (2) bekezdés d) pontját a 2017: CLIX. törvény 23. §-a iktatta be.
A 60. § (2) bekezdés e) pontját a 2018: XCIV. törvény 14. §-a iktatta be.
A 60. § (2) bekezdés f) pontját a 2019: XXXIV. törvény 2. § (16) bekezdése iktatta be.
A 60. § (2) bekezdés g) pontját a 2019: XXXIV. törvény 2. § (16) bekezdése iktatta be.
A 60. § (3) bekezdését a 2016: CXLV. törvény 4. §-a iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás