• Tartalom

1991. évi XLI. törvény

1991. évi XLI. törvény

a közjegyzőkről1

2015.11.27.
ELSŐ RÉSZ

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Általános elvek

1. §2 (1) A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.

(2)3 A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban – a felek esélyegyenlőségének biztosításával – kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.

(3) A közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat.

(4) A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.

(5)4 Az e törvényben szabályozott közjegyzői eljárások polgári nemperes eljárások, amelyekre – ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy az eljárás sajátosságaiból más nem következik – az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

2. § (1) A közjegyző az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható.

(2) A közjegyző az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni.

3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.

(2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.

4. § A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Polgári perrendtartásnak (a továbbiakban: Pp.) a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint nem járhatna el.

5. §5 (1) A közjegyző a közreműködését e törvényben említetteken kívül más okból nem tagadhatja meg. A közjegyző közreműködését végzéssel tagadja meg, a végzést írásban kell közölni azzal a féllel, aki a közjegyzőt a közreműködésre felkérte.

(2)6 A közjegyző végzése a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság végzésével azonos hatályú. A közreműködést kérő fél a végzés ellen fellebbezéssel élhet; a fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a törvényszékhez kell címezni. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

6. § A közjegyzőt a tevékenységéért jogszabályban7 meghatározott díj és költségtérítés illeti meg.

7. §8 (1)9 A közjegyző tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet keresőtevékenységként. A közjegyző e kereső tevékenységét köteles bejelenteni a területi kamara elnökségének.

(2) A közjegyző nem végezhet sem személyes közreműködéssel, sem korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozási tevékenységet, ingatlant vagy kölcsönügyletet nem közvetíthet, a közjegyzői tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerződést biztosító más kötelezettséget nem vállalhat.

(3) A 24/A. §-ban foglaltakon kívül nem esik az (1) bekezdés tilalma alá

a) a választottbírói tevékenység,

b) a területi kamara elnökségének előzetes engedélyével létesített kuratóriumi tagság és tisztségviselés,

c)10 külön törvényben11 szabályozott közvetítői eljárásban folytatott közvetítői tevékenység,

d)12 a közjegyzői kamarában végzett tevékenység,

e)13 a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítése.

(4) A közjegyző a fél részére nem készíthet magánokiratot, kivéve az aláírási címpéldány tervezetet.

(5)14

8. § A közjegyző sem hivatalában, sem hivatalán kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja.

9. § (1)15 A közjegyzőt – ha törvény kivételt nem tesz – az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettsége a közjegyzői működésének megszűnése után is fennmarad.

(2) A fél, jogutódja és törvényes képviselőjük a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat.

10. § (1)16 A közjegyző a közjegyzői működése körében okozott kár megtérítésére és személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles.

(2)17 A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére a közjegyző köteles legalább ötvenmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni és azt közjegyzői működésének tartama alatt fenntartani.

(3)18 A Magyar Országos Közjegyzői Kamara választmányának felhatalmazása alapján a közjegyző javára és érdekében a felelősségbiztosítás kötelező értékéig a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köti meg a felelősségbiztosítást; a kiegészítő felelősségbiztosítás megkötésére ebben az esetben is a közjegyző jogosult.

11. § A közjegyző a hivatalos iratain, névtábláján és bélyegzőjén jogosult az állami címer használatára.

A közigazgatási hatósági ügyek eljárási szabályai

11/A. §19 (1)20 A területi közjegyzői kamara elnöksége hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek a következők:

a) bejegyzés a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek kamarai névjegyzékébe, törlés e névjegyzékekből, kivéve, ha a törlésre a közjegyzői fegyelmi bíróságnak a 72. § (2) bekezdésnek e) pontja szerinti jogerős határozata alapján kerül sor,

b) a közjegyzői iroda alapítási engedélyének megadása iránti eljárás,

c) felvétel a közjegyzői irodák kamarai nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból – kivéve, ha a törlésre a cégbíróságnak a közjegyzői irodát a cégjegyzékből törlő jogerős határozata alapján kerül sor – (a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás).

(2) A kamarai hatósági eljárásban ügyfélnek minősül a közjegyzőjelölt, a közjegyzőhelyettes, illetőleg az őket foglalkoztató vagy foglalkoztatni kívánó közjegyző, valamint a közjegyzői iroda tagja és volt tagja.

(3)21 A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Kamarai hatósági eljárásban a kérelem telefaxon nem nyújtható be.

(4)22 A kamarai hatósági eljárást első fokon a területi kamara elnöksége folytatja le, az elnökség döntése elleni fellebbezést az országos kamara bírálja el. A kamarai hatósági eljárásban az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal.

(5)23

(6)24 A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény25 kizárásra vonatkozó szabályait e törvény kizárási szabályaival együtt kell alkalmazni.

(7) A kamarai nyilvántartásból történő törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti.

(8)26 Az eljárásban a hiánypótlásra való felhívást a területi kamarának a kérelem beérkezését követő első ülésén, de legkésőbb tizenöt napon belül kell kibocsátania.

(9) Ha a kamara a névjegyzékbe történő bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az erről szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba vételről kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell

a) a kamara nevét, a kamarai hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és cégszerű aláírását, az okirat kiállításának helyét és időpontját,

b) a névjegyékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történő bejegyzés napját,

c) közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt névjegyzékbe vétele esetén nevét, születési helyét és időpontját, anyja nevét, a névjegyzékbe vétel időpontját, az alkalmazó közjegyző nevét és székhelyét,

d)27 szükség esetén a közjegyzői iroda nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, tagjainak nevét és személyazonosító adatait.

(10)28 A Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a területi közjegyzői kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a területi közjegyzői kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.

A közjegyző illetékességi területe

12. § (1)29 A közjegyző illetékességi területe általában annak a járásbíróságnak az illetékességi területével egyezik meg, amely a közjegyző székhelyén működik.

(2) A Budapesten működő közjegyzők illetékessége a főváros egész területére kiterjed.

(3)30 Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelettel31 állapítja meg annak a közjegyzőnek az illetékességi területét, akinek a székhelyén nem működik bíróság.

(4) A közjegyző helyszíni eljárást az illetékességi területén folytathat.

(5)32 A közjegyzői szolgáltatások zavartalanságának és megfelelő színvonalának biztosítása érdekében a miniszter a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének beszerzését követően évente felülvizsgálja a közjegyzői állások számát és székhelyét.

(6)33 Az e törvényben szabályozott eljárásokban az a közjegyző jár el, akihez a fél a kérelmét előterjeszti.

(7)34 Ha az eljárás lefolytatására illetékes közjegyző az eljárás lefolytatásában akadályoztatva van, köteles ezt – az akadályoztatás okának megjelölésével – a székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökének írásban haladéktalanul bejelenteni. Ha a bejelentés alapos, a területi közjegyzői kamara elnöke a területi közjegyzői kamara területén székhellyel rendelkező közjegyzők közül kijelöli az eljárás lefolytatásában akadályoztatott közjegyző helyett az eljárást lefolytató közjegyzőt. Ha a területi közjegyzői kamara elnöke a bejelentést alaptalannak ítéli, erről a bejelentést tevő közjegyzőt értesíti. A területi közjegyzői kamara elnökének döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(8)35 Ha a (7) bekezdés alapján az eljárás lefolytatására kijelölt közjegyző az eljárás lefolytatásában akadályoztatva van, a (7) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(9)36 Ha a területi közjegyzői kamara illetékességi területére kinevezett valamennyi közjegyző – a területi közjegyzői kamara elnökének a döntése szerint – az eljárás lefolytatásában akadályoztatva van, az eljáró közjegyzőt a magyarországi székhelyű közjegyzők közül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke jelöli ki. E kijelölést – a (7) és (8) bekezdés szerinti döntésének a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke részére történő megküldésével – a területi közjegyzői kamara elnöke kezdeményezi. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(10)37 Ha a (9) bekezdés alapján az eljárás lefolytatására kijelölt közjegyző az eljárás lefolytatásában akadályoztatva van, a (7)–(9) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A közjegyzői önkormányzat

13. § A közjegyzők önkormányzattal rendelkeznek. Az önkormányzati szervek:

a) a területi közjegyzői kamara (a továbbiakban: területi kamara),

b) a területi kamara elnöksége,

c) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

14. § (1)38 Az önkormányzati szervek jogi személyek,.

(2)39 A közjegyző a kinevezésével a területi kamara tagjává válik. A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzésével válik a területi kamara tagjává.

15. § (1) A közjegyzői önkormányzat a törvényben ráruházott jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével képviseli és védi a közjegyzői kar érdekét és tekintélyét. Közreműködik a közjegyzőkre vonatkozó jogszabályok előkészítésében.

(2) A közjegyzői önkormányzat működésével felmerülő kiadásokat a közjegyzők által fizetett kamarai hozzájárulás fedezi.

(3) A közjegyző és a közjegyzőhelyettes az önkormányzati tisztségekre választhat és választható.

15/A. §40 A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a közjegyzői önkormányzati szervek működése felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZJEGYZŐI SZERVEZET

II. Fejezet

A KÖZJEGYZŐI SZOLGÁLAT KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

A közjegyzői szolgálat keletkezése

16. § (1)41 A közjegyzőt a miniszter nevezi ki határozatlan időre.

(2) A kinevezés tartalmazza a közjegyző székhelyét.

(3) Egy székhelyre több közjegyzőt is ki lehet nevezni.

(4)42

17. § (1)43 Közjegyzővé – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az nevezhető ki, aki

a) magyar állampolgár,

b)44

c)45 az országgyűlési képviselők választásán választható,

d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,

e) a jogi szakvizsgát letette,

f) legalább 3 évi közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol,

g)46 nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt,

(2)47 Az (1) bekezdés f) pontjában említett gyakorlatnak megfelel a legalább 3 éves bírói, ügyészi, ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői gyakorlat.

(3)48 Nem nevezhető ki közjegyzővé az,

a)49 aki büntetett előéletű,

b)50 aki jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c)51 akinek a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól,

ca) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

cb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

cc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ce) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

d)52 akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig.

e)53 akit a közjegyzői fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig,

f)54 aki egészségi állapota miatt vagy más okból a hivatás ellátására alkalmatlan,

g)55 aki életmódja vagy magatartása miatt a közjegyzői hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen,

h)56 akivel szemben a 7. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn és nem vállalja, hogy kinevezése esetén azt az eskütétel időpontjáig megszünteti.

(4)57

17/A. §58 (1) A közjegyzői kinevezésre pályázó a pályázat benyújtásával egyidejűleg

a)59 igazolja a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint nyilatkozik arról, hogy megfelel a 17. § (1) bekezdés g) pontjában írt feltételnek, valamint

b) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a területi kamara elnöksége részére – annak a közjegyzői kinevezés feltételeinek vizsgálata céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közjegyzői kinevezésre pályázó személy tekintetében a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény fennáll-e.

18. § (1) A közjegyzői állást pályázat útján kell betölteni.

(2) Annak a területi kamarának az elnöksége, amelynek területén a megüresedett közjegyzői állás van, a pályázatot meghirdeti, és a pályázók közül javaslatot tesz a kinevezésre.

(3)60 Ha a közjegyzői szolgálat előreláthatólag azért szűnik meg, mert a közjegyző betölti azt a kort, amikor a törvény alapján a közjegyzői szolgálata megszűnik, a megüresedő közjegyzői állásra a pályázatot legkésőbb a szolgálat megszűnésének várható időpontját fél évvel megelőzően kell meghirdetni.

(4)61 Ha a közjegyző a közjegyzői szolgálata megszűnését megelőzően lemondását a területi kamarának is megküldi, a kamara a megüresedő közjegyzői állásra a szolgálat megszűnésének várható időpontját megelőzően pályázatot hirdet. Ha a pályázat kiírását követően a meghirdetett közjegyzői állás mégsem üresedik meg, a pályázatot úgy kell tekinteni, mint amit visszavontak.

(5)62 A közjegyző kinevezésére a (3) és (4) bekezdésben foglalt esetben csak a közjegyzői szolgálat megszűnését követően kerülhet sor.

19. §63 Olyan közjegyzői székhely esetén, ahol jelentős számban élnek nemzetiséghez tartozók, a nemzetiség nyelvét ismerő pályázót előnyben kell részesíteni.

20. § (1) Közjegyzőt a beleegyezése nélkül nem lehet más székhelyre áthelyezni.

(2)64 Az érintett egy vagy több területi kamara elnökségének javaslatára a miniszter a közjegyzőket – beleegyezésükkel – pályázat kiírása nélkül kölcsönösen áthelyezheti. Nincs helye kölcsönös áthelyezésnek a közjegyző kinevezését követő 3 éven belül és azon időpontot megelőző 5 éven belül, amikor a közjegyző betölti azt a kort, amikor a törvény alapján a közjegyzői szolgálat megszűnik.

(3)65 Ha a közjegyzői álláshelyet a miniszter – a 18. §-ban foglaltak szerint – más székhelyre kinevezett közjegyző személyével tölti be, a közjegyzőt e székhelyre helyezi át.

(4)66 Az áthelyezéssel a közjegyző szolgálata folyamatos marad, de megváltozik az álláshelye, székhelye és illetékességi területe, továbbá – a kölcsönös áthelyezés esetét kivéve – eredeti álláshelye megüresedik. A közjegyző áthelyezése nem érinti a korábbi székhelyén lefolytatott eljárásokkal kapcsolatos felelősségét, illetve sérelemdíj fizetési kötelezettségét. Az áthelyezésre megfelelően alkalmazni kell a kinevezésre vonatkozó szabályokat.

21. § (1)67 A közjegyző a kinevezését követő 3 hónapon belül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke előtt esküt tesz. Ezt megelőzően bemutatja a bélyegzőjét, aláírásmintáját és a hivatali helyiségének a hivatás gyakorlására való alkalmasságát megállapító kamarai igazolást, igazolja továbbá, hogy kötelező felelősségbiztosítást kötött és megszüntette az összeférhetetlenséget [17. § (3) bekezdés h) pont].

(2)68 Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.”

(3)69 Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során az esküt tevő személyétől függően: közjegyző, közjegyzőhelyettes.

21/A. §70 (1) A közjegyző és a közjegyzőhelyettes hivatali aláírása a közjegyző vagy közjegyzőhelyettes névaláírásának, valamint a közjegyző hivatali bélyegzője lenyomatának együttes alkalmazása. A közjegyző és a közjegyzőhelyettes hivatali aláírásával látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített közokiratot.

(2) A közjegyző és a közjegyzőhelyettes hivatali elektronikus aláírása a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által részükre rendszeresített minősített elektronikus aláírás. A közjegyző és a közjegyzőhelyettes minősített elektronikus aláírásával látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített elektronikus közokiratot.

(3)71 A hivatali elektronikus aláírásként olyan minősített elektronikus aláírás használható, amely megfelel a következő feltételeknek:

a) az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a hitelesítés-szolgáltató feltüntette annak a tényét is, hogy az aláíró közjegyző vagy közjegyzőhelyettes;

b) a hitelesítés-szolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad.

(4)72 A hivatali elektronikus aláírás nem használható, ha

a) az aláíró közjegyzői szolgálata megszűnt vagy az aláírót törölték a közjegyző-helyettesi névjegyzékből,

b) az aláírót szolgálata alól felfüggesztették, vagy vele szemben határozott időre szóló, hivatalból való felfüggesztés fegyelmi büntetést szabtak ki,

c) az aláíró közjegyzői szolgálatát szünetelteti,

d) az aláíró az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy arról szerzett tudomást, hogy az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.

(5)73 A kamara a (4) bekezdés a)–c) pontjában, az aláíró a d) pontjában foglalt esetben kezdeményezi a hitelesítés-szolgáltatónál az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését, illetve visszavonását.

(6)74 A hitelesítés-szolgáltató az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét a kamara megkeresésére haladéktalanul felfüggeszti, illetve a tanúsítványt visszavonja.

A közjegyzői szolgálat megszűnése

22. §75 (1) A közjegyzői szolgálat megszűnik:

a) a közjegyző felmentéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének,

b) a közjegyzői szolgálat megszűnését megállapító határozat jogerőre emelkedésének,

c) a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztést, a közjegyző alkalmatlanságát vagy érdemtelenségét megállapító határozata jogerőre emelkedésének,

d)76 a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjra jogosító legmagasabb öregségi nyugdíjkorhatár, de legalább a 65. életév közjegyző általi betöltésének, vagy

e) a közjegyző halálának

napján.

(2) A miniszter a közjegyzőt felmenti, ha a közjegyző a szolgálatáról a miniszterhez intézett írásbeli nyilatkozatában lemondott.

(3) A miniszter a közjegyzői szolgálat megszűnését állapítja meg, ha

a)77 a közjegyző magyar állampolgárságát elvesztette, vagy az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,

b) a közjegyzővel szemben a 17. § (3) bekezdés b), c) vagy d) pontjában meghatározott körülmény következett be,

c) a közjegyző a 21. §-ban meghatározott esküt nem tette le, vagy

d) a közjegyző a kinevezését követően keletkezett összeférhetetlenséget nem szüntette meg.

(4) A miniszter a közjegyzői kinevezés érvénytelenségét állapítja meg, ha a közjegyző kinevezését követően jut tudomására, hogy a kinevezés 17. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételei a kinevezés időpontjában nem álltak fenn, vagy a közjegyzővel szemben a kinevezés időpontjában a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény állt fenn.

22/A. §78 (1) A területi kamara elnöksége a közjegyzői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közjegyzővel szemben nem áll fenn a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény.

(2) A hatósági ellenőrzés céljából a területi kamara elnöksége adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közjegyzővel szemben fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény.

(3) A területi kamara elnöksége, valamint a miniszter a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli

a) a közjegyzői kinevezésre pályázó személy,

b) a közjegyző

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által e célból kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(4) Az (1) és (2) bekezdés, valamint a 17/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján megismert személyes adatokat a területi kamara elnöksége, valamint a miniszter

a) a közjegyzői pályázat elbírálásáig,

b) a közjegyzői kinevezés esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a közjegyzői szolgálat megszűnésének megállapítására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

23. §79 (1) Ha a területi kamara elnöksége a 22. § (3) bekezdés a)–d) pontjában foglalt, a közjegyzői szolgálat megszűnésére okot adó körülményről szerzett tudomást, köteles azt a miniszternek haladéktalanul bejelenteni.

(2) A közjegyző felmentéséről, a közjegyzői szolgálat megszűnésének és a közjegyzői kinevezés érvénytelenségének megállapításáról a miniszter a kamara véleményének beszerzését követően dönt, és e döntéséről – a határozat megküldésével – értesíti a területi kamara elnökségét.

(3) A miniszter a közjegyző kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata megszűnése és szünetelésének megállapítása, valamint a közjegyzői kinevezés érvénytelenségének megállapítása ügyében a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

24. § (1)80 A közjegyző nem gyakorolhatja a hivatását

a)81 a 22. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben, valamint ha a közjegyzői szolgálat megszűnésére azért kerül sor, mert a közjegyző betölti a megszűnési okként megjelölt kort, a közjegyzői szolgálat megszűnésének időpontjától kezdődően,

b)82 a magyar állampolgárság elvesztésének időpontjától, vagy attól az időponttól kezdődően, amelytől az országgyűlési képviselők választásán nem választható,

c) a 17. § (3) bekezdés b), c) vagy d) pontjában meghatározott körülmény bekövetkezését megállapító bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjától kezdődően,

d) az azt követő naptól kezdődően, amelyen az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló kötelezettségét még – a mulasztás jogkövetkezményeinek alkalmazása nélkül – teljesíthette volna és

e) a 21. §-ban meghatározott eskütételt megelőzően.

(2)83 Ha a közjegyző szolgálata megszűnik, a közjegyző, illetve az iratokat, eszközöket birtokló személy az (1) bekezdésben meghatározott időponttól számított 30 napon belül köteles a közjegyzői levéltár részére átadni

a) a közjegyző okiratait és nyilvántartó könyveit,

b) minden olyan hagyatéki ügyét és iratot, amelyre a közjegyzői titoktartás kiterjed,

c) a közjegyző igazolványát,

d) a közjegyző elektronikus aláírását létrehozó eszközt és a bélyegzőjét, valamint

e)84 a közjegyző által használt, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a közjegyzői levéltár tulajdonában lévő eszközöket.

(3)85 A közjegyzői levéltár az iratok, eszközök átvételét igazolja, az átvett iratokra és eszközökre vonatkozó adatokat pedig törli a közjegyző irodájában található, a közjegyző által használt számítástechnikai eszközökből.

(4)86 A (2) bekezdésben meghatározott személy köteles lehetővé tenni a közjegyzői levéltár alkalmazottja számára azt, hogy az átadás céljából a közjegyző irodájába belépjen, iratait és nyilvántartásait megvizsgálja, a számítástechnikai eszközökből az adatokat törölje.

(5)87 A (2)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a közjegyző másik székhelyre történő áthelyezése esetén is alkalmazni kell azzal, hogy az iratok, nyilvántartások és eszközök leadásának kötelezettsége nem vonatkozik a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszközre és a kamara tulajdonában álló azon egyéb eszközökre, melyek áthelyezés utáni további használatáról a közjegyző és a kamara megállapodott.

A közjegyzői szolgálat szünetelése

24/A. §88 (1) Ha a közjegyzőt országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőjelöltként, illetőleg polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás befejezéséig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma megszűnéséig közjegyzői szolgálata szünetel. A közjegyző a szünetelés időtartama alatt közjegyzői tevékenységet nem végezhet, részére tartós helyettest kell kirendelni.

(2) A közjegyzői szolgálat szünetelése alatt a közjegyző kamarai tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és nem terhelik a kamarai tagságból fakadó kötelezettségek.

III. Fejezet

A KÖZJEGYZŐJELÖLT
ÉS A KÖZJEGYZŐHELYETTES

25. § (1) A közjegyzői kar utánpótlását a közjegyzőjelöltek és a közjegyzőhelyettesek biztosítják.

(2)89 A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes a közjegyzővel áll munkaviszonyban.

26. §90 (1) Közjegyzőjelöltként kérelemre a területi kamara névjegyzékébe a területi kamara elnöksége azt veheti fel, aki:

a) magyar állampolgár,

b) büntetlen előéletű,

c) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,

d) igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzőjelölti munkakör betöltésére munkaszerződést kötött.

(2)91 A 17. § (3) bekezdésének rendelkezéseit a közjegyzőjelölt névjegyzékbe történő felvételénél is alkalmazni kell.

27. §92 Közjegyzőhelyettesként a közjegyzői kamara névjegyzékébe azt a kérelmezőt lehet felvenni, aki a 26. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában és (2) bekezdésében írt feltételeknek megfelel, jogi szakvizsgával rendelkezik, és igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzőhelyettesi munkakör betöltésére munkaszerződést kötött.

27/A. §93 (1) A közjegyzőjelölt, valamint a közjegyzőhelyettes nyilvántartásába vétel iránti eljárás, valamint a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a közjegyzőjelölt, valamint a közjegyzőhelyettes tekintetében a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában foglalt körülmény vizsgálata során a 17/A. §, valamint a 22/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

28. §94 A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes munkabérét a bírósági fogalmazó, illetve a bírósági titkár illetményére is figyelemmel kell megállapítani.

29. § (1)95 A közjegyzőjelöltet és a közjegyzőhelyettest a közjegyző valamennyi közjegyzői ügykörben köteles foglalkoztatni és a gyakorlati képzéséről gondoskodni.

(2)96 A közjegyzőhelyettes a közjegyző utasítása és felelőssége mellett önállóan intézhet közjegyzői ügyeket.

(2a)97 A közjegyzőjelölt a közjegyző utasítása és felelőssége mellett jogosult a közjegyző hatáskörébe utalt adatigénylés alapján adatot beszerezni, továbbá önálló aláírási joggal járhat el közjegyzői nemperes ügyekben azzal, hogy a közjegyzőjelölt közjegyzői okiratot (ügyleti okiratot és ténytanúsító okiratot) nem készíthet, az ügy érdemében hozott vagy az eljárást befejező egyéb határozatot nem hozhat, tárgyalást nem tarthat és – ide nem értve a beadvány szóbeli előterjesztését – a feleket személyesen nem hallgathatja meg. A 21/A. § rendelkezései a közjegyzőjelölt tekintetében megfelelően alkalmazandók.

(3)98 A titoktartás (9. §), az összeférhetetlenség (7. §) és a kizárás (4. §) szabályai a közjegyzőjelöltre és a közjegyzőhelyettesre is irányadóak azzal, hogy a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes az ügy elintézéséből a 32–37. § szerinti helyettesítést kivéve akkor is ki van zárva, ha az őt alkalmazó közjegyzővel szemben áll fenn kizárási ok.

(4)99

IV. Fejezet

A KÖZJEGYZŐI IRODÁK

30. § A közjegyző köteles a tevékenységét a székhelyén levő irodában végezni; az irodán kívül akkor járhat el, ha az ügy természete vagy sürgőssége indokolja.

31. § (1) Az azonos székhelyre kinevezett 2 vagy több közjegyző a területi kamara elnökségének engedélyével közös irodát tarthat fenn.

(2) A közös irodában működő közjegyzők az önálló felelősségüket és hivatásuk személyes gyakorlását nem zárhatják ki és nem korlátozhatják.

(3) Közjegyző közös irodát csak közjegyzővel tarthat fenn.

31/A. §100 (1)101 A közjegyző egyénileg vagy közjegyzői iroda keretében folytathatja tevékenységét.

(2) A közjegyzői iroda a közjegyzői tevékenység végzésének elősegítésére határozatlan időre alapított, jogi személyiséggel rendelkező szervezet.

(3)102 A közjegyzői iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, a megszűnésére és tagjainak felelősségére, továbbá e törvény szerinti átalakulására, egyesülésére és szétválására – e törvényben foglalt eltérésekkel – a Polgári Törvénykönyvnek a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) A közjegyzői iroda tagja a közjegyzői irodában őt megillető vagyoni hányadot csak olyan személyre ruházhatja át, aki megfelel az e törvényben a közjegyzői iroda tagjára előírt feltételeknek és a területi kamara elnökségétől az irodai tagság létesítésére az engedélyt megkapta.

(5)103 A közjegyző az egyénileg folytatott tevékenysége helyett a közjegyzői iroda alapító okiratának elfogadásával – az átalakulási eljárás lefolytatása nélkül – egyszemélyes vagy többtagú közjegyzői irodát alapíthat.

(6)104 Ha a közjegyző a tevékenységét közjegyzői iroda keretében folytatja, a közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és az egyéb irodai alkalmazott a közjegyzői irodával áll munkaviszonyban. Ha a közjegyzői irodát kettő vagy több közjegyző közösen tartja fenn, a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt tevékenységéért vagy mulasztásáért az a közjegyző felel, aki a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek kamarai névjegyzékében a közjegyzőhelyettest, illetve közjegyzőjelöltet alkalmazó közjegyzőként feltüntetésre került.

31/B. §105 (1) Közjegyzői irodát természetes személyek alapíthatnak olyan módon, hogy a szavazati jog több mint 50%-át közjegyző tag (e címben a továbbiakban: közjegyző tag), a (3) bekezdésben foglalt esetben a közjegyző tagok együttesen gyakorolják, és vezető tisztségviselő is csak közjegyző tag lehet.

(2) Nem lehet a közjegyzői iroda tagja az a közjegyző, közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt, akivel szemben a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabott ki, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig. Ha az alapítási engedély megadása iránti eljárás időpontjában a közjegyző, a közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, az engedélyezési eljárást a fegyelmi vétség elbírálásáig fel kell függeszteni.

(3) Két vagy több közjegyző csak akkor lehet ugyanannak a közjegyzői irodának a tagja, ha őket azonos székhelyre nevezték ki.

(4) A közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt csak az őt alkalmazó közjegyző tagságával működő jogi személyiségű közjegyzői irodának lehet tagja.

(5) A nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy akkor válhat közjegyzői iroda tagjává, ha

a) magyar állampolgár,

b)106 vele szemben nem áll fenn a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény,

c)107 választójoggal rendelkezik

d)108

(6)109 A nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy a közjegyzői irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a területi kamara elnöksége részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a területi kamara elnöksége részére – annak a közjegyzői irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közjegyzői irodai tagság létesítése engedélyezését kérelmező, nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személlyel szemben fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény.

(7)110 A területi kamara elnöksége a nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy közjegyzői irodai tagsági jogviszonyának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy taggal szemben fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzés céljából a területi kamara elnöksége adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

(8)111 A (7) bekezdésben meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy taggal szemben fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény.

(9)112 A (6)–(8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a területi kamara elnöksége

a) a közjegyzői irodai tagság engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a közjegyzői irodai tagság engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a közjegyzői irodai tagsági engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

31/C. §113 (1)114 Közjegyzői irodaként a cégjegyzékbe bejegyzett iroda működhet. A közjegyzői iroda az előtársaságra vonatkozó szabályok alapján nem kezdheti meg működését.

(2) A közjegyzői iroda alapító okiratában meg kell határozni

a) a közjegyzői iroda nevét és székhelyét,

b) a közjegyzői iroda tagjait nevük és lakóhelyük feltüntetésével; a közjegyző tag esetében székhelyét és hivatali helyiségének (a 30. §-a szerinti irodájának) címét is, közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt tag esetében az őt alkalmazó közjegyző nevét és székhelyét is,

c) az irodavezető közjegyző tag nevét és székhelyét, több irodavezető esetén az irodavezetés és képviselet szabályait,

d) a tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,

e) a szavazati jog terjedelmét és gyakorlásának módját,

f) a taggyűlés és a megismételt taggyűlés működésének szabályait, ideértve az összehívás módját, a határozatképesség szabályait és a határozathozatal módját, a taggyűlésen kívüli határozathozatal szabályait,

g) annak az értékhatárnak a megjelölését, amelytől függően a döntés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik,

h) az eredmény felosztásának szabályait,

i) a közjegyzői iroda megszűnése esetére a tagok közötti elszámolás szabályait.

(3) A közjegyzői iroda neve a következő lehet:

a) az egyetlen közjegyző tag neve és a „közjegyzői irodája” kifejezés,

b) több közjegyző tagságával működő iroda esetén mindegyik közjegyző teljes neve, vagy mindegyik közjegyző családi neve és a „közjegyzői iroda” kifejezés.

(4)115 A közjegyzői iroda székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. A közjegyzői iroda székhelyét a területi kamara elnöksége az alapítási engedélyben jóváhagyja.

31/D. §116 (1) A közjegyzői iroda alapításához a területi kamara elnökségének az engedélye szükséges (alapítási engedély), az engedélyezés iránti kérelmet az alapító okirat elfogadásától számított 8 napon belül kell a területi kamara elnökségéhez előterjeszteni. Így kell eljárni a közjegyzői irodai tagság létesítése esetén is.

(2)117 A területi kamara elnöksége a közjegyzői iroda részére az alapítási engedélyt két hónapon belül megadja, ha

a) alapító okirata megfelel az irányadó jogszabályoknak,

b) tagja megfelel a közjegyzői irodai tagságra e törvényben meghatározott követelményeknek.

(3)118 A területi kamara elnöksége a (2) bekezdésben foglalt eljárása során megvizsgálja az alapító okiratban foglaltakat – szükség esetén a helyszínen – ellenőrzi az alapító okiratban foglalt adatok valódiságát.

(4)119 A közjegyzői iroda köteles az alapítási engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül az iroda alapítását bejegyzés és közzététel végett bejelenteni a cégjegyzéket vezető törvényszéknek, mint cégbíróságnak; a közjegyzői iroda a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.

(5)120 Ha a területi kamara elnöksége a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a közjegyzői iroda nem felel meg az e törvényben meghatározott alapítási engedély kiadása vagy a közjegyzői irodai tagság létesítése feltételeinek, az alapítási engedélyt, illetve a tagság létesítése iránti engedélyt visszavonja, és a cégbíróságnál kérelmezi a közjegyzői irodával szemben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.

31/E. §121 (1) A közjegyzői iroda alapítása és működése nem érinti a közjegyző (a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt) e törvény szerinti jogállását, így a hivatás személyes gyakorlására vonatkozó kötelezettségét, valamint a fegyelmi és anyagi felelősségét sem.

(2) A közjegyzői iroda vagy tagja (a tag ebben a minőségében) a jogszolgáltató hatósági tevékenységet illetően (1. §) utasítást sem a közjegyzőnek, sem a közjegyzőhelyettesnek, sem a közjegyzőjelöltnek nem adhat.

(3) A közjegyzői iroda üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a közjegyzői tevékenység elősegítésére folytathat.

(4) A közjegyzői iroda tagjának a közjegyzői (közjegyzőhelyettesi, közjegyzőjelölti) minőségére tekintettel rendelkezésre álló adatok csak a közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás során és annak céljára használhatók fel, az adatokhoz egyéb célból történő hozzáférés tilos.

31/F. §122 (1) A közjegyzői irodai tagsági jogviszony megszűnik:

a) a közjegyző tag szolgálatának megszűnésével, kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet,

b) a tag halálával,

c) a közjegyzői irodai tagsághoz e törvényben előírt valamelyik követelmény megszűnésének bekövetkezésével,

d) a tagot megillető vagyoni hányad átruházásával,

e) a közjegyző tag rendes vagy rendkívüli felmondásával,

f) a nem közjegyző tag kizárásával.

(2) Ha a közjegyző tag szolgálata nem hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása miatt szűnik meg, és a közjegyző tag (ha a tagság a közjegyzői szolgálatnak a közjegyző tag halála miatti megszűnésével szűnt meg, akkor a közjegyző tag örököse) egyébként megfelel a nem közjegyző taggal szemben támasztott követelményeknek, a tagság – kérelmére – a taggyűlés határozatával nem közjegyzői tagságként fennmaradhat.

(3) A volt taggal (örökösével) – ha a tagsága nem az őt megillető vagyoni hányad átruházásával szűnt meg – a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni. A tagot megillető vagyonrészt – eltérő megállapodás hiányában – a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 3 hónapon belül pénzben kell kifizetni.

(4) A közjegyzői iroda megszűnik akkor is, ha

a)123

b) az egyetlen közjegyző tag tagsági jogviszonya vagy közjegyzői szolgálata megszűnt, továbbá ha a közjegyző tag (közjegyző tagok) szavazati joga nem több, mint 50%.

(5)124 A közjegyzői iroda másik közjegyzői irodával egyesülhet vagy közjegyzői irodákká válhat szét, és kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a közjegyzői irodától megváló tag a vagyon egy részével más, már működő közjegyzői irodához, mint átvevő közjegyzői irodához csatlakozik.

(5a)125 A közjegyzői szolgálatnak a 22. § (1) bekezdés a) vagy d) pontja alapján történő megszűnésétől számított 90 napon belül meghozott végleges döntéssel a közjegyzői iroda korlátolt felelősségű társasággá alakulhat át, vagy több közjegyző tagságával működő közjegyzői iroda szétválhat úgy, hogy kiválással a közjegyzői szolgálat megszűnésével érintett tag korlátolt felelősségű társaságot alapít. A közjegyzői iroda más esetben vagy más gazdasági társasággá történő átalakulásáról, gazdasági társaság kiválásáról nem dönthet.

(6)126 A közjegyző iroda egyesüléséhez és szétválásához a területi kamara elnökségének előzetes engedélye, korlátolt felelősségű társasággá történő átalakuláshoz vagy annak kiválással történő létrehozásához a közjegyzői szolgálatnak a 22. § (1) bekezdés a) vagy d) pontjában meghatározott okból történő megszűnéséről kiállított igazolása szükséges.

V. Fejezet

A KÖZJEGYZŐ HELYETTESÍTÉSE

32. § (1)127 A közjegyző 5 munkanapot meghaladó távolléte esetén részére a területi kamara elnöke helyettest rendel.

(2) Helyettesként a távollevő közjegyzőével azonos területi kamaránál működő közjegyzőt, közjegyzőhelyettest, kivételesen nyugalmazott közjegyzőt vagy nyugalmazott bírót lehet kirendelni.

(3) A helyettes személyére a közjegyző, akadályoztatása esetén a területi kamara elnöksége tesz javaslatot.

33. §128 A területi kamara elnöke a közjegyző által javasolt személyt az egy naptári évben előforduló valamennyi távolléte esetére előre állandó helyettesként rendelheti ki.

34. § Tartós helyettest lehet kirendelni, ha

a) a közjegyzői állás megüresedett,

b) a közjegyzőt hivatalából felfüggesztették,

c) a közjegyző tartósan távol van.

35. § A helyettesített közjegyző a helyettesítés tartama alatt közjegyzőként nem járhat el.

36. § (1)129 A területi kamara elnöke a helyettes részére a kirendeléséről okiratot állít ki, és ebben megjelöli a helyettesítés tartamát is.

(2) Az a helyettes, aki nem közjegyző, működésének megkezdésekor a területi kamara elnöke előtt köteles esküt tenni és aláírásmintáját bemutatni. Igazolnia kell a 10. § (2) bekezdése szerinti felelősségbiztosítás fennállását is.

37. § (1) A helyettes minden ügyet ellát, aláírásához a helyettesítésre utaló toldatot fűz.

(2) A közjegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a helyettesre megfelelően alkalmazni kell.

(3) A helyettest a tényleges helyettesítés tartamára a helyettesített közjegyzőtől díjazás, a tartós helyettest a közjegyzői iroda tiszta bevétele illeti meg.

37/A. §130 (1) A helyettes rendeléséig a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a területi kamara elnöke gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről és megszüntetéséről nem intézkedhet.

(2) A helyettesítés, valamint a 34. § b) és c) pontja szerinti tartós helyettesítés tartama alatt a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a helyettes, illetve a tartós helyettes gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről csak a területi kamara elnökének előzetes írásbeli engedélye alapján intézkedhet. A helyettesítés, illetve a 34. § b) és c) pontja szerinti tartós helyettesítés időtartama alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt szakmai képzéséről a helyettesített közjegyző költségére a helyettes, illetve a tartós helyettes gondoskodik.

VI. Fejezet

A KÖZJEGYZŐI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI

A területi közjegyzői kamara

38. §131 A területi közjegyzői kamara köztestület, amelyet az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzőhelyettesek és -jelöltek alkotnak. A területi közjegyzői kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.

39. §132 Magyarország területén 5 területi kamara működik:

a)133 a Budapesti Közjegyzői Kamara: a Fővárosi, a Tatabányai, a Balassagyarmati és a Budapest Környéki Törvényszék,

b)134 a Győri Közjegyzői Kamara: a Győri, a Szombathelyi, a Veszprémi és a Zalaegerszegi Törvényszék,

c)135 a Miskolci Közjegyzői Kamara: a Miskolci, a Debreceni, az Egri és a Nyíregyházi Törvényszék,

d)136 a Pécsi Közjegyzői Kamara: a Pécsi, a Székesfehérvári, a Kaposvári és a Szekszárdi Törvényszék,

e)137 a Szegedi Közjegyzői Kamara: a Kecskeméti, a Gyulai, a Szegedi és a Szolnoki Törvényszék

illetékességi területén.

40. § A területi kamara székhelye a megnevezésében szereplő város.

41. § A területi kamara jogai és feladatai különösen:

a) megválasztja és visszahívja a területi kamara elnökségét és elnökét,

b) meghatározza a kamarai hozzájárulást,

c) meghatározza a területi kamara éves költségvetését, ellenőrzi és elfogadja a költségvetési beszámolót,

d) jelentést, javaslatot készít, véleményt nyilvánít a Magyar Országos Közjegyzői Kamara számára a közjegyzők helyzetéről, szervezetéről és az őket érintő jogszabályok tervezetéről,

e)138 megállapítja a területi kamara szervezeti és működési szabályzatát, és azt 30 napon belül bemutatja a miniszternek,

f) szociális és jótékonysági alapokat hozhat létre.

42. § (1) A területi kamara a szükséghez képest, de évente legalább egyszer tart ülést.

(2) Az ülést a tagok egyharmadának kérelmére vagy a területi kamara elnökségének határozata alapján egy hónapon belüli időpontra kell összehívni.

(3) A területi kamara ülését a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti.

43. § (1) A területi kamara minden tagja jogosult és köteles a területi kamara ülésén részt venni. A hivatalából felfüggesztett közjegyző a területi kamara ülésén nem vehet részt.

(2) A területi kamara üléséről alapos ok nélkül távolmaradó és mulasztását ki nem mentő közjegyző, közjegyzőjelölt és közjegyzőhelyettes ellen fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

(3) A területi kamara tagja nem vehet részt az olyan határozat meghozatalában, amelynek tárgya a saját személyét, hozzátartozóját [Pp. 13. § (2) bekezdés], a nála szolgálatot teljesítő közjegyzőjelöltet vagy közjegyzőhelyettest, továbbá a vele közös irodában működő közjegyzőt érinti. E körülményt a területi kamara tagja az ülés megnyitásakor az elnöknek köteles bejelenteni.

44. § (1) A területi kamara ülése akkor határozatképes, ha a tagoknak legalább a fele jelen van. Ha a szervezeti és működési szabályzat szerint összehívott ülés határozatképtelen, változatlan napirendi javaslattal 15 napon belüli időpontra az ülést ismételten össze kell hívni. Ez az ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

(2) A területi kamara a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A területi közjegyzői kamara elnöksége

45. § (1)139 A területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi elnökség) a területi kamara elnökéből és 10 tagból áll. Az elnök közjegyző, a tagok közül 7 közjegyző, 3 közjegyzőhelyettes. Ha a területi kamara tagjainak száma a 80 főt meghaladja, a területi elnökség az elnökből, 11 közjegyző és 3 közjegyzőhelyettes tagból áll.

(2) A területi kamara elnökét és a területi elnökség tagjait a területi kamara titkosan választja.

(3) A megválasztáshoz a szavazatoknak több, mint a fele szükséges. A szavazatok összeszámlálásánál az érvénytelen szavazatot figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell dönteni.

46. § A területi elnökség a közjegyző tagjai közül megválasztja a területi kamara elnökhelyettesét, aki az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti.

47. § (1)140 Az elnök, az elnökhelyettes és a közjegyző tagok megbízatása négy évre, a közjegyzőhelyettes tagoké két évre szól.

(2) Az elnök megbízatásának időközi megszűnése esetén új elnököt kell választani.

48. § A területi elnökség kizárólagos feladatkörébe tartozik különösen az, hogy

a) felügyeletet gyakorol a területi kamarához tartozó közjegyzők, közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek ügyvitele, hivatali működése és magatartása felett,

b) dönt a területi kamara ülésének összehívásáról,

c) megválasztja a közjegyzői fegyelmi bíróságok közjegyző tagjait,

d) fegyelmi eljárást kezdeményez a közjegyző ellen,

e)141

f)142 közreműködik a közjegyzői állások betöltésében,

g)143 javaslatokat és véleményeket készít az Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére,

h)144 jóváhagyja a területi kamara elnökének intézkedését.

49. § A területi elnökség ellátja a következő feladatokat is:

a)145 engedélyezi és nyilvántartja a közjegyző távollétét, részére helyettest rendel,

b) egyeztetést végez a felek és a közjegyző, továbbá a területi kamara tagjai között,

c) intézi a panaszügyeket,

d) szervezi és igazolja a közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek gyakorlatát, elkészíti a minősítésüket,

e) ellátja a területi kamara gazdasági ügyeit, beszedi a kamarai hozzájárulást,

f)146 gyakorolja a kinevezés jogát és az egyéb munkáltatói jogokat az ügyvezetővel (68. §) kapcsolatban,

g)147

h)148 megválasztja a vizsgálóbiztosokat,

i)149 meghatározza a közjegyzők helyettesítésének rendjét, illetve a közjegyző akadályoztatása esetén kijelöli a tartós helyettest,

j)150 kirendeli a közjegyzőhelyettest.

49/A. §151 (1) A területi elnökség a területén működő közjegyzőkről, közjegyzőjelöltekről és közjegyzőhelyettesekről, továbbá a közjegyzői irodákról külön-külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból történő törlés időpontját követően a személyek és a közjegyzői irodák adatait a kamara 50 évig köteles megőrizni, 50 év elteltével a területi kamara gondoskodik a nyilvántartásban lévő adatok törléséről.

(2) A közjegyzők névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:

a)152 természetes személyazonosító adatok,

b)153

c) székhely, illetékességi terület,

d) az állam- és jogtudományi egyetemi oklevél kelte, minősítése,

e) a jogi szakvizsga kelte, minősítése,

f) a kinevezést megelőző joggyakorlat,

g) a kinevezési javaslathoz készített minősítés adatai,

h) a közjegyzői kinevezés napja,

i) az eskütétel napja,

j) a hivatalba lépés időpontja,

k) az áthelyezés időpontja,

l)154 a közjegyzői szolgálat megszűnésének időpontja, oka,

m) rendelkezés a közjegyzői iratokról (a közjegyzői irattárba helyezés napja),

n) a hivatalvizsgálatok időpontja,

o) a fegyelmi büntetések,

p)155 a közjegyző aláírásmintája.

(3) A közjegyzők távollétéről külön nyilvántartást kell vezetni, és abban fel kell tüntetni a kirendelt helyettes nevét, a helyettesítés kezdő és befejező napját.

(4) A közjegyzőjelöltek, illetőleg a közjegyzőhelyettesek névjegyzékében a (2) bekezdés a)–e) pontjában foglaltakon kívül fel kell tüntetni a következőket:

a) a joggyakorlat teljesítésének helye, ideje, az esetleges megszakításra vonatkozó adatok,

b) az első helyettesi kirendelés, az eskütétel időpontja,

c) a minősítés eredménye,

d) a fegyelmi büntetések,

e) az alkalmazó közjegyző neve, székhelye,

f) az alkalmazás megszűnésének időpontja, módja,

g)156 a közjegyzőjelölt, illetve a közjegyzőhelyettes aláírásmintája.

(5)157 A cégjegyzékbe bejegyzett közjegyzői iroda köteles a működésének megkezdését tizenöt napon belül a kamaránál bejelenteni, a kamara pedig a közjegyzői irodát a következő adattartalommal hivatalból nyilvántartásba venni:

a) a közjegyzői iroda neve,

b) a közjegyzői iroda székhelye,

c) a közjegyzői iroda tagjainak adatai (név, születési hely és idő, anyja neve, székhelye),

d) az alapítási engedély megadásának időpontja,

e) a cégjegyzékbe történő bejegyzés időpontja, cégjegyzékszám,

f) a nyilvántartásba történő bejegyzés időpontja,

g) a nyilvántartásból történő törlés időpontja.

(6) A területi elnökség a közjegyzőjelöltet, illetve a közjegyzőhelyettest törli a kamarai névjegyzékből, ha

a) a közjegyzőnél fennálló munkaviszonya megszűnt,

b)158 magyar állampolgárságát elvesztette, vagy az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,

c) a jogi képesítéshez kötött foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerős ítélettel eltiltotta,

d)159 vele szemben a 17. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott körülmény fennáll,

e) a hivatás gyakorlására érdemtelenné vagy alkalmatlanná nyilvánították,

f) a névjegyzékbe történő bejegyzés időpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenséget nem szüntette meg, illetőleg ha a bejegyzést követően vele kapcsolatban összeférhetetlenségi ok keletkezett,

g)160 a területi elnökség megállapítja, hogy a névjegyzékbe való felvétel jogszabályi feltételei – a 17. §-a (3) bekezdésének f) és g) pontja kivételével – már a bejegyzéskor sem álltak fenn,

h) a közjegyző működésének vizsgálata során a területi elnökség megállapítja, hogy foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályoknak vagy az országos kamara iránymutatásának.

(7) A közjegyző, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes az (5) bekezdés a)–g) pontjaiban írt körülményeket köteles haladéktalanul bejelenteni a területi elnökségnek.

(8)161 Ha a közjegyzői iroda a (2) bekezdés szerinti adatokat a bejelentésben nem közli, a kamara az adatok közlése iránt megkeresi a közjegyzői iroda bejegyzését végző cégbíróságot.

(9)162 A (2) és a (4) bekezdés szerinti névjegyzék – a (2) bekezdés a), d) és e) pontjában foglalt adatok kivételével –, valamint az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás – az (5) bekezdés a)–c) és e) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

49/B. §163 A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőt, a közjegyzőhelyettest és a közjegyzőjelöltet külön jogszabály szerinti arcképes igazolvánnyal látja el.

49/C. §164 (1) A területi kamara a közjegyzőkről és közjegyzőhelyettesekről vezetett nyilvántartásának a (2) bekezdésben foglalt adatait – a h) és i) pontban foglaltak kivételével – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére átadja, amely az adatokat a külön törvény rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli. A (2) bekezdésben foglalt adatoknak a területi kamara nyilvántartásából történő törlését követően azokat haladéktalanul törölni kell a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásából.

(2) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

a) a közjegyző és a közjegyzőhelyettes családi és utóneve, születési neve,

b) a közjegyző székhelye, illetékességi területe,

c) a közjegyzői kinevezés napja,

d) a hivatalba lépés időpontja,

e) az áthelyezés időpontja,

f) a közjegyző szolgálati viszonya szünetelésének vagy felfüggesztésének ténye,

g) a közjegyzőhelyettest alkalmazó közjegyző neve, székhelye,

h) a közjegyző bélyegzőjének szövege, sorszáma,

i) a bélyegző és a hivatali elektronikus aláírás tanúsítvány érvényességének kezdete és lejárta,

j)165 a közjegyző, a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt aláírásmintája.

(3) A területi kamara a közjegyző tevékenységének ellenőrzése során a tényállás megállapítása céljából jogosult a közjegyző adatigényléséről vezetett adatszolgáltatási, adattovábbítási nyilvántartásokból adatot igényelni.

50. § (1) A területi elnökség a szükséghez képest, de legalább havonta egyszer tart ülést.

(2) A területi elnökség ülését a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti.

51. § (1)166 A területi elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább az elnökségi tagok fele jelen van.

(2) A területi elnökség a határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) A közjegyző elleni fegyelmi eljárás kezdeményezése vagy a közjegyző tevékenységének vizsgálata tárgyában a határozathozatalhoz az elnökön kívül 5 közjegyző részvétele szükséges. A területi elnökség közjegyzőhelyettes tagjai jelen lehetnek, de a határozathozatalban nem vesznek részt.

52. § (1) A területi kamara elnöke képviseli a területi kamarát és elnökségét, gondoskodik a területi kamara és a területi elnökség határozatainak előkészítéséről és végrehajtásáról.

(2) A területi kamara elnöke a 49. §-ban felsorolt ügyben önállóan intézkedhet, az ilyen döntéséről a területi elnökség következő ülésén köteles beszámolni.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara

53. § (1)167 A Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (a továbbiakban: országos kamara) a területi kamarák alkotják.

(2)168 Az országos kamara köztestület, amely mint legfőbb önkormányzati szerv képviseli a közjegyzői kart és szervezeteit. Az országos kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.

(3) Az országos kamara székhelye: Budapest.

54. § (1)169 Az országos kamara jogai és feladatai különösen:

a) jogszabályokat kezdeményez, és közreműködik az előkészítésükben, különösen a közjegyzőket érintő kérdésekben,

b) meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását,

c) meghatározza az országos kamara éves költségvetését, ellenőrzi és elfogadja a költségvetési beszámolót,

d) szociális és jótékonysági intézményeket hoz létre és tart fenn,

e)170 központi nyilvántartásokat hozhat létre, így különösen a végintézkedések országos nyilvántartását, a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartását és a zálogjogi, illetve a hitelbiztosítéki nyilvántartást,

f) ellátja a közjegyzők képviseletét a belföldi és külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokban,

g) egyeztetést végez a különböző területi kamarákhoz tartozó közjegyzők és a területi kamarák közötti vitás ügyekben,

h) felkérésre szakvéleményt ad konkrét ügyben,

i) statisztikai adatszolgáltatást végez,

j)171 működteti a közjegyzői levéltárat és az elektronikus levéltárat,

k)172 nyilvántartást vezet a jogerős fegyelmi határozatokról.

l)173 pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzésére, vagy a letétkezelésre vonatkozó szabályok megsértése miatt keletkezett és a közjegyző vagyonából nem fedezhető károk legalább részbeni megtérítésének fedezésére alapot képez vagy felelősségbiztosítást köt,

m)174 e törvényben vagy más jogszabályban hatáskörébe utalt feladatok ellátásához közjegyzői hozzájárulás fizetésére kötelezi a közjegyzőt,

n)175 a területi kamara tagjai részére szakmai oktatást, szakmai továbbképzést szervez,

o)176 kiállítja és nyilvántartja a közjegyzők által készített, illetve hitelesített okiratok tekintetében a külföldi felhasználáshoz szükséges tanúsítványt [1973. évi 11. tvr. 3. § (1) bekezdés b) pont],

p)177 vezeti az elektronikus letéti tárat.

(2)178 Az országos kamara a feladatainak ellátása körében jogosult az ehhez szükséges személyes adatnak nem minősülő adatok kezelésére és nyilvántartására.

(3)179 Az (1) bekezdés o) pontjában meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban az eljárást elektronikus úton történő írásbeli kapcsolattartással nem lehet lefolytatni.

55. § Az országos kamara iránymutatást ad ki különösen:

a)180 a közjegyzők, közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek magatartási szabályairól,

b) a közjegyzői önkormányzatok működéséről,

c) a közjegyzői közös irodák működésének feltételeiről,

d) a közjegyzői nyilvántartásokról,

e) a statisztikai adatszolgáltatásról,

f) a közjegyzői díjszabás alkalmazásáról,

g) a közjegyző őrzésében levő pénz, értéktárgy és értékpapír kezeléséről és nyilvántartásáról,

h) a közjegyzők működésének vizsgálatáról,

i) a közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek szakmai képzéséről, foglalkoztatásáról és anyagi ösztönzéséről,

j)181 a közjegyzőkkel, közjegyzőhelyettesekkel és közjegyzőjelöltekkel szemben támasztott követelményrendszerről, továbbképzésükről,

k)182 a közjegyző hivatali elektronikus aláírása hitelesítése céljából kibocsátott tanúsítvány közjegyző általi alkalmazásának rendjéről, valamint kibocsátásának és bevonásának részletes eljárási szabályairól.

56. § Az országos kamara szervei:

a) a választmány,

b) az elnökség (a továbbiakban: országos elnökség),

c) az elnök (a továbbiakban: országos elnök),

d) a számvizsgálók.

57. § (1) A választmány a területi elnökségek tagjai közül a területi kamara által választott, területi kamaránként 4—4 közjegyzőből és egy-egy közjegyzőhelyettesből, valamint a területi kamarák elnökeiből áll.

(2)183 A választmány közjegyző tagjainak megbízatása négy, a közjegyzőhelyettes tagoké két évre szól.

58. § (1) A választmány országos elnököt, 2 országos elnökhelyettest, pénztárost és 3 országos elnökségi tagot választ.

(2) A területi kamarák elnökei és az (1) bekezdés szerint megválasztottak alkotják az országos elnökséget.

59. § A választmány szakbizottságokat hozhat létre; a szakbizottságban való részvételre bármely közjegyzőt és közjegyzőhelyettest felkérhet.

60. § (1) A választmány ülését az országos elnök évente legalább egyszer köteles összehívni.

(2) Legalább 7 választmányi tag írásbeli indokolt kérelmére az országos elnök az ülést köteles összehívni.

(3) Az ülés helyszínét az országos elnök határozza meg.

61. § (1) A választmány minden olyan kérdésben határozhat, amely más szerv részére nincs fenntartva.

(2) A választmány a határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az országos elnök szavazata dönt.

(3) A választmány akkor határozatképes, ha ülésén legalább 3 területi kamarából 10 tag — közöttük 7 közjegyző — jelen van.

(4) Egyszerű vagy sürgős ügyben az országos elnök a választmány összehívása nélkül írásbeli szavazást rendelhet el.

62. § (1)184 Az országos elnökség intézi azokat az ügyeket, amelyekben az országos elnök önállóan nem intézkedhet, valamint elbírálja a területi elnökség határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket.

(2) Az országos elnökség a határozatait szótöbbséggel hozza; határozatképességéhez a tagok felének jelenléte szükséges. Szavazategyenlőség esetén az országos elnök szavazata dönt.

63. § Az országos elnök

a)185 képviseli az országos kamarát, annak választmányát és elnökségét,

b) vezeti az országos elnökség és a választmány üléseit, gondoskodik határozataik előkészítéséről és végrehajtásáról,

c) irányítja az országos kamara gazdálkodását,

d) önállóan intézi azokat az ügyeket, amelyek egyszerűek vagy sürgősek; az ilyen intézkedéséről a választmányt, illetőleg az országos elnökséget a soron következő ülésen köteles tájékoztatni.

64. § (1) A választmány a tagjai közül egy közjegyzőt és egy közjegyőhelyettest számvizsgálóvá választ.

(2) A számvizsgálók feladata az országos kamara gazdálkodásának, pénzügyi nyilvántartásának és költségvetési beszámolójának ellenőrzése.

(3) A számvizsgálók a megállapításaikról tájékoztatják a választmányt.

65. § (1) Az országos kamara szervezeti és működési szabályzatot készít, amelyben rögzíti saját szervezetét, működési rendjét és gazdálkodását, a területi kamarákkal és a területi elnökségekkel összefüggő jogait, valamint kapcsolattartásuk rendjét.

(2)186 Az országos kamara köteles az iránymutatását, továbbá a szervezeti és működési szabályzatát a meghozatalától számított 30 napon belül bemutatni a miniszternek.

66. § (1)187 Ha az iránymutatás, illetőleg a szervezeti és működési szabályzat, továbbá az önkormányzati szerv határozata jogszabályba ütközik, a miniszter — határidő kitűzésével — felhívja az önkormányzati szervet a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2)188 Az önkormányzati szerv a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni, és a megadott határidőn belül annak megfelelően az iránymutatást, a szervezeti és működési szabályzatot, továbbá a határozatot módosítani vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.

(3)189 Ha az önkormányzati szerv a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetésére, a miniszter kérheti a vitatott iránymutatás, a szervezeti és működési szabályzat, illetőleg a határozat bírósági felülvizsgálatát. A pert az önkormányzati szerv ellen a megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani és a Pp. általános szabályai szerint kell lefolytatni; a per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

(4)190 A miniszter által indított perben fél lehet az az önkormányzati szerv is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége.

(5)191 Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja,

a) az iránymutatást, szervezeti és működési szabályzatot, illetőleg az önkormányzati szerv határozatát megsemmisítheti,

b) a törvényes működés helyreállítása érdekében elrendelheti a jogszabálysértően működő önkormányzati szerv választására jogosult önkormányzati szerv, illetve a kamarai tagok összehívását,

c) a jogszabálysértő önkormányzati szerv működését felfüggesztheti, és ellenőrzésére – a kamarai tagok közül – felügyelőbiztost rendelhet ki, feltéve, hogy a kamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható.

(6)192 A felügyelőbiztos köteles haladéktalanul összehívni a területi kamara ülését, illetőleg az önkormányzati szerv ülését a törvényes működés helyreállítása céljából. Ha a területi kamara, illetve az önkormányzati szerv a működés törvényességét helyreállította, a felfüggesztést meg kell szüntetni.

(7)193 Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként az, aki a kamarában tisztséget nem viselhet.

(8)194 A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a minisztert.

(9)195 A felügyelőbiztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg, és azt az érintett kamara viseli.

Egyéb rendelkezések

67. §196 Az elnöki, az elnökhelyettesi és a pénztárosi tisztség ellátója részére tiszteletdíj állapítható meg. A kamara valamennyi tagja számára az országos, illetve a területi kamara megtéríti a kamarai közéleti tevékenységükkel felmerülő költségeket.

68. § (1) A területi kamara és az országos kamara az elnöke munkájának segítésére egy vagy több ügyvezetőt alkalmazhat.

(2) Az ügyvezető közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy nyugalmazott közjegyző lehet.

(3) Az ügyvezető a feladatait az elnök utasítása szerint látja el.

VII. Fejezet

A KÖZJEGYZŐK MŰKÖDÉSÉNEK FELÜGYELETE

69. § (1)197

(2)198 A közjegyző eljárásának törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék elnöke felügyeli, ennek keretében elrendelheti a közjegyző tevékenységének kamarai vizsgálatát, fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

(3) A közjegyzők ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a területi elnökség feladata.

(4) A területi elnökség a közjegyző hivatalba lépését követő egy év elteltével, majd legalább négyévenként megvizsgálja a közjegyző működését.

(5)199 A törvényszék elnöke vagy a területi elnökség a közjegyző működésének vizsgálatát indokolt esetben bármikor elrendelheti.

69/A. §200 (1) A területi elnökség a működési vizsgálatot hivatalból indítja meg és kijelöli a vizsgálatot lefolytató kamarai tagokat.

(2) A területi elnökség a vizsgálat keretében a közjegyző irodájába beléphet, iratait, nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet.

(3) A közjegyző köteles a vizsgálat lefolytatását elősegíteni, a kamara felhívásában, határozatában foglaltakat teljesíteni, a helyszíni vizsgálat lefolytatását lehetővé tenni.

(4) A területi elnökség a vizsgálat eredményét határozattal állapítja meg.

(5) Ha a vizsgálat eredményeként a területi elnökség a határozatban azt állapítja meg, hogy a közjegyző megszegte a jogszabályban vagy a kamarai iránymutatásban szereplő kötelezettségeit

a) felhívja a közjegyzőt a jogszabályoknak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére,

b) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél.

(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.

VIII. Fejezet

FEGYELMI FELELŐSSÉG

Fegyelmi vétség

70. §201 Fegyelmi vétséget követ el az a közjegyző, az a közjegyzőhelyettes vagy az a közjegyzőjelölt (e fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy),

a) aki e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy elmulasztja, illetve

b) akinek vétkes magatartása a Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatásába ütközik – annak súlyára való tekintettel –, vagy egyébként alkalmas a közjegyzői kar tekintélyének csorbítására.

71. §202 Ha az eljárás alá vont személy vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem jár, vagy csekély mértékben jár következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellőzhető, de a felmerült költségek viselésére kötelezhető.

Fegyelmi büntetések

72. §203 (1) A fegyelmi vétséget elkövető közjegyzővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a) figyelmeztetés,

b) írásbeli megrovás,

c) a kamarai tisztségtől való megfosztás,

d) pénzbírság,

e) határozott időre szóló hivatalból való felfüggesztés,

f) hivatalvesztés.

(2) A fegyelmi vétséget elkövető közjegyzőhelyettessel és közjegyzőjelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a) figyelmeztetés,

b) írásbeli megrovás,

c) a kamarai tisztségtől való megfosztás,

d) pénzbírság,

e) törlés a kamarai névjegyzékből.

73. §204 (1) A pénzbírság és a kamarai tisztségtől való megfosztás más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabható. A pénzbírság összege közjegyzővel szemben kétmillió forintig, közjegyzőhelyettessel és közjegyzőjelölttel szemben ötszázezer forintig terjedhet.

(2) Pénzbírság kiszabásánál figyelembe kell venni az eljárás alá vont személy jövedelmi viszonyait. A pénzbírság azt a területi kamarát illeti meg, amelyhez az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás megindításakor tartozott.

(3) A hivatalból való felfüggesztés 6 hónaptól 2 évig terjedhet. A fegyelmi bíróság a felfüggesztés tartamára az eljárás alá vont személyt a területi, illetve az országos kamara által szervezett továbbképzésre kötelezheti.

(4) A felfüggesztés büntetéssel sújtott közjegyző a felfüggesztés tartama alatt közjegyzői tevékenységet nem végezhet, munkaviszonyt, szolgálati viszonyt, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyt azonban létesíthet, illetve vállalkozást tarthat fenn.

74. § (1)205 A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és súlyosbító körülményeket, így különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a szándékosság, illetőleg a gondatlanság fokát, valamint az okozott kárt, illetve személyiségi jogsértést.

(2)206 A fegyelmi bíróságot a fegyelmi büntetés nemére és mértékére tett indítvány nem köti. A fegyelmi bíróság szabadon felhasználhatja és értékelheti a rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítást hivatalból is elrendelhet.

Elévülés

75. § (1) Nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha azt a közjegyzői fegyelmi bíróság a cselekmény tudomásra jutásától számított 6 hónap alatt nem indítja meg, vagy a cselekmény befejezése óta 5 év eltelt.

(2) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.

Eljáró szervek

76. § (1)207 A eljárás alá vont személyek fegyelmi ügyeit a közjegyzői fegyelmi bíróság (a továbbiakban: fegyelmi bíróság) bírálja el.

(2)208 Fegyelmi bíróság a törvényszéken és a Kúrián működik.

(3)209 A fegyelmi ügyben annak a területi kamarának a székhelye szerinti fegyelmi bíróság jár el, amelyik területi kamarának az eljárás alá vont személy a tagja.

77. § (1)210 A területi elnökség a területi kamara tagjai közül 3 évre a fegyelmi bíróságba a törvényszékhez 6 közjegyzőt, a Kúriához 2 közjegyzőt választ fegyelmi bírónak.

(2)211 A területi elnökség a kamara tagjai közül 3 évre a törvényszéki fegyelmi bírósághoz két közjegyzőt választ vizsgálóbiztosnak.

(3)212 Fegyelmi bírónak és vizsgálóbiztosnak azt a közjegyzőt lehet megválasztani, akinek legalább 5 éves közjegyzői gyakorlata van, és vele szemben nincs kizáró ok.

78. § (1)213 A fegyelmi bíróság 5 bíró tagját 3 évre a törvényszék elnöke, illetőleg a Kúria elnöke nevezi ki.

(2) A fegyelmi bíróság elnökét és elnökhelyettesét a tagok maguk közül választják a bírói képesítésű tagok sorából.

79. §214 A fegyelmi bíróság tagjai és a vizsgálóbiztosok működésük megkezdése előtt a törvényszék elnöke előtt a 21. § (2) bekezdés szerint esküt tesznek. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során az esküt tevő személyétől függően: fegyelmi bíró, vizsgálóbiztos.

80. § (1)215 A eljárás alá vont személyek fegyelmi ügyeiben elsőfokon a törvényszéknek, másodfokon a Kúriának a közjegyzői fegyelmi tanácsa (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el.

(2) A fegyelmi tanács 5 tagú, elnöke bíró, 1 tagja bíró, 3 tagja közjegyző.

(3) A fegyelmi tanács munkájának előkészítését, a vizsgálat lefolytatását vizsgálóbiztos végezheti.

81. §216 Fegyelmi bíróként vagy vizsgálóbiztosként nem járhat el

a) a közjegyző, ha ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig, ha pedig az említett eljárás során a közjegyzőt elmarasztalják, fegyelmi bírói vagy vizsgálóbiztosi tisztsége megszűnik,

b) az a közjegyző, akire nézve a 4. §-ban vagy a 43. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn,

c) az a közjegyző, akinek tanúkénti meghallgatása szükségessé válhat,

d) az eljárás alá vont személy képviselője,

e) a vizsgálóbiztos fegyelmi bíróként,

f) a fegyelmi bíró vizsgálóbiztosként,

g)217 aki a 69/A. § szerinti vizsgálat lefolytatásában részt vett.

82. § (1)218 Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, a fegyelmi bíróság elnökének, illetőleg a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi, a fegyelmi eljárás alá vont személy elfogultsági kifogást terjeszthet elő. Ezenkívül joga van a fegyelmi tanács egy tagját az ok megjelölése nélkül kifogásolni.

(2) Az elfogultságról a fegyelmi tanács határoz.

(3)219 Ha a fegyelmi bíróság elfogultság vagy kizáró ok miatt határozatképtelenné válik, a Kúria jelöli ki az eljáró fegyelmi tanácsot.

83. §220 (1)221 A fegyelmi ügyben az igazságszolgáltatási érdeket a miniszter, a szolgálati érdeket a vizsgálóbiztos képviseli.

(2)222 Ha a miniszter és a vizsgálóbiztos nyilatkozatai, indítványai egymástól eltérnek, a bíróság azokat az ügy egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

(3)223 A fegyelmi tanács a határozathozatal előtt a miniszter képviselőjét és a vizsgálóbiztost meghallgatja, részükre az iratokat kézbesíti.

84. § (1)224 A fegyelmi eljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van képviseletre.

(2) A képviseletet közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy ügyvéd láthatja el.

A fegyelmi eljárás megindítása

85. §225 Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a törvényszék elnöke, illetőleg a területi elnökség feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél.

86. § (1)226 A fegyelmi feljelentést az eljárás alá vont személlyel a fegyelmi tanács elnöke haladéktalanul közli, és kijelöli az ügyben eljáró vizsgálóbiztost.

(2) A fegyelmi tanács határozattal dönt arról, hogy a fegyelmi eljárást megindítja-e.

(3)227 Fegyelmi eljárást kimondó határozatában a fegyelmi tanács fegyelmi vizsgálatot rendel el.

(4) Egyszerű ügyben a tanács elnöke – a fegyelmi vizsgálat elrendelését mellőzve – azonnal tárgyalást tűz ki, vagy fegyelmi intézkedést hoz (103. §).

87. § A fegyelmi eljárást a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni.

Fegyelmi vizsgálat

88. §228 A fegyelmi vizsgálatot az ügyben kijelölt vizsgálóbiztos folytatja le.

89. § (1)229 A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges körülményeket tisztázni. Ennek érdekében meghallgathatja a fegyelmi eljárás alá vont személyt és — szükség esetén — a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről köteles jegyzőkönyvet felvenni.

(2)230 Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy a meghallgatáson nem jelenik meg vagy nem nyilatkozik, ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza.

90. § (1)231 A vizsgálóbiztos az eljárása eredményéről írásban jelentést készít a fegyelmi tanács részére, és ezt a miniszternek is megküldi.

(2)232 A fegyelmi eljárás alá vont személy és a képviselője az iratokba bármikor betekinthet és azokról másolatot készíthet.

Az elsőfokú fegyelmi tanács eljárása

91. § A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos jelentésének beérkezése után a következő intézkedések valamelyikét teszi meg:

a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak,

b) kitűzi a fegyelmi tárgyalást,

c) tárgyalás mellőzésével fegyelmi intézkedést hoz,

d) az eljárást megszünteti.

92. § (1)233 A tárgyalásra a fegyelmi eljárás alá vont személyt és a képviselőjét meg kell idézni, a miniszter képviselőjét és a vizsgálóbiztost a tárgyalás időpontjáról értesíteni kell.

(2)234 Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani.

(3) A fegyelmi eljárás alá vont személy kérheti, hogy a tárgyaláson a képviselőjén kívül a bizalmát élvező — legfeljebb 3 — közjegyző legyen jelen.

93. § (1) A fegyelmi tanács elnöke vezeti a tárgyalást, gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, foganatosítja a kihallgatásokat, és kihirdeti a határozatokat.

(2) A fegyelmi tanácsban az előadó bíró teendőit a közjegyzők közül választott fegyelmi bíró látja el.

94. § (1)235 A tárgyalás megnyitása után az előadó bíró ismerteti a fegyelmi eljárás megindításáról szóló határozatot és indokait. Ezután a fegyelmi tanács elnöke meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont személyt.

(2)236 A bizonyítási eljárás során a fegyelmi tanács az erre vonatkozó indítványra vagy hivatalból tanút és szakértőt hallgathat meg, okiratokat és a vizsgálat során felvett jegyzőkönyveket ismertethet, továbbá egyéb bizonyítási eszközöket használhat fel, kényszerintézkedést azonban nem alkalmazhat.

(3)237 A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a vizsgálóbiztos és a miniszter képviselője a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, a tanúhoz és a szakértőhöz kérdést intézhet.

(4)238 A bizonyítási eljárás befejezése után sorrendben a vizsgálóbiztos, a miniszter képviselője, majd a fegyelmi eljárás alá vont személy és a képviselője kap szót; legvégül a fegyelmi eljárás alá vont személy nyilatkozhat.

Fegyelmi határozat

95. § A fegyelmi tanács a tényállást az általa lefolytatott bizonyításai eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése alapján állapítja meg. Határozatát befolyástól mentesen, a bizonyítékok szabad mérlegeléséből nyert meggyőződése alapján hozza meg.

96. § (1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.

(2) A fegyelmi tanács a határozatait szótöbbséggel hozza.

(3) Elsőként az előadó bíró szavaz, utolsóként a fegyelmi tanács elnöke.

(4) A hivatalvesztés fegyelmi büntetés kimondásához a fegyelmi tanács legalább 4 tagjának ilyen értelmű szavazata szükséges.

97. § (1)239 A fegyelmi tanács határozata a fegyelmi eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség alól felmenti, vagy vétkesnek nyilvánítja, és dönt az eljárási költség viseléséről.

(2)240 Ha a határozatban a az eljárás alá vont személy vétkességét mondják ki, és a fegyelmi bíróság nem mellőzi a fegyelmi büntetés kiszabását (71. §), a határozatnak a fegyelmi büntetést is tartalmaznia kell.

98. § (1)241 A fegyelmi határozatot és indokait a tárgyalás befejezése után ki kell hirdetni, és 15 napon belül a fegyelmi eljárás alá vont személy, valamint a miniszter képviselője és a vizsgálóbiztos részére kézbesíteni kell.

(2) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.

Jegyzőkönyv

99. § (1) A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni; ez a résztvevőket és az eljárás lefolyását tartalmazza.

(2) A tanácskozásról és a szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amelyet zárt borítékban, az iratok között kell őrizni.

(3) A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

Fellebbezés

100. § (1)242 A törvényszék fegyelmi tanácsának határozata ellen a fegyelmi eljárás alá vont személy, valamint a miniszter képviselője és a vizsgálóbiztos fellebbezést terjeszthet elő a Kúrián működő közjegyzői fegyelmi bírósághoz (a továbbiakban: másodfokú fegyelmi tanács).

(2) A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

(3) A fellebbezés halasztó hatályú.

(4) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejártával a fellebbezést és a fegyelmi ügy iratait a másodfokú fegyelmi tanácshoz felterjeszti.

A másodfokú fegyelmi tanács eljárása

101. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács elnöke megvizsgálja, hogy a fellebbezés a jogosulttól származik-e, és határidőben nyújtották-e be.

(2) A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A fellebbezési tárgyalásra a másodfokú fegyelmi tanács elnöke határnapot tűz.

(3)243 A tárgyaláson az előadó bíró ismerteti az ügyet, majd a fellebbező előadja a fellebbezésben foglaltakat, és az ellenérdekű fél kap szót. Legvégül a fegyelmi eljárás alá vont személy nyilatkozhat.

(4) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi tanács útján is foganatosíthatja.

102. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács határozatát és annak indokait a tárgyalás befejezése után kihirdeti.

(2) Ha az eljárás hiánya nem pótolható, a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezések keretei között az ügy érdemében határoz. Határozata jogerős.

(4)244 A másodfokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás alá vont személy számára kedvezőbb döntést akkor is hozhat, ha nem fellebbezett az elsőfokú határozat vagy annak bármely rendelkezése ellen.

(5) A másodfokú fegyelmi eljárásban az elsőfokú fegyelmi eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.

Fegyelmi intézkedés

103. § (1)245 Egyszerű ügyben vagy ha a fegyelmi eljárás alá vont személy a terhére rótt cselekményben a vétkességét elismerte, az elsőfokú fegyelmi tanács tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedést hoz.

(2) A fegyelmi intézkedésről szóló határozatban e törvénynek megfelelően bármely fegyelmi büntetés kiszabható.

(3)246 Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy a fegyelmi intézkedésről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kéri, a fegyelmi intézkedés hatályát veszti, és az első fokú fegyelmi tanács elnöke a tárgyalást kitűzi, vagy szükség esetén fegyelmi vizsgálat lefolytatását rendeli el.

Felfüggesztés

104. §247 (1) Az első fokú fegyelmi tanács ideiglenes intézkedésként az eljárás alá vont személyt szolgálatából felfüggeszti, ha

a) a büntetőeljárás során az eljárás alá vont személyt letartóztatták,

b) az eljárás alá vont személy ellen a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezés iránt eljárás indult,

c)248

(2)249 A felfüggesztés elrendelésére a vizsgálóbiztos és a miniszter képviselője indítványt tehet.

(3)250 Az első fokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, a vizsgálóbiztos és a miniszter képviselője a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet; a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(4) A felfüggesztés alatt az eljárás alá vont személyre a munkaviszony, szolgálati viszony, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszony létesítésének és vállalkozás fenntartásának tilalma nem vonatkozik.

A büntetőeljárással kapcsolatos rendelkezések

105. § (1) A fegyelmi bíróságot bűncselekmény alapos gyanúja esetén feljelentési kötelezettség terheli.

(2) A büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.

(3)251 A büntető ügyben eljáró hatóság a közjegyző, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes ellen indított büntetőeljárásról és letartóztatásukról a területi elnökséget és a törvényszék elnökét értesíti. Az eljárást befejező jogerős határozatot kézbesíteni kell a területi elnökség, a törvényszék elnöke, a vizsgálóbiztos és a miniszter képviselője részére.

Új eljárás kezdeményezése

106. § (1)252 A jogerős fegyelmi határozat meghozatalát követően a törvényszék elnöke, a területi elnökség, vagy az eljárás alá vont személy új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi bíróság nem bírált el, feltéve, hogy az — elbírálás esetén — a fegyelmi határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi bíróság valamely tagja kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte.

(2)253 Új eljárás kezdeményezésének az eljárás alá vont személy terhére csak az eljárás alá vont személy életében és csak az elévülési időn belül van helye.

Költség

107. § (1) A fegyelmi eljárás költségét az állam előlegezi.

(2)254 Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, köteles az eljárási költséget egészben vagy részben megtéríteni.

A fegyelmi büntetés nyilvántartása

108. § (1)255 A fegyelmi bíróság a jogerős határozatát megküldi a területi elnökségnek, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának. Az országos kamara a fegyelmi bíróság határozatairól nyilvántartást vezet.

(2) A jogerős fegyelmi büntetést a közjegyzők, a közjegyzőjelöltek, illetőleg a közjegyzőhelyettesek névjegyzékében fel kell tüntetni.

A fegyelmi büntetés törlése

109. § (1) A fegyelmi büntetés akkor törölhető, ha a kiszabása óta figyelmeztetés esetén egy év, más fegyelmi büntetés esetén 5 év eltelt.

(2)256 A fegyelmi büntetés törléséről a közjegyző székhelye, közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt esetében pedig a munkáltató közjegyző székhelye szerint illetékes területi elnökség kérelmére az első fokon eljárt fegyelmi bíróság dönt, és erről a területi elnökséget, valamint az országos kamarát értesíti.

Alkalmatlanság

110. §257 (1)258 A területi elnökség javaslatára a miniszter a 17. § (3) bekezdésének f) és g) pontjában említett körülmények fennállása esetén felszólítja a közjegyzőt, hogy meghatározott idő alatt mondjon le közjegyzői szolgálatáról.

(2)259 Ha a közjegyző a felszólításnak nem tesz eleget, a miniszter értesíti az első fokú fegyelmi bíróságot. Az első fokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával határoz a közjegyző alkalmatlanságáról, illetve érdemtelenségéről, és ha őt alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánítja, határozatában a közjegyzői szolgálatának megszűnését állapítja meg.

(3) Az alkalmatlanságról és az érdemtelenségről hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.

(4)260 A közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt esetén a miniszternek az (1) és (2) bekezdésben írt jogköre az illetékes területi kamara elnökét illeti meg.

HARMADIK RÉSZ

A KÖZJEGYZŐI TEVÉKENYSÉG ÉS ELJÁRÁS

IX. Fejezet

A KÖZJEGYZŐI OKIRATOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Közös rendelkezések

111. §261 (1) A közjegyzői okiratok az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány). Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, a ténytanúsító okiratban a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsítja jegyzőkönyvi vagy záradéki formában.

(2) A közjegyző által e törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat.

(3) A közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – elektronikus úton is elkészíthető. A közjegyző által e törvényben előírt alakszerűségek megtartásával készített, a közjegyző minősített elektronikus aláírásával ellátott közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat (elektronikus közokirat).

112. §262 (1)263 A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza

a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,

b) a jogosult és a kötelezett nevét,

c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

d) a teljesítés módját és határidejét.

(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

(3) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 21. §].

113. § A közjegyző felel azért, hogy a közjegyzői okirat a valóságnak megfelelően tartalmazza a közjegyző jelenlétében történt tényeket.

114. §264 (1) A közjegyzőt és a közjegyzőhelyettest az országos elnök feljogosíthatja, hogy idegen nyelven készítsen közjegyzői okiratot, ennek igazolására nyelvi jogosítványt ad ki. Az országos elnök és az alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes nyelvi jogosítványát – az országos kamara kérelmére – az igazságügyért felelős miniszter adja ki. A nyelvi jogosítvány számának a közjegyzői okiratból ki kell tűnnie.

(2) A nyelvi jogosítvánnyal rendelkező közjegyző az okiratot a felek választása szerint egy – a nyelvi jogosítványban szereplő vagy magyar – nyelven készíti el és adja ki.

(3) Az országos elnök a nyelvi jogosítványt akkor adja ki, ha a közjegyző és a közjegyzőhelyettes a nyelvismeretét a nyelvi meghallgatáson megfelelően igazolta, és közjegyzőhelyettes esetén az alkalmazó közjegyző az adott nyelvre nyelvi jogosítvánnyal rendelkezik.

(4) A nyelvi jogosítvány iránti kérelmet a közjegyző vagy közjegyzőhelyettes székhelye szerinti területi kamara terjeszti fel az országos elnökhöz, aki a meghallgatást követően dönt a nyelvi jogosítvány kiadásáról.

(5) Ha a nyelvi jogosítvánnyal rendelkező közjegyzőhelyettes közjegyzői kinevezést kap, részére az adott nyelvre a nyelvi jogosítványt ki kell adni.

(6) Az országos elnök a nyelvi jogosítványt visszavonja, ha

a) a közjegyző szolgálati viszonya megszűnik, vagy a közjegyzőhelyettest törölték a névjegyzékből,

b) a közjegyzőhelyettes olyan közjegyzővel létesít munkaviszonyt, aki nem rendelkezik az adott nyelvre nyelvi jogosítvánnyal.

115. § (1) A közjegyzői okiratot világosan és rövidítések nélkül kell szövegezni; a leírásnál az üresen maradó sorokat vízszintes vonallal kell kitölteni.

(2) A közjegyzői okiratban a határidőt, határnapot, a pénzkötelezettség végösszegét, az okirat keltét és más fontos számadatot számmal és betűvel is ki kell írni.

116. § (1) A közjegyzői okiratban törölni, átütni vagy a sorok közé írni nem szabad. Ha a szó törlése szükséges, a javítást úgy kell elvégezni, hogy az áthúzott szó olvasható maradjon. A törölt szavak számát a lapszélen vagy az okirat végén fel kell tüntetni, és a közjegyző, valamint a felek aláírásával kell ellátni.

(2) Ha a közjegyzői okiratban más változtatás vagy kiegészítés szükséges, ezt az okirat megfelelő sorában utaló jellel kell jelölni. A változtatást vagy kiegészítést — az érintett szavak számának feltüntetésével — a lapszélen vagy az okirat végén kell elhelyezni, és a közjegyző, valamint a felek aláírásával kell ellátni.

(3)265 A közjegyző névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén az okiratban szereplő ügyfelek közös kérelmére vagy hivatalból a közjegyzői okirat kijavítását végzéssel bármikor elrendelheti.

(4)266 A közjegyzői okirat kijavítását elrendelő végzést a kijavított okiratra és lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni. Ha a kiadmányokat már kibocsátották, a közjegyző új, a kijavított szöveget tartalmazó kiadmányokat bocsáthat ki. A kijavítás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha a közjegyző a kijavítás iránti kérelmet elutasította, vagy az hivatalból történt. A fellebbezésre és a bíróság eljárására az 5. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

117. § (1) A közjegyzői okiratot ügyszámmal, oldalait folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) A közjegyző a közjegyzői okiratot a végén aláírásával, közjegyzői minőségének feltüntetésével és bélyegzőjével látja el.

(3) A fél és más érdekelt a közjegyzői okiratot a végén aláírja, vagy kézjegyével látja el. Ha erre nem képes, az aláírást a közjegyző aláírása pótolja.

(4)267 A közjegyző az okirat készítéséhez e törvényben meghatározott esetben segédszemélyek közreműködését veszi igénybe. Segédszemély az ügyleti tanú, az azonossági tanú és a tolmács. A segédszemélyek azonosításánál az ügyfélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

118. §268 Ha a közjegyzői okirat több lapból áll, ezeket zsinórral össze kell fűzni, és a közjegyző bélyegzőjével kell megerősíteni. A közjegyzői okirat mellékleteit, melyek az okirat részét képezik, ugyanígy kell az okirathoz fűzni. Ha a melléklet erre nem alkalmas, azt a közjegyzői okirat ügyszámával ellátva az okirathoz csatolva kell őrizni.

119. § (1) A közjegyzői okirat eredeti példányát az a közjegyző őrzi, aki készítette. A felek az okirat hiteles kiadmányát kapják meg.

(2) Az eredeti közjegyzői okirat csak a bíróságnak és a területi elnökségnek adható ki. Ilyenkor az eredeti közjegyzői okirat helyére annak a közjegyző által e célra készített hiteles kiadmányát kell elhelyezni. Ezt a kiadmányt a közjegyzői okirat visszaérkezése után is a közjegyzői okirat mellett kell őrizni.

(3)269 A közjegyzői okirat visszaérkezéséig – ha a területi elnökség másképpen nem rendelkezett – a közjegyző a (2) bekezdésben említett kiadmány alapján adhat ki hiteles kiadmányt.

(4)270 Az elektronikus úton készített közjegyzői okiratot a felek részére elektronikus úton vagy adathordozón elektronikus okirat formájában, illetve papíralapú hiteles kiadmány, hiteles másolat formájában lehet kiadni. A papíralapú közjegyzői okiratról elektronikus úton vagy adathordozón is lehet hiteles kiadmányt, hiteles másolatot kiadni.

A közjegyzői okirat elkészítése

120. § (1)271 A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy

a) meggyőződjék a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról,

b) tájékoztassa a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről,

c) világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatait,

d)272 felolvassa a közjegyzői okiratot a fél előtt, valamint a felolvasás kezdő és befejező időpontját az okiratban óra, perc pontossággal rögzítse; a közjegyzői tanúsítványt csak akkor kell felolvasni, ha e törvény kifejezetten így rendelkezik,

e) meggyőződjék arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának,

f)273 előzetesen tájékoztassa a személyazonosság ellenőrzésével érintett felet az ellenőrzés céljáról, módjáról és tartalmáról, a közjegyzői közreműködés megtagadásának kötelezettségéről és a 122. § (8) bekezdésében megjelölt bejelentési kötelezettségéről, valamint az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről.

(2)274 A tervezeten eszközölt változtatás és kiegészítés szövegének kivételével mellőzhető a felek által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezet felhasználásával készített közjegyzői okirat felolvasása, ha a jogi képviselővel eljáró jogi személy felek, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti állami kamattámogatással érintett hitelszerződést (jelzáloghitel szerződést) kötő felek a közjegyző előtt együttesen kijelentik, hogy az okirat tervezetét megismerték és ezért kérik az okirat felolvasásának mellőzését. A felolvasás mellőzése nem érinti a közjegyzői okirat készítésével kapcsolatban előírt egyéb kötelezettségek teljesítését. Nincs lehetőség a felolvasás mellőzésére, ha a felek bármelyike a 124. § a)–c) pontjában megjelölt személy.

121. § A közjegyzői okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása.

122. § (1)275 Ha a közjegyző a felet személyesen nem ismeri, személyazonosságáról és szükség esetén a személyi adatairól köteles meggyőződni

a) saját kezű aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolványból,

b) a közjegyző által személyesen ismert vagy személyazonosságát az a) pont szerint igazoló két azonossági tanú közreműködésével.

(2)276 A közjegyző a fél

a) személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és

b) személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének

ellenőrzése céljából megkeresi a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban együtt: nyilvántartás) adatait feldolgozó hatóságot.

(3)277 Az ellenőrzés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg; az adatigénylés iránti megkeresését a közjegyző hivatali elektronikus aláírásával látja el.

(4)278 A nyilvántartást vezető hatóság az adatigénylés iránti megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi a hivatali elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét; a megkeresés teljesítését megtagadja, ha a tanúsítvány érvényességét a hitelesítés-szolgáltató felfüggesztette vagy a tanúsítványt visszavonta.

(5)279 Az ellenőrzés céljából a közjegyző a nyilvántartásokból a fél alábbi adatait ellenőrizheti:

a) természetes személyazonosító adatait,

b) állampolgárságát, hontalanságát, menekült, bevándorolt, letelepedett vagy EGT-állampolgár jogállását,

c) lakcímét,

d) arcképmását,

e) aláírását és

f) az igazolványának, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványának okmányazonosítóját és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tényeket:

fa) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-ának (4) bekezdése szerinti tények,

fb) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. §-ának f) pontja szerinti tények és az okmány érvényességi ideje,

fc)280 a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjának ba)-bb) alpontja szerinti tények,

fd) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. §-ának d) pontja, 80. §-ának b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 96. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá 100. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tények.

(6)281 A közjegyző köteles megtagadni a közreműködést, ha

a) a fél személyazonosság megállapításához adatot nem szolgáltatott,

b) ha a nyilvántartás adatai nem egyeznek meg a rendelkezésre bocsátott adatokkal vagy az igazolvány érvénytelen és a személyazonosság igazolása az (1) bekezdésben írt más módon sem lehetséges.

(7)282 A közjegyző az ellenőrzés során megismert adatok papír alapú másolatát megőrizheti. A közjegyző a másolatot vagy külön jogszabály szerint őrzi meg, vagy az iratokhoz csatolja és elkülönítve zártan kezeli; a másolatot az ügy irattárba helyezésétől számított 5 évig tárolhatja, ezt követően megsemmisíti. Az adatokat a közjegyző csak a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró hatóság és a közjegyző tevékenységét ellenőrző területi kamara részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé az adatokba történő betekintést.

(8)283 Ha az ellenőrzés során a közjegyző azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva, az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából haladéktalanul értesíti az illetékes rendőrkapitányságot. A közjegyző bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a titoktartási kötelezettsége megsértésének.

(9)284 A közjegyző a hivatalos eljárása során tudomására jutott adatokat csak e törvényben meghatározott eljárása során használhatja fel, az adatokat köteles megvédeni a jogosulatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozatal, és azok törvényellenes módon vagy ilyen célból történő felhasználása ellen.

(10)285 Ha a nyilvántartás adatainak elektronikus úton történő lekérdezése az okirat elkészítésének alkalmával technikai okokból nem lehetséges, az a jognyilatkozat okiratba foglalásának nem akadálya; a közjegyző azonban köteles az ellenőrzést utólag, az akadály megszűnését követően haladéktalanul elvégezni, s az okiratról hiteles kiadmányt, másolatot vagy bizonyítványt csak ezt követően, és ennek eredményétől függően adhat ki. Ha az utólagos ellenőrzés alapján a közreműködés megtagadásának van helye, az erről szóló végzést csak annak a félnek kell kézbesíteni, akinek a személyazonossága egyértelműen megállapítható.

123. § Nem lehet azonossági tanú az, aki

a) a 18. évét nem töltötte be,

b) az ügyletben félként vagy kedvezményezettként szerepel,

c) testi vagy szellemi fogyatkozása miatt a személyazonosság tanúsítására alkalmatlan.

124. § A közjegyzői okirat elkészítésénél két ügyleti tanú közreműködése szükséges, ha a fél

a) írástudatlan, illetőleg olvasásra vagy nevének aláírására képtelen,

b) nem ért azon a nyelven, amelyen a közjegyzői okirat készül,

c)286 vak,

d) az ügyleti tanúk bevonását kéri.

125. § Nem lehet ügyleti tanú az, aki

a) nem lehet azonossági tanú (123. §),

b) írástudatlan,

c) nem ért azon a nyelven, amelyen a közjegyzői okirat készül,

d) a közjegyző hozzátatozója.

126. § (1) Az ügyleti tanúk általában a közjegyzői okirat felolvasásánál és aláírásánál vannak jelen.

(2)287 A fél kérheti, hogy az ügyleti tanúk csak a közjegyzői okirat aláírásánál legyenek jelen; ilyenkor a fél a tanúk előtt kijelenti, hogy a közjegyzői okirat felolvasása megtörtént, illetőleg kérte a közokirat felolvasásának mellőzését, az okirat tartalma az akaratával megegyező, és az okiratot a tanúk jelenlétében aláírja. Mindezeknek az okiratból ki kell tűnniük.

(3)288 Ha a fél vak, az ügyleti tanúk jelenléte a közjegyzői okirat készítésének teljes ideje alatt kötelező.

127. §289 A közjegyzői okirat készítésekor

a) a hallássérült személy kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével vagy írásban;

b) a siketvak személy kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével;

c) a beszédfogyatékos személy kérésére írásban

kommunikálhat.

128. § Ha a közjegyzőnek a fél által beszélt nyelvből nincs nyelvi jogosítványa, a közjegyzői okiratot magyar nyelven tolmács közreműködésével készíti el.

128/A. §290 A fél által a cég létesítését (módosítását) tartalmazó közjegyzői okiratban a cég székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként megjelölt ingatlannal kapcsolatban a közjegyző az okirat elkészítése során az ingatlan-nyilvántartási adatok és a tulajdonjogra vonatkozó, használatra feljogosító okiratok alapján ellenőrzi azt, hogy az a cég tulajdonát képezi-e vagy használatára a cég jogosult-e, és hogy az más cég székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként be van-e jegyezve a cégjegyzékbe. Ha ezen ellenőrzés eredményeként a közjegyző azt állapítja meg, hogy az ingatlan cég székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként való megjelölése jogszabállyal ellentétes, köteles a közreműködést megtagadni.

A közjegyzői okirat tartalma

129. § A közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell:

a) az eljárás helyét, évét, hónapját és napját,

b) a közjegyző családi és utónevét, továbbá székhelyét,

c) a felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács családi és utónevét,

d) a jogügylet tartalmát, utalva az esetleges meghatalmazásra vagy más mellékletre, feltéve hogy ezek a közjegyzői okirathoz nincsenek hozzáfűzve,

e)291 a közjegyzői okirat felolvasásának, illetve az ezt helyettesítő eljárásnak a megtörténtét, vagy a felolvasás mellőzésének tényét és a feleknek ezt indítványozó nyilatkozatát,

f)292 azt, hogy a fél a közjegyzői okiratban foglaltakat az akaratával megegyezőnek találta,

g)293 a felek az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács aláírását vagy kézjegyét,

h)294 a közjegyző aláírását és bélyegző lenyomatát.

130. §295 A közjegyzői okiratban fel kell tüntetni a felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács lakóhelyét, születési helyét és idejét, lehetőség szerint anyja nevét, szükség esetén a felek egyéb személyi adatait, és azt, hogy ezekről a közjegyző hogyan győződött meg.

130/A. §296 A közokirat kiállítása az abban foglalt – vagy a közokiratba foglalt nyilatkozat alapjául szolgáló, illetve az alapján létrejött – jogügyletből eredő jogviszony tartalmával kapcsolatos polgári jogi igények érvényesítését nem akadályozza.

131. § (1)297 Nem tekinthető közokiratnak az az okirat, amelyet a közjegyző a 12. §-ban, valamint a 120–129. §-ban foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített.

(2) A 130. §-ban foglalt adatok hiánya nem vonja maga után a közjegyzői okirat közokirati jellegének elvesztését.

132. § (1)298 Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, a meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyző, bíróság, más hatóság vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.

(2) A meghatalmazást eredetiben, hiteles kiadmányban vagy hiteles másolatban a közjegyzői okirathoz kell fűzni.

X. Fejezet

Egyes közjegyzői okiratok

Végrendelet

133. § (1) A közjegyzői okiratban foglalt végrendelet és más végintézkedés (a továbbiakban: végrendelet) érvényességéhez a 117—132. §-ban foglalt érvényességi kellékeken kívül az szükséges, hogy a végrendelkező személyesen jelentse ki végakaratát a közjegyző előtt, és ez magából a közjegyzői okiratból kitűnjék.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a végrendelet visszavonására megfelelően alkalmazni kell.

134. § (1) A végrendelkező a magánvégrendeletét nyíltan vagy borítékba zárva letétbe helyezheti a közjegyzőnél azzal a kijelentéssel, hogy az okirat a végrendeletét tartalmazza. A letétbe helyezésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az átvett végrendeletet a jegyzőkönyvhöz kell fűzni.

(2) A közjegyző a végrendelet átvételéről a félnek elismervényt ad, és a végrendeletet elzárva őrzi.

135. § (1) A közjegyző a letevőnek vagy az erre a célra adott meghatalmazással (132. §) ellátott meghatalmazottjának — kívánságára — a nála letett végrendeletet visszaadja.

(2) A közjegyző a végrendelet visszaadásáról jegyzőkönyvet készít, amelyet a végrendelet letétbe helyezéséről szóló eredeti jegyzőkönyvre folytatólag vezet rá.

(3)299 A közjegyző a felet tájékoztatja arról, hogy a végrendeletre visszaadása után a Polgári Törvénykönyv 7:17. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat nem lehet alkalmazni, és ezt a jegyzőkönyvben feltünteti.

(4)300 A közjegyzői okiratba foglalt végintézkedést, az egyéb, halál esetére szóló rendelkezést tartalmazó közjegyzői okiratot, valamint a végrendelet közjegyzőnél történő letételének tényét a közjegyző köteles bevezetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába az okirat elkészítését vagy a letétbe helyezést követő 72 órán belül. A hagyatéki ügyben eljáró közjegyző az örökhagyó esetleges végrendelete iránti tudakozódás céljából köteles megkeresni a Végrendeletek Országos Nyilvántartását.

(5)301 A Végrendeletek Országos Nyilvántartása tartalmazza a végintézkedő nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, valamint a végintézkedés egyedi azonosításához szükséges adatokat.

Tanúsítvány

136. § (1) A közjegyző tanúsítványt állít ki

a) arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező,

b) fordítás helyességéről,

c) aláírás és kézjegy valódiságáról

d) okirat felmutatásának időpontjáról,

e) nyilatkozat vagy értesítés közléséről,

f) tanácskozásról és határozatról,

g) egyéb jogi jelentőségű tényről,

h) váltó, csekk és más értékpapír óvásáról,

i) közhitelességű nyilvántartás tartalmáról.

(2)302 A tanúsítvány kiállítása esetén a törvénynek a közjegyzői okiratokra vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közjegyző felelőssége a tanúsítvány mint közokirat alakiságának megtartásáért és a tanúsítvány tartalmi valódiságáért áll fenn. A közjegyző a tanúsítvány készítésénél nem köteles segédszemélyeket igénybe venni.

137. § (1) A közjegyző akkor hitelesítheti az okirat másolatát, ha jól olvasható az az okirat, amelyről a másolat készült. A közjegyző a másolatot összehasonlítja az okirattal és a másolatnak az okirattal való megegyezését a másolaton hitelesítési záradékkal tanúsítja.

(2) A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy

a) a másolat eredeti okiratról vagy annak a kiadmányáról, másolatáról készült,

b) a felmutatott okiraton volt-e illetékbélyeg,

c) a másolat az eredetinek csak egy része,

d) az eredeti okiraton változtatás, sérülés vagy aggályt keltő más körülmény észlelhető.

(3)303 A másolatok hitelesítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az okiratról, illetve az elektronikus úton vezetett adatbázisból a közjegyző felügyelete mellett, elektronikus úton előállított másolat és kivonat hitelesítésére, továbbá az elektronikus okiratról készített papíralapú másolat és kivonat hitelesítésére. A közjegyző az elektronikus úton készített másolatot és kivonatot minősített elektronikus aláírással látja el.

(4)304 Nem kell hitelesítési záradékkal ellátni az elektronikus okiratról készített kiadmányt és másolatot, ha az sérülésmentes papír alapú okiratról készült és tartalmazza a teljes okiratot, továbbá a közjegyző elektronikus aláírását és az időbélyegzőt.

138. § (1)305 Az a közjegyző, aki idegen nyelven okirat készítésére jogosult, ezen a nyelven a közjegyzői hatáskörbe tartozó ügyekben keletkezett közokiratról és annak mellékleteiről hiteles fordítást készíthet, vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja.

(2) A fordítást az eredeti okiratra kell írni, vagy hozzá kell fűzni.

(3) A fordításnak az eredetivel való megegyezését a közjegyző a fordítás végén záradékkal tanúsítja.

139. § (1) A közjegyző névaláírás vagy kézjegy valódiságát akkor tanúsítja, ha a fél az okiratot a közjegyző előtt írja alá, vagy az okiraton levő aláírást a közjegyző előtt a sajátjának ismeri el.

(2) A fél személyazonosságáról a közjegyző a tanúsítvány kiadása előtt meggyőződik.

(3) Ha a fél vak vagy írástudatlan, illetőleg olvasásra képtelen, a hitelesítés előtt az okiratot előtte fel kell olvasni.

(4)306 A tanúsítványt záradék formájában kell kiállítani, amely tartalmazza az ügyszámot, a fél családi és utónevét, születési helyét és idejét, lehetőség szerint anyja nevét, kérésére egyéb személyi adatait.

140. § (1) Okirat felmutatásának időpontját a közjegyző úgy tanúsítja, hogy a felmutató fél megnevezése mellett a felmutatás helyét, évét, hónapját, napját — kívánságára óráját is — feljegyzi az okiratra.

(2) Az okiratot felmutató fél kívánságára a közjegyző e fél személyazonosságát is tanúsítja, ha megvan ennek a feltétele.

141. § (1) A közjegyző akkor adhat ki személy életben létéről tanúsítványt, ha a fél előtte személyesen megjelent, és személyazonosságát igazolta.

(2) A közjegyző az (1) bekezdés szerinti tanúsítványt jegyzőkönyvbe foglalja, amelyben tanúsítja, hogy a fél előtte személyesen megjelent. A megjelenés évét, hónapját, napját — a fél kívánságára óráját is —, továbbá a személyazonosság igazolásának módját az okiratban fel kell tünteni.

142. § (1) Nyilatkozat vagy értesítés közlését a közjegyző akkor tanúsíthatja, ha a közlés vagy elmaradása jogkövetkezménnyel járhat.

(2)307 A közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés szövegét szó szerint jegyzőkönyvbe foglalja, és az okiratot postán ajánlott vagy tértivevényes küldeményként a másik fél lakóhelyére, illetve székhelyére továbbítja. A jegyzőkönyvet a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A közjegyző erről a kérelmet előterjesztő félnek tanúsítványt ad, amelyben feltünteti a nyilatkozat vagy értesítés szó szerinti szövegét, a felek nevét, lakóhelyét, a feladás helyét, évét, hónapját, napját, a kérelmet előterjesztő kívánságára óráját is.

(3)308 A másik fél írásbeli válaszát a közjegyző a jegyzőkönyvhöz csatolja, szóbeli válaszát jegyzőkönyvbe foglalja, és minderről értesíti a kérelmet előterjesztő felet.

143. § (1) Testületi ülés és az azon hozott határozat tanúsítása úgy történik, hogy a közjegyző a tanácskozás helyét és idejét, az azon hozott határozatokat és előterjesztett nyilatkozatokat — különösen azokat, amelyek az eljárás szabályszerűsége szempontjából jelentősek — jegyzőkönyvbe foglalja.

(2)309 A jegyzőkönyvet kérelemre az ülés elnöke, ha ilyen nincs, valamennyi résztvevője aláírhatja.

(3) Az ülés résztvevőinek személyazonosságát a közjegyző az ülés elnökének kívánságára tanúsítja.

144. § (1) A 137—143. §-okban nem említett egyéb tények és körülmények, különösen versenytárgyalás, sorsolás tanúsítására a közjegyző akkor jogosult, ha ennek megtörténte vagy elmaradása jogkövetkezménnyel jár, és a tanúsítani kért eljárást a közjegyző jelenlétében folytatták le. A közjegyző az eljárásról jegyzőkönyvet készít.

(2) A közjegyző tényeknek információhordozóra (mikrofilm, mágnesszalag stb.) való felvételét az (1) bekezdés szerint tanúsítja, azzal az eltéréssel, hogy a felvétel után az információhordozót az őrizetébe veszi, és a visszajátszás alkalmával tanúsítja, hogy az információhordozó tartalma a felvett ténnyel megegyező.

145. § (1)310 Az óvás felvételekor a váltó vagy csekk birtokosa a közjegyző jelenlétében hívja fel fizetésre a csekken vagy váltón megjelölt fizetési helyen vagy a fizetésre kötelezett székhelyén a fizetésre kötelezettet. Ha a fizetés meghiúsul, a közjegyző ezt hitelesen írásban – az óvás felvételével – tanúsítja.

(2) Ha a jogszabály lehetővé teszi, a váltóóvás szabályait megfelelően alkalmazni kell más értékpapír óvására is.

(3)311 Az óvás felvételéről készített okirat tartalmazza:

a) a váltó, illetve a csekk pontos szövegét, a rajta lévő forgatmányokkal, nyilatkozatokkal és megjegyzésekkel vagy a tanúsítvány mellékletében ezek fénymásolatát,

b) az óvást kérőnek és annak megnevezését, aki ellen az óvást felveszik (óvatolt),

c) az óvatolt személyhez intézett felszólítást, az arra adott választ, avagy annak a megjegyzését, hogy az óvatolt nem válaszolt, vagy nem volt fellelhető,

d) ki, miért, milyen módon ajánlotta vagy teljesítette a közbenjáró elfogadást, fizetést,

e) a megkísérelt, illetve megtörtént felszólítás helyét, évét, hónapját, napját és – ha szükséges – óráját,

f) a közjegyző aláírását, pecsétjét.

(4)312 A közjegyző az óvatolt váltót az óvatolásra utaló záradékkal látja el, melyet a váltóhoz fűz.

(5)313 A közraktári jegy zálogjegy része óvásának szabályait a közraktározásról szóló törvény határozza meg.

146. § (1) A közjegyző tanúsíthatja, hogy a közhitelességű nyilvántartás adataival megegyezik a kivonat vagy a másolat, továbbá olyan tényeket tanúsíthat, amelyek közhitelességű nyilvántartásba való bejegyzésen alapulnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tanúsítvány a nyilvántartást vezető szerv által kiállított kivonattal, másolattal vagy bizonyítvánnyal azonos hatályú.

(3) A közjegyző a tanúsítványban feltünteti a közhitelességű nyilvántartásba történt betekintés napját, vagy ha a tanúsítványt a nyilvántartást vezető szerv által kiállított hiteles kivonat vagy másolat alapján állítja ki, annak keltét.

147. § Az a közjegyző, aki idegen nyelven okirat készítésére jogosult, ezen a nyelven tanúsítványt is kiállíthat.

147/A. §314 Nem tekinthető közokiratnak az a tanúsítvány, amelyet a közjegyző a 136–147. §-ban foglaltak megsértésével készített.

Hiteles kiadmány, másolat, kivonat és bizonyítvány kiadása

148. §315 A közjegyző az általa készített közjegyzői okiratról hiteles kiadmányt és bizonyítványt, más közjegyző által készített okiratról hiteles másolatot adhat ki.

149. § Ha a közjegyzői okiratról hiteles kiadmány vagy másolat adható ki, a közjegyző bizonyítványban tanúsíthatja, hogy a közjegyzői okirat az őrizetében van.

150. §316 Közjegyzői okiratról – ha e törvényben vagy az okiratban másképpen nem rendelkeztek – csak az abban félként szereplő személy, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére adható ki hiteles kiadmány.

151. § (1) Hiteles másolat — ha a felek másképpen nem rendelkeztek — a közjegyzői okiratban félként szereplő személy, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére korlátlan számban adható ki. Ez irányadó az egyszerű másolat kiadására és a betekintés engedélyezésére is.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt személy részére másolat kiadása és betekintés engedélyezése az erre jogosult személy hozzájárulásával lehetséges, ennek hiányában pedig akkor, ha a kérelmező a másolat kiadásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti, és kérelmének teljesítése aggályra nem ad okot.

152. § (1) A végrendeletet tartalmazó közjegyzői okiratról az örökhagyó életében csak az örökhagyó részére vagy kifejezetten e célra adott meghatalmazással (132. §.) ellátott meghatalmazottja részére adható ki hiteles kiadmány, másolat vagy bizonyítvány.

(2)317 Az örökhagyó halálát követően kiadmány, másolat vagy bizonyítvány – a végrendelet kihirdetése után, a kihirdetés napjának feltüntetésével – a 150–155. § szerint adható ki.

153. §318 A közjegyzői tanúsítványról hiteles kiadmányt a közjegyző ismételten és bárkinek kiadhat, aki az ahhoz fűződő jogi érdekét valószínűsíti.

154. § (1) A hiteles kiadmányt az eredeti okirattal szó szerint megegyezően kell elkészíteni, azzal az eltéréssel, hogy az eredeti okiratban végzett javításokat és kiegészítéseket közvetlenül arra a helyre kell írni, ahová a szövegösszefüggés szerint tartoznak, és a javítás, kiegészítés tényét a kiadmányon nem kell feltüntetni.

(2)319 A hiteles kiadmányban a meghatalmazás és egyéb melléklet szövegét az általános hitelesítési záradék előtt kell feltüntetni.

(3)320 A hiteles kiadmányt a közjegyző a szöveg végén záradékkal hitelesíti; amely tartalmazza a kiadmány keltét, a közjegyző aláírását és bélyegzőjének lenyomatát.

(4) A hiteles kiadmány kiadását és azt, hogy kinek adták ki, az eredeti okiraton vagy a hozzá fűzött íven fel kell tüntetni.

(5)321 A hiteles másolat kiadására az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni; az a hiteles kiadmány, hiteles másolat, amely e §-ban foglaltaknak nem felel meg, nem tekinthető közokiratnak.

155. § Közjegyzői okirat létéről szóló bizonyítványt a közjegyző annak adhat ki, aki hiteles másolatra lenne jogosult.

156. § (1) Ha a közjegyzői okirat több önálló jogügyletet foglal magában, a közjegyző az egyes jogügyletekről a közjegyzői okiratból kivonatot adhat ki.

(2) A kivonatot a közjegyző záradékkal hitelesíti; ez azt tartalmazza, hogy a kivonat az okirat meghatározott része, és a kivonat alapján nincs helye bírósági végrehajtásnak.

157. §322 A magyar külképviseleti hatóság tanúsítvány kiállításánál e törvény szerint jár el. A közreműködés megtagadása, továbbá a kijavítás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezésre és a bíróság eljárására az 5. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak azzal, hogy a másodfokú eljárásra a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

XI. Fejezet

OKIRAT, PÉNZ ÉS ÉRTÉK MEGŐRZÉSE

Okirat megőrzése

158. § A közjegyző — ha jogszabály kivételt nem tesz — bármely okiratot átvehet megőrzés céljából.

159. § A közjegyző az okirat átvétele alkalmával jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmazni kell

a) az átvétel helyét és idejét,

b) az átadó családi és utónevét, lakóhelyét, szükség esetén egyéb személyi adatait,

c) az átvett okirat megjelölését,

d) annak a személynek a megnevezését, akinek a részére az okiratot ki kell adni,

e) az okirat őrzésének idejét.

160. § (1) A közjegyző az átvett okiratról a félnek átvételi elismervényt ad.

(2) Az okirat kiadásakor a közjegyző — miután az átvevő személyazonosságáról meggyőződött — az átvételt a 159. §-ban említett jegyzőkönyvön vagy külön jegyzőkönyvben ismerteti el.

161. § A 158—160. §-okat megfelelően alkalmazni kell a váltó, továbbá az információhordozók átvételére és visszaadására is.

Pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzése

162. § (1)323 Pénz, értéktárgy és közforgalomban levő értékpapír bizalmi őrzés céljából történő átvételére a közjegyző akkor jogosult, ha a fél közjegyzői okirat készítése során és azzal összefüggésben felkérte a közjegyzőt a felsorolt értékeknek a másik fél vagy a feleken kívül álló (harmadik) személy részére történő átadásával, illetőleg bíróságnál vagy más hatóságnál való letétbe helyezésével.

(2) Értéktárgy átvételéhez a közjegyző szakértői vélemény csatolását kérheti.

163. § A közjegyző a pénz, értéktárgy és értékpapír átvételéről jegyzőkönyvet készít, amelyben feltünteti:

a) az átvétel alapjául szolgáló közjegyzői okirat ügyszámát,

b) az átvétel helyét és idejét,

c) az átvett pénz, értéktárgy és értékpapír leírását,

d) az átadó nevét, továbbá nyilatkozatát az átadott pénz, értéktárgy és értékpapír rendeltetéséről,

e) a bizalmi őrzés idejét.

164. § A közjegyző az átvett pénzről, értéktárgyról és értékpapírról az átadónak átvételi elismervényt ad.

165. § (1) Ha a fél rendelkezése szerint a pénzt, értéktárgyat és értékpapírt a másik fél vagy harmadik személy részére kell átadni, a fél eltérő rendelkezése hiányában a közjegyző azt 15 napon belül köteles teljesíteni. Ha ez nem lehetséges, a közjegyző a félnek a pénzt, értéktárgyat és értékpapírt visszaadja, vagy bírósági (hatósági) letétbe helyezi.

(2) Ha nem az (1) bekezdés szerint kell eljárni, a közjegyző az átvett pénzt, értéktárgyat és értékpapírt haladéktalanul köteles a bíróságnál vagy más hatóságnál letétbe helyezni.

(3) A bírósági (hatósági) letétbe helyezés alkalmával kapott elismervényt a jegyzőkönyvhöz kell fűzni.

(4)324 Az átadót értesíteni kell a kérelem teljesítéséről.

XII. Fejezet

KÖZJEGYZŐI LEVÉLTÁR ÉS ELEKTRONIKUS LETÉTI TÁR325

166. §326 (1)327 A közjegyzői levéltárban kell elhelyezni

a) az 1992. január 1-jén, illetve ezt követően hivatalba lépett közjegyző okiratait, nyilvántartásait és hivatali bélyegzőjét, ha a közjegyző szolgálata megszűnt vagy áthelyezték;

b)328 a 2009. január 1-jét követően érkezett, jogerősen befejezett, nem e törvényben szabályozott közjegyzői nemperes eljárásban keletkezett, további intézkedést nem igénylő iratokat az érkezésüket követő öt év elteltével;

c)329 az elektronikus úton vezetett levéltárban elhelyezett, 2004. július 1-jét követően létrejött okiratok eredeti példányait, ha elkészítésük óta öt év eltelt;

d)330 az 1992. január 1. napja és 2004. június 30. napja között készült papír alapú okiratok eredeti példányait,

e)331 a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a területi kamarák maradandó értékű iratait.

(2)332 A közjegyzői levéltár a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által fenntartott köztestületi levéltár.

(3) A közjegyzői levéltár fenntartásának költsége a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát terheli.

166/A. §333 (1) A közjegyző köteles az általa készített közjegyzői okirat hiteles kiadmányát – a záradéki tanúsítvány kivételével –, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a nemperes eljárásban hozott jogerős határozatot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus úton vezetett levéltárában elhelyezni. Az archiválás alkalmával a közjegyző elkészíti a közokirat digitalizált másolatát, és azt a hivatali elektronikus aláírásával hitelesíti, továbbá az okirat kísérő lapján feltünteti annak jellemző adatait. Az elektronikus levéltárra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(2) Az elektronikus levéltárban elhelyezett okiratról a közjegyző hiteles kiadmányt, másolatot, illetve bizonyítványt; a közjegyzői levéltár vezetője másolatot, illetve bizonyítványt ad ki.

167. §334 (1) A közjegyzői levéltárban egy vagy több közjegyzői levéltárost és ügykezelői feladatokat ellátó más személyeket kell alkalmazni.

(2)335 A közjegyzői levéltárost a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke nevezi ki. A közjegyzői levéltáros és a levéltárban foglalkoztatott, ügykezelői feladatokat ellátó személy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara alkalmazásában áll.

(3)336

(4)337

168. §338 (1)339 A közjegyzői levéltár által kezelt okiratokról a levéltáros adhat ki hiteles vagy egyszerű másolatot, kivonatot, bizonyítványt, értesítést, adhat át őrizetben levő okiratot és engedélyezheti az iratokba való betekintést. A közjegyzői levéltár által kezelt nem e törvényben szabályozott nemperes ügyekben keletkezett iratokról a levéltáros a közjegyzőkre vonatkozó ügyviteli szabályok szerint adhat ki hiteles vagy egyszerű másolatot, és engedélyezheti az iratokba való betekintést.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt okiratokat a közjegyzői levéltáros írja alá, és látja el a közjegyzői levéltár bélyegzőlenyomatával.

(3) A közjegyzői levéltár által kiadott okirat elkészítéséért és hitelesítéséért járó díjakat a közjegyzői díjszabás szerint kell felszámítani, a díjak a közjegyzői kamarát illetik.

169. §340 (1)341 Az 1992. január 1-je előtt keletkezett közjegyzői iratok, okiratok, nyilvántartások és hivatali bélyegzők elhelyezésére és kezelésére a bírósági ügyek nyilvántartására és kezelésére vonatkozó szabályok szerint a törvényszékek irattárai kötelesek.

(2)342 A bírósági irattárban őrzött közjegyzői okiratról a bíróság elnöke által kijelölt bíró vagy bírósági titkár adhat ki hiteles vagy egyszerű másolatot, kivonatot, bizonyítványt, értesítést, adhat át őrizetben lévő okiratot, és engedélyezheti az iratokba való betekintést.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt okiratokat a bíróság elnöke által kijelölt bíró vagy bírósági titkár írja alá, és látja el a bíróság bélyegzőlenyomatával.

(4)343 A (2) bekezdés szerinti okirat elkészítéséért és hitelesítéséért járó díjakat a közjegyzői díjszabás szerint kell felszámítani, és a törvényszék előirányzat-felhasználási keret számlájára kell befizetni.

170. §344 (1) A közjegyzői levéltáros jegyzőkönyvet készít

a) a közjegyző szolgálatának megszűnése miatt átvett iratokról, nyilvántartásokról, eszközökről,

b) a közjegyzői levéltárban elhelyezendő iratokról, nyilvántartásokról és eszközökről,

c)345 az átvett iratokban tapasztalt, a 171. §-ban meghatározott hiányosságokról.

(2)346 A közjegyzői levéltáros megküldi a jegyzőkönyvet a területi kamarának és átadja részére a kamara tulajdonában lévő eszközöket, a folyamatban lévő ügyek iratait, valamint a közjegyzőnél bizalmi őrzésben lévő okiratot, pénzt (értéktárgyat, értékpapírt), vagy letéti tárgyat és az ezekhez tartozó iratokat és nyilvántartásokat.

(3)347 A folyamatban lévő ügyek iratait, valamint a közjegyzőnél bizalmi őrzésben lévő okiratot, pénzt (értéktárgyat, értékpapírt) és az ezekhez tartozó iratokat, nyilvántartásokat a területi elnökség a közjegyző utódjának, ha ilyen nincs, a területi elnökség által kijelölt közjegyzőnek adja át. Az őrzési kérelmet ilyenkor úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő közjegyzőnek adták volna.

(4) A letétbe helyezett okiratokat a közjegyzői levéltár őrzi; ha a letétet ki kell adni, azt – megkeresésére – az eljáró közjegyzőnek átadja.

171. § (1)348 Ha az átadás-átvételi eljárásban történő számbavétel során a közjegyzői levéltár a közjegyző nyilvántartásai szerint létrejött, közjegyző által eredetiként megjelölt okirat hiányát állapítja meg, az átadásra kötelezett közjegyzőt vagy örökösét határidő kitűzésével felszólítja a hiány pótlására.

(2)349 Ha a felszólítás eredménytelen, és a hiányzó okirat kiadmánya a feleknél, a bíróságnál vagy bármely hatóságnál fellelhető, a közjegyzői levéltár ezt bevonja, ennek alapján hiteles másolatot készít, amelyet a területi kamara elnöke és a közjegyzői levéltáros ír alá.

(3) A pótlásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és a bevont kiadmányt a pótlás után vissza kell adni.

(4) A pótlás költsége a közjegyzőt vagy örökösét terheli.

171/A. §350 (1) A fél kérelmére a közjegyző az elektronikus letéti tárban helyezi el a kérelemben megjelölt okirat elektronikus hiteles másolatát. Az elektronikus letéti tárban az elektronikus okiratot három évig kell őrizni. Az őrzési idő a lejáratot megelőzően külön kérelemre – legfeljebb hároméves időtartammal – többször meghosszabbítható, a hosszabbításra irányuló kérelem hiányában az elektronikus másolatot törölni kell.

(2) A letéti tárból csak a letevő fél vagy a 132. § szerinti meghatalmazottja részére adható ki papír alapú vagy elektronikus másolat. A másolatot bármely közjegyző kiadhatja.

XIII. Fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK351

172. §352 (1) A közjegyző az e törvényben szabályozott eljárásokban a fél – az igazságügyért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott alakban és tartalommal előterjesztett – kérelemére jár el.

(2) Záradéki tanúsítvány kiállítása iránt alakszerű kérelmet nem kell előterjeszteni, ha a közjegyző a tanúsítványt nyomban kiállítja.

172/A. §353 Ha a meghatalmazott útján történő eljárást jogszabály nem tiltja, az e törvényben szabályozott eljárásokban – ha e törvény vagy az adott jognyilatkozat megtételét szabályozó egyéb jogszabály eltérően nem rendelkezik – meghatalmazottként bármely cselekvőképes személy eljárhat.

172/B. §354

173. §355 Az e törvényben szabályozott eljárások irataiba való betekintésre a Kjnp. és a Pp. rendelkezései nem alkalmazhatóak.

174. §356 Ha az e törvényben szabályozott eljárásban a fél a kérelmét visszavonja vagy az eljárás lefolytatása a fél mulasztása miatt hiúsul meg, a közjegyző az eljárást végzéssel befejezetté nyilvánítja. E végzés ellen fellebbezésnek van helye. A jogerőre emelkedésről a felet külön értesíteni nem kell, de a fél kérelmére a végzés bemutatott kiadmányaira rá kell vezetni a jogerőre emelkedést tanúsító záradékot.

174/A. §357

175. §358 (1)359 Ha a közjegyzői okirat elkészítéséhez vagy a közjegyző által közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság vagy más hatóság eljárása szükséges, a közjegyző azt az eljárás lefolytatása végett hivatalból megkeresi. A közjegyző megkeresésére indult eljárásban a közjegyzőt a közokiratban szereplő fél vagy felek képviselőjének jogállása illeti meg.

(2) A közjegyző az (1) bekezdésben rögzítetten túlmenően jogi képviseletet nem láthat el.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XIV. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

Hatálybalépés

176. § Ez a törvény 1991. november 1-jén, a 184—187. §-okban foglalt rendelkezések 1992. január 1-jén lépnek hatályba.

Átmeneti rendelkezések

177. §360 (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 20. § (2) bekezdését az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor361 folyamatban lévő áthelyezési eljárásokban is alkalmazni kell.

(2)362

178. §363 (1) E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 22. § (1) bekezdés d) pontját 2023. január 1-jétől kell alkalmazni. 2022. december 31-ig a 22. § (1) bekezdés d) pontja helyett a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A közjegyzői szolgálat megszűnik:

a) 1945. január 1-je előtt született közjegyző 70. életévének betöltése napján,

b) 1945-ben vagy 1946-ban született közjegyző 69. életévének betöltését követő 183. napon,

c) 1947-ben vagy 1948-ban született közjegyző 69. életévének betöltése napján,

d) 1949-ben vagy 1950-ben született közjegyző 68. életévének betöltését követő 183. napon,

e) 1951-ben született közjegyző 68. életévének betöltése napján,

f) 1952-ben született közjegyző 67. életévének betöltését követő 183. napon,

g) 1953-ban született közjegyző 67. életévének betöltése napján,

h) 1954-ben született közjegyző 66. életévének betöltését követő 183. napon,

i) 1955-ben született közjegyző 66. életévének betöltése napján,

j) 1956-ban született közjegyző 65. életévének betöltését követő 183. napon,

k) 1957-ben született közjegyző 65. életévének betöltése napján.

179–182. §364

Felhatalmazás

183. §365 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy — a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl — rendelettel állapítsa meg:

a) a közjegyzők működésének folyamatosságához szükséges átmeneti intézkedéseket,366

b)367 a közjegyzői állások számát és székhelyét a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének ismeretében, továbbá a közjegyzői állások betöltésének részletes feltételeit,368

c)369 a közjegyzői, közjegyzőjelölti és közjegyzőhelyettesi névjegyzék vezetésével, továbbá a felsoroltak igazolványának a névjegyzék adatai alapján történő kiállításával, az igazolvány tartalmi és formai követelményeivel, valamint nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezéseket,370

d) a közjegyzők ügyvitelének szabályait,371

e)372 az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a közjegyzői díjszabást,373

f)374 az e törvény végrehajtásához szükséges részletes eljárási szabályokat,375

g)376 a Végrendeletek Országos Nyilvántartása vezetésére vonatkozó szabályokat és a nyilvántartásban szereplő adatok körét,377

h)378 a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartás részletes szabályait, valamint az igénybevételi díjat,

i)379 a közjegyzői levéltár anyagának nyilvántartásával, szakszerű, biztonságos őrzésével, feldolgozásával és használatának biztosításával összefüggő szakmai követelményeket, valamint a levéltári anyagban végezhető selejtezés rendjét,380

j)381 a közjegyzői pályázati eljárás részletes szabályait, és a közjegyzői kinevezéshez készített kamarai javaslatban szereplő pályázati rangsor kialakítása során figyelembe vehető szempontokat és azokhoz rendelhető pontszámokat,

k)382 a közjegyző okirat-szerkesztési eljárására irányuló kérelem tartalmi és formai követelményeit.

184–187. §383

1

A törvényt az Országgyűlés az 1991. szeptember 10-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1991. október 7.

2

A Ktv.1. §-a az 1999: XLIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

5

A Ktv. 5. §-a a 2007: LXIV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

8

A Ktv. 7. §-a az 1999: XLIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

9

A Ktv. 7. §-ának (1) bekezdése a 2007: CLII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 26. § (3)–(6) bekezdését.

13

A 7. § (3) bekezdés e) pontját a 2014: CI. törvény 60. §-a iktatta be.

19

A Ktv. 11/A. §-át és az előtte lévő alcímet a 2005: LXXXIII. törvény 144. §-a iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

20

A Ktv. 11/A. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 41. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

21

A Ktv. 11/A. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

22

A Ktv. 11/A. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

23

A Ktv. 11/A. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 42. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

24

A Ktv. 11/A. § (6) bekezdése a 2009: LVI. törvény 41. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

26

A Ktv. 11/A. § (8) bekezdése a 2009: LVI. törvény 40. § (2) bekezdésével megállapított és a 2010: CLII. törvény 2. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

27

A Ktv. 11/A. § (9) bekezdés d) pontja a 2009: LVI. törvény 41. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

32

A Ktv. 12. § (5) bekezdését a 2012: LXXVI. törvény 21. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 1. §-át.

39

A Ktv.14. §-ának (2) bekezdése az 1999: XLIV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

40

A 15/A. §-t az 1999: XLIV. törvény 5. §-a iktatta be, első mondata a 2006: CIX. törvény 167. § (6) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.

43

A Ktv.17. §-ának (1) bekezdése az 1999: XLIV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

48

A Ktv.17. § (3) és (4) bekezdését az 1999: XLIV. törvény 6. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

51

A Ktv. 17. § (3) bekezdés új c) pontját a 2009: CXLIX. törvény 6. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti c) pont megjelölését e) pontra változtatva.

52

A Ktv. 17. § (3) bekezdés új d) pontját a 2009: CXLIX. törvény 6. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti d)–f) pont megjelölését f)–h) pontra változtatva.

59

A 17/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: CCLII. törvény 90. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

63

A Ktv. 19. §-a 2011: CLXXIX. törvény 185. §-a szerint módosított szöveg.

67

A Ktv. 21. § (1) bekezdése az 1999: XLIV. törvény 7. §-ával megállapított és a 2009: CXLIX. törvény 7. §-a szerint módosított szöveg.

80

A Ktv. 24. § eredeti szövegének jelölését a 2008: VIII. törvény 3. §-a (1) bekezdésre változtatta. Az (1) bekezdés a 2009: CXLIX. törvény 6. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

83

A Ktv. 24. §-ának (2) bekezdését a 2008: VIII. törvény 3. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: L. törvény 72. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

88

A Ktv. 24/A. §-át és az előtte levő alcímet az 1999: XLIV. törvény 11. §-a iktatta a szövegbe.

90

A 26. § az 1999: XLIV. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

91

A Ktv. 26. § (2) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 7. §-a szerint módosított szöveg.

92

A Ktv.27. §-a az 1999: XLIV. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

94

A 28. § az 1999: XLIV. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

95

A 29. § (1) bekezdése az 1999: XLIV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

114

A Ktv. 31/C. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 42. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

117

A Ktv. 31/D. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CLII. törvény 2. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

127

A 32. § (1) bekezdése az 1999: XLIV. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

130

A 37/A. §-t a 2013: CCLII. törvény 90. § (7) bekezdése iktatta be.

132

A Ktv. 39. § nyitó szövegrésze a 2011: CCI. törvény 46. § d) pontja szerint módosított szöveg.

133

A Ktv. 39. § a) pontja a 2011: CCI. törvény 47. § c) pontja szerint módosított szöveg.

134

A Ktv. 39. § b) pontja a 2011: CCI. törvény 47. § d) pontja szerint módosított szöveg.

135

A Ktv. 39. § c) pontja a 2011: CCI. törvény 47. § e) pontja szerint módosított szöveg.

136

A Ktv. 39. § d) pontja a 2011: CCI. törvény 47. § f) pontja szerint módosított szöveg.

137

A Ktv. 39. § e) pontja a 2011: CCI. törvény 47. § g) pontja szerint módosított szöveg.

139

A 45. § (1) bekezdése az 1999: XLIV. törvény 19. §-a szerint kiegészített szöveg.

140

A Ktv. 47. §-ának (1) bekezdése a 2008: VIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 27. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. május 1. napját követő választáson megválasztott elnökségi, illetve választmányi tagokra kell alkalmazni.

141

A Ktv. 48. §-ának új e) pontját a 2001: CII. törvény 6. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti e)–g) pontok jelölését f)–h) pontokra változatva. A 48. § e) pontját a 2007: CLII. törvény 25. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte.

145

A Ktv.49. §-ának a) pontja az 1999: XLIV. törvény 21. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

148

A 49. § h) pontját az 1999: XLIV. törvény 21. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

149

A 49. § i) pontját az 1999: XLIV. törvény 21. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

150

A 49. § j) pontját az 1999: XLIV. törvény 21. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

151

A Ktv. 49/A. §-át a 2005: LXXXIII. törvény 147. §-a iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

152

A Ktv. 49/A. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 41. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

153

A Ktv. 49/A. § (2) bekezdés b) pontját a 2009: LVI. törvény 42. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

157

A Ktv. 49/A. § (5) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 41. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

161

A Ktv. 49/A. § (8) bekezdése a 2009: LVI. törvény 40. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

163

A Ktv. 49/B. §-át a 2005: LXXXIII. törvény 147. §-a iktatta be, szövege a 2008: VIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

166

Az 51. § (1) bekezdése az 1999: XLIV. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

169

A Ktv. 54. §-a eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2005: LXXXIII. törvény 148. § (3) bekezdése.

171

A Ktv. 54. §-ának j) pontját az 1999: XLIV. törvény 24. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2005: LXXXIII. törvény 148. § (1) bekezdése állapította meg. Ez utóbbi módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

175

A Ktv. 54. §-ának n) pontját a 2005: LXXXIII. törvény 148. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

178

A Ktv. 54. §-ának (2) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 148. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

179

A Ktv. 54. § (3) bekezdését a 2008: LXXX. törvény 12. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 41. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

182

A Ktv. 55. §-ának k) pontját a 2005: LXXXIII. törvény 149. §-a iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

183

A Ktv. 57. §-ának (2) bekezdése a 2008: VIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 27. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. május 1. napját követő választáson megválasztott elnökségi, illetve választmányi tagokra kell alkalmazni.

196

A Ktv. 67. §-ának első mondata az 1999: XLIV. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

201

A Ktv. 70. §-a az 1999: XLIV. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

202

A Ktv. 71. §-a az 1999: XLIV. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

203

A Ktv. 72. §-a az 1999: XLIV. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

204

A Ktv. 73. §-a az 1999: XLIV. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

206

A Ktv. 74. §-ának (2) bekezdését az 1999: XLIV. törvény 35. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta.

216

A Ktv. 81. §-a az 1999: XLIV. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

220

A Ktv. 83. §-a az 1999: XLIV. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

225

A Ktv. 85. §-a a 2011: CCI. törvény 47. § q) pontja szerint módosított szöveg.

228

A Ktv. 88. §-a az 1999: XLIV. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

247

A Ktv. 104. §-a az 1999: XLIV. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

248

A Ktv. 104. § (1) bekezdésének c) pontját az Alkotmánybíróság a 32/2002. (VII. 4.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette, 2002. július 4. napjával.

257

A Ktv. 110. §-a az 1999: XLIV. törvény 53. §-ával megállapított szöveg.

261

A Ktv. 111. §-a a 2007: LXIV. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

262

A Ktv. 112. §-a az 1994: LIII. törvény 313. §-ával megállapított szöveg.

263

A Ktv. 112. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2009: L. törvény 72. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

264

A Ktv. 114. §-a a 2008: VIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

268

A Ktv. 118. §-a a 2007: LXIV. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

271

A Ktv. 120. §-a eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2004: XXII. törvény 34. § (1) bekezdése.

274

A Ktv. 120. §-ának (2) bekezdését a 2004: XXII. törvény 34. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 38. §-a alapján a rendelkezést azon közjegyzői okiratok elkészítése során kell alkalmazni, amelyek tervezetét 2004. május 6-át követően juttatják el a felek a közjegyzőhöz azzal, hogy a Ktv. 120. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárás lefolytatására kérik fel.

275

A Ktv. 122. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2007: LXIV. törvény 24. §-a.

276

A Ktv. 122. § (2) bekezdését a 2007: LXIV. törvény 24. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatva.

287

A Ktv. 126. §-ának (2) bekezdése a 2004: XXII. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 38. §-a alapján a rendelkezést azon közjegyzői okiratok elkészítése során kell alkalmazni, amelyek tervezetét 2004. május 6-át követően juttatják el a felek a közjegyzőhöz azzal, hogy a Ktv. 120. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárás lefolytatására kérik fel.

289

A Ktv. 127. § a 2009: CXXV. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

291

A Ktv. 129. §-ának e) pontja a 2004: XXII. törvény 34. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 38. §-a alapján a rendelkezést azon közjegyzői okiratok elkészítése során kell alkalmazni, amelyek tervezetét 2004. május 6-át követően juttatják el a felek a közjegyzőhöz azzal, hogy a Ktv. 120. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárás lefolytatására kérik fel.

292

A Ktv. 129. §-ának új f) pontját a 2004: XXII. törvény 34. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti f)–g) pontok jelölését g)–h) pontokra változtatva. E módosító törvény 38. §-a alapján a rendelkezést azon közjegyzői okiratok elkészítése során kell alkalmazni, amelyek tervezetét 2004. május 6-át követően juttatják el a felek a közjegyzőhöz azzal, hogy a Ktv. 120. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárás lefolytatására kérik fel.

295

A Ktv. 130. §-a a 2007: LXIV. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

299

A 135. § (3) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 90. § (8) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

302

A Ktv. 136. §-a (2) bekezdését az 1999: XLIV. törvény 55. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta. A (2) bekezdés második mondatát a 2007: LXIV. törvény 28. §-a iktatta be.

311

A Ktv. 145. § új (3) bekezdését a 2007: LXIV. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva.

315

A Ktv. 148. §-a a 2007: LXIV. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

316

A Ktv. 150. §-a a 2007: LXIV. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

326

A Ktv. 166. §-a és az előtte levő cím az 1999: XLIV. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

334

A Ktv. 167. §-a az 1999: XLIV. törvény 58. §-ával megállapított szöveg.

338

A Ktv. 168. §-a az 1999: XLIV. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

340

A Ktv. 169. §-a az 1999: XLIV. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.

358

A Ktv. 175. §-a az 1999: XLIV. törvény 65. §-ával megállapított szöveg.

360

A Ktv. 177. §-át a 2009: LVI. törvény 42. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CCI. törvény 45. § (6) bekezdése iktatta be.

361

A hatálybalépés napja: 2011. december 31.

363

A Ktv. 178. §-át a 2009: LVI. törvény 42. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XX. törvény 5. §-a iktatta be.

364

A Ktv. 179–182. §-át a 2009: LVI. törvény 42. §-a hatályon kívül helyezte.

383

A Ktv. 184–187. §-át, valamint a 184. §-át és a 185. §-át megelőző alcímeket a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 83. pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére