PK BH 1992/107
PK BH 92/02/107
1992.02.01.
I. A fél ellen megindított gondnokság alá helyezési eljárás önmagában nem ad alapot a tárgyalás felfüggesztésére [Pp. 49. § (1) bek., 50. §, 152. § (2) bek.].
II. A perbeli cselekvőképesség általában a polgári jogi cselekvőképességhez igazodik azzal az eltéréssel, hogy korlátozott perbeli cselekvőképesség nincs [Pp. 49. § (1) bek., 312. § (2) bek.; Ptk. 12-18. §, 85. § (2) bek.].
Az első fokon eljárt bíróság 1989. október 19-én hozott ítéletével a felperes keresete alapján megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes személyhez fűződő jogait, és az alperest a további jogsértéstől eltiltotta.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A felperes ellen cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés iránt per volt folyamatban a fellebbezési eljárás ideje alatt.
A másodfokú bíróság végzésével a per tárgyalását felfüggesztette a gondnokság alá helyezési per jogerős befejezéséig a Pp. 152. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva azzal az indokkal, hogy a gondnokság alá helyezés iránti eljárás során hozandó döntés a pernek előkérdése.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás az alábbiak szerint alapos.
A másodfokú bíróság végzésében nyilván elírással hivatkozott a Pp. 152. §-ának (2) bekezdése helyett a Pp. 152. §-ának (1) bekezdésére. A Pp. 152. §-ának (1) bekezdése ugyanis büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozó eljárással kapcsolatban határozza meg a felfüggesztés feltételeit. A gondnokság alá helyezés azonban sem nem büntetőbírói, sem nem államigazgatási eljárás. A perbeli esetre - ha a felfüggesztés egyéb előfeltételei fennállottak volna - a Pp. 152. §-ának (2) bekezdése vonatkozik, amely szerint a bíróság a tárgyalást akkor is felfüggesztheti, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában más polgári per vagy bírósági hatáskörbe tartozó más polgári eljárás van folyamatban.
A Pp. 152. §-ának (2) bekezdése alapján sem volt azonban a perbeli esetben alap a tárgyalás felfüggesztésére. A Pp. 50. §-ának (1) bekezdése értelmében a felek perbeli jog- és cselekvőképességét a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálhatja, de a gondnokság alá helyezési eljárás megindítása önmagában nem ad alapot a felfüggesztésre. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság a következőkre mutat rá.
A perbeli cselekvőképesség (Pp. 49. §) általában a polgári jogi cselekvőképességhez igazodik, azzal a lényeges eltéréssel, hogy nincs korlátozott perbeli cselekvőképesség. A fél vagy teljesen cselekvőképes a perben vagy cselekvőképtelen.
A polgári jogi cselekvőképtelenséget a Ptk. 15-18. §-ai szabályozzák. Cselekvőképtelen a 14. életévét be nem töltött kiskorú (Ptk. 15. §), továbbá akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett [Ptk. 16. § (1) bek.], és gondnokság alá helyezés nélkül is az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik (Ptk. 17. §). Ezeknek a személyeknek általában nincsen perbeli cselekvőképességük sem, de kivételesen, pl. a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perben a Pp. 312. §-ának (2) bekezdése értelmében cselekvőképtelen személy is perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.
A perben a korlátozottan cselekvőképes személy (Ptk. 12-14. §) is általában cselekvőképtelen. Ez alól a szabály alól is vannak kivételek. Ilyen kivétel áll fenn a Pp. 278. §-ában írt eseten túlmenően a jelen perben érvényesített személyhez fűződő jogokkal kapcsolatban is. A személyhez fűződő jogok érvényesítése iránti perben ugyanis a korlátozottan cselekvőképes személy is teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik, mert a Ptk. 85. §-ának (1) bekezdése értelmében a korlátozottan cselekvőképes személy személyhez fűződő jogai védelmében maga is felléphet, a cselekvőképtelen személyhez fűződő jogainak védelmében pedig törvényes képviselője léphet fel [Ptk. 85. §-ának (2) bekezdése].
A Ptk. 17. §-a szerint gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. A polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképesség hiánya pedig a Pp. 49. §-ának (1) bekezdése értelmében a perbeli cselekvőképességet is kizárja, ezért a bíróságnak kell hivatalból vizsgálnia [Pp. 50. § (1) bek.], hogy a perben beszerzett iratok és a tárgyalás egyéb adatai teljes cselekvőképtelenségre utalnak-e. Ha olyan adatok merülnek fel, hogy a fél ügyeinek viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik, akkor a bíróságnak a Ptk. 74. §-a alapján kirendelt ügygondnok részvétele mellett kell az eljárást folytatnia, de ilyen esetben sem szükséges a tárgyalás felfüggesztése.
A kifejtettek értelmében a másodfokú bíróság tévesen függesztette fel a per tárgyalását. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. IV. 20 411/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás