KK BH 1991/84
KK BH 1991/84
1991.02.01.
Az 1988. január 1-je előtti évben megszerzett jövedelemre 1989. évben hozott – jövedelemadót megállapító – határozatot csak a kivetés jogalapja tekintetében vizsgálhatja felül a bíróság [36/1987. (IX. 29.) MT r. 8. § (2)–(3) bek.; 65/1987. (XII. 2.) MT r. 6. § (2) bek.; 1987. évi VI. tv. 32. §].
A felperesek a vendéglátóipari vállalattal létesített szerződés alapján 1986. június hónapig együtt üzemeltették a F. G. vendéglőt, majd a II. r. felperes egyedül látta el az üzlet vezetését. A megyei adófelügyelőség a felpereseknél 1988. évben az 1987–1984. évekre vonatkozóan általános jövedelemadó–vizsgálatot végzett. E vizsgálat eredményeként az alperes jogerős határozatával az I. r. felperest 182 211 Ft általános jövedelemadó hiány, valamint 72 884 Ft felemelt adó, a II. r. felperest 312 762 Ft általános jövedelemadó hiány, valamint 125 105 Ft felemelt adó megfizetésére kötelezte. A felperesek keresetükben az alperes határozatainak felülvizsgálatát kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján elutasította. Végzésének indokolása szerint a felperesek az alperes határozatának összegzésének indokolása szerint a felperesek az alperes határozatának összegszerűségi felülvizsgálatát kérték, melyre a módosított 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet 1. §-a (1) bekezdésének 8. pontja alapján a bíróságnak nincs hatásköre. Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperesek fellebbeztek. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az eljárt bíróságot a per érdemi tárgyalására utasította. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy az adóhatóság vitatott határozata csupán a jogalap tekintetében támadható és emiatt az ügyben az érdemi eljárás lefolytatását mellőzte. A 36/1987. (IX. 29.) MT rendelet 3. §-a értelmében ugyanis a felülvizsgálatra a jogalapon túl a kivetés összegszerűsége tekintetében is lehetőség van.
A jogerős végzés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, amelyben indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság az óvással támadott végzést helyezze hatályon kívül, és hozzon a jogszabályoknak megfelelő határozatot. A nyilvános ülésen az óvási indítványt úgy módosította, hogy a Legfelsőbb Bíróság állapítsa meg, hogy a jogerős végzés indokolása törvénysértő.
Az óvás alapos.
A bíróság által felülvizsgálható államigazgatási határozatokról szóló 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet 1. §-a (1) bekezdésének – az elsőfokú bíróság határozatának meghozatalakor hatályban volt – 8. pontja úgy rendelkezett, hogy a bíróság által felülvizsgálható az adó vagy illetékkötelezettséget megállapító határozat a kivetés jogalapja tekintetében, a magánszemélyek jövedelemadója és az általános forgalmi adó esetében a kivetés összegszerűsége tekintetében is.
A 65/1987. (XII. 2.) MT rendelet 6. §-ának (2) bekezdése 1988. január 1. napján hatályon kívül helyezte a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 58/1981. (XI. 19.) MT rendelet 13/A. §-át. Ezért ettől az időponttól az adó vagy illetékkötelezettséget megállapító államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos perekben a kivetés jogalapja körébe tartozó kérdések – a korábbi jogszabályi korlátok nélkül – határozhatók meg. Így a kivetés jogalapja körébe tartozik annak vizsgálata, hogy az adómegállapítás, az adóhatósági határozat megfelel-e az adókra vonatkozó anyagi és eljárási jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A felperesek keresetükben – egyebek mellett – azt vitatták, hogy kit terhel, és milyen jogcímen áll fenn adófizetési kötelezettség. Ez a kivetés jogalapja körébe tartozó kérdés. Helyesen döntött tehát a másodfokú bíróság, amikor az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az eljárt bíróságot a per érdemi tárgyalására utasította. Tévesen állapította meg ugyanakkor végzésének indokolásában, hogy 1989. január 1. napjától kezdődően a 36/1987. (IX. 29.) MT rendelet 3. §-a értelmében a bíróság felülvizsgálatra a jogalapon túl a kivetés összegszerűsége tekintetében is lehetőség van.
Az egyes minisztertanácsi rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 36/1987. (IX. 29.) MT rendelet 1988. január hó 1. napján lépett hatályba. E rendelet 8. §-ának (2) bekezdése értelmében – a 7. §-ban hatályon kívül helyezett – jogszabályok rendelkezéseit az 1988. január 1-je előtt keletkezett adófizetési kötelezettségek vonatkozásában kell alkalmazni. A (3) bekezdés szerint az 1988. január 1. előtt keletkezett adófizetési kötelezettségek alapján fizetendő adókat 1988-ban az 1987. december 31-ig hatályos adóigazgatási jogszabályok szerint kell megállapítani.
Az alperes a rendelet 7. §-ában szereplő jogszabályokra alapozva hozta meg határozatát. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések összhangban vannak a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló módosított 1987. évi VI. törvényben foglaltakkal, amely ugyancsak 1988. január hó 1. napján lépett hatályba. A hatálybaléptető rendelkezés is egyértelműen kifejezi azt, hogy a törvény rendelkezéseit csak az 1988. január hó 1. napját követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. [32. §].
Nincs lehetőség tehát a jogszabály olyan értelmezésére, hogy a bíróság az összegszerűség kérdésében is döntsön, amikor – 1988. előtt megszerzett jövedelmek tekintetében – 1989. évben hozott államigazgatási határozatot vizsgál felül a bíróság. A jogszabály szerint ugyanis egyértelmű, hogy a bíróság hatásköre csak a kivetés jogalapja jogszerűségének a felülvizsgálatára terjed ki.
A másodfokú bíróság tehát a jogszabályok téves nyelvtani értelmezéséből helytelen jogi következtetéseket vont le, érdemben azonban helyesen döntött.
(K. törv. 25. 117/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás