BK BH 1991/429
BK BH 1991/429
1991.11.01.
A közkegyelmi rendelkezés törvénysértő alkalmazása esetén a határozat saját hatáskörben történt megváltoztatása [Be. 116. § (4) bek.; 1990. évi XXXIX. tv.; 13/1990. (VI. 19.) IM r. 7. §].
L. BH 91/11/429
A vádlottat a városi bíróság az 1989. október 13. napján jogerőre emelkedett ítéletével különböző - részben dolog elleni erőszakkal elkövetett - vagyon elleni bűncselekmények miatt 1 évi - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 5000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.
Ezt követően a katonai bíróság az 1990. szeptember 7. napján jogerőre emelkedett ítéletével az 1990. szeptember 1. napján elkövetett katonai bűncselekmény miatt 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte, és megállapította, hogy a fenti ítéletre vonatkozó közkegyelmi rendelkezés hatályát veszti. Egyben elrendelte a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását.
A fenti ítéleteket a katonai bíróság az 1990. szeptember 7. napján jogerőre emelkedett ítéletével összbüntetésbe foglalta, és annak tartamát 1 év 2 hónapi börtönbüntetésben határozta meg, egyben megállapította, hogy az összbüntetési ítéletben meghatározott szabadságvesztés tartama - közkegyelem folytán - az egynyolcadával csökken.
Az összbüntetési ítéletet a katonai bíróság az 1991. március 6. napján kelt végzésével - a Be. 116. §-ának (4) bekezdése alapján - akként javította ki, hogy az elítélt büntetésére a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1990. évi XXXIX. törvény hatálya nem terjed ki.
A kijavító végzés ellen az elítélt - a közkegyelmi rendelkezés mellőzése miatt - fellebbezett.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a katonai bíróság helyesen észlelte: tévesen alkalmazta az összbüntetési ítélet vonatkozásában a közkegyelmi rendelkezést. A városi bíróság által elbírált bűncselekmények - több dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás büntette - ugyanis kizárják a közkegyelmi rendelkezés alkalmazását. A katonai bíróság ítéletének alapját képező cselekmény elkövetési időpontja 1990. szeptember 1. napja, így az ekkor elkövetett cselekményre a közkegyelmi rendelkezés nem terjed ki. Erre figyelemmel helyesen jutott a katonai bíróság arra a következtetésre, hogy az összbüntetésben megállapított szabadságvesztésre a közkegyelemről szóló 1990. évi XXXIX. törvény hatálya nem vonatkozik.
Tévedett ugyanakkor, amikor végzését a Be. 116. §-ának (4) bekezdésére figyelemmel hozta meg.
A Be. 116. §-ának (4) bekezdése szerint névcsere, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén a hatóság a határozat kijavítását mind kérelemre, mind pedig hivatalból elrendelheti.
A közkegyelemről szóló törvény helytelen alkalmazása e rendelkezés hatálya alá nem vonható, mert az számelírásnak vagy számítási hibának nem tekinthető.
Ugyanakkor a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1990. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 13/1990. (VI. 19.) IM rendelet 7. §-a értelmében ha a végrehajtási kegyelem tárgyában hozott határozat törvénysértő, azt a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, az ügyész indítványára, illetőleg az elítélt vagy a védő kérelmére megváltoztatja. A katonai bíróságnak a közkegyelem hatályosulását kizáró végzését e rendelkezésekre, nem pedig a Be. 116. §-ának (4) bekezdésére kellett volna alapoznia, az a jogosultság ugyanis, amely a büntetés-végrehajtási bírót megilleti, ugyancsak megilleti az ítélkező bíróságot is.
A Legfelsőbb Bíróság megállapítja továbbá, hogy az összbüntetési ítélettel kapcsolatban alkalmazott végrehajtási kegyelem tárgyában a határozatot nem a büntetés-végrehajtási bíró, hanem a katonai bíróság változtatta meg, ez azonban az elítélt jogait nem csorbította, sőt a végzés ellen az általános szabályok szerinti fellebbezés lehetősége is biztosított volt.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre figyelemmel hagyta helyben a katonai bíróság végzését. (Legf. Bír. Katf. I. 95/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás