BK BH 1991/424
BK BH 1991/424
1991.11.01.
I. Az erőszakos közösülés véghezvitele érdekében megvalósított súlyos testi sértés bűntette — a nemi erkölcs elleni bűncselekménnyel bűnhalmazatban — aljas indokból (célból) elkövetettként nem értékelhető [Btk. 170. § (2) és (3) bek. 2. tétele, 197. § (1) bek.].
II. Az erőszakos közösülés miatt szabadságvesztésre elítéltnek a bv. intézetéből engedélyezett eltávozás tartama alatt ismételten és kirívó durvasággal elkövetett ugyanilyen bűncselekménye esetén megfelelően szigorú szabadságvesztés kiszabása indokolt [Btk. 83. §, 197. § (1) bek.].
L. BH 91/11/424
A terheltet a városi bíróság, illetve a megyei bíróság erőszakos közösülés büntette, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés büntette és kifosztás büntette miatt halmazati büntetésül - az erőszakos közösülést illetően mint különös visszaesőt, egyébként pedig mint visszaesőt - 6 évi börtönbüntetésre és a közügyektől 8 évi eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A városi bíróság a terheltet korábban erőszakos közösülés bűntettének kísérlete miatt 3 évi börtönbüntetésre és a közügyektől 5 évi eltiltásra ítélte.
Ebből a büntetésből a terheltet a vádbeli napon öt napi eltávozásra elbocsátották. A terhelt, miután nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott, este találkozott a sértettel, akit hosszabb ideje ismert. Rövid beszélgetést követően elváltak, és a sértett hazafelé indult. A terhelt elhatározta, hogy közösülni fog a sértettel. Kerülőúton megelőzte őt, majd a sértett lakóházának lépcsőházában az éppen belépő asszony torkát megragadta, kivonszolta őt az épület mellé, és közölte, hogy közösülni akar vele. Megfenyegette, ha kiabálni mer, megfojtja. A sértett tiltakozott, ellenkezett, ezért a terhelt több ízben ököllel arcon ütötte, majd a torkánál fogva a földre szorította. Ezután a blúzát és az alsóneműjét letépte, majd a tovább védekező asszonyt nagy erővel orrba ütötte. A sértett orrcsontja eltörött, és erősen vérezni kezdett. A sértett ekkorra már kimerült, így a terhelt közösült vele, majd arra is kényszerítette, hogy a hímvesszőjét a szájába vegye. Ezt követően egy közeli néptelen helyre vonszolta a sértettet, és ismételten a már említett fajtalanságra kényszerítette őt.
Ezután felszólította a sértettet: az ékszereit adja át. A sértett akaratát az eddigiek szerint elszenvedett bántalmazás teljesen megtörte, ezért az összesen 21 982 forint értékű ékszereit ellenkezés nélkül átadta. A terhelt ezután is fajtalanság véghezvitelére kényszerítette a sértettet. Végül néhány járókelő az események helyszíne felé közeledett, a sértett segítségért kiabált, és ekkor a terhelt az ékszereket eldobta, és elmenekült.
A sértett az orrcsonttörésen túl testszerte zúzódásos, horzsolásos sérüléseket szenvedett, a sérülések 8-14 nap alatt gyógyultak.
A terhelt terhére az említett határozatok ellen emelt törvényességi óvás alapos.
1. Az eljárt bíróságok az adott esetben tévesen jutottak arra a következtetésre, hogy a terheltnek a 8 napon túl gyógyuló sérülés okozásával megvalósított cselekménye a Btk. 170. §-ának (3) bekezdése szerint aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés büntetteként minősül.
Az erőszakos közösülés a jellegéből fakadóan aljas indokból véghezvitt cselekmény. Ezt az aljas indokot a törvényhozó a magas büntetési tétel meghatározásával már figyelembe vette. Éppen ezért olyan esetben, amikor a testi bántalmazás a közösülés érdekében kifejtett fizikai kényszerítés megjelenési formája, a motívum kétszeres értékelésének helye nem lehet. A közösülés érdekében megvalósult súlyos testi sértés ezért a Btk. 170. §-ának (2) bekezdése szerinti súlyos testi sértés büntetteként minősíthető csupán.
2. Az eljárt bíróságok által főbüntetésként kiszabott börtönbüntetés a törvény elvi sérelmével járóan enyhe büntetés.
Az adott esetben a különös visszaesőkre vonatkozó speciális rendelkezések alkalmazásával, a büntetési tétel 3 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztés [Btk. 97. § (1) és (3) bek.]. A terhelt személyében és a megvalósított cselekményben felismerhető társadalomra veszélyesség mértéke egyaránt kiemelkedő, az átlagosat lényegesen meghaladó.
A terheltet korábban is erőszakos közösülés miatt ítélték el jelentős súlyú büntetésre. Megállapítható, hogy a cselekmény megvalósítása a korábbi esetben is az adott ügyben elbírált esethez hasonló jellegzetességeket mutatta (utcán a sértett nyakának megragadásával, fojtogatással véghez vitt támadás).
A terhelt igen kitartóan, több helyszínen és rendkívül durvasággal vitte véghez a cselekményt. A sértettet különböző módon is bántalmazta, és több ízben fajtalanság véghezvitelére is kényszerítette.
A cselekményt az ugyanilyen bűncselekmény miatt kiszabott büntetés végrehajtásának a befejezése előtt követte el.
Mindezeket a tényezőket valódi nyomatékuknak megfelelően értékelve a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az eljárt bíróságok törvénysértően enyhe főbüntetést szabtak ki.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a testi sértést minősítő és a főbüntetés tartamát meghatározó ítéleti rendelkezés törvénysértő, ezért azokat hatályon kívül helyezte, a vádlott testi épség elleni cselekményét a Btk. 170. §-ának (2) bekezdésébe ütköző súlyos testi sértés bűntettének minősítette, és a szabadságvesztés főbüntetés tartamát 8 évi börtönbüntetésben állapította meg. (B. törv. II. 42/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás