BK BH 1991/5
BK BH 1991/5
1991.01.01.
Bírósági mentesítés esetében az elítéltet az alapítéletekben kiszabott büntetések hátrányos jogkövetkezményei alól kell mentesíteni, abban az esetben is, ha ezeket a szabadságvesztéseket összbüntetésbe foglalták [Btk. 103. § (3) bek. a) pont; Be. 381. §].
L. BH 91/1/5
A M-i járásbíróság az 1973. március 15. napján jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet lopás vétsége miatt - mint többszörös visszaesőt 6 hónapi szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A S-i járásbíróság 1973. május 7. napján jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet lopás vétsége miatt - mint többszörös visszaesőt - 5 hónapi szabadságvesztésre és 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Az elkövetés ideje 1972. július 23.
E két ítéletet a S-i járásbíróság quasi halmazati büntetésként összbüntetésbe foglalta, melynek mértékét 9 hó 15 napi szabadságvesztésben állapította meg. E büntetésből a terhelt 1974. január 17. napján szabadult.
Minthogy a M-i járásbíróság és a S-i járásbíróság a terheltet a Btk 137. §-ának 14. pontja szerinti többszörös visszaesőként ítélte el, a büntetések hátrányos jogkövetkezményei alól a Btk 102. §-ának (3) bekezdése folytán a törvény alapján nem mentesülhetett, hanem csak bírósági mentesítésre kerülhet sor, érdemesség és a Btk 103. §-a (3) bekezdésének a) pontjában írt várakozási idő eltelte esetén.
A városi bíróság helyesen járt el, amikor az elítélt mentesítési kérelmének érdemi elbírálását lehetségesnek tartotta, hiszen a Btk 103. §-a (3) bekezdésének a) pontjában előírt tíz év várakozási idő már letelt, az összbüntetés kiállításától számítva.
Abban viszont tévedet, hogy nem az alapítéletek, hanem az összbüntetési ítélet "jogkövetkezményei" alól mentesítette az elítéltet. Az összbüntetési ítélethez ugyanis hátrányos jogkövetkezmények nem fűződnek, csupán az alapítéletekhez, így azokat külön-külön kell vizsgálni, függetlenül attól, hogy összbüntetésbe foglalásra sor került-e, és hogy közöttük ún. quasi halmazati viszony áll-e fenn vagy sem. Az esetleges összbüntetésbe foglalásnak csak annyi jelentősége van, hogy a várakozási időt az összbüntetés kiállásától kell számítani (BJD 8773., 8774. sz.). A bíróság ezt a követelményt figyelmen kívül hagyta.
Tekintettel arra, hogy a Btk az ún. együttes mentesítés jogintézményét nem ismeri, a bíróságnak a bírósági mentesítést kimondó határozat rendelkező részében ügyszámok feltüntetésével kellett volna megjelölnie, hogy mely ítéletek hátrányos következményei alól ad mentesítést. Ugyanakkor az ilyen határozat indoklásában nem kell szerepelnie a törvényi mentesítés alá esett elítéléseknek. A városi bíróság végzésének indoklása azonban nemcsak a már említett összbüntetési ítéletre való hivatkozást tartalmazza, hanem a terhelttel szemben korábban kiszabott 8 hónapi végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztést is, noha ez törvényi mentesítés hatálya alá esett, függetlenül attól, hogy az előző elítélések várakozási ideje alatt elkövetett bűncselekmény miatt szabták ki. Ennek csupán az érdemesség szempontjából van jelentősége.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a városi bíróság végzését törvénysértőnek találta, ennél fogva azt hatályon kívül helyezte, és az ügyet új különleges eljárás lefolytatása végett a városi bíróságnak visszaküldte. [B. törv. II. 522/1990. sz.]
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás