989/B/1991. AB határozat
989/B/1991. AB határozat*
1998.03.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság a Távbeszélőszabályzat kiadásáról szóló 5/1969. (VII. 12.) KPM rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pontja alapján a Távbeszélőszabályzat kiadásáról szóló 5/1969. (VII. 12.) KPM rendelet (a továbbiakban Tbsz.) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint a Tbsz. az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütközik, mert korlátozza a szolgáltatást igénybe vevők jogait, amikor azok a valós fogyasztást kívánják a távbeszélő vállalat állításával szemben igazolni. Az indítványozó úgy vélte, hogy a Tbsz-nek a fogyasztással kapcsolatos bizonyítási terhet egyoldalúan a fogyasztóra terhelő rendelkezései sértik az állampolgári jogegyenlőség elvét. Az indítványozó azt is sérelmezte, hogy a Tbsz. a távbeszélő vállalat számára az eljárás korlátlan elhúzását teszi lehetővé.
II.
A távközlésről szóló, 1993. július 1-ével hatályba lépett 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) alapvetően módosította a távközlési szolgáltatás szabályait.
A Tt. megszüntette a Magyar Posta kizárólagos jogát a távközlési tevékenységre és 3. §-ában előírta, hogy a Tt. Mellékletének 25. pontjában meghatározott távközlési szolgáltatást nyújtó távközlési szervezetnek milyen feltételeknek kell megfelelnie.
A Tt. a távközlési szolgáltatást nyújtó és az előfizető jogviszonyát is a korábbiaktól eltérően szabályozza. A postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény 4. §-a a Magyar Posta részére a feladatkörébe tartozó szolgáltatások igénybevételének biztosítását írja elő, a jogviszony másik pólusán pedig az igénybevevő jogait és kötelezettségeit szabályozta. E megközelítésben az előfizető nem egyenrangú szerződő fél volt, jogait és kötelezettségeit a jogszabály a szolgáltató jogaitól és kötelezettségeitől függetlenül állapította meg. A Tt. 8. §-ában a távközlési szolgáltatást nyújtó és az előfizető jogviszonyát előfizetői szerződésként szabályozza, amellyel kapcsolatban a távközlési szolgáltatót – meghatározott esetek kivételével – egyoldalú szerződéskötési kötelezettség terheli.
A Tt. 9. §-a szól az előfizetői szerződés tartalmáról:
„9. § (1) Az előfizetői szerződésnek a fogyasztók védelmével, és a szolgáltatás minőségével összefüggő feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.
(2) A távközlési szervezet az általános szerződési feltételeit tartalmazó üzletszabályzatát – szolgáltatása megkezdését megelőzően legalább 45 nappal – köteles megküldeni jóváhagyás céljából a Hírközlési Főfelügyelet részére. A Hírközlési Főfelügyelet – a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség véleményének figyelembevételével – 30 napon belül határoz az üzletszabályzat jóváhagyásáról. Amennyiben a Hírközlési Főfelügyelet a megadott határidőn belül nem határoz, az üzletszabályzat jóváhagyottnak tekintendő.
(3) A távközlési szervezet üzletszabályzatát és a szolgáltatásaiért felszámítható díjait az előfizetők részére hozzáférhető módon köteles közzétenni.
Az 1996. évi XLIX. törvény 16. § (1) bekezdése 1996. július 11-i hatállyal a Tt. 9. §-ának új bekezdését iktatta be:
(4) A feleknek az előfizetői szerződésben foglalt alapvető jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg.”
A Tt. 39. § eredetileg (5), jelenleg (6) bekezdése előírta, hogy „[a] törvény hatálybalépésekor érvényes távközlési szolgáltatási szerződéseket a felek kötelesek felülvizsgálni, és azokat a hatálybalépéstől számított egy éven belül – e törvény rendelkezéseinek megfelelően – módosítani”.
A Tt. 9. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján 1998. január 1-i hatállyal meghozta a távközlési előfizetői szerződésekről szóló 243/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm. rendeletet). A Korm. rendelet 34. § (1) bekezdése kimondta, hogy a Korm. rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Távbeszélőszabályzat kiadásáról szóló 5/1969. (VII. 12.) KPM rendelet.
A Korm. rendelet 4. §-a szerint „[a]z előfizetői szerződés az általános szerződési feltételekből (üzletszabályzat) és az egyedi előfizetői szerződésből áll.” Az üzletszabályzatot kialakításában a távközlési szolgáltató jogszabályi előírásokhoz kötött: a Korm. rendelet 2. számú melléklete előírja az üzletszabályzat kötelező tartalmi elemeit, az ennek alapján megalkotott üzletszabályzatot a Tt. 9. § (2) bekezdése alapján a Hírközlési Főfelügyelethez jóváhagyás végett be kell mutatni, amely azt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség véleményének figyelembevételével elbírálja, továbbá a Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése előírja, hogy a jóváhagyott üzletszabályzatot a szolgáltató köteles mindenki számára hozzáférhetővé és megismerhetővé tenni. Az üzletszabályzatnak mint általános szerződési feltételnek a jogi személy által egyoldalúan meghatározott, részére indokolatlan egyoldalú előnyt biztosító kikötése a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 209. §-a alapján bíróság előtt megtámadható. A többek között a Ptk-nak az általános szerződési feltételekre vonatkozó szabályait módosító, 1998. március 1-én hatályba lépő 1997. évi CXLIX. törvény (a továbbiakban: Ptk. módosítása) a megtámadásra a korábbinál még szélesebb körben nyújt lehetőséget. A Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése irja elő az egyedi előfizetői szerződés kötelező tartalmi elemeit. A Ptk. módosítása a Ptk. 205. §-át új (3), (5) és (6) bekezdéssel egészíti ki, amelyek az általános szerződési feltételnek a szerződés részévé válásának feltételeit határozza meg.
A Korm. rendelet 34. § (4) bekezdése előírja, hogy „[a] jóváhagyott üzletszabályzatok módosítását e rendeletnek megfelelően valamennyi szolgáltató hat hónapon belül köteles végrehajtani. A szolgáltató köteles tájékoztatni az előfizetőt az üzletszabályzat hatósági jóváhagyásáról, valamint annak lényeges rendelkezéseiről.”
A Tt. 9. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján 1998. január 1-i hatállyal a Miniszter meghozta az egyes távközlési előfizetői szerződéseknek a fogyasztók védelmével és a szolgáltatás minőségével összefüggő feltételeiről, illetőleg a hatósági minőségfelügyeletről szóló 29/1997. (XII. 20.) KHVM rendeletet.
III.
Az Alkotmánybíróság hatásköre az Abtv. 1. § b) pontja alapján folytatott alkotmányossági vizsgálat esetén csak hatályban lévő jogszabályok vizsgálatára terjed ki. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált jogszabály 1998. január 1-jével hatályát vesztette, az új szabályozás koncepcióját tekintve teljesen eltér a korábbitól. Az indítvány a fentiek folytán okafogyottá vált, ezért az Alkotmánybíróság az eljárását megszüntette.
* * *
Az Alkotmánybíróság vizsgálata során megállapította, hogy a Miniszter a Tt. 9. § (1) bekezdésében foglalt jogalkotási feladatának négy és fél éven át nem tett eleget, a Kormány a Tt. 9. § (4) bekezdésében foglalt jogalkotási feladatának pedig másfél éven át nem tett eleget. E mulasztás következtében a Tt. hatálybalépésekor érvényes távközlési szolgáltatási szerződéseknek a Tt. 39. § eredetileg (5), jelenleg (6) bekezdése által előírt, a hatálybalépéstől számított egy éven belüli módosítására sem kerülhetett sor. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy törvényt lerontó, emellett még a fogyasztók tág körét érintő, jogaikat kedvezőtlenül érintő jogalkotói mulasztás semmiképpen sem összeegyeztethető a jogállamiság követelményeivel.
Budapest, 1998. március 2.
Dr. Holló András s. k., Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
előadó alkománybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás