• Tartalom

1991. évi IV. törvény

1991. évi IV. törvény

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról1

2014.01.01.

A munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.2

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A foglalkoztatás elősegítése a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a Kormány, a helyi önkormányzatok, továbbá a munkaadók és a munkavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei együttműködnek.

2. § (1)3 A foglalkoztatás elősegítése és az álláskeresők támogatása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levőket többletjogosultságok illessék meg.

(2)4 A menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.

(3)5 Azt a harmadik országból származó munkavállalót, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik és Magyarországon legalább hat hónapig munkaviszonyban állt, az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint az álláskeresők ellátása tekintetében az e törvény és végrehajtási szabályai által meghatározott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.

3. § (1)6 A törvényben meghatározott célok megvalósulását állami foglalkoztatási szerv segíti elő.

(2)7

(3)8

(4)9 Az állami foglalkoztatási szerv tevékenységét humánszolgáltatásként, a munkanélküliség lélektani és társadalmi összefüggéseinek figyelembevételével végzi.

(5)10 Az állami foglalkoztatási szerv a tevékenysége során együttműködik az EGT tagállamainak foglalkoztatási szolgálataival, valamint az Európai Koordinációs Hivatallal.

4. § (1)11 Minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak joga van az állami foglalkoztatási szerv e törvényben, valamint a felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott szolgáltatásának ingyenes igénybevételéhez.

(2) A munkaerőpiaci szerv12 a hozzáforduló munkavállalót, valamint munkaadót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, igényének érvényesítéséhez segítséget nyújt.

5. § (1)13 A foglalkoztatási feszültségek megszüntetésére, kezelésére és feloldására, valamint a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére a III. fejezetben, valamint más jogszabályokban meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatásokat, foglalkoztatást elősegítő támogatásokat, illetőleg egyéb eszközöket kell alkalmazni.

(2) A foglalkoztatási lehetőségek bővítését, a munkanélküliség megelőzését, valamint időtartamának csökkentését a foglalkoztatáspolitika körébe nem tartozó eszközök alkalmazásával (pl. adókedvezmények biztosításával, továbbá területfejlesztési és a munkahelyteremtést támogató, elkülönített pénzalapok felhasználásával, az oktatási rendszer és a foglalkoztatáspolitika összehangolásával) is elő kell segíteni.

6. § (1)14 Az állami foglalkoztatási szerven kívül munkaközvetítést (a továbbiakban: magán-munkaközvetítés) az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt feltételeknek. Aki magán-munkaközvetítői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben – ha a bejelentő egyéni vállalkozó – meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az illetékes állami foglalkoztatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(2)15 Külföldi munkavállalásra vonatkozó munkaközvetítő tevékenység csak a fogadó ország jogszabályainak megfelelő munkavállalásra irányulhat.

(3)16 Az, aki magán-munkaközvetítő tevékenységet folytat, a munkát kereső személytől – kivéve, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogszabály eltérően nem rendelkezik – díjat, költséget nem igényelhet.

(4)17 A magán-munkaközvetítő tevékenység folytatásának, valamint az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során

a) egyes munkavállalói csoportok vagy a magán-munkaközvetítő által nyújtott egyes szolgáltatások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet, továbbá

b)18 vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő.

(5)19 A magán munkaközvetítő tevékenység hatósági ellenőrzését ellátó szerv, valamint a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szervei az ellenőrzés céljainak meghatározásában és tapasztalatainak értékelésében együttműködnek.

7. §20 (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) Magyarország területén – a 2. § (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel –

a) az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy

b) a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély

alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.

(2) Az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak az (1) bekezdésben meghatározott engedély beszerzését követően köthető meg.

(3) A Kormány a 2. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően, rendeletben mentességi eseteket határozhat meg.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamint az (1) bekezdésben meghatározott engedély alól mentes személy magyarországi foglalkoztatása tekintetében bejelentési kötelezettséget írjon elő, továbbá

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott engedély tekintetében

ba) Magyarország nemzetközi kötelezettségeire, a harmadik országbeli állampolgár személyi, családi és egyéb körülményeire figyelemmel, valamint munkaerő-piaci szempontok alapján egyes tevékenységeket érintően, az engedélyezési kötelezettség alóli mentesség eseteit, valamint

bb) az engedély kiadásának részletes eljárási szabályait

rendeletben állapítsa meg.21

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatása tekintetében nemzetközi szerződésben vagy európai közösségi jogi aktusban foglaltak szerint a 2. § (2) bekezdésében meghatározott egyenlő bánásmód követelményétől eltérő szabályokat állapítson meg.22

(6) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), hogy – a szabályozással érintett foglalkozás szerint feladatkörrel rendelkező miniszterekkel egyetértésben – rendeletben határozza meg

a) a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint az egyes állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok – ideértve az (1) bekezdésben meghatározott engedély alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is – legmagasabb számát,23

b) azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár – ideértve az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is – nem foglalkoztatható, valamint

c) az EU Kék Kártya alapján, Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módját.

(7) A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján történő munkavállalás céljából előzetes megállapodást köt – legfeljebb négyéves határozott időtartamú – foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. Ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt – a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen.

(8) A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR),

b) a harmadik országbeli állampolgárnak az a) pont szerinti tevékenység ellátásához szükséges felsőfokú szakmai képesítése megnevezését,

c) a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét,24

d) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését, valamint

e) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony várható időtartamát.

(9) A felek a (8) bekezdés c) pontja szerinti díjazás mértékétől kizárólag a harmadik országbeli állampolgár javára térhetnek el.

8. § (1)25 Az Országgyűlés szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetőleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, az álláskeresőket megillető juttatásokat, a munkaerőpiaci szervezetrendszert26, valamint ezek finanszírozásának módját.

(2)27 A Kormány döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. Ennek megfelelően feladatainak ellátása során

a) gondoskodik döntéseinek összehangolásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a foglalkoztatáshoz fűződő alapvető hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet,

b) az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan évente foglalkoztatási akciótervet készít,

c) a feladatának eredményes ellátása érdekében a munkaerő-piaci folyamatok naprakész megfigyelésére és ennek nyomán a munkaerő-piaci politikák hatékony alakítására és alkalmazására alkalmas foglalkoztatási mutatószámot alakít ki,

d) meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.

(3)28

(4)29 A helyi önkormányzat a külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során

a)30 külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatást szervez,

b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását,

c)31 döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit,

d)32

e)33 az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt.

(5)34

(6)35 A munkaadó:

a) érdekképviseleti szervei útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben,

b)36 segíti az állami foglalkoztatási szerv munkáját, ennek keretében munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan, de legkésőbb a betöltés esedékességekor — a miniszter által meghatározott módon — tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet,

c)37 szociális hozzájárulási adó fizetésével hozzájárul az álláskeresők ellátásához.

(7)38 A munkavállaló:

a) képviselői útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben,

b) együttműködik a munkaerőpiaci szolgáltató szervvel, valamint a munkaadóval, mérlegeli a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetőségeket, együttműködik új munkahely felkutatásában,

c)39 álláskeresők támogatásának biztosítására járulékot fizet.

(8)40

II. Fejezet

FOGLALKOZTATÁSI ÉRDEKEGYEZTETÉS SZERVEZETE

Országos Érdekegyeztető Tanács41

9. §42

10. §43

10/A. §44

11. §45

12. §46

13. §47

III. Fejezet

MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK48

Munkaerőpiaci szolgáltatások49

13/A. §50 (1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahelykeresést, a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartást munkaerőpiaci szolgáltatásokkal is elősegíti.

(2) A munkaerő-piaci szolgáltatást az álláskereső és a szolgáltatást kérő részére az állami foglalkoztatási szerv közvetlenül, illetve a nyilvántartásba vett munkaerőpiaci-szolgáltatást nyújtó szervezeteken keresztül nyújtja.

(3) Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott célokat az álláskeresővel és a munkaerő-piaci szolgáltatást kérővel készített egyéni cselekvési tervvel is elősegíti.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg51

a) a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetek és az általuk nyújtott szolgáltatások nyilvántartásának, valamint a nyilvántartott szervezetek ellenőrzésének szabályait,

b) a munkaerőpiaci szolgáltatásokat, – ideértve az egyes munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat is –,

c) a munkaerő-piaci szolgáltatások tartalmát, csoportosítását és a szolgáltatások szakmai követelményeit,

d) az egyéni cselekvési tervre vonatkozó részletes szabályokat,

e) a szolgáltatások igénybevételének, valamint e bekezdés a) pontjában meghatározott szervezetek részére történő támogatás nyújtásának feltételeit, valamint

f) a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának feltételeit és szabályait.

Képzések elősegítése52

14. §53 (1)54 Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek,

a)55 aki álláskereső,

b)56 aki 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot,

c)57 aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,

d)58 aki rehabilitációs ellátásban részesül,

e)59 akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy

f)60 aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá

g)61 aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.

(2)62 Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát, és

a)63 a gyermekgondozási segélyben részesülő személy képzése a gyermek egyéves, gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves korának betöltését követően kezdődik meg, valamint

b) a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat.

(3)64

(4)65 Képzési támogatásként

a) az (1) bekezdés a)–b) pontjában, valamint e)–g) pontjában meghatározott személy részére a b) pontban foglaltak kivételével

aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint

ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése;

b)66 az (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott személy, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történő részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése

adható.

(5)67 A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.

(6)68 A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér összegét.

(7)69

(8)70

(9)71 Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben résztvevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget. Ebben az esetben a keresetpótló juttatást – erről szóló külön határozat nélkül – a mulasztás napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.

(10)72

(11)73 A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetők.

14/A. §74 (1) Az állami foglalkoztatási szerv a – külön jogszabály szerint érvényes munkaerőigénnyel rendelkező – munkaadóval, a munkaadó erre irányuló kérelme esetén megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy

a) az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény kielégítése érdekében képzési támogatást nyújt álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzésben, vagy munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzésben (betanító képzésben), valamint a közúti közlekedés C, D és E járműkategóriájára érvényes vezetői engedély és gépjárművezetői képesítési igazolvány megszerzését biztosító képzésben történő részvételhez,

b) a munkaadó vállalja, hogy az a) pontban meghatározott álláskeresővel vagy a képzés megkezdését megelőzően, vagy a képzés alatt, vagy a képzés által nyújtott szakképesítés megszerzését követően munkaviszonyt létesít.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott álláskeresőket a munkaadó választja ki a munkaerőigényében foglaltaknak megfelelő, álláskeresőként nyilvántartott személyek közül.

(3) A megállapodás az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza

a) a képzésben részt vevő álláskeresők kiválasztásának módját,

b) a munkaerőigényben meghatározott, betöltésre váró munkakör megjelölését,

c) azoknak a képzéseknek a megjelölését, amelyekhez az állami foglalkoztatási szerv támogatást nyújt,

d) a munkaadó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a képzésben részt vevő álláskeresővel mely időponttól kezdődően fog munkaviszonyt létesíteni,

e) a munkaadó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a képzés költségeihez, illetőleg a képzés lebonyolításához szükséges szakmai és tárgyi feltételek biztosításához.

15. §75

Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások

16. §76 (1) A munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, ha a munkaadó

a) a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és

b)77 a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból felmondással nem szüntette meg, és

c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható.

(3)78 Ha a munkaadó a szövetkezetekről szóló törvény szerinti szociális szövetkezet, a támogatás mértéke a munkabér és járuléka legfeljebb 70 százalékáig terjedhet feltéve, hogy a munkaadó vállalja a hátrányos helyzetű személy továbbfoglalkoztatását legalább a támogatás folyósítási időtartama 50 százalékának megfelelő időtartamra.

(4)79 A (3) bekezdésben meghatározott támogatás esetén a támogatás és a továbbfoglalkoztatás együttes időtartama legfeljebb egy év, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet.

16/A. §80

16/B. §81

Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás82

17. §83 Támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, valamint rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.

Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása

18. §84 Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében.

18/A. §85 (1)86

(2)87

19. §88 (1)89

(2)90

19/A. §91

Munkaerőpiaci programok támogatása

19/B. §92 (1)93 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerőpiaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.

(2)94 Az (1) bekezdésben meghatározott programok keretében a munkaerőpiaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások egyidejűleg és egymásra épülve is nyújthatók. A programokon aktívan részt vevő álláskereső számára a különböző jogcímeken megállapítható támogatás, támogatások helyett egységes támogatás állapítható meg. Ha a program által elérni kívánt cél megvalósítása érdekében indokolt, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó szabályoktól – a 20. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon – a támogatást nyújtó szerv eltekinthet.

(3)95 Munkaerő-piaci program keretében a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható.

(4)96 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a (2) bekezdésben foglalt egységes támogatás megállapításának feltételeit.

Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása

19/C. §97 Támogatás nyújtható a részmunkaidős, valamint olyan foglalkoztatáshoz, amelynek során a munkavégzés a foglalkoztató székhelyéhez, telephelyéhez nem tartozó helyen, számítástechnikai eszköz felhasználásával történik.

A foglalkoztatást elősegítő támogatások közös szabályai

20. § (1)98 A 13/A. § (2) bekezdésében, a 14–16. §-ban, a 17–19/C. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatások a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújthatók.

(2)99

(3)100 A 14. §-ban, a 16–18. §-okban, a 19/B–19/C. §-okban meghatározott támogatások, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szolgáltatások és támogatások európai uniós forrásból megvalósuló program keretében, az állami foglalkoztatási szerv közreműködésével megvalósításra kerülő munkaerő-piaci programokban is nyújthatók.

(4)101 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg a 14–18. §-ban, valamint a 19/B–19/C. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének, megszüntetésének és visszakövetelésének részletes szabályait. A miniszter a 25 év alatti fiatalok, az 50. életévüket betöltött, valamint a roma származású személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása, foglalkoztatásának elősegítése érdekében e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.

(5)102 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a keresetpótló juttatás összegének differenciált megállapítására vonatkozó szabályokat, valamint

b) a 14/A. §-ban meghatározott megállapodás esetén a kötelezően nyújtandó képzési támogatás szabályait.

(6)103 Ha a foglalkoztatást elősegítő támogatás mértékének meghatározása – jogszabály alapján – a foglalkoztatott munkabérének alapulvételével történik, a támogatást – annak teljes időtartama alatt – a megállapításkor figyelembe vett munkabér alapulvételével kell folyósítani. Ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér, akkor az azt követő időszakra az állami foglalkoztatási szerv – a munkaadó kérelmére – a támogatás összegét a kötelező legkisebb munkabér emelkedésének arányában megnövelheti, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet.

21. §104 (1) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott, foglalkoztatást elősegítő támogatások nyújtása esetén a támogatásban részesülővel hatósági szerződést kell kötni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági szerződés tartalmazza:

a)105 a szerződést kötő közigazgatási hatóság nevét, székhelyét, az ügy számát,

b)106 a támogatásban részesülő természetes személy esetében a nevét, lakó-, tartózkodási- vagy szálláshelyét, anyja nevét, nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát, az érvényes úti okmány számát is,

c)107 a támogatásban részesülő szervezet esetében a megnevezését (székhelyét, telephelyét), adószámát a képviseletre jogosult személy megnevezését, valamint a szervezet pénzforgalmi számlaszámát és a számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezését,

d)108 a közigazgatási hatóság által nyújtott támogatás formáját, mértékét, folyósításának időtartamát, módját, a folyósítás egyéb feltételeit,

e) az EK-szerződés 87–88. §-a szerint állami támogatásnak minősülő támogatás nyújtása esetén

ea) a támogatás kategóriájának megnevezését, a támogatás tartalmát,

eb) a támogatásban részesülő tájékoztatását arról, hogy a csekély összegű, de minimális támogatásként nyújtott támogatásokkal kapcsolatos iratokat 10 évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni,

f) a támogatás nyújtásának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések megjelölését,

g)109 a szerződésszegésnek minősülő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit,

h) a jogszabály által meghatározott, valamint a felek által szükségesnek tartott jognyilatkozatokat,

i) a szerződéssel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben közigazgatási perben eljáró bíróság megnevezését.

(3) Ha a támogatásban részesülő a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, és a támogatásban részesülő köteles a támogatást a (4) bekezdésben foglaltak szerint visszafizetni.

(4)110 Ha a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatást a (3) bekezdésben foglaltak alapján vissza kell követelni, a támogatást a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek111 a késedelmi pótlék mértékére vonatkozó rendelkezése szerint kiszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától a befizetés napjáig a támogatás összegének alapulvételével kiszámított késedelmi pótlékot is köteles fizetni.

(5)112 A támogatások tekintetében a másodfokon eljáró állami foglalkoztatási szerv vezetője – erre irányuló kérelem esetén – különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a késedelmi pótlék felszámításától, illetve dönthet a már felszámított késedelmi pótlék részben vagy egészben történő elengedéséről, továbbá – a munkaadónak nem minősülő természetes személy részére nyújtott támogatás esetén – a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából, természetes személy esetében figyelembe vehető különösen kedvezőtlen szociális helyzete, valamint az, hogy a támogatás visszafizetése a kötelezett és a háztartásában élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(7)113 Aki foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül, köteles a támogatást megállapító hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be.

IV. Fejezet

A LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSEK HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYEINEK ENYHÍTÉSÉT CÉLZÓ TÁMOGATÁSOK SZABÁLYAI114

22. §115 A munkaadó részére támogatás nyújtható az általa végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a munkavállaló számára hátrányos következményeit enyhítő intézkedések megtételéhez.

23. §116

V. Fejezet

ÁLLÁSKERESŐK ELLÁTÁSA117

24. §118 Az álláskereső részére – az e törvényben meghatározott feltételek szerint – álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár.

Álláskeresési járadék

25. §119 (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki120

a) álláskereső,

b)121 az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap – a 27. § (1) bekezdésében meghatározott – jogosultsági idővel rendelkezik,

c)122

d)123 munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha

a)124

b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,

c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg – amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,

d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,

e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

(3) A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)–c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta – a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.

(4)125 Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultsági idő időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére

a)126 háromévesnél – ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, tizennégy évesnél – fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. § és 130. §], valamint

b)127 közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 131. § (1) és (2) bekezdése], továbbá

c)128

d)129 önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés

miatt kerül sor.

(5)130 Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség felajánlható.

(6)131 Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként.

Álláskeresési járadék mértéke132

26. §133 (1)134 Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy – ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor – az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(5)135 Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.

(6)136

(7)137 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet vagy átlagkeresetet az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni.

(8)138 A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.

Álláskeresési járadék folyósításának időtartama

27. §139 (1)140 Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) – a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott hároméves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:

a) a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,

b) a keresőképtelenséggel járó betegség,

c) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,

d) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,

e)141 a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,

f) az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés, és az elzárás büntetés,

g) az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,

h)142 a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának

időtartamával.

(2)143 Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

(3)144 Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap.

(4)145 Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja. Ha az álláskereső a személyes adatait – az állami foglalkoztatási szerv részére – a személyes jelentkezését megelőzően – elektronikus levél útján küldte meg, az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.

(5)146

(6)147 A folyósítási idő számítása szempontjából a jogosultsági idő csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező jogosultsági időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy által, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában igénybevett munkanélküli ellátás tekintetében is.

(7)148

(8)149 Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.

(9)150 A (8) bekezdésben meghatározott egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.

(9a)151 Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő munkaviszonyt, a (9) bekezdésben meghatározott mértékű juttatást a részére – kérelmére – egy összegben a kereső tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését követő legközelebbi számfejtés alkalmával kell kifizetni.

(10)152 A (9) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt.

(11)153 Ha az álláskereső részére az állami foglalkoztatási szerv (illetőleg annak kirendeltsége) a (8) bekezdésben meghatározott összeget kifizette, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.

(12)154 Ha az állami foglalkoztatási szerv a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső részére ideiglenes ellátást állapít meg, az ellátás addig folyósítható, amíg az – álláskeresési járadék vagy álláskeresési segély megállapításához szükséges – az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett jogosultsági időre, valamint szakmai jövedelemre, bérre vagy átlagkeresetre, valamint az igénybe vett munkanélküli ellátásra vonatkozó bizonyíték rendelkezésre nem áll. Az ideiglenes ellátás folyósításának időtartama nem haladhatja meg a 60 napot.

Az álláskeresési járadék folyósításának megszűnése, megszüntetése és szünetelése155

28. §156 (1) Megszűnik az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső

a) kéri, a kérelemben megjelölt időponttól,

b) megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjától,

c) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától,

d) meghalt, a halál bekövetkezését követő naptól,

e) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő naptól,

f) olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül, a támogatás folyósításának kezdő napjától,

g) kereső tevékenységet folytat – kivéve a (2) bekezdésben, a 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat, valamint az 58. § (5) bekezdés n) pontjában foglalt alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében folytatott kereső tevékenységet – a kereső tevékenység kezdő napjától.

(2) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha

a) az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától,

b) az álláskereső kereső tevékenységet folytat, és a 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a kereső tevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a kereső tevékenység megállapításának napjától.

(3) Ha az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt történik, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

29. §157 (1)158 Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső

a) terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,

b) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, a büntetés megkezdésének napjától,

c) a 25. § (5) bekezdésében meghatározott közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától,

d) rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat – az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett – a kereső tevékenységet megalapozó jogviszony kezdő napjától,

e) a 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás kezdőnapjától,

f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára.

(2)159 Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak a 25. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, az álláskeresési járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel tovább kell folyósítani.

(3)160

Nyugdíj előtti álláskeresési segély

30. §161 (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha

a)162 rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének d) pontjában, meghatározott feltételekkel, és

b)163 a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – kereső tevékenység miatt – megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,

c)164 az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a b) pontban meghatározott megszüntetését követően három éven belül betöltötte a b) pontban meghatározott életkort, és

d)165 rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és,

e)166 korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

(2)167 Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a 26. § (1) bekezdésében meghatározott járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.

(3)168 Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.

(4)169 Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtásának napja. Ha az álláskereső a személyes adatait – az állami foglalkoztatási szerv részére – a személyes jelentkezését megelőzően – elektronikus levél útján küldte meg, az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.

(5)170 Megszűnik az álláskeresési segély folyósítása a 28. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott esetben. Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.

(6)171 Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(7)172 Szünetel az álláskeresési segély folyósítása

a) a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,

b) a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,

c) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,

d) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.

(8) A (7) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.

Költségtérítés

31. §173

32. §174 Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. Jogszabály az álláskereső részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.

33. §175

34. §176

35. §177

Az ellátásokra vonatkozó közös rendelkezések178

36. § (1)179 Az e törvény alapján ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények és körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. E kötelezettségének elektronikus levél útján is eleget tehet.

(2)180 Az állami foglalkoztatási szerv az ügyfél kérelmére a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül igazolást ad ki

a) az álláskeresési járadék folyósításának a 28. § (1) bekezdésében meghatározott megszűnéséről, valamint a 29. § (1) bekezdésében meghatározott szüneteléséről,

b) az álláskeresési segélynek a 30. § (5) bekezdésében meghatározott megszűnéséről, valamint a 30. § (7) bekezdésében meghatározott szüneteléséről.

(3)181 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső legalább huszonegy nappal a távozást megelőzően köteles bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek, ha munkakeresés céljából az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába kíván távozni.

36/A. §182 A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén, az utolsó munkában töltött napon köteles a munkanélküli igazolólapot a munkavállalónak átadni. Az igazoló lap kiállítására, valamint annak tartalmára vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.183

36/B. §184 Az állami adóhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó részére a munkaerő-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is.

(2)185 A 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel teljesülését az állami foglalkoztatási szerv megkeresésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolja. Az igazolás kiadásához a nyugdíjbiztosítási igazgatóság egyeztetési eljárást nem folytat le.

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

37. § (1)186 Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított hat hónapon belül írásban kötelezték.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást akkor lehet visszakövetelni, ha a jogalap nélküli kifizetést az ellátásra jogosult vétkes magatartása idézte elő.

(3)187 Ha az álláskeresési ellátásban részesülő személy mezőgazdasági őstermelőként folytat kereső tevékenységet, köteles az adóévben felvett álláskeresési ellátást visszafizetni.

(4)188 Az, aki az álláskereső halálát követően a álláskeresési ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.

(5)189 Az ellátás tekintetében a másodfokon eljáró állami foglalkoztatási szerv vezetője – erre irányuló kérelem esetén – különös méltánylást érdemlő esetben dönthet a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt álláskeresési ellátás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.

(6)190 Ha a bíróság jogerősen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az érintett részére kifizetett álláskeresési ellátás és annak járulékai összegét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szolidaritási alaprészébe befizetni. A bíróság a jogerős határozatot az állami foglalkoztatási szervnek megküldi, amely ennek alapján határoz.

(7)191 Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából a 21. § (6) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.

(8)192 Az álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint az álláskeresési segély visszakövetelése esetén késedelmi pótlék nem számítható fel.

38. § (1) A munkaadó és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül kifizetett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli kifizetése, mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásnak következménye és az ellátást a 37. § alapján visszakövetelni nem lehet.

(2) Ha az ellátás jogalap nélküli kifizetéséért a munkaadót vagy egyéb szervet és az ellátásra jogosultat is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást a közrehatásuk arányában kötelesek visszafizetni, illetve megtéríteni. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.

VI. Fejezet

A MUNKANÉLKÜLI ELLÁTÁSOK193

ÉS A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK FEDEZETE

Nemzeti Foglalkoztatási Alap194

39. §195 (1)196 A Munkaerőpiaci Alap, mint elkülönített állami pénzalap elnevezése Nemzeti Foglalkoztatási Alapra módosul.

(2)197 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével

a)198 az álláskeresők ellátásának biztosítása,

b)199 a foglalkoztatás elősegítése, a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés, a munkaerő alkalmazkodásának és az álláskeresők munkához jutásának támogatása,

c) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése,

d)200 a képzési rendszer fejlesztésének támogatása,

e)201

f)202 hozzájárulás a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás kifizetésének részbeni finanszírozásához,

g) az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása, valamint

h)203

i)204 az Európai Foglalkoztatási Szolgálat működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához történő hozzájárulás.

(3)205 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül – a pénzeszközök felhasználásának célja szerint – a következő alaprészeket kell elkülöníteni:

a)206 szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadék, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresési segély, a munkanélküli járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély,, a költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

b)207

c)208 foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására, az állami foglalkoztatási szerv által az alap- és középfokú oktatási intézményben pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, valamint keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

d) bérgarancia alaprészt, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényben meghatározott támogatás finanszírozására;

e)209 a képzési alaprészt, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok, támogatási programok finanszírozására;

f)–g)210

h)211

(4)212 Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók a Nemzeti Foglalkoztatási Alap beszámolóját megalapozó informatikai szolgáltatás és könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével és ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, elszámolható továbbá az alaprészből finanszírozott ellátásokkal, támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költsége.

(5)213 A (6) bekezdés kivételével a Nemzeti Foglalkoztatási Alap külön előirányzataiból finanszírozott támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadásokra, szakértői díjakra az alaprészekből finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos ilyen jellegű kiadásokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6)214 A (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatóak a támogatások nyújtásával, ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával, kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, továbbá a támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költségei.

(7)215

(8)216 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap mint központi programok kedvezményezettje finanszírozza az előbbiekben említett intézkedések végrehajtása érdekében teljesített kifizetéseket.

(9)217 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételét képező járulék, szociális hozzájárulási adó költségvetési törvényben meghatározott hányada, illetőleg hozzájárulás beszedése érdekében igénybe vett szolgáltatás díja a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak azt az alaprészét terheli, amelynek kiadásai finanszírozása érdekében a járulék és szociális hozzájárulási adó fizetése történik.

(10)218 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap alaprészeinek központi pénzügyi kerete által finanszírozott program esetében a programhoz közvetlenül kapcsolódó igazolt költségek az érintett keret terhére elszámolhatók, illetve abból megtéríthetők.

(11)219 Az elkülönített alaprészek bevételeit és kiadásait az éves költségvetési törvény címenként, illetve alcímenként tartalmazza.

(12)220 A Nemzeti Foglakoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:

a) a külön jogszabályban meghatározott járulékkedvezmény megtérítésére szolgáló pénzeszközöket,

b) az európai uniós operatív programok előfinanszírozásának céljára szolgáló pénzeszközöket,

c)221 a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásra szolgáló pénzeszközöket,

d)222 a külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatás támogatására fordítható pénzeszközöket,

e)223 az adórendszer átalakítása miatt kiegészítő munkáltatói támogatásra fordítható pályázati pénzeszközöket,

f) a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadandó pénzeszközöket,

g) a tranzakciós díjak finanszírozására szolgáló pénzeszközöket,

h)224 a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből 2013. első félévében adódó többletterhekhez igénybe vehető támogatásra fordítható pénzeszközöket.

i)225

j)226 uniós forrás terhére – előleg bevonásával – megvalósuló operatív programok finanszírozására szolgáló pénzeszközöket,

k)227 az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap elő- és társfinanszírozására szolgáló pénzeszközöket.

(13)228

39/A. § (1)229 A Nemzeti Foglalkoztatási Alappal – a képzési alaprész kivételével – a miniszter rendelkezik. A miniszter rendelkezési jogát a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat tekintetében a (2) bekezdés szerint a közfoglalkoztatásért felelős miniszterrel megosztva gyakorolja. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze feletti rendelkezési jogra, valamint a képzési alaprész felhasználására vonatkozó szabályokat a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény határozza meg.

(2)230 A 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat fő felhasználási céljait – kormányrendeletben foglaltak alapulvételével – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és a közfoglalkoztatásért felelős miniszter együttesen határozza meg. Országos közfoglalkoztatási program indítására és az azzal kapcsolatos egyedi kötelezettségvállalásra a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jogosult.

(3)–(4)231

(5)232

(6)233

(7)234

(8)235 A miniszter a Nemzeti Foglalkoztatási Alap év végi egyenlegének megóvása érdekében dönthet

a)236 a keletkezett többletbevételek felhasználásának mértékéről,

b) a kiadások évközi ütemezésének módosításáról,

c)237 a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 39. § (3) bekezdésének c) és e) pontjában meghatározott alaprészek tekintetében a kiadások csökkentéséről.

(9)238 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek felhasználásáról e törvény, valamint külön jogszabály239 szerint a miniszter, valamint az állami foglalkoztatási szervek gondoskodnak.

(10)240 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételi és kiadási előirányzatát és annak alaprészek közötti megosztását az Országgyűlés címenként és alcímenként a költségvetési törvényben hagyja jóvá. Az alaprészen belüli további jogcímeket a miniszter állapítja meg.

(11)241 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapot – ha az egyes alaprészek tekintetében törvény eltérően nem rendelkezik – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) kezeli.

(12)242 A minisztérium az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége keretében ellátja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat, továbbá

a) gondoskodik a Nemzeti Foglalkoztatási Alapra mint elkülönített állami pénzalapra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról,

b) ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott költségvetési támogatás esetén támogatási szerződést köt.

(13)243 Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait rendeletben határozza meg.244

39/B. §245 (1)246 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyes alaprészeinek pénzeszközei a miniszter döntése szerint egymás közt átcsoportosíthatók, feltéve, ha erre az eredeti előirányzatokon felül képződő többletbevételek fedezetet biztosítanak, vagy az egyes alaprészek tényleges kiadásainak az előirányzatoktól való elmaradása várhatóan fedezetet nyújt.

(2)–(3)247

(4)248

(5)249 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprésze terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40 százalékát.

(6)250 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékben, legfeljebb a tárgyévi költségvetési támogatás összegének 40%-os mértékéig vállalható.

(7)251 A (6) bekezdésben meghatározott 40%-os mérték alól a közfoglalkoztatásért felelős miniszter kezdeményezésére – figyelemmel a közfoglalkoztatási programok kezdési időpontjára és tartamára – a Kormány egyedi felmentést adhat.

39/C. §252 (1)253 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevétele:

a)254 az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékból a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a Tbj. szerint megillető rész;

b)255 a szociális hozzájárulási adónak a költségvetési törvényben meghatározott százaléka.

c)256

d)257

e)258 a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott szakképzési hozzájárulás;

f)259 a központi költségvetési támogatás;

g)260 az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás végrehajtása érdekében befolyó bevételek;

h)261

i)262 egyéb bevételek: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a működésével összefüggő bevétel;

j)263 uniós forrás terhére megvalósuló operatív program finanszírozására szolgáló előleg;

k)264 az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól az 1927/2006 EK rendelet alapján társfinanszírozás címen befolyó bevétel.

(2)265 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba teljesített visszafizetések azt az alaprészt növelik, amelyből a támogatást, illetőleg az ellátást folyósították.

(3)266 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba önkéntes befizetések is teljesíthetők, amelyek közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.

(4)267 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára fennálló követelések a követelést nyilvántartó szervek döntése alapján behajthatatlannak minősíthetők. E szervek a behajthatatlan követeléseket törlik a nyilvántartásaikból.268

(5)269 A (4) bekezdés alkalmazásában az a követelés behajthatatlan

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, illetve amelyre a végrehajtás során behajtott forrás nem nyújt fedezetet,

b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

c) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,

d) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,

e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült,

g)270 amelyet az állami foglalkoztatási szerv a közösségi jog alapján migráns ellátásként kifizetett és az ellátás megtérítése érdekében tett intézkedés az érintett tagállam illetékes intézménye felé nem vezetett eredményre.

(6)271 A (4)–(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a 39. § (3) bekezdésében meghatározott alaprészekkel szemben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap létrejöttét megelőzően keletkezett követelésekre is.

(7)272

39/D. §273 (1)274 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap rendelkezésére álló pénzeszközök tárgyév végi záró állománya nem lehet kevesebb a tárgyévi költségvetési támogatással fedezett kiadások nélkül számított kiadási főösszeg eredeti előirányzatának 25/365 részénél (a továbbiakban: likviditási tartalék).

(2)275 Amennyiben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap záróállománya nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott minimális szintet, úgy ennek eléréséhez fel kell tölteni a likviditási tartalékot.

(3) A feltöltés ütemezése a költségvetési törvény előírásai szerint történik. A feltöltés további lehetséges forrásai:

a) tervezett mértéket meghaladó bevételek;

b) kiadási előirányzatok tárgyévben fel nem használt része.

(4)276 Amennyiben a tárgyévet megelőző év végén a Nemzeti Foglalkoztatási Alap megállapított záró állománya a likviditási tartalék szintjét meghaladta, úgy az e szint fölötti rész tárgyévi felhasználásáról a miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével dönt az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.

(5)277 A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében uniós forrás terhére megvalósuló program finanszírozása érdekében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap záró állományában jelentkező, tárgyévben fel nem használt pénzeszköz – a miniszternek az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben meghozott döntése alapján – a tárgyévet követően felhasználható.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyes alaprészei felhasználására vonatkozó sajátos szabályok278

40. §279 (1) A foglalkoztatási alaprész központi keretre és az állami foglalkoztatási szervek által felhasználható (decentralizált) keretre osztható fel.

(2)280 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható

a) központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok és kutatások támogatására;

b) a 18. §-ban meghatározott munkahely-teremtési támogatásra;

c)281 a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által alapított, közfeladatot ellátó közhasznú szervezet részére – foglalkoztatási és képzési célú támogatás nyújtása érdekében – támogatás nyújtására;

d) foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatására;

e)282 az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló programok hazai finanszírozására;

f) 1996. január 1-je előtt a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetésekre;

g)283 a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzés keretében történő személyes közreműködése után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékra.

(3)284 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata központi és decentralizált keretre osztható fel. A közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére megvalósuló programokkal összefüggésben legfeljebb a költségvetési támogatás 0,5%-ának megfelelő mértékben számolható el működtetéssel kapcsolatos kiadás.

(4)285 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozható további, törvényben nem szabályozott támogatásokat rendeletben állapítson meg.286

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által, európai uniós források felhasználásával nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatásokat.

41. §287 (1)288 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének forrása a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben előírt szakképzési hozzájárulás, valamint az alaprész javára teljesített visszafizetések, önkéntes befizetések, támogatások, továbbá működésével összefüggő bevételek.

(2)289 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap bevonásával megvalósuló programok tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap a támogatásokat elő- és társfinanszírozza. Az előfinanszírozott összeget terheli az Európai Globalizációs Alap által meg nem térített kiadás.

(3)290 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap mint központi programok kedvezményezettje a támogatásokat előfinanszírozza, amelyet az Európai Unió az intézkedések végrehajtásáról szóló elszámolás elfogadását követően megtérít. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot terheli.

(4)291

VI/A. Fejezet292

41/A. §293

42. §294

42/A. §295

42/B. §296

43. §297

43/A. §298

43/B. §299

43/C. §300

43/D. §301

44. §302

45. §303

46. §304

46/A. §305

46/B. §306

VII. Fejezet

47. §307 (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben jelölje ki az állami foglalkoztatási szervet. Az állami foglalkoztatási szervek feladataira, egymás közötti kapcsolatára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.308

(2)309 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az állami foglalkoztatási szervek illetékességi területét, valamint a közigazgatásfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével a járási hivatal munkaügyi szakigazgatási szervének székhelyét.310

(3)311 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis vezetésére, az abban nyilvántartásba veendő adatok szolgáltatására és a nyilvántartásból történő adatigénylés rendjére vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.312

(4)313 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által álláskeresőként nyilvántartott személyek létszáma megállapítására, valamint közzétételének módjára vonatkozó részletes szabályokat.

48. §314 Annak a személynek az esetében, akinek a települési önkormányzat közfoglalkoztatást ajánlott fel, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díját az állami foglalkoztatási szerv téríti meg – a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból – a vizsgálatot végző szerv részére.

49. §315

50. §316

50/A. §317

51. §318

51/A. §319 (1)320 Az állami foglalkoztatási szerv és a települési önkormányzat megállapodhat az álláskeresési ellátásban részesülő álláskeresők ellenőrzéséről. A megállapodás alapján a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) hatósági ellenőrzést végez arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező, álláskeresési ellátásban részesülő álláskereső folytat-e e törvénybe ütköző kereső tevékenységet.

(2)321 Megállapodás esetén az (1) bekezdésben meghatározott ellátásban részesülő, az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező álláskeresőkről az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatja a jegyzőt.

(3)322 A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott ellátás folyósítása alatt történő kereső tevékenység folytatásáról és annak bizonyítékairól írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet.

(4)323 Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés eredményeként az álláskeresési ellátás folyósítását az állami foglalkoztatási szerv megszünteti, a települési önkormányzat ezen ellátások — a 28. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamra járó — összegének megfelelő támogatásban részesül. A támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi pénzügyi keretéből kell folyósítani, és az a 16/A. §-ban, valamint 17. §-ban meghatározott célokra használható fel.

(5)324 Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásban az önkormányzat vállalja, hogy az e címen kapott támogatást elkülönítetten kezeli, és félévenként tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet annak felhasználásáról.

(6)325 Ha az önkormányzat a támogatást a (4) bekezdésben meghatározott céltól eltérően használja fel, az állami foglalkoztatási szerv a megállapodást felbontja, és az önkormányzat köteles a támogatás visszafizetésére.

(7)326 A támogatást a települési önkormányzat részére az ellátást megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül kell folyósítani. A folyósítás lebonyolítása a miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megállapodása szerint történik.

(8)327

(9)328 Az álláskeresőt az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során a jegyzővel szemben is terheli a jelentkezési és rendszeres kapcsolattartási kötelezettség.

52. §329 Felhatalmazást kap a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza az állami felnőttképzési intézmény feladatait, az állami felnőttképzési intézmény irányítását ellátó szervet, az állami felnőttképzési intézmény vezetőjének jogállását, kinevezésének rendjét, az állami felnőttképzési intézmény irányításának rendjét és szabályait. Az állami felnőttképzési intézmény és az állami foglalkoztatási szerv – a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból támogatott – munkaerőpiaci képzések lebonyolításával kapcsolatos együttműködését, az állami felnőttképzési intézmény feladatai ellátásának finanszírozását, a képzési keret felhasználásának szabályait a miniszter a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg.330

53. §331 (1)–(2)332

(3)333

Munkaerőfejlesztő és -képző központ

53/A. §334

VIII. Fejezet

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK335

54. § (1)336

(2)337 A 40. § (2) bekezdésének a) pontja, továbbá a pályázat alapján nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások esetében a pályázati felhívásban az elbírálásra nyitva álló határidő legfeljebb három hónapban állapítható meg. Ha e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott támogatásban természetes személy részesül, a hatósági szerződést csak személyesen kötheti meg.

(3)338 Ha az állami foglalkoztatási szerv nem e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály, hanem más jogszabály alapján nyújt a foglalkoztatás elősegítése érdekében támogatást, a támogatással kapcsolatos ügyben az eljárására e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, kivéve, ha a támogatásról szóló jogszabály ettől eltérően rendelkezik.

(4)339 A közösségi jogszabályok szerinti migráns munkavállaló álláskeresési ellátásával, vállalkozói járadékával kapcsolatos ügyben az érdemi határozatot két hónapon belül kell meghozni.

(5)340 Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály által szabályozott

a)341 kérelemre indult közigazgatási eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításáról nem kell értesíteni,

b)342 hivatalból folytatott közigazgatási eljárásban az ügyfélnek az eljáró hatóság felhívására közölnie kell az érdemi döntéshez szükséges adatokat, valamint a természetes személyazonosító adatait.

(6)343 Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági ügyben a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell kibocsátani, a végrehajtás foganatosításáról az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított tizenöt napon belül kell dönteni.

(7)344 Az e törvényben meghatározott nyilvántartásokat magyar nyelven kell vezetni. Az e törvényben meghatározott szerv a hatósági bizonyítványt magyar nyelven állítja ki.

(8)345 A külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére és az ennek alapján indult eljárásra a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.

(9)346 Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében – a (10)–(10c) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az ügyfél

a)347

b) az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban, de legalább három havonta jelentkezik, és

c)348 az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1–4. alpontjaiban bekövetkezett változást – annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – bejelenti az állami foglalkoztatási szervnek, és

d) maga is aktívan keres munkahelyet, és

e)349 az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott munkaerő-piaci szolgáltatást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzési lehetőséget elfogadja, illetőleg igénybe veszi,

f)350 részt vesz a megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban,

g)351 a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja.

(9a)352 Az álláskereső a (9) bekezdés b) pontjában, valamint az 51/A. § (9) bekezdésében meghatározott jelentkezési kötelezettségének elektronikus levél útján is eleget tehet.

(9b)353 A cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban, cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy az együttműködési kötelezettségét törvényes képviselője útján teljesíti.

(10)354 Az álláskeresési járadékra vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyre jogosult vagy abban részesülő álláskereső az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében a 25. § (2) bekezdésében meghatározott megfelelő munkahelyet köteles elfogadni.

(10a)355 Az olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, a 25. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.

(10b)356 A közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a munkahely – a 25. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakon kívül – akkor is megfelelő, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel

a) a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, és a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról, vagy

b) a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül az illetékes és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről

a foglalkoztató gondoskodik.

(10c)357 Ha a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel nem jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó.

(11)358 Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként – kérelmére – azt a személyt veszi nyilvántartásba, aki

a) megfelel az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1–5. alpontjaiban meghatározott feltételeknek és

b) kötelezettséget vállal arra, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9)–(10) bekezdésben foglaltak szerint

együttműködik.

(12)359

(13)360

(14)361 Az állami foglalkoztatási szerv – külön jogszabályban meghatározott időponttól – törli az álláskeresők nyilvántartásából az álláskeresőt, ha

a) kéri, vagy

b) az 58. § (5) bekezdés d) pont 1–4. alpontjaiban meghatározott feltételek bármelyike megszűnt, vagy

c) meghalt, vagy

d)362 jelentkezési kötelezettségének személyesen vagy elektronikus levél útján nem tesz eleget, vagy

e) a (9) bekezdés e)–g) pontjában, valamint a (10) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

f) a körülményeiben bekövetkezett változás miatt nem tekinthető külön jogszabályban meghatározott aktív munkahelykeresőnek, vagy

g) álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, valamint vállalkozói járadékra nem jogosult vagy ezek folyósítási idejét kimerítette, és rendszeres szociális segélyben részesül, vagy

h) külön törvény szerint az aktív korúak ellátására jogosult, de egészségkárosodottnak minősül, ezért a külön törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség nem terheli, vagy

i) álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, valamint vállalkozói járadékra nem jogosult vagy annak folyósítási idejét kimerítette, és külön törvény szerint aktív korúak ellátásának megállapítását kéri, feltéve, hogy a Szoc. tv. 37/B. § (1) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervvel nem köteles együttműködni.

(14a)363 Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása szünetel, ha az álláskereső

a) a munkaügyi központ által támogatott képzésben vesz részt,

b) rövid, 90 napot meg nem haladó időtartamú kereső tevékenységet (kivéve az egyszerűsített foglalkoztatást) folytat, továbbá

c) – az időtartamtól függetlenül – közfoglalkoztatásban vesz rész.

d)364 terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,

e)365 önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatot teljesít, a szolgálatteljesítés időtartama alatt.

(15)366 Az állami foglalkoztatási szerv hatósági ellenőrzési tevékenységére a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az állami foglalkoztatási szerv a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány felmutatására szólíthatja fel azt az ügyfelet, akinek személyazonosságát meg kell állapítania.

(16)367 A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

(17)368 Az állami foglalkoztatási szerv a (14) bekezdés g)–i) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén – kérelmére – nem törli az álláskeresők nyilvántartásából azt az ügyfelet, aki vállalja, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) bekezdésben foglaltak szerint együttműködik.

54/A. §369 (1)370 Az álláskeresési ellátást, vállalkozói járadékot, valamint foglalkoztatást elősegítő támogatást megállapító, illetve folyósító szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló igényét öt év alatt érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekmény, a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.

(2) Az e törvény alapján esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

(3) Az igény elévülése az esedékessé válás napján kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.

(4) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

(5) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

54/B. §371 (1) Az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban – ideértve a nyilvántartásba vétel szünetelését is – az állami foglalkoztatási szerv abban az esetben dönt határozattal, ha az ügyfélnek az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos kérelmét érdemben elutasítja, vagy az ügyfelet az 54. § (14) bekezdés d) és e) pontja alapján törli az álláskeresők nyilvántartásából.

(2) Ha az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresőként való nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban külön határozat meghozatala nélkül döntött, döntéséről – az ügyfél kérelmére – a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül igazolást ad ki.

55. §372 (1)373 Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének, valamint a közfoglalkoztatási támogatások előirányzatának

a)374 központi kerete szolgál, a miniszter vagy az állami foglalkoztatási szerv,

b) a decentralizált pénzügyi kerete szolgál, az állami foglalkoztatási szerv

köt a támogatásban részesülővel hatósági szerződést.

(2)375

56. § (1)376 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára fennálló – a jogszabályban meghatározott kis összegű követelés értékhatárát meghaladó – tartozás adók módjára behajtandó köztartozás.377

(2)378 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap Pénzeszközeinek hatékony felhasználása, valamint az azokból történő téves kifizetések elkerülése érdekében, ha a tényállás tisztázott,

a)379 az álláskeresési járadék és álláskeresési segély iránti kérelemnek helyt adó,

b)380 az álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítását szüneteltető, valamint megszüntető, továbbá

c) a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósítását megszüntető

határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

(3)381 Az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott ügyekben mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen kérelem alapján – a kijavítás kivételével – akkor van helye jogorvoslatnak, ha a kérelem elutasítására a jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt került sor, vagy a határozatot hozó szerv a mérlegelési jogkör gyakorlására irányadó jogszabályban meghatározott szabályokat megsértette.

(4)382

56/A. §383 (1)384 Rendbírságot köteles fizetni

a)385 az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, az Mt. 74. §-ában és 215. § (1) bekezdésében, továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben meghatározott bejelentési [kivéve a 8. § (6) bekezdés b) pontjában, valamint a 36. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget], nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat;

b)386 az, aki a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, valamint a munkavállalók felé fennálló munkabértartozással összefüggésben a munkaügyi központ részére a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat.

(2)387 A rendbírság összege 5000 forinttól 500 000 forintig terjedhet. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rendbírságot munkavállalónként kell kiszabni.

(3)–(4)388

57. §389 Az állami foglalkoztatási szerv határozata – ide nem értve az 56. § (3) bekezdése szerinti határozatot – bíróság által megváltoztatható. Az 56. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a bíróság a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi, és a hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Adatvédelmi rendelkezések

57/A. §390 (1)391 A miniszter, az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság az álláskeresési ellátással, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, a munkaerőpiaci szolgáltatásokkal, továbbá a külföldiek magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos tevékenysége, valamint hatósági ellenőrzése során, valamint a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkaadó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ-számot alkalmazhatja.

(2)392 Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:

a)393 természetes személyazonosító adatok,

b)394 állampolgárság, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállás,

c)395 lakcím (lakóhely, tartózkodási hely) és értesítési cím,

d) foglalkozás, munkahely, munkakör (tevékenység),

e)396 az álláskeresési ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatás megállapításához és igénybevételéhez e törvényben és más törvényben meghatározott adatok,

f) iskolai végzettség(ek), szakképzettség(ek),

g) jövedelemre vonatkozó adatok,

h)397 a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos adatok,

i)398 munkáltató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, adószám, TB nyilvántartási szám, TAJ szám, KSH szám),

j)399 az arra vonatkozó adatok, hogy az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e,

k)400 a nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó adatok,

l)401 az állami foglalkoztatási szerv által végzett munkaközvetítői tevékenység végzéséhez az álláskereső munkavállalással kapcsolatos személyes és szakmai kompetenciáira, képességeire vonatkozó adatok,

m)402 a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott személy törvényes képviselőjének természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és értesítési címét.

(2a)403 Az állami foglalkoztatási szerv által vezetett nyilvántartás az álláskeresők nyilvántartásba vételéhez, az álláskeresési ellátás megállapításához és igénybevételéhez szükséges, e törvényben meghatározott adatok tekintetében – a természetes személyazonosító és a lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) Az (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból

a)404 a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv az ellátás megállapítása, folyósítása, ellenőrzése céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)c), e) és g) pontjai,

b)405 a szociális igazgatás szerve az aktív korúak ellátása megállapítási és folyósítási feltételei fennállásának megállapítása céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)c) és e) pontjai,

c)406 a központi és területi idegenrendészeti hatóság a külföldiek beutazásához és tartózkodásához kapcsolódó, törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából az a)–d) és f)–h) pontjai,

d)407 az állami adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése, valamint a munkaerő-piaci járulék bevallásának és befizetésének ellenőrzése céljából az a), c), d), e) és g) pontjai,

e)408 a rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása, ellenőrzése céljából a TAJ alkalmazásával az a), valamint c)–i) pontjai,

szerinti adatok igénylésére jogosult.

(4)409 A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő személyek számára történő rehabilitációs szolgáltatások biztosítása céljából e személyeknek az (1) bekezdés alapján kezelt, a (2) bekezdés a–d) és f) pontjában meghatározott adatait közvetlen hozzáféréssel átveheti.

(5) Az (1) bekezdésben megjelölt szervek más szerv és természetes személy részére adatot csak jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.

(6)410 A (3) bekezdés alapján adatigénylésre jogosult szervek felé az állami foglalkoztatási szerv kapcsolati kódot képezhet, a nyilvántartásában szereplő személyekre vonatkozó adatszolgáltatás igénylése, teljesítése, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartása céljából.

(7)411 A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait az állami foglalkoztatási szerv határozza meg. A kapcsolati kódot az adatkezelés céljának teljesülése után az állami foglalkoztatási szerv és az adatkérő nyilvántartásából törölni kell.

(8) A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek kötelesek adatvédelmi szabályzatot kiadni.

(10)412

(11)413 Az állami foglalkoztatási szerv – a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatok és a TAJ megküldésével – hivatalból értesíti a nyugdíjfolyósító szervet, ha korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személynek állapít meg vagy szüntet meg álláskeresési járadékot.

(11)414 Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az (1) bekezdés szerinti szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.

Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis

57/B. §415 (1)416 Az állami foglalkoztatási szerv az Szt. szerint foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekről, rehabilitációs ellátásban részesülő személyekről, valamint a közfoglalkoztatásban résztvevő személyekről a munkaerőpiaci helyzetük javítása, a közfoglalkoztatásban való részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás megszervezése, a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása, a közfoglalkoztatásért felelős miniszter, az állami foglalkoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság, valamint a jegyző ezzel összefüggő feladatai eredményes ellátásának elősegítése, továbbá a szociális ellátásokra való jogosultságot megállapító törvényben meghatározott jogosultsági feltételek fennállásának ellenőrzése céljából elektronikus nyilvántartást vezet (a továbbiakban: adatbázis).

(2) Az állami foglalkoztatási szerv az adatbázissal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(3) Az adatbázis tartalmazza

1.417 a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek tekintetében

a)418 az alábbi adatokat:

aa) a jogosult természetes személyazonosító adatai,

ab) a jogosult állampolgársága, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott státusza,

ac) a jogosult belföldi lakó-, illetve tartózkodási helye,

ad) az ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatok,

ae) a jogosult társadalombiztosítási azonosító jele (taj-szám),

af) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy iskolai végzettsége, szakképesítése,

b) a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. § (4)–(5) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervnek átadott, és az adatbázisban nyilvántartott személyekre vonatkozó adatokat,

c) a munkaerőpiaci helyzetükkel összefüggő, következő adatokat:

ca) munkaerőpiaci képzésben történő részvétel,

cb) munkaerőpiaci programban történő részvétel,

cc) bértámogatással létesített munkaviszony keretében történő foglalkoztatás,

cd) közfoglalkoztatásban való részvétel,

ce) munkaviszony – támogatás nélkül történő – létesítése,

cf) állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak igénybevétele,

cg) egyszerűsített foglalkoztatásban történő részvétel,

d) az álláskeresőként történő nyilvántartással összefüggő következő adatokat:

da) a nyilvántartásba vétel időpontja,

db) a nyilvántartásból történő törlés, illetve a nyilvántartás szünetelésének időpontja és indoka;

2. a közfoglalkoztatottak tekintetében

a) a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében

aa) az adatbázisba való felvétel időpontját,

ab) a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát (hontalan státuszát), bevándorolt, letelepedett vagy menekült, oltalmazott, menedékes, befogadotti, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező státuszát, valamint önkéntes adatszolgáltatás alapján telefonszámát, e-mail címét,

ac) legmagasabb iskolai végzettségét, szakképzettségét,

ad) foglalkozás-egészségügyi alkalmassága mértékét, és ez alapján esetleg kizárt munkakört,

ae) eddig betöltött munkaköreit,

af) a munkaügyi központtal történő együttműködésére vonatkozó adatokat,

ag) a (4) bekezdés alapján megállapított prioritási szintjét,

ah)419 a rehabilitációs ellátásban részesülő személy által betölthető munkakörök leírását (FEOR kód),

b) a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó adatok körében

ba) a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy

1. tényleges közfoglalkoztatott-e

2. képzésben vesz-e részt

3.420 foglakoztatást helyettesítő támogatásban részesül-e,

4.421 rehabilitációs ellátásban részesül-e.

bb) a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát,

bc) a napi munkaidő mértékét (4, 6 vagy 8 óra),

bd) a közfoglalkoztatási bér összegét,

be) a közfoglalkoztatási jogviszonyban betöltött munkakört,

bf) a közfoglalkoztató megnevezését és adószámát;

3. a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatok tekintetében

a) a munkát felajánló, a munkát szervező és a közreműködő közfoglalkoztató nevét, cégjegyzékszámát, az adószám első nyolc jegyét (törzsszámát), elérhetőségét,

b) a munka jellegét, statisztikai kódját (FEOR kód), leírását,

c) a munkavégzés helyét,

d) az igényelt közfoglalkoztatotti létszámot,

e) a munkavégzés időtartamát,

f) a napi munkaidő mértékét,

g) a munka elvégzéséhez, a közfoglalkoztatás tervezéséhez szükséges infrastruktúrára vonatkozó adatokat (munkaeszköz, szállítóeszköz, elhelyezés),

h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számát,

i) a közreműködő szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét,

j) a kifizető szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét.

(4) A (3) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó szempontok:

1. Hátrányos helyzetű munkavállaló, aki

a) az előző 6 hónapban nem állt munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy

b) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), vagy

c) 50 éven felüli személy, vagy

d) egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt, vagy

e) valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25%-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik, vagy

f)422 egy tagállam nemzetiséghez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen;

2. Súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló, aki legalább 24 hónapja munkanélküli;

3. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki

a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy

b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved.

4.423 Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki

a) rehabilitációs ellátásban részesül,

b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.

(5) A (3) bekezdés adatait a (6) bekezdésben megjelölt adatok kivételével az állami foglalkoztatási szerv rögzíti az adatbázisban.

(6)424 A (3) bekezdés 1. pont aa)–ae) alpontja szerinti adatokat a települési önkormányzat jegyzője rögzíti az adatbázisban. A települési önkormányzat jegyzője rögzítheti a (3) bekezdés 3. pont g) alpontja szerinti adatokat is.

(7) A (4) bekezdés 1. pont d) és f) alpontjában és 3. pontjában szereplő adatok a közfoglalkoztatott, illetve korlátozottan cselekvőképes személy esetén törvényes képviselője írásbeli kérésére, önkéntes adatszolgáltatása alapján vehetők fel az adatbázisba.

(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy (3) bekezdés 3. pont g) alpontja szerint az adatbázisba felvételre kerülő adatok körét rendeletben állapítsa meg.425

57/C. §426 (1)427 Az állami foglalkoztatási szerv az 57/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok teljesülése érdekében folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja a települési önkormányzat jegyzője számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adatrögzítéshez és a (3) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez, a rehabilitációs hatóság számára a (3a) bekezdésben meghatározott adatátvételhez, valamint az állami felnőttképzési intézmény számára a (4) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez szükséges hozzáférést.

(2) A közfoglalkoztatásért felelős miniszter az adatkezelő tevékenysége feletti felügyelet gyakorlása és a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladatai eredményes ellátása érdekében az 57/B. § (3) bekezdésének 2–3. pontjaiban meghatározott adatokba betekinthet.

(3) A települési önkormányzat jegyzője a szociális juttatásokra való jogosultság feltételeinek megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 1. pont b), ca)–ce), cg) és d) alpontjában, valamint a 2. pont ab) és af) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.

(3a)428 A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása, ellenőrzése és a rehabilitációs szolgáltatások nyújtása céljából az 57/B. § (3) bekezdés 1. pont a) pont aa) és ac)–af) alpontjában, 1. pont b) és c) pontjában, valamint 2. és 3. pontjában szereplő adatokat közvetlen hozzáféréssel átveheti.

(4)429 az állami felnőttképzési intézmény a képzési igények felmérése és a képzések szervezésének területi összehangolása, valamint a közfoglalkoztatás szervezése érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a)–b) alpontjaiban és 3. pont a)–e) alpontjaiban szereplő adataiba tekinthet be.

(5) A közfoglalkoztatott bérének a központi költségvetés által finanszírozott része folyósítása feltételeinek ellenőrzése érdekében a Magyar Államkincstár az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont ab), ba), bb), bd) és bf) alpontjában, továbbá a 3. pont a) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.

(6) Az adatbázisban rögzített adatok személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatóak és statisztikai célú felhasználásra átadhatóak.

Az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevő személyek adatbázisa430

57/D. §431 (1) Az állami foglalkoztatási szerv az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az egyéni szintű nyomonkövetés, valamint a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében elektronikus nyilvántartást vezet.

(2) Az adatbázis tartalmazza a résztvevők alábbi adatait, amelyet a kedvezményezettek szolgáltatnak:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) állampolgárság, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült státusza,

c) belföldi lakó-, illetve tartózkodási helye,

d) iskolai végzettsége, szakképesítése,

e) annak ténye, hogy 3 évnél fiatalabb kisgyermeket nevel-e saját háztartásában,

f) Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ szám),

g) intézkedésbe történő belépésekor a munkaerő-piaci helyzetével összefüggő következő adatokat:

ga) intézkedésbe történő belépés dátuma,

gb) munkaerő-piaci státusza,

gc) annak ténye, hogy megváltozott munkaképességűnek minősül-e,

gd) annak ténye, hogy a gc) ponton belül fogyatékkal élőnek minősül-e,

ge) a résztvevő önkéntes nyilatkozata alapján, nemzetiségének megjelölése,

gf) annak ténye, hogy tartós munkanélkülinek minősül-e,

gg) annak ténye, hogy egyéb, a támogatásnyújtásnál figyelembe vett szempontból hátrányos helyzetűnek minősül-e,

h) az intézkedésből történő kilépésekor a munkaerő-piaci helyzetével összefüggő következő adatokat:

ha) intézkedésből történő kilépés dátuma,

hb) a résztvevő munkaerő-piaci státusza,

hc) annak ténye, hogy álláskeresési tevékenységet folytat-e,

hd) annak ténye, hogy oktatásban vagy szakképzésben részt vesz-e,

he) annak ténye, hogy az intézkedés keretében képzettséget szerzett-e,

hf) milyen szolgáltatásban, illetve támogatásban részesült a program keretében.

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba a foglalkoztatáspolitika koordinációjával, a foglalkoztatási és képzési célú programok kidolgozásával, a hazai és nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, valamint az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.

(4) Az adatbázisban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatok az Európai Szociális Alapnak a 2014–2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak lezárását követő öt évig kezelhetők.

57/E. §432

Fogalommeghatározások és záró rendelkezések433

58. § (1)434 Ez a törvény 1991. március hó 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésekor juttatásban vagy támogatásban részesülők esetében a juttatást, illetve a támogatást a megállapításkor hatályos jogszabályok szerint kell tovább folyósítani.

(3)435

(4)436

(5) E törvény alkalmazásában

a)437 munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a hivatásos nevelő szülői jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját –, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya,

b) munkavállaló: az, aki az a) pontban meghatározott munkaviszonyban áll,

c)438 munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván.

d)439 álláskereső: az a személy, aki

1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és

2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és

3.440 öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és

4.441 az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és

5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit

6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgára, az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát.

e)442 kereső tevékenység: – az 1–5. pontban foglaltak figyelembevételével – minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.

3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.

4. A külön törvény alapján nevelőszülői jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.

5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az adómentes bevétel értékhatárát,

f)443 magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § p) pontja szerinti munkavállalás,

g)444 kötelező legkisebb munkabér, minimálbér: a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb havi munkabér legmagasabb mértéke.

h)445 öregségi nyugdíjkorhatár: a személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár,

i)446 öregségi nyugdíjra jogosult személy: aki

ia) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, vagy

ib) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy

ic)447 a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban vagy növelt összegű öregségi járadékban részesül,

j)448 munkaközvetítő tevékenység: olyan szolgáltatás, amelynek célja a munkát keresők és a munkát kínálók találkozásának elősegítése,

k)449 pályakezdő álláskereső: a 25. életévét — felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét — be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra450 a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki

1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül,

2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti,

3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít,

l)451 rövid időtartamú munka: olyan, az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy az álláskereső által megtalált munka, amelynek időtartama összefüggően a 90 napot nem haladja meg,

m)452 megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek,

n)453 alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az adórendszeren kívüli háztartási munka,454 az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény455 által szabályozott alkalmi munka, valamint idénymunka,

o)456 közhasznú tevékenység: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység,

p)457 háztartás: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott személyek,

q)458 jövedelem: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelem,

r)459 egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa,

s)460 egyéni vállalkozó: a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. §-ának b) pontjában meghatározott személy,

t)461 társas vállalkozó: a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. §-ának d) pontjában meghatározott személy,

u)462 elektronikus levél: az egyedi levelezési címek között levelezőprogram segítségével küldhető és fogadható adategyüttes.

v)463 munkaerőpiaci szolgáltatást kérő:

va) az a természetes személy, aki az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatását az álláskeresők ellátása és a foglalkoztatást elősegítő támogatások iránti kérelem benyújtása nélkül veszi igénybe vagy olyan támogatás érdekében veszi igénybe, amelynek nem feltétele az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, vagy

vb) az a munkaadó, aki harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásának engedélyezése érdekében munkaerőigényt jelent be és közvetítést is kér,

v)464 harmadik országból származó munkavállaló: az a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, aki a magyar idegenrendészeti hatóságok által összevont engedélyként kiállított tartózkodási engedély birtokában jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, és foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát vállalhat.

w)465 kedvezményezett: az a támogatást igénylő, aki 2014–2020 közötti programozási időszakban az Európai Szociális Alapból támogatásban részesül.

(6)466 A törvény alkalmazásában a

a)467 a munkavállaló felmondásán, a köztisztviselő, a közalkalmazott, valamint a Magyar Honvédség, a fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos állományú tagjának lemondását;

b)468 munkaviszonynak a munkáltató részéről azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, valamint a hivatásos és szerződéses állományú jogviszonynak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 53. §-a e)–f) pontjában, 56. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a szolgálati viszony lefokozás fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében lefokozással, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, valamint az állomány tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos felmentésével;

c)469 a munkaviszonynak a munkaadó részéről felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonynak felmentéssel történő megszüntetését is érteni kell;

d)470 munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel az a személy rendelkezik, aki az Mt. alapján munkaviszonyt létesíthet.

(7)471 Ahol jogszabály munkaügyi szakigazgatási szervet, munka- vagy munkaerőközvetítő szervet, munkaügyi szolgáltató irodát említ, ezen az állami foglalkoztatási szervet kell érteni.

(8)472 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a)473 – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – az álláskeresési járadék összege kiszámításának, ennek keretében a 26. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalap havi átlagos összege meghatározásának, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély folyósításának

b)474 az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés részletes feltételeinek,475

c) az EGT tagállamaiban történő munkahelykereséssel kapcsolatos költségtérítés feltételeinek és odaítélésének,

d)476 a rendbírság kiszabásának, megfizetésének és kezelésének,

e)477 az e törvényben meghatározott nyilvántartások vezetésének

f)478 a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kedvezményezett által az adatbázisba történő adatrögzítés eljárásának, az adatszolgáltatás technikai feltételeit, továbbá az ellenőrzés szakmai tartalmát.

g)479

szabályait.

(8a)480

(9)481 Ahol e törvény

a)482 gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, terhességi gyermekágyi segélyt, gyermeknevelési támogatást, ápolási díjat, öregségi nyugdíjat, rokkantsági, valamint baleseti rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot, megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, továbbá bányászok egészségkárosodási járadékát,

b) munkaviszonyt

említ, azon az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az EGT tagállamaiban hatályos jogszabályok szerinti megfelelő ellátásokat és jogviszonyokat is érteni kell.

(10)483 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti magán-munkaközvetítési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a magán-munkaközvetítői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.484

(11)485

59. §486 (1) E törvény rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségben migráns munkavállalókról, önálló vállalkozókról, diákokról, nyugdíjasokról és magukat önerőből eltartókról, valamint családtagjaikról szóló közösségi jogszabályok szerint kell alkalmazni.

(2)487 E törvénynek az álláskeresési járadék összegének kiszámítására vonatkozó, valamint az álláskeresési járadékra, valamint álláskeresési segélyre való jogosultsági időt meghatározó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra e közösségi rendeletek szabályai szerint kell alkalmazni.

(3)488 E törvény alkalmazásában az Európai Gazdasági Térség tagállamának kell tekinteni az Európai Unió tagállamát és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

(4)489 E törvénynek

a) az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel feltételeire,

b)490 az álláskeresési ellátásra

vonatkozó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgárára, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint kell alkalmazni.

59/A. §491 2011. január 1. előtt a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprész terhére megkötött támogatási szerződésekből eredő követelések, illetve az alaprészt terhelő kötelezettségek a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet „Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás” nevű fejezeti kezelésű előirányzatot illetik meg, illetve terhelik.

59/B. §492 (1) Ahol jogszabály munkanélkülit említ, azon álláskeresőt kell érteni.

(2) Ahol jogszabály

a) munkanélküli ellátást említ, azon az álláskeresők támogatását is,

b) munkanélküli járadékot említ, azon az álláskeresési járadékot és az álláskeresési segélyt is

érteni kell.

(3) A 2005. november 1-jét megelőzően megállapított, és ebben az időpontban folyósított munkanélküli ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint tovább kell folyósítani azzal, hogy az ellátás folyósítása során a 2005. november 1-jétől a munkaügyi központ kirendeltségével való együttműködésre az álláskeresővel kötött álláskeresési megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Annak részére, akinek munkanélküli járadékra, nyugdíj előtti munkanélküli segélyre, álláskeresést ösztönző juttatásra való jogosultsága 2005. november 1-jét megelőzően keletkezik, és ezen ellátásokra való kérelmét legkésőbb 2005. október 31-én benyújtja, ezen ellátásokat a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani.

(5) Annak részére, akinek a munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segély, álláskeresését ösztönző juttatás folyósítása 2005. november 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követően az ellátását a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.

59/C. §493 (1)494 A 2011. augusztus 31-én folyósított, illetve szünetelő álláskeresési járadékot és álláskeresési segélyt a megállapítása idején hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani. Az álláskeresési járadék – a folyósítási idő lejártát megelőzően létesített munkaviszony miatt – egy összegben történő kifizetésére az álláskeresési járadék megállapítása idején hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(2) A 25. § (1) bekezdés b) pont és a 26. § (5) bekezdés rendelkezéseit, a 27. § (1) bekezdésének bevezető szövegrészét, a 27. § (2) és (3) bekezdése és a 30. § rendelkezéseit a 2011. szeptember 1-jét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A hatályba lépést megelőzően, álláskeresési járadék, valamint álláskeresési segély megállapítása iránt benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.

(3)495 A 2011. december hónapra vonatkozóan kifizetett ellátások után a Tbj. 2011. december 31-én hatályos 22. §-a alapján fizetendő társadalombiztosítási járulékot a szolidaritási alaprészből kell megfizetni.

59/D. §496 (1) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázisban a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény hatályba lépése napján lévő adatállomány tekintetében jogutód az állami foglalkoztatási szerv. Az adatállományból történő adatszolgáltatásra az 57/A. § (3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.

(2) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázist az állami foglalkoztatási szerv 2012. április 30-ig működteti.

(3) A települési önkormányzat jegyzője az általa 2011. december 31-éig megállapított jogosultságokat 2012. április 30-ig rögzíti az adatbázisban.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

60. §497 (1)498 Ez a törvény

a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i, 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának és 21. cikkének,

b) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i, 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,

c) a harmadik országbeli állampolgárok magas képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i, 2009/50/EK tanácsi irányelv 5. cikk (1) bekezdés a) pontjának, 7. cikk (4) bekezdés b) pontjának,

d) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/ EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

e) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény

a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1991. február 12-ei ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja 1991. február 23.

3

A 2. § első mondata a 2003: CXXV. törvény 39. §-ával megállapított szöveg. A 2. § eredeti szövegének számozását a 2002: LIII. törvény 1. §-a (1) bekezdésre változtatta, szövege a 2005: LXX. törvény 19. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

4

A 2. § (2) bekezdését a 2002: LIII. törvény 1. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2007: I. törvény 96. § (1) bekezdésével megállapított, a 2009: CXXXIV. törvény 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

5

A 2. § (3) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 3. §-a iktatta be.

6

A 3. § (1) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

7

A 3. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 68. pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 3. § (3) bekezdését a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 3. § (4) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenegyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

10

A 3. § (5) bekezdését a 2002: LIII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenegyedik francia bekezdése, a 2011: CXCI. törvény 54. § a) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 4. § (1) bekezdése a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

12

A 2001: XXIV. törvény 19. § (3) bekezdése alapján a munkaerőpiaci szervezeten Állami Foglalkoztatási Szolgálatot kell érteni.

13

Az 5. § (1) bekezdése a 2008: CVII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

14

A 6. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

15

A 6. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

16

A 6. § (3) bekezdését az 1997: CXX. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

17

A 6. § (4) bekezdését a 2002: LIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

18

A 6. § (4) bekezdés b) pontja a 2009: CXXVI. törvény 54. § (5) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

19

A 6. § (5) bekezdését a 2002: LIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

20

A 7. § a 2013: XCIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

25

A 8. § (1) bekezdése a 2005: LXX. törvény 19. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

26

A 2001: XXIV. törvény 19. § (3) bekezdése alapján a munkaerőpiaci szervezeten Állami Foglalkoztatási Szolgálatot kell érteni.

27

A 8. § (2) bekezdése a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

28

A 8. § (3) bekezdését az 1998: LXXXVI. törvény 77. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

29

A 8. § (4) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: CVII. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

30

A 8. § (4) bekezdés a) pontja a 2010: CLXXI. törvény 96. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 112. § (9) bekezdését.

31

A 8. § (4) bekezdésének új c) pontját a 2008: CVII. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti c)–d) pont jelölését d)–e) pontra változtatva.

32

A 8. § (4) bekezdése eredeti c) pontjának jelölését a 2008: CVII. törvény 18. § (2) bekezdése d) pontra változtatta. A d) pontot a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

33

A 8. § (4) bekezdésének d) pontja a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenegyedik franciabekezdése szerint módosított szöveg. A 8. § (4) bekezdése eredeti d) pontjának jelölését a 2008: CVII. törvény 18. § (2) bekezdése e) pontra változtatta.

34

A 8. § új (5) bekezdését a 2008: CVII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(6) bekezdés számozását (6)–(7) bekezdésre változtatva. Az (5) bekezdést a 2010: CLXXI. törvény 105. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

35

A 8. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2008: CVII. törvény 18. § (3) bekezdése (6) bekezdésre változtatta.

36

A 8. § (6) – eredeti (5) – bekezdésének b) pontja az 1996: CVII. törvény 1. §-ának (4) bekezdésével megállapított, a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének harmadik, tizenegyedik és huszadik franciabekezdése, a 2010: CXLVIII. törvény 37. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

37

A 8. § (6) bekezdés c) pontja a 2011: CXCI. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.

38

A 8. § (6) bekezdése az 1993: XCVI. törvény 77. §-a a) pontjának megfelelően módosított szöveg. A 8. § eredeti (6) bekezdésének számozását a 2008: CVII. törvény 18. § (3) bekezdése (7) bekezdésre változtatta.

39

A 8. § (7) – eredeti (6) – bekezdésének c) pontja a 2005: LXX. törvény 19. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

40

A 8. § (7) bekezdését az 1995: LII. törvény 19. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 8. § eredeti (7) bekezdésének számozása a 2008: CVII. törvény 18. § (3) bekezdése alapján (8) bekezdésre változott.

41

A 9. §-t megelőző alcím a 2002: XLVII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

42

A 9. §-t a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

43

A 10. §-t megelőző alcím az 1996: CVII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. A 10. §-t a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja, a 10. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXVI. törvény 84. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

44

A 10/A. §-t a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

45

A 11. §-t megelőző alcímet és a 11–13. §-t a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

46

A 11. §-t megelőző alcímet és a 11–13. §-t a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

47

A 11. §-t megelőző alcímet és a 11–13. §-t a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

48

Az 1999: CXXII. törvény 4. §-a állapította meg.

49

A 13/A. §-t megelőző alcímet az 1999: CXXII. törvény 4. §-a iktatta be.

50

A 13/A. §-t az 1999: CXXII. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

52

Lásd még az 1993: LXXVI. törvényt.

53

A 14. § az 1996: CVII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

54

A 14. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

55

A 14. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: LXX. törvény 19. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

56

A 14. § (1) bekezdésének új b) pontját a 2001: XXIV. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti b) pont jelölését d) pontra változtatva. A b) pont a 2010: XXXIX. törvény 41. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

57

A 14. § (1) bekezdésének új c) pontját a 2001: XXIV. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti c) pont jelölését e) pontra változtatva.

58

A 14. § (1) bekezdésének új d) pontját a 2007: LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a korábbi d)–f) pont megjelölését e)–g) pontra változtatva, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését. A 14. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: CXCI. törvény 53. § c) pontja szerint módosított szöveg.

59

A 14. § (1) bekezdése eredeti b) pontjának jelölését d) pontra változtatta a 2001: XXIV. törvény 2. § (1) bekezdése. A 14. § (1) bekezdésének d) pontja a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének huszonegyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg, megjelölését e) pontra változtatta a 2007: LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése.

60

A 14. § (1) bekezdése eredeti c) pontjának jelölését e) pontra változtatta a 2001: XXIV. törvény 2. § (1) bekezdése, megjelölését f) pontra változtatta a 2007: LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése. Az f) pont a 2010: CLXXI. törvény 104. § a) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 112. § (9) bekezdését.

61

A 14. § (1) bekezdése eredeti d) pontjának jelölését f) pontra változtatta a 2001: XXIV. törvény 2. § (1) bekezdése, megjelölését g) pontra változtatta a 2007: LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése.

62

A 14. § új (2) bekezdését a 2001: XXIV. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (2)–(5) bekezdés számozását (3)–(6) bekezdésre változtatva. A 14. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CCXVI. törvény 11. § a) pontja szerint módosított szöveg.

63

A 14. § (2) bekezdés a) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

64

A 14. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2001: XXIV. törvény 2. § (2) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja.

65

A 14. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2001: XXIV. törvény 2. § (2) bekezdése, szövege a 2008: CVII. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

66

A 14. § (4) bekezdés b) pontja a 2010: CLXXI. törvény 104. § b) pontja, a 2011: CVI. törvény 57. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

67

A 14. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2001: XXIV. törvény 2. § (2) bekezdése.

68

A 14. § (6) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 44. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

69

A 14. § új (7) bekezdését a 2002: LIII. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a korábbi (7)–(10) bekezdés számozását (8)–(11) bekezdésre változtatva. A 14. § (7) bekezdését a 2005: CV. törvény 16. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

70

A 14. § új (7) bekezdését az 1997: CXX. törvény 4. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva. A (7) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatta a 2002: LIII. törvény 6. § (2) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2010: LXXV. törvény 23. § b) pontja.

71

A 14. § (8) bekezdését az 1997: CXX. törvény 4. § (3) bekezdése iktatta be, számozását (9) bekezdésre változtatta a 2002: LIII. törvény 6. § (2) bekezdése, szövege a 2011: CXCI. törvény 44. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

72

A 14. § (9) bekezdését az 1997: CXX. törvény 4. § (3) bekezdése iktatta be, számozását (10) bekezdésre változtatta a 2002: LIII. törvény 6. § (2) bekezdése. A 14. § (10) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 54. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

73

A 14. § (10) – eredeti (7) – bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta a 2002: LIII. törvény 6. § (2) bekezdése.

74

A 14/A. §-t és alcímét az 1998: LXXXVI. törvény 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CV. törvény 16. § (5) bekezdése. A 14/A. §-t megelőző alcímet a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 14/A. §-t újonnan a 2008: CVII. törvény 20. §-a iktatta be.

75

A 15. §-t a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 15. §-t megelőző alcímet a 2010: CLXXI. törvény 105. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

76

A 16. § a 2008: CVII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

77

A 16. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

78

A 16. § (3) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 45. § (1) bekezdése iktatta be.

79

A 16. § (4) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be.

80

A 16/A. §-t és alcímét az 1994: XLVII. törvény 1. §-a iktatta be. A 16/A. §-t a 2010: CLXXI. törvény 105. § c) pontja hatályon kívül helyezte,a 16/A. §-t megelőző alcímet a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

81

A 16/B. §-t újonnan a 2009: CXXXIV. törvény 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CLXXI. törvény 105. § d) pontja. A 16/B. §-t megelőző alcímet a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

82

A 17. §-t megelőző alcím a 2010: CLXXI. törvény 104. § c) pontjával megállapított szöveg.

83

A 17. § a 2007: LXXXIV. törvény 20. § (3) bekezdésével megállapított, a 2011: CXCI. törvény 53. § c) pontja szerint módosított szöveg.

84

Az új 18. §-t és új alcímét a 2001: XXIV. törvény 3. §-a iktatta be.

85

A 18/A. §-t és a megelőző alcímet az 19696: CVII. törvény 12. §-a iktatta be. A 18/A. §-t megelőző alcímet a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

86

A 18/A. § (1) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

87

A 18/A. § (2) bekezdését a 2009: CLIII. törvény 15. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

88

A 19. §-t megelőző alcímet a 2011: CXCI. törvény 54. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

89

A 19. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 1997: CXX. törvény 8. §-a. Az (1) bekezdést a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

90

A 19. § (2) bekezdését az 1997: CXX. törvény 8. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A 19. § (2) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 54. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

91

A 19/A. §-t valamint az előtte levő alcímet az 1995: CXXIV. törvény 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése.

92

A 19/B. §-t és az előtte lévő alcímet az 1999: CXXII. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe.

93

A 19/B. § (1) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

94

A 19/B. § (2) bekezdése a 2005: LXX. törvény 19. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

95

A 19/B. § új (3) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 10. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 27. § (5) bekezdése alapján a 2007. január 1. napján folyamatban lévő közigazgatási ügyekben a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

96

A 19/B. § (3) bekezdése a 2001: XXIV. törvény 5. §-ával megállapított és a 2002: XLVII. törvény 56. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. A 19/B. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta és szövegét módosította a 2006: CXIII. törvény 10. §-a, a (4) bekezdés a 2010: CXLVIII. törvény 37. §2010: CLXXI. törvény 112. § (10) bekezdésével megállapított – (3) bekezdése, a 2012: LXXVI. törvény 20. § 1. pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 1. §-át.

97

A 19/C. §-t és alcímét a 2002: LIII. törvény 7. §-a iktatta a szövegbe.

98

A 20. § (1) bekezdése a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

99

A 20. § új (2) bekezdését a 2009: CXXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(5) bekezdésének számozását (3)–(6) bekezdésre változtatva. A 20. § (2) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 54. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

100

A 20. § korábbi (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése, szövege a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

101

A 20. § (3) – eredeti (2) – bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése, szövege a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

102

A 20. § (3) bekezdését a 2002: XLVII. törvény 56. § (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: CVII. törvény 24. §-a iktatta be, számozását (4) bekezdésre változtatta a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (11) bekezdése. A 20. § korábbi (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése, nyitó szövegrésze a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja szerint módosított szöveg.

103

A 20. § (4) bekezdését az 1997: CXX. törvény 9. §-ának (3) bekezdése iktatta be, második mondata a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik francia bekezdése szerint módosított szöveg, számozását (5) bekezdésre változtatta a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (11) bekezdése. A 20. § korábbi (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése.

104

A 21. § a 2005: LXXXIII. törvény 40. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

105

A 21. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

106

A 21. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: LVI. törvény 21. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

107

A 21. § (2) bekezdésének c) pontja a 2009: LXXXV. törvény 71. §-a szerint módosított szöveg.

108

A 21. § (2) bekezdés d) pontja a 2009: LVI. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

109

A 21. § (2) bekezdésének g) pontja a 2008: CVII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

110

A 21. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 20. §-a, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. [A 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „Munkaerőpiaci Alap” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szöveg lép, nem vezethető át.]

112

A 21. § (5) bekezdése a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

113

A 21. § (7) bekezdése a 2009: LVI. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

114

A IV. FEJEZET címe az 1997: CXX. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

115

A 22. §-t az 1997: LI. törvény 27. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan az 1997: CXX. törvény 11. §-a iktatta be, szövege az 1998: LXXXVI. törvény 19. §-ának b) pontja, a 2008: CVII. törvény 52. § (1) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

116

A 23. §-t az 1997: LI. törvény 27. §-ának (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

117

A 24. §-t megelőző cím a 2011: CXCI. törvény 53. § d) pontjával megállapított szöveg.

118

A 24. § a 2011: CVI. törvény 5. §-ával megállapított, a 2011: CXCI. törvény 53. § e) pontja szerint módosított szöveg.

119

A 25. § és az előtte lévő alcím a 2005: LXX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 19. § (12)–(13) bekezdése alapján annak a részére, akinek munkanélküli járadékra való jogosultsága 2005. november 1-jét megelőzően keletkezik, és ezen ellátásra való kérelmét legkésőbb 2005. október 31-én benyújtja, az ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani. Annak a részére, akinek a munkanélküli járadék folyósítása 2005. november 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követően az ellátását a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.

120

A 2005: LXX. törvény 19. § (14) bekezdése alapján az az álláskereső, aki 2005. július 5-én az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott munkaviszonyban áll, és a 2005. július 5-ét megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és 2005. november 1-jén vagy azt követően munkaviszonya úgy szűnik meg, hogy álláskeresési járadékra nem szerez jogosultságot, álláskeresővé válása esetén munkanélküli járadékra jogosult, feltéve, ha az erre irányuló kérelmet a munkaviszony megszűnésétől számított 15 napon belül benyújtotta.

121

A 25. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CVI. törvény 6. §-ával megállapított, a 2011: CXCI. törvény 53. § f) pontja szerint módosított szöveg.

122

A 25. § (1) bekezdés c) pontját a 2012: CCXVI. törvény 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

123

A 25. § (1) bekezdésének d) pontja a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenkilencedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

124

A 25. § (2) bekezdés a) pontját a 2010: CLXXI. törvény 105. § e) pontja hatályon kívül helyezte, alkalmazására lásd e módosító törvény 112. § (9) bekezdését.

125

A 25. § (4) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 53. § h) pontja szerint módosított szöveg.

126

A 25. § (4) bekezdés a) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

127

A 25. § (4) bekezdés b) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

128

A 25. § (4) bekezdés c) pontját a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

129

A 25. § (4) bekezdés d) pontját a 2011: CXCI. törvény 46. §-a iktatta be.

130

A 25. § (5) bekezdése a 2008: CVII. törvény 26. §-ával megállapított és a 2010: CLXXI. törvény 104. § d) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 112. § (9) bekezdését. A 25. § (5) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 54. § e) pontja szerint módosított szöveg.

131

A 25. § (6) bekezdését a 2010: LXXV. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be.

132

A 26. §-t megelőző alcím a 2005: LXX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

133

A 26. § a 2009: CXXXIV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 22. § (8) bekezdését.

134

A 26. § (1) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 99. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 112. § (9) bekezdését.

135

A 26. § (5) bekezdése a 2011: CVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

136

A 26. § (6) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 54. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

137

A 26. § (7) bekezdését a 2010: XXXIX. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta be.

138

A 26. § (8) bekezdését a 2010: XXXIX. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta be.

139

A 27. § és az előtte lévő alcím a 2005: LXX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

140

A 27. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CVI. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított, a 2011: CXCI. törvény 53. § i) pontja, a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (28) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

141

A 27. § (1) bekezdés e) pontja a 2011: CXCI. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.

142

A 27. § (1) bekezdésének h) pontját a 2006: CXIII. törvény 11. §-a iktatta be. E módosító törvény 27. § (5) bekezdése alapján a 2007. január 1. napján folyamatban lévő közigazgatási ügyekben a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

143

A 27. § (2) bekezdése a 2011: CVI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

144

A 27. § (3) bekezdése a 2011: CVI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

145

A 27. § (4) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

146

A 27. § (5) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 54. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

147

A 27. § (6) bekezdése a 2010: XXXIX. törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

148

A 27. § (7) bekezdését a 2012: CCXVI. törvény 12. § b) bekezdése hatályon kívül helyezte.

149

A 27. § (8) bekezdése a 2008: CVII. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított és a 2010: CLII. törvény 2. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

150

A 27. § új (9) bekezdését a 2008: CVII. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (9) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva. A (9) bekezdés a 2011: CVI. törvény 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

151

A 27. § (9a) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 100. §-a iktatta be.

152

A 27. § új (10) bekezdését a 2009: CXXXIV. törvény 8. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (10) bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta.

153

A 27. § (9) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik franciabekezdése szerint módosított szöveg. A 27. § korábbi (10) – eredeti (9) – bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 8. §-a.

154

A 27. § (12) bekezdését a 2010: XXXIX. törvény 36. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCI. törvény 53. § j) pontja szerint módosított szöveg.

155

A 28. §-t megelőző alcím a 2012: CCXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

156

A 28. § a 2012: CCXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

157

A 29. § a 2005: LXX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

158

A 29. § (1) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

159

A 29. § (2) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 105. § h) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 112. § (9) bekezdését.

160

A 29. § (3) bekezdését a 2005: CV. törvény 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: LXXV. törvény 23. § b) pontja.

161

A 30. § és az azt megelőző alcím a 2011: CVI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

162

A 30. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (28) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

163

A 30. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CCXVI. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

164

A 30. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CCXVI. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

165

A 30. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: CLXVII. törvény 28. § a) pontja szerint módosított szöveg.

166

A 30. § (1) bekezdés e) pontját a 2011: CLXVII. törvény 25. §-a iktatta be.

167

A 30. § (2) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

168

A 30. § (3) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 53. § m) pontja szerint módosított szöveg.

169

A 30. § (4) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

170

A 30. § (5) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 4. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

171

A 30. § (6) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

172

A 30. § (7) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 4. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

173

A 31. §-t a 2011: CXCI. törvény 54. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

174

A 32. §-t és a 32. § előtti alcímet a 2005: LXX. törvény 19. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, a 32. §-t újonnan a 2011: CVI. törvény 10. §-a iktatta be.

175

A 33–34. §-t a 2005: LXX. törvény 19. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 19. § (12)–(13) bekezdése alapján annak a részére, akinek álláskeresést ösztönző juttatásra való jogosultsága 2005. november 1-jét megelőzően keletkezik, és ezen ellátásra való kérelmét legkésőbb 2005. október 31-én benyújtja, az ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani. Annak a részére, akinek álláskeresését ösztönző juttatás folyósítása 2005. november 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követően az ellátását a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.

176

A 33–34. §-t a 2005: LXX. törvény 19. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 19. § (12)–(13) bekezdése alapján annak a részére, akinek álláskeresést ösztönző juttatásra való jogosultsága 2005. november 1-jét megelőzően keletkezik, és ezen ellátásra való kérelmét legkésőbb 2005. október 31-én benyújtja, az ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani. Annak a részére, akinek álláskeresését ösztönző juttatás folyósítása 2005. november 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követően az ellátását a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.

177

A 35. §-t az 1995: CXXIV. törvény 30. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

178

A 36. §-t megelőző alcím a 2010: XXXIX. törvény 41. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

179

A 36. § (1) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

180

A 36. § (2) bekezdését a 2010: LXXV. törvény 23. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

181

A 36. § (3) bekezdését a 2010: XXXIX. törvény 36. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLII. törvény 2. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

182

A 36/A. §-t az 1991: LXXXIX. törvény 18. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLII. törvény 19. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

184

A 36/B. §-t a 2009: LXXVII. törvény 127. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 225. § (2)–(4) bekezdését.

185

A 36/B. § (2) bekezdését a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (12) bekezdése iktatta be.

186

A 37. § (1) bekezdése az 1995: LII. törvény 13. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2009: LVI. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

187

A 37. § (3) bekezdését az 1999: CXXII. törvény 17. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta. A 37. § (3) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

188

A 37. § új (4) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 44. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(5) bekezdés számozását (5)–(6) bekezdésre változtatva. A 37. § (4) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

189

A 37. § (4) bekezdését az 1999: CXXII. törvény 17. §-a iktatta be, szövege a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (13) bekezdésével megállapított szöveg.

190

A 37. § (5) – eredeti (3) – bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2005: LXXXIII. törvény 44. § (1) bekezdése. A 37. § (6) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizennyolcadik francia bekezdése, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja, a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

191

A 37. § (7) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

192

A 37. § (8) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CVI. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

193

A 2005: LXX. törvény 19. § (5) bekezdése alapján munkanélküli ellátásokon álláskeresők támogatását is érteni kell.

194

A 39. §-t megelőző alcím a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontjával megállapított szöveg.

195

A 39. §-t szövegét újonnan megállapította és az előtte levő alcímet beiktatta az 1995: CXXIV. törvény 8. §-a. Utóbb az 1996: CVII. törvény 37. § (1) bekezdés i) pontja módosította.

196

A 39. § (1) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

197

A 39. § (2) bekezdése az 1996: CVII. törvény 18. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, felvezető szövege a 2001: LI. törvény 19. § (1) bekezdése, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

198

A 39. § (2) bekezdésének a) pontja a 2005: LXX. törvény 19. § (6) bekezdése, a 2011: CXCI. törvény 53. § n) pontja szerint módosított szöveg.

199

A 39. § (2) bekezdés b) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.

200

A 39. § (2) bekezdésének d) pontja a 2001: LI. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

201

A 39. § (2) bekezdés e) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

202

A 39. § (2) bekezdésének f) pontját az 1999: CIX. törvény 20.§-ának (1) bekezdése iktatta be, mely az eredeti f)-g) pontokat g)-h) pontra változtatta, szövege a 2011: CLXVII. törvény 28. § b) pontja szerint módosított szöveg.

203

A 39. § (2) bekezdés h) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

204

A 39. § (2) bekezdésének i) pontját a 2002: LIII. törvény 19. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

205

A 39. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

206

A 39. § (3) bekezdés a) pontja a 2011: CXCI. törvény 49. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: CLXXIX. törvéy 1. § (29) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. [A 2011: CXCI. törvény 53. § o) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint az „álláskeresési támogatás” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátás” szöveg lép, nem vezethető át.]

207

A 39. § (3) bekezdés b) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

208

A 39. § (3) bekezdés c) pontja a 2010: CLIII. törvény 7. § (3) bekezdésével megállapított, a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja szerint módosított szöveg.

209

A 39. § (3) bekezdésének e) pontja a 2006: CXIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

210

A 39. § (3) bekezdés f)–g) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

211

A 39. § (3) bekezdésének h) pontját a 2004: CI. törvény 247. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának a) pontja; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (2)–(4) bekezdését.

212

A 39. § (4) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. [A 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „Munkaerőpiaci Alap” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szöveg lép, nem vezethető át.] A 39. § (4) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 11. § c) pontja szerint módosított szöveg.

213

A 39. § új (5) bekezdését a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(12) bekezdés számozását (6)–(13) bekezdésre változtatva. A 39. § (5) bekezdése a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.

214

A 39. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése (6) bekezdésre változtatta, újonnan a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (16) bekezdése iktatta be.

215

A 39. § új (6) bekezdését az 1999: CXXII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a korábbi (5)–(7) bekezdések számozását (7)–(9) bekezdésre változtatva. A (6) bekezdés számozását a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése (7) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése.

216

A 39. § új (7) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 14. § (5) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7)–(9) bekezdés számozását (8)–(10) bekezdésre változtatva. A 39. § eredeti (7) bekezdésének számozását a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése (8) bekezdésre változtatta. A 39. § (8) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

217

A 39. § új (5) bekezdését az 1997: CXX. törvény 18. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe és egyidejűleg az eredeti (5)–(6) bekezdés számozását (6)–(7) bekezdésre változtatta. A 39. § (8) – eredeti (5) – bekezdésének számozását a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése (9) bekezdésre változtatta. A 39. § (9) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 49. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

218

A 39. § (6) – eredetileg (5) – bekezdése az 1998: LXXXVI. törvény 9. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, számozását a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése (10) bekezdésre változtatta. A 39. § (10) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

219

A 39. § (10) – eredeti (6) – bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta és szövegét megállapította a 2008: CVII. törvény 30. § (1)–(2) bekezdése. A (11) bekezdés a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése szerint módosított szöveg.

220

A 39. § (11) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 14. § (7) bekezdése iktatta be. A 39. § eredeti (11) bekezdésének számozását (12) bekezdésre változtatta és szövegét megállapította a 2008: CVII. törvény 30. § (1) és (3) bekezdése. A 39. § (12) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXVI. törvény 29. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. [A 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „Munkaerőpiaci Alap” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szöveg lép, nem vezethető át.]

221

A 39. § (12) bekezdés c) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.

222

A 39. § (12) bekezdés d) pontja a 2010: CLIII. törvény 7. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

223

A 39. § (12) bekezdés e) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: XXI. törvény 1. §-a iktatta be.

224

A 39. § (12) bekezdés h) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XLI. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be.

225

A 39. § (12) bekezdés i) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

226

A 39. § (12) bekezdés j) pontját a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (12) bekezdése iktatta be.

227

A 39. § (12) bekezdés k) pontját a 2009: CXXXIV. törvény 10. § (4) bekezdése iktatta be.

228

A 39. § (12) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 14. § (7) bekezdése iktatta be. A 39. § eredeti (12) bekezdésének számozását (13) bekezdésre változtatta a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése.

229

A 39/A. § (1) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

230

A 39/A. § (2) bekezdését a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXVI. törvény 29. § (5) bekezdése iktatta be.

231

A 39/A. § (3)–(4) bekezdését a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

232

A 39/A. § új (5) bekezdését az 1998: LXXXVI. törvény 11. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva. Az (5) bekezdést a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

233

A 39/A. § (6) bekezdését az 1998: LXXXVI. törvény 11. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva. A 39/A. § (6) bekezdését a 2008: CVII. törvény 52. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

234

A 39/A. § eredeti (5) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta az 1998: LXXXVI. törvény 11. §-a. A 39/A. § (7) bekezdését a 2008: CVII. törvény 52. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

235

A 39/A. § új (8) bekezdését a 2005: LXX. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (8)–(10) bekezdés számozását (9)–(11) bekezdésre változtatva. A 39/A. § (8) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CXIII. törvény 15. § (3) bekezdésével megállapított, a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja szerint módosított szöveg. A 39/A. § (8) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

236

A 39/A. § (8) bekezdésének a) pontja a 2006: CXIV. törvény 50. § (10) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

237

A 39/A. § (8) bekezdés c) pontja a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) és f) pontja szerint módosított szöveg.

238

A 39/A. § új (8) bekezdését a 2002: LIII. törvény 20. § (6) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a korábbi (8)–(10) bekezdés számozását (9)–(11) bekezdésre változtatva. A (8) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatta a 2005: LXX. törvény 12. § (2) bekezdése, szövege a 2006: CXIII. törvény 15. § (4) bekezdésével megállapított és a 2010: CXLVIII. törvény 37. § (4) bekezdése, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

240

A 39/A. § (9) – eredeti (8) – bekezdésének számozását a 2005: LXX törvény 12. § (2) bekezdése (10) bekezdésre változtatta, szövege a 2006: CXIII. törvény 15. § (4) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

241

A 39/A. § (11) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXVI. törvény 6. §-a iktatta be.

242

A 39/A. § (12) bekezdését a 2012: CCXVI. törvény 6. §-a iktatta be.

243

A 39/A. § (13) bekezdését a 2012: CCXVI. törvény 6. §-a iktatta be.

245

A 39/B. § az 1996: CVII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

247

A 39/B. § új (2) bekezdését a 2002: LIII. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(4) bekezdések számozását (3)–(5) bekezdésre változtatva. A (2)–(3) bekezdést a 2003: LXXXVI. törvény 22. § (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

248

A 39/B. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: LIII. törvény 21. § (2) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése.

249

A 39/B. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2002: LIII. törvény 21. § (2) bekezdése, szövege a 2011: XCIII. törvény 12. § (7) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

250

A 39/B. § (6) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 7. § (11) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

251

A 39/B. § (7) bekezdését a 2013: CCXVIII. törvény 2. §-a iktatta be.

252

A 39/C. §-t az 1995: CXXIV. törvény 11. §-a iktatta a szövegbe.

253

A 39/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

254

A 39/C. § (1) bekezdésének a) pontja a 2012: CCXVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

255

A 39/C. § (1) bekezdésének b) pontját a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte; újonnan a 2011: CXCI. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.

256

A 39/C. § (1) bekezdésének új c) pontját a 2004: CI. törvény 248. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti c)–g) pontok jelölését d)–h) pontra változtatva. A 39/C. § (1) bekezdésének c) pontját a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (2)–(4) bekezdését.

257

A 39/C. § (1) bekezdése eredeti c) pontjának jelölését d) pontra változtatta a 2004: CI. törvény 248. §-a, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése.

258

A 39/C. § (1) bekezdésének d) pontja a 2001: LI. törvény 19. § (12) bekezdésével megállapított szöveg, jelölését e) pontra változtatta a 2004: CI. törvény 248. §-a.

259

A 39/C. § (1) bekezdése eredeti e) pontjának jelölését f) pontra változtatta a 2004: CI. törvény 248. §-a.

260

A 39/C. § (1) bekezdésének új g) pontját a 2006: CXIII. törvény 17. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti g)–h) pont jelölését h)–i) pontra változtatva.

261

A 39/C. § (1) bekezdésének g) – eredeti f) – pontjának jelölését a 2006: CXIII. törvény 17. § (1) bekezdése h) pontra változtatta, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése.

262

A 39/C. § (1) bekezdésének h) – eredeti g) – pontja a 2005: LXXXIII. törvény 45. §-ával megállapított szöveg, jelölését a 2006: CXIII. törvény 17. § (1) bekezdése i) pontra változtatta. A 39. § (1) bekezdés i) pontja a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés g) pontja, 84. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

263

A 39/C. § (1) bekezdés j) pontját a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (13) bekezdése iktatta be.

264

A 39/C. § (1) bekezdés k) pontját a 2009: CXXXIV. törvény 11. §-a iktatta be.

265

A 39/C. § (2) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

266

A 39/C. § (3) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

267

A 39/C. § (4) bekezdését az 1997: CXX. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CXIII. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

269

A 39/C. § (5) bekezdését az 1997: CXX. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2002: LIII. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

270

A 39/C. § (5) bekezdésének g) pontját a 2008: CVII. törvény 31. §-a iktatta be.

271

A 39/C. § (6) bekezdését az 1997: CXX. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2002: LIII. törvény 22. § (3) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

272

A 39/C. § (7) bekezdését az 1997: CXX. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2002: LIII. törvény 53. § (1) bekezdése.

273

A 39/D. §-t a 2005: CLIII. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.

274

A 39/D. § (1) bekezdése a 2010: CLIII. törvény 7. § (12) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

275

A 39/D. § (2) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

276

A 39/D. § (4) bekezdése a 2008: CVII. törvény 32. §-ával megállapított és a 2010: CXLVIII. törvény 37. § (5) bekezdése, a 2011: CLXVI. trövény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

278

A 40. §-t megelőző alcím a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

279

A 40. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLIII. törvény 7. § (13) bekezdése iktatta be.

280

A 40. § (2) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

281

A 40. § (2) bekezdés c) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (18) bekezdésével megállapított szöveg.

282

A 40. § (2) bekezdés e) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

283

A 40. § (2) bekezdés g) pontját a 2013: XLI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

284

A 40. § (3) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

285

A 40. § (4) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

287

A 41. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának c) pontja hatályon kívül helyezte, a 41. §-t újonnan a 2010: CLIII. törvény 7. § (13) bekezdése iktatta be.

288

A 41. § (1) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

289

A 41. § (2) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

290

A 41. § (3) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) és h) pontja szerint módosított szöveg.

291

A 41. § (4) bekezdését a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.

292

A VI/A. fejezet megjelölést a 2010: CLIII. törvény 7. § (14) bekezdése iktatta be, címét hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 54. § k) pontja.

293

A 41/A. §-t megelőző alcímet a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 41/A. §-t a 2011: CXCI. törvény 54. § k) pontja hatályon kívül helyezte.

294

A 42. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának e) pontja hatályon kívül helyezte, a 42. §-t újonnan a 2010: CXXIII. törvény 177. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 54. § k) pontja.

295

A 42/A. §-t az 1995: CXXIV. törvény 16. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 54. § k) pontja.

296

A 42/B. §-t a 2010: CXXIII. törvény 178. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 54. § k) pontja.

297

A 43. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

298

A 43/A. §-t az 1995: CXXIV. törvény 18. §-a iktatta be, a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

299

A 43/B. §-t újonnan a 2009: CXXXIV. törvény 14. §-a iktatta be, a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

300

A 43/C. §-t a 2006: CXIII. törvény 18. §-a iktatta be, a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

301

A 43/D. §-t a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (15) bekezdése iktatta be, a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

302

A 44. §-t és az azt megelőző címet és alcímet újonnan a 2004: CI. törvény 250. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának f) pontja; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (2)–(4) bekezdését.

303

A 45. §-t újonnan a 2004: CI. törvény 250. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának g) pontja; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (2)–(4) bekezdését.

304

A 46. §-t és alcímét újonnan a 2004: CI. törvény 250. §-a iktatta be,hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának h) pontja; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (2)–(4) bekezdését.

305

A 46/A. §-t és alcímét újonnan a 2004: CI. törvény 250. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának h) pontja; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (2)–(4) bekezdését.

306

A 46/B. §-t és alcímét újonnan a 2004: CI. törvény 250. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának h) pontja; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (2)–(4) bekezdését.

307

A 47. § a 2006: CXIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg. A 47. §-t megelőző címet és alcímet a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

309

A 47. § (2) bekezdése a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (19) bekezdésével megállapított szöveg.

311

A 47. § (3) bekezdését a 2008: CVII. törvény 35. §-a iktatta be, szövege a 2011: CVI. törvény 56. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

313

A 47. § (4) bekezdését a 2009: CXXXIV. törvény 16. §-a iktatta be.

314

A 48. §-t és az azt megelőző alcímet a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 48. §-t újonnan a 2008: CVII. törvény 36. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXVI. törvény 29. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

315

A 49. §-t és az azt megelőző alcímet a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 49. §-t újonnan a 2009: CXXXIV. törvény 17. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 54. § l) pontja.

316

Az 50. §-t a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

317

Az 50/A. §-t és a megelőző alcímet az 1996: CVII. törvény 27. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése.

318

Az 51. §-t az 1999: CXXII. törvény 54. § (2) bekezdése, az előtte lévő alcímet a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 2. pontja helyezte hatályon kívül.

319

Az 51/A. §-t az 1992: LXXX. törvény 77. §-a iktatta a szövegbe.

320

Az 51/A. § (1) bekezdése a 2005: LXX. törvény 19. § (4) bekezdése, a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik francia bekezdése, a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

321

Az 51/A. § (2) bekezdése a 2005: LXX. törvény 19. § (4) bekezdése, 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

322

Az 51/A. § (3) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenhatodik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

324

Az 51/A. § (5) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenhatodik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

325

Az 51/A. § (6) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

326

Az 51/A. § (7) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdés harmadik és hatodik franciabekezdése, a 2010: CXLVIII. törvény 37. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.

327

Az 51/A.§ (8) bekezdését az 1999: CXXII. törvény 54.§-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

328

Az 51/A. § (9) bekezdése a 2005: LXX. törvény 19. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

329

Az 52. §-t a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLXXI. törvény 101. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés c) pontja, a 2012: LXXVI. törvény 20. § 2. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 1. §-át.

331

Az 53. §-t hatályon kívül helyezte a 2001: CI. törvény 30. § (5) bekezdése, újonnan a 2005: LXX. törvény 15. §-a iktatta be. Az 53. §-t megelőző alcímet a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

332

Az 53. § (1)–(2) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

333

Az 53. § (3) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

334

Az 53/A. §-t és az előtte levő alcímet az 1991: LXXXIX. törvény 26. §-a iktatta a szövegbe, utóbb a §-t az 1996: CVII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

335

Az 54. §-t megelőző cím a 2001: LXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

336

Az 54. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 1997: CXX. törvény 27. § (1) bekezdése. Az (1) bekezdést a 2009: LVI. törvény 21. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

337

Az 54. § (2) bekezdését az 1997: CXX. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (1) bekezdésével megállapított és a 2009: LVI. törvény 20. §-a, a 2010: CLIII. törvény 7. § (19) bekezdése szerint módosított szöveg.

338

Az 54. § új (3) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatva. Az 54. § (3) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

339

Az 54. § új (4) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva. A (4) bekezdés a 2010: CLII. törvény 2. § (3) bekezdése, a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.

340

Az 54. § (5) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

341

Az 54. § (5) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

342

Az 54. § (5) bekezdés b) pontja a 2009: LVI. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

343

Az 54. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 19. § (3) bekezdésével megállapított és a 2010: CLII. törvény 2. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

344

Az 54. § (7) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

345

Az 54. § (8) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

346

Az 54. § (3) bekezdését az 1997: CXX. törvény 27. §-ának (2) bekezdése iktatta be, számozását (9) bekezdésre változtatta a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése. Az 54. § (9) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 20. § (1) bekezdésével, nyitó szövegrésze a 2011: CVI. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

347

Az 54. § (9) bekezdés a) pontját a 2009: CXXXIV. törvény 22. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

348

Az 54. § (9) bekezdés c) pontja a 2011: CXCI. törvény 53. § p) pontja szerint módosított törvény.

349

Az 54. § (9) bekezdésének új e) pontját a 2008: CVII. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti e) pont jelölését g) pontra változtatva.

350

Az 54. § (9) bekezdésének f) pontját a 2008: CVII. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be.

351

Az 54. § (9) bekezdése eredeti e) pontjának jelölését a 2008: CVII. törvény 37. § (2) bekezdése g) pontra változtatta.

352

Az 54. § (9a) bekezdését a 2012: CCXVI. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.

353

Az 54. § (9b) bekezdését a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (20) bekezdése iktatta be.

354

Az 54. § új (10) bekezdését a 2008: CVII. törvény 37. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (10)–(14) bekezdés számozását (11)–(15) bekezdésre változtatva. A (10) bekezdést a 2010: CLXXI. törvény 105. § f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be.

355

Az 54. § (10a) bekezdését a 2011: CVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be.

356

Az 54. § (10b) bekezdését a 2011: CVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCXVI. törvény 11. § d) pontja szerint módosított szöveg.

357

Az 54. § (10c) bekezdését a 2011: CVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be.

358

Az 54. § új (11) bekezdését a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (11)–(16) bekezdés számozását (12)–(17) bekezdésre változtatta.

359

Az 54. § új (10) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (10) bekezdés számozását (14) bekezdésre változtatva. Az 54. § (11) – korábbi (10) – bekezdésének számozását (12) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése. A (12) bekezdést a 2010: CLXXI. törvény 105. § f) pontja hatályon kívül helyezte, alkalmazására lásd e módosító törvény 112. § (9) bekezdését.

360

Az 54. § (11) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be. Az 54. § (12) – korábbi (11) bekezdésének számozását (13) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése. A (13) bekezdést a 2010: CLXXI. törvény 105. § f) pontja hatályon kívül helyezte, alkalmazására lásd e módosító törvény 112. § (9) bekezdését.

361

Az 54. § (12) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be. Az 54. § (13) – korábbi (12) – bekezdésének számozását (14) bekezdésre változtatta és szövegét megállapította a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1)–(2) bekezdése.

362

Az 54. § (14) bekezdés d) pontja a 2012: CCXVI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

363

Az 54. § (14a) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 102. §-a iktatta be.

364

Az 54. § (14a) bekezdés d) pontját a 2011: CXCI. törvény 50. §-a iktatta be.

365

Az 54. § (14a) bekezdés e) pontját a 2011: CXCI. törvény 50. §-a iktatta be.

366

Az 54. § (13) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, számozását a 2008: CVII. törvény 37. § (3) bekezdése (14) bekezdésre változtatta. A (14) bekezdés a 2009: LVI. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Az 54. § korábbi (14) bekezdésének számozását (15) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése.

367

Az 54. § (4) bekezdését az 1997: CXX. törvény 27. §-ának (3) bekezdése iktatta be, számozását a 2006: CXIII. törvény 20. § (3) bekezdése (14) bekezdésre, a 2008: CVII. törvény 37. § (3) bekezdése (15) bekezdésre, a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése (16) bekezdésre változtatta.

368

Az 54. § (16) bekezdését a 2008: CVII. törvény 37. § (6) bekezdése iktatta be, számozását (17) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése, szövege a 2010: CLXXI. törvény 104. § g) pontja szerint módosított szöveg.

369

Az 54/A. §-t az 1997: CXX. törvény 28. §-a iktatta a szövegbe.

370

Az 54/A. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 48. §-ával megállapított, a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.

371

Az 54/B. §-t a 2012: CCXVI. törvény 9. §-a iktatta be.

372

Az 55. § a 2006: CXIII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 27. § (5) bekezdése alapján a 2007. január 1. napján folyamatban lévő közigazgatási ügyekben a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

373

Az 55. § (1) bekezdése a 2010: CLIII. törvény 7. § (16) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

374

Az 55. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 37. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.

375

Az 55. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 21. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

376

Az 56. § (1) bekezdését az 1996: CVII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, majd az 1998: LXXXXVI. törvény 17. §-ának (1) bekezdése új (1) bekezdést iktatott be. Az (1) bekezdés a 2002: LIII. törvény 28. §-ával megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

377

Az 56. § (1) bekezdésében meghatározott tartozás végrehajtására – a 2005: LXXXIII. törvény 333. §-a alapján – a végrehajtó szolgálatok létrejöttéig az adózás rendjéről szóló 2003: XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

379

Az 56. § (2) bekezdés a) pontja a 2010: XXXIX. törvény 41. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

380

Az 56. § (2) bekezdés b) pontja a 2010: XXXIX. törvény 41. § (5) bekezdése, a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.

381

Az 56. § (3) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 27. § (5) bekezdése alapján a 2007. január 1. napján folyamatban lévő közigazgatási ügyekben a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

382

Az 56. § (4) bekezdését az 1997: LI. törvény 27. §-ának (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

383

Az 56/A. §-t az 1995: LII. törvény 17. §-a iktatta a szövegbe.

384

Az 56/A. § (1) bekezdése a 2001: LXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

386

Az 56/A. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.

387

Az 56/A. § (2) bekezdése a 2009: CXXXIV. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

388

Az 56/A. § (3)–(4) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

389

Az 57. § a 2006: CXIII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 27. § (5) bekezdése alapján a 2007. január 1. napján folyamatban lévő közigazgatási ügyekben a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

390

Az 57. §-t és az előtte lévő alcímet az 1997: LI. törvény 24. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

392

Az 57/A. § (2) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CXIII. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 27. § (5) bekezdése alapján a 2007. január 1. napján folyamatban lévő közigazgatási ügyekben a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

393

Az 57/A. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

394

Az 57/A. § (2) bekezdésének b) pontja a 2008: CVII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

395

Az 57/A. § (2) bekezdés c) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (22) bekezdésével megállapított szöveg.

396

Az 27/A. § (2) bekezdés e) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés o) pontja szerint módosított szöveg.

397

Az 57/A. § (2) bekezdésének új h) pontját a 2006: CXIII. törvény 25. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti h) pont jelölését i) pontra változtatva. E módosító törvény 27. § (5) bekezdése alapján a 2007. január 1. napján folyamatban lévő közigazgatási ügyekben a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

398

Az 57/A. § (2) bekezdésének h) pontja a 2002: LIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg, jelölését a 2006: CXIII. törvény 25. § (3) bekezdése i) pontra változtatta.

399

Az 57/A. § (2) bekezdés j) pontját a 2011: CLXVII. törvény 26. § (1) bekezdése iktatta be.

400

A 40. § (2) bekezdés k) pontját a 2013: XLI. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.

401

Az 57/A. § (2) bekezdés l) pontját a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (23) bekezdése iktatta be.

402

Az 57/A. § (2) bekezdés m) pontját a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (23) bekezdése iktatta be.

403

Az 57/A. § (2a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 3. §-a iktatta be.

404

Az 57/A. § (3) bekezdésének a) pontja a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének harmincegyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

405

Az 57/A. § (3) bekezdésének b) pontja a 2008: CVII. törvény 52. § (2) bekezdésének ba) alpontja szerint módosított szöveg.

406

Az 57/A. § (3) bekezdésének új c) pontját a 2005: LXX. törvény 16. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti c) pont jelölését d) pontra változtatva.

407

Az 57/A. § (3) bekezdésének c) pontja a 2003: XCIV. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, jelölését d) pontra változtatta a 2005: LXX. törvény 16. §-a. Az 57/A. § (3) bekezdésének d) pontja a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének harminckettedik franciabekezdése, a 2009: LXXVII. törvény 178. §-ának f) pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (2)–(4) bekezdését.

408

Az 57/A. § (3) bekezdés e) pontját a 2012: CXVII. törvény 56. §-a iktatta be.

409

Az 57/A. § új (4) bekezdését az 1997: CXX. törvény 30. §-a iktatta a szövegbe és egyidejűleg az eredeti (4)–(8) bekezdés számozását (5)–(9) bekezdésre változtatta. Az 57/A. § (4) bekezdését a 2003: XCIV. törvény 7. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CCXXV. törvény 13. §-a iktatta be.

410

Az 57/A. § (6) bekezdése a 2002: XLVII. törvény 11. § (3) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének huszonnegyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

411

Az 57/A. § (7) bekezdése a 2002: XLVII. törvény 11. § (4) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének huszonnegyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

412

Az 57/A. § (10) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 25. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 54. § m) pontja.

413

Az 57/A. § (11) bekezdését a 2011: CLXVII. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be.

414

Az 57/A. § második (11) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 154. §-a iktatta be.

415

Az 57/B. §-t és az azt megelőző alcímet újonnan a 2008: CVII. törvény 39. §-a iktatta be, szövegük a 2011: CVI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

416

Az 57/B. § (1) bekezdése a 2011: CVI. törvény 57. § (2) bekezdés b) pontja, a 2011: CXCI. törvény 53. § r) pontja szerint módosított szöveg.

417

Az 57/B. § (3) bekezdés 1. pontja a 2011: CVI. törvény 57. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

418

Az 57/B. § (3) bekezdés a) pontja a 2013: XCIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

419

Az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a) pont ah) alpontját a 2011: CXCI. törvény 51. § (1) bekezdése iktatta be.

420

Az 57/B. § (3) bekezdés 2. b) pont ba) alpont 3. pontja a 2011: CVI. törvény 57. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

421

Az 57/B § (3) bekezdés 2. pont b) pont ba) alpont 4. pontját a 2011: CXCI. törvény 51. § (2) bekezdése iktatta be.

422

Az 57/B. § (4) bekezdés 1. f) pontja a 2011: CLXXIX. törvény 186. §-a szerint módosított szöveg.

423

Az 57/B. § (4) bekezdése 4. pontját a 2011: CXCI. törvény 51. § (3) bekezdése iktatta be.

424

Az 57/B. § (6) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 51. § (4) bekezdésével megállapított, a 2012: CCXVI. törvény 11. § e) pontja szerint módosított szöveg.

426

Az 57/C. §-t újonnan a 2011: CVI. törvény 16. §-a iktatta be.

427

Az 57/C. § (1) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 51. § (5) bekezdésével megállapított, a 2012: CXVIII. törvény 58. §-a szerint módosított szöveg.

428

Az 57/C. § (3a) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 51. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CXVII. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

429

Az 57/C. § (4) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 53. § s) pontja szerint módosított szöveg.

430

Az 57/D. §-t megelőző alcímet a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (24) bekezdése iktatta be.

431

Az 57/D. §-t újonnan a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (24) bekezdése iktatta be.

432

Az 57/E. §-t a 2003: XCIV. törvény 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: LXI. törvény 238. § (1) bekezdése.

433

Az 58. §-t megelőző címet a 2001: LXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

434

Az 58. § (1) bekezdésének második és harmadik mondatát az 1996: CVII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

435

Az 58. § (3) bekezdését az 1996: CVII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

436

Az 58. § (4) bekezdését a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

437

Az 58. § (5) bekezdésének a) pontja a 2012: CCXVI. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

438

Az 58. § (5) bekezdésének c) pontja az 1995: LII. törvény 18. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2009: CXXXIV. törvény 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

439

Az 58. § (5) bekezdésének d) pontja a 2006: CXIII. törvény 26. §-ával megállapított, a 2009: CXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése és 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

440

Az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 3. alpontja a 2012: CCXVI. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

441

Az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 4. alpontja a 2009: CLII. törvény 19. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

442

Az 58. § (5) bekezdés e) pontja a 2012: CCXVI. törvény 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

443

Az 58. § (5) bekezdés f) pontját újonnan a 2011: CV. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be.

444

Az 58. § (5) bekezdésének g) pontját az 1995: LII. törvény 18. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

445

Az 58. § (5) bekezdésének h) pontját az 1996: LIX. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXVII. törvény 29. § b) pontja szerint módosított szöveg.

446

Az 58. § (5) bekezdésének i) pontját az 1996: LIX. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXVII. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

447

Az 58. § (5) bekezdés i) pont ic) alpontja a 2013: CXXXIII. törvény 31. §-a szerint módosított szöveg.

448

Az 58. § (5) bekezdés j) pontja az 1997: CXX. törvény 31. §-ával megállapított, a 2001: XXIV. törvény 19. § (1) bekezdése, a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (28) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

449

Az 58. § (5) bekezdésének k) pontja a 2005: LXX. törvény 19. § (4) bekezdése, a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik franciabekezdése szerint módosított szöveg.

450

A 2005: LXX. törvény 19. § (7) bekezdése alapján munkanélküli járadékon álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt is érteni kell.

451

Az 58. § (5) bekezdésének l) pontja a 2005: LXX. törvény 19. § (4) bekezdése, a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik franciabekezdése szerint módosított szöveg.

452

Az 58. § (5) bekezdés m) pontja a 2010: CXXIII. törvény 179. §-ával megállapított, a 2011: CXCI. törvény 54. § n) pontja szerint módosított szöveg.

453

Az 58. § (5) bekezdésének n) pontját az 1999: CXXII. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIII. törvény 7. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.

456

Az 58. § (5) bekezdésének o) pontját az 1999: CXXII. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXXV. törvény 87. §-ával megállapított szöveg.

457

Az 58. § (5) bekezdésének p) pontját a 2002: LIII. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: CVII. törvény 52. § (2) bekezdésének bb) alpontja szerint módosított szöveg.

458

Az 58. § (5) bekezdésének q) pontját a 2002: LIII. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: CVII. törvény 52. § (2) bekezdésének bb) alpontja szerint módosított szöveg.

459

Az 58. § (5) bekezdésének r) pontját a 2002: LIII. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

460

Az 58. § (5) bekezdésének s) pontját a 2004: CI. törvény 251. § (2) bekezdése iktatta be.

461

Az 58. § (5) bekezdésének t) pontját a 2004: CI. törvény 251. § (2) bekezdése iktatta be.

462

Az 58. § (5) bekezdésének u) pontját a 2004: CI. törvény 251. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának i) pontja, újonnan a 2012: CCXVI. törvény 10. § (4) bekezdése iktatta be.

463

Az 58. § (5) bekezdés v) pontját újonnan a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (25) bekezdése iktatta be.

464

Az 58. § (5) bekezdés újabb v) pontját a 2013: XCIII. törvény 6. §-a iktatta be.

465

Az 58. § (5) bekezdés w) pontját a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (25) bekezdése iktatta be.

466

Az 58. § (6) bekezdését az 1992: LXXX. törvény 78. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a korábbi (6)–(7) bekezdés számozását (7)–(8) bekezdésre változtatta.

467

Az 58. § (6) bekezdés a) pontja a 2007: XC. törvény 25. § (2) bekezdés a) pontja, a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés p) pontja szerint módosított szöveg.

469

Az 58. § (6) bekezdés c) pontját az 1995: LII. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés r) pontja szerint módosított szöveg.

470

Az 58. § (6) bekezdés d) pontját újonnan a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (26) bekezdése iktatta be.

471

Az 58. § (7) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenhatodik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

472

Az 58. § (8) bekezdését újonnan a 2001: LXXVIII. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2002: LIII. törvény 30. § (5) bekezdésével megállapított, felvezető szövege a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének második francia bekezdése szerint módosított szöveg.

473

Az 58. § (8) bekezdés a) pontja a 2010: XXXIX. törvény 36. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

474

Az 58. § (8) bekezdésének b) pontja a 2005: LXX. törvény 18. §-ával megállapított és a 2010: CLXXI. törvény 105. § i) pontja szerint módosított szöveg.

476

Az 58. § (8) bekezdésének d) pontját a 2006: CXIV. törvény 50. § (9) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXVI. törvény 29. § (7) bekezdése iktatta be.

477

Az 58. § (8) bekezdés e) pontját a 2009: CXXXIV. törvény 22. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXVI. törvény 29. § (7) bekezdése iktatta be.

478

Az 58. § (8) bekezdésének f) pontját újonnan a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (27) bekezdése iktatta be.

479

Az 58. § (8) bekezdés g) pontját a 2005: LXXXIII. törvény 51. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdés g) pontja.

480

Az 58. § (8a) bekezdését a 2011: CV. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 54. § o) pontja.

481

Az 58. § (9) bekezdése a 2002: LIII. törvény 30. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

482

Az 58. § (9) bekezdés a) pontja a 2011: CXCI. törvény u) pontja szerint módosított szöveg.

483

Az 58. § (10) bekezdését újonnan a 2009: LVI. törvény 19. § (4) bekezdése iktatta be.

485

Az 58. § (11) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 103. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 54. § p) pontja.

486

Az 59. §-t a 2001: LXXVIII. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 24. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lépett hatályba.

487

Az 59. § (2) bekezdése a 2010: XXXIX. törvény 41. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

488

Az 59. § (3) bekezdése a 2007: I. törvény 96. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

489

Az 59. § (4) bekezdését a 2002: LIII. törvény 31. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: I. törvény 128. § (2) bekezdésének a) pontja, újonnan a 2009: CXXXIV. törvény 21. §-a iktatta be.

490

Az 59. § (4) bekezdés b) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

491

Az 59/A. §-t a 2010: CLIII. törvény 7. § (18) bekezdése iktatta be.

492

Az 59/B. §-t újonnan a 2012: LXXVI. törvény 19. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 1. §-át.

493

Az 59/C. §-t a 2011: CVI. törvény 17. §-a iktatta be.

494

Az 59/C. § (1) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 52. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

495

Az 59/C. § (3) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 52. § (2) bekezdése iktatta be.

496

Az 59/D. §-t a 2011: CVI. törvény 17. §-a iktatta be.

497

A 60. §-t és alcímét a 2007: I. törvény 96. § (5) bekezdése iktatta be. A 60. § a 2010: XXXIX. törvény 36. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

498

A 60. § (1) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére