PK BH 1992/111
PK BH 92/02/111
1992.02.01.
A szakértői bizonyítás költségeinek előlegezésével összefüggő kérdések [Pp. 3. §, 76. § (1) bek., 164. § (1) bek., 177. § (1) bek.].
A felperes feltalálója az „Eljárás és berendezés fémkohászati technológiák optimálására” című szolgálati találmánynak, amelynek szabadalmasa a Cs. Fémmű volt, de a rendelkezési jogot a jogosult lemondása folytán a felperes szerezte meg.
A felperes keresetében 1 500 000 Ft szabadalomhasznosítási (licencia-) díjat igényelt az alperestől. Az alperes a kereseti követelés jogalapján és 28 000 Ft erejéig összegszerűségét elismerte, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a szabadalommal védett találmány részéről történt hasznosítása jelentős előnnyel nem járt. A berendezést kísérleti célra használta, és annak eredménye pénzben nem mérhető.
A perben szakértői bizonyítás lett volna szükséges annak felderítésére, hogy az alperes mindkét vagy csupán az egyik szabadalmat hasznosította, a szabadalom hasznosításának mi volt a hasznos eredménye. Az elsőfokú bíróság ezért a kereset elbírálása szempontjából lényeges tényállás tisztázása végett szakértői bizonyítást rendelt el, ennek költségét azonban a felperes felhívás ellenére sem volt hajlandó előlegezni.
A bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítani, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A szakértői bizonyítással járó költség előlegezése a Pp. 76. §-ának (1) bekezdése alapján a felperest terhelte volna. Ennek a felperes nem tett eleget, kereseti tényállításait nem bizonyította, ezért az elsőfokú bíróság a keresetét elutasította.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését. Azzal érvelt, hogy az alperes nem adta meg a hasznos eredmény felderítéséhez szükséges adatokat. Hivatkozott arra is, hogy ő az A. polgári jogi társaság képviselője, és ebben a minőségben bejelenti: „a társaság annyira érdekeltté vált az elsőfokú ítélet folytán az alaptalan új alperesi adatközlések leleplezésében, hogy vállalni kívánja a szakértői költséget.”
Az alperes írásbeli fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Az A. Pjt. nevében tett nyilatkozatot beavatkozás iránti kérelemnek minősítette, és kérte azt elutasítani. A fellebbezési tárgyaláson a felek szabályszerű idézés ellenére nem jelentek meg.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást a Pp. 164. §-ában meghatározott bizonyítási teher figyelembevételével helyesen állapította meg. Az alperes elismerése folytán a perbeli szabadalom hasznosításával kapcsolatban a díjazás jogalapja az 1983. évi 5. tvr.-tel módosított 1969. évi II. tv. 16. §-ának (2) bekezdése alapján fennállott. Az összegszerűséggel kapcsolatban a kereseti kérelem megítéléséhez olyan különleges szakértelemre volt szükség, amellyel kapcsolatban a Pp. 177. §-ának (1) bekezdése értelmében szakértői bizonyítás lett volna indokolt. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában helyesen fejtette ki, hogy a szakértői bizonyítás költségét a felperesnek kellett volna előlegeznie, és a bizonyítási teherre figyelemmel indokoltan utasította el a keresetet. A felperes a fellebbezésében utalt ugyan arra, hogy a perben nem álló polgári jogi társaság erre hajlandó lenne, de saját személyében nem vállalt kötelezettséget, és nem is helyezte a fellebbezési eljárás idején sem letétbe ezt az összeget.
A felperesnek a polgári jogi társaság nevében tett nyilatkozata nem minősül beavatkozási kérelemnek, ennek folytán azt elutasítani sem kell. A Pp. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. A perbeli esetben a polgári jogi társaság képviseletében is nyilatkozó felperes nemcsak alakszerűen nem terjesztett elő beavatkozás iránti kérelmet, hanem tartalma szerint sem. A Pp. 54. §-ának (1) bekezdése értelmében az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig van lehetőség az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása végett a perbe beavatkozni. A felperes - aki már az elsőfokú eljárásban is nyilatkozott a polgári jogi társaság nevében - előadta: tudja, hogy beavatkozásnak a tárgyalás berekesztéséig van helye, beavatkozási kérelmet azonban az elsőfokú eljárásban nem terjesztett elő.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezésre tekintettel kiegészített - helyes indokai alapján hagyta helyben A Pp. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében kötelezte a felperest a fellebbezési költség megfizetésére. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 443/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás