GK BH 1991/485
GK BH 1991/485
1991.12.01.
A vadászati jog haszonbérletével kapcsolatos per nem minősül terület bérletével kapcsolatos pernek, és ennek alapján nem tartozik a helyi bíróság hatáskörébe [1961. évi VII. tv. 32. § (1) bek.; Pp. 366. § (2) bek.].
A peres felek által 1967. július 20-án határozott időre megkötött, majd 1981. március hóban határozatlan időre meghosszabbított haszonbérleti szerződést az alperes 1990. június 8-án 1990. december 31. napjára felmondta. A szerződés tárgya vadászterületen gyakorolható vadászati jog volt. A felmondást a felperes nem fogadta el, és a szerződés érvényességének megállapítását, illetve a haszonbérleti jogviszony helyreállítását kérte keresetében.
A megyei bíróság az ügyben tárgyalást tartott, majd végzésével a pert megszüntette, és a keresetlevelet áttenni rendelte a városi bírósághoz. Álláspontja szerint a per terület bérletével kapcsolatos, elbírálása ezért a Pp. 366. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem a megyei, hanem a helyi bíróság hatáskörébe tartozik.
A végzés ellen az alperes fellebbezett: annak hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy a perbeli megállapodás nem terület bérletével, hanem jogosultság haszonbérletével kapcsolatos. A felperes az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alapos.
Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy a terület bérletével kapcsolatos valamennyi per – a jogszabályban meghatározott keretek között – a Pp. 366. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a helyi bíróság hatáskörébe tartozik. Tévedett azonban, amikor a vadászati jog haszonbérletével összefüggésben keletkezett jogvitát valamely terület bérletével kapcsolatos pernek minősítette.
A vadászati jog ugyanis az 1961. évi VII. törvény 32. §-ának (1) bekezdése értelmében általában nem kötődik valamely meghatározott földterülethez, hanem az ország egész területén megilleti az államot. Az államot megillető vadászati jogosultság ezért független a mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok tulajdoni viszonyaitól, és nem tartozik az ingatlan rendeltetésszerű használata során a tulajdonost megillető jogosítványok közé.
A vadászati jog haszonbérbe adásának lehetőségét nem a Ptk. 452. §-ának (1) bekezdése, hanem az 1961. évi VII. törvény idézett rendelkezése alapozza meg. Az állam az ország egész területére kiterjedő jogát állami szervek útján maga hasznosítja, vagy a törvényben meghatározott szervezetek részére haszonbérbe adja.
A dolog természeténél fogva a vadászati jog körülhatárolt vadászterületen gyakorolható. A haszonbérbe vevő azonban nem a területet bérli, hiszen azon a tulajdonos vagy más jogosult végzi a rendeltetésszerű használattal összefüggő teendőit, gyakorolja tulajdonosi vagy birtokosi jogait.
A perbeli szerződés tárgya ezért az államnak az ország egész területén fennálló egységes, de osztható vadászati joga egy meghatározott részének az átengedése a haszonbérlő részére, illetve e jog meghatározott keretek között ellenérték fejében való gyakorlása a haszonbérlő részéről.
A per tehát nem minősíthető terület bérletével kapcsolatos jogvitának. A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Gf. VI. 30 151/1991. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás