GK BH 1991/444
GK BH 1991/444
1991.11.01.
A szerződés lényeges tartalmában való megállapodás hiányában mezőgazdasági termékértékesítési szerződés helyett adásvételi szerződés létrejöttének megállapítása [Ptk. 205. § (2) bek.; 14/1978. (III. 1.) MT r. 4. § (1) bek.].
A felperes módosított kereseti kérelmében 821 635 Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy a részére szállított libák árából a keresetben írt összeget nem fizette meg.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az 1990-es termelési évre a felek között mezőgazdasági termékértékesítési szerződés nem jött létre. A felperes által szállított állatok máját minősítette, az átvételkor irányadó áron a vételárat megfizette.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.
Megállapította, hogy a felek között – szóbeli tárgyalások ellenére mezőgazdasági termékértékesítési szerződés nem jött létre. Az ügyben telexváltások is történtek, a módosított 14/1978. (III. 1.) MT rendelet 4. §-ának (1) bekezdésében írt lényeges feltételekben azonban nem jött létre megállapodás. A felperes által esetenként szállított állatokat pedig az alperes – a beszerzett szakértői vélemény alapján – helyesen minősítette, az annak megfelelő ellenértéket megfizette. Emiatt a kereset alaptalan.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, és annak a megváltoztatását, az alperesnek a kereset szerinti marasztalását kérte. Hivatkozott arra, hogy az alperes 1990. január 15-i telexében a május 31-ig érvényben levő hízott liba árakat közölte, majd ugyanezen év február 27-én emlékeztető felvételére került sor. Az emlékeztetőben a felperes kérte, hogy az ezt követő időszakban történő szállításra vonatkozóan folytassanak egyeztetést. A felperes nem vitatta, hogy részbeni szállítások történtek csupán, a vele jogviszonyban álló termelőktől azonban az állatokat át kellett vennie, és azokat vágásra az alperesnek adta át. Álláspontja szerint a felek korábbi években történő gyakorlata, valamint egyéb gazdasági kapcsolata folytán, figyelembe véve a folyamatos szóbeli tárgyalásokat, „máj-liba” szállítására 1990. évre a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés létrejött, és az abban meghatározott árat az alperes nem fizette meg.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság elfogadta ítélkezése alapjául az elsőfokú bíróság által a jogszabályok helyes alkalmazásával feltárt tényállást, és egyetértett az abból levont jogi következtetéssel is.
A felperes keresetét a felek között az 1990. évre létrejött mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben írt kötelezettségeknek az alperes által történt részbeni nem teljesítésére alapította. Azt állította ugyanis, hogy a szerződésben írt ár egy részét az alperes nem fizette meg.
A Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A Ptk. 216. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy szerződést jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában akár szóban, akár írásban lehet kötni. A szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni.
A Ptk. 418. §-ának (2) bekezdése azt tartalmazza, hogy mezőgazdasági termékértékesítési szerződés érvényesen csak írásban köthető. Az írásbafoglalás elmulasztása esetén is érvényes a szerződés, ha bármelyik fél a szerződésből származó kötelezettségeit teljesítette.
A Ptk. 205. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket a jogszabály rendez. A módosított 14/1978. (III. 1.) MT rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerint a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés lényeges tartalma különösen: a szolgáltatás tárgyának a meghatározása mennyiség, minőség és választék szerint, a teljesítés ideje naptár szerint és az ellenszolgáltatás.
A per adataiból megállapítható, hogy a felek között tárgyalások, telexváltások folytak, az előbb említett rendelkezésben taxative felsorolt feltételekben történő megállapodás hiányában azonban közöttük az 1990. évre mezőgazdasági termékértékesítési szerződés nem jött létre. Az nem kétséges, hogy a felperes részéről részbeni szállítások történtek, és az állatok átvételétől, valamint azok levágásától az alperes nem zárkózott el. Ennek során történt a szokásos módon a termék minősítése, valamint arról a jogszabályban előírt módon a felperes értesítése. Az állatok, illetőleg azok mája nem volt jó minőségű (Ptk. 288. §), így az alperes arányos árat térített. Ezt a perbeli okiratok s a beszerzett aggálytalan szakértői vélemény is alátámasztja.
Ilyen körülmények mellett az elsőfokú bíróság alappal jutott arra a következtetésre, hogy a felperes követelése megalapozatlan.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Bír. 2. G. 40 138/1990. sz., – Legf. Bír. Gf. VI. 30 069/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás