GK BH 1992/126
GK BH 1992/126
1992.02.01.
A hiánypótlást elrendelő végzés ellen - még ha az eljárási illetéket érintő rendelkezés is - fellebbezésnek nincs helye, azt már az elsőfokú bíróságnak hivatalból el kell utasítania [Pp. 95. § (1)-(2) bek., 233. § (3) bek. b) pont, 237. §].
A cég, bejegyzés iránti kérelme 1990. január 5-én érkezett az elsőfokú bírósághoz. A mellékleteként csatolt, 1989. december 20-án keltezett társasági szerződés bevezető részében a szerződő felek rögzítették, hogy „az 1979. február 13. óta F. Vízgazdálkodási Egyesülés néven önálló jogi személyként működő társulás szerződését az 1988. évi VI. törvény alapján” módosítják.
Az elsőfokú bíróság az 1990. március 20-án megtartott személyes meghallgatáson - elutasítás terhével - 90 napon belüli hiánypótlásra hívta fel a céget jogi képviselője útján. Az 1990. augusztus 13-án hozott végzésével a jogkövetkezményekre utalva ismételten felhívta a céget arra, hogy rójon le 60 000 Ft eljárási illetéket és igazolja a közzétételi díj befizetését, továbbá pótolja a jogi képviselő személyes meghallgatása alkalmával közölt hiányokat.
L. K. igazgató nyújtott be fellebbezést az elsőfokú bíróság végzésének a 60 000 Ft illeték lerovására felhívó része ellen. Hivatkozott arra, hogy a cégbejegyzési eljárás illetékmentes, figyelemmel arra, hogy a társaság F. Vízgazdálkodási Egyesülés elnevezéssel 1979. február 13-tól önálló jogi személyként működik.
A fellebbezési kérelem érdemben nem bírálható el. Ennek indokai a következők.
A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. 25. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a törvényerejű rendeletből és a cégbíróság eljárásának nem peres jellegéből más nem következik, a cégnyilvántartás és a cégek törvényességi felügyelete során a Polgári perrendtartás szabályait megfelelően alkalmazni kell. Az adott eljárás különleges, nem peres jellege nem zárja ki és nem is korlátozza a polgári peres eljárás fellebbezésre vonatkozó szabályozásának érvényesülését. Erre figyelemmel elsősorban azt kell vizsgálni, hogy az elsőfokú bíróság végzése ellen a fél élhet-e fellebbezéssel.
A fellebbezéssel megtámadható határozatok köréből a Pp. 223. §-a (3) bekezdésének b) pontja kirekeszti az eljárás során hozott végzéseket, kivéve a perköltségben vagy pénzbírságban marasztaló, valamint azokat a végzéseket, amelyekkel szemben a törvény a fellebbezést külön megengedi. Az elsőfokú bíróság a Pp. 95. §-a (1)-(2) bekezdésének megfelelően járt el, amikor az észlelt hiányok pótlására - a kérelem elutasításának terhével - hívta fel a céget. Ez a végzés az eljárás során hozott végzésnek minősül, következésképpen ellene fellebbezésnek nincs helye, annak ellenére sem, hogy a hiánypótlással érintett kötelezettség az eljárási illetékkel kapcsolatos.
A fellebbezés elutasításával kapcsolatos teendőket a Pp. 237. §-a tartalmazza. Szabályozása szerint az elsőfokú bíróságnak hivatalból el kellett volna utasítania a cég fellebbezését, mert a fellebbezés - a fentiek szerint - olyan határozat ellen irányult, amely ellen fellebbezésnek nincs helye. Tekintettel arra, hogy a kizárt fellebbezéssel kapcsolatos törvényi rendelkezéseket az elsőfokú bíróság nem teljesítette, ezért a Legfelsőbb Bíróság ezt pótolva a fellebbezést hivatalból elutasította. (Legf. Bír. Cgf. II. 31 901/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás