PK BH 1992/110
PK BH 92/02/110
1992.02.01.
I. Személyes költségmentesség iránti kérelem elbírálása során vizsgálni kell a kérelmező házastársának kereseti és vagyoni helyzetét is [2/1968. (I. 24.) IM. r. 2. §].
II. A másodfokú eljárás során engedélyezett költségmentesség hatálya kiterjed a még le nem rótt kereseti és fellebbezési illetékre is [Pp. 86. §. (2) bek.].
A felperesek jogelődje, Ny. J.-né ajándék visszakövetelése iránt indított pert az alperesek ellen. Az eljárás során bekövetkezett halála után a felperesek, mint jogutódok perbe léptek, fenntartva a kereseti követelést.
Ny. J.-né részére az első fokon eljárt városi bíróság költségmentességet engedélyezett, ennek folytán a kereseti illetéket nem rótta le, és a perben kirendelt szakértő költségeit is az állam előlegezte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította, és kötelezte őket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak felhívásra 12 000 forint kereseti illetéket és 1990 forint szakértői díjat.
A felperesek az ítélet elleni fellebbezésükben sérelmezték a keresetük elutasítását és az illeték, valamint költségek fizetésére történt kötelezésüket. Hivatkoztak a jogelődjük költségmentességére, egyben saját személyükben is előterjesztették a költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet.
Az elsőfokú bíróság a 13. sorszámú végzésével felhívta a felpereseket, hogy személyenként rójanak le 3000 forint fellebbezési illetéket, vagy költségmentességi nyilatkozat csatolásával kérjenek mentesítést az illeték előzetes megfizetése alól.
A felhívásra mindkét felperes nyilatkozatot csatolt jövedelmi és vagyoni viszonyairól, a II. r. felperes igazolta nyugdíjának összegét is.
A városi bíróság a kérelmeket a 16. és 17. sorszámú végzéssel bírálta el, és mindkettőben úgy rendelkezett, hogy a felpereseket „mentesíti a fellebbezési illeték előzetes megfizetése alól”.
A felhívásra mindkét felperes nyilatkozatot csatolt jövedelmi és vagyoni viszonyairól, a II. r. felperes igazolta nyugdíjának összegét is.
A városi bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, a felpereseket kötelezte a másodfokú eljárás költségeinek megfizetésére, valamint arra, hogy az államnak felhívásra 6000 forint fellebbezési eljárási illetéket fizessenek meg. Az illetékfizetésről szóló rendelkezést a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 15. §-ának (1) és (2) bekezdésével indokolta.
A jogerős ítéletnek a felpereseket illeték fizetésére kötelező rendelkezése és a költségmentesség iránti kérelmeket elbíráló 16. és 17. sorszámú végzések ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperesek költségmentesség engedélyezése iránt nyújtottak be kérelmet. Amennyiben ezt a kedvezményt a bíróság megadja, a Pp. 84. §-a szerint mentesülnek az illeték megtérítése és az állam által előlegezett költségek viselése alól.
A költségmentesség iránti kérelem előterjesztésének és elbírálásának részletes szabályait a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet határozza meg. Az 5. § (1) bekezdése szerint annak a félnek, aki a személyes költségmentesség engedélyezését kéri, jövedelmi és vagyoni viszonyait a külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolnia. A külön jogszabály a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelettel módosított 2/1968. (I. 24.) IM rendelet, amely előírja a személyi körülmények igazolását is. Az ily módon előterjesztett kérelmet a bíróság a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 6. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint bírálja el. A fél a határozat ellen külön fellebbezéssel élhet, ha a bíróság a személyes költségmentesség iránti kérelmet elutasítja (16. §). Az elsőfokú bíróság ezeknek a rendelkezéseknek a figyelmen kívül hagyásával döntött a felperesek kérelméről. Elmulasztotta a felpereseket felhívni, hogy saját kereseti és vagyoni viszonyaik mellett igazolni kell a házastársuk jövedelmét és vagyoni helyzetét is. Ennek elmulasztása folytán hiányos adatok alapján döntött a felperesek által kért kedvezményről.
A végzés rendelkezéséből kitűnően az elsőfokú bíróság nem engedélyezte a felperesek által kért költségmentességet. Ennek ellenére a kérelem elutasításáról nem rendelkezett, és nem biztosította a felperesek számára a jogorvoslati lehetőséget sem.
A másodfokú bíróság sem vette figyelembe azt, hogy a kérelmek hiányosak, és így elbírálásra nem alkalmasak. Nem vette figyelembe azt sem, hogy az elsőfokú bíróság által hozott végzések nem felelnek meg a jogszabálynak, a jogszabály szerint döntést a megyei bíróság is elmulasztotta. Ennek következtében a másodfokú ítéletnek az illetékfizetésről szóló rendelkezése is törvénysértő.
A fellebbezési eljárásban is lehetőség van arra, hogy a költségmentesség engedélyezését kérő felperesek pótolják a kérelmek hiányait. Ezt követően a megyei bíróság bírálja el, hogy a kedvezmény megadásának feltételei fennállanak-e, és ehhez képest dönt a jogszabálynak megfelelően a felperesek kérelme alapján a másodfokú bíróság által hozandó határozat kiterjed a még le nem rótt kereseti illetékre, az előlegezett költségekre és a fellebbezési illetékre egyaránt. A felperesek tehát a költségmentesség engedélyezésétől függően mentesülhetnek a le nem rótt illeték és az állam által előlegezett költség megfizetése alól.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletének az illetékfizetésre vonatkozó rendelkezését - beleértve az elsőfokú ítélet ezen rendelkezéseinek helybenhagyásáról szóló rendelkezést is - a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot ebben a körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 20 604/1991. szám)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás