1991. évi XLIX. törvény

1. § (1)³ E törvény szabályozza a csődeljárást, a felszámolási eljárást.

(2)⁴ A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

(3)⁵ A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

(4)⁶

2. § (1) E törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire terjed ki.

(2)⁷

(3)⁸

(4)⁹ E törvénynek a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi székhelyű magyar vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4a)¹⁰ E törvényt a biztosító egyesületekre akkor kell alkalmazni, ha a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény másképp nem rendelkezik.

(5)¹¹ Az egyesületekre és az alapítványokra e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény másképpen nem rendelkezik.

3. § (1) E törvény alkalmazásában:

(2)³⁷ Ahol e törvény valamely intézkedés haladéktalan megtételét vagy végzés haladéktalan meghozatalát írja elő, annak 3 munkanapon belül kell eleget tenni.

4. § (1)³⁸ A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.

(2) A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát, tröszt esetében a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítő határozatát az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján adták ki.

(3)³⁹ Nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába:

(4)⁴¹ A Kormány által a rendkívüli időszakra rögzített hadiipari készletek abban az esetben vonhatók be a felszámolási eljárásba, ha a Kormány az állami vagyonkezelő szervezet kezdeményezésére a rögzítést feloldja. A vagyonkezelő szervezet a felszámoló megkeresésére 30 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a rögzítés feloldását kezdeményezi-e. A rögzítés feloldásáról a vagyonkezelő szervezet kezdeményezésétől számított 60 napon belül a Kormány dönt. E törvény alkalmazásában hadiipari készlet alatt a hadiipari tevékenységhez szükséges tárgyi eszközöket és forgóeszközöket — ideértve a gyártási dokumentumokat is — kell érteni.

(4a)⁴² Nem tartozik a támogatás közvetítésével megbízott gazdálkodó szervezet vagyonába az államháztartási, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból elszámolási kötelezettséggel átvett olyan támogatási célú pénzeszköz, valamint az abból finanszírozott olyan támogatási célú

(5) A védelem célját szolgáló állami tartalék nem része a gazdálkodó szervezet vagyonának.

4/A. §⁴³ A zálogjogosult – ideértve azt az esetet is, ha a zálogjogot óvadékként alapították – a zálogjog érvényesítésével összefüggő jogait a zálogkötelezettel szemben

4/B. §⁴⁴ A 4/A. §-ban foglaltakat kell alkalmazni a biztosítéki célú vételi jogra, illetve jog vagy követelés biztosítéki célú átruházására is, feltéve, hogy

5. §⁴⁵ Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás alatt kérésükre 8 munkanapon belül köteles tájékoztatni

5/A. §⁴⁸ (1) A hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátására hitelezői választmányt alakíthatnak, amely figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő és a felszámoló tevékenységét, és a választmányt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során, továbbá gyakorolja az e törvényben meghatározott jogköröket.

(2)⁴⁹ Minden adós gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél több – az e törvény szerinti feltételeknek megfelelő – választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik több hitelezőt tömörít. A hitelezői választmány működtetéséhez később is csatlakozhatnak hitelezők. A csatlakozást nem lehet megtagadni, amennyiben a csatlakozni kívánók az (5) bekezdés szerinti feltételeket vállalják.

(3) Csődeljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt a – 18. § (4)–(5) bekezdése szerint szavazati joggal rendelkező – hitelezők legalább egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a szavazatok több mint felével. Ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és ennek következtében az abban való részvételi arány már nem éri el az említett mértéket, a választmány az említett körülmény bekövetkeztétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha az említett határidő lejárta előtt kellő számú hitelező csatlakozott.

(4) Felszámolási eljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a 28. § (2) bekezdésének f) pontja szerint bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a felszámolási eljárásban egyezségkötésre jogosult hitelezői követelések legalább egyharmadával. Ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és ennek következtében az abban való részvételi arány már nem éri el az említett mértéket, a választmány az említett körülmény bekövetkeztétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha az említett határidő lejárta előtt kellő számú hitelező csatlakozott.

(5)⁵⁰ A választmány jogosultságait, a választmányt működtető hitelezők képviseletét, egymás közötti kapcsolattartásának formáit – ideértve az elektronikus kapcsolattartást is –, működtetése forrásainak biztosítását, a költségek előlegezésének és elszámolásának szabályait a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik. A választmány legalább három-, de legfeljebb héttagú lehet, és a választmányt működtető hitelezők elnököt is választhatnak. A választmány a megalakításáról, a működtetésében részt vállaló hitelezőkről, a választmány jogairól, a működtetésében részt vevő hitelezők képviseletéről – az erről készített jegyzőkönyv és megállapodás csatolásával – a megalakulását követő 3 munkanapon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót. A választmány 5 munkanapon belül elfogadja az ügyrendjét. Az ügyrendben szabályozni kell a választmány döntéshozatalának eljárásrendjét és azt is, hogy a választmány döntéseihez, intézkedéseihez milyen módon kell kérni a választmányt működtető hitelezők véleményét.

(6) A választmány megalakításakor és működtetésekor a szavazati jog az azt működtető hitelezőket a 18. § (4)–(5) bekezdésében, illetve a 44. § (1) bekezdésében meghatározott módon illeti meg. A döntéseket nyílt szavazással, szavazattöbbséggel hozzák.

(7)⁵¹ A választmány tagja nem lehet az adós vagy a 12. § (2) bekezdés bc)–bd) pontja szerinti személy, illetve gazdálkodó szervezet esetén annak legalább többségi befolyással rendelkező tagja, vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, valamint az említettek közeli hozzátartozója.

(8)⁵² A csődeljárás alatt létrehozott hitelezői választmány – a csődeljárást a 21/B. § szerint követő – felszámolási eljárásban tovább működhet, amennyiben megfelel a (4) bekezdés szerinti feltételeknek. A választmánynak a hitelezők képviseletére szóló megbízatása megállapodással meghosszabbítható a csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős befejezését követő időszakra is, amennyiben az az eljárások során kötött egyezség végrehajtásának ellenőrzése, valamint a hitelezők érdekeinek védelme érdekében indokolt.

(9)⁵³ Hitelezői választmány helyett a hitelezők hitelezői képviselőt is választhatnak, amelynek megválasztására, a hitelezők és a hitelezői képviselő közötti kapcsolattartásra – ideértve az elektronikus kapcsolattartást is –, a hitelezői képviselő jogosultságaira, költségeinek viselésére, a kizáró okokra, megbízásának tartalmára, megválasztásának bírósági bejelentésére, a megbízásához való csatlakozásra, megbízatásának megszűnésére, megbízatásának a felszámolási eljárásban történő meghosszabbítására az (1)–(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A hitelezői képviselő a megbízásáról szóló szerződés keretei között látja el az e törvényben meghatározott feladatokat.

(10)⁵⁴ Ha a csődeljárásban, illetve a felszámolási eljárásban egyetlen hitelező vesz részt, a hitelezőt a hitelezői képviselő jogai is megilletik.

5/B. §⁵⁵ (1) Ha a hitelezői választmány tagja vagy a hitelezői képviselő az elektronikus levélcímét az elektronikus kapcsolattartás céljából a csődeljárásban a vagyonfelügyelővel – felszámolási eljárásban a felszámolóbiztossal – közölte, a vagyonfelügyelő, illetve a felszámolóbiztos jogosult a tájékoztatását, egyéb jognyilatkozatát vagy iratot erre az elektronikus levélcímre megküldeni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a választmány tagja vagy a hitelezői képviselő is jogosult a jognyilatkozatát vagy egyéb iratot a vagyonfelügyelő, illetve a felszámolóbiztos elektronikus kapcsolattartás céljára megadott elektronikus levélcímére megküldeni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az elektronikus úton küldött tájékoztatást, nyilatkozatot, iratot a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 325. § (1) bekezdés f) pontja szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratként, vagy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 46. §-a szerinti elektronikus okirati formába átalakítva kell eljuttatni a címzetthez.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a hitelező az elektronikus kapcsolattartás céljából az elektronikus levélcímét az eljárásban résztvevőkkel közölte azzal, hogy az eljárásban résztvevők elektronikus úton erre az elektronikus levélcímre küldhetik a neki címzett tájékoztatást, nyilatkozatot, iratot.

6. § (1)⁵⁶ A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós – eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott – magyarországi székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozó nemperes eljárás. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket – kivéve, ha arra a bíróságnak területi fizetésképtelenségi eljárásként a 6/H. § szerint hatásköre és illetékessége van – a bíróság visszautasítja, a már megindult eljárásokat hivatalból megszünteti, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig – ideértve az ilyen eljárást a 2015/848 EU rendelet 3. cikk (3) vagy (4) bekezdése alapján kezdeményező területi fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmeket is – haladéktalanul az e törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át.

(1a)⁵⁷ Az adós székhelyének a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezése esetén a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerinti illetékes bíróság előtt kezdeményezhető csődeljárás, felszámolási eljárás. Amennyiben az adós ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről a bíróság még nem hozott elsőfokú végzést, az adós csődeljárás iránti kérelmet csak ennél a bíróságnál nyújthat be.

(1b)⁵⁸ Az új székhely szerinti bíróság az (1a) bekezdés szerinti határidő leteltét követően benyújtott kérelmek esetén hivatalból tájékoztatást kér az (1a) bekezdés szerinti korábban illetékes bíróságtól arról, hogy az adós ellen van-e folyamatban felszámolási eljárás, amelyben még nem hozták meg a fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelő végzést.

(1c)⁵⁹ Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elektronikus nyilvántartást vezet a jogerősen még el nem bírált csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmekről valamint a kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt eljárásokról. A nyilvántartásba az eljáró bíróságok elektronikus úton szolgáltatnak adatot. A nyilvántartásban a gazdálkodó szervezetek cégjegyzék száma (cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet esetén bírósági nyilvántartásba vételi száma) alapján lehet keresni. A nyilvántartás tartalmazza a gazdálkodó szervezet nevét, cégjegyzék számát (cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet esetén bírósági nyilvántartásba vételi számát) az eljárást kezdeményező kérelem vagy értesítés beérkezésének dátumát, ügyszámát, az eljárás fajtáját. A nyilvántartásból az eljáró bíróság értesítése alapján a gazdálkodó szervezetet törölni kell, ha a csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmet jogerősen elutasították, vagy ha a csődeljárást vagy a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedett. A nyilvántartás fennálló és törölt adataihoz a bíróság, a büntetőeljárásban eljáró ügyészség, illetve nyomozó hatóság, valamint a közérdekvédelmi jogkörében eljáró ügyész elektronikus úton férhet hozzá, a kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt eljárásokról való tudomásszerzés céljából. A Hivatal a törölt adatokat archiválja, és öt évig őrzi meg.

(1d)⁶⁰ Az (1c) szerinti nyilvántartást vezető szervezettől bármely, az e törvény szerinti gazdálkodó szervezet – igazgatási szolgáltatási díj ellenében – igazolást kérhet arról, hogy nincs ellene benyújtva jogerősen még el nem bírált csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelem, továbbá nincs vele szemben kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt felszámolás.

(1e)⁶¹ A bíróság és a felszámoló szervezet az e törvényben meghatározott feladatai és intézkedései ellátásához a polgárok személyi, lakcím adatait tartalmazó nyilvántartást kezelő szervtől

(2)⁶³ A 2015/848 EU rendelet hatálya alá tartozó, nem Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet ellen kezdeményezett fizetésképtelenségi főeljárás megindítására és lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(3)⁶⁴ Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy

(4)⁶⁶ A csődeljárásban az adóst, a hitelezőt és a vagyonfelügyelőt, a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót – ideértve az ideiglenes vagyonfelügyelőt és a rendkívüli vagyonfelügyelőt is – félnek kell tekinteni. Ha a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy által benyújtott kifogás (51. §) elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül.

(4a)⁶⁷ A Pp. 410. §-a szerinti felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a fél a jogerős végzés közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése tárgyában 30 napon belül határoz.

(5)⁶⁸ 2015. január 1-jétől a bíróság és a fél egymással a kapcsolatot a Pp.-ben és az elektronikus ügyintézésről szóló jogszabályokban meghatározottak szerint, elektronikus úton tartja. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni.

(5a)⁶⁹ Az (5) bekezdés szerint elektronikus kapcsolattartásra köteles fél az eljárási illetéket, a kifogás tételes illetékét és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton fizeti meg, a kérelem benyújtását megelőzően. Az illeték- és közzétételi költségtérítés-fizetési kötelezettség teljesítésének módját és az azzal összefüggő tájékoztatást az Országos Bírósági Hivatal a honlapján 2014. december 17-éig közzéteszi. A változtatásokra vonatkozó tájékoztatást azok bevezetése előtt legalább 8 nappal közzé kell tenni.

(5b)⁷⁰ Ahol e törvény a fellebbezés elbírálására vonatkozó határidőt állapít meg, a határidő kezdőnapja a fellebbezés érdemi elbírálására alkalmas iratok másodfokú bírósághoz érkezésének napja.

(6)⁷¹ Az e törvényben szabályozott nemperes eljárásokban – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – első fokon önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár is eljárhat.

(7)⁷² Bíró hozza meg a következő határozatokat és jár el a következő eljárási cselekményeknél:

(8)⁷⁷ A vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a rendkívüli vagyonfelügyelő, a felszámoló, valamint

(9)⁷⁸ Ha az iratot a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a rendkívüli vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló postai úton küldi meg a hitelezőknek vagy az adós vezető tisztségviselőjének, azt a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint kell kézbesíteni.

(10)⁷⁹ A Pp. 27. alcíme szerinti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet az e törvény 33/A. §-a szerinti perekben nem lehet benyújtani.

6/B. §⁸² (1) A 2015/848 EU rendelet alapján az Európai Unió más tagállamában megindított fizetésképtelenségi főeljárás során kijelölt külföldi fizetésképtelenségi szakértő, illetve a fizetésképtelenségi eljárásban a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adós kérheti, hogy a magyar bíróság rendelje el a külföldi fizetésképtelenségi főeljárást megindító határozat, illetve a külföldi fizetésképtelenségi szakértőt kijelölő határozat lényeges tartalmának közzétételét.

(2) A határozat lényeges tartalmához tartozik különösen:

(3) A kérelemhez az eredeti okiraton vagy hiteles másolatán túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is, valamint mellékelni kell a közzététel költségtérítése megfizetésének igazolását.

(4) Ha az adós ellen a 2015/848 EU rendelet alapján az Európai Unió más tagállamában fizetésképtelenségi főeljárás indult, és Magyarországon telephelye van, a főeljárásban kijelölt külföldi fizetésképtelenségi szakértő, illetve a fizetésképtelenségi eljárásban a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adós köteles kérni a főeljárást megindító határozat, illetve a külföldi fizetésképtelenségi szakértőt kijelölő határozat lényeges tartalmának magyarországi közzétételét az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint. A külföldi fizetésképtelenségi szakértő, illetve a fizetésképtelenségi eljárásban a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adós felel a közzétételi kötelezettség késedelmével vagy elmulasztásával okozott kárért.

(5) Az (1) és (4) bekezdés szerinti közzététel a Cégközlönyben történik.

(6) Ha a fizetésképtelenségi főeljárás belföldön indult, a 2015/848 EU rendelet 28. cikke szerinti közzétételről csődeljárás esetén az adós, felszámolási eljárás esetén a felszámoló intézkedik. A közzétételi kötelezettség teljesítéséről a vagyonfelügyelőt egyidejűleg tájékoztatni kell.

6/C. §⁸³ (1) Ha az adós ellen az Európai Unió másik tagállamában a magyar bíróság határozatának meghozatalát megelőzően a 2015/848 EU rendelet alapján fizetésképtelenségi főeljárást indítottak, és azt joghatósági kifogással nem támadták meg, vagy a joghatósági kifogást a másik tagállam bírósága jogerősen elutasította, a magyar bíróság az ugyanazon adós ellen Magyarországon megindított fizetésképtelenségi főeljárást – csődeljárást vagy felszámolási eljárást – a 6/H. § szerint kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszékhez teszi át. A Fővárosi Törvényszék az áttevő bíróság által megindított fizetésképtelenségi főeljárást a 2015/848 EU rendelet 51. cikke szerint területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárássá alakítja át, feltéve, hogy az adós Magyarországon telephellyel rendelkezik. A Fővárosi Törvényszék a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárássá történő átalakításról szóló végzést haladéktalanul megküldi a fizetésképtelenségi főeljárást megindító tagállami bíróságnak és az eljárásban kirendelt külföldi fizetésképtelenségi szakértőnek. A végzésben rendelkezni kell arról, hogy a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárásra az e törvény II. vagy III. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni. A végzésnek a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárássá történő átalakítást kimondó rendelkezése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) Ha az adósnak Magyarországon nincs telephelye, az (1) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Fővárosi Törvényszék az eljárást hivatalból megszünteti, és a jogerős végzést haladéktalanul megküldi a fizetésképtelenségi főeljárást megindító külföldi bíróságnak és az eljárásban kirendelt külföldi fizetésképtelenségi szakértőnek. Az eljárás megszüntetése nem érinti az azt megelőzően az adós által a magyar jog alkalmazásával kötött jogügyletek érvényességét, illetve a harmadik személyek által jóhiszeműen szerzett jogokat és azokat a folyamatban lévő egyéb eljárásokat, amelyeket az adós indított vagy ellene indítottak.

(3) Ha a 2015/848 EU rendelet 51. cikke alapján a fizetésképtelenségi főeljárás fizetésképtelenségi szakértője a Fővárosi Törvényszéktől a már megindított területi fizetésképtelenségi eljárás olyan átalakítását kérelmezi, amelyre e törvény másik fejezetének szabályait kell alkalmazni, és ennek a kérelemnek a magyar bíróság helyt ad, a végzésben egyidejűleg hivatalból rendelkezik azoknak a végzéseknek a hatályon kívül helyezéséről vagy módosításáról, amelyeket még nem hajtottak végre, de végrehajtásuk ellentétes lenne a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárássá alakított eljárás szabályaival.

6/D. §⁸⁴ (1) Ha az adós ellen a 2015/848 EU rendelet alapján az Európai Unió más tagállamában indult fizetésképtelenségi főeljárás, és az adósnak Magyarországon ingatlan vagyona, egyéb, közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagyona vagy olyan telephelye van, amelyre vonatkozóan közhiteles nyilvántartásba jog vagy tény van bejegyezve, a főeljárás során kijelölt külföldi fizetésképtelenségi szakértőnek, illetve a fizetésképtelenségi főeljárásban a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adósnak – a szükséges adatok megadásával – kérnie kell, hogy a magyar bíróság rendelje el a fizetésképtelenségi főeljárást megindító határozat tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, illetve az egyéb közhiteles nyilvántartásba. A külföldi fizetésképtelenségi szakértő, illetve a fizetésképtelenségi eljárásban a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adós felel az e bekezdésben foglaltak elmulasztásával okozott kárért.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez az eredeti okiraton vagy hiteles másolatán túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokba történő bejegyzéssel összefüggő illetéket, igazgatási szolgáltatási díjat a külföldi kérelmező köteles a bíróságnál előzetesen letétbe helyezni.

(4) Ha a fizetésképtelenségi főeljárás belföldön indult, a 2015/848 EU rendelet 29. cikke szerinti bejegyeztetés iránt csődeljárás esetén az adós, felszámolási eljárás esetén pedig a felszámoló intézkedik. A bejegyeztetési kötelezettség teljesítéséről a vagyonfelügyelőt egyidejűleg tájékoztatni kell.

6/F. §⁸⁶ A 6/B–6/D. §-ok szerinti kérelmet a Fővárosi Törvényszékhez kell benyújtani, amely nemperes eljárásban dönt a kérelemről a beérkezéstől számított legfeljebb 30 napon belül, a 6/B. § szerinti kérelem esetében 8 napon belül. A kérelemnek helyt adó végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

6/G. §⁸⁷ (1) A csődeljárás vagy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemben vagy a korábban eljáró bíróság által küldött értesítésben meg kell jelölni a magyar bíróság joghatóságát megalapozó körülményeket, és hivatkozni kell arra, hogy az eljárást fizetésképtelenségi főeljárásként vagy területi fizetésképtelenségi eljárásként kezdeményezik. Az e törvény alapján – illetve a 2015/848 EU rendelet 6. cikkére alapozva – a csődeljáráshoz vagy felszámolási eljáráshoz kapcsolódóan kezdeményezett polgári eljárásokban a keresetlevélben kell megjelölni a magyar bíróság joghatóságát megalapozó körülményeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez, illetve keresetlevélhez csatolni kell azokat a dokumentumokat is, amelyekből a magyar bíróság joghatósága és annak jogalapja megállapítható.

(3)⁸⁸ A bíróság a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás iránti kérelmet visszautasítja, illetve a már megindított eljárást hivatalból megszünteti, ha az fizetésképtelenségi főeljárás megindítására irányul, de az adós ellen az Európai Unió más tagállamában fizetésképtelenségi főeljárás már megindult és folyamatban van, és a kérelmet benyújtó fél a bíróság tájékoztatását követően sem kéri a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindítását.

6/H. §⁸⁹ A Fővárosi Törvényszék hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel rendelkezik a 2015/848 EU rendelet hatálya alá tartozó olyan gazdálkodó szervezetek ellen területi fizetésképtelenségi eljárásként megindításra kerülő eljárások – területi reorganizációs típusú eljárás vagy területi felszámolási típusú eljárás – megindítására, lefolytatására, illetve másik típusú területi eljárássá történő átalakítására, amelyek fő érdekeltségeinek központja az Európai Unió másik tagállamában van.

6/I. §⁹⁰ (1) A Magyarországon indult felszámolási főeljárásban a 2015/848 EU rendelet 36. cikke szerinti, a másik tagállambeli hitelezők számára kibocsátásra kerülő kötelezettségvállaló nyilatkozat érvényességéhez a magyar bíróság előzetes jóváhagyása szükséges.

(2) A felszámoló a bírósághoz benyújtott kérelmében részletesen, pénzügyi adatokkal és dokumentumokkal alátámasztottan bemutatja a kötelezettségvállalással érintett másik tagállamban fellelhető vagyontárgyak körét, azok értékét, a vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó terveket, valamint a kötelezettségvállalással a hitelezők összessége érdekében képviselt célokat és a kötelezettségvállalás elmaradásával járó, valószínűsíthető hátrányokat. A tájékoztatásban ismertetni kell a kötelezettségvállalással érintett másik tagállamban ismert külföldi hitelezői követelések listáját, megjelölve azt is, hogy azokat e törvény alapján milyen szabályok szerint kell kifizetni, a felszámolási eljárásban hová kell besorolni az e törvényben meghatározott kielégítési sorrendben.

(3) A bíróság a kérelem elbírálása előtt a felszámolót, a hitelezői választmányt, illetve a hitelezők képviselőjét, valamint indokolt esetben a hitelezőket is meghallgathatja, vagy határidő tűzésével írásbeli nyilatkozat tételére hívja fel őket. A meghallgatás, illetve az írásbeli nyilatkozat megtételére vonatkozó határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt. A végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet 15 napon belül kell elbírálni.

(4) Ha a bíróság által előzetesen jóváhagyott kötelezettségvállaló nyilatkozatot az érintett másik tagállamban nem hagyták jóvá a hitelezők, a felszámolónak haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell őket a belföldi fizetésképtelenségi főeljárásba a 2015/848 EU rendelet 45. cikk (1) bekezdése alapján történő bejelentkezési lehetőségről és az ezzel összefüggő nyilvántartásbavételidíj-fizetési kötelezettségükről, azzal, hogy az igénybejelentési határidő kezdete a kötelezettségvállaló nyilatkozatról történő szavazás napja.

(5) Ha a bíróság által előzetesen jóváhagyott kötelezettségvállaló nyilatkozatot az érintett másik tagállamban jóváhagyták a hitelezők, a belföldi fizetésképtelenségi főeljárásban kifogást nyújthatnak be, ha a belföldi fizetésképtelenségi szakértő nem teljesíti a kötelezettségvállalásban foglaltakat.

6/J. §⁹¹ (1) A 2015/848 EU rendelet szerinti, a külföldi fizetésképtelenségi szakértő által a magyarországi helyi hitelezők számára tett kötelezettségvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó jognyilatkozatot is, hogy a kötelezettségvállalás a főeljárás szerinti tagállami jog szerinti érvényességi feltételeknek megfelel.

(2) A külföldi fizetésképtelenségi szakértő a kötelezettségvállalással érintett belföldön fellelhető vagyontárgyakról, azok értékéről, valamint a vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó tervekről írásban, magyar nyelven tájékoztatja a magyarországi helyi hitelezőket, továbbá nyilatkozik arról, hogy a tájékoztatás teljes körű. A kötelezettségvállaló nyilatkozatban az ismert magyarországi helyi hitelezőket és azok követelését is fel kell sorolni. A magyarországi helyi hitelezők a kötelezettségvállaló nyilatkozat kiegészítését kérhetik a külföldi fizetésképtelenségi szakértőtől, ha az nem tartalmazza a 2015/848/ EU rendeletben vagy az e §-ban előírtakat, vagy ha az a rendelkezésükre álló információk szerint – a követelésükre vagy a kötelezettségvállalás alá eső vagyontárgyakra, illetve azok értékére vonatkozóan – hiányos vagy hibás adatokat tartalmaz.

(3) A külföldi fizetésképtelenségi szakértő tájékoztatást ad a magyarországi helyi hitelezők számára a kötelezettségvállalásának jóváhagyására vonatkozó szavazás lebonyolításával kapcsolatos tudnivalókról. A szavazást közjegyző jelenlétében kell lefolytatni. A közjegyző az eljárásáról jegyzőkönyvi tanúsítványt állít ki, amelyhez mellékeli a szavazás lebonyolításával kapcsolatos azon írásbeli tájékoztatást, amelyet a külföldi fizetésképtelenségi szakértő a közjegyző rendelkezésére bocsátott.

(4) A kötelezettségvállaló nyilatkozat jóváhagyását tartalmazó – a kötelezettségvállalás időpontjában ismert és nem vitatott – hitelezői követeléssel rendelkező magyarországi helyi hitelezők által tett nyilatkozatot magyar nyelven jegyzőkönyvi tanúsítványba kell foglalni. A jegyzőkönyvi tanúsítványba magyar nyelven bele kell foglalni a külföldi fizetésképtelenségi szakértőnek azokat a tájékoztatást magában foglaló, valamint a biztosítékokra vonatkozó nyilatkozatait is, amelyeket a kötelezettségvállalás jogi megalapozottságára és teljesítésére vonatkozóan tett.

(5) A jegyzőkönyvi tanúsítványt – kérelmére – a külföldi fizetésképtelenségi szakértő, valamint az a magyarországi helyi hitelező is aláírhatja, akinek a nyilatkozatát a jegyzőkönyvi tanúsítvány tartalmazza.

(6) A kötelezettségvállalás jóváhagyásakor a hitelezőket osztályokba kell sorolni. A hitelezői követelések hitelezői osztályba sorolására és a szavazati joguk kiszámítására és gyakorlására e törvénynek a csődegyezség megszavazására irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a követelések besorolására az adós nyilvántartásai alapján kerül sor, és a külföldi fizetésképtelenségi szakértő kötelezettségvállalásának jóváhagyásához mindegyik hitelezői osztályban a szavazatok többségének igenlő szavazata szükséges. A jóváhagyott kötelezettségvállalás hatálya a szavazásra jogosult, de azt meg nem szavazó vagy a szavazásra szabályosan értesített, de abban részt nem vevő magyarországi helyi hitelezőre is kiterjed, amennyiben nem határoz meg ránézve – az érintett hitelezői osztályra alkalmazandó szabályokhoz képest – hátrányosabb feltételeket. Az adós által vitatottnak minősülő követeléseket a kötelezettségvállalásnak feltételhez kötötten, és csak abban az esetben kell figyelembe vennie, ha a vitatott követelés jogosultja igazolja, hogy az adóssal szemben bírósági vagy közigazgatási úton érvényesíti az igényét, és ezt az eljárást megindította, illetve kezdeményezte.

(7) A jegyzőkönyvi tanúsítvány hiteles kiadmányának másolatát a külföldi fizetésképtelenségi szakértő megküldi a fizetésképtelenségi főeljárást lefolytató tagállami bíróságnak, a Fővárosi Törvényszéknek, valamint az ismert magyarországi helyi hitelezőknek.

(8) A magyarországi helyi hitelezők a külföldi fizetésképtelenségi szakértő kötelezettségvállalásával összefüggésben kérhetik, hogy a bíróság a külföldi fizetésképtelenségi szakértőt pénzügyi biztosíték adására kötelezze. A kérelmet a Fővárosi Törvényszékhez kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni, hogy a biztosíték nyújtására melyik hitelezői követeléssel összefüggésben kerüljön sor. A pénzügyi biztosíték formája a bíróság gazdasági hivatalában letéti számlára befizetendő pénzösszeg.

(9) A (8) bekezdés szerinti pénzügyi biztosíték nyújtásával összefüggő eljárás polgári nemperes eljárás. Bizonyítás felvételére akkor kerülhet sor, ha a kérelem a benyújtott dokumentumok alapján nem bírálható el. A pénzügyi biztosíték nyújtása tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.

6/K. §⁹² (1) Ha a magyarországi helyi hitelezők a 2015/848 EU rendelet 38. cikke alapján területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárást kezdeményeztek, a 6/H. § szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság szakértőt rendelhet ki azoknak a közgazdasági szakkérdéseknek a megvizsgálására, amelyek

(2) A szakértő kirendelésével összefüggő költségeket és a szakértő díját a kérelmező előlegezi és viseli.

(3) Ha a másodlagos fizetésképtelenségi eljárás reorganizációs típusú eljárás, az eljárást kezdeményező kérelemnek tartalmaznia kell a 8. § szerinti adatokat és mellékleteket, és a kérelemhez csatolni kell a külföldi fizetésképtelenségi eljárást megindító, illetve a külföldi fizetésképtelenségi szakértőt kijelölő határozatot.

(4) Ha a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárás felszámolási típusú eljárás, az eljárást kezdeményező kérelemhez csatolni kell a külföldi fizetésképtelenségi főeljárást megindító, valamint a külföldi fizetésképtelenségi szakértőt kijelölő határozatot. A kérelemnek tartalmaznia kell az adósnak a kérelmezővel szemben fennálló tartozása jogcímét és a tartozás fennállását igazoló dokumentumokat is, kivéve, ha a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárást a másik tagállamban indított fizetésképtelenségi főeljárás fizetésképtelenségi szakértője – ilyen szakértő kijelölése hiányában a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adós – kéri.

(5) Ha a számviteli jogszabályok szerint az adósnak nem kell beszámolót készítenie, a 31. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2015/848 EU rendelet szerint Magyarországon indított területi fizetésképtelenségi eljárásban a felszámoló az adós nyilvántartásai, vagyonnyilvántartása, a telephelynek betudható bevételekről és kiadásokról készített könyvviteli zárlata és adatszolgáltatása alapján, illetve a 30. §-ban meghatározott módon állapítja meg a területi fizetésképtelenségi eljárásba vonható vagyont, és erről nyitó felszámolási mérleget készít. A 31. §-ban foglalt egyéb kötelezettségeket ebben az esetben is teljesíteni kell.

6/L. §⁹³ A bíróság előzetes jóváhagyása szükséges a 2015/848 EU rendelet 41. cikke szerinti együttműködési megállapodások megkötéséhez és módosításához, ha a megállapodás Magyarországon indult főeljárásban vagy területi fizetésképtelenségi eljárásban kirendelt belföldi fizetésképtelenségi szakértő és a külföldi fizetésképtelenségi szakértők között jön létre. A jóváhagyás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.

6/M. §⁹⁴ A belföldön megindított fizetésképtelenségi főeljárásban és területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárásban a külföldi hitelezői igények bejelentésére 2015/848 EU rendelet 55. cikke alapján kialakított egységes formanyomtatvány a Cégközlöny és az Országos Bírósági Hivatal honlapjáról is letölthető.

6/N. §⁹⁵ (1) A 2015/848 EU rendelet 24. cikke szerint Magyarországon felállításra kerülő tagállami fizetésképtelenségi nyilvántartás a nemzeti adatvagyon körébe tartozó központi nyilvántartás.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fizetésképtelenségi nyilvántartás a 2015/848 EU rendelet hatálya alá tartozó, 2018. június 26-án és az azt követően Magyarországon megindított fizetésképtelenségi eljárások adatait tartalmazza.

(3) A fizetésképtelenségi nyilvántartás – a 2015/848 EU rendelet 24. cikkében felsorolt adatokon kívül – az alábbi adatokat tartalmazza, az eljáró bíróságok, illetve belföldi és külföldi fizetésképtelenségi szakértők elektronikus adatszolgáltatása alapján:

(4)⁹⁷ A fizetésképtelenségi nyilvántartás az adatokat kereshető formában, a fizetésképtelenségi nyilvántartással összefüggő utolsó bejegyzéstől számított 15 évig őrzi meg, ezt követően még öt évig archivált adatként kell megőrizni, majd azt követően haladéktalanul törölni kell.

6/O. §⁹⁸ A bíróság a felszámolás fizetésképtelenségi főeljárásként történő befejezéséről és az adós jogutód nélküli megszüntetéséről akkor hozhatja meg a végzést, ha az adós ellen nincs folyamatban a 1346/2000/EK tanácsi rendelet vagy a 2015/848 EU rendelet alapján más tagállamban külföldi fizetésképtelenségi eljárás.

6/P. §⁹⁹ (1) A 2015/848 EU rendelet V. fejezete szerinti, a cégcsoport tagjaival összefüggő fizetésképtelenségi eljárásokban a 2015/848 EU rendelet 56. és 58. cikke alapján megkötésre kerülő együttműködési megállapodások megkötéséhez és módosításához a belföldi fizetésképtelenségi szakértőknek előzetesen a bíróság jóváhagyását kell kérniük. A jóváhagyás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(2) A bíróság szakértőt rendelhet ki azoknak a közgazdasági szakkérdéseknek a megvizsgálására, amelyek

(3)¹⁰⁰ A bíróság a 2015/848 EU rendelet 61. cikke szerinti, a csoportos koordinációs eljárás iránti kérelmet visszautasítja, ha más tagállamban már kezdeményeztek ilyen eljárást. Ha pedig ez a tény később jut a tudomására, az eljárást hivatalból megszünteti, és a kérelem elbírálásával összefüggő költségek megfizetésére az eljárást kezdeményező fizetésképtelenségi szakértőt kötelezi.

(4) Ha a 2015/848 EU rendelet 61. cikke szerinti csoportos koordinációs eljárás belföldön indul, az eljárás megindítására és lefolytatására polgári nemperes eljárásként kerül sor. Az eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amely a csoport belföldi tagjával szemben megindított csődeljárást vagy felszámolási eljárást lefolytatja.

(5) A csoportos koordinációs eljárás megindítását elrendelő bírósági határozat meghozatalát követően a vállalatcsoport belföldi tagjához kirendelt fizetésképtelenségi szakértő a 2015/848 EU rendelet 64. cikke szerinti kifogást a magyar bíróság tájékoztatását követően nyújthat be.

(6) A 2015/848 EU rendelet 66. cikke szerinti, a más tagállam joghatóságát megalapozó megállapodás megkötéséhez a magyar bíróság előzetes jóváhagyása szükséges.

6/Q. §¹⁰¹ (1) A csődeljárást, illetve a felszámolást elrendelő jogerős végzés ellen a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül felülvizsgálati kérelmet lehet előterjeszteni arra való hivatkozással, hogy az eljárás elrendelésére a magyar bíróságnak nem volt joghatósága. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(2) A Kúria elrendelheti a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás felfüggesztését.

(3) Ha a Kúria elrendelte a csődeljárás felfüggesztését, egyezségi tárgyalás megtartására nem kerülhet sor. A csődeljárásban elrendelt fizetési haladék hatálya a felfüggesztés időtartama alatt is fennmarad, a 11. §-ban foglaltak a felfüggesztés időtartama alatt is irányadók. A vagyonfelügyelő a felfüggesztés időtartama alatt ellátja a 12–14. §-ban felsorolt feladatokat, tevékenységével összefüggésben a 15. § (3) bekezdése szerint kifogás benyújtásának és a kifogás elbírálásának is helye van. A kifogást elbíráló végzés ellen fellebbezés nyújtható be, amelyet 15 napon belül kell elbírálni.

(4) Ha a Kúria elrendelte a felszámolási eljárás felfüggesztését, a felszámolás elrendelésének jogi hatálya fennmarad, a 34–35. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell. A felszámoló a felfüggesztés időtartama alatt is ellátja az adós vagyonának az adós vezetőjétől történő átvételével, a felszámolási nyitó mérleg készítésével, valamint a hitelezői igények nyilvántartásba vételével összefüggő feladatokat. A felfüggesztés időtartama alatt a felszámoló az adós vagyonát nem adhatja bérbe, nem értékesítheti, ide nem értve a gyorsan romló vagy az olyan ingóságot, amelynél az értékesítés késedelme jelentős értékveszteséggel járna. Az értékesítésből származó bevételt a felszámoló elkülönítetten kezeli, azt a felszámolási költségekre sem használhatja fel.

(5) A Kúria a felülvizsgálattal megtámadott végzést 30 napon belül bírálja el.

7. § (1)¹⁰³ Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be; a kérelem benyújtása tekintetében az adós részéről a jogi képviselet kötelező.

(2)¹⁰⁴ Az adós gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: adós) nem nyújthat be csődeljárás iránti kérelmet, ha

(3) Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be,

(4)¹⁰⁷

(5)¹⁰⁸ A csődeljárás iránti (1) bekezdés szerinti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2015. január 1-jétől kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.

8. §¹⁰⁹ (1) A 7. § szerinti kérelem benyújtásához az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése szükséges. Egyéni cég esetében a kérelmet a cégtulajdonos saját döntése alapján nyújthatja be. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.

(2) A csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kell

(3) Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy

(4) Az adós köteles tájékoztatást adni a csődeljárás iránti kérelme benyújtásáról mindazon bíróságnak, amely előtt tudomása szerint felszámolási eljárás iránti kérelmet adtak be ellene.

(5) A (2) bekezdés i) pontja szerinti bejelentést követően a pénzforgalmi szolgáltató számlavezető a bejelentést banktitokként, illetve fizetési titokként kezeli, az adós számlájával szemben nem érvényesítheti az adóssal fennálló jogviszonyán alapuló követeléseket, továbbá nem tehet más olyan intézkedést sem, ami őt vagy más hitelezőt előnyösebb helyzetbe hozza a többi hitelezőhöz képest.

9. § (1)¹¹⁸ Az adós kérelme alapján – ha a kérelem azonnali visszautasítására nem kerül sor – a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak – külön jogszabályban meghatározott módon – a Cégközlönyben történő közzétételéről. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. Az ideiglenes fizetési haladék a közzétételtől illeti meg az adóst. Az ideiglenes fizetési haladékra a 11. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja [10. § (1) bekezdés]. Az adós ettől az időponttól a cégnevét a csődeljárás alatt („cs. a.”) toldattal használhatja.

(3)¹¹⁹ Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig [10. § (1) bekezdés], illetőleg a csődeljárás iránti kérelem elutasításáig felfüggeszti.

(3a)¹²⁰ Ha az adós ellen a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően a székhelye szerinti bíróságon felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, ennek a kérelemnek az elbírálását a bíróság a csődeljárás elrendeléséig [10. § (1) bekezdés], illetőleg a csődeljárás iránti kérelem elutasításáig felfüggeszti.

(4)¹²¹ A bíróság az (1) bekezdést követő intézkedést követően a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)–(3) bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 8 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza. A bíróság az adós által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet visszautasítja ha

(4a)¹²⁵ A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem joghatásai fennmaradnak, ha az adós a (4) bekezdés szerinti végzés közlésétől számított 15 napon belül a csődeljárás elrendelése iránti kérelmet szabályszerűen újra előterjeszti. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kérelem újbóli előterjesztését a végzés elleni fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.

(5)¹²⁶ A csődeljárás iránti kérelmet visszautasító végzésnek tartalmaznia kell az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a bíróság nevét és az ügy számát, továbbá a csődeljárás iránti kérelem visszautasításának okát, valamint – ha az ideiglenes fizetési haladék közzétételre került – azt, hogy az ideiglenes fizetési haladék a jogerős végzés közzétételével megszűnik. A csődeljárás iránti kérelmet visszautasító végzés elleni fellebbezés határideje 8 nap. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 15 napon belül kell elbírálni.

(6)¹²⁷

(7)¹²⁸

(8)¹²⁹

(9)¹³⁰ A bíróság hivatalból megszünteti a csődeljárást, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a csődeljárás iránti kérelmet a (4) bekezdés b)–g) pontja szerinti okból vissza kellett volna utasítani. Az eljárást megszüntető végzés ellen fellebbezésnek van helye. A csődeljárás megszüntetése esetén a vagyonfelügyelő díját a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan állapítja meg.

(10)¹³¹ A bíróság az adósi kérelem benyújtóját 100 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedő bírsággal sújtja, és az eljárás költségeiben marasztalhatja, ha a csődeljárás iránti kérelemben vagy a csatolt dokumentumokban valótlan adatot közölt, valótlan tartalmú dokumentumokat csatolt, továbbá ha a 8. § (2) bekezdés i) pontja szerinti értesítési kötelezettségét elmulasztja. A kötelezettség teljesítésére és a bírság kiszabására figyelmeztető végzést, valamint a bírságot kiszabó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás idején az említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg külföldi székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.

10. § (1)¹³² Ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, 15 napon belül végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről és a vagyonfelügyelő kirendeléséről a 27/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával, és ezt követően haladéktalanul intézkedik a végzés Cégközlönyben történő közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A bíróság végzése ellen – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – jogorvoslatnak nincs helye.

(2) A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell

(3)¹³⁸

(4)¹³⁹ A (2) bekezdés e) pontja szerinti fizetési haladék a közzétételt követő 180. napot követő második munkanap 0 óráig tart, kivéve, ha a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett, 18. § (11) bekezdés szerinti jegyzőkönyvi határozat alapján a bíróság végzést hoz a fizetési haladék meghosszabbításáról, és egyben intézkedik annak közzétételéről is a Cégközlönyben, hogy a jegyzőkönyvben foglalt határidőig a fizetési haladék meghosszabbításra kerül. Ha a fizetési haladék meghosszabbítására nem kerül sor, a bíróság a vagyonfelügyelő értesítése alapján, az ennek beérkezését követő 5 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti végzést a csődeljárás megszüntetéséről és a fizetési haladéknak a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig történő meghosszabbításáról.

(5)¹⁴⁰ (5) A csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a 9. § (3) és (3a) bekezdése szerinti felszámolási eljárásokat a bíróság soron kívül, hivatalból megszünteti, a csődeljárás elrendelését követően benyújtott felszámolás iránti kérelmeket pedig elutasítja.

11. § (1) Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék (a továbbiakban együtt: fizetési haladék) célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, annak időtartama alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja. A fizetési haladék

(2) A fizetési haladék időtartama alatt

(3)¹⁵² A fizetési haladék nem érinti a csődeljárás kezdő időpontját megelőzően kikötött óvadék, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 107. pontjában meghatározott pozíciólezáró nettósításra vonatkozó keretmegállapodás érvényesíthetőségét, ha az egyik fél vagy mindkét fél

(3a)¹⁵⁷ Az (1) és (3) bekezdés szerinti jogcímek alapján történő kifizetéseknél a pénzforgalmi megbízások esetén nyilatkozni kell arról, hogy a fizetési megbízás az említett körbe tartozik.

(4)¹⁵⁸ A fizetési haladék nem szünteti meg az adós és a hitelező közötti jogviszonyokból eredő jogokat és kötelezettségeket, de annak időtartama alatt a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése csak az e törvényben meghatározott eltérésekkel lehetséges. A fizetési haladék időtartama alatt az adós pénzfizetési kötelezettsége nemteljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények – az (1) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – nem állnak be.

(5)¹⁵⁹ A 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőben bejelentett hitelezői követelés a fizetési haladék időtartama alatt – ha a hitelező és az adós közötti szerződés másként nem rendelkezik – kamatozik.

(6)¹⁶⁰ A fizetési haladék időtartamával az adóssal szemben a külön jogszabályok szerinti, vagyoni igények érvényesítésére, ilyen igényekkel összefüggésben keresetindításra meghatározott határidők meghosszabbodnak, amennyiben a hitelező az igényét a 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőben bejelentette.

(7)¹⁶¹ A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét pénzbírsággal sújtja, ha a (2) bekezdés e) pontjába ütközően kifizetést teljesít, vagy lehetővé teszi, hogy a hitelezők a (2) bekezdésbe ütköző módon érvényesítsék követeléseiket. A pénzbírság összege a kifizetett összeg 10%-a. A kötelezettség teljesítésére és a bírság kiszabására figyelmeztető végzést, valamint a bírságot kiszabó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás idején az említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.

(8)¹⁶² A bíróság a (7) bekezdésben meghatározott esetben hivatalból elrendelheti, hogy a vagyonfelügyelőt együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog illesse meg. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

12. § (1)¹⁶³ Az adós a hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti, és a hitelezőket országos napilapban, továbbá (ha ilyennel rendelkezik) a honlapján is felhívja követeléseiknek a 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőn belül történő bejelentésére, és egyben a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjnak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) által kirendelt vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára történő megfizetésére, valamint a követeléseiket megalapozó okiratok csatolására, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor. A 11. § (1) bekezdése szerinti követeléseket, a 3. § (1) bekezdés g) pont szerinti függő követeléseket, továbbá – a folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokban, közigazgatási hatósági eljárásokban az adóssal szemben támasztott igényeket kivéve – az adós számviteli törvény szerinti függő kötelezettségeivel összefüggő azon igényeket, amelyekkel összefüggésben jövőbeli eseménytől függ, hogy keletkezik az adós számára fizetési kötelezettség, még nem kell bejelenteni. A követelés nyilvántartásba vételének feltétele az is, hogy a hitelező annak 1%-át, de legalább 10 000 forintot és legfeljebb 200 000 forintot nyilvántartásba-vételi díjként befizessen a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára, aki az így beérkezett összeget elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag számlával igazolt költségeinek megtérítésére és díjának kiegyenlítésére használhatja fel. Az összeg említett célokra való felhasználásáról a vagyonfelügyelő elszámol a hitelezői választmánynak, hitelezői képviselőnek, ezek hiányában a bíróságnak. Amennyiben a hitelezők által fizetett nyilvántartási díj az említett kiadásokat nem fedezi, annak előlegezésére és viselésére az adós köteles. A külföldi székhelyű, illetve külföldi lakóhellyel rendelkezőket a vagyonfelügyelő kézbesítési megbízott igénybevételére hívja fel.

(1a)¹⁶⁴ Az adós köteles az (1) bekezdés szerinti közzétételben, illetve értesítésben a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlaszámát is közölni.

(2) A vagyonfelügyelő – az adós bevonásával – külön-külön nyilvántartásba veszi a követeléseket a következőképpen:

(3)¹⁶⁹ A (2) bekezdés b) pontja szerint biztosított

(4)¹⁷⁰ A követelés részei a (2) bekezdés különböző kategóriáiba is besorolhatók. A követelés vagy követelésrész nem vitatottként történő besorolása nem minősül tartozáselismerésnek. Nem lehet vitatott követelésként nyilvántartásba venni a közokiratba [Pp. 323. §] foglalt hitelezői követelést, ide nem értve, ha annak megfizetése részben vagy egészben már megtörtént.

(5)¹⁷¹ Az adóst és a hitelezőket a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegéről haladéktalanul értesíteni kell, és legalább 5 munkanapos határidőt kell számukra biztosítani, hogy arra vonatkozóan észrevételt tehessenek. Az észrevétel tárgyában a vagyonfelügyelő három munkanapon belül dönt, és erről haladéktalanul köteles értesíteni a hitelezőt és az adóst, akik az erről történt tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül nyújthatnak be kifogást a bírósághoz a vagyonfelügyelő besorolásra vonatkozó intézkedése ellen, ideértve azt is, ha a vagyonfelügyelő nem a hitelező által bejelentett összegben veszi nyilvántartásba a követelést. A bíróság a kifogás elbírálása tárgyában soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül határoz. A végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróság végzése következtében nem vitatottként nyilvántartásba vett követelés nem minősül az adós általi tartozáselismerésnek, a hitelezővel szembeni igényérvényesítést nem zárja ki.

(6)¹⁷² A vitatott követelés (a követelés vitatott része) vonatkozásában az adósnak – a vagyonfelügyelő jóváhagyásával – olyan mértékű tartalékot kell képeznie a csődegyezség során, mint ami a hitelezőt akkor illetné meg, ha követelése nem vitatottként kerülne besorolásra. Ennek feltétele, hogy

(7)¹⁷³ Tartalékképzés helyett az adós a vagyonfelügyelő jóváhagyásával olyan biztosítékot is nyújthat – a 13. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – amely a követelés esedékessé válása esetén a hitelező igényének rendezését biztosítja.

13. § (1)¹⁷⁴ A vagyonfelügyelő kirendelésére, a kirendelés visszautasítására, a vagyonfelügyelői tevékenységgel való összeférhetetlenség eseteire, annak jogkövetkezményeire, továbbá a vagyonfelügyelő felmentésére [ide nem értve a 27/A. § (8) bekezdés szerinti felmentést] a felszámolóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2)¹⁷⁵ Az adós gazdálkodó szervezet vezetői, továbbá a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve, tulajdonosai jogkörüket csak a vagyonfelügyelő részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírsággal sújtja, ha a vagyonfelügyelővel szemben az e törvényben előírt együttműködési kötelezettségét nem teljesíti. A bírság ismételten is kiszabható.

(3) A vagyonfelügyelő – a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával, és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében – figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében

(4)¹⁷⁹ A (3) bekezdés e) pontjában említett jogügyletek vagy jognyilatkozatok eredményes megtámadása esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

(5) A vagyonfelügyelő hagyja jóvá az adós új kötelezettségvállalásait. Ennek során azonban csak olyan kötelezettségvállalásokhoz, illetve kifizetésekhez járulhat hozzá, amelyek az adós célszerű – veszteséget mérséklő – működéséhez, valamint az egyezség előkészítéséhez szükségesek, és ezen kötelezettségeire vonatkozó biztosítékot csak akkor vállalhat, ha ahhoz hozzájárulnak a szavazati joggal [18. § (4)–(5) bekezdés] bíró hitelezők követeléseinek többségét képviselő hitelezők.

(6)¹⁸⁰ A vagyonfelügyelőnek haladéktalanul be kell jelentenie az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak a (3) bekezdés c) és g) pontjaiban, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott jogosítványait és hitelt érdemlő módon igazolt aláírását.

14. § (1) A vagyonfelügyelő az adós bevonásával besorolja a 12. § (2)–(4) bekezdés szerint nyilvántartásba vett követeléseket a hitelezőkkel folytatandó, egyezségkötést célzó tárgyalások előkészítése céljából. Követeléseik nyilvántartásba vételéről és besorolásáról a vagyonfelügyelő a hitelezőket haladéktalanul tájékoztatja. A hitelezői követelések elismert összege és besorolása a többi hitelező számára is megismerhető.

(2) A vagyonfelügyelő részt vesz a fizetőképesség helyreállítását, illetve megőrzését célzó program és egyezségi javaslat hitelezőkkel való elfogadtatását célzó tárgyalásokon, annak jegyzőkönyveit ellenjegyzi, és a csődegyezség bírósági jóváhagyásra való bemutatásakor nyilatkozik arról, hogy az megfelel-e a 20. §-ban és a 21/A. § (3) bekezdésben foglaltaknak.

15. § (1)¹⁸¹ A vagyonfelügyelő működése során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel. A vagyonfelügyelő elvárható gondosságának körébe tartozik az is, hogy amennyiben a csődeljárás előtt az adós vezető tisztségviselője részéről a hitelezők érdekeit sértő vagyonkimentés történt, akkor erről értesíti az adós legfőbb szervét, felügyelő bizottságát, könyvvizsgálóját, és kezdeményezi, hogy azok a szükséges intézkedéseket tegyék meg, kezdeményezzék, illetve indítsák meg a jogügyletek megtámadására irányuló eljárásokat is. A tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn azon személyekkel szemben, akik a jogellenes cselekményeket elkövették. A vagyonfelügyelő minderről tájékoztatja a hitelezői választmányt, illetve a hitelezői képviselőt is. A vagyonfelügyelő a tudomására jutott jogszabálysértő cselekményt – ha az elkövető személye ismert, akkor annak megjelölésével – köteles a bíróságnak és a más eljárások lefolytatására illetékes szervezeteknek írásban bejelenteni.

(2)¹⁸² A vagyonfelügyelő a bíróság, a hitelezői választmány, a hitelezői képviselő felhívására, 8 munkanapon belül köteles saját tevékenységéről, az adós vagyoni, pénzügyi helyzetéről beszámolni.

(3)¹⁸³ A vagyonfelügyelő jogszabálysértő vagy a hitelezők, illetve más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett személy vagy szervezet, továbbá a hitelezői választmány, hitelezői képviselő – a tudomásszerzéstől számított 8 munkanapon belül – a csődeljárást lefolytató bíróságnál kifogással élhet. A bíróság a kifogás elbírálásáról soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül dönt. Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a vagyonfelügyelő intézkedését megsemmisíti, vagy kötelezi a megfelelő intézkedés megtételére, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság eljárására az 51. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a kifogás elbírálása tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet 15 napon belül kell elbírálni.

16. § (1) A vagyonfelügyelői tisztség

(2)¹⁸⁵ A vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit a 12. § (1) bekezdése szerinti hitelezői nyilvántartási díjakból kell fedezni. A vagyonfelügyelő a költségeit azok felmerülésekor, számla ellenében számolhatja el. Amennyiben a nyilvántartási díjak már nem nyújtanak fedezetet, akkor a vagyonfelügyelő díjának és költségtérítésének kifizetésére az adós köteles, melynek megfizetéséért az adós – legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező – tulajdonosa (egyéni cég esetén a tag) kezesként felel. A vagyonfelügyelő az eljárás során költségeit folyamatosan és tételesen köteles külön nyilvántartani, és azzal a hitelezői választmánynak, hitelezői képviselőnek, az adósnak és a bíróságnak elszámolni.

(3)¹⁸⁶ A vagyonfelügyelő díjának mértéke a 8. § (2) bekezdésének c) pontja alapján csatolt, a vagyonfelügyelő által ellenőrzött és írásban véleményezett mérlegben szereplő eszközök könyvszerinti értékének alapulvételével:

(4)¹⁸⁷ Az egyezség jóváhagyása esetén a vagyonfelügyelőt a (3) bekezdés szerinti díj további 15%-a, de legalább 500 000 forint illeti meg.

(5)¹⁸⁸ A (3)–(4) bekezdés szerint kiszámított összeg a díjat terhelő általános forgalmi adót nem tartalmazza. A díjat és a vagyonfelügyelő költségelszámolását a bíróság az eljárást megszüntető, vagy az eljárást befejezetté nyilvánító végzésében állapítja meg, illetve hagyja jóvá. A bíróság a (3)–(4) bekezdésben meghatározottaknál alacsonyabb díjmértéket is megállapíthat, a csődeljárás időtartama, a vagyonfelügyelő által elvégzett tevékenység és az adott eljárás munkaterhe figyelembevételével.

17. § (1)¹⁸⁹ Az adós – a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belüli időpontra – összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a 8. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok, továbbá a fizetőképesség helyreállítását és az adósságok rendezését célzó program, és egy előzetes egyezségi javaslat megküldésével a vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, az esetleges ismeretlen hitelezőket pedig hirdetmény útján hívja meg, a külföldi székhelyű, illetve külföldi lakóhellyel rendelkezőket kézbesítési megbízott igénybevételére hívja fel. A tárgyalás időpontját úgy kell kitűzni, hogy a vagyonfelügyelő a 18. § (11) bekezdés szerinti – a fizetésihaladék-meghosszabbítás közzétételének kezdeményezésével kapcsolatos – feladatainak eleget tudjon tenni. A tárgyalás időpontjáról a 8. § (1) bekezdés szerinti testületet is értesíteni kell. A meghívót és mellékleteit legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottaknak eljuttatni, a hirdetményt pedig a fizetési haladék közzétételétől számított 8 munkanapon belül két országos napilapban kell közzétenni, és az adós gazdálkodó szervezet honlapján is (ha van honlapja) közzé kell tenni. Ennek elmulasztása esetén a bíróság – bármely hitelező vagy a vagyonfelügyelő kérelmére – a 9. § (10) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, és elrendeli, hogy a vagyonfelügyelőt az adós gazdálkodó szervezetben együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák felett együttes rendelkezési jog illesse meg.

(2)¹⁹⁰ A meghívónak tartalmaznia kell:

(3) Az egyezségi tárgyalásra az adós – a vagyonfelügyelő bevonásával – köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az adós az egyezség létrehozásához a legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosa – elismert vagy tényleges vállalatcsoport esetén az uralkodó tag és a többi tag –, továbbá az adósnál működő érdekképviseleti szervek és az üzemi tanács közreműködését is kérheti. Az egyezségi javaslat megismerhetőségét a hitelezők számára a tárgyalás időpontját 5 munkanappal megelőzően biztosítani kell.

18. § (1)¹⁹¹ Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. A képviselőknek e minőségüket – erre irányuló külön felhívás nélkül is – a vagyonfelügyelő számára is igazolniuk kell. A hitelezők – az 5/A. §-ban meghatározott szabályok szerint – választmány alakításáról vagy hitelezői képviselő megbízásáról is dönthetnek. Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők szavazással döntenek.

(2) A tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők névsorát, követelésük besorolását, a hitelezőket az egyes hitelezői osztályokban megillető szavazatok számát, a szavazások eredményét, a hitelezőknek az egyezségi javaslatra vonatkozó észrevételeit, az adós azokra adott válaszait. A hitelezői döntéseket nyílt szavazással kell meghozni. A tárgyaláson részt vevők cégszerű meghatalmazása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson megjelent hitelezők által választott két személy és a vagyonfelügyelő hitelesíti.

(3)¹⁹² A hitelezők bármelyik egyezségi tárgyaláson kinyilváníthatják, hogy az egyezségi javaslatot nem támogatják, a csődegyezség megkötéséhez nem adják meg a 20. § (1) bekezdésében meghatározott arányban a hozzájárulást. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását nem vállalja, akkor a tárgyalást lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását a hitelezők által megszabott határidőben vállalja, akkor a hitelezőkkel a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható. A meghívót és mellékleteit – ideértve az átdolgozott egyezségi javaslatot is – legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni.

(3a)¹⁹³ Ha az egyezségi javaslatot az első tárgyalást követő bármelyik tárgyalás eredményeként a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályban a szavazati joggal rendelkező hitelezőknek az (5) bekezdés szerinti szavazatszámítás alapján kevesebb mint egynegyede támogatja, a (3) bekezdéstől eltérően az adós az egyezségi javaslat átdolgozására nem jogosult. Ebben az esetben az adós az egyezségi tárgyalásokat lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek.

(3b)¹⁹⁴ Az egyezségi tárgyalások lezárásakor a vagyonfelügyelőnek fel kell hívnia a figyelmet arra, ha – a nyilvántartásba vett hitelezők számára tekintettel – a bíróság végzésének kézbesítésére a Cégközlönyben hirdetményi úton kerül majd sor, és tájékoztatást kell adni az ezzel összefüggő tudnivalókról is.

(3c)¹⁹⁵ Ha az adós az egyezségi tárgyalás lezárásával összefüggő kötelezettségeit megszegi, a vagyonfelügyelő köteles a bíróság számára erről bejelentést tenni. Az adós kötelezettségszegése, késedelme vagy mulasztása esetén a bíróság az adóssal szemben a 21/A. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A bíróság a (3), a (3a) bekezdés szerinti jegyzőkönyv beérkezését követő 8 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti döntést a csődeljárás megszüntetéséről.

(4) Az egyezségi tárgyaláson szavazati joggal rendelkezik az a hitelező,

(5)¹⁹⁶ A szabályszerű meghívás ellenére személyesen vagy képviselője útján részt nem vevő hitelezőt a nemmel szavazók közé kell számítani. A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 50 000 forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett követelés után egy egész szavazat illeti meg, töredékszavazat érvényesítésének nincs helye. Az 50 000 forint alatti követelések hitelezői egy szavazattal rendelkeznek. A szavazatszámítást nem befolyásolja a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően 180 napon belül, vagy a csődeljárás iránti kérelem benyújtását követően a hitelezői követelés más hitelezőre történő engedményezése. A fizetési haladék időtartama alatt keletkezett kamatkövetelést a szavazatszámításnál nem kell figyelembe venni. E bekezdés alkalmazásában a követelés nyilvántartásba vételéért fizetett díjat is hitelezői követelésként kell számításba venni. A 12. § (2) bekezdés bc) és bd) pontja szerinti hitelezők szavazatát az említett számítási módnál negyedakkora mértékben kell figyelembe venni, ide nem értve a 12. § (2) bekezdés bc) pontja szerinti azon hitelezőt, amely a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő mértékű, az adós pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó hitelnyújtással összefüggő részedés-szerzés révén válik az adós többségi befolyással rendelkező tulajdonosává, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt a Ptk. szerinti elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, és az adósnak a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő mértékű, az adós pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó kölcsönt vagy hitelt nyújt.

(6) A bíróság 12. § (5) bekezdés szerinti végzése következtében nem vitatottként nyilvántartásba vett követelésnek az adós részéről történő későbbi visszakövetelhetőségére hivatkozva utóbb nem lehet a szavazati jog gyakorlásának jogszerűségét kétségbe vonni.

(7) A hitelezőkkel folytatott tárgyaláson az adós kérheti a hitelezők egyetértését a fizetési haladék meghosszabbításához is oly módon, hogy a fizetési haladék teljes időtartama a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napot.

(8)¹⁹⁷ A fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 240 napig hosszabbítható meg, ha az adós a kérelemhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől [(4)–(5) bekezdés], a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan az igenlő szavazatok többségét külön-külön megkapta.

(9) Az adóst a fizetési haladék meghosszabbításakor a fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 365 napig illeti meg, ha ehhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől [(4)–(5) bekezdés] a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan a szavazatok kétharmadát külön-külön megkapta.

(10)¹⁹⁸ A hitelezők (8)–(9) bekezdés szerinti többsége a fizetési haladék időtartamának meghosszabbítását ahhoz kötheti, hogy az adós a vagyonfelügyelő számára együttes cégjegyzési jogot, illetve a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jogot biztosítson. Amennyiben az adós ezt a hozzájárulását visszavonja, a vagyonfelügyelő értesítése alapján a bíróság a fizetési haladékot megszüntető végzést hoz, és az erről szóló végzést a Cégközlönyben haladéktalanul közzéteszi, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon.

(11)¹⁹⁹ A vagyonfelügyelő a fizetési haladék meghosszabbításának jóváhagyásáról szóló jegyzőkönyvi határozat általa ellenjegyzett példányát, a közzétételi kérelmet, a hitelezői követelésekről a 12. § (2)–(4) bekezdése alkalmazásával készített nyilvántartást, a hitelezőkkel folytatott tárgyalás (tárgyalások) jegyzőkönyveit, a hitelezők nyilatkozatait a fizetési haladék meghosszabbítására vonatkozó hozzájárulásukról megküldi a bíróságnak, legkésőbb a 10. § (4) bekezdésében meghatározott 180 napos határidő, illetve a meghosszabbított fizetési haladék határidejének leteltét megelőző 15. munkanapon. A bíróság a fizetési haladék meghosszabbításáról 5 munkanapon belül dönt. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul intézkedik a fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételéről oly módon, hogy a közzététel még a fizetési haladék letelte előtt megtörténjen. A közzétételre a Cégközlöny honlapján kerül sor, napi feltöltéssel.

(12)²⁰⁰ A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló közzétett végzésnek tartalmaznia kell

(13) A fizetési haladék meghosszabbítása esetén a 11. §-ban foglaltakat továbbra is alkalmazni kell.

(14)²⁰¹ A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló, a (12) bekezdés szerinti végzést az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak is haladéktalanul bemutatni.

19. § (1)²⁰² Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós pénzügyi egyensúlyát helyreállító és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség időtartamát és végrehajtása ellenőrzésének módját is.

(2) Az egyezség megkötésénél való szavazati jogra a 18. § (4)–(5) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazandóak.

20. § (1) Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a 18. § (4)–(5) bekezdése szerint szavazati joggal rendelkező hitelezőktől – a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt – a szavazatok többségét külön-külön megkapta.

(1a)²⁰³ Az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan és kirívóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya méltánytalanul alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál kirívóan alacsonyabb arányban vagy méltánytalanul hátrányosabb feltételekkel kerül kielégítésre.

(2)²⁰⁴ A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt, továbbá kiterjed azon hitelezőkre is, amelyek vitatott követelésére tartalékot kellett képezni, vagy tartalékképzés helyett biztosítékot kellett számára nyújtani (kényszeregyezség). Az egyezség azonban az említett hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre az adott hitelezői osztályban, továbbá a 12. § (2) bekezdés bc)–bd) pontja szerinti hitelezői körben megállapított. A vitatott követelésekre (követelésrészekre) vonatkozóan képzett tartalék terhére a vitatott követelés jogosultjának akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha a vitatott követelés jogosultja az adós ellen keresetet indított, és a bírósági eljárás jogerősen lezárult, amelyben a hitelező követelésének jogalapját és összegét a bíróság megállapította, vagy pedig a hitelező közigazgatási úton érvényesítette igényét az adóssal szemben.

(3)²⁰⁵ A 10. § (2) bekezdése szerinti határidő elmulasztása esetén a hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, az egyezség hatálya nem terjed ki rá. A bejelentési határidő elmulasztása miatt nyilvántartásba nem vett hitelezői igény jogosultja az adós ellen követelését nem érvényesítheti, azonban a más által kezdeményezett felszámolási eljárásban a még el nem évült követelését bejelentheti. Ebben az esetben a 35. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 35. § (2) bekezdés b) pontja szerinti késedelmi kamatot, késedelmi pótlékot, továbbá a pótlék és bírság jellegű követelést a felszámolási eljárásban sem lehet érvényesíteni.

21. § (1) Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen

(2) Az egyezséget a felek, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik aláírják, és azt a vagyonfelügyelő – továbbá ha van hitelezői választmány, akkor a választmány is – ellenjegyzi.

21/A. § (1)²⁰⁷ Az egyezségi tárgyalás eredményét [18. § (3) és (3a) bekezdés, 19–20. §] 5 munkanapon belül – meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig legkésőbb annak lejártát 45 nappal megelőzően – köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást, továbbá a 19–21. §-ban szereplő feltételek teljesülését igazoló jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat is köteles mellékelni. E kötelezettség késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja.

(2) A bíróság az egyezség jóváhagyása tárgyában az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül dönt. Az egyezség jóváhagyására irányuló kérelmet egy alkalommal 3 munkanapos határidővel hiánypótlásra visszaadhatja. A hiánypótlási határidő elmulasztása jogvesztő.

(3)²⁰⁸ Ha az egyezség megfelel a jogszabályokban foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Az egyezséget jóváhagyó és a csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés elleni fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni. Az egyezséget jóváhagyó és csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés ellen perújításnak nincs helye.

(4)²⁰⁹ Amennyiben az adós ellen az ideiglenes moratórium előtt végrehajtást rendeltek el, a csődeljárás befejezetté nyilvánítása esetén az adós ellen folyamatban lévő, pénzkövetelések végrehajtása iránti eljárások a csődegyezségben foglaltak teljesítéséig, a csődegyezségben foglalt teljesítési határidő leteltéig szünetelnek, kivéve a 11. § (1) bekezdés szerinti követeléseket. A végrehajtási eljárás folytatását a csődeljárásba bejelentkezett hitelező kérheti. A végrehajtás a hitelezőt a csődegyezség alapján megillető összegre folytatódik.

21/B. §²¹⁰ Ha az egyezség nem jött létre, vagy a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően a III. fejezet szerinti felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását. A csődeljárást megszüntető végzésben a bíróság a fizetési haladékot meghosszabbítja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig. A vagyonfelügyelő kirendelése – az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó jogosítványokkal és díjazással [24/A. §] – a felszámoló tevékenységének megkezdéséig meghosszabbodik, az adós továbbá a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot. A vagyonfelügyelőt ezen időszakra megillető díj előlegezésére az adós köteles. A díj előlegezéséről szóló végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amelyek az említett mértékű részesedéssel rendelkeznek. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a megtérítési kötelezettség teljesítéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel.

21/C. §²¹¹ (1) A 21/A. § (2) bekezdés és a 21/B. § szerinti végzéseket a bíróság a Cégközlönyben hirdetményi úton kézbesíti, amennyiben a nyilvántartásba vett hitelezők száma több mint 100.

(2)²¹² A hirdetményi úton történő kézbesítéskor a végzést a Cégközlöny honlapján kell közzétenni. A közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. A hirdetményi úton történő kézbesítéskor a végzés rendelkező részét a bíróság hirdetőtábláján is közzé kell tenni, és postai úton meg kell küldeni az adósnak, a vagyonfelügyelőnek és a hitelezői választmánynak, illetve a hitelezői képviselőnek. A végzés rendelkező részét a Cégközlöny honlapján két alkalommal, 2 napos időközökkel kell közzétenni, és a második közzététel napján kell kézbesítettnek tekinteni. A közzététel tartalmazza, hogy a végzés teljes szövege a bíróságon átvehető, továbbá hogy a végzés ellen benyújtott esetleges fellebbezéseket a fellebbezés bírósághoz érkezését követő 3 munkanapon belül lehet a bíróságon megtekinteni, és a fellebbezés bírósághoz érkezését követő 5 munkanapon belül lehet rá észrevételt benyújtani.

(3) A végzés elleni fellebbezést a kézbesítéstől (hirdetményi úton történő kézbesítés esetén a második közzétételtől) számított 8 munkanapon belül kell benyújtani, ez a határidő jogvesztő. A fellebbezést a bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírálja el. A végzéseket azok jogerőre emelkedésekor haladéktalanul közzé kell tenni a Cégközlönyben, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon. A végzést elektronikus úton a cégbíróság részére haladéktalanul meg kell küldeni. A cégbíróság a cégjegyzékben a „cs. a.” toldat törléséről haladéktalanul gondoskodik. A 21/A. § (3) bekezdése szerinti esetben az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés közzététele időpontjában szűnik meg a fizetési haladék. A végzést az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak haladéktalanul bemutatni.

22. § (1) A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén

(2)²¹⁶ Az (1) bekezdés a) és c)–d) pontjában meghatározott esetekben a felszámolás elrendelésére a 25–26. §-ban foglaltak mellőzésével kerül sor és a bíróság a felszámolást hivatalból rendeli el. A felszámolást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3)²¹⁷ Az (1) bekezdés b) pontja esetén a kérelem benyújtása tekintetében a kérelmező részéről a jogi képviselet kötelező.

(4)²¹⁸ Az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján indult felszámolási eljárásban a csődeljárást lefolytató bíróság, illetőleg a megszüntetésre irányuló eljárást, kényszer-végelszámolási eljárást, kényszertörlési eljárást lefolytató cégbíróság szerinti törvényszék illetékes.

23. § (1)²¹⁹ Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a 8. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adósnak a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltató nevét és az ott vezetett számlák számlaszámát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számlaszámát is, nyilatkoznia kell továbbá arról, ha vagyonára zár alá vételt, vagyonelkobzást rendeltek el, vele szemben pénzbírságot szabtak ki vagy bűnügyi költség viselésére kötelezték. Ha az adós gazdálkodó szervezetben a magyar állam szükségképpeni törvényes öröklés útján részesedést örökölt, ezt az adósnak a kérelemben be kell jelentenie.

(2)²²⁰ Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével a 7. § (3) bekezdése miatt nem tud, vagy pedig nem kíván élni.

(3)²²¹

(4)²²²

24. § (1)²²³ Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemhez – ha ez rendelkezésre áll – csatolni kell az adós utoljára közzétett éves (egyszerűsített éves) beszámolóját, valamint a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat – a 27. § (2) bekezdés a) pontja esetén az adós írásbeli felszólításának igazolását is – csatolni kell.

(2) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról — a kérelem egy példányának megküldésével — haladéktalanul értesíti az adóst.

(3)²²⁴ Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a 26. § (3) bekezdésében meghatározott fizetési haladékot a tartozása kiegyenlítésére, továbbá az adósnak be kell jelentenie a bíróságnak a számláit vezető valamennyi pénzügyi intézmény nevét és az ott vezetett számlák számlaszámát – ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számlaszámát is –, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, ha a vagyonára büntetőeljárásban zár alá vételt, vagyonelkobzást rendeltek el, vele szemben pénzbírságot szabtak ki vagy bűnügyi költség viselésére kötelezték.

24/A. §²²⁵ (1)²²⁶ A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság a 27/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. A bíróság a kérelem elbírálása előtt az adóst meghallgathatja. Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésére a 27/A. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A bíróság haladéktalanul kirendeli az ideiglenes vagyonfelügyelőt – és erről a feleket rövid úton értesíti –, feltéve, hogy a kérelmet előterjesztő hitelező

(2a)²²⁸ Ha a felszámolást a bíróság nem rendeli el, az ideiglenes vagyonfelügyelő díját a hitelező viseli. A felszámolás elrendelése esetén a bíróság hivatalból rendelkezik a letétbe helyezett összeg visszautalásáról, ebben az esetben az ideiglenes vagyonfelügyelő díját az 57. § (2) bekezdés i) pontja szerinti felszámolási költségként kell elszámolni és kifizetni.

(2b)²²⁹ Ha a felszámolási eljárást közvetlenül csődeljárás előzte meg, és a bíróság – a 21/B. §-ban foglaltak szerint – hivatalból rendeli el a felszámolást, egyidejűleg a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelőt rendeli ki ideiglenes vagyonfelügyelőnek, az ideiglenes vagyonfelügyelő díjának előlegezésére a 21/B. §-ban foglaltakat, a díj kifizetésére és elszámolására vonatkozóan az 57. § (2) bekezdés h) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(3)²³⁰ Az ideiglenes vagyonfelügyelő a végzés kézhezvételét követő munkanapon köteles bejelenteni, ha vele szemben a 27/A. §-ban foglalt kizárási ok áll fenn. Ennek hiányában a kézhezvételt követő munkanapon köteles megkezdeni a tevékenységét, ennek keretében felveszi a kapcsolatot az adós vezetőivel, tájékozódik az adós vagyoni-pénzügyi helyzetéről. Az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő, felmentő, a kirendelést megszüntető és e kérelmeket el- vagy visszautasító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, a kirendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(4)²³¹ Az adós gazdálkodó szervezet vezetője – az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének megkezdését követően – a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban csak az ideiglenes vagyonfelügyelő jóváhagyásával, ellenjegyzésével köthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerződést, tehet más jognyilatkozatot, ideértve a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is. Ha az ideiglenes vagyonfelügyelő a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásában eljárt vagyonfelügyelő, és a csődeljárásban együttes cégjegyzési, illetve a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog illette meg, ugyanez irányadó az ideiglenes vagyonfelügyelői működés alatt is.

(5)²³² Az adós és az ideiglenes vagyonfelügyelő haladéktalanul köteles bemutatni az adós számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatónak az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését tartalmazó végzést, az ideiglenes vagyonfelügyelő hitelt érdemlő aláírását, és azt, hogy mely összegű fizetési megbízásokhoz szükséges a vagyonfelügyelő ellenjegyzése.

(6) Az ideiglenes vagyonfelügyelő jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása esetén az 51. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7)²³³ Az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. Ennek keretében betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát, iratait, valamint pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőjétől felvilágosítást kérhet, illetve az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) az ideiglenes vagyonfelügyelő felhívására köteles haladéktalanul felnyitni, a vagyontárgy meglétéről és hollétéről tájékoztatást adni. Az ideiglenes vagyonfelügyelő az ily módon tudomására jutott információkról csak a bíróságot tájékoztathatja. Haladéktalanul köteles tájékoztatni a bíróságot a tudomására jutott olyan adósi szerződésről vagy más jognyilatkozatról, amelynek tárgya a 40. § (1) bekezdésének a)–c) pontjaiba és (2) bekezdésébe tartozó jogügylet, és felhívja az adóst a hitelezők érdekeit figyelembe vevő intézkedések megtételére.

(8) Az adós cég vezetői kötelesek együttműködni az ideiglenes vagyonfelügyelővel, részére minden olyan segítséget megadni, amely feladatának elvégzéséhez szükséges. Ha az adós cég vezetői együttműködési kötelezettségüket súlyosan vagy ismétlődően megsértik – így különösen legalább két alkalommal a vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül kötnek szerződést vagy tesznek más jognyilatkozatot –, az ideiglenes vagyonfelügyelő kérelmére a bíróság – a fizetésképtelenségre tekintet nélkül – soron kívül dönt a felszámolás elrendeléséről. A bíróság felszámolást elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(9) A bíróság – hivatalból vagy kérelemre – tájékoztatást kérhet az ideiglenes vagyonfelügyelőtől annak tevékenységéről, továbbá a gazdálkodó szerv vezetőjétől az adós helyzetéről, valamint egyes ügyleteiről, ideértve az ezzel kapcsolatos okiratoknak a bíróság rendelkezésére bocsátását is.

(10)²³⁴ Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése a felszámolás kezdő időpontjáig, vagy a felszámolási eljárás 27. § (6) bekezdés szerinti megszüntetéséig tart. A bíróság azonban – a vagyonfelügyelő eljárását kérő hitelező előzetes egyetértése mellett – az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését végzéssel ezt megelőzően is megszünteti, amennyiben az adós megfelelő biztosíték nyújtásával igazolja, hogy a hitelező követelésének kielégítése nincs veszélyben, és nincs az adós ellen olyan másik felszámolási eljárás folyamatban, amelyben ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését kérték. Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését megszüntető jogerős végzést az ideiglenes vagyonfelügyelő köteles a kézhezvételt követő munkanapon bemutatni az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak.

(11)²³⁵ Az ideiglenes vagyonfelügyelő díját a felszámolás elrendelése esetén a felszámolást elrendelő végzésben a bíróság állapítja meg, amelyet az adós visel. A felszámolási eljárás megszüntetése esetén az ideiglenes vagyonfelügyelő díját az ideiglenes vagyonfelügyelő eljárását kérő hitelező viseli. Ha az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésének megszüntetésére azért nem került sor, mert a vagyonfelügyelő kirendelését ugyanazon adós ellen indított más felszámolási eljárásban is kérte hitelező, a bíróság az ideiglenes vagyonfelügyelő díjának viselésére részben kötelezi az ideiglenes vagyonfelügyelő eljárását kérő hitelezőt. Ha a hitelező az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését alaptalanul kérte, köteles a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint megtéríteni azt a kárt is, amely az adóst az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése következtében érte.

(12)²³⁶ Az ideiglenes vagyonfelügyelőre megfelelően alkalmazni kell a 27/A. § (7) bekezdését, valamint az 54. §-ban foglaltakat is.

25. § (1)²³⁷ A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, visszautasítja, ha

(2)²⁴⁵

(3)²⁴⁶

26. § (1) A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét.

(2)²⁴⁷ Az adós a felszámolási eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles bejelenteni, amennyiben az adós gazdálkodó szervezetben a magyar állam szükségképpeni törvényes öröklés útján részesedést örökölt.

(2a)²⁴⁸ Ha a felszámolás elrendelését a 27. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjára hivatkozással kérték, de az adós igazolja, hogy szerkezetátalakítást indított, és a bíróság ennek során Szát. moratóriumot rendelt el vagy a Szát. moratórium elrendelése iránt a kérelmet még a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően nyújtották be, de arról a bíróság még nem hozott határozatot, továbbá az adós nyilatkozik arról, hogy a Szát. alapján a szerkezetátalakítás meghiúsulására vezető ok még nem következett be, a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását – az adós szerkezetátalakításban érintett hitelező kérelmére – felfüggeszti.

(2b)²⁴⁹ A bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását hivatalból folytatja, ha a Szát. moratóriumot a bíróság jogerős határozattal nem rendelte el vagy a Szát. moratórium időtartama lejárt, kivéve, ha az adós igazolja, hogy a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelmet a bírósághoz benyújtotta, és ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet olyan hitelező nyújtotta be, aki a szerkezetátalakítással nem érintett hitelezőnek minősül, az adós kötelezettséget vállal arra, hogy ezzel a hitelezővel 45 napon belül megállapodik a lejárt esedékességű tartozása megfizetéséről.

(2c)²⁵⁰ A (2b) bekezdés szerinti esetben a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálására irányuló eljárást hivatalból folytatja akkor is, ha a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását a bíróság jogerősen elutasította vagy az adós nem igazolja, hogy a szerkezetátalakítással nem érintett hitelezővel megállapodott a lejárt esedékességű tartozása megfizetéséről.

(2d)²⁵¹ A (2b) vagy (2c) bekezdés szerinti esetben sem kell folytatni a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását, ha a Szát. moratórium lejáratát követően az eljárás szünetelésére vonatkozó kérelmet adtak be, vagy ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet visszavonták.

(3)²⁵² A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet, kivéve, ha a felszámolási eljárás megindítását a 21/B. § szerint csődeljárás előzte meg. A tartozás kiegyenlítése – az adós ilyen tartalmú nyilatkozata hiányában – nem minősül tartozáselismerésnek, a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.

(3a)²⁵³ A felszámolási eljárás iránti kérelemtől az ellenérdekű fél hozzájárulása nélkül el lehet állni a felszámolás kezdő időpontjáig. Az eljárás megszüntetéséről az a bíróság rendelkezik, amely előtt az eljárás az elállás bejelentésekor folyamatban van. Az eljárást megszüntető végzésben rendelkezni kell az eljárásban hozott, a felszámolást elrendelő, illetve az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő korábbi végzések hatályon kívül helyezéséről is.

(3b)²⁵⁴ A bíróság a 22. § (1) bekezdés b) pontja szerint, a hitelező kérelmére indult eljárásokban a hitelező hozzájárulása nélkül megszünteti az eljárást, ha az adós a felszámolás kezdő időpontjáig igazolja, hogy a felszámolást elrendelő jogerős végzés alapjául szolgáló teljes követelést (tőke, kamatok, a hitelező eljárással felmerült költségei) megfizette a hitelezőnek. Az eljárás megszüntetéséről az a bíróság intézkedik, amelynél az igazolás benyújtásakor az eljárás folyamatban van. Az eljárást megszüntető végzésben a (3a) bekezdés szerinti tartalmi elemekről is rendelkezni kell.

(4)²⁵⁵ Szünetelésnek kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezők együttes kérelmére, a felszámolás elrendeléséről szóló végzés jogerőre emelkedéséig van helye.

(5)²⁵⁶ Az adós – a felszámolást elrendelő elsőfokú végzés kézhezvételét követően, a végzés jogerőre emelkedéséig – köteles céltartalékot képezni

(6)²⁵⁷ Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott költségekre a becsült költségekkel arányos, de legalább 150 000 forintot kell tartalékolni.

(7)²⁵⁸ Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott tartalékolási kötelezettség teljesítéséért az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja – egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás – készfizető kezesként köteles helytállni.

27. §²⁵⁹ (1)²⁶⁰ A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolást elrendelő végzés ellen külön fellebbezésnek van helye; felülvizsgálatnak nincs helye. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja (28. §).

(1a)²⁶¹ A bíróság a felszámolás elrendeléséről szóló határozatában a határozat meghozataláig felmerült eljárási illeték, közzétételi költségtérítés, valamint a hitelező jogi képviselőjének munkadíja és készkiadásai megfizetésére kötelezi az adóst. A felszámoló ezt a követelést külön bejelentés nélkül nyilvántartásba veszi, és a felszámolás kezdő időpontjában esedékes felszámolási költségként elszámolva fizeti ki.

(2)²⁶² A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

(2a)²⁶⁵ Nem kezdeményezhető az adós felszámolása olyan hitelezői követelés miatt, amelyet a csődeljárásban a hitelező a 10. § (2) bekezdése szerinti határidőben nem jelentett be.

(2b)²⁶⁶ A (2) bekezdés a)–b) pontja esetében akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 200 000 forintot.

(2c)²⁶⁷ A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben akkor lehet az adós vitatását megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét. Az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás adós általi megfizetése nem minősül tartozáselismerésnek, és a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.

(3)²⁶⁸ A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben a fizetési felszólításban meg kell jelölni az adós tartozásának jogcímét, összegét és a teljesítési határidőt, továbbá meg kell határozni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését. Ha a fizetési felszólítást a hitelező postán kívánja eljuttatni az adósnak, azt tértivevény különszolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként kell elküldenie. A küldeményt a feladástól számított tizenötödik munkanapon akkor is a címzett által kézhezvettnek kell tekinteni, ha

(4)²⁶⁹ Az adós fizetésképtelensége a (2) bekezdésben meghatározott esetekben sem állapítható meg, ha a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére a 26. § (3) bekezdése alapján engedélyezett határidő még nem telt el.

(5)²⁷⁰ A (2) bekezdés a) pontja esetén az adós a hitelező követelésének beszámítással történő teljesítésére akkor hivatkozhat, ha

(5a)²⁷¹ Az (5) bekezdés szerinti esetben a bíróság a felszámolási eljárást soron kívül megszünteti.

(6)²⁷² Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti.

(7)²⁷³ Nem kérelmezheti az adós felszámolását és nem jelenthet be hitelezői igényt a felszámolási eljárásban az olyan követelés jogosultja, amely követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták, és annak eredményeként a követelés összegét a végrehajtói letéti számlára befizették.

(8)²⁷⁴ Ha a (7) bekezdés szerinti kérelmet terjesztettek elő, az eljárást a bíróság az adós kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti. A felfüggesztés a zár alá vétel büntetőeljárásban történő feloldásáról vagy a büntetőügyben a zár alá vétellel biztosított követelés megfizetése tárgyában hozott jogerős ügydöntő határozat alapján kiállított végrehajtható okirat bíróság részére történő megküldéséig tart.

27/A. §²⁷⁵ (1)²⁷⁶ A bíróság a Hatóság által működtetett elektronikus, véletlenszerű kiválasztás elvét alkalmazó informatikai rendszer segítségével – jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint – haladéktalanul kirendeli a felszámoló szervezetet (a továbbiakban: felszámoló). Az eljáró felszámoló kirendelése átlátható, ellenőrizhető módszertan szerint és olyan elvek alapján történhet, amelyek biztosítják az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges felszámolói kapacitásokat, a felszámolók arányos munkaterhelését, és – az eljárás költségeinek csökkentése érdekében – figyelembe veszik a felszámoló, valamint az adós gazdálkodó szervezet földrajzi elhelyezkedését. Felszámolóként – a IV. Fejezetben foglaltak, valamint azon felszámoló kivételével, amelyet törvény pénzügyi szervezetek felszámolására vagy végelszámolására kijelöl – az a gazdálkodó szervezet rendelhető ki, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében.

(2)²⁷⁷ A felszámolóként kirendelhetők körét a Hatóság elnöke rendelettel állapítja meg. Felszámoló csak olyan szervezet lehet, amelynek tagja (részvényese) megismerhető, továbbá amelyben közvetlen vagy közvetett részesedéssel nem rendelkezik olyan tag (részvényes), amely az adózási szempontból nem együttműködő államok listájának közzétételéről szóló rendeletben meghatározott államban rendelkezik adóügyi illetőséggel, vagy amelyben – ide nem értve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államot – jogszabály nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték legfeljebb 10 százalék. A Hatóság a felszámolók névjegyzékébe való felvételre nyilvános pályázatot ír ki.

(2a)²⁷⁸ Ha az adós gazdálkodó szervezetben a magyar állam szükségképpeni törvényes öröklés útján részesedést örökölt, az állam öröklését követően indult eljárásokban vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként és felszámolóként a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló jár el, a 66. § (4), (7) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával.

(3)²⁷⁹ A felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost jelöl ki, aki büntetlen előéletű, nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, nem áll fel vele szemben a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi, illetve kizáró ok, és megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek. Felszámolóbiztosnak csak a 27/C. § (1) bekezdésében említett felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező olyan személy jelölhető ki, aki legalább egy év időtartamú, felszámoló szervezetnél töltött szakmai gyakorlatot tud igazolni. A kijelölést megelőzően a felszámoló számára nyilatkozatot kell tenni arról, hogy nem esik kizáró ok alá, továbbá az adott eljárásban a személyével összefüggésben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok. A kijelölt felszámolóbiztos a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el.

(4)²⁸⁰ E törvény alkalmazásában a felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okok:

(5)²⁹³ A felszámoló a kirendelését tartalmazó végzés kézhezvételétől – vagy ha a kizárási ok később következik be, annak bekövetkeztétől – számított öt munkanapon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kirendelést kizárási ok esetén, továbbá akkor utasíthatja vissza, ha az adós székhelye kívül esik a felszámolónak a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett működési területén. A felszámolót kirendelő végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolók névjegyzékéből való törlését.

(5a)²⁹⁴ A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül bejelenti a 27/C. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti pénzforgalmi számlájára vonatkozó adatot, valamint az általa kijelölt felszámolóbiztos nevét, anyja születési nevét, nyilvántartási számát, fizetésképtelenségi szakértői igazolvány számát, valamint elektronikus levelezési címét a bíróságnak, és csatolja a felszámolóbiztos azon nyilatkozatát, hogy személyével összefüggésben nem áll fenn kizáró vagy összeférhetetlenségi ok, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy ha ilyen ok később bekövetkezik, azt haladéktalanul bejelenti a felszámolónak, és kezdeményezi a felszámolótól a kijelölése visszavonását. A felszámoló bejelenti a bíróságnak és a Hatóságnak, ha a felszámolóbiztossal szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy pedig a felszámolóbiztos munkaviszonya, megbízási jogviszonya, vagy – tagsági jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes közreműködésre jogosító megbízatása – megszűnt, vagy a kijelölését visszavonta, külön megjelölve azt, ha erre a 27/B. § (5) bekezdésében meghatározott okból került sor. A felszámoló öt munkanapon belül bejelenti az új felszámolóbiztos nevét, anyja születési nevét, nyilvántartási számát, fizetésképtelenségi szakértői igazolvány számát, valamint elektronikus levelezési címét.

(6)²⁹⁵ Ha a kirendelést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval vagy a felszámolóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, illetve a felszámolót a felszámolók névjegyzékéből törölték, vagy a felszámoló szervezet ellen felszámolás, kényszertörlési eljárás indult vagy végelszámolás alatt áll, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti. Ha a felmentésre a felszámolók névjegyzékéből való törlés miatt kerül sor, a bíróság a felmentő végzés meghozatalával egyidejűleg másik felszámolót rendel ki. A névjegyzékből való törlést a Hatóság a törlésről szóló határozat véglegessé válását és – a 27/C. § (6) bekezdés e) pontja szerinti eset kivételével – a jogorvoslati határidő leteltét követően jogszabályban meghatározott módon közzéteszi, továbbá a törlésről szóló határozat megküldésével elektronikus úton haladéktalanul értesít minden ítélőtáblát és törvényszéket.

(6a)²⁹⁶ Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, nem kell felmenteni a folyamatban lévő eljárásban azt a vagyonfelügyelőt, ideiglenes vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, amely megfelelt a (2) bekezdés szerinti feltételeknek, de a pályázati keretszám miatt nem került be a felszámolók névjegyzékébe. Az e bekezdés hatálya alá tartozó felszámolókról a Hatóság közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, ugyanolyan adattartalommal, mint a névjegyzékbe felvett felszámolókról, továbbá ellátja a szakmai beszámoltatásukkal és hatósági ellenőrzésükkel összefüggő feladatokat is. Ezekre a felszámolókra és az e törvényben meghatározott végzettséggel, képesítéssel, szakképesítéssel rendelkező tagjaikra, foglalkoztatottjaikra (ideértve az általuk kinevezett felszámolóbiztosokat is) az e törvényben és a Hatóság elnökének a felszámolók névjegyzékéről szóló rendeletében meghatározott követelmények irányadók azzal, hogy a 27/C. § (1) bekezdésében meghatározott szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyként, valamint a 27/C. § (2) bekezdés g) pontjában felsorolt képesítéssel rendelkezők közül elegendő egy-egy személyt foglalkoztatni munkaviszonyban vagy társadalombiztosítási jogviszonyt keletkeztető szerződéssel.

(6b)²⁹⁷ Ha a (6a) bekezdés hatálya alá tartozó felszámoló szervezetet jogszabálysértés vagy mulasztás miatt a csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban eljáró bíróság egy éven belül legalább két ügyben vagy két éven belül legalább három ügyben jogerősen felmentette, vagy ha a csődeljárásban, felszámolási eljárásban vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában eljáró bíróság a (6a) bekezdés hatálya alá tartozó felszámoló szervezetet két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírsággal sújtotta, akkor – a Hatóság értesítése alapján – a felszámoló szervezetet az eljáró bíróság a többi folyamatban lévő eljárásból is felmenti. A felmentésről szóló végzést a Hatóság értesítésének kézhezvételétől számított 15 napon belül kell meghozni.

(6c)²⁹⁸ Törölni kell a hatósági nyilvántartásból a (6a) bekezdés hatálya alá tartozó felszámolót, ha valamennyi folyamatban lévő csődeljárás, felszámolási eljárás jogerősen lezárult. Ennek tényét a felszámolónak kell bejelentenie a Hatóságnak, a jogerős végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül. Az adatszolgáltatás késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén a bíróság a felszámoló vezetőjére 50 000 Ft-tól 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(7)²⁹⁹ A bíróság – erre irányuló kifogás hiányában is – felmenti a felszámolót, ha az eljárás adatai alapján megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsértette a jogszabályokat, ideértve azokat az eseteket is, amikor a felszámoló felmentését e törvény – jogszabálysértés esetén – a bíróság számára kötelezővé teszi. A bíróság akkor is felmenti a felszámolót, ha az a székhelyén vagy fióktelepén nem található, vagy ha az e törvényben meghatározott kizáró vagy összeférhetetlenségi ok alá eső felszámolóbiztost nevezett ki, illetve a később felmerülő ilyen körülmény esetén a felszámolóbiztos kinevezését nem vonja vissza. A felszámoló felmentését az említett okokra hivatkozva a hitelezői választmány (hitelezői választmány hiányában a hitelezői képviselő vagy bármelyik hitelező) is indítványozhatja. A bíróság a kérelem tárgyában annak beérkezésétől számított 8 napon belül dönt. A felmentéssel érintett felszámoló a felmentéséről szóló elsőfokú végzés kézhezvételétől kezdve csak az eljárás lefolytatásával összefüggő legszükségesebb, halaszthatatlan intézkedéseket hozhatja meg vagy készítheti elő, az adós vagyonát nem értékesítheti, nem adhatja bérbe és azzal más módon sem rendelkezhet. A bíróság a felszámoló jogszabálysértés miatt történő felmentéséről szóló jogerős határozatról, valamint az eljáró felszámolóbiztos (5a) bekezdés szerinti adatairól 5 munkanapon belül elektronikus úton adatot szolgáltat a Hatóságnak. A Hatóság ezekről a felszámolóbiztosokról és azoknak az e bekezdésben hivatkozott adatairól hatósági nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból a bíróságok és a felszámolók elektronikus úton adatszolgáltatást kérhetnek.

(8)³⁰⁰ A bíróság a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül végzést hoz a felszámoló felmentéséről és megkeresi a Hatóságot új felszámoló kijelölésére akkor is, ha azt – a (7) bekezdés szerinti okok megjelölése nélkül – kéri a 44. § (1) bekezdésében említett hitelezői csoportok mindegyikében a hitelezők több mint a fele, azzal, hogy a szavazatok számításánál is a 44. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A hitelezők a felszámoló felmentését a (7) bekezdésben megjelölt ok nélkül csak egyszer, az első hitelezői gyűlést követő 15 napon belül kérhetik.

(9)³⁰¹ A bíróság (6)–(8) bekezdésben foglalt végzésében rendelkezni kell a felszámoló számlával igazolt költségeinek megtérítéséről és arányos díjazásáról is, amely legfeljebb 500 000 forint lehet, de a bíróság különösen bonyolult ügyben ennél magasabb összegű díjazást is megállapíthat.

(10)³⁰² A (6), valamint a (7)–(9) bekezdés szerinti végzés ellen – a (10b) bekezdés szerinti eltéréssel – a felmentéssel érintett felszámoló, valamint – a végzésnek a felszámolót megillető díjat és költségtérítést megállapító rendelkezése ellen – a hitelező élhet fellebbezéssel 5 munkanapon belül, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírál el. A felszámolót felmentő jogerős végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.

(10a)³⁰³ Ha a felszámolót felmentő végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedik, az elsőfokú bíróság a végzés jogerőre emelkedésétől – fellebbezés eredményeképpen jogerőre emelkedett végzés esetén pedig az iratok visszaérkezésétől – számított 8 napon belül rendel ki másik felszámolót.

(10b)³⁰⁴ Ha a (6) bekezdés szerinti felmentésre a felszámolók névjegyzékéből való törlés miatt kerül sor, a felmentéssel érintett felszámoló a felmentő végzésnek az őt megillető díjat és költségtérítést megállapító rendelkezése ellen élhet fellebbezéssel.

(11)³⁰⁵ A felmentett felszámoló haladéktalanul, átadás-átvételi jegyzőkönyvben dokumentáltan átadja az új kirendelt felszámolónak az adós iratanyagát, az adós vagyonát és annak analitikus nyilvántartását, továbbá az adós fennálló szerződéseinek és az adós folyamatban lévő ügyeinek tételes bemutatását tartalmazó felmentett felszámoló által összeállított dokumentumot, amelyben a felmentett felszámoló nyilatkozik arról, hogy az új kirendelt felszámoló részére átadott dokumentumok az adós vagyoni helyzetéről, tevékenységéről megbízható és valós képet adnak.

(11a)³⁰⁶ A (11) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetén a bíróság a felmentett felszámolót 500 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja.

(11b)³⁰⁷ A felmentett felszámoló a felszámolási nyitómérleg vagy az utolsó közbenső felszámolási mérleg fordulónapjától a felmentése napjáig mint mérlegfordulónapig tartó időszakról a felmentésétől számított 30 napon belül közbenső felszámolási mérleget készít.

(11c)³⁰⁸ A (11b) bekezdés alapján készülő közbenső felszámolási mérlegben nem lehet a vagyonfelosztásra javaslatot tenni, továbbá a közbenső felszámolási mérleget észrevételezés céljából az új kirendelt felszámolónak is meg kell küldeni.

(12)³⁰⁹ A kirendelt felszámoló a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. A felszámoló az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, ezt a jogkörét az általa kijelölt felszámolóbiztos útján látja el.

(13)³¹⁰ A felszámoló feladatait elsősorban az adós munkaszervezete, illetve saját munkaszervezete igénybevételével látja el, ideértve a jogszabályban meghatározott szakképzettségű, kötelezően foglalkoztatandó személyek polgári jogi jogviszonyban történő alkalmazását is. A felszámoló a feladatai ellátása érdekében polgári jogi jogviszonyt létesíthet továbbá:

(14)³¹¹ A felszámoló a (13) bekezdés a)–d) pontja szerinti esetben sem vonhat be

27/B. §³¹² (1)³¹³ A felszámoló jogkörét a felszámolóbiztos gyakorolja.

(2)³¹⁴ A felszámolóbiztos a kinevezésekor a felszámoló részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(3)³¹⁵ A felszámolóbiztosi tevékenység időtartama alatt a felszámoló írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a felszámolóbiztost annak igazolására, hogy büntetlen előéletű-e, és felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(4)³¹⁶ Ha a (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a felszámolóbiztos igazolja, hogy büntetlen előéletű, és felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem áll, a felszámoló a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(5)³¹⁷ A felszámoló a felszámolóbiztos kinevezését visszavonja, továbbá munkaviszonyát, megbízási jogviszonyát vagy tagsági jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes közreműködésre jogosító megbízatását azonnali hatállyal megszünteti, ha

(6)³¹⁸ A felszámoló annak igazolása céljából, hogy büntetlen előéletű, és nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, kezeli a felszámolóbiztos azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által e célból kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(7)³¹⁹ A felszámoló a (2) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felszámolóbiztos kinevezésének megszűnéséig kezeli.

(8)³²⁰ A felszámoló által foglalkoztatott, e törvényben meghatározott szakképzettséggel rendelkező személy nem lehet büntetett előéletű, és nem állhat felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró vagy a szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(9)³²¹ A (8) bekezdésben meghatározott személy – a felszámolóval létesíteni kívánt jogviszony létrejöttét megelőzően – a felszámoló részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A (8) bekezdésben meghatározott személynek a jogviszony létrejöttét megelőzően megismert személyes adatait a felszámoló a jogviszony létesítéséről meghozott döntésig, jogviszony létesítése esetén pedig annak fennállásáig kezeli.

(10)³²² A Hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy a felszámolónál foglalkoztatott, a (8) bekezdésben meghatározott személy büntetlen előéletű-e, és nem áll-e felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve – a szakképzettségének megfelelő foglalkozására nézve – foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ezekre az adatokra vonatkozóan a Hatóság a hatósági ellenőrzés céljából elektronikus úton adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

(11)³²³ Ha a Hatóság a (10) bekezdésben foglaltak alapján lefolytatott hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a felszámoló által foglalkoztatott, (8) bekezdésben meghatározott személy büntetett előéletű, vagy felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a felszámolót, és felhívja, hogy a foglalkoztatási jogviszonyt az értesítés kézbesítésétől számított huszonegy napon belül szüntesse meg és a megszüntetés tényéről a Hatóságot értesítse.

(12)³²⁴ A Hatóság hatósági ellenőrzés céljából – a felszámoló szerv 27/C. § (2) bekezdés g) pontja, illetve a 27/A. § (6a) bekezdése alapján fennálló foglalkoztatási kötelezettségének ellenőrzése, valamint a felszámoló szerv adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése érdekében – elektronikus úton adatot igényelhet az állami adó- és vámhatóságtól a 27/C. § (4a) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásokba bejegyzett, (8) bekezdés szerinti szakképzettséggel rendelkező személynek a felszámoló szervvel a megkeresés időpontjában folyamatosan fennálló foglalkoztatási jogviszonyával összefüggő következő adatairól:

(13)³²⁵ A Hatóság a 27/C. § (2) bekezdés g) pontja szerinti szakképzettséggel rendelkező személyek személyes adatait – ideértve a (10) és a (11) bekezdés, és a Hatóság elnökének a felszámolók névjegyzékéről szóló rendelete szerinti hatósági ellenőrzés során megismert személyes adatokat is – addig kezeli, amíg az érintett a 27/C. § (4a) bekezdés szerinti nyilvántartások egyikében szerepel felszámoló szervvel fennálló munkaviszonya, tagi vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján.

27/C. §³²⁶ (1)³²⁷ Felszámolói tevékenységet a gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha a felszámolói tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább két olyan személy van, aki felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel (a továbbiakban: szakirányú szakképzettség) rendelkezik. A szakirányú szakképzettség tekintetében a Hatóság szakhatósági állásfoglalást szerezhet be. Egy szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy legfeljebb három felszámolói tevékenységet folytató gazdasági társaságnál foglalkoztatható.

(1a)³²⁸ Az (1) bekezdésben említett szakirányú szakképzettséggel rendelkező személynek legalább 2 évenként szakmai továbbképzésen kell részt vennie, és az erről szóló tanúsítványt a felszámolónak be kell mutatnia.

(2)³²⁹ A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehető fel, amely

(2a)³³⁵ A (2) bekezdés g) pontja szerinti személyek esetében a 27/B. § (9) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány eredeti vagy hiteles másolati példányával kell igazolni, hogy velük szemben nem áll fenn a 27/B. § (8) bekezdésében meghatározott körülmény.

(2b)³³⁶ A Hatóság elnökének a felszámolók névjegyzékéről szóló rendelete szerinti, az új felszámolói névjegyzék létrehozására irányuló pályázati eljárásban a jogszabályi és pályázati feltételeknek megfelelt, azonban a pályázati keretszám miatt az új felszámolói névjegyzékbe felvételt nem nyert, de a korábbi névjegyzékben szereplő felszámoló szervezetet a Hatóság a 27/A. § (6a) bekezdés szerinti hatósági nyilvántartásba hivatalból felveszi, kivéve, ha a felszámoló szervezet a pályázatában nyilatkozatot tesz arról, hogy a 27/A. § (6a) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásba való felvételét nem kéri. Ha a felszámoló szervezet a 27/A. § (6a) bekezdés szerinti hatósági nyilvántartásba való felvételét nem kéri,a Hatóság értesítése alapján a felszámoló szervezetet az eljáró bíróság a folyamatban lévő eljárásokból haladéktalanul felmenti és egyidejűleg az új felszámolói névjegyzékben szereplő felszámoló szervezet kirendeléséről gondoskodik. A bíróság eljárása során a 27/A. § (9)–(11a) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.

(3)³³⁷ A felszámoló addig, amíg a felszámolói névjegyzékben szerepel:

(3a)³³⁹ A felszámoló ellenőrzi, hogy a felszámolóbiztos nem esik-e kizáró okok alá, nem folytat-e az e törvényben foglalt tilalom alá eső tevékenységet.

(3b)³⁴⁰ A (3) bekezdés c) pontja szerinti pártatlanságot veszélyeztető tevékenység különösen a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tevékenység, ingatlan-bérbeadás, ingatlankezelési tevékenység, operatív és pénzügyi lízingtevékenység, vagyoni őrző-védő tevékenység, valamint irattározási és raktározási tevékenység.

(4)³⁴¹ A felszámolói névjegyzék – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A névjegyzékben fel kell tüntetni:

(4a)³⁴⁹ A felszámolói névjegyzék adatai, valamint a felszámoló szervezetekről a 27/A. § (6a) bekezdése és a 66. § (6) bekezdése alapján vezetett hatósági nyilvántartások adatai – a (4) bekezdés b) pontjában megjelölt lakóhely, valamint a (4) bekezdés f) pontjában, i) pont ia) alpontjában és j) pont ja) alpontjában megjelölt adatok kivételével – közérdekből nyilvános adatok.

(4b)³⁵⁰ Ha a Hatóság a felszámolót a felszámolói névjegyzékbe felveszi, a Hatóság névjegyzék-vezetést támogató informatikai rendszere – a felszámoló által lefolytatott csődeljáráshoz, felszámolási eljáráshoz kapcsolódó bírósági vagy más hatósági eljárásban a bíróság vagy a hatóság számára történő adatszolgáltatás céljából – a felszámoló névjegyzékből való törlését követő 5 évig tárolja a felszámoló által szolgáltatott, a közérdekből nyilvános adatok körét meghaladó (4) bekezdés szerinti adatokat.

(5)³⁵¹ A Hatóság a felszámoló szervezet vezetőjére 30 000 forinttól 400 000 forintig terjedő bírságot szab ki, ha

(5a)³⁵³ A Hatóság nem szabhat ki bírságot, ha a jogsértő magatartásnak a Hatóság tudomására jutásától számítva egy év már eltelt.

(5b)³⁵⁴ Az (5) bekezdés szerinti eljárásokban bírság helyett figyelmeztetés nem alkalmazható.

(6)³⁵⁵ A Hatóság a felszámoló szervezetet törli a névjegyzékből

(7)³⁶¹ Az új felszámolói névjegyzék létrehozására irányuló eljárásokat lezáró utolsó határozat véglegessé válásának napján a korábbi felszámolói névjegyzék e törvény erejénél fogva megszűnik. A megszűnés tényéről a Hatóság az érintett felszámoló szervezetek részére haladéktalanul értesítést küld.

(8)³⁶² A korábbi felszámolói névjegyzék megszűnéséről szóló értesítést, illetve az új névjegyzékbe történő felvételről szóló véglegessé vált határozatot a felszámolók Hatóság haladéktalanul megküldi a felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól szóló rendelet szerinti elektronikus kijelölést támogató számítógépes rendszer üzemeltetőjének, továbbá eljuttatja a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről szóló kormányrendelet szerinti értékesítési rendszer működtetőjének.

(9)³⁶³ A Hatóság a (6) bekezdésben meghatározott törlési ok fennállása esetén – ide nem értve a (6) bekezdés j) pontjában meghatározott törlési okokat – a felszámoló szervezetet törli a 27/A. § (6a) bekezdése alapján vezetett hatósági nyilvántartásból.

(10)³⁶⁴ A 27/A. § (6a) bekezdése alapján a felszámolók névjegyzékébe nem került, de a folyamatban lévő ügyekben még eljáró felszámoló szervezetekről vezetett hatósági nyilvántartásra e törvénynek, valamint a Hatóság elnökének a felszámolók névjegyzékéről szóló rendeletének a nyilvántartás vezetésére, az azzal összefüggő adatszolgáltatás teljesítésére, a felszámoló szervezet szakmai beszámoló készítésére, a szakmai beszámoló benyújtására, a felszámoló szervezet hatósági ellenőrzésére, hatósági nyilvántartásból való törlésére, valamint a nyilvántartásból való törlésről a bíróságok értesítésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

27/D. §³⁶⁵ (1)³⁶⁶ A felszámolók névjegyzékét vezető szerv a Hatóság.

(1a)³⁶⁷ A felszámolási elektronikus értékesítési rendszer, a csődeljárásban a vagyonfelügyelő, a felszámolási eljárásban a felszámoló és az ideiglenes vagyonfelügyelő elektronikus kiválasztás igénybevételével történő kirendelésére szolgáló elektronikus rendszer működtetője és üzemeltetője a Hatóság.

(1b)³⁶⁸ A környezeti kárral vagy környezeti teherrel érintett vagyontárgy értékesítésének megkezdéséhez a Hatóság elnökének hozzájárulása szükséges. A Hatóság elnöke az értékesítéshez hozzájáruló döntésében a vagyontárgy értékesítését feltételekhez kötheti. A Hatóság elnöke az előtte folyamatban lévő eljárást felfüggeszti a környezetvédelemért felelős miniszter, valamint – ha az ingatlanon még nem kezelt hulladék van – az országos hulladékgazdálkodási hatóság szakhatósági állásfoglalásának beszerzéséig.

(2)³⁶⁹ A Hatóság országos illetékességgel jár el. A Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó, a felszámolók névjegyzékébe történő felvétellel kapcsolatos ügyek intézésének határideje két hónap. A felszámolók névjegyzékébe való felvétellel, a felszámolói névjegyzék és a feladatkörébe tartozó hatósági nyilvántartások vezetésével kapcsolatos, valamint az (1b) bekezdés szerinti eljárásokban a Hatóság írásban tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel. A kérelmet írásban, a Hatóság által e célra rendszeresített formanyomtatványon lehet előterjeszteni.

(3)³⁷⁰ Nincs helye sommás eljárásnak:

(4)³⁷² A (3) bekezdés a) pont szerinti eljárásban hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.

(5)³⁷³

(6)³⁷⁴ A felszámolók névjegyzékébe való felvétellel kapcsolatos eljárás ügyintézési határideje a pályázati kérelmeket értékelő bizottság értékelő jegyzőkönyvének hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ezen eljárásokban szünetelésnek nincs helye.

(7)³⁷⁵ A Hatóság a 27/C. § (4) bekezdése szerinti felszámolói névjegyzékben, a 27/A. § (6a) bekezdése és a 66. § (6) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásban szerepelő adatokról az ügyfél kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki.

(8)³⁷⁶ A Hatóság a Hatóság elnökének a felszámolók névjegyzékéről szóló rendeletében meghatározott hatósági ellenőrzés keretében folyamatosan lát el hatósági ellenőrzési tevékenységet.

(9)³⁷⁷ A Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásokban – a Hatóság elnökének a felszámolók névjegyzékéről szóló rendeletében előírt adatszolgáltatások és rendszeres szakmai beszámolóban foglaltak kivételével – az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható.

(10)³⁷⁸ A Hatóság a hatósági nyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokat a döntés véglegessé válását követően haladéktalanul bejegyzi.

(11)³⁷⁹ A Hatóság a hatáskörébe tartozó ügyeknek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében jogosult az ügyféllel hatósági szerződést kötni.

(12)³⁸⁰ A Hatóság a hatósági nyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokról alakszerű határozatban dönt.

(13)³⁸¹ A bíróság a felszámolók névjegyzékébe való felvétellel kapcsolatos eljárásban hozott döntést nem változtathatja meg.

(14)³⁸²

(15)³⁸³ A Hatóság a felszámolóbiztos, a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő és a rendkívüli vagyonfelügyelő (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: fizetésképtelenségi szakértő) részére e minőségének igazolására fizetésképtelenségi szakértői igazolványt állít ki. A fizetésképtelenségi szakértői igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg. A fizetésképtelenségi szakértő az igazolványát a névjegyzékbe történő bejegyzése után veheti át.

(16)³⁸⁴ A fizetésképtelenségi szakértői igazolvány a következő személyes adatokat tartalmazza:

(17)³⁸⁵ A Hatóság a fizetésképtelenségi szakértői igazolvány kiállításához a (16) bekezdés szerinti személyes adatokat az igazolvány megszemélyesítése céljából az igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére átadhatja, aki azokat az igazolvány megszemélyesítéséig kezeli.

(18)³⁸⁶ A Hatóság a fizetésképtelenségi szakértői igazolványokról nyilvántartást vezet, amely a (16) bekezdés a) és c) pontja szerinti személyes adatokat tartalmazza.

(19)³⁸⁷ Ha a fizetésképtelenségi szakértői igazolvány elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült, a Hatóság intézkedik az igazolvány okmányazonosítójának és az érvénytelenség tényének a Hivatalos Értesítőben történő közzététele iránt.

28. § (1)³⁸⁸ Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul kirendeli a felszámolót, majd elrendeli a felszámolást elrendelő és a felszámolót kirendelő végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor.

(2) A közzétételnek tartalmaznia kell:

(3)³⁹⁷ A 27. § (2) bekezdésének d) pontja alapján indított felszámolási eljárásban a hitelező a korábbi csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban bejelentett, elismert vagy nem vitatott azon követelését jelentheti be, amely nem térült meg.

(4)³⁹⁸ Nem kell bejelenteni hitelezői követelésként, ha az adós bankszámlájára tévesen címzett átutalás került. Ennek visszautalása iránt a felszámoló haladéktalanul intézkedik.

(5)³⁹⁹ Az adós felszámolását elrendelő végzés Cégközlönyben történő (1) bekezdés szerinti közzétételét követő 15 napon belül a pénzforgalmi szolgáltató és az értékpapírszámlát vezető befektetési szolgáltató köteles a felszámolót elektronikus úton értesíteni arról, ha az adós részére a felszámolást elrendelő végzés közzétételének napját megelőző öt éven belüli időszakban fizetési számlát, értékpapírszámlát vezet vagy vezetett, vagy egyéb, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 7. § (3) és (4) bekezdése szerinti, az adós rendelkezése alatt álló összeget kezel vagy kezelt. A felszámolóbiztos a pénzforgalmi szolgáltatónál, befektetési szolgáltatónál történt, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 7. §-a és 13. § (9) bekezdése szerinti azonosítást követően jogosult tájékoztatást kérni az adós pénzforgalmi szolgáltatónál, befektetési szolgáltatónál kezelt vagyonáról. A pénzforgalmi szolgáltató, befektetési szolgáltató az adatszolgáltatást az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 58. §-a szerinti biztonságos elektronikus kapcsolattartás szabályainak megfelelő módon, 15 napon belül díjmentesen küldi meg a felszámoló részére.

29. §⁴⁰⁰ (1) A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti

(2) A bíróság a felszámoló által beszerzett tulajdoni lapok adatai alapján megkeresi az illetékes ingatlanügyi hatóságokat a felszámolás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése, továbbá az adós nevére vonatkozó adatváltozás átvezetése iránt. A megkeresést a Kormány által kijelölt ingatlanügyi hatóság útján kell megküldeni, és a megkereséshez mellékelni kell az érintett ingatlanok pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó tény megjelölését.

(3)⁴⁰³ A felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül hivatalból meg kell szüntetni az adós ellen kezdeményezett egyéb felszámolási eljárást, ha pedig a másik eljárásban az adós értesítése még nem történt meg, a felszámolás elrendelése iránti kérelmet vissza kell utasítani.

30. §⁴⁰⁴ (1)⁴⁰⁵ A felszámoló köteles az adós vagyonára vonatkozó adatok beszerzése érdekében a közhiteles nyilvántartásokat elektronikus úton megkeresni. A megkeresett szervezetek a megkeresésnek 15 napon belül, elektronikusan és illeték-, illetve díjmentesen kötelesek eleget tenni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből díjmentes azoknak az ingatlanoknak a helyrajzi számára vonatkozó adatszolgáltatás, ahol az adós jog vagy tény jogosultjaként vagy kötelezettjeként van bejegyezve.

(3)⁴⁰⁶

31. § (1)⁴⁰⁷ A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:

(2)⁴¹⁸ A gazdálkodó szervezet vezetője az (1) bekezdés b) pontjában előírt kötelezettségének a minősített adatvédelmi,⁴¹⁹ valamint a személyiségi jogok védelmét biztosító⁴²⁰ szabályok betartásával köteles eleget tenni.

(3)⁴²¹ A felszámoló az e törvény szerinti feladatainak teljesítése érdekében az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) a felszámoló felhívására köteles haladéktalanul felnyitni, a vagyontárgy meglétéről és hollétéről tájékoztatást adni.

33. § (1)⁴²³ A bíróság az adott gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett bevételének 50%-áig vagy – ha a vezető bevétele nem állapítható meg – 2 000 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét, aki a 31. §-ban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, vagy azt késedelmesen teljesíti, valótlan adatokat közölt, a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét nem teljesíti. A bírság akkor is kiszabható, ha a vezető már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, vagy vezetői tisztségviselői (cégvezetői) minősége megszűnt. Ha a gazdálkodó szervezet vezetője a 31. § szerinti kötelezettségeit, továbbá a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét nem teljesíti, a felszámoló az iratokat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 31/D. §-a szerinti végrehajtói kézbesítés útján is eljuttathatja.

(1a)⁴²⁴ Ha gazdálkodó szervezet vagyonába tartozó vagyontárgy ismeretlen helyen van, és a gazdálkodó szervezet vezetője a vagyontárgy fellelhetőségi helyéről nyilatkozni nem tud vagy a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét nem teljesíti, a bíróság a vagyontárgy fellelhetőségi helyének megállapítása érdekében elrendeli annak körözését. Ha a körözés elrendelésének oka megszűnt, a bíróság a körözést visszavonja.

(2)⁴²⁵ Az (1) bekezdésben említett vezetőt a bíróság kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket is, amelyek a 31. §-ban foglalt feladatoknak a felszámoló részéről megbízott szakértő által történő elvégeztetésével, valamint a külön jogszabály szerinti végrehajtói kézbesítéssel, illetve tárgykörözéssel merültek fel. A kötelezettség teljesítésére és a bírság kiszabására figyelmeztető végzést, valamint az (1) bekezdésben meghatározott bírságot kiszabó és a költségek megtérítésére vonatkozó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás idején az említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.

(3) Ha a felszámoló által megbízott szakértő az adósnál a vállalkozás számviteli rendjét érintő hiányosságokat, a mérleg, a főkönyvi könyvelés, a naplófőkönyv és az analitikus nyilvántartás közötti eltérést állapít meg, ezt köteles a felszámolóval írásban azonnal közölni.

(4) A felszámoló a tudomására jutott bűncselekményt — ha az elkövető ismert, annak megjelölésével — köteles az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak írásban bejelenteni.

(5)⁴²⁶ Ha a gazdálkodó szervezet vezetője a 31. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségét nem teljesítette, a felszámoló köteles ezt teljesíteni.

33/A. §⁴²⁷ (1) A hitelező vagy – az adós nevében – a felszámoló a felszámolási eljárás alatt keresettel kérheti a 6. § szerint illetékes bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat. E bekezdés alkalmazásában a hitelezői érdekeket figyelmen kívül hagyó tevékenységnek minősül az is, ha a vezető elmulasztotta a környezetkárosodás megelőzésére, a környezetkárosítás abbahagyására, illetve a kármentesítésre vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket, és ennek következtében a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése meghiúsulhat. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges.

(2) A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.

(3) A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

(4) Mentesül a felelősség alól a vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, illetve az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve (döntéshozó szerve) intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.

(5) Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően neki felróhatóan nem vagy nem megfelelően tett eleget a gazdálkodó szervezet éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 31. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti beszámolókészítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, neki kell bizonyítania, hogy a vezetői tisztségének időtartama alatt nem következett be fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy ha ilyen körülmény fennállt, a vezetési feladatai ellátása során a hitelezők érdekeit is figyelembe vette.

(6) A felszámoló az (1) bekezdés szerinti körülményekről és információkról, valamint a perek megindításáról köteles a hitelezőket tájékoztatni.

(7)⁴²⁸ Az (1) bekezdés szerinti keresetlevelet a bíróság visszautasítja, ha ugyanazon vezető ugyanazon tevékenységére tekintettel kezdeményezett megállapítási pert már jogerősen elbírálták, vagy ha a per még folyamatban van, de az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalást már berekesztették.

(8)⁴²⁹ Ha a keresetet hitelező nyújtotta be, és azt a bíróság nem utasította vissza, a bíróság a keresetindításról a keresetlevél megküldésével értesíti a felszámolót.

(9) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban biztosíték nyújtása is kérhető a hitelezők követelésének kielégítése céljából. A biztosíték nyújtására irányuló kérelemben a biztosítéknyújtás indokoltságát alátámasztó körülményeket valószínűsíteni kell. A biztosíték formája a bíróság gazdasági hivatalában letéti számlára forintban befizetendő pénzösszeg lehet. A keresetlevelet – a beavatkozás lehetőségére történő felhívással – és a biztosíték nyújtása iránti kérelmet, valamint az eljárásban hozott határozatokat az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely az (1) bekezdés szerinti időszakban az említett részesedéssel rendelkezett. A bíróság a biztosíték nyújtása iránti kérelmet soron kívül bírálja el. A biztosítéknyújtás tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, a fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 15 napon belül kell elbírálni. Az említett tag, illetve a külföldi székhelyű vállalkozás a biztosíték teljesítéséért a vezetőtől való behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.

(10) Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti keresetet jogerősen elutasította, és a felszámolási eljárást befejező végzés meghozatalakor ugyanazon vezető más tevékenysége miatt nincs az (1) bekezdés szerint kezdeményezett eljárás folyamatban, a (9) bekezdés szerinti biztosítékot a bíróság hivatalból, 15 napon belül visszautalja.

(11)⁴³⁰ A felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követően bármely hitelező keresettel kérheti a 6. § szerint illetékes bíróságtól, hogy az (1) bekezdés szerinti perben jogerősen megállapított felelősség alapján, az okozott vagyoni hátrány mértékéig kötelezze az adós volt vezetőjét a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de ott meg nem térült követelésének kifizetésére.

(12)⁴³¹

(13)⁴³² Ha több hitelező terjeszt elő a (11) bekezdés szerinti marasztalási keresetet, a bíróság a pereket egyesíti, és a hitelezők pernyertessége esetén a hitelezői követelések arányos kielégítéséről rendelkezik oly módon, hogy az 57. § szerinti kielégítési sorrendre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, és a (9) bekezdés szerinti biztosítékot is e bekezdésnek megfelelően kell a hitelezők követelésére felosztani.

(14) A Ptk. 3:86. § (2) bekezdésében, 3:118. §-ában, 3:347. § (3) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben a vezető tisztségviselők polgári jogi felelősségének megállapítására és velük szemben a szerződésen kívüli kártérítési igény érvényesítésére az e §-ban foglaltak alapján kerülhet sor, ha a jogi személy jogutód nélküli megszüntetésére felszámolási eljárásban kerül sor.

34. § (1)⁴³³ A felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai.

(2)⁴³⁴ A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét a „felszámolás alatt” („f. a.”) toldattal kiegészítve kell használni. A felszámolónak haladéktalanul be kell jelentenie az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak a kijelölését tartalmazó jogerős végzést, és hitelt érdemlő módon igazolt aláírását.

(3)⁴³⁵ A felszámoló kérelemre tájékoztatást ad a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselőjének, hogy kik és milyen összegre nyújtottak be hitelezői igényt, azokat a felszámoló elfogadta-e, és hova sorolta be, valamint tájékoztatást ad az 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjaiban felsorolt követelések összegéről és jogosultjairól. A képviseleti meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a felszámolóhoz benyújtani.

35. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik.

(2)⁴³⁶ A pénztartozások után

36. § (1)⁴³⁷ A felszámolási eljárásban az adós követelésére tekintettel csak olyan hitelezői követelés tekintetében lehet beszámítási jogot gyakorolni, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezését – vagy ha a követelés később keletkezett, annak keletkezését – követően nem került sor engedményezésre. A felszámolás kezdő időpontját követő teljesítés során a hitelező nem gyakorolhat beszámítási jogot az általa – a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezését megelőző két éven belül vagy azt követően – a Ptk. 6:203. §-a alapján átvállalt, a Ptk. 6:206. §-a alapján elvállalt tartozásokra, valamint az általa a Ptk. 6:205. §-án alapulóan átvállalt teljesítésre tekintettel sem. Nem számíthatja be az adóssal szembeni követelését az adós gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója, illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet, továbbá az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyással rendelkező tagja (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás).

(2)⁴³⁸ A felszámolás kezdő időpontját megelőzően létrejött, pozíciólezáró nettósításra irányuló megállapodás esetén a hitelezőnek a nettó követelést kell a felszámolónak bejelentenie, illetve a felszámoló a nettó követelést érvényesíti. A pozíciólezáró nettósításon alapuló nettó követelés kiszámítása során irányadó értéknap a felek megállapodásában meghatározott, de minden esetben a hitelezői igények bejelentésére – a 28. § (2) bekezdés f) pontja vagy a külön jogszabály alapján – nyitva álló határidő lejártát megelőző időpont.

37. § (1)⁴³⁹ Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és – az egyezségkötést kivéve – akkor elégíti ki, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Több késedelmesen bejelentkező hitelező között a kielégítési sorrend általános szabályai (57–58. §) az irányadók. Ha a zálogjogosult a követelését 40 napon belül bejelenti, a felszámoló a bejelentést követően intézkedik a követelés kielégítésére a 49/D. §-ban foglaltak szerint. Ha a zálogjogosult a követelését 40 napon belül nem jelenti be, ez nem akadálya a zálogtárgy értékesítésének, de a vételárat elkülönítetten kell kezelni, és a zálogjogosultat – az egyezségkötést kivéve – akkor elégíti ki, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet.

(2)⁴⁴⁰ A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében – ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be – a hitelezői igényt a követelés esedékessé válását követő 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést a – 28. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt – határidőn belül benyújtott hitelezői igények között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de 180 napon belül – legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig – bejelentett igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére az (1) bekezdés az irányadó.

(3)⁴⁴¹ Az (1)–(2) bekezdésekben foglalt esetekben a 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(4)⁴⁴² A felszámolási eljárás befejezésének időpontjában esedékessé váló követelések közül a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése miatt az Mt. 70. § (3) bekezdése alapján a munkavállalót megillető távolléti díjat, az Mt. 77. § (3)–(4) bekezdése szerinti végkielégítést, valamint a munkaviszonyra tekintettel járó egyéb juttatásokat a felszámoló igénybejelentés hiányában is hitelezői igényként veszi nyilvántartásba, és elégíti ki a kielégítési sorrend általános szabályai (57–58. §) szerint.

38. §⁴⁴³ (1)⁴⁴⁴ Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő – a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos – végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán, illetve bírósági, hatósági nyilvántartásba vett vagyontárgyán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A felszámoló a végrehajtói díjjegyzékben foglalt díjfelszámítás ellen külön jogszabály rendelkezései szerint végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A bíróság a felszámolást elrendelő jogerős végzést megküldi a végrehajtást elrendelő, vagy – ha azt ismeri – közvetlenül a foganatosító bíróságnak (hatóságnak); a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) a felszámolás elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtást foganatosító bíróságot (hatóságot).

(2) A felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak. A pénzkövetelés érvényesítése céljából a felszámolás kezdő időpontja előtt indított eljárás a hitelezőt nem mentesíti a 28. § (2) bekezdésének f) pontjában és a 46. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítése alól. A hitelező pervesztessége esetén a 46. § (7) bekezdése alapján teljesített befizetést – a hitelező kérelmére – 30 napon belül vissza kell fizetni. A hitelező részleges pervesztessége esetén a megítélt követelésnek megfelelő befizetésen felüli összeget kell – a hitelező kérelmére – 30 napon belül visszafizetni.

(3)⁴⁴⁵ A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. A hitelező – a gazdálkodó szervezet által indított perben – a gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelését beszámítás útján is érvényesítheti, feltéve, hogy a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelező volt.

(4)⁴⁴⁶ Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik. Az elővásárlási jog megszűnik, ha az elővásárlásra jogosult nem él vagy e törvény rendelkezései szerint nem élhet az elővásárlási jogával. Ha a visszavásárlási vagy a vételi jog jogosultja a felszámolás kezdő időpontja után a vagyontárgyat egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja, az adóssal szemben beszámítással nem élhet. A szükségessé vált törlést az ingatlan-nyilvántartásban – a felszámoló megkeresésére az értékesítési jegyzőkönyv vagy adásvételi szerződés alapján – az ingatlanügyi hatóság, illetve a jelzálogjogot nyilvántartó más szervezet végzi.

(5)⁴⁴⁷ Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás kezdő időpontjáig óvadékot nyújtott, a jogosult a felszámolás megindulásától függetlenül az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti követelését, ezt követően köteles a fennmaradó összeget a felszámoló részére elszámolással haladéktalanul kiadni. Ha az óvadék jogosultja a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított három hónapon belül nem él közvetlen kielégítési jogával, követelésének kielégítésére a 49/D. §-ban foglaltak szerint zálogjogosultként tarthat igényt. Ha a jogosult az adós többségi befolyása alatt áll, az óvadék tárgyát a felszámolás közzétételekor köteles haladéktalanul kiadni a felszámolónak – mint az adós képviselőjének –, aki a továbbiakban az óvadéki szerződésnek megfelelően jár el, és a jogosultnak járó összeget csak akkor adja ki, ha a 40. § szerinti jogvesztő megtámadási határidő anélkül telt el, hogy a jogosult és az adós között létrejött szerződést megtámadták volna.

(5a)⁴⁴⁸ Ha

(5b)⁴⁴⁹ A biztosítéki célú vételi jog jogosultja a felszámolás kezdő időpontját követő 60 napon belül nyilatkozhat arról is, hogy a vagyontárgyat meg kívánja vásárolni. Ebben az esetben az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell a vagyontárgy felszámolási eljárás alatt történő értékesítése során.

(6)⁴⁵⁰ A felszámoló haladéktalanul gondoskodik az adós iratanyagának – ideértve az adós vezetője által a 31. § alapján átadott iratokat is – rendezéséről és megőrzéséről.

(7)⁴⁵¹ A felszámoló az adós iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével, a vagyontárgyak őrzésével, állagmegóvásával kapcsolatos, valamint az értékbecslési szolgáltatások igénybevétele érdekében az összességében gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot tevő szolgáltatót köteles kiválasztani. A felszámoló ezekre a szolgáltatásokra nem köthet szerződést olyan vállalkozással, amelyben a felszámolónak, a felszámoló vezető tisztségviselőjének, a felszámolóbiztosnak, ezek közeli hozzátartozójának kizárólagos vagy többségi részesedése van vagy olyan egyéni vállalkozóval, aki a felszámoló vezető tisztségviselője, a felszámolóbiztos vagy ezek közeli hozzátartozója. A szolgáltató kiválasztására és a vele kötendő szerződés tartalmának kialakítására vonatkozó szempontrendszert a felszámoló dokumentálni köteles.

(8)⁴⁵² A vezető tisztségviselő által a 31. § (1) bekezdés j) pontja alapján átadott vagyont a felszámoló a vagyonról készített kimutatás felszámoló részére történt átadásától számított 30 napon belül adja ki a jogszabályban meghatározott jogosultnak, a jogszabályban meghatározott módon.

39. §⁴⁵⁴ (1)⁴⁵⁵ A hitelezői választmány megalakítása vagy hitelezői képviselő megválasztása céljából a felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 75 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket összehívni.

(2)⁴⁵⁶ A felszámoló eltekinthet a hitelezői választmány megalakításának, illetve a hitelezői képviselő választásának kezdeményezésétől, ha a felszámolási eljárás folyamán nyilvánvalóvá válik, hogy a 63/B. § szerinti egyszerűsített felszámolás bejelentése szükséges. Ebben az esetben a hitelezői gyűlést haladéktalanul össze kell hívnia, és ezt a körülményt a meghívóban jeleznie kell.

(3) A felszámoló legalább 15 nappal megelőzően – kivételesen indokolt esetben 8 munkanappal megelőzően – tájékoztatja a választmányt, illetve a hitelezők képviselőjét az általa megkötendő – a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó – szerződésekről, a hatályos szerződések felmondásáról, valamint az adós készleteinek selejtezéséről, azzal, hogy ezekre az ügyletekre a közléstől számított 8 munkanapon (a 8 munkanapos időtartam esetén 5 munkanapon belül) belül észrevételt tehetnek. A felszámoló a hitelezői választmányt (a hitelezők képviselőjét) soron kívül tájékoztatja az észrevételről kialakított álláspontjáról és az annak következtében tett intézkedésekről.

(4)⁴⁵⁷ A felszámoló a hitelezői választmánynak (a hitelezők képviselőjének) negyedévente elszámolást és jelentést küld a tevékenységéről, az adós vagyoni és pénzügyi helyzetének (bevételének, költségeinek) alakulásáról és a felszámolási költségekről.

(5)⁴⁵⁸ Az (1)–(4) bekezdés szerinti kötelezettségek elmulasztása esetén a hitelezői választmány, hitelezői képviselő vagy bármely hitelező kezdeményezheti a bíróságnál a felszámoló felmentését. A bíróság a kérelem tárgyában soron kívül, de legkésőbb 8 munkanapon belül dönt, és felmentésről rendelkező végzés meghozatala esetén egyidejűleg új felszámolót jelöl ki.

39/A. §⁴⁵⁹ (1) A felszámoló köteles lehetővé tenni, hogy a hitelező a hitelezői gyűlésen a személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vegyen részt. A hitelezői gyűlés meghívójában a felszámoló köteles megjelölni az igénybe vehető, a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszközt vagy más elektronikus eszközt, valamint köteles meghatározni az ülésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével részt vevő személy személyazonossága igazolásának módját is.

(2) A hitelező köteles a hitelezői gyűlést megelőző ötödik napig írásban jelezni, ha a hitelezői gyűlésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt.

(3) Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével összefüggésben az adósnál felmerülő költségek a hitelezőre nem háríthatóak át, azokat felszámolási költségként kell elszámolni.

40. §⁴⁶⁰ (1)⁴⁶¹ A felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül a hitelező – vagy az adós nevében a felszámoló – a bíróság [6. § (1) bekezdés] előtt keresettel megtámadhatja az adósnak

(1a)⁴⁶⁴ A jogügyletek eredményes megtámadása esetén a Ptk. érvénytelen szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A felszámoló és a hitelező érvénytelenség címén kérheti az eredeti állapot helyreállítását és a vagyontárgyra a vagyontárgy elidegenítését követően alapított és közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jog törlését is.

(2) A felszámoló az adós nevében az (1) bekezdés szerinti határidőn belül visszakövetelheti az adós által a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző hatvan napon belül és azt követően nyújtott szolgáltatást, ha annak eredménye egy hitelező előnyben részesítése és a szolgáltatás nem minősül a rendes gazdálkodás körébe tartozó szolgáltatásnak. Hitelező előnyben részesítésének minősül különösen valamely tartozás esedékesség előtti kiegyenlítése.

(3)⁴⁶⁵ Ha az adós a többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel, továbbá ha a gazdálkodó szervezet a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt szerződést, az (1) bekezdés a) és b) pontjainak alkalmazásában a rosszhiszeműséget, illetőleg az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet az egymással közvetlen vagy közvetett összefonódásban nem álló, de azonos személy vagy gazdálkodó szervezet befolyása alatt működő gazdálkodó szervezetek egymás közti szerződéskötése esetén.

(4) Nem gyakorolható az (1) bekezdés c) pontja szerinti megtámadási és a (2) bekezdés szerinti visszakövetelési jog

(4a)⁴⁶⁷ Az (1) bekezdés szerinti megtámadási jog a Szát. szerkezetátalakításhoz kapcsolódó ügyletek, finanszírozások védelme érdekében előírt rendelkezések figyelembevételével gyakorolható.

(5)⁴⁶⁸ Ha az (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidőn belül a felszámoló tudomására jut az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti jogügylet, erről haladéktalanul köteles a hitelezői választmányt, hitelezői képviselőt vagy a hitelezőket tájékoztatni, és a bizonyítékokat egyidejűleg megküldeni. Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a hitelező akkor is jogosult a jogügylet megtámadására, ha az (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő már eltelt vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra.

41. § (1)⁴⁶⁹ A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek, kivéve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116. § (5) bekezdésében foglaltakat. Mindazok, akik a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik.

(2)⁴⁷⁰ Az egyezség előkészítése és annak megkötése esetén a gazdálkodó szervezetet megillető jogokat a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek gyakorolják. E szervek az egyezség feltételeire vonatkozó határozatukat olyan eljárás keretében hozzák meg, amelyet a gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön jogszabály a megszűnésről szóló döntéshez előír. Az egyezségi tárgyaláson és az egyezséget tartalmazó okirat aláírásakor a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek képviselője jár el. A képviseleti meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű okiratba kell foglalni. Az egyezségkötés előkészítése érdekében a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szerv a felszámolótól a 34. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon túlmenő tájékoztatást is kérhet.

(3) Az egyezség megkötésében az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjai nem vehetnek részt.

(4) Az egyezségi tárgyalásra az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni.

(5)⁴⁷¹ A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a hitelezők felsorolásának kézbesítésével.

(6)⁴⁷² Ha az adós nem kérte egyezségi tárgyalás megtartását, a bíróság dönthet úgy, hogy egyezségi tárgyalás megtartása helyett az egyezségi javaslatot és a felszámoló jelentését – megfelelő határidő kitűzésével – azzal a felhívással küldi meg a hitelezőknek, hogy szavazatukat a bíróság által megállapított határidőn belül a bíróságnak és a felszámolónak írásban küldjék meg. A szavazatokat a bíróság összesíti és ennek alapján végzéssel dönt a felszámolási egyezség jóváhagyásáról a 44. § (1)–(1b) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

42. §⁴⁷³ Az egyezségi tárgyalásra a felszámoló jelentést készít, amely összegezi az adós vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, a számviteli jogszabályok szerinti felosztható vagyont, az egyes hitelezői csoportok követeléseit, és külön tájékoztatást ad az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti eddigi és várható követelésekről, valamint a számviteli törvény szerinti függő követelésekről és kötelezettségekről is.

43. § (1) Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a tartozások

(2) A hitelezők az egyezség megtartásának ellenőrzésére egy vagy több hitelezőt vagy kívülálló személyt jelölhetnek ki.

44. § (1)⁴⁷⁴ Egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők szavazatának legalább a fele minden csoportban [57. § (1) bekezdés b), d), e), f), g) és h) pontja szerinti hitelezők] támogatja, feltéve, hogy ezeknek a hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a több mint felét kiteszi, és az egyezség megkötését – követelésük kiegyenlítéséig – a 49/D. § (1)–(3) bekezdése szerinti hitelezők szavazatának kétharmada is támogatja. A 28. § (2) bekezdés f) pontjában és a 37. § (2) bekezdésében meghatározott 40 napon túl bejelentkezett hitelezők a követelésük 57. § (1) bekezdése szerinti besorolásának megfelelő csoportban szavaznak, együtt a 40 napos határidőben bejelentkezettekkel. A szavazatok számításánál a 18. § (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a hitelezők szavazatának számítását nem befolyásolja a felszámolás jogerős elrendelését követően követeléseik más hitelezőre való engedményezése. A 40 napos határidőn túl bejelentkezett hitelezők szavazatát az említett számítási módnál feleakkora mértékben kell figyelembe venni. Az egyezség hatálya – az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével – valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).

(1a)⁴⁷⁵ Az egyezség megkötésekor a számviteli törvény szerinti függő követelésekre és függő kötelezettségekre vonatkozóan is rendelkezni kell.

(1b)⁴⁷⁶ Az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós felosztható vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya kirívóan alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál lényegesen alacsonyabb arányban, vagy hosszabb idő elteltével, méltánytalanul hátrányos feltételekkel kerül kielégítésre.

(1c)⁴⁷⁷ A tárgyaláson jelen lévő feleknek a bíróság a végzést a kihirdetéssel közli.

(2)⁴⁷⁸ A felszámoló az egyezséget jóváhagyó végzés jogerőre emelkedésének napjával köteles az 52. § (3) bekezdése szerinti zárómérleget, valamint az 52. § (4) bekezdés szerinti, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást, záró adóbevallást és zárójelentést elkészíteni, és azokat az állami és az önkormányzati adóhatóságnak az egyezségkötést követő 30 napon belül megküldeni.

(3)⁴⁷⁹ Az egyezségkötés időpontjában vitatott követeléssel rendelkező hitelezőnek járó, a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelő összeget elkülönítve kell kezelni. Ez a hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, követelését az egyezség létrejötténél figyelembe vehető követelések (1) bekezdés szerinti számításánál nem kell figyelembe venni, de a követelése fennállásának jogerős bírósági megállapítása esetében a kényszeregyezség rá is kihat.

(4)⁴⁸⁰ A vitatott követeléssel rendelkező hitelező részére a (3) bekezdés szerint jutó vagyonhányadot a jogvita jogerős befejezését követően kell kiadni, feltéve, hogy a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. A vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelező részére elszámolást kell átadni a vagyonnal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról. Ha az egyezség megkötése után kiderül, hogy a hitelező követelése alaptalan volt, úgy a külön kezelt vagyonhányadot a csoporton belüli többi hitelező között kell felosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük erejéig. E felosztásért a gazdálkodó szervezet a felelős.

45. § (1)⁴⁸¹ Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti követelések kiegyenlítésre kerültek, vagy annak fedezete rendelkezésre áll, továbbá az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja [60. § (2)–(3) bekezdés], ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz. A végzés ellen perújításnak nincs helye. Az egyezség jóváhagyását megtagadó végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(2)⁴⁸²

45/A. §⁴⁸³ (1)⁴⁸⁴ A bíróság a felszámolási eljárást megszünteti, ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozásának megfizetése megtörtént [ideértve a 46. § (8) bekezdése szerint bejelentett, de a felszámolási eljárásban nem érvényesített, azóta meg nem térült követeléseket is], a vitatott követelésekre, továbbá a felszámoló díjának megfizetésére pedig biztosítékot nyújt.

(2) Az adós az eljárás megszüntetése iránti kérelmet a 46. § (5) bekezdés c) pontja szerinti jogvesztő hitelezői igénybejelentés határidő leteltét követően, de legkésőbb a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig adhatja be. A kérelemhez csatolni kell

(3)⁴⁸⁷ A bíróság a (2) bekezdés szerinti kérelmet és mellékleteit megküldi az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. Ha az adóhatóságtól 30 napon belül észrevétel nem érkezett, a bíróság végzésben elrendeli a felszámolási eljárás megszüntetését. A jogerős végzés kivonatának a Cégközlönyben történő közzétételéről a bíróság haladéktalanul intézkedik. A végzésben a bíróság a felszámoló díjának megfizetésére az adóst kötelezi. A díj összege az adós felszámolási zárómérlegében szereplő eszközök könyv szerinti értékének 2%-a, de legalább, amely az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza. A díjat a bíróság – a felszámoló által elvégzett tevékenység, az adott eljárás munkaterhe, időtartama figyelembevételével – ennél alacsonyabb mértékben is meghatározhatja.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni a Ctv. 116. § (5) bekezdése szerinti esetekben.

(5)⁴⁸⁸ Az adósnak a (2) bekezdés szerinti felszámolási eljárás megszüntetése iránti kérelmét elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.

46. § (1) A felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket.

(2)⁴⁸⁹ A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít, ideértve a gazdasági tevékenység ésszerű befejezéséhez, valamint az állagmegóváshoz szükséges feladatokat és pénzügyi feltételeket, különös tekintettel a felesleges munkaerő leépítésére. A felszámoló az ütemtervet köteles a hitelezői választmánynak, hitelezői képviselőnek vagy bármely hitelezőnek — kérésre — bemutatni, aki az ellen a bíróságnál kifogással élhet (51. §).

(3)⁴⁹⁰ Ha a hitelezők választmányt alakítottak, a felszámoló az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához köteles megszerezni a választmány hozzájárulását a felszámolás közzétételét követő 100 napon belül. Ha a választmány később jön létre, a hozzájárulást a választmány megalakulásának bejelentésétől számított 60 napon belül kell beszerezni. Ha a választmány a felszámoló megkeresésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a tevékenység folytatásához hozzájárult. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni, ha a hitelezők hitelezői képviselőt választanak.

(4)⁴⁹¹ A (3) bekezdés szerinti hozzájárulás egy évre szól. Ha a felszámoló az egy év elteltével tovább akarja folytatni a tevékenységet, ismét meg kell szereznie ehhez a választmány (hitelezői képviselő) jóváhagyását, legkésőbb az egy év elteltét megelőző 30 napon belül.

(4a)⁴⁹² A felszámoló az adós vagyontárgyait csak a hitelezői választmány, illetve a hitelezők képviselője, vagy a felszámolási eljárásba bejelentkezett hitelezők követelésarányosan számított kétharmadának jóváhagyásával adhatja bérbe vagy engedheti át használatba olyan személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely

(5) A felszámoló külön nyilvántartásba veszi

(5a)⁴⁹⁶ A nem természetes személy hitelezőket a Pp. 7. § (1) bekezdés 2. pontjában, a természetes személy hitelezőket pedig a Pp. 7. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott azonosító adataikkal és az adóazonosító jellel kell az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba felvenni.

(6)⁴⁹⁷ A felszámoló az (5) bekezdés b) pontja szerinti követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül felülvizsgálja, annak eredményeképpen a szükséges esetekben az érdekeltekkel egyeztet, és a hitelezőket a nyilvántartásba vett és a nyilvántartásba nem vehető hitelezői igényükről írásban 15 napon belül tájékoztatja. A felszámoló a vitatott igényeket – kivéve a Pp. 508. § (7) bekezdése szerinti esetet – elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldi – a vitatott hitelezői igénynek a felszámolási bíróság általi elbírálása tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye –, és a felülvizsgálat eredményeit az 50. § szerinti közbenső mérlegbe építi be.

(6a)⁴⁹⁸ A Pp. 508. § (7) bekezdése szerinti esetben a felszámoló a követelés vitatásáról szóló közléssel egyidejűleg tájékoztatja a munkavállalót, hogy követelését a vitatásról szóló közléstől számított harminc napon belül – a munkáltatóval szembeni keresetlevél előterjesztése útján – munkaügyi perben érvényesítheti.

(6b)⁴⁹⁹ A Pp. 508. § (7) bekezdése szerinti perben a munkavállaló számára megítélt követeléseket – ideértve a perköltséget is – a felszámoló a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül hivatalból nyilvántartásba veszi és erről a hitelezőt tájékoztatja.

(6c)⁵⁰⁰ Ha a munkavállaló a Pp. 508. § (7) bekezdésében meghatározott határidőben munkaügyi pert nem indít vagy a per jogerős érdemi határozat nélkül fejeződik be, a felszámoló a munkavállaló hitelezői igényének nyilvántartásba vételét megtagadja és erről a munkavállalót tájékoztatja.

(7)⁵⁰¹ Az (5) bekezdésben meghatározott követelések – kivéve az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket, valamint a bűnügyi hitelezői igénybejelentést – nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező a követelése tőkeösszegének 1%-át, de legalább 20 000 forintot és legfeljebb 400 000 forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára – a bírósági ügyszámra hivatkozással – befizessen, és ezt a felszámolónak igazolja. Ha a felszámolási eljárást közvetlenül csődeljárás előzte meg, és a hitelező a követelését ott bejelentette, és kifizette a nyilvántartásba-vételi díjat is, a felszámolási eljárásban a követelést nem kell ismét bejelentenie, azonban a felszámoló felhívására meg kell fizetnie a díjkülönbözetet. A hitelezők által befizetett összeget mint hitelezői követelést, az 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kell besorolni. A Gazdasági Hivatal a felszámolót félévente, – elektronikus úton benyújtott megkeresés esetén elektronikus úton – tájékoztatja a számlán lévő összeg nagyságáról.

(7a)⁵⁰² Az (5) bekezdésben meghatározott követelések – kivéve az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket, valamint a bűnügyi hitelezői igénybejelentést – nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a 28. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott 40 napos határidőben a hitelező a követelése tőkeösszegének 0,5%-át, de legalább 5000 forint és legfeljebb 40 000 forint költségátalányt a felszámoló 27/C. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti pénzforgalmi számlájára – a bírósági ügyszámra hivatkozással – is befizessen, és ezt a felszámolónak igazolja. A hitelezők által befizetett összeget mint hitelezői követelést, az 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kell besorolni. A felszámoló a költségátalány összegét a vagyonkutatási és vagyonvisszaszerzési tevékenységével összefüggő költségek kiegyenlítésére használhatja fel.

(7b)⁵⁰³ A (7a) bekezdés szerint befizetett költségátalány felhasználását a felszámoló iratokkal, számlákkal alátámasztva igazolja a közbenső mérleghez csatolt szöveges jelentésében, illetve zárójelentésében.

(7c)⁵⁰⁴ Ha a felszámolási eljárás során a (7a) bekezdés szerint befizetett összeg nem került teljes mértékben felhasználásra, a felszámoló a zárómérlegben kezdeményezi a hitelezők részére történő visszafizetést a befizetés arányában.

(8)⁵⁰⁵ Ha a bejelentett követelést a felszámoló elismeri – de a jogosult nem kívánja a (7) bekezdésben foglalt összeget az elkülönített számlára befizetni –, a jogosult kérésére a felszámoló az elismert követelésről 2000 forint nettó összegű költségtérítés megfizetése ellenében köteles haladéktalanul kiadni a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pont c) alpontja szerinti, a követelés behajthatatlanságára vonatkozó igazolást, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően a bejelentett követelést nem engedményezték, és a jogosult igényének kielégítésére várhatóan nincs fedezet. A költségtérítés a felszámolót illeti meg.

47. § (1)⁵⁰⁶ A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az elállás, illetve a felmondás közlésétől számított 40 napon belül a felszámolónak való bejelentéssel érvényesíthető.

(1a)⁵⁰⁷ A lízingszerződés felmondása esetén a lízingtárgy visszaadásakor a lízingbe adóval el kell számolni. A pénzügyi lízing szerződés felmondása esetén a lízingbe adó által visszavett lízingtárgy visszaadáskori piaci értéke beszámításra kerül az adós gazdálkodó szervezet még meg nem fizetett tőke- és kamatfizetési kötelezettségébe.

(2)⁵⁰⁸

(3)⁵⁰⁹ A felszámoló nem gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a természetes személyeknek — a szolgálati lakás és garázs kivételével — a lakásokra fennálló bérleti szerződései, az iskolával vagy tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződések, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a szövetkezeti tagok vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződései, valamint a kollektív szerződés tekintetében. A pozíciólezáró nettósításról rendelkező szerződés vagy keretszerződés hatálya alá tartozó szerződésektől elállni, azokat felmondani csak egyszerre lehet.

(4) A tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfelelő kielégítés illeti meg.

(5)⁵¹⁰ A felszámolás kezdő időpontjától – a jogszabályok, a kollektív szerződés, a belső szabályzatok és a munkaszerződések keretei között – a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket. A felszámoló a felszámolás alatti tevékenység folytatása, vagy a gazdasági tevékenység észszerű befejezése céljából munkaviszony létesítésére jogosult.

(6)⁵¹¹ A felszámoló a felszámolás kezdő időpontját követően a munkabérek emelésére csak a választmány egyetértésével vállalhat új kötelezettséget.

(7)⁵¹² A felszámoló haladéktalanul értesíti az államháztartásért felelős minisztert, ha az 57. § (1) bekezdés c) pontja szerinti járadékjellegű követelések jogosultja igényének kielégítésével összefüggésben kötelezettséget kíván vállalni, vagy ezzel összefüggésben eljárás van folyamatban.

48. §⁵¹³ (1) A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A felszámoló a vagyont — kedvezőbb értékesítés érdekében — a hitelezőknek a 44. §-ban meghatározott arányú egyetértése esetén korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vagy szövetkezet részére nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) rendelkezésre bocsáthatja.

(2)⁵¹⁴ A felszámoló az értékesítés megkezdéséről értesíti azokat a személyeket és szervezeteket, akik (amelyek) az adós értékesítésre kerülő vagyontárgyán közhiteles nyilvántartásba bejegyzett joggal rendelkeznek vagy az adós értékesítésre kerülő vagyontárgyára vonatkozóan a felszámolás elrendelését megelőzően közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján elővásárlási joggal rendelkeznek.

(2a)⁵¹⁵ A felszámoló az értékesítéskor ellenőrzi, hogy a vevő nem esik-e az e törvényben meghatározott kizáró ok alá.

(2b)⁵¹⁶ A felszámoló a (2)–(2a) bekezdés szerinti személyek, szervezetek azonosítására és az őket megillető jogokra vonatkozóan nyilvántartást vezet az értékesítés megkezdéséről történő tájékoztatásuk, továbbá annak érdekében, hogy ne vehessen részt az értékesítésben olyan személy vagy szervezet, amely kizáró ok alá esik. Ezeket az adatokat a felszámoló a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig jogosult kezelni.

(3)⁵¹⁷ A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról, az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld eredeti állapotba történő helyreállításáról, az erdőfelújítási és erdőállomány nevelési munkák elvégzéséről, továbbá a hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi követelmények betartásáról, a felszámolás kezdő időpontját megelőző időszakból eredő, bizonyított környezeti károsodások, környezeti terhek olyan rendezéséről, amely az eljárás során a környezeti károsodások, illetve terhek elhárítását, megszüntetését, illetve a vagyontárgyaknak a környezeti terhekkel történő értékesítését is jelenti.

(4) A felszámolási eljárás alatt betartandó környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelményeket — ideértve a 31. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt nyilatkozat tartalmának meghatározását és a környezeti állapotvizsgálatra való kötelezés lehetőségét — a környezeti károk, illetve terhek rendezésének követelményeit és módját, továbbá az ebből eredő, az 57. § (2) bekezdés szerint felszámolási költségnek minősülő kiadások körét kormányrendelet szabályozza.⁵¹⁸

(5)⁵¹⁹ Az eljárás alatt folytatott tevékenység hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi, természetvédelmi, termőföldvédelmi és műemlékvédelmi követelményeinek betartására, valamint a környezeti károk, illetve terhek rendezésére az adóst az illetékes hatóság határozatban kötelezheti.

49. §⁵²⁰ (1)⁵²¹ A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi. Ezen eljárások alkalmazásától csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a választmány hozzájárul, vagy ha a vagyontárgy gyorsan romló termék, vagy ha a pályázati vagy árverés formájában történő értékesítésből várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagy ha a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 Ft. Ebben az esetben a felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb eredmény elérése érdekében.

(1a)⁵²² Ha az értékesítendő vagyonban föld, illetve tanya van, ezek értékesítésére a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2)⁵²³ Az értékesítést – ha a választmány (választmány hiányában a hitelezői képviselő) ettől eltérően nem rendelkezik – a felszámolás közzétételének időpontjától számított 100 napon belül kell megkezdeni. A hitelezői választmány előírhatja, hogy a felszámoló az értékesítési eljárásról a választmányt értesítse, illetve tegye lehetővé az értékbecslés és az értékesítési eljárás hitelezők általi megismerését, figyelemmel kísérését. A hitelezői választmány előírhatja, hogy a felszámoló a pályázati felhívás, illetve az árverési hirdetmény szövegéről és az értékesítésre kerülő vagyontárgyak becsértékéről előzetesen, észrevételezési jog biztosításával tájékoztassa a választmányt. A becsérték felülvizsgálatára a hitelezői választmány a bíróságtól szakértő kirendelését kezdeményezheti, amelynek költségét előlegezni köteles. A bíróság a kérelemről 8 napon belül dönt. A szakértő díját a felszámolási költségek [57. § (2) bekezdés e) pont] terhére kell elszámolni, amennyiben az általa megállapított becsérték kerül elfogadásra. Ha a szakértői vélemény alapján a becsérték módosítására nincs szükség, a szakértői díjat a választmányban résztvevő hitelezők viselik, a szakértő kirendelésének kezdeményezésével összefüggő megállapodásuk szerinti arányban.

(3)⁵²⁴ Az értékesítésen a felszámoló, a vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő), az említett szervezetek tulajdonosa (tagja, részvényese, alapítója, ide nem értve a magyar államot), vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, foglalkoztatottja, a felszámolóbiztos, valamint az előbbiekben említett személyek közeli hozzátartozója, továbbá az említettek többségi befolyással rendelkező gazdálkodó szervezete tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot nem szerezhet.

(3b)⁵²⁵ Az értékesítés során – kivéve a jogszabályon alapuló elővásárlási jog gyakorlását – nem szerezhet tulajdont olyan személy vagy szervezet sem, aki vagy amely az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja.

(4)⁵²⁶ A tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot szerző fél a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet, ide nem értve, ha az adós vagyonaként olyan lakóingatlan kerül értékesítésre, amelynek ellenértékét a magánszemély vevő részben vagy egészben kiegyenlítette, de a tulajdonjog átruházására nem került sor a felszámolás elrendelése előtt.

(5)⁵²⁷ Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az e törvényben foglalt – az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó – rendelkezéseknek nem tesz eleget, az érdekelt fél az értékesítéstől számított 30 napon belül az értékesítés – így különösen a pályázat, árverés – eredményeként megkötött adásvételi szerződést a bíróságnál [6. § (1) bek.] keresettel megtámadhatja. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az adós vagyonának értékesítése során kötött szerződések eredményes megtámadása esetén a hitelezőnek a bevételből részére kifizetett összeg mértékéig visszatérítési kötelezettsége van az adós felé, amennyiben az eredeti állapot helyreállítása körében a vételár visszafizetését a bíróság elrendeli. Ebben az esetben a hitelező nem élhet a 36. § (1) bekezdésében írt beszámítási jogával.

(6)⁵²⁸ Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során a felszámolás elrendelését megelőzően közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján fennálló elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult az (5) bekezdésben foglalt jogvesztő határidő alatt keresetével a bírósághoz [6. § (1) bek.] fordulhat. Az adós vagyonának értékesítése során kötött szerződések eredményes megtámadása esetén a hitelezőnek a bevételből részére kifizetett összeg mértékéig visszatérítési kötelezettsége van az adós felé, amennyiben az eredeti állapot helyreállítása körében a vételár visszafizetését a bíróság elrendeli. Ebben az esetben a hitelező nem élhet a 36. § (1) bekezdésben írt beszámítási jogával.

49/A. §⁵²⁹ (1)⁵³⁰ A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben – a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzően – teszi közzé, amelynek tartalmaznia kell:

(1a)⁵³¹ Az (1) bekezdés c) pontja szerinti minimálár meghatározásának szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

(2) A felszámoló az ajánlatok felbontását közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni. A közjegyző az eljárásról jegyzőkönyvet készít. A felszámoló a pályázat értékelését és annak eredményét jegyzőkönyvbe foglalja, amelyet megküld a választmánynak.

(3) A jegyzőkönyvek megtekintését – kérésre – bármely hitelező részére lehetővé kell tenni.

(4)⁵³² A felszámoló a pályázatot eredménytelennek nyilváníthatja, amennyiben nem adtak be a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatot. Ezt követően – legkésőbb az eredménytelen pályázati felhívás közzétételétől számított 3 hónapon belül – új pályázatot írhat ki. Ha több közel azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérő) ajánlat érkezik, a felszámoló haladéktalanul köteles az említett pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani, amelynek feltételeit az ártárgyalás megkezdését megelőzően a felekkel közölnie kell. Nyilvános ártárgyalásra legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor. Az addig megtett pályázati ajánlatok automatikusan érvényben maradnak, vagy azoknál magasabb vételárat tartalmazó ajánlatot lehet tenni. Az ártárgyaláson részt nem vevő, vagy visszalépő pályázó az ajánlati biztosítékot elveszíti.

(5)⁵³³ A (4) bekezdésben foglaltakat követő újabb sikertelen pályázat esetén – a hitelezői választmány (ennek hiányában az annak létrehozására az 5/A. § (4) bekezdése szerint jogosult hitelezők) egyetértésével – a felszámoló a pályázat harmadik megismétlése helyett a vagyontárgyat becsértéken az azt igénylő – a vagyontárgyra vonatkozóan zálogjoggal rendelkező – zálogjogosult hitelezőnek értékesíti oly módon, hogy több igénylő esetén a Ptk. 5:118–5:122. §-ában meghatározott kielégítési sorrend irányadó. Ha a tulajdont szerző zálogjogosult a zálogjogosultak kielégítési sorrendjében első helyen áll (a továbbiakban: elsőhelyi zálogjogosult), a vételár megfizetése úgy történik, hogy a vevő a felszámoló által szolgáltatott adatok alapján – legkésőbb a szerződéskötést követő 15 napon belül – köteles megfizetni

(6)⁵³⁴ Az (5) bekezdés c) pontja alapján kapott összeget a felszámoló 15 napon belül átutalja a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett számlára.

49/B. § (1)⁵³⁵ Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti

(1a)⁵³⁶ Az (1) bekezdés d) pontja szerinti minimálár meghatározásának szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

(2) A felszámoló az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 nappal a Cégközlönyben közzéteszi.

(3)⁵³⁷ Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a felszámoló megismételt árverés tartásáról határoz.

(4)⁵³⁸ A vagyontárgyra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 5%-át legkésőbb az árverés megkezdése előtt a felszámolónál letétbe helyezi. A vevő köteles a teljes vételárat az árverési hirdetményben közzétett feltételek szerint az adós számlájára befizetni. Ha ezt a vevő elmulasztja, az előlegét elveszti. Az ingatlan árverésen történő értékesítése – ha e törvény másként nem rendelkezik – nem érinti harmadik személynek az árverés időpontjában az ingatlanra bejegyzett és az ingatlan-nyilvántartáson kívül fennálló jogait. Ha a 49. § (5)–(6) bekezdésében foglaltak szerint per indult, annak jogerős befejezéséig a befizetett összeget elkülönített, kamatozó számlán kell tartani.

(5) Ingóság árverezése esetén a legtöbbet ajánló köteles a vételárat azonnal kifizetni. Ha a vevő a vételárat nem fizeti ki, az ingóságot tovább kell árverezni, kivéve, ha a vételár az 1 millió forintot meghaladja. Ebben az esetben a felszámoló a kifizetésre legfeljebb 60 napos határidőt állapíthat meg. A fizetést elmulasztó vevő nem vehet részt a vagyontárgy további vagy újabb árverezésében.

(6)⁵³⁹ A felszámoló az árverést közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni, a közjegyző az árverésen jegyzőkönyvet készít, amelyről az árverési vevőknek – a hitelezői választmánynak és kérésükre a hitelezőknek – másolatot kell adni.

(7)⁵⁴⁰ A (3) bekezdésben foglaltakat követő újabb eredménytelen árverés esetén – a hitelezői választmány (választmány hiányában az annak létrehozására az 5/A. § (4) bekezdése szerint jogosult hitelezők) egyetértésével – a felszámoló az árverés harmadik megismétlése helyett a vagyontárgyat becsértéken az azt igénylő, a vagyontárgyra vonatkozóan zálogjoggal rendelkező zálogjogosult hitelezőnek értékesíti oly módon, hogy több igénylő esetén a Ptk. 5:118–5:122. §-ában meghatározott kielégítési sorrend irányadó. Ha a tulajdont szerző zálogjogosult az elsőhelyi zálogjogosult, a vételár megfizetése úgy történik, hogy a vevő – a felszámoló által szolgáltatott adatok alapján – legkésőbb a szerződéskötést követő 15 napon belül köteles megfizetni

(8)⁵⁴¹ A (7) bekezdés c) pontja alapján kapott összeget a felszámoló 15 napon belül átutalja a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett számlára.

49/C. §⁵⁴² (1)⁵⁴³ A természetvédelmi oltalom alatt álló területek esetén az államot jogszabály alapján megillető elővásárlási jog a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet, műemlékek értékesítése esetén pedig a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó hatóságot mindenki mást megelőzően illeti meg. Amennyiben az értékesítendő vagyon mindkét védettség alá esik, az elővásárlási jog gyakorlásának egymás közötti sorrendjére az említett szervek megállapodása irányadó.

(2) Ha az adós vagyonában olyan új építésű lakóingatlan van, amelynek ellenértékét a magánszemély vevő részben vagy egészben kiegyenlítette, de a tulajdonjog átruházására nem került sor a felszámolás elrendelése előtt, a vevőt az értékesítés során elővásárlási jog illeti meg.

(3)⁵⁴⁴ A felszámolás elrendelését megelőzően közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján elővásárlásra jogosult ezt a jogát a nyilvános értékesítésen vagy azt követően a felszámoló felhívására gyakorolhatja oly módon, hogy a véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik vételi szándékáról.

49/D. §⁵⁴⁵ (1)⁵⁴⁶ Amennyiben a zálogjogosult a 46. § (7) bekezdésében meghatározott befizetési kötelezettségét teljesítette – és követelése nem a 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelés –, a felszámoló a következőképpen jár el: ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt jött létre, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból – követelésen alapított zálogjog esetén pedig a követelés beszedéséből, behajtásából (a továbbiakban együtt: behajtás) származó bevételből – az alábbi sorrendben

(2)⁵⁴⁷ A felszámoló az (1) bekezdés f) pontja szerinti összegből 3%-nak megfelelő összegű felszámolói díjelőleget és ezt a díjelőleget terhelő általános forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeget veheti fel, 2%-ot pedig haladéktalanul a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala részére utal át. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala az átutalt összeget elkülönítetten kezeli, és az 59. § (5) bekezdése szerinti kifizetésekre használja fel. Az (1) bekezdés és az e bekezdés szerinti levonásokat és kifizetéseket követően fennmaradó összeget a felszámoló az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások teljesítésének fedezetéül köteles elkülöníteni.

(2a)⁵⁴⁸ E § alkalmazásában létrejöttnek kell tekinteni a felszámolás kezdő időpontját megelőzően kötött zálogszerződéssel olyan követelésen alapított zálogjogot is, amely követelés a felszámolás kezdő időpontja előtt létrejött jogviszonyból a felszámolás kezdő időpontját követően keletkezett.

(3)⁵⁴⁹ A zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amely kizárólag a zálogtárgyból történő kielégítés tűrésére irányul (dologi kötelezettség), az alzálogjoggal terhelt követelés, az önálló zálogjoggal, illetve átalakításos önálló zálogjoggal terhelt ingatlanból a biztosítéki szerződés szerint kielégíthető követelés, valamint az a követelés is, amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig [28. § (2) bekezdés e) pont] bejegyezték. Ez utóbbi követeléseknek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét az ingóság lefoglalásának időpontja, illetve a végrehajtási jog bejegyzésének időpontja szerint kell megállapítani.

(4)⁵⁵⁰ Nem alkalmazandó az (1)–(2) bekezdés abban az esetben, ha a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója, illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezet.

(5)⁵⁵¹ Nem alkalmazandó az (1)–(2) bekezdés abban az esetben sem, ha a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese), és a zálogjoggal biztosított követelés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően keletkezett. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet tagja (részvényese) előre látta vagy ésszerűen előre láthatta, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

(6)⁵⁵² Az (1)–(2) bekezdés szerinti követelések ki nem egyenlített részének kielégítése, valamint a vételárból a zálogjoggal biztosított követelések kielégítése után fennmaradó összeg felosztása tekintetében a felszámolás körébe tartozó vagyonból történő kielégítés szabályai az irányadók (57–58. §).

(7)⁵⁵³ Amennyiben a zálogjogosult a 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelés jogosultja, akkor a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból az (1) bekezdésben meghatározott költségek és felszámolói díj levonása után fennmaradó összeget a felszámolónak az 58. § (5) bekezdés szerinti tartalékba kell helyeznie. Ha a fennmaradó összeg nagyobb, mint a függő követelés összege, akkor ez utóbbi összeget kell a tartalékba helyezni.

(8)⁵⁵⁴ Ha a zálogtárgy eredményessé nyilvánított pályázati vagy árverés útján történő értékesítésekor a zálogtárgy megvásárlására olyan elsőhelyi zálogjogosult jogosult, akinek a követelése nem minősül a 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelésnek, a vételár megfizetése úgy történik, hogy a vevő – a felszámoló által szolgáltatott adatok alapján – a szerződéskötéskor köteles megfizetni

(9)⁵⁵⁵ A (8) bekezdés c) pontja alapján kapott összeget a felszámoló 15 napon belül átutalja a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett számlára.

49/E. §⁵⁵⁶ (1) Kormányrendelet az adós vagyontárgyainak felszámoló által végzett nyilvános értékesítésére vonatkozóan meghatározhatja a világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszer bevezetésének időpontját, kimondhatja kötelező alkalmazását, lefolytatására a 49–49/C. §-tól – az elektronikus értékesítés sajátosságai által indokolt mértékben – eltérő és részletes rendelkezéseket határozhat meg (ideértve az érvénytelenné, illetve eredménytelenné nyilvánítás feltételeit is), meghatározza az elektronikus értékesítési rendszer szakmai és informatikai követelményeit, működésének elveit (ideértve az elektronikus árverés és pályáztatás rendjét is), az informatikai rendszer működtetésének, a működtetés ellenőrzésének felelősét, a működtetés biztonságosságával, átláthatóságával és ellenőrizhetőségével összefüggő követelményeket, az informatikai rendszer jogszabályi és működésbiztonsági tanúsításának szabályait, az elektronikus értékesítési rendszerhez felszámolóként (értékesítőként) és felhasználóként (vevőként) történő csatlakozás feltételeit, a rendszer használóira vonatkozó szabályzatok kötelező tartalmát, a felszámolók és a vevők részére a rendszer által nyújtott informatikai támogatások formáit, a rendszerüzemeltetés főbb feltételeit, az informatikai rendszer üzemeltetőjének kiválasztásával összefüggő szabályokat, az értékesítési számítógépes rendszer és a felhasználók, továbbá a felszámolók és a rendszerüzemeltető közötti megállapodások kötelező tartalmi elemeit.

(2)⁵⁵⁷ Az elektronikus árverésen közjegyzőt nem kell igénybe venni.

(3)⁵⁵⁸ Az elektronikus pályázaton közjegyzőt nem kell igénybe venni. Az árverés eredményének megállapításáról, valamint az elektronikus pályázat értékeléséről készült jegyzőkönyvet a felszámoló feltölti a számítógépes rendszerbe, és a jegyzőkönyvet 8 napon belül megküldi a bíróságnak, a hitelezői választmánynak és a hitelezők képviselőjének. A jegyzőkönyv megtekintését bármely hitelező számára – kérelmére – 8 napon belül biztosítani kell. A felszámoló gondoskodik arról, hogy védett adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen.

(4) Az elővásárlási joggal rendelkezőknek nem kell részt venniük az elektronikus értékesítésben. A felszámoló az elektronikus értékesítés érvényességének és eredményességének megállapítását követően a nyertes ajánlatot bemutatja az elővásárlási joggal rendelkezőknek, az őket megillető sorrendben, annak érdekében, hogy nyilatkozzanak: kívánnak-e élni elővásárlási jogukkal.

(5)⁵⁵⁹ Az informatikai rendszernek és a felszámolónak a felszámolási értékesítési eljárások szabályszerűségének ellenőrizhetősége céljából az értékesítési eljárások lezárását követően is meg kell őriznie az értékesítési eljárás során tudomására jutott adatokat – ideértve a személyes adatokat is –, valamint az értékesítési eljárásokkal összefüggésben feltöltött dokumentumokat és az értékesítők adatait. Az értékesítési eljárással összefüggésben indult bírósági, illetve hatósági eljárásban az informatikai rendszernek, illetve a felszámolónak az értékesítésekre vonatkozó adatokat és dokumentumokat ezeknek az eljárásoknak a jogerős vagy végleges befejezéséig – rendkívüli jogorvoslati eljárások esetén ezeknek az eljárásoknak a lezárásáig – kell az aktív állományban kezelnie. Az informatikai rendszer, illetve a felszámoló az általa az értékesítési eljárással összefüggésben kezelt adatokat – ideértve a személyes adatokat is –, valamint az értékesítési eljárásokkal összefüggésben feltöltött dokumentumokat kizárólag az eljáró hatóság, bíróság, valamint a büntetőeljárás során eljáró nyomozó hatóság, ügyészség, vagy bíróság részére továbbíthatja. Ha az értékesítési eljárással összefüggésben nem indult büntetőeljárás, illetve bírósági vagy hatósági eljárás, az adatokat és az értékesítési eljárásokkal összefüggésben feltöltött dokumentumokat öt évig kell aktív állományban kezelnie az informatikai rendszernek és a felszámolónak. Ezt követően további öt évig – ha a felszámolási eljárás még nem fejeződött be, a felszámolási eljárást jogerős befejezéséig – archív állományként kell tárolni az adatokat és a dokumentumokat, ezt követően az adatvédelmi szabályzatban meghatározott módon kell megsemmisítenie az adatokat a felszámolónak és az informatikai rendszer működtetőjének, a dokumentumok elhelyezéséről pedig az 53. §-ban meghatározott módon gondoskodik a felszámoló.

(6)⁵⁶⁰ Az elektronikus árverés eredményének megállapításáról, valamint az elektronikus pályázat értékeléséről készült jegyzőkönyv másolatát kérelemre a licitáló, a pályázó és az elővásárlásra jogosult részére is meg kell küldeni. A licitáló, a pályázó és az elővásárlásra jogosult részére megküldött jegyzőkönyvben a személyes adatokat megismerhetetlenné kell tenni, és a licitálókat, valamint a pályázókat az egyedi azonosító számukkal kell szerepeltetni. A felszámoló gondoskodik arról, hogy védett adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen.

49/F. §⁵⁶¹ A felszámoló kizárhatja az árverezésből, pályázatból azokat, akik az elektronikus értékesítés szabályait, az eljárás eredményét csalárd módon befolyásolták vagy hamis adatszolgáltatással vettek benne részt, illetve az említetteket megkísérelték.

49/G. §⁵⁶² (1)⁵⁶³ A felszámoló az árverező, a pályázó, az őt képviselő személyek személyazonosságát a szerződés megkötése előtt ellenőrzi, és megvizsgálja, hogy nem esnek-e a 49. § (3) és (3b) bekezdése szerinti kizáró okok alá. A személyazonosság ellenőrzése és a hatósági nyilvántartási adatokkal való egyezőség megállapítása érdekében a felszámolóbiztos megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, az útiokmány nyilvántartást vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szervet. A megkeresés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg, amelyet a felszámolóbiztos az elektronikus aláírásával lát el. A nyilvántartást vezető hatóság a megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét, és a megkeresés teljesítését megtagadja, amennyiben a tanúsítvány érvényességét a bizalmi szolgáltató felfüggesztette vagy visszavonta. A felszámolóbiztos az adatigénylés iránti megkeresésben köteles megjelölni azt az értékesítést (értékesítéseket), amellyel összefüggésben az árverező, pályázó vagy vevő adatainak ellenőrzését végzi.

(2)⁵⁶⁴ A felszámolóbiztos az adatigénylésekről és az azokkal érintett jogügyletekről köteles nyilvántartást vezetni. Az adatellenőrzés során tudomására jutott adatokat – ideértve a személyes adatokat is – csak az okiratba foglalással, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos tevékenysége során használhatja fel, és azokat kizárólag a bíróság, az ügyészség, a büntetőügyben eljáró szervek részére továbbíthatja. A felszámolóbiztos az adatellenőrzés során megismert adatokat köteles az iratoktól elkülönítve zártan kezelni, a felszámolási eljárás jogerős befejezését követően az adatokat törölnie kell.

(3) Az értékesítés során nem szerezhet tulajdont az a személy, illetve az a szervezet, amelynek képviselője a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot, nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy a nyilvántartó szerv bevonásával lefolytatott ellenőrzés azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva. Ez utóbbi esetben az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából a felszámolóbiztos köteles az ellenőrzés során észlelt tényeket az okirat felhasználásának helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak haladéktalanul írásban bejelenteni, és e bejelentést ezzel egyidejűleg rövid úton is megtenni.

49/H. §⁵⁶⁵ A felszámoló az adós vagyontárgyainak értékesítésével, továbbá bármely más módon történő hasznosításával összefüggésben keletkezett dokumentumról a hitelezői választmány, a hitelezők képviselője vagy bármely hitelező kérelmére 8 napon belül köteles írásban tájékoztatást adni, illetve azokba betekintést engedni. A felszámoló gondoskodik arról, hogy védett adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen.

50. § (1)⁵⁶⁶ Ha a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után, közbenső felszámolási mérleget (a továbbiakban: közbenső mérleg) készíthet. A közbenső mérleg tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének [31. § (1) bekezdés a) pont], továbbá a nyitó felszámolási mérleg [46. § (2) bekezdés] adatait is. A közbenső mérleget az 52. § (3) bekezdésében, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást az 52. § (4) bekezdésében meghatározott bontásban kell elkészíteni. A szöveges jelentésnek tartalmaznia kell a tevékenységet lezáró mérleg és a közbenső mérleg eltéréseinek, valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes magyarázatát. A szöveges jelentéshez csatolni kell a hitelezők 46. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartását.

(2)⁵⁶⁷ A felszámolás kezdő időpontjától évente a közbenső mérleg elkészítése kötelező.

(3) A felszámolás várható költségeire és a vitás hitelezői igények fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni.

(4) A tartalékon felüli pénzvagyon terhére — az 57. §-ban megállapított kielégítési sorrendben — a jogerős bírósági, hatósági határozaton alapuló vagy a nem vitatott hitelezői követelések részben vagy egészben kielégíthetők.

(5)⁵⁶⁸ A közbenső mérleget, a szöveges jelentést, a bevételek és kiadások alakulásáról, továbbá a felszámolási költségekről készített kimutatást és a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot a felszámoló köteles a hitelezőknek – választmány alakítása, illetve hitelezői képviselő választása esetén az említetteknek is – megküldeni azzal, hogy arra 15 napon belül észrevételt tehetnek. Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a bíróság részére jóváhagyás végett be kell mutatni, a hitelezők véleményét – hitelezői választmány vagy hitelezői képviselő esetén az említettek véleményét is – csatolva. A közbenső mérleget a felszámolónak meg kell küldenie az állami és önkormányzati adóhatóságnak is.

(6)⁵⁶⁹ A bíróság a közbenső mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot 30 napon belül végzéssel jóváhagyja, vagy elutasítja; a végzés ellen fellebbezésnek van helye. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A bíróság a végzésben rendelkezik arról, hogy a közbenső mérleg elkészítéséig értékesített vagyontárgyakból és a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, behajtott követelésekből – kivéve a 49/D. § (1) és (3) bekezdés szerinti értékesítések esetét – együttesen befolyt összeg 4%-át – az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén továbbá az ebből eredő bevétel 2%-át –, de legalább 250 000 forintot, díjelőlegként a Gazdasági Hivatal által kezelt, elkülönített számlán lévő összegből a felszámoló részére utalják ki, ha a fenti összeg a számlán az adós hitelezőinek befizetéseiből rendelkezésre áll. Ha a fenti összeg az elkülönített számlán nem, ám az adós cég számláján rendelkezésre áll, a felszámolónak a díjat e számla terhére kell kiutalni. A felszámolónak kiutalt összeget meg kell növelni a kifizetendő összeggel arányos, az általános forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeggel.

(7) A követeléseknek a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg alapján történő kielégítéséről — az összegek pontos feltüntetésével — a felszámoló az adós összes hitelezőjét köteles tájékoztatni.

51. § (1)⁵⁷⁰ A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett fél, a hitelezői választmány, valamint a hitelezői képviselő a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnál a felszámolóval szemben kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthat be.

(2)⁵⁷¹ A bíróság a kifogás felől soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül határoz. Ez a határidő a bizonyítási eljárás időtartamával meghosszabbodik. Ha a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges, a bíróság a kifogásolt intézkedés felfüggesztését rendeli el. A felfüggesztő végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek.

(3)⁵⁷² Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felszámoló intézkedését megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. Amennyiben a kifogás a felszámolási költségként való elszámolással függ össze, a bíróság erre irányuló kérelem esetén a jogellenesen felszámolási költségként elszámolt összegnek az adós vagyonába történő megfizetésére is kötelezheti a felszámolót. A bíróság a megalapozott kifogás tárgyában hozott jogerős végzését elektronikus úton megküldi a Hatóságnak is.

(3a)⁵⁷³ A bíróság a kifogást elbíráló végzésében – a felszámoló kérelmére – engedélyezheti, hogy a felszámoló a bíróság végzése szerinti őt terhelő, a kifogást előterjesztő fél részére megfizetett eljárási költséget az adós vagyonából felvegye és azt felszámolási költségként elszámolja, ha – a kifogás benyújtására okot adó mulasztás vagy intézkedés körülményeire is tekintettel – megállapítható, hogy a felszámoló az ilyen tisztséget betöltő személytől általában elvárható gondossággal járt el.

(4)⁵⁷⁴ A kifogásnak helyt adó végzés ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet – a végzésnek a kifogást előterjesztő fél részére megítélt költségek felszámolási költségként történő kifizetésének engedélyezésére irányuló kérelmet elutasító rendelkezésére is kiterjedően – a felszámoló, a végzésnek a kifogást előterjesztő fél részére megítélt költségek felszámolási költségként történő kifizetését engedélyező rendelkezése ellen pedig a kifogást előterjesztő fél, ha ez utóbbi hitelezőnek minősül. A kifogást elutasító végzés ellen a kifogást előterjesztő fél fellebbezhet.

(4a)⁵⁷⁵ A kifogást elbíráló végzés ellen benyújtott fellebbezést 45 napon belül kell elbírálni

(5)⁵⁷⁶ Ha a felszámoló a kifogásnak helyt adó jogerős bírói végzésnek nem tesz eleget, a bíróság új felszámolót rendel ki, és kötelezheti a felszámolót az ezzel járó költségek viselésére, valamint a díját csökkentheti. A bíróság a jogerős végzését elektronikus úton megküldi a Hatóságnak.

(6)⁵⁷⁷

51/A. §⁵⁷⁸ A bíróság a felszámolóval szemben bírságot kiszabó határozatát a jogerőre emelkedését követő 8 napon belül megküldi a Hatóságnak.

52. § (1)⁵⁷⁹ A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és a záró mérleg elkészítésének napját követő napon az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. Az adóhatósághoz a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni.

(1a)⁵⁸⁰ A zárójelentés tartalmazza azoknak a hitelezőknek a felsorolását is, akik a felszámolási eljárás kezdő időpontjától a 49/D. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogosultként nyilvántartásba vételre kerültek.

(2)⁵⁸¹ A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, kivéve, ha

(3)⁵⁸⁵ A felszámolási zárómérleg tartalmazza:

(4) A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás tartalmazza:

(5)⁵⁸⁸ A felszámolási zárómérlegben szereplő be nem hajtott követelések tekintetében a hitelezői követelések erejéig engedményezésnek van helye azzal, hogy az ilyen követelésre a Ptk. 6:201. §-a az irányadó.

53. §⁵⁸⁹ (1) A felszámoló a gazdálkodó szervezet

(2)⁵⁹⁰ A felszámoló a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásával összefüggésben jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatairól. A biztosítottak 2009. december 31-éig fennállt jogviszonyáról szóló adatokat az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell megküldeni. Az említett időpontot követő időszakra a társadalombiztosítási kötelezettséggel járó kifizetésekről az állami adóhatóság részére kell bevallást teljesíteni. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság által – az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről – kiadott igazolást a felszámoló köteles megküldeni a bíróságnak.

(3) Az irattári anyag fennmaradó részének selejtezéséről, illetőleg jogszabályban meghatározott ideig történő őrzéséről a felszámoló gondoskodik. Az iratok jogszabályban meghatározott ideig történő őrzésének feladata átruházható, a felelősség azonban az őrzési idő lejártáig a felszámolót terheli.

54. §⁵⁹¹ (1)⁵⁹² A felszámoló a felszámolás során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel. A felszámoló felelőssége az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő –, illetve a felszámolás alatt szerzett – vagyonával [4. § (1) bekezdés] összefüggésben áll fenn. A felszámoló elvárható gondosságának körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség bírósági megállapítása előtti időszakban jogszabályellenes vagyonkimentés történt, és a felszámoló úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolási vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti keresetekre a 6. § szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.

56. § (1)⁵⁹⁴ A bíróság a felszámolási zárómérleget, a zárójelentést és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napon belül a felszámolási zárómérlegben, a zárójelentésben vagy a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. A kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A bíróság tárgyalást tűz ki, amelyre megidézi a kifogást előterjesztőt, valamint a felszámolót. A bíróság a kifogásról a tárgyaláson határoz, és annak eredményeképpen a kifogásnak helyt ad, vagy azt elutasítja. A kifogásnak helyt adó végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.

(2)⁵⁹⁵ Ha a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétől számított 2 év eltelte miatt került sor és a zárómérlegben szereplő, be nem hajtott követelések jogi sorsa az 52. § (5) bekezdése folytán nem rendeződött, a bíróság a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között — követelésük erejéig — az 57. §-ban foglalt kielégítési sorrend figyelembevételével felosztja. A további eljárásra a 60. §-ban foglaltak az irányadók.

(3)⁵⁹⁶ Ha az eljárás befejezésekor az értékesítetlen vagyontárgyak között zálogjoggal, illetve a 49/D. § (3) bekezdése szerinti joggal terhelt vagyontárgy is található, a felszámolási zárómérleg, zárójelentés elkészítését megelőzően a felszámoló felhívja a jog hitelezőként nyilvántartott jogosultját, hogy azzal a feltétellel szerezheti meg a felszámolási eljárás befejezésével a vagyontárgy tulajdonát, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül megfizeti a vagyontárgy legutolsó értékesítési hirdetményben meghirdetett minimálára 3%-ának megfelelő összegű felszámolói díjelőleget, a díjelőleget terhelő általános forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeget, valamint az 59. § (5) bekezdése szerinti kifizetések céljára a zálogtárgy legutolsó értékesítési hirdetményében meghirdetett minimálár 2%-át. Több jogosult esetén a felszámoló a 49/D. § szerinti kielégítési sorrend alkalmazásával állapítja meg és ennek figyelembevételével arányosítja az e bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségek összegét oly módon, hogy nem terheli fizetési kötelezettség azt a jogosultat, akinek a követelésére a zálogjoggal, illetve a 49/D. § (3) bekezdése szerinti joggal terhelt vagyontárgy felszámolási zárómérlegben meghatározott értéke – a kielégítési sorrend miatt – nem nyújt fedezetet.

(3a)⁵⁹⁷ A (3) bekezdésben meghatározott vagyontárgynak a (3) bekezdésben meghatározott kielégítési sorrendben meghatározott hitelezők közötti felosztásáról rendelkező végzés jogerőre emelkedésével a zálogjog, illetve a 49/D. § (3) bekezdésében felsorolt jogok megszűnnek, ezek törlése iránt – a bíróság végzése alapján – hivatalból kell intézkedni.

(3b)⁵⁹⁸ A (3) bekezdésben meghatározott vagyontárgy felszámolási zárómérlegben meghatározott értékével nem fedezett követelések ki nem egyenlített részének kielégítése, valamint a (3) bekezdésben meghatározott jogosultak kielégítése után a zálogtárgy fennmaradó hányadának felosztása tekintetében az 57–58. § szerint kell eljárni.

(4)⁵⁹⁹ Az értékesítetlen vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásával bekövetkezett vagyonszerzés — az egyszerűsített felszámolás esetét (63/B. §) is ideértve — illetékmentes.

(5) Az összes hitelezői igényt meghaladó be nem hajtott követelések felosztására a 61. §-ban foglaltak az irányadók.

57. § (1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

(2)⁶⁰⁹ A felszámolási költségek a következők:

(3)⁶²⁴ A munkáltató rendes felmondása esetén felszámolási költségként – ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően legalább egy évvel korábban megkötött kollektív szerződés, illetve munkaszerződés magasabb összeget nem állapít meg – a munkavégzés alóli felmentés időtartamára jutó távolléti díj és a végkielégítés azon összege vehető figyelembe, amely a munkavállalót az Mt. 69. § (1)–(3) bekezdése, 70. § (3) bekezdése és 77. § (3) és (4) bekezdése alapján megilleti. E rendelkezés alkalmazásában az adós – (1) bekezdés hc) pontjában nem említett – vezető állású munkavállalói tekintetében kizárólag az Mt. 210. § (3) bekezdésében megállapított, a felszámolás kezdő időpontjában esedékes összeg vehető figyelembe.

(4)⁶²⁵ Ha a vagyon a költség, a zálogjoggal biztosított hitelezői követelések és valamennyi más tartozás kielégítésére nem elegendő, a költség kifizetését és a biztosított hitelezők kielégítését követően először az (1) bekezdés c) majd d) pontja szerinti hitelezőket követeléseik arányában kell kielégíteni.

(5) Ha az (1) bekezdés e)—g) pontjában szereplő követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket — először az e), az f), majd a g) pontban szereplőket — követeléseik arányában kell kielégíteni.

(6)⁶²⁶ Ha az (1) bekezdés e) pontjába tartozó hitelezők teljes kielégítésére nincs elegendő fedezet, ezen a csoporton belül a következő kielégítési sorrendben előrébb álló hitelezői igény teljes egészében való kielégítését követően kell a hátrébb álló hitelezői igényeket kielégíteni:

(6a)⁶²⁷ Ha a (6) bekezdésben meghatározott kielégítési sorrendben azonos helyen álló hitelezői igény teljes kielégítésére nincs lehetőség, akkor ezeket a hitelezői igényeket a követelések arányában kell kielégíteni.

(7)⁶²⁸ A felszámoló által nyilvántartásba vett követelés engedményezése nem érinti a követelésnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét.

58. § (1)⁶²⁹ Az 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt követeléseket esedékességükkor, a d)—g) pontban foglalt követeléseket pedig a zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után 30 napon belül kell kielégíteni. A d)—f) pontokban foglalt követelések az 57. §-ban foglaltak szerint a közbenső mérleg alapján is kielégíthetők.

(2)⁶³⁰

(3)⁶³¹ A felszámoló a jogosultakkal megállapodhat az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt járadékjellegű követelések egy összegben való kielégítésében; megállapodás hiányában a felszámoló köteles a jogosultak javára egyszeri díjú járadékbiztosítási szerződést kötni.

(4)⁶³² A felszámoló köteles a szakmában szokásos jövőbeni szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére — az 57. § (1) bekezdésének d) pontja szerint e célra elkülönített összeg egyidejű átadásával — más gazdálkodót megbízni és ezt nyilvánosságra hozni vagy a jogosultak számára egyszeri díjú visszatérítést adni.

(5)⁶³³ A felszámoló az eljárás során a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti függő követelések rendezésére a hitelezői igénybejelentés szerinti összegben tartalékot képez, figyelemmel a 49/D. § (7) bekezdésben foglaltakra is. Tartalékba kell helyezni a függő követelés jogosultja által a 38. § (5) bekezdés alapján a felszámoló részére kiadott, a függő követelést biztosító óvadékot is. Ha a követelés a felszámolási zárómérleg elkészítéséig nem, vagy csak részben válik esedékessé, az elkülönített összeget, illetve annak fel nem használt – a függő követelés jogosultját a 49/D. § és 57. § szerint megillető – részét bírósági letétbe kell helyezni. A letét felhasználására a Ctv. IX. fejezete szerinti vagyonrendezési eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával kerül sor oly módon, hogy az eljárást legkésőbb a felszámolási eljárás jogerős befejezését követő 3. év utolsó napjáig kezdeményezheti a függő követelés jogosultja, ezt követően pedig bármelyik hitelező, akinek a követelése a felszámolási eljárásban, a 33/A. § és a 63. § szerinti eljárásokban nem került kielégítésre. Ha kérelmet nem nyújtottak be, vagy azt nem a függő követelés jogosultja nyújtotta be, a bíróság a 3. év lejártát követő 15 munkanapon belül felhívja a függő követelés jogosultját, hogy 15 munkanapon belül jelentse be követelését, és csatolja az annak igazolására vonatkozó okiratokat. A határidő elmulasztása jogvesztő, a bejelentés elmaradása esetén a zálogjog megszűnik. A bíróság ezt követően 30 munkanapos jogvesztő határidővel felhívja a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett többi hitelezőt az említett eljárásokban vagy más eljárásokban meg nem térült követelésük összegének bejelentésére és az annak alapjául szolgáló okiratok csatolására. Ezt követően az 57. § és a 61. § alkalmazásával, 15 munkanapon belül dönt a tartalék felosztásáról a határidőben bejelentkezett hitelezők és az adós tulajdonosai között.

59. §⁶³⁴ (1)⁶³⁵ A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt – a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett – követelések pénzbevétele együttes összegének 6%-a, de legalább 500 000 forint. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén a felszámoló díja az ebből eredő bevétel 4%-a. A bíróság ettől a mértéktől különösen bonyolult ügyben eltérhet, és a felszámoló díját ennél magasabb összegben állapíthatja meg. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 500 000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt – a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett – követelések pénzbevétele együttes összegének 1%-a, ezenfelül a 49/A. § (5) bekezdésében, a 49/B. § (7) bekezdésében és a 49/D. § (2) bekezdésében szabályozott értékesítések esetén az ott meghatározott módon kiszámított összeg. Egyezség esetén a felszámoló díja az egyezség körébe tartozó, a számviteli jogszabályok szerinti, a 42. §-ban meghatározott felosztható vagyon értékének 5%-a, de legalább 500 000 forint. A bíróság ettől a mértéktől – a felszámoló által elvégzett tevékenység, az adott eljárás munkaterhe, időtartama figyelembevételével – eltérhet, és a felszámolói díjat ennél alacsonyabb mértékben is megállapíthatja. Az e §-ban meghatározott felszámolói díjak a díjat terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák. A felszámoló 27/A. § és 39. § szerinti felmentése esetén díjazását az általa végzett tevékenységre tekintettel és a működése alatt az adóshoz befolyt bevételek arányában kell megállapítani.

(2)⁶³⁶ Ha a felszámoló részére az általános forgalmi adót nem tartalmazó, ténylegesen kifizethető díj a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt – a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett – követelések pénzbevétele együttes összegének 4%-át meghaladja, a díjból a 4%-ot meghaladó részt – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti díjemelésnek megfelelő hányadot – be kell fizetni a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára, feltéve, hogy a befizetést követően az (1) bekezdés szerinti díj az 500 000 forintot eléri vagy meghaladja. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén – ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj a 2%-ot meghaladja – a 2%-ot meghaladó részt kell befizetni a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára. Egyezség esetén a felszámolónak a díjkiegészítési számlára fizetési kötelezettsége nem keletkezik. A díjkiegészítési számla javára befizetendő összeggel szemben beszámításnak nincs helye.

(3)⁶³⁷ Ha a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó, ténylegesen kifizethető díja nem éri el a 4%-ot, a bíróság a végzés jogerőre emelkedését követően értesíti a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalát, megjelölve a felszámoló nevét, székhelyét és a részére megállapított összeget, amely a ténylegesen befolyt díj és a 4% közötti különbözet összege. Ha az (1) bekezdésben meghatározott díj – ide nem értve az egyszerűsített felszámolási eljárásokat – az 500 000 forintot nem éri el, a Gazdasági Hivatal a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díját 500 000 forintra egészíti ki.

(4)⁶³⁸ A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala a különbözet kiutalását – megnövelve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a díjkiegészítéssel arányos összeggel – az értesítés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti, kivéve, ha a díjkiegészítési számlán az értesítés kézhezvételének időpontjában nincs meg a szükséges pénzösszeg, vagy ha a felszámoló a díjkiegészítési számlára esedékes befizetési kötelezettségének nem tett eleget. Ebben az esetben a Gazdasági Hivatal az értesítésben megjelölt felszámolókat – megfelelő fedezet esetén – az értesítések beérkezési sorrendjében elégíti ki.

(5)⁶³⁹ Egyszerűsített felszámolás esetén 350 000 forintra egészíti ki a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala a felszámoló díját, ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj nem éri el ezt az összeget. A kiegészítéshez szükséges pénzösszeget nem lehet a díjkiegészítési számláról teljesíteni. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala – figyelembe véve a 49/D. § (1) bekezdése alapján rendelkezésére álló összeget is – minden negyedév utolsó munkanapján összesíti, és az erről szóló kimutatást az államháztartásért felelős miniszter részére megküldi, hogy a tárgynegyedévben az egyszerűsített felszámolások kapcsán, mennyi az a pénzösszeg, amely szükséges ahhoz, hogy a kötelezettségét – ideértve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a kiegészítéssel arányos összeget is – teljesíthesse. A kimutatás alapján az államháztartásért felelős miniszter – a központi költségvetés terhére – a szükséges összeget a Gazdasági Hivatal rendelkezésére bocsátja, amely a pénzösszeg beérkezését követő 15 napon belül teljesíti a felszámolók részére a kifizetéseket. A Gazdasági Hivatalnak a központi költségvetéssel történő elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(6)⁶⁴⁰ Az (5) bekezdés szerinti kiegészítő kifizetéseket utólagosan (a tárgyévet követő év május 31-éig) a díjkiegészítési számláról a központi költségvetés számára vissza kell pótolni, ha erre a visszapótlásra a díjkiegészítési számla egyenlege a fedezetet biztosítja.

60. § (1)⁶⁴¹ A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről, a pénzforgalmi számlák megszüntetéséről és a központi értéktár megkeresésével az adós által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről s az adós jogutód nélküli megszüntetéséről, továbbá rendelkezik az adós leányvállalatának, illetve tröszt esetén a tröszti vállalatnak a megszüntetéséről is.

(2) Ha a felek egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről, a felszámoló díjazásáról, a költségek viseléséről és az egyezségi megállapodásból kizárt hitelezők követeléseinek kielégítéséről.

(3) A bíróság elrendeli az (1)—(2) bekezdés szerinti jogerős végzéseknek a Cégközlönyben való közzétételét, és azokat megküldi a 29. §-ban felsorolt szerveknek.

(3a)⁶⁴² A felszámoló az (1) bekezdés szerinti jogerős végzés közzétételétől számított 15 napon belül köteles a közhiteles nyilvántartásoknál, hatósági nyilvántartásoknál eljárni annak érdekében, hogy törlésre kerüljenek azok a jogok és tények, amelyeknél az adós jogosultként van feltüntetve.

(4)⁶⁴³ A felszámolónak az 59. § (1) bekezdése szerint megállapított díját – megnövelve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges arányos összeggel – elsősorban a Gazdasági Hivatal által kezelt elkülönített számlán rendelkezésre álló összegből kell megfizetni. Ha az elkülönített számlán a díj megfizetésére szolgáló összeg kevesebb, mint az 59. § (1) bekezdése alapján megállapítható díj, a felszámoló a különbözetet felszámolási költségként [57. § (2) bek. g) pont] érvényesítheti, kiegészítve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges arányos összeggel.

(5)⁶⁴⁴ Ha a (4) bekezdésben foglaltak alapján a felszámolónak az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díja – figyelemmel az 59. § (2) bekezdésében foglaltakra – meghaladja a 4%-ot, illetve az 1%-ot, a bíróság elrendeli, hogy a 4%-ot , illetve az 1%-ot meghaladó részt a Gazdasági Hivatal által kezelt, illetve az adós számlájáról a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára [59. § (2) bek.] utalják át. Erről a bíróság a végzése megküldésével mind a Gazdasági Hivatalt, mind a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalát értesíti.

(6)⁶⁴⁵ Ha a Gazdasági Hivatal által vezetett elkülönített számlán rendelkezésre álló összeg a felszámoló díját és az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges összeget meghaladja, a különbözet összegét a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által kezelt díjkiegészítési számlára kell átutalni.

(6a)⁶⁴⁶ A felszámolási eljárást befejező végzés ellen benyújtott fellebbezést 90 napon belül kell elbírálni.

(7)⁶⁴⁷ A felszámolási eljárás befejezéséről hozott végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.

61. § (1) Az adós felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonnak a zárómérlegben [31. § a) pont] szereplő jegyzett tőke vagyonjeggyel arányos részét a vagyonjegyek tulajdonosai között kell felosztani.

(2)⁶⁴⁸ A hitelezők követeléseinek kielégítése után fennmaradó vagyonról – ideértve a nem értékesíthető vagyontárgyakat is – az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a tröszt keretében működő vállalat esetén az alapító (létesítő) szerv rendelkezik.

(3)⁶⁴⁹ Szövetkezet felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyon felosztására a Ptk.-nak a szövetkezet jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4)⁶⁵⁰ Közkereseti társaság, betéti társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság felszámolása után a fennmaradó vagyon felosztására — a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában — a gazdasági társaság végelszámolással történő megszűnésére a Ptk. szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5)⁶⁵¹ Az adós felszámolása után az állam tulajdonában maradó vagyonnal az az állami vagyonkezelő szervezet rendelkezik, amely a felszámolt adós vonatkozásában a tulajdonosi jogokat gyakorolta.

(6)⁶⁵² A 4. § (3) bekezdésében meghatározott, a felszámolásba be nem vonható állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyont térítés nélkül, könyv szerinti értékben, legkésőbb a felszámolási zárómérleg jóváhagyását követő 30 napon belül át kell adni az állami, illetve önkormányzati tulajdonosi joggyakorló szervezetnek. Ha az állam – a 62. § (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján – ezen időpont előtt megtéríti a vagyon értékét, a felszámoló a pénzösszeg átutalását követően a vagyont haladéktalanul átadja az említett állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezeteknek.

62. § (1)⁶⁵³ Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem felel; felelősséggel tartozik azonban – esedékességükkor – az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt járadékjellegű követelésekért, továbbá minden követelés tekintetében a gazdálkodó szervezet olyan vagyontárgyai értékének erejéig, amelyek a 4. § (3) bekezdése szerint nem képezik a gazdálkodó szervezet felszámolásba bevonható vagyonát vagy jogszabály rendelkezése folytán forgalomképtelenek, és állami tulajdonban vannak, valamint a Ptk. 5:42. §-a szerinti esetekben.

(2)⁶⁵⁴ Ha az állam az (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján a járadékjellegű követelések jogosultjai részére a felszámolás során fizetést teljesít, ezt az összeget – mint állami követelést – az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási költségként, az 57. § (2) bekezdésének b) pontjába tartozó hiteltartozásként kell nyilvántartásba venni és kielégíteni, ha van rá vagyoni fedezet.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti azokat a gazdálkodó szervezettel szemben fennálló követeléseket, amelyek teljesítéséért az állam külön jogszabály alapján felel.

(4) Az állam a vele szemben támasztott követeléseket — azok jellegétől függetlenül — pénzben is kielégítheti.

(5) Azoknak a hitelezőknek az érdekeit, akiknek a követeléséért az állam felelősséggel tartozik, a felszámolónak kell képviselnie.

(6)⁶⁵⁵ A járadékjellegű követelések tekintetében az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli.

63. § (1)⁶⁵⁶

(2)⁶⁵⁷ A minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint az egyszemélyes gazdasági társaság, továbbá az egyéni cég felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag (részvényes) korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján a 6. § (1) bekezdése szerint illetékes bíróság a tagot (részvényest) – az adós társasággal összefüggő tartósan hátrányos üzletpolitikája miatt fennálló helytállási kötelezettségére tekintettel – a hitelező azon felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett követelésének megfizetésére kötelezi, amelynek kielégítésére a felszámolási eljárásban nincs fedezet. A felszámoló a keresetindítást megalapozó körülményekről és információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt vagy a hozzá forduló hitelezőket tájékoztatni.

(3)⁶⁵⁸

(4)⁶⁵⁹

63/A. §⁶⁶¹ Amennyiben az adósnak – a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg (egyszerűsített eljárás esetén pedig a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat) szerint – a jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladó mértékű tartozása van, a hitelező kereseti kérelmére a 6. § (1) bekezdése szerint illetékes bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha a részesedését átruházó volt tag bizonyítja, hogy az átruházás időpontjában az adós még fizetőképes volt, és a fenyegető fizetésképtelenség vagy a fizetésképtelenség csak ezt követően következett be, vagy az adós ugyan fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt vagy már fizetésképtelen volt, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el. A felszámoló az e bekezdés szerinti felelősséget megalapozó, társasági részesedést átruházó jogügyletre vonatkozó információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt és a nyilvántartásba vett hitelezőket tájékoztatni. A keresetet legkésőbb a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani.

63/B. §⁶⁶³ (1)⁶⁶⁴ Ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetőleg a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan, a felszámoló a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket tájékoztatja arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani, és legkésőbb a felszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül felhívja őket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, azt 15 napon belül neki jelentsék be. A felszámoló – az adós gazdálkodó szervezet nyilvántartásai, illetve a könyvvezetés hiányosságai esetén – az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét felhívja arra, hogy amennyiben a gazdálkodó szervezet nyilvántartásainak, illetve könyvvezetésének hiányosságait nem pótolja, egyszerűsített felszámolási eljárást fog kezdeményezni. A felszámoló a honlapján is köteles közzétenni egy felhívást, hogy amennyiben bárkinek hitelt érdemlő tudomása van az adós ingatlan- vagy más vagyonáról (ideértve a követeléseket és a vagyoni értékű jogokat is), azt neki 15 napon belül jelentsék be.

(2)⁶⁶⁵ Amennyiben az (1) bekezdés szerinti felhívások eredménytelenek, és az eljárás a felszámolási eljárás általános szabályai szerint nem folytatható le, a felszámoló erről írásbeli jelentést készít, és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztására. A felszámoló záró adóbevallást is készít, amelyet a kérelem, illetve a javaslat bíróságra történő benyújtásával és az adó megfizetésével egyidejűleg nyújt be az adóhatósághoz. A vagyonfelosztási kérelemnek tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. A kérelem beérkezését követő 8 napon belül a bíróság a felszámoló jelentését és a vagyonfelosztásra vonatkozó javaslatát megküldi a hitelezőknek [a (3) bekezdés szerinti eltéréssel], továbbá az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. A jelentésre, illetve a vagyonfelosztási javaslatra vonatkozó kifogást írásban, 15 napon belül lehet benyújtani. A határidő jogvesztő. A kifogás arra is irányulhat, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót a felszámolás általános szabályok szerinti lefolytatására. A bíróság a kifogást 5 napon belül megküldi a felszámolónak, aki arra 8 napon belül tehet észrevételeket. A kifogásnak helyt adó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen pedig a kifogást benyújtó fél fellebbezhet a közléstől számított 8 napon belül. A bíróság a felszámoló (1) bekezdés szerinti kérelmét akkor is elutasítja, ha az egyszerűsített felszámolás feltételei nem állnak fenn, az elutasító végzés ellen a felszámoló élhet fellebbezéssel a végzés közlésétől számított 8 napon belül. A fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni.

(3)⁶⁶⁶ Amennyiben a felszámoló által benyújtott jelentés és vagyonfelosztási kérelem alapján az adósnak a felszámolási eljárás alatt nem volt sem bevétele, sem kiadása, a felszámoló által készített jelentést és vagyonfelosztási javaslatot csak az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell megküldeni, továbbá nem kell közbenső mérleget készíteni.

(4)⁶⁶⁷ Ha a felszámoló által benyújtott jelentést és vagyonfelosztási javaslatot – a kifogás elbírálásának eredményeként – nem kell átdolgozásra visszaadni a felszámolónak, a bíróság végzéssel elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós jogutód nélküli megszüntetését és a felszámolási eljárás befejezését. Ha a jelentésre kifogást nem nyújtottak be, a végzést a felszámoló által benyújtott jelentés és vagyonfelosztási javaslat beérkezésétől számított 90 napon belül kell meghozni. Amennyiben kifogást nyújtottak be, ennek tárgyában a bíróság a (2) bekezdés szerinti észrevételezésre nyitva álló határidő elteltét követő 15 napon belül dönt. Az adós jogutód nélküli megszüntetéséről és a felszámolási eljárás befejezéséről hozott végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.

(5)⁶⁶⁸ A bíróság elrendeli a (4) bekezdés szerinti jogerős végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét, és azt megküldi a 29. §-ban foglalt szerveknek. A felszámoló a közzétételtől számított 15 napon belül köteles a közhiteles nyilvántartásoknál, hatósági nyilvántartásoknál eljárni annak érdekében, hogy abból törlésre kerüljenek azok az adatok, amelyeknél az adós tulajdonosként vagy más jogosultként van feltüntetve.

(6)⁶⁶⁹ A bíróság a (4) bekezdés szerinti végzésben az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét

(7)⁶⁷¹ A (6) bekezdés a) pontja szerinti felszámolói díj megtérítését a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalához kell befizetni. A Gazdasági Hivatal a központi költségvetést megillető összeget az 59. § (5) bekezdés szerinti elszámolás részeként mutatja ki. A központi költségvetést megillető összeg adók módjára behajtandó köztartozás, amelyet az állami adóhatóság hajt be. A végrehajtás során felmerült, ki nem egyenlített költségeket a központi költségvetés viseli.

65. §⁶⁷⁴ (1)⁶⁷⁵ A Kormány rendeletben az e fejezetben foglaltak alkalmazásáról hozhat döntést azokra a gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan,

(2)⁶⁷⁷ A Kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletet

(3)⁶⁷⁸ Az (1) bekezdés szerinti döntés hozható arra a gazdálkodó szervezetre,

66. §⁶⁸⁴ (1)⁶⁸⁵ A 65. § szerinti esetekben a stratégiailag kiemelt csődeljárásokra és felszámolási eljárásokra e törvény rendelkezéseit az e §-ban és a 67. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)⁶⁸⁶ Az e fejezet alkalmazásában vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként, rendkívüli vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban: állami felszámoló) jár el. Az állami tulajdonosi joggyakorló az állami felszámolót az e törvény szerinti eljárása során nem utasíthatja.

(2a)⁶⁸⁷ Az állami felszámoló ideiglenes vagyonfelügyelőkénti kirendelése kötelező, az adós erre vonatkozó meghallgatását a bíróság mellőzheti. A kirendelés iránt a bíróság a felszámolást kezdeményező kérelem vagy értesítés benyújtásától számított 3 munkanapon belül intézkedik. Ha az állami vagyonfelügyelőként történő ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésére sor került, a bíróság az erre irányuló további kérelmek elbírálását mellőzi. Az ideiglenes vagyonfelügyelőként eljáró állami felszámoló díja legalább nettó 600 000 forint, de legfeljebb nettó 6 000 000 forint. A bíróság az ideiglenes vagyonfelügyelői feladatok várható munkaterhe figyelembevételével rendelkezik a díj megelőlegezéséről, és a díjat a ténylegesen teljesített munkateher figyelembevételével állapítja meg. A díjat a bíróság kezdeményezésére a központi költségvetés előlegezi meg és az adós viseli, kivéve, ha a hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelemtől elállt, vagy a hitelező által kezdeményezett eljárásban a felszámolást a bíróság nem rendeli el. Ez utóbbi esetekben a megelőlegezett díjat a hitelező köteles az állam képviselőjének felhívására 15 napon belül megfizetni. A központi költségvetés által megelőlegezett díjat az adós általi megfizetés esetében a megfizetés beérkezésétől számított 8 munkanapon belül a központi költségvetés számára a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala pótolja vissza.

(2b)⁶⁸⁸ Az ideiglenes vagyonfelügyelőkénti kirendelést akkor lehet megszüntetni, ha

(3)⁶⁸⁹ Ha a bíróság a 27/A. § (1) bekezdése szerint korábban már jelölt ki vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, annak felmentéséről és az állami felszámoló kijelöléséről az eljárást lefolytató bíró a 65. § (1)–(2) bekezdése szerinti kormányrendelet hatálybalépését követő 5 munkanapon belül hoz végzést, és egyidejűleg a külön jogszabályban meghatározott módon elrendeli a végzés Cégközlönyben történő közzétételét. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. A bíróság végzésében rendelkezni kell a korábbi felszámoló számlával igazolt költségei megtérítéséről és az addig elvégzett tevékenységéért járó arányos díjazásáról is, amely legfeljebb 100 000 forint lehet, de különösen bonyolult ügyben magasabb díjazás is megállapítható. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, és csak a díjmegállapító rendelkezése ellen lehet fellebbezéssel élni. A felmentett felszámoló kötelezettségeire, a kötelezettségeinek teljesítésével összefüggő eljárásra, valamint a kötelezettség elmulasztásának következményeire a 27/A. § (11)–(11c) bekezdésében foglaltak irányadók azzal, hogy a honlapján a felmentéséről szóló végzés kézhezvételét követő napon közzé kell tennie a kijelölés megszűnésének dátumát, az állami felszámolóval szemben együttműködési kötelezettség terheli, és elő kell segítenie az állami felszámoló feladatátvételét.

(3a)⁶⁹⁰ A bíróság, ha a Kormány rendeletével új állami felszámolót jelöl ki, a korábbi állami felszámoló felmentéséről és a Kormány által meghatározott új állami felszámoló kijelöléséről az erre vonatkozó kormányrendelet hatálybalépésétől számított 8 munkanapon belül végzést hoz. A végzésében rendelkezni kell a korábbi állami felszámoló számlával igazolt költségeinek megtérítéséről és arányos díjazásáról is. A felmentett állami felszámoló haladéktalanul köteles az adós iratanyagát és vagyonát átadni a kijelölt új állami felszámolónak, tételes kimutatást készíteni a szerződésekről, az átadás időpontjában folyamatban lévő eljárásokról, értékesítésekről, közbenső mérleget készíteni és arra vonatkozó nyilatkozatot tenni, hogy a mérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad. A felmentett állami felszámoló ezen kötelezettségeinek elmulasztása esetén a bíróság a felmentett állami felszámolót 900 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja.

(3b)⁶⁹¹ A (2a) és (3a) bekezdés szerinti végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Fellebbezésnek csak a végzés díjmegállapító rendelkezése ellen van helye a végzés közlésétől számított 8 munkanapon belül. A (2a) és (3a) bekezdés szerinti fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 15 munkanapon belül kell elbírálni.

(4)⁶⁹² A (2) bekezdés szerinti felszámolóra annak foglalkoztatottjaira és felszámolóbiztosaira az e törvényben foglalt követelményeket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 27/A. § (4) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti – az adós tulajdonosával vagy hitelezőjével összefüggő – kizáró oknak nem tekinthető, ha az adós részben vagy egészben állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, vagy ha az adós hitelezője az állam, a központi költségvetés, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja, államháztartási szervezet, részben vagy egészben az állam tulajdonában vagy tagságával működő szervezet.

(5)⁶⁹³ Az állami felszámoló az e törvényben meghatározott tevékenységen kívül más gazdasági tevékenységet nem végezhet, kivéve a kizárólagos vagy többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezeteknél végzett üzletviteli és egyéb tanácsadást, szerkezetátalakítási és adósságrendezési tervek készítését, jogszabályban meghatározott tanácsadói, szakértői tevékenységet, az említett és a Ctv. 87. §-a szerinti, állami örökléssel érintett gazdálkodó szervezetek tekintetében a Ctv. szerinti felügyelőbiztosi, – a Ctv. 99. §-ában foglalt feltételek érvényesülése mellett – végelszámolói, továbbá vagyonrendezői tevékenységet, valamint a helyi önkormányzatok tekintetében a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerinti önkormányzati csődbiztosi tevékenységet és a Szát. szerinti szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet.

(5a)⁶⁹⁴ A 27/A. § (4) bekezdés a) pont ad) alpontja és 27/A. § (4) bekezdés b) pont bl) alpontja nem alkalmazható a stratégiailag kiemelt csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban.

(6)⁶⁹⁵ A (2) bekezdés szerinti állami felszámolót, továbbá azt a felszámolót, amelyet külön törvények pénzügyi szervezetek felszámolására vagy végelszámolására kijelölnek, nem kell felvenni a felszámolói névjegyzékbe, de a felszámolónak, a felszámolóbiztosnak, továbbá a 27/C. §-ban meghatározott személyeknek az ott meghatározott adatait és azok változását a Hatóság nyilvántartja. A nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás. Az állami felszámolónak az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott tevékenységére vonatkozóan a Hatóság hatósági ellenőrzést végez, súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés vagy mulasztás esetén az állami felszámolónál kezdeményezi a felszámolóbiztos vagy az állami felszámoló foglalkoztatottjai, vezető tisztségviselői felelősségre vonását, felmentését, továbbá a felszámolóbiztost 400 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatja.

(6a)⁶⁹⁶ A (6) bekezdésben meghatározott állami felszámolókra, vezető tisztségviselőikre és foglalkoztatottjaikra – ideértve az általuk kinevezett felszámolóbiztosokat is – az e törvényben és a Hatóság elnökének a felszámolók névjegyzékéről szóló rendeletében meghatározott követelmények irányadók.

(6b)⁶⁹⁷ A (6) bekezdés szerinti eljárásokban bírság helyett figyelmeztetés nem alkalmazható.

(7)⁶⁹⁸ A 66. § (2) bekezdés szerinti felszámoló felmentésének nincs helye, de a bíróság az állami felszámolót vagy a felszámolóbiztost az e törvényben meghatározott kötelezettségeinek megszegése vagy elmulasztása esetén pénzbírsággal sújthatja, melynek összege legfeljebb 900 000 forint lehet. A bírság kiszabása során a bíróság figyelembe veszi a mulasztás vagy jogszabálysértés jellegét, súlyosságát, egyszeri vagy ismétlődő jellegét, a hitelezők érdekeinek veszélyeztetését vagy sérelmét.

(8) Az 51. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy új felszámoló kijelölésének nincs helye, és a bíróság a felszámolóbiztost legfeljebb 900 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja, kötelezheti a felszámolót új felszámolóbiztos kijelölésére, továbbá csökkentheti az állami felszámoló díját. A bírság kiszabása során, illetve a díj csökkentésekor a bíróság figyelembe veszi a mulasztás vagy a jogszabálysértő intézkedés súlyosságát, egyszeri vagy ismétlődő jellegét, a hitelezők érdekeinek veszélyeztetését vagy sérelmét.

66/A. §⁶⁹⁹ Az e fejezet alkalmazásával lefolytatott csődeljárásban a vagyonfelügyelőként eljáró állami felszámoló is kezdeményezheti a fizetési haladék meghosszabbítását. A csődeljárásban a 18. § (9) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adóst – a fizetési haladék meghosszabbításakor – fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 365 napig illeti meg, ha ehhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan az igenlő szavazatok többségét külön-külön megkapta.

67. §⁷⁰⁰ (1) A hitelező az állami felszámoló kijelöléséről szóló végzés 66. § (3) bekezdés szerinti közzétételét követően az eredeti határidő figyelembevételével, az állami felszámolóhoz jelentheti be követelését. Határidőben bejelentett követelésként kell nyilvántartásba venni az állami felszámolónak azt a hitelezői követelést is, amelyet a jogosultja ugyan a 10. § (2) bekezdés f) pontja, 28. § (2) bekezdés f) pontja, 37. § (1)–(2) bekezdése, valamint 46. § (5) bekezdés b) pontja szerinti határidőben, de a felmentett felszámolónak jelentett be, amennyiben ezt a bejelentést a jogosult az állami felszámolónak a követelésbejelentési határidő lejártát követő 10 napon belül igazolja.

(2) A felszámolási eljárásban a követelések bejelentésének a 46. § (5) bekezdés c) pontjában és 37. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott jogvesztő határideje 120 nap.

(3)⁷⁰¹ A felszámolási eljárásban bejelentett követelések 46. § (6) bekezdése szerinti megvizsgálásának határideje 40 nap, a vitatható követelések bíróság számára történő megküldésének határideje 10 nap. A bíróság a vitatható igények elbírálása tárgyában soron kívül dönt.

(4)⁷⁰² Az e fejezet alkalmazásával lefolytatott felszámolási eljárásban a 38. § (5) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az óvadék jogosultjának közvetlen kielégítési joga érvényesítésére nyitva álló határidő két hónap.

(5)⁷⁰³ A 66. § (2) bekezdés szerinti felszámoló a 39. § (1) bekezdése szerinti hitelezői gyűlést 60 napon belül köteles összehívni. A 39. §-ban foglalt kötelezettségek megszegése esetén a bíróság az állami felszámoló felmentése helyett a társaságot és a felszámolóbiztost 300 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja. A hitelezők, a hitelezői választmány (hitelezők képviselője) tájékoztatására vonatkozó kötelezettsége teljesítésekor a felszámolóbiztos köteles figyelembe venni az adós 65. § (3) bekezdése szerinti, sajátos tevékenységével összefüggő titokvédelmi követelményeket is.

(6) A 41. § (5) bekezdése szerinti egyezségi tárgyalást az adós kérelmének kézhezvételétől számított 45 napon belül kell megtartani. Egyezség megkötésére a 44. § (1) bekezdését és 45. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság az egyezséget akkor is jóváhagyhatja, ha az egyezséget támogató hitelezők követelése az egyezség megkötésére jogosult hitelezők összes követelésének legalább a felét kiteszi.

(7) Az adós tevékenységének a felszámolás alatti továbbfolytatása tárgyában a 46. § (3)–(4) bekezdés szerinti hozzájárulást a hitelezői választmány egy év helyett másfél évi időtartamra is megadhatja.

(8)⁷⁰⁴ A felszámolási zárómérleg elkészítésére nyitva álló határidőt a bíróság indokolt esetben meghosszabbíthatja.

(9) Az 53. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hatósági engedélyhez, koncesszióhoz kötött tevékenységet vagy törvényben meghatározott közszolgáltatási tevékenységet végző adósnak az e tevékenységével összefüggő iratait az adott tevékenységet folytató szervezet részére kell átadni.

(9a)⁷⁰⁵ Amennyiben az adós a bányászatról szóló törvény, a földgázellátásról szóló törvény, a távhőszolgáltatásról szóló törvény vagy a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó engedélyes, a 66. § (2) bekezdés szerinti felszámoló az értékesítési pályázati feltételeket az engedélyt kiadó hatóság bevonásával alakítja ki oly módon, hogy az adós gazdálkodó szervezet vagyona működő üzemként, olyan szervezet részére kerüljön átadásra, amely a közszolgáltatás ellátását folyamatosan biztosítani tudja.

(9b)⁷⁰⁶ Ha az adós gazdálkodó szervezet környezetkárosításért vagy környezetveszélyeztetésért való felelősségét megállapították, vagy környezetet veszélyeztető tevékenységet folytat, az állami felszámoló az adós vagyonát a további környezetkárosodás megelőzését is szem előtt tartva, az adós tevékenységének folytatásához fűződő közérdeket is figyelembe véve kezeli.

(9c)⁷⁰⁷ Az adós vagyonának értékesítésekor az értékesítési pályázati feltételeket – a környezetvédelmi hatóság bevonásával – az állami felszámoló oly módon alakítja ki, hogy az adós vagyona működő üzemként olyan szakmai befektetőnek kerüljön értékesítésre, aki biztosítja a környezeti kárelhárítás, illetve a további környezetveszélyeztetés megelőzésének feltételeit is. Az állami felszámolónak meg kell kísérelnie az ingatlan- és ingó vagyont, valamint az ezek hasznosításával összefüggő immateriális javakat működő üzemként, a forgalomban elérhető legmagasabb áron értékesíteni.

(9d)⁷⁰⁸ Ha a (9b) vagy (9c) bekezdésben meghatározott célok érdekében szükséges, az állami felszámoló az adós vagyonát nem nyilvánosan, zártkörű pályázattal értékesíti. Az állami felszámoló a nem nyilvános értékesítésre vonatkozó döntése előtt a hitelezői választmány véleményét kéri. Az értékesítés módjához és a pályázati feltételek meghatározásához nincs szükség a hitelezői választmány hozzájárulására. Az állami felszámolónak a nem nyilvános értékesítésre vonatkozó döntése ellen kifogás nem nyújtható be.

(9e)⁷⁰⁹ Ha az állami felszámoló az adós vagyonát nem nyilvánosan értékesíti, előzetesen legalább három független értékbecslő szakértőtől származó értékbecslést kell beszereznie. A hitelezői választmány a becsérték felülvizsgálatát a 49. § (2) bekezdése szerint kezdeményezheti. Nem nyilvános értékesítés esetén a 49/A. §-t és a 49/B. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályázati felhívást nem kell a Cégközlönyben közzétenni, de a hitelezők és a hitelezői választmány (hitelezők képviselője) számára megismerhetővé kell tenni. Az értékesítés során a 49/A. § (5) bekezdését és a 49/B. § (7) bekezdését nem kötelező alkalmazni.

(9f)⁷¹⁰ A pályázati ajánlatok felbontását és az ártárgyalást közjegyző jelenlétében kell lefolytatni. A közjegyző által készített jegyzőkönyv tartalmazza a nem nyilvános értékesítés indokait, a részletes pályázati feltételeket és a pályázatok értékelésének szempontjait is. A nem nyilvános értékesítés eredményeként megkötött szerződésben meghatározott vételárat és az értékesített vagyon leírását az állami felszámoló az értékesítésről szóló szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül megküldi a Cégközlönynek, és a honlapján is közzéteszi.

(9g)⁷¹¹ Ha valamely vagyoni elemre vonatkozóan a felszámolás elrendelését megelőzően közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján fennálló elővásárlási jog áll fenn, az állami felszámoló az elővásárlásra jogosulttal előzetesen közli, hogy az elővásárlási joggal érintett vagyonrész nem nyilvánosan kerül értékesítésre. A felszámoló a nem nyilvános értékesítésen kapott ajánlatot köteles közölni az elővásárlásra jogosulttal. Az elővásárlásra jogosult elővásárlási jogának gyakorlásáról a közlés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül dönt és döntéséről a felszámolót haladéktalanul tájékoztatja. Az elővásárlásra jogosult az értékesítésre kerülő vagyonrész (dologösszesség) egészére vonatkozó ajánlat tartalmát csak teljes egészében fogadhatja el.

(9h)⁷¹² A 49. § (5) és (6) bekezdése szerinti keresetindítási határidő a (9e) bekezdés szerinti megismerhetővé tételtől számítandó.

(9i)⁷¹³ A felszámolási eljárásban az adós gazdálkodó szervezet 25 millió forintot meghaladó egyedi forgalmi értékű vagyonelemeinek értékesítésekor a magyar államot e törvény alapján elővásárlási jog illeti meg, amelyet megelőz a törvény alapján fennálló elővásárlási jog.

(10) Az 56. § (2) bekezdés szerinti – a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között felosztó – bírósági döntés meghozatalánál a (8) bekezdés szerinti határidőket kell figyelembe venni.

68. §⁷¹⁴ (1)⁷¹⁵ Amennyiben a gazdálkodó szervezet vagy az általa működtetett létesítmények nemzetbiztonsági védelem alá esnek, vagy honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiaellátási, vízgazdálkodási, közmű-üzemeltetési és -szolgáltatási, közegészségügyi, közlekedési, hírközlési, iparbiztonsági, kutatás-fejlesztési, infrastruktúra-fejlesztési vagy az infrastruktúra működtetése szempontjából nemzetközi vagy országos jelentőségű vagy a lakosság közműszolgáltatással való ellátása szempontjából kiemelt közszolgáltatást látnak el – a tevékenységük ellátásához fűződő közérdekre tekintettel – az e törvény általános szabályait és a 65–67. §-t az e § és a 69–70. § szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)⁷¹⁶ A Kormány a 65. § szerinti kiadott rendeletében akkor mondhatja ki, hogy a gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés szerinti körbe tartozik, amennyiben a veszteséges gazdálkodást eredményező okok miatt a vagyonhiány előreláthatólag nem szüntethető meg, a veszteségek halmozódása nem állítható meg, a gazdálkodó szervezet megmentési célú tulajdonosi vagy állami támogatásban nem részesíthető, de tevékenysége folyamatosságának és folytatásának érdekében kiemelt közérdek fűződik a gazdálkodó szervezet vagyonának működő üzemként történő értékesítéséhez.

(3)⁷¹⁷

(4)⁷¹⁸ A Kormány – (2) bekezdés szerinti – rendeletének kihirdetésekor felszámolás iránti kérelem alapján már folyamatban lévő eljárásokban az (5)–(6) bekezdést, a 69. § (1)–(9a) bekezdést nem lehet alkalmazni. A 69. § (10) bekezdést akként kell alkalmazni, hogy a rendkívüli moratóriumnak nem meghosszabbítására, hanem elrendelésére kerül sor, amennyiben az adós a bíróságnak a felszámolást elrendelő végzésében meghatározott felhívására a kézhezvételtől számított 5 napos jogvesztő határidőn belül nyilatkozik arról, hogy a moratórium alatti tevékenysége folytatásához és működőképessége fenntartásához szükséges fizetési kötelezettségek teljesítésének fedezetét elkülönítette.

(5)⁷¹⁹ A bíróság a 22. § (2) bekezdésben meghatározott – felszámolást elrendelő – végzését 3 munkanapon belül hozza meg, és egyidejűleg, a külön jogszabályban meghatározott módon elrendeli e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor.

(6)⁷²⁰ A felszámolási eljárásban egyesítésnek, felfüggesztésnek nincs helye. A felszámolási eljárás szünetelésének csak kérelemre, a 26. § (4) bekezdésben foglaltak esetén, az elsőfokú és a másodfokú eljárásban legfeljebb egy-egy alkalommal van helye azzal, hogy három hónap szünetelés elteltével az eljárás megszűnik.

(7)⁷²¹ A bíróság soron kívül jár el.

69. §⁷²² (1)⁷²³ Ha a felszámolást az adós kéri, a kérelem benyújtására a 23. § (1) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adósnak nyilatkoznia kell a 8. § (3) bekezdésben foglaltakról is. Az adós pénzforgalmi számlavezetőjére a 8. § (5) bekezdése szerinti kötelezettségek irányadók. A kérelemben meg kell jelölni az adós vezetőjének a Pp. 133. § (3) bekezdése szerinti rövid úton történő idézéséhez szükséges adatokat is (az adós vezetőjének elektronikus levélcíme, telefonszáma, telefax száma).

(2)⁷²⁴ Az adós (1) bekezdés szerinti kérelmének a bírósághoz érkezését követő 1 munkanapon belül a bíróság a külön jogszabályban meghatározott módon végzést tesz közzé a Cégközlönyben az adóst megillető rendkívüli moratóriumról, amelynek utalnia kell a rendkívüli vagyonfelügyelő kirendelésére és arra is, hogy az eljárás olyan gazdálkodó szervezet ellen folyik, amelynek esetében a 68–70. § rendelkezéseit is alkalmazni kell. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A rendkívüli moratórium a közzétételtől illeti meg az adóst. A bíróság a végzésben rendkívüli vagyonfelügyelőként kirendeli a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót. A rendkívüli vagyonfelügyelőként eljáró állami felszámoló díját és költségeit az adós gazdálkodó szervezet előlegezi és viseli. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.

(3)⁷²⁵ A rendkívüli moratórium célja az adós működőképességének időleges biztosítása. A rendkívüli moratórium időtartama alatt a hitelezői követelések kamatoznak. A rendkívüli moratórium időtartama alatt kifizetéseket kizárólag a rendkívüli vagyonfelügyelő ellenjegyzésével (jóváhagyásával) lehet teljesíteni. A rendkívüli vagyonfelügyelő ellenjegyzi (jóváhagyja) a rendkívüli moratórium időtartama alatt esedékessé váló azon kifizetéseket, amelyek az adósnak a rendkívüli moratórium időtartama alatt a jelen törvény szerinti kiemelt tevékenysége folytatásához és a működőképessége fenntartásához szükségesek; a rendkívüli vagyonfelügyelő által ellenjegyzett kifizetések a rendkívüli moratórium alatt teljesíthetők. A rendkívüli vagyonfelügyelőt az adós pénzforgalmi számlái felett együttes rendelkezési jog illeti meg. A rendkívüli vagyonfelügyelő haladéktalanul bejelenti az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak az e bekezdésben meghatározott jogosítványait és hitelt érdemlő módon igazolt aláírását. A rendkívüli moratórium alatt egyebekben megfelelően alkalmazni kell a 11. §-ban foglaltakat is. Az adós vezetője a rendkívüli moratórium alatti tevékenysége folytatásához és a működőképessége fenntartásához szükséges fizetési kötelezettségek teljesítésének fedezetét elkülöníti, ennek végrehajtását a rendkívüli vagyonfelügyelő ellenőrzi, és elmulasztása esetén ezt jelzi a legfőbb szervnek, a felügyelő bizottságnak és a könyvvizsgálónak. A rendkívüli moratórium időszaka alatt az adós működésével kapcsolatos hatósági engedélyek lejárata a rendkívüli moratórium végéig meghosszabbodik, és az illetékes hatóság az irányadó jogszabályok szerint az engedélyt csak akkor vonhatja vissza, amennyiben ez az élet- vagy vagyonbiztonság megóvása érdekében szükséges. A rendkívüli moratórium időszaka alatt az adóssal kötött szerződéseket az adóssal szerződő fél nem mondhatja fel, azoktól nem állhat el, továbbá ezen szerződések az adós fizetésképtelenségére, illetve a rendkívüli moratóriumra tekintettel nem szűnnek meg.

(3a)⁷²⁶ A rendkívüli vagyonfelügyelő kérésére az adós vezetője köteles az adós működésével és vagyonával kapcsolatos valamennyi információt és iratot a rendkívüli vagyonfelügyelő rendelkezésére bocsátani. Az adós vezetője – a rendkívüli vagyonfelügyelővel egyeztetve – az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést köteles megtenni az adós rendkívüli moratórium alatti működőképességének fenntartása érdekében.

(4) Az adós (1) bekezdés szerinti, a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmét a bíróság 5 napon belül megvizsgálja. A hiánypótlásra nyitva álló határidő 5 nap.

(5) Amennyiben a bíróság az adós (1) bekezdés szerinti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti, illetve rendelkezik a területi eljárássá történő átalakításról, akkor a rendkívüli moratórium az erről szóló jogerős végzés Cégközlönyben történő közzétételével megszűnik, kivéve, ha felszámolás iránti kérelem alapján folyamatban lévő más eljárásban a bíróság végzést tett közzé a rendkívüli moratóriumról. A Cégközlönyben való közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor.

(6)⁷²⁷ A rendkívüli moratóriumra, annak közzétételére és az rendkívüli vagyonfelügyelőre vonatkozó rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha az adós felszámolását a hitelező kéri; ebben az esetben a rendkívüli moratóriumnak a (2) bekezdés szerinti közzétételi határideje a hitelező kérelmének bírósághoz érkezésétől számítandó. A (3)–(5) bekezdés megfelelően alkalmazandó. A kérelemben meg kell jelölni a hitelező vezetőjének a Pp. 133. § (3) bekezdése szerinti rövid úton történő idézéséhez szükséges adatokat is (elektronikus levélcím, telefonszám, telefax szám). Az adósnak a hitelezői kérelmet és a (7) bekezdés szerinti meghallgatásra történő idézést külön kézbesítő útján kell megküldeni. Az adós a tartozása megfizetésére a 24. § (3) bekezdésében és a 26. § (3) bekezdésében meghatározott fizetési haladékot nem kérhet. Az adósnak a kézhezvételtől számított 2 munkanapon belül a bíróság számára írásban meg kell adnia az adós vezetőjének a Pp. Pp. 133. § (3) bekezdése szerinti rövid úton történő idézéséhez szükséges adatokat (az adós vezetőjének elektronikus levélcíme, telefonszáma, telefax száma), továbbá a fizetési számláira vonatkozó adatokat.

(7)⁷²⁸ A bíróság a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezői kérelem tárgyában legkésőbb a hitelezői kérelem bírósághoz érkezésétől számított 8 napon belül meghallgatást tart. A határidőbe a hiánypótlás elrendelésétől annak teljesítéséig eltelt idő nem számít bele. A bíróság a meghallgatásra a hitelezőt és a rendkívüli vagyonfelügyelőt is rövid úton megidézi. A felek legkésőbb a meghallgatáson kötelesek a kérelemmel kapcsolatos nyilatkozataikat megtenni. A rendkívüli vagyonfelügyelő a meghallgatáson teszi meg azon nyilatkozatokat (így különösen a felszámolóbiztosra vonatkozó adatok) amelyek a felszámolás elrendelése esetén a felszámolókénti kirendeléshez, illetve annak közzétételéhez szükségesek. Amennyiben a fizetésképtelenség tárgyában való döntéshez további okiratok, nyilatkozatok szükségesek, a bíróság legfeljebb 5 napos határidővel újabb meghallgatást tűz ki. Az adósnak a meghallgatáson arról is nyilatkoznia kell, hogy a rendkívüli moratórium időszaka alatt keletkező és esedékessé váló fizetési kötelezettségek teljesítésére az adós vagyona előreláthatólag fedezetet nyújt-e. Amennyiben az adós a nyilatkozattételt elmulasztja vagy nemlegesen nyilatkozik, a bíróság soron kívül végzést hoz a rendkívüli moratórium megszüntetéséről. A végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, a fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 15 napon belül kell elbírálni. A jogerős végzést a bíróság a Cégközlönyben soron kívül közzéteszi.

(8)⁷²⁹ A bíróság hitelező kérelmére indult eljárásban az adós fizetésképtelensége tárgyában a meghallgatáson vagy legkésőbb az első meghallgatást követő 15 napon belül dönt. A bíróság a végzést a feleknek a meghallgatáson vagy külön kézbesítő útján kézbesíti. Az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság 1 munkanapon belül intézkedik a 28. § (1) bekezdése szerinti végzés Cégközlönyben külön jogszabályban meghatározott módon történő közzétételéről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor.

(9) Ha az adós nem fizetésképtelen, az eljárást soron kívül megszüntető végzésben rendelkezni kell a rendkívüli moratórium megszűnéséről. A bíróság soron kívül intézkedik a jogerős végzés Cégközlönyben történő közzétételéről. A közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A rendkívüli moratórium a végzés közzétételével megszűnik, kivéve ha az adós ellen folyamatban lévő másik felszámolási eljárásban a bíróság rendkívüli moratóriumról végzést tett közzé.

(9a)⁷³⁰ Az adós felszámolását elrendelő vagy az eljárást soron kívül megszüntető végzés ellen a fellebbezést a kézbesítéstől számított 5 munkanapon belül kell benyújtani. A fellebbezést a bíróság 5 munkanapon belül bírálja el.

(10)⁷³¹ A felszámolást elrendelő végzésnek utalnia kell arra is, és a közzétételnek tartalmaznia kell azt is, hogy az eljárás olyan, a Kormány által a 65. § (1) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet ellen folyik, amelynek esetében a 68–70. § rendelkezéseit is alkalmazni kell. A felszámolást elrendelő végzésben a bíróság a rendkívüli moratóriumot a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 90 napos időtartamra meghosszabbítja, amit a 28. § (2) bekezdés szerinti közzétételnek tartalmaznia kell. A felszámolás kezdő időpontját követően a meghosszabbított rendkívüli moratórium lejártáig a rendkívüli moratóriumra vonatkozó rendelkezések közül az adós működőképességének időleges biztosítására, az adós vagyonából történő kifizetésekre, a hatósági engedélyekre és az adóssal kötött szerződések felmondásának, illetve az azoktól való elállás korlátozására vonatkozó (3)–(3a) bekezdés szerinti szabályokat a felszámolás szabályai mellett megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a 11. § nem alkalmazandó; a rendkívüli moratórium nem érinti a felszámoló felszámolási eljárás szerinti jogait és kötelezettségeit, így a felszámolónak a 47. § szerinti felmondási, illetve elállási jogát sem.

(11) Az 5. § azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy tájékoztatást csak a felszámoló adhat. A tájékoztatás megtagadható, amennyiben és ameddig az az eljárás célját [68. § (2) bekezdés] veszélyeztetné. A 39. § (3) bekezdés azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a felszámoló a tájékoztatást megtagadhatja, amennyiben és ameddig az az eljárás célját (68. § (2) bekezdés) veszélyeztetné.

(12) A 36. § (1) bekezdés és a 38. § (3) bekezdés azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a felszámolás kezdő időpontja helyett a rendkívüli moratórium közzétételének időpontja irányadó a hitelezői követelések beszámíthatóságára.

(13)⁷³² Amennyiben a felszámolást a bíróság elrendeli, a rendkívüli moratórium időszaka alatt keletkezett és esedékessé vált, a (3) bekezdésben foglaltak szerint a rendkívüli vagyonfelügyelő (felszámoló) által jóváhagyott, illetve az általa jóváhagyott kötelezettségvállaláson alapuló, még ki nem fizetett tartozásokat a felszámoló az 57. § (2) bekezdés b) pontja szerinti felszámolási költség részeként egyenlíti ki.

(14)⁷³³ A 66. § (2) bekezdés szerinti felszámoló díjának megállapításakor a bíróság azzal az eltéréssel alkalmazza az 59. §-ban foglaltakat, hogy a felszámolás jogerős elrendelése előtti rendkívüli vagyonfelügyelői tevékenység munkaterhével arányosan a díjat magasabb összegben állapítja meg. A díjat az adós viseli, melyet az 57. § (2) bekezdés g) pontja szerinti felszámolási költségként kell elszámolni és megfizetni.

(15)⁷³⁴ Amennyiben a 68. § (2) bekezdés hatálya alá eső adós felszámolásának kezdő időpontját követően az adós többségi befolyása alatt álló, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet ellen felszámolási eljárás indul, az eljárás lefolytatására a 68. §-ban, e §-ban és a 70. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

70. §⁷³⁵ (1)⁷³⁶ A 68. § (2) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet felszámolásának elrendelése esetén az a 66. § (2) bekezdés szerinti felszámolónak az adós vagyonát a 68. § (1) bekezdése szerinti tevékenység, illetve az annak folytatásához fűződő közérdek érvényesítésének figyelembe vételével kell kezelnie. Az adós vagyonának értékesítésekor meg kell kísérelnie az ingatlan- és ingó vagyont, az ezek hasznosításával összefüggő immateriális javakat működő üzemként, a forgalomban elérhető legmagasabb áron értékesíteni.

(2) Amennyiben az eljárás céljának [68. § (2) bekezdés] elérése érdekében szükséges, a felszámoló az adós vagyonát nem nyilvánosan értékesíti. A felszámoló maga választja meg a nem nyilvános értékesítés módját (különösen zártkörű pályázat, közvetlen tárgyalás). A felszámoló a nem nyilvános értékesítésről szóló döntéséről és a nem nyilvános értékesítés módjáról előzetesen nem köteles tájékoztatást nyújtani a hitelezőknek, de a döntésének indokait, továbbá az egyes ajánlatokat köteles írásban rögzíteni közjegyző bevonásával.

(3) Amennyiben a felszámoló az adós vagyonát nem nyilvánosan értékesíti, a felszámoló köteles az értékesítendő vagyon, illetve vagyonrész vonatkozásában előzetesen legalább három független értékbecslő szakértőtől származó értékbecslést beszerezni. A vételár nem lehet alacsonyabb, mint az értékbecslésekben foglalt összegek számtani átlaga.

(4) A nem nyilvános értékesítés eredményeként megkötött szerződésben foglalt vételárat, továbbá az értékesített vagyonrész leírását a felszámoló a szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül a Cégközlönyben és honlapján közzéteszi.

(5) A felszámoló nem nyilvános értékesítésről és az értékesítés módjáról hozott döntése ellen kifogás nem terjeszthető elő. Ez a rendelkezés nem érinti a 49. § (5) bekezdésében foglalt keresetindítási jogot azzal, hogy a keresetindítási határidő a (4) bekezdés szerinti közzétételtől számítandó.

(6) Nem nyilvános értékesítés esetén a 49. § (1) és (2) bekezdése, a 49/A. § és a 49/B. § nem alkalmazandó.

(7)⁷³⁷ A felszámoló a felszámolás elrendelését megelőzően közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján fennálló elővásárlásra jogosulttal előzetesen közli, hogy az elővásárlási joggal érintett vagyonrész nem nyilvánosan kerül értékesítésre. A felszámoló a nem nyilvános értékesítésen kapott ajánlatot köteles közölni az elővásárlásra jogosulttal. Az elővásárlásra jogosult elővásárlási jogának gyakorlásáról haladéktalanul köteles dönteni és döntéséről a felszámolót tájékoztatni. Az elővásárlásra jogosult a vagyonrész (dologösszesség) egészére vonatkozó ajánlat tartalmát csak teljes egészében fogadhatja el.

79/A. § (1)⁷⁴⁸ E törvény rendelkezéseit az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, ha az adóssal szemben nyilvántartásba vett hitelezői követelésre vonatkozóan büntetőeljárásban zár alá vétel elrendelésére került sor vagy ha az adós vagyonára

(2) E törvény alkalmazásában

(3)⁷⁵⁶ A bűnügyi hitelezői igény összegeként azt az összeget kell a nyilvántartásban feltüntetni,

(3a)⁷⁵⁷ A bűnügyi hitelezői követelés bűnügyi hitelezői igényként történő nyilvántartásba vételére és visszaigazolására a (7) bekezdés szerinti állami felszámoló jogosult.

(4)⁷⁵⁸ Az állami felszámoló értesíti a büntetőeljárást lefolytató szervet a bűnügyi hitelezői igény összegének a (3) bekezdés a) pontja szerinti változásáról.

(5)⁷⁵⁹ Ha az adós vagyonára zár alá vételt, vagyonelkobzást rendeltek el, az adóssal szemben pénzbírságot szabtak ki, vagy az adóst bűnügyi költség viselésére kötelezték, a felszámoló a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül intézkedik az erről szóló határozat büntetőeljárást lefolytató szervtől történő beszerzése iránt.

(5a)⁷⁶⁰ A felszámoló az (5) bekezdés szerinti határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül megküldi az (5) bekezdés szerinti határozatot az állami adó- és vámhatóság részére.

(6) E törvény alkalmazásában a bűnügyi hitelezői igénybejelentést is hitelezői igénybejelentésnek kell tekinteni.

(7)⁷⁶¹ Ha a felszámolás elrendelésére bűnügyi hitelezői követelés alapján kerül sor, vagy az adós ellen folyamatban lévő felszámolási eljárásban bűnügyi hitelezői igénybejelentés történik, felszámolóként a bíróság – kivéve, ha törvény alapján a pénzügyi szervezet felszámolására létrehozott állami felszámoló szervezetet kell kirendelnie – a 66. § (2) bekezdés szerinti állami felszámolót rendeli ki. Ha a bíróság a 27/A. § (1) bekezdése szerint korábban már jelölt ki más felszámolót, annak felmentéséről, költségeinek megtérítéséről, díjazásának megállapításáról, továbbá az állami felszámoló kirendeléséről a bíróság az állami adó- és vámhatóság bűnügyi hitelezői igénybejelentésről való értesítésének kézhezvételét követő 5 munkanapon belül hoz végzést, a bíróság további eljárásra, a felmentett felszámoló és az állami felszámoló jogaira és kötelezettségeire a 66. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A felmentett felszámoló költsége és díjazása megállapítására, a felmentett felszámoló kötelezettségeire , a kötelezettségeinek teljesítésével összefüggő eljárásra, valamint a kötelezettség elmulasztásának következményeire a 27/A. § (11)–(11c) bekezdésében és a 66. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(8)⁷⁶² Ha a bűnügyi hitelezői követelés nyilvántartásba vételére a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtásáig sor kerül, azt a 28. § (2) bekezdés f) pontjában előírt 40 napos határidőben bejelentettnek kell tekinteni.

(8a)⁷⁶³ Ha az olyan folyamatban lévő felszámolási eljárásban, amelynek az elrendelésére nem bűnügyi hitelezői követelés alapján került sor, bűnügyi hitelezői igénybejelentés történik, a felszámolási zárómérleg elkészítése az állami felszámoló kirendelésétől számított két év elteltével kötelező.

(9) Ha az adós vagyonára büntetőügyben

(10) A (9) bekezdésben meghatározott esetekben a 38. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

(11)⁷⁶⁴ A bíróság a felszámolót az e §-ban meghatározott kötelezettségeinek az elmulasztása miatt 500.000 forintig terjedő – ismételten kiszabható – bírsággal sújthatja.

79/B. § (1) Ha valamely nyilvántartásba vett hitelezői követelésre vonatkozóan büntetőeljárásban zár alá vétel elrendelésére kerül sor, akkor a felszámoló a vagyonfelosztási javaslatban az erre a hitelezői igényre eső vagyont a hitelező jogszerzésével, de zár alá vétellel terhelten tünteti fel. A vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása esetén a zár alá vett hitelezői követelés helyébe lépő vagyonra a zár alá vétel a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 332. § (5) bekezdése alapján külön határozat nélkül kiterjed, és azt a hitelező a zár alá vétellel terhelten szerzi meg. Ezt a vagyont a felszámoló a zár alá vételt végrehajtó állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint zár alá vett hitelezői igényre

(3)⁷⁶⁵ Ha az (1) bekezdés szerint zár alá vett hitelezői igényre a büntetőeljárásban olyan vagyonelkobzást rendelnek el, amely nem minősül pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásnak, és az a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése után emelkedik jogerőre vagy válik véglegessé, akkor erre a hitelezői igényre eső vagyonra – mint a megszűnt adóst megillető vagyonra – a Ctv. szerint hivatalból vagyonrendezés lefolytatására kerül sor.

(4) Ha zár alá vétel elrendelésére a 49/D. §-ban meghatározott zálogjoggal biztosított hitelezői követelésre nézve került sor, akkor a zálogjoggal, valamint a 49/D. § (3) bekezdése szerinti joggal terhelt vagyontárgy értékesítéséből, vagy ezekkel a jogokkal biztosított hitelezői követelés behajtásából származó bevételből a jogosultnak járó összeg a zár alá vett hitelezői követelés helyébe lép, amelyre a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed, és az összeget a felszámoló a zár alá vételt végrehajtó állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja.

(5) Ha a (4) bekezdés szerint zár alá vett vagyonra

(6) Ha a (4) bekezdés szerint zár alá vett vagyonra a büntetőeljárásban olyan vagyonelkobzást rendelnek el, amely nem minősül pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásnak és az a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése után emelkedik jogerőre vagy válik véglegessé, akkor a hitelezői igény megszűnése miatt az adós vagyonát képező vagyonnövekményre – mint a megszűnt adóst megillető vagyonra – a Ctv. szerint hivatalból vagyonrendezés lefolytatására kerül sor.

(7) A zár alá vett hitelezői igénnyel vagy a Be. 332. § (5) bekezdése alapján helyébe lépett vagyonnal kapcsolatban beszámítási jog nem gyakorolható.

(8) Ha valamely nyilvántartásba vett hitelezői követelésre vonatkozóan pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzást rendelnek el, annak végrehajtására az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/C. §-ában meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

79/C. §⁷⁶⁶ (1)⁷⁶⁷ Ha a Be. 332. § (3) bekezdése alapján a zár alá vett vagyon helyébe előzetes bűnügyi hitelezői igény lép, és a zár alá vétel az eredeti vagyon tekintetében megszűnik, a kirendelését követően az állami felszámoló intézkedik

(2) A zár alá vétel (1) bekezdésben meghatározottak szerinti törléséhez vagy a rendelkezési jog felfüggesztésének a megszüntetéséhez a határozatot az állami felszámoló előterjesztése alapján a felszámolási ügyben eljáró bíróság 8 napon belül hozza meg.

(3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott végzésben megállapítja, hogy a zár alá vétel az eredeti vagyon tekintetében megszűnt.

79/D. § (1)⁷⁶⁸ Az állami felszámoló a bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapján hitelezőként a büntetőjogi igényt érvényesítő magyar államot veszi nyilvántartásba. A magyar állam képviselőjeként az állami adó- és vámhatóság jár el, és e követelések tekintetében gyakorolja a hitelezői jogokat. Ha a bűnügyi hitelezői igénybejelentést nem az állami adó- és vámhatóság tette, a felszámoló haladéktalanul értesíti az állami adó- és vámhatóságot annak érdekében, hogy a magyar állam képviselőjeként eljárhasson.

(2)⁷⁶⁹ Az állami felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától számított hatvan napon belül a nyilvántartásba vett hitelezői követelések listáját megküldi a büntetőeljárást lefolytató szervnek. Ha az állami felszámoló a határidő lejártát követően szerez tudomást az előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentésről, a nyilvántartásba vett hitelezői követelések listáját a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül küldi meg a büntetőeljárást lefolytató szervnek. Az állami felszámoló a vagyon első értékesítésekor, továbbá a becsérték változásakor a 48. § (2) bekezdésében meghatározott értesítések megküldésével egyidejűleg a nyilvántartásba vett hitelezői követelések listáját ismételten megküldi a büntetőeljárást lefolytató szervnek, továbbá egyidejűleg értesíti a büntetőeljárást lefolytató szervet az értékesítésre kerülő vagyonelemek becsértékéről. A 48. § (2) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettség hiányában az állami felszámoló a nyilvántartásba vett hitelezői követelések listáját és az értékesítésre kerülő vagyonelemek becsértékéről szóló értesítést az értékesítés megkezdésével egyidejűleg küldi meg a büntetőeljárást lefolytató szervnek.

(3)⁷⁷⁰ A bűnügyi hitelezői követelés nem tekinthető vitatott hitelezői követelésnek.

(4)⁷⁷¹ A bűnügyi hitelezői követelés tekintetében beszámítási jog nem gyakorolható.

79/E. § (1)⁷⁷² Az előzetes bűnügyi hitelezői igény helyébe az azonos vagyonra elrendelt végleges bűnügyi hitelezői követelés lép, függetlenül attól, hogy a végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentésre mikor került sor.

(2)⁷⁷³ Ha a végleges bűnügyi hitelezői követelés alacsonyabb összegre vonatkozik, mint az előzetes bűnügyi hitelezői igény, és azt

(3)⁷⁷⁶ Ha a büntetőeljárásban a végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló határozat a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése után emelkedik jogerőre vagy válik véglegessé, és alacsonyabb összegre vonatkozik, mint az előzetes bűnügyi hitelezői igény, a különbözetet olyan, az adóst megillető vagyonnak kell tekinteni, amelyre vonatkozóan a Ctv. szerint hivatalból vagyonrendezési eljárás lefolytatására kerül sor.

(4)⁷⁷⁷ Ha a végleges bűnügyi hitelezői követelés”, továbbá a „hitelezői igényt benyújtani magasabb összegre vonatkozik, mint az előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés, a különbözetre vonatkozóan akkor lehet a felszámolási eljárásban hitelezői igényt benyújtani, ha a végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentésre a felszámolási zárómérleg bíróságnak történő benyújtásáig sor került.

(5)⁷⁷⁸ Ha a büntetőeljárást végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló döntés nélkül fejezik be, az előzetes bűnügyi hitelezői igényt – a büntetőeljárás befejeződésével vagy a fedezetet biztosító zár alá vétel feloldásával – visszavontnak kell tekinteni, illetve ha az előzetes bűnügyi hitelezői igényre vagyoni eszköz került elkülönítésre, a felszámolási eljárás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése után hivatalból vagyonrendezési eljárást kell megindítani.

79/F. § (1)⁷⁷⁹ Az állami felszámoló a vagyonfelosztási javaslatot és az 52. §-ban meghatározott más iratokat csak azt követő két hónap elteltével küldi meg a bíróságnak, hogy a vagyonfelosztási javaslatot a büntetőeljárást lefolytató szervnek megküldte.

(2)⁷⁸⁰ A vagyonfelosztási javaslatban az előzetes bűnügyi hitelezői igényre a vagyonfelosztás során eső vagyont az adós gazdálkodó szervezet tulajdonába tartozó, zár alá vett vagyonként kell feltüntetni. A vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása esetén a vagyont a bűnügyi hitelezői igény érvényesítése során a magyar állam képviseletében eljáró állami adó- és vámhatóság rendelkezésére kell bocsátani. A bíróság a 60. § (1) bekezdésében meghatározott végzésében felhívja

(3)⁷⁸¹ A bíróság a 60. § (1) bekezdésében meghatározott végzésében megállapítja, hogy a zár alá vétel a bűnügyi hitelezői igény helyébe lépő felosztott vagyonra terjed ki.

(4)⁷⁸² A bíróság a (2)–(3) bekezdés szerinti végzését hivatalból megküldi a büntetőeljárást lefolytató szervnek.

(5)⁷⁸³ Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az 50. § (1) bekezdése szerinti közbenső mérleghez készített részleges vagyonfelosztási javaslatra, amennyiben a részleges vagyonfelosztási javaslat az előzetes bűnügyi hitelezői igényre vagyonfelosztást tartalmaz és a bíróság az 50. § (6) bekezdése szerinti végzésével a közbenső mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyja.

79/G. §⁷⁸⁴ (1) Az állami felszámoló díjának összege az 59. § szerinti felszámolói díjon felül az adós felszámolási zárómérlegében szereplő eszközök könyv szerinti értékének alapulvételével:

(2) Az (1) bekezdésben megállapított felszámolói díj nem érvényesíthető olyan pénzeszköz után, amely a korábban felszámolási vagyonba tartozó vagyonelem helyébe lépett.

80. §⁷⁸⁵ (1)⁷⁸⁶ Az e törvényben szabályozott eljárásokban az államot, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot, illetve a helyi és kisebbségi önkormányzatot, önkormányzati társulást megillető követelésről a követelés behajtására jogosult szervezet lemondhat, vagy a követelést engedményezheti. A követelés behajtására jogosult szervezet a felszámolási eljárásban követelésének bejelentését mellőzheti, amennyiben a felszámolási eljárás kezdeményezését közvetlenül megelőzően általa lefolytatott eredménytelen végrehajtási eljárás megállapításai szerint valószínűsíthető, hogy követelésének a nyilvántartásba vételért fizetendő összeget elérő megtérülése sem várható. Ezekről a követelésekről a követelés behajtására jogosult szervezet külön nyilvántartást vezet, feltüntetve benne azokat az adatokat is, melyek a végrehajtás alá vonható vagyon hiányában a követelés megtérülését nem teszik lehetővé. A követelés bejelentésének mellőzése a követelésről történő lemondásnak minősül. A követelés behajtására jogosult szervezet nem engedményezheti a felszámolási eljárás alatt álló adóssal szemben fennálló azon követelését, melynek megfizetéséért az államot helytállási kötelezettség terheli.

(2)⁷⁸⁷ Ha a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető követelés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényen alapuló ellátások – ideértve a korengedményes nyugdíjat is – megtérítése címén áll fenn, az állami adóhatóság a követelés behajtására jogosult szervezet.

(3)⁷⁸⁸ A 79/D. § (1) bekezdése alapján a magyar állam képviselőjeként eljáró állami adó- és vámhatóság a bűnügyi hitelezői igényről az egyezségkötés érdekében részben lemondhat.

82. § (1) Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba.

(2)⁷⁹⁰ E törvény 50. §-ának (1) bekezdését, 52. §-ának (2), (5) bekezdéseit, 53. §-át, valamint 55. §-át⁷⁹¹ a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell. Egyébként a hatálybalépés időpontjában folyamatban lévő eljárásokra a korábbi jogszabályok az irányadók.

A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvényt módosító 1993. évi LXXXI. törvény hatálybalépését követően a felszámolás elrendelését tartalmazó végzés közzététele a Cégközlönyben történik.

(3)⁷⁹² E törvény 11. § (2) bekezdésének d) pontja és (3) bekezdése, 36. §-ának (2) bekezdése, 38. §-ának (5) bekezdése, 40. §-ának (4) bekezdése és 47. §-ának (3) bekezdése a pénzügyi biztosítéki megállapodásokról szóló 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

83. §⁷⁹³ (1) E törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól és az azzal összefüggő törvénymódosításokról szóló törvénnyel (a továbbiakban: Kcstm.) megállapított 65. § (1) és (3) bekezdését, valamint az állami felszámolóra, annak kötelezettségeire, iratátadási és adatszolgáltatási feladataira, továbbá a felszámoló és a felszámolóbiztos bírságolhatóságára vonatkozó rendelkezéseit a Kcstm. hatálybalépésekor már elrendelt csődeljárások és jogerősen elrendelt felszámolások esetében is alkalmazni kell, ha a kormányrendelet kiadására vonatkozó 65. § (2) bekezdés szerinti határidő letelt, de még nem került sor csődeljárásban az egyezségi tárgyalások lezárására, felszámolási eljárásban pedig egyezségkötésre vagy a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtására. A Kormány ezekben az esetekben a Kcstm. hatályba lépését⁷⁹⁴ követő 30. napig hirdetheti ki a 65. § (2) bekezdése szerinti rendeletet. A 66. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felmentett felszámoló díjazását a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan határozza meg, az állami felszámoló díját pedig ezzel arányosan csökkenti. A felmentett felszámolót megilleti továbbá az általa lefolytatott értékesítések után a 49/D. § szerinti díjbevétel és az 59. § (1) bekezdése és (4) bekezdése szerinti arányos díjhányad.

(2) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2013. évi XLVI. törvénnyel (a továbbiakban: 2013. évi XLVI. törvény) megállapított 65. § (2) bekezdését a 2013. évi XLVI. törvény hatálybalépésekor⁷⁹⁵ már elrendelt csődeljárások és jogerősen elrendelt felszámolások esetében is alkalmazni kell, ha a kormányrendelet kiadására vonatkozó – a 2013. évi XLVI. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos – 65. § (2) bekezdés szerinti határidő letelt, de még nem került sor csődeljárásban az egyezségi tárgyalás lezárására, felszámolási eljárásban pedig egyezségkötésre vagy a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtására. Ha a 65. § (2) bekezdése szerinti rendelet kihirdetésére már folyamatban lévő csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kerül sor, a bíróságnak a rendelet hatályba lépését követő 3 munkanapon belül fel kell mentenie a korábbi felszámolót. A 66. § (3) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felmentett felszámoló díjazását a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan határozza meg, az állami felszámoló díját pedig ezzel arányosan csökkenti. A felmentett felszámolót megilleti továbbá az általa lefolytatott értékesítések után a 49/D. § szerinti díjbevétel és az 59. § (1) bekezdése és (4) bekezdése szerinti arányos díjhányad.

83/A. §⁷⁹⁶ (1) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit – a (2)–(9) bekezdés szerinti kivételekkel – a hatálybalépést követően kezdeményezett csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a Módtv. hatálybalépését megelőzően – felszámolási eljárást követően – jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet közhiteles nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozó jog (ide nem értve a tulajdonjogot) jogosultjaként van bejegyezve, vagy valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, ezek törlésére – az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben – a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére, a 83/C. § (1) vagy (5) bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor. Ebben az esetben az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt törlési engedélyre nincs szükség.

(3) A Módtv-vel módosított 21. § (1) bekezdés d) pontot, a 21/A–21/C. §-t a hatálybalépéskor már folyamatban lévő csődeljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben még nem került sor az egyezségi tárgyalások megkezdésére.

(4) A Módtv.-vel módosított 31. §-t, 33/A. §-t, 40. §-t, 63. § (2) bekezdést, 63/A. §-t, 63/B. § (6)–(7) bekezdést a Módtv. hatálybalépésekor már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben még nem került sor a felszámolás elrendelésére.

(5) A Módtv.-vel módosított 49/A. § (4) bekezdést, 49/C. §-t a Módtv. hatálybalépésekor már folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben még nem kezdődött meg a vagyon értékesítése.

(6) A Módtv.-vel módosított 53. § (2) bekezdést a folyamatban lévő felszámolási ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az ott meghatározott intézkedések határideje még nem járt le.

(7) A Módtv.-vel beiktatott 83/B. §-t a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben még nem került sor határozathozatalra.

(8)⁷⁹⁷ A (2) bekezdést és a 83/C. §-t a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő, továbbá a Módtv. hatálybalépését megelőzően befejezett felszámolási eljárással érintett vagyontárgyra is alkalmazni kell.

83/B. §⁷⁹⁸ (1) A felszámoló gazdasági társaságnál azokat a felszámolói tevékenységben személyesen közreműködő tagokat, munkavállalókat, vagy a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján azokat a felszámolói tevékenységben közreműködő személyeket, akik 2010. július 1-jén megfeleltek a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi VI. törvény 20. § (4) bekezdése szerinti képesítési feltételeknek, a 27/A. § (3) bekezdése és a 27/C. § (4) bekezdés f) pontja szerinti szakképesítéssel rendelkezőnek kell tekinteni.

(2) A 27/A. § (3) bekezdésének és a 27/C. § (4) bekezdés f) pontjának alkalmazásában 2010. június 30-áig a felszámolók névjegyzékéről szóló 167/1993. (XI. 30.) Korm. rendelet 2006. június 30-án hatályos 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott végzettségeket, továbbá a felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséget egyaránt érteni kell szakirányú szakképzettség alatt.

(3)⁷⁹⁹ Az (1) és (2) bekezdés szerinti végzettséggel rendelkező személyek 2015. október 1-jétől legfeljebb három felszámolói tevékenységet folytató gazdasági társaságnál foglalkoztathatók.

(4)⁸⁰⁰ A Hatóság az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogszabályok szerinti felsőfokú végzettségre vonatkozó szakhatósági állásfoglalást szerezhet be.

83/C. §⁸⁰¹ (1) A vagyontárgy tulajdonosa kérelmére, a (2)–(5) bekezdés szerinti nemperes eljárásban a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet felszámolási eljárását lefolytató törvényszék végzést hoz arról, hogy a jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő jóváhagyott vagyonfelosztási javaslatban nem volt rendelkezés a jog vagy tény más javára történő átengedéséről.

(2) A nemperes eljárásra – ha e § eltérően nem rendelkezik – a Polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet azonosításához szükséges adatokat, ahhoz csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazoló okiratokat, továbbá azokat az egyéb okiratokat és határozatokat, amelyek a jog vagy tény bejegyzésével összefüggésben a kérelmező rendelkezésére állnak.

(4) Ha a felszámolási eljárás befejezéséről szóló határozat és a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat már nincs a bírósági irattárban, és azok sem a felszámolótól, sem a levéltártól nem szerezhetők be, továbbá nem áll rendelkezésre más olyan okirat, amellyel hitelt érdemlő módon bizonyítható lenne annak ténye, hogy az (1) bekezdés szerinti jog vagy tény mást illet meg, a bíróság a Cégközlönyben a megszűnt gazdálkodó szervezet, valamint a jog vagy tény megjelölését is tartalmazó végzést tesz közzé. A végzés felhívást tartalmaz arra, hogy akit a jog megillet, vagy akinek a tény feltüntetése az érdekében áll, ezt a közzétételtől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül – az azt megalapozó okiratok csatolásával – jelentheti be a bíróságnál.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti határidőn belül bejelentés nem érkezett, vagy az abban foglaltak nem nyertek bizonyítást, a bíróság végzésben megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg, illetve a tény más javára vagy érdekében történő feljegyzéséhez érdek nem fűződik. Ellenkező esetben a bíróság a kérelmet elutasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

83/D. §⁸⁰² A Módtv-vel módosított 65–70. §-t (ide nem értve a Módtv-vel módosított 66. § (5) bekezdést) a 2012. január 1-jét követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni, a Módtv-vel módosított 66. § (5) bekezdést pedig a 2012. január 1-jén már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

83/E. §⁸⁰³ Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel megállapított 57. § (1) bekezdés e) pontját és 57. § (6) bekezdését a hatálybalépés napját⁸⁰⁴ követően indult felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

83/F. §⁸⁰⁶ (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: 2009. évi LI. törvény) megállapított 7. § (3) bekezdés b) pontját a 2009. szeptember 1-jét követően kezdeményezett csődeljárásokat követő újabb csődeljárásoknál kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a 2009. évi LI. törvénnyel megállapított 11. § (3) bekezdését a 2009. szeptember 1-jét megelőzően kikötött óvadékokra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fizetési haladék nem érinti az óvadék érvényesíthetőségét, ha az óvadéki jogosult a 11. § (3) bekezdés a)–i) pontja szerinti szervezet.

83/G. §⁸⁰⁷ (1) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXCVII. törvénnyel (a továbbiakban: 2012. évi CXCVII. törvény) megállapított 66. § (2a) bekezdését a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor⁸⁰⁸ már kezdeményezett felszámolási eljárásban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépését követő 8 napon belül rendeli ki ideiglenes vagyonfelügyelőként az állami felszámolót. Ha az eljárásban korábban a bíróság már rendelt ki ideiglenes vagyonfelügyelőt, az állami felszámoló ideiglenes vagyonfelügyelőkénti kijelöléséről szóló végzésben a bíróság a korábbi ideiglenes vagyonfelügyelőt felmenti, és a munkaterhével arányos díjazást állapít meg számára.

(2) E törvénynek a 2012. évi CXCVII. törvénnyel megállapított 66. § (3a) és (3b) bekezdését, 66. § (5) és (7) bekezdését és 67. § (8) bekezdését a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor⁸⁰⁹ folyamatban lévő csődeljárásban és felszámolási eljárásban is alkalmazni kell.

(3) E törvénynek a 2012. évi CXCVII. törvénnyel megállapított 67. § (9b)–(9h) bekezdését a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor⁸¹⁰ már kezdeményezett vagy elrendelt felszámolási eljárásban is alkalmazni kell, ha a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor még nem került sor a pályázati, illetve az árverési értékesítési hirdetmény Cégközlönyben történő közzétételére.

(4)⁸¹¹ E törvénynek a 2012. évi CXCVII. törvénnyel megállapított 57. § (2) bekezdés a) pontját a 2013. január 1-jén folyamatban levő olyan felszámolási eljárásban is alkalmazni kell, amelyben az 52. § szerinti zárómérleg elkészítésére 2013. január 1-jéig még nem került sor.

83/H. §⁸¹² A kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCI. törvénnyel (a továbbiakban: 2012. évi CXCI. törvény) módosított 49/C. § (1) bekezdését alkalmazni kell a 2012. évi CXCI. törvénynek a 49/C. § (1) bekezdést megállapító rendelkezésének hatálybalépésekor⁸¹³ folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is, ha még nem került sor az értékesítésre.

83/I. §⁸¹⁴ (1) A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt kikötött fiduciárius hitelbiztosítékból (Ptk. 6:99. §) eredő igényekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt alapított vagyont terhelő zálogjogból, illetve önálló zálogjogból eredő jogokra és kötelezettségekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha a felszámolási eljárásban körülírással meghatározott zálogtárgyra vonatkozó zálogjogból eredő követelés érvényesítésére is sor kerül, a Ptk. 5:118–5:122. §-a szerinti rangsor elvét megfelelően kell alkalmazni.

83/J. §⁸¹⁵ E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított 33/A. § (7) bekezdését a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell.

83/K. §⁸¹⁶ (1) A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvénnyel (a továbbiakban: 2014. évi XV. törvény) megállapított 26. § (5) bekezdésben az adós számára a felszámolási költségekre vonatkozóan előírt céltartalékképzési kötelezettség azokban az eljárásokban irányadó, amelyekben a felszámolást első fokon elrendelő végzést 2014. április 1-jét követően hozta meg a bíróság.

(2) A 2014. évi XV. törvénnyel módosított 27/A. § (5) és (5a) bekezdést a 2014. március 15-ét követően hozott kirendelő végzésekre kell alkalmazni.

(3) A 2014. március 15-én folyamatban lévő ügyekben a 2014. évi XV. törvénnyel módosított 28. § (1) bekezdést akkor kell alkalmazni, ha 2014. március 15-én

(4) A (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben az első fokú bíróság az ideiglenes vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót hivatalból felmenti, és ideiglenes vagyonfelügyelő felmentése esetén másik ideiglenes vagyonfelügyelőt rendel ki hivatalból a 27/A. § (1) bekezdés szabályai szerint. Az első fokú bíróság a felmentett ideiglenes vagyonfelügyelő díjazását a felmentésről rendelkező végzésében az addig elvégzett tevékenység és munkateher alapján, arányosan határozza meg.

(5) A 2014. évi XV. törvénnyel módosított 27/C. § (1) bekezdés szerinti követelménynek 2015. október 1-jéig kell eleget tenni, és a 27/C. § (1) bekezdése, továbbá a 83/B. § (3) bekezdése szerinti követelmény teljesüléséről szóló nyilatkozatot és dokumentumokat 2015. november 1-jéig kell a névjegyzéket vezető szervnek megküldeni.

(6)⁸¹⁷ A 2014. évi XV. törvénnyel módosított 27/C. § (1a) bekezdés szerinti szakmai továbbképzési kötelezettségnek először 2016. június 30-ig kell eleget tenni, és a továbbképzésen való részvételről kiállított dokumentumot 2016. július 31-ig kell a felszámolók névjegyzékét vezető hatóságnak megküldeni.

(7) A 2014. évi XV. törvénnyel módosított 27/C. § (2) bekezdés f) pontjában a vagyonfelügyelői tevékenységért felelős személy kinevezésére vonatkozó szabályt a 2014. április 1-jét követően elrendelt csődeljárásokra kell alkalmazni.

(8) A 2014. évi XV. törvénnyel módosított 27/A. § (3) bekezdése szerinti legalább egy éves szakmai gyakorlatot először 2016. január 1-jétől kell igazolni a felszámolóbiztosi kijelöléshez.

(9) A 2014. évi XV. törvénnyel beiktatott 46. § (4a) bekezdésében említett bérleti vagy használati szerződések fenntartásához 2014. június 30-áig be kell szerezni a hitelezői választmány, illetve a hitelezők képviselője, vagy ha ilyen sincs, akkor az összes hitelező jóváhagyását. Ha a jóváhagyásra további 2014. augusztus 1-jéig nem kerül sor, akkor az említett szerződéseket a felszámoló köteles felmondani.

(10) A 2014. évi XV. törvénnyel megállapított 65. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltakat a 2014. március 15-e előtt már elrendelt csődeljárások és felszámolások esetében is alkalmazni kell, ha a kormányrendelet kihirdetésére vonatkozó – 2014. március 14-én hatályos – 65. § (2) bekezdése szerinti határidő letelt, de még nem került sor csődeljárásban az egyezségi tárgyalás lezárására, felszámolási eljárásban pedig egyezségkötésre vagy a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtására. Ha a 2014. évi XV. törvénnyel megállapított 65. § (2) bekezdés c) pontja szerinti rendelet kihirdetésére 2014. március 15-én már folyamatban lévő csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kerül sor, a bíróságnak a rendelet hatályba lépését követő 3 munkanapon belül fel kell mentenie a korábbi felszámolót. A 66. § (3) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felmentett felszámoló díjazását a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan határozza meg, az állami felszámoló díját pedig ezzel arányosan csökkenti. A felmentett felszámolót megilleti továbbá az általa lefolytatott értékesítések után a 49/D. § szerinti díjbevétel és az 59. § (1) bekezdése és (4) bekezdése szerinti arányos díjhányad.

83/L. §⁸¹⁸ Az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2014. évi LXXIII. törvény) megállapított 27/C. § (4) bekezdés a) és g) pontja szerinti adatokat a felszámoló gazdasági társaság első alkalommal a 2014. évi LXXIII. törvény 2. § (5) és (6) bekezdésének hatályba lépését⁸¹⁹ követő 8 napon belül köteles bejelenteni a felszámolói névjegyzéket vezető szervezetnek.

83/M. §⁸²⁰ (1) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi CVIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2015. évi CVIII. törvény) megállapított 65. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakat a 2015. évi CVIII. törvény hatálybalépésekor⁸²¹ már elrendelt csődeljárások és felszámolások esetében is alkalmazni kell, ha a kormányrendelet kihirdetésére vonatkozó – a 2015. évi CVIII. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos – 65. § (2) bekezdése szerinti határidő letelt, de még nem került sor csődeljárásban az egyezségi tárgyalás lezárására, felszámolási eljárásban pedig egyezségkötésre vagy a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtására.

(2) Ha a 2015. évi CVIII. törvénnyel megállapított 65. § (2) bekezdés d) pontja szerinti rendelet kihirdetésének időpontjában már csődeljárás vagy felszámolási eljárás van folyamatban, a bíróságnak a rendelet hatálybalépését követő 3 munkanapon belül fel kell mentenie a korábbi felszámolót. A 66. § (3) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felmentett felszámoló díjazását a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan határozza meg, az állami felszámoló díját pedig ezzel arányosan csökkenti. A felmentett felszámolót megilleti továbbá az általa lefolytatott értékesítések után a 49/D. § szerinti díjbevétel és az 59. § (1) és (4) bekezdése szerinti arányos díjhányad.

83/N. §⁸²² E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2015. évi CLXXI. törvénnyel (a továbbiakban: 2015. évi CLXXI. törvény) megállapított 27/D. §-ában foglaltakat a 2015. évi CLXXI. törvény hatálybalépésekor⁸²³ folyamatban lévő és a megismételt közigazgatási hatósági eljárásokban, a 49/E. § (6) bekezdését pedig a 2015. évi CLXXI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő elektronikus értékesítési eljárásokban is alkalmazni kell.

83/O. §⁸²⁴ E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXCIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2015. évi CXCIII. törvény) megállapított 6. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontját, 12. § (6) és (7) bekezdését, 26. § (5) bekezdését, 27. § (7) és (8) bekezdését, 38/A. §-át, 49/D. § (1) bekezdését, valamint 57. § (2) bekezdés j) pontját a 2015. évi CXCIII. törvény hatálybalépésekor⁸²⁵ folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

83/P. §⁸²⁶ E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 6/B. § (3) bekezdését, 6/C. § (2) bekezdését és 27/C. § (2a) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

83/Q. §⁸²⁷ E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését⁸²⁸ követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

83/R. §⁸²⁹ (1) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi XLIX. törvénnyel (a továbbiakban: 2017. évi XLIX. törvény) megállapított rendelkezéseit – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel, valamint a (4) és (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépésekor⁸³⁰ folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell

(2) E törvénynek a 2017. évi XLIX. törvénnyel megállapított 4. § (4a) bekezdését a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését⁸³¹ követően elrendelt csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

(3) E törvénynek a 2017. évi XLIX. törvénnyel módosított 4/B. §-át, 12. § (3) bekezdését, 29. §-át, 30. §-át, 31. § (1) bekezdés h) pontját, 36. § (1) bekezdését, 38. § (5a)–(5b) bekezdését, 48. § (2) bekezdését, 49. § (6) bekezdését, 49/A. § (5) bekezdését, 49/B. § (7) bekezdését, 49/C. § (3) bekezdését, 49/D. §-át, 67. § (9g) bekezdését és 70. § (7) bekezdését a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését⁸³² követően elrendelt csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a 2017. évi XLIX. törvénnyel módosított 33/A. §-át a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését⁸³³ követően benyújtott megállapítási és az annak alapján indítható marasztalási keresetekre kell először alkalmazni.

(5) E törvénynek a 2017. évi XLIX. törvénnyel beiktatott 40. § (1) bekezdés d) pontja szerinti vélelmet a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését⁸³⁴ megelőzően kötött ügyletekre akkor kell alkalmazni, ha a jogszerzési nyilatkozat a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését követő 60 napon belül sem került bejegyzésre a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, illetve a biztosítéki céllal kikötött vételi jogot 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését követő 60 napon belül sem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba.

(6) E törvénynek a 2017. évi XLIX. törvénnyel megállapított 27/C. § (4) bekezdés f) pontja szerinti adatok változását vagy kiegészítését 2017. október 1-jéig kell bejelenteni a felszámolók névjegyzékét vezető hatóságnak, illetve a 27/A. § (6a) bekezdés vagy a 66. § (6) bekezdés szerinti nyilvántartásokat vezető hatóságnak.

83/S. §⁸³⁵ (1) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017: CXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: 2017. évi CXXVI. törvény) megállapított rendelkezéseit a 2015/848 EU rendelet alapján megindított fizetésképtelenségi eljárásokra kell alkalmazni.

(2) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján kezdeményezett eljárásokban akkor kell e törvénynek a 2017. évi CXXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit alkalmazni, ha a főeljárást vagy a főeljárást követően megindított területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat a 2015/848 EU rendelet 3. cikkére hivatkozik.

83/T. §⁸³⁶ E törvénynek a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, egyes büntető tárgyú törvények, valamint az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2017. évi CXLIV. törvény) módosított 33. § (1a) bekezdését és 33. § (2) bekezdését a 2017. évi CXLIV. törvény hatálybalépését követően elrendelt felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

83/U. §⁸³⁷ A Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvénnyel megállapított 26. § (3b) bekezdést a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő – ideértve a hatálybalépéskor már elrendelt azon felszámolási eljárásokat is, amelyek esetében a felszámolást elrendelő jogerős végzés még nem került közzétételre – ügyekben is alkalmazni kell, akkor is, ha a megszüntetés tárgyában az elsőfokú határozatot már meghozták.

83/V. §⁸³⁸ (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2020. évi LXXIII. törvény) megállapított 5/A. § (5) és (9) bekezdést, 5/B. §-t, 12. § (5) bekezdést, 18. § (3)–(3c) bekezdést, 21/A. § (1) bekezdést, 38. § (5) bekezdést, 39/A. §-t, 41. § (6) bekezdést, 44. § (1) bekezdést, 49. § (3) bekezdést, 67. § (9i) bekezdést és 68. § (1) bekezdést a 2020. évi LXXIII. törvény hatálybalépésekor⁸³⁹ folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A 2020. évi LXXIII. törvénnyel módosított 10. § (4) bekezdést, 11. § (1) bekezdést, 17. § (1) bekezdést és 18. § (11) bekezdést a 2020. évi LXXIII. törvény hatálybalépését⁸⁴⁰ követően indult csődeljárásokban kell alkalmazni.

(3) A 2020. évi LXXIII. törvénnyel módosított 33/A. § (11) bekezdést akkor kell alkalmazni, ha a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételére a 2020. évi LXXIII. törvény hatálybalépését⁸⁴¹ követően kerül sor.

(4) A 2020. évi LXXIII. törvénnyel módosított 40. § (1) és (5) bekezdést azokban a perekben kell alkalmazni, amelyekben a kereseti kérelmet a 2020. évi LXXIII. törvény hatálybalépését⁸⁴² követően nyújtották be.

(5)⁸⁴³ A 33/A. §-nak az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvénnyel hatályon kívül helyezett (12) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételére még 2020. augusztus 1-jét megelőzően került sor, és a 33/A. § (1) bekezdése szerinti megállapítási perben 2020. augusztus 1-jén még nem volt jogerős bírósági határozat.

83/W. §⁸⁴⁴ (1) E törvénynek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvénnyel (a továbbiakban: 2021. évi XXXII. törvény) megállapított rendelkezéseit – a (2) és (3) bekezdés szerinti kivétellel – e rendelkezések hatálybalépését⁸⁴⁵ követően kezdeményezett csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a 2021. évi XXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a már folyamatban lévő csődeljárásban, felszámolási eljárásban alkalmazni kell, ha e rendelkezések hatálybalépését⁸⁴⁶ követően kerül sor a 27/A. § (10a) bekezdése alapján másik vagyonfelügyelő vagy felszámoló kirendelésére.

(3) E törvénynek a 2021. évi XXXII. törvénnyel beiktatott 27/D. § (14) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépésekor⁸⁴⁷ folyamatban lévő csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban alkalmazni kell.

(4)⁸⁴⁸ E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvénnyel megállapított 18. § (5) bekezdését, 19. § (1) bekezdését, 25. § (1) bekezdés f) pontját, 65. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését és 67. § (8) bekezdését a 2022. január 1. napján folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell.

(5)⁸⁴⁹ E törvénynek az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2021. évi CXXXIV. törvény) megállapított 23. § (1) bekezdését, 24. § (3) bekezdését, 46. § (7) bekezdését, 46. § (7a) bekezdését, 52. § (1a) bekezdését, 57. § (1) bekezdés e) pontját, 57. § (6) bekezdését, 57. § (6a) bekezdését és IV/A. Fejezetét a 2021. évi CXXXIV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell, valamint a 2021. évi CXXXIV. törvény hatálybalépését követően a 6/A. § és a 38/A. § a már megkezdett eljárási cselekményekre sem alkalmazható, és

(6)⁸⁵⁰ A közérdekű nyugdíjas szövetkezet és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjai védelméről szóló 2022. évi XXVI. törvénnyel (a továbbiakban: 2022. évi XXVI. törvény) megállapított 57. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontját a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban a 2022. évi XXVI. törvény hatálybalépése⁸⁵¹ után esedékessé vált kifizetésekre kell alkalmazni, kivéve, ha a felszámoló a 2022. évi XXVI. törvény hatálybalépése⁸⁵² napjáig a zárómérleget már benyújtotta.