• Tartalom

BK BH 1991/50

BK BH 1991/50

1991.02.01.
A taxi-gépkocsivezető testi épsége és vagyona, valamint a közlekedés biztonsága ellen elkövetett bűncselekmények jogi értékelése [Btk. 83. §, 170. § (5) bek. 1. ford., 184. § (1) bek., 323. § (2) bek. b) pont].
L. BH 91/2/50
A megyei bíróság a vádlott bűnösségét életveszélyt okozó testi sértés büntette kísérletében, súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás büntette kísérletében, közlekedés biztonsága ellen bűntettben és kisebb értékre folytatólagosan elkövetett lopás vétségében állapította meg, ezért halmazati büntetésül 6 évi börtönbüntetésre és 6 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a kényszergyógyítását is.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlott középiskolás kora óta „szipózik” és fogyaszt szeszes italt. 1984. évben önként jelentkezett elvonókezelésre, de ez csak részleges eredménnyel járt. Italozó szenvedélye megmaradt, idült alkoholista. Botrányos részegség szabálysértése miatt több esetben sújtották pénzbírsággal.
A vádlott - két társával - az állami gazdaság erdő részéből több alkalommal fát vitt el, és azt értékesítette. Az összesen 16 köbméter kb. 6500 forint értékű fa lefoglalással megtérült.
A vádlott nem dolgozott, s mivel pénze sem volt, a feleségének küldött segélyből 2000 forintot elvett, magához vette a személyi iratait - köztük az útlevelet - valamint egy nyeles borotvát, és eltávozott a lakásából. A községi büfében szeszes italt fogyasztott, majd autóstoppal a városba utazott, itt egy eszpresszóban tömény szeszt és sört ivott. Este leállította a sértett magántaxit, és egyik ismerőséhez vitatta magát. Minthogy a találkozás nem sikerült, egy eszpresszóhoz hajtatott, ahol röviditalt fogyasztott, majd a szállodához mentek. A vádlott ezt követően megkérdezte a sértettől, mennyibe kerül a szomszéd városba a fuvar. A sértett tájékoztatására 1000 forintot előre fuvardíjként kifizetett, majd elindultak. A vádlott elöl, a sértett mellett ült, a biztonsági övet nem csatolta be.
Útközben a vádlott arról beszélt, hogy hosszú ideig sportolt, karatézott, továbbá, hogy neki másnap reggelre Bécsben kell lennie. Említette azt is, hogy az utazáshoz nincs pénze, azt valahonnan szereznie kell. Hirtelen kijelentette, hogy „ellopták” a pisztolyát. Eközben többször hátrafordult, a közúti forgalmat figyelte.
A 4-es számú főúton a 241 km-es szelvényben jártak, amikor a vádlott kijelentette a sértettnek: „Akkor most felviszel Pestre”. Ekkor már a jobb kezében tartotta a kinyitott nyeles borotvát, és azzal a sértett tarka irányába csapott. A sértett kivédte a vádlott támadását, így a borotvaél csupán a bal kéz egyik ujját vágta meg. A következő pillanatban a taxi vezetője elengedte a kormányt, és elkapta a vádlott borotvát tartó kezét, közben erősen fékezett. Azután bal kézzel megfogta a vádlott másik kezét, és mindkettőt erősen leszorította.
A gépkocsi mintegy 50-60 m-es fékút után éppen a felezővonalon állt meg, majdnem keresztbe fordult az úton. A vádlott menekülni próbált, lábával kirúgta a gépkocsi első szélvédő üvegét. Időközben több arra haladó gépkocsi vezetője megállt. A vádlott a gépkocsiból kiszállva a borotvát eldobta. A vádlott a cselekmény elkövetésekor 2,2-2,3 ezrelékes, közepes fokú ittas állapotban volt.
A minősítést támadó védelmi fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezéssel megtámadott elsőfokú ítéletet megalapozottnak találta.
A vádlott sem vitatta azt az egyébként is bizonyított tényt, hogy nem maradt annyi pénze, hogy a budapesti fuvart ki tudta volna fizetni, ezért használta a borotvát, amivel meg akarta ijeszteni a sértettet, hogy az ingyen a fővárosba szállítsa. A vádlott által elismerten kb. 2500 forinttal rendelkezett, amikor a lakásáról elindult. Ebből 1000 forintot átadott a taxi vezetőjének viteldíj címén, továbbá mintegy hat szórakozóhelyen fordult meg, ahol zömmel tömény szeszt fogyasztott és nagyobb összeget költött. Nem szorul különösebb indokolásra, hogy a megmaradó összeg távolról sem fedezhette a vádlott további, tervezett kiadásait. Nem kétséges tehát, hogy az egész akció azt célozta, hogy a vádlott fizetés nélkül a kívánt helyre szállíttassa magát.
A vádlott tagadásával szemben bizonyított az is, hogy a vádlott a borotvával a sértett nyaka irányába csapott, és csak a sértett éberségének köszönhető, hogy súlyosabb sérülés nem jött létre.
A fent írtakból egyértelműen következik, hogy a vádlott célja a sértett megijesztésével az volt, hogy annak akaratát bizonyos irányba befolyásolja, nevezetesen, hogy a taxi vezetője őt ellenszolgáltatás nélkül az általa meghatározott helyre szállítsa. Ennek eszköze pedig a nála levő nyeles borotva volt, amivel életfontosságú szerv - a sértett nyaka - irányába csapott.
Az elsőfokú bíróság által kialakított tényállás tehát megfelel a bizonyítás anyagának, az a másodfokú eljárásban is irányadó volt.
A helyes tényállás alapján okszerű a vádlott bűnösségére vont következtetés, és a cselekmények minősítése is törvényes.
Nem kétséges, hogy a vádlott jogtalan haszonszerzés végett fenyegette meg a sértettet, amikor arra akarta kényszeríteni, hogy viteldíj kifizetése nélkül fuvarozza. Fel sem merült az eljárás során, hogy a zsarolás kísérlete a sértett gépkocsijának vagy a pénzének az elvételével, illetőleg az arra irányuló szándékkal valósult volna meg. A vádlott nemcsak felmutatta a sértettnek a borotvát, hanem feléje fordulva, lendülettel azzal a nyaka irányába is csapott. Amennyiben a sértett a kezével nem védi ki a támadást, a borotva éle a torkát érte volna. Köztudott, hogy a vérbő nyaki erek súlyos, életveszélyes sérülést is eredményezhették volna. Ezt a vádlott tudata átfogta, és az esetleg bekövetkezendő súlyos eredmény iránt közömbös maradt.
A megyei bíróság helyesen tárta fel és súlyuknak megfelelően is értékelte a büntetést enyhítő és súlyosító körülményeket.
A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésben hívta fel a figyelmet a hasonló jellegű cselekmények fokozott tárgyi súlyára és jelentőségére. A taxi gépkocsi vezetője - aki egyedül teljesíti szolgáltató munkáját - fokozott mértékben kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe, ezért társadalmilag is indokolt a sérelmére elkövetett cselekmények szigorúbb megítélése, annál is inkább, mert az ilyen jellegű támadások egyúttal nem csak a közbiztonság elemi érdekeit, hanem a közúti forgalom biztonságához fűződő fontos társadalmi elvárásokat is veszélyeztetik vagy sérthetik.
Az adott esetben az ittas, kifogás alá eső életvezetésű, több súlyos bűncselekményt is megvalósító vádlottal szemben a legsúlyosabb cselekményre kiszabható törvényi büntetési tétel középmértéke közelében megállapított börtönbüntetés távolról sem olyan eltúlzott büntetés, amelynek a lényeges enyhítésére sor kerülhetne.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. IV. 326/1989. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére