KK BH 1992/131
KK BH 92/02/131
1992.02.01.
A társadalmi szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége (így a szakszervezetek megyei tanácsa) a vállalkozási nyereségadó alanya lehet [1987. évi V. tv. 3. §-a; 1988. évi IX. tv. 3. §-a; 1989. évi II. tv. 2. § (4) bek.].
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatósága az 1988-89. évekre vonatkozóan megtartott, kiegészített és az 1990. október 15-i záró-tárgyalással lezárt adóellenőrzés megállapításai alapján a szakszervezetek egyik megyei képviselete terhére 29 000 Ft általános forgalmi adót és 244 000 Ft vállalkozási nyereségadót pótlólagosan előírt, és az adóhiányok együttes összege után 9000 Ft bírságot szabott ki.
A szakszervezetek megyei képviselete és az MSZ Országos Szövetsége fellebbezéssel élt az említett határozat ellen. Fellebbezésükben nem vitatják, hogy a területi képviseletek 1989. évben az adóhatóságnál bejelentkeztek és adószámot igényeltek, noha nem önálló jogi személyek, önálló vagyonnal nem rendelkeznek, csak ellátmánnyal. A másodfokú államigazgatási szerv a benyújtott fellebbezéseket elutasította, az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A jogerős határozat ellen élt a felperes kereseti kérelemmel, és kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a jogerős határozatot. A felperes állásfoglalása szerint a területi képviselet nem illeszthető be a 44/1989. (XII. 20.) PM. rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében megjelölt egyetlen kategóriába sem, ugyanis nem felel meg sem a jogi személy, sem a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozó, sem az egyéni vállalkozó ismérvének.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, indokait az 50/1987. (X. 14.) MT rendelet* 6. §-ának (1) bekezdésére alapította, amely szerint be kell jelentkezni a jogi személynek az adóhatóságnál, amennyiben adószámot igényel. Ennek eleget tett a megyei képviselet.
Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a felperes keresete nem alapos. Az ellenőrzés időszakában hatályos alapszabály 88. pontja értelmében a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szakszervezetek megyei tanácsai... amennyiben önálló pénzgazdálkodást folytatnak, jogi személyek. A szakszervezetek megyei tanácsa az 1988. és 1989. évben önálló jogi személyként működött, önálló képviseleti és ügyintéző szerve, önálló költségvetése, pénzügyi, gazdasági, könyvviteli apparátusa és önálló bankszámlája volt. Rendelkezett a működéséhez szükséges vagyonnal. 1988-ban önálló jogi személyként az adóhatósághoz adóalanyként bejelentkezett. Az általános forgalmi adóval és a személyi jövedelemadóval kapcsolatos adóbevallási és befizetési kötelezettségének eleget tett.
Az 1987. évi V. törvény** 3. §-a értelmében adóalany az a jogi személy, amely a bevétel elérése érdekében tartósan, rendszeresen, saját nevében értékesítést végez. A szakszervezetek megyei tanácsa kiállított számláiban minden esetben, a saját nevében járt el, saját nevében vállalt kötelezettséget. Az áfa-adóalanyiságot a felügyeleti szerv egyik évben sem kifogásolta; azt tudomásul vette. A megyei szervezet 1990. január 1-jétől jelentette be megszűnését, és kérte adószámainak törlését.
A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az adó bevallásánál egy szervezetnél a különböző adófajták (áfa, szja és ványa) nem különíthetők el. Az adójogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a különböző adókkal kapcsolatos bevallás szétválasztásra kerüljön.
A megyei képviselet 1990. január 1-jétől - a szakszervezet belső szervezeti változására tekintettel - bejelentette megszűnését, és kérte adószámának törlését, e nyilatkozatnak azonban a vizsgált időszakra visszamenőleges hatálya nincs, nem jelent változást az adóalanyiság tekintetében.
A megszűnést megelőző időszakban (az 1988-89. években) a szakszervezet megyei szervezete vállalkozási tevékenységét éppen annak érdekében folytatta, hogy a működéséhez szükséges kiadások fedezetére, rendelkezésére álló pénzeszközeit kiegészítse.
A jogalap kérdésében előadott felperesi álláspontot tehát az elsőfokú bíróság nem fogadta el.
A megyei bíróság a felperes által előterjesztett fellebbezést nem találta alaposnak. Ítéletében rámutatott: Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 2. §-ának (4) bekezdése a társadalmi szervezetek alapszabályára bízza annak eldöntését, hogy a társadalmi szervezetek szervezeti egysége jogi személyiséggel rendelkezzen-e, avagy sem. Ennek feltételeként csupán azt szabja meg, hogy ez esetben a szervezeti egységnek önálló ügyintéző és képviseleti szervvel és önálló költségvetéssel kell rendelkeznie.
A felperes által az iratokhoz csatolt és a perbeli időszakra irányadó alapszabály rendelkezéseiből pedig kétséget kizáróan megállapítható, hogy a szakszervezetek megyei tanácsa, mint a Szakszervezet Országos Tanácsának területileg illetékes középszerve önálló jogi személyiséggel bírt.
Kétségtelen, hogy a megyei tanács a működéséhez szükséges költségeket ellátmányból fedezte, ez azonban önmagában nem zárja ki a jogi személyiség megállapíthatóságát. A rendelkezésre álló adatokból kitűnően ugyanis a megyei tanács - hasonlóan pl. a költségvetési szervekhez - a rendelkezésre bocsátott költségvetés erejéig szabadon gazdálkodott, a nyereség eléréséhez szükséges döntéseket önállóan hozta meg, szerződéses kapcsolataiban önálló jogi személyként jelent meg. Ebből következően tehát a szakszervezetek megyei tanácsa a Szakszervezet Országos Tanácsának nem vitásan jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége volt.
Mindehhez képest pedig a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 3. §-a értelmében a társadalmi szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége is köteles volt a gazdasági vállalkozási tevékenységéből származó eredménye után vállalkozási nyereségadó fizetésére.
A kifejtettek alapján a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján - mint érdemben helyest - helybenhagyta. (Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2. Pf. 21 087/1991. sz.)
*A bejelentési kötelezettséget a rendeletet hatályon kívül helyező 129/1989. (XII. 20.) MT rendelet 6. §-a szabályozta.
**Hasonló rendelkezést tartalmaz a törvényt hatályon kívül helyező 1989. évi XL. törvény 3. §-a. Lásd az 1992: LXXII. Törvényt.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás