BK BH 1992/158
BK BH 1992/158
1992.03.01.
Ha a tolvaj a kábeleket, vezetékeket a gépekről, a berendezésekről vágja le: a lopási cselekmény dolog elleni erőszakkal elkövetettként minősül [Btk. 316. § (2) bek. d) pont].
Az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottat nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás büntette és társtettesként elkövetett lopás bűntettének kísérlete miatt mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésként, főbüntetésül 1 év 8 hónapi börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, megállapítva, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható;
a II. r. vádlottat társtettesként elkövetett lopás bűntettének kísérlete miatt mint többszörös visszaesőt főbüntetésül 8 hónapi börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra.
A tényállás szerint a vádbeli napon az éjszaka folyamán mindhárom vádlott a személygépkocsijával lakóhelyükről a közeli mgtsz központi telepéhez ment. Az I. r. vádlott korábban ennél a szövetkezetnél dolgozott, és ismerte a körülményeket. A vádlottak a telepről hulladékként értékesíthető anyagokat, elsősorban színesfémet akartak lopni. Éjjel 1 óra körül érkeztek a központi telepre. A gépkocsival egy sötétebb helyen álltak meg. A III. r. vádlott a gépkocsiban maradt azzal a feladattal, hogy riassza társait, ha zavaró körülményt észlel. Az I. r. és a II. r. vádlott a gépműhely kerítéséhez ment. Ez a kerítés egy 120 cm magas drótfonat, amely felett két sor szögesdrót szál húzódik. Mindketten átmásztak a kerítésen, éspedig olyan helyen, ahol belül egy pótkocsi volt elhelyezve. A kerítésről a pótkocsira jutottak, és onnan leugrálva mentek a gépudvarban elhelyezett munkagépekhez. Itt az I. r. és II. r. vádlott a gépműhely mellett álló hegesztő-transzformátorról 50 folyóméter hegesztőkábelt, továbbá 10 folyóméter sodrott rezet tartalmazó munkakábelt vágott le. Ezt követően a közelben levő kombájnokhoz mentek, amelyekről további 18 méternyi rézvezetéket vágtak le, és az egyiknek a hátsó lámpáját is kiszerelték. Az így megszerzett dolgokat az említettek szerint a kerítés közelében álló pótkocsi mellett halmozták fel. Zsákmányuk 16 163 forint értéket tett ki.
A termelőszövetkezet telepőrei felfigyeltek a kerítéstől nem messze, a sötétben várakozó személyautóra, és kérdőre vonták a III. r. vádlottat. Ő azt állította, hogy elromlott a gépkocsi, és azért várakozik, mert társai a községbe mentek be szerelőért. A III. r. vádlott felszólítására kiszállt a gépkocsiból, de előtte megnyomta annak kürtjét, ezzel figyelmeztetve társait.
Az I. r. és a II. r. vádlott ezt hallva zsákmányukat hátrahagyva a pótkocsira fellépve átugrottak a kerítésen, és a gépkocsihoz közeledtek; a telepőrök kihívták a rendőröket is, magát a lopást azonban csak másnap észlelték a termelőszövetkezet dolgozói.
Az I. r. vádlott egy hónappal később a vállalat telephelyére hajtott éjjel a gépkocsijával, ahonnan alumíniumanyagot akart lopni. A gépkocsijából kiszállva a kerítéshez ment, és egy magával vitt eszközzel elvágta a kerítés alsó vezérdrótját, majd a kerítést alulról felfeszítette, és az így támadt résen keresztül bemászott a telephelyre. Innen - a kerítés mellett tárolt anyagok közül - 22 db 130-as átmérőjű alumíniumcsövet, 12 db T elosztó alumíniumidomot és 30 méter 4-es kábelt tulajdonított el, melyek összértéke 60 422 forintot tett ki. Az így megszerzett dolgokat a kerítésrésen keresztül húzta ki, és a személygépkocsijával a lakására szállította. A néhány hónappal később megtartott házkutatás során az ellopott dolgok egy részét megtalálták és lefoglalták.
Az irányadó tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést mind a két vádlott bűnösségére, és mind a két lopási cselekmény jogi minősítését törvényesnek találta. A dolog elleni erőszak mindkét esetben megvalósult; a kerítés megbontásával elkövetett cselekmény kapcsán ennek megvalósulása nyilvánvaló, de a termelőszövetkezettől eltulajdonított kábeleket illetően és ennek a minősítésnek az alkalmazása indokolt.
Ismeretes a megyei bíróság előtt az az eseti döntés, amely szerint a bíróság nem látta megállapíthatónak a dolog elleni erőszakot akkor, amikor az elkövetők egy munkaterületen levő kábeldobról nagyobb mennyiségű rézkábelt vágtak le a magukkal vitt fűrésszel, és azt így tulajdonították el (BH 1990. évi 90. sz. jogeset). E határozat indokolása szerint minősítő körülménynek [Btk. 316. § (2) bek. d) pont] csak olyan tény értékelhető, amely a bűncselekmény társadalomra veszélyességi fokát valósan, mégpedig a meghatározott büntetési tételnek megfelelő mértékben növeli. A rézkábel szokásos használati módja, hogy abból levágják a szükséges darabot; az más módon nem használható fel, és az éppen kellő mennyiségben nem mobilizálható. A kábel elvágása - bár fizikai értelemben állagsérelemmel jár - nem okoz kárt, értékcsökkenést és nem korlátozza a használhatóságát.
A itt elbírált ügyben nem kábeldobon levő, tehát még fel nem használt, be nem épített anyagról van szó, a levágás hegesztő-transzformátorról, illetőleg kombájnokról történt, és ez a tevékenység azok használhatóságát is befolyásolta. Ilyen és hasonló helyzetben a dolog elleni erőszak megállapítása a megyei bíróság megítélése szerint nem jelentheti a dolog elleni erőszak fogalmának "túlzottan kiterjesztő" értelmezését, és ez felel meg a részletesen kimunkált, jogszabályt értelmező ítélkezési gyakorlat irányításának (BH 47/1980., 402/1986., 341/1985., 292/1990 sz.) is.
A fentebb részletezett eseti döntés csak felhasználás nélkül tárolt kábelekre, vezetékekre vonatkozhat.
A teljesség kedvéért említi meg a megyei bíróság. hogy a kombájnlámpa leszerelése szakszerűen történt, ez valóban nem minősül dolog elleni erőszakkal elkövetettként (BH 1986/402. sz.), de ennek értéke (1000 Ft) elenyésző volt a kábel értékéhez viszonyítva, így e cselekmény egységes minősítését nem érinti.
A büntetés kiszabása során a városi bíróság a súlyosító és enyhítő körülmények jó részét helyesen ismerte fel és megfelelően értékelte. A megyei bíróság további súlyosítóként vette figyelembe a gépkocsi felhasználásával történt elkövetést, ugyanakkor pedig a vádlottak javára jelentkezik a termelőszövetkezet sérelmére elkövetett cselekmény kísérleti szakban maradása, bár kétségtelen, hogy az igen közel állt a befejezéshez.
A megyei bíróság mindezek értékelése mellett úgy találta, hogy az I. r. és a II. r. vádlottal szemben kiszabott fő és mellékbüntetés nem tekinthető eltúlzottnak. A szabadságvesztés mindkettőjüknél a vonatkozásukban irányadó alsó határ közelében került meghatározásra. Nem szigorúbb a törvényesnél a velük szemben alkalmazott mellékbüntetés sem.
Mindezekre figyelemmel a megyei bíróság enyhítésre nem látott törvényes okot. Erre tekintettel a perorvoslattal érintett vádlottak vonatkozásban helybenhagyta a városi bíróság ítéletét. (Fejér Megyei Bíróság Bf. 413/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás