BK BH 1991/425
BK BH 1991/425
1991.11.01.
Tartás elmulasztásának vétsége esetén a tartásdíj törlesztett összegét a terhelt számára leghátrányosabb, a büntetőjogi felelősséget megalapozó követelésre kell beszámítani;
ugyanakkor az elmaradt tartásdíj címén kifizetett hátralék előre való teljesítésnek nem tekinthető [Btk. 196. § (1) bek.].
L. BH 91/11/425
A városi bíróság végzésével a terhelt ellen tartás elmulasztásának vétsége miatt indított büntetőeljárást megszüntette, és a terheltet megrovásban részesítette.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terheltet a városi bíróság az 1985. március 26. napján kelt, a tartásdíjra vonatkozó részében előzetesen végrehajtandó ítéletével kötelezte, hogy az 1975. szeptember 28. napján született László és az 1981. augusztus 16. napján született Tünde utónevű gyermekei után 1985. február 1. napjától kezdődően gyermektartásdíj címén a mindenkori jövedelme gyermekenkénti 20-20%-át, de gyermekenként legalább 700-700 forintot fizessen meg az elvált felesége kezéhez.
A terhelt 1988. február 1. napjától 1988. október 18. napjáig 9 hónapon át önhibájából eredően nem fizetett gyermektartásdíjat, így 12 600 forint hátraléka keletkezett.
1988. október 28. napjától 1989. március 31. napjáig viszont összesen 44 400 forint gyermektartásdíjat fizetett a jogosultnak. Miután 1988. február 1. napjától 1989. április 30. napjáig 19 600 forintot kellett volna fizetnie ezen a címen, ezért a határozathozatal idején 24 800 forint gyermektartásdíj túlfizetése keletkezett. Ez az összeg pedig 1990. augusztus hó közepéig fedezi a fizetési kötelezettségét.
A terhelt 1988. február 1. napjától 1989. október 21. napjáig a jogerős bírósági határozaton alapuló gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ez a magatartása kimerítette a Btk. 196. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tartás elmulasztásának törvényi tényállását. Minderre tekintettel a városi bíróság a Btk. 32. §-a d) pontjának első fordulata, a Btk. 36. §-ának első fordulata és (3) bekezdése, illetőleg a Be. 213. §-a (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásával az eljárás megszüntetése mellett a terheltet megrovásban részesítette.
A városi bíróság végzése perorvoslatok hiányában 1989. április 13. napján jogerőre emelkedett.
A városi bíróság jogerős végzése ellen annak megalapozatlansága miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A városi bíróság ugyan nem kifogásolhatóan jutott arra az álláspontra, mely szerint a terhelt ellen indult eljárást meg kell szüntetni, és őt megrovásban kell részesíteni, a végzés azonban az alábbiak szerint megalapozatlan.
Az iratokból megállapíthatóan a városi bíróság ítéletében rögzítettek értelmében 1988. januárjáig a terheltnek összesen 26 600 forint gyermektartásdíj hátraléka keletkezett.
A terheltnek a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozata, továbbá az általa csatolt feladóvevények adatai szerint megállapítható, hogy a terhelt 1988. októberétől 1989. márciusáig az esedékes tartásdíj fizetési kötelezettségét teljesítette, havi 1400 forintonként összesen 8400 forintot fizetett. Az esedékes havi tartásdíjon felül ugyancsak havi részletekben törlesztette az eddigi hátralékot is. 1988. októberében és novemberében 7000-7000 forintot, 1988. decemberében és 1989. januárjában 6000-6000 forintot, 1989. februárjában 4500 forintot, végül 1989. márciusában 400 forintot, tehát összesen 34 500 forintot fizetett. Így tehát összesen 42 900 forintot teljesített, nem pedig 44 400 forintot, mint ahogy azt a végzés tévesen tartalmazza.
A városi bíróság tévesen rögzítette, hogy a terheltnek 1988. február 1. napjától 1989. április 31. napjáig kellett volna a 19 600 forint gyermektartásdíjat megfizetnie. A bíróság ugyanis a havonkénti fizetési határnapot ítéletében nem határozta meg. Erre tekintettel pedig a végzés kihirdetése napján 1989. április hóra a terhelt önhibáját, és ebből kiindulva büntetőjogi felelősségét nem állapíthatta volna meg.
Mivel pedig a terhelt az 1988. októberében esedékes tartásdíj címén 1400 forintot fizetett, felelőssége csak amiatt lett volna megállapítható, hogy 1988. február 1. napjától 1988. szeptember 30. napjáig mulasztotta el fizetési kötelezettségét, és ezalatt tehát összesen 11 200 forint hátraléka keletkezett.
Az elmaradt tartásdíj címén törlesztett 34 500 forintot pedig elsősorban a terhelt számára legterhesebb, a büntetőjogi felelősségét is megalapozó követelésbe, tehát a 11 200 forint hátralékba kell beszámítani. A terhelt ugyanis a terhére rótt tartásdíj hátralékát az elsőfokú határozat meghozataláig maradéktalanul teljesítette.
A városi bíróság tévesen rögzítette a végzésében azt is, hogy határozata meghozataláig a terheltnek 24 800 forint túlfizetése volt, amely így az 1990. augusztus közepéig járó gyermektartásdíjat fedezni fogja. A szóban levő összeg egyébként helyesen 23 300 forint.
A fenti megállapítással szemben a terhelt vallomásából, valamint a feladóvevényből is az állapítható meg, hogy a terhelt az esedékes tartásdíjakon felül valamennyi összeget, azaz a 34 500 forintot hátralék címén fizette meg. Mivel pedig a terheltet a korábbi elítélését megalapozó időszakból 26 600 forint hátralék terhelte, a 23 300 forint összeget e hátralék teljesítéseként kellett volna figyelembe venni. Az ítélkezési gyakorlat ugyanis következetes a tekintetben, hogy az elmaradt tartásdíj címén kifizetett hátralék nem tekinthető előre való teljesítésnek.
A városi bíróság határozatának meghozatalakor a terheltnek mindezért még mindig 3300 forint hátraléka állt fenn, nem pedig túlfizetése volt, mint ahogy azt a végzés tévesen tartalmazza.
A fentiekből megállapíthatóan a végzésben rögzített tényállás kellően nincs felderítve, és az ellentétes az iratok tartalmával. Az ez okból megalapozatlan jogerős végzés azt eredményezhetné, hogy ha a terhelt az abban foglaltakra hivatkozással a tartásdíj fizetési kötelezettségének 1990. augusztus közepéig nem tenne eleget, az esetleges későbbi büntetőeljárás keretében okkal hivatkozhatna a társadalomra veszélyességben való tévedésre.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre tekintettel a törvényességi óvást alaposnak találva megállapította, hogy a városi bíróság jogerős végzése megalapozatlan, ezért azt hatályon kívül helyezte, és a városi bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (B. törv. IV. 41/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás