BK BH 1992/159
BK BH 1992/159
1992.03.01.
A két rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás vétsége miatt elítélt, többszörös visszaeső terhelttel szemben megrovás törvénysértő alkalmazása [Btk. 318. §, 28. §, 71., § (1) bek.].
A városi bíróság végzésében a terhelt ellen 2 rb. folytatólagosan elkövetett csalás vétsége miatt indított büntetőeljárást - figyelemmel a Btk. 28. §-ára, a Be. 213. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján - megszüntette, és a többszörös visszaeső terheltet megrovásban részesítette.
A végzésben megállapított tényállás szerint a 39 éves, elvált családi állapotú, három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodó terhelt többször állt a bíróság előtt. Legutóbb csalás büntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt - mint többszörös visszaesőt - 6 hónapi szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélték, a büntetését kitöltve szabadult.
A terhelt a sértettől 2500 forintot kért kölcsön azzal a valótlan előadással, hogy örökséget vár, és a pénzt néhány napon belül - ha kell, NSZK-márkában - megadja. Néhány nappal később a terhelt 15 000 forintot kért kölcsön a sértettől hűtőgépvásárlás ürügyén, melyből utóbb 500 forintot adott meg. Végül kb. egy hónap múlva további 1000 forintot csalt ki a sértettől.
Ugyancsak ebben az időben S. A. sértettől 2000 forintot kért arra hivatkozva, hogy NSZK-márkát szerez a részére, majd további 5000 forintot csalt ki hasonló ürüggyel. A 7000 forintot az elsőfokú bírósági tárgyalás előtti héten fizette vissza a sértettnek.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az ügyész által a terhelt terhére bejelentett fellebbezés alapján bírálta felül a városi bíróság végzését, és azt helybenhagyta.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 28. §-ában meghatározott büntethetőséget kizáró ok alkalmazásának feltétele az elkövetett cselekmény társadalomra veszélyességének az elkövetéskor fennálló olyan csekély foka, amely folytán nem indokolt büntetés kiszabása, hanem elegendőnek mutatkozik a Btk. 71. §-ának (1) bekezdése szerinti megrovás intézkedés alkalmazása, vagyis a cselekmény miatti rosszallás kifejezésre juttatása.
Jóllehet a törvény a tárgyi körülmények vizsgálatát helyezi előtérbe e büntethetőséget kizáró körülmény megállapításánál, az ítélkezési gyakorlat ezt szorosan összekapcsolja az elkövető személyében rejlő, társadalomra veszélyesség vizsgálatával, és az alanyi és tárgyi tényezők együttes vizsgálatát kívánja meg az eljárás Be. 213. §-a (1) bekezdése b) pontja szerint megszüntetésének feltételeként; a büntetés kiszabásának szükségessége kérdésében történő határozat ugyanis a cselekmény tárgyi súlyának és az elkövető személyében rejlő, társadalomra veszélyességének együttes vizsgálata alapján dönthető el.
A törvényességi óvás megalapozottan fejti ki, hogy a cselekmény társadalomra veszélyessége semmiképpen nem tekinthető jelentéktelen súlyúnak. A terhelt a két sértettet nem is egyetlen esetben, hanem folytatólagosan károsította meg, valótlan ürügyekkel csalva ki tőlük a pénzösszegeket, és csak csekélyebb súllyal jön figyelembe az, hogy a kisebb összeggel megkárosított egyik sértett kárát utólagosan - már a büntetőeljárás későbbi stádiumában - megtérítette. A sértettek hiszékenységét azzal keltette fel, hogy a kicsalt összegnek NSZK-márkában való visszafizetésére vállalt kötelezettséget, bár tisztában volt azzal, hogy a külföldi fizetőeszköz megszerzésére nincsen módja.
Különösen nem állanak fenn a megrovás alkalmazásának az alanyi feltételei. A büntetőügy iratainál is fellelhető priuszlap tanúsága szerint a terhelt számos esetben volt büntetve, különösen vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt. A jelen ügyben elbírált cselekmények egyikét - az elsőként említett sértett sérelmére megvalósított csalást - mint a Btk. 137. §-ának 14. pontja szerinti többszörös visszaeső, míg a másik csalási cselekményt - amelyet S. A. sértett sérelmére valósított meg - mint a Btk. 137. §-ának 13. pontjában foglalt különös visszaeső valósította meg.
Az előzményi adatokból megállapíthatóan a terhelt által a két sértett sérelmére megvalósított csalási cselekmény idegennek semmiképpen sem tekinthető, annál is inkább, minthogy a terhelt 1975 óta vagyon elleni szándékos bűncselekmények elkövetése miatt több mint 10 évet töltött a büntetés-végrehajtási intézetekben.
Mindezekre tekintettel a törvényességi óvás helyesen hivatkozik arra, hogy a terhelt esetében a Btk. 28. §-ában foglalt büntethetőségi akadályra hivatkozással a büntetőeljárás megszüntetése és büntetés kiszabása helyett a megrovás intézkedés alkalmazása a törvény elvi sérelmét jelenti. A terhelt eddigi életvezetése, a bűnhalmazat fennállása a cselekmények folytatólagos megvalósítása, az elkövetési módból következtethető gátlástalanság vele szemben büntetés kiszabásának a szükségességét kívánja meg. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Be. 290. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a jogerős végzés a büntetőeljárásnak a Btk. 28. §-án alapuló megszüntetésére és a megrovás alkalmazására vonatkozó részében törvénysértő.
Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság észlelte, hogy a három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodó terhelt a jelen ügyben elbírált cselekményeket csaknem másfél évvel ezelőtt követte el, és a törvényességi óvás elbírálása végett tartott nyilvános ülésen felmutatott orvosi igazolás szerint szívpanaszai folytán állandó orvosi ellenőrzés alatt áll.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy a büntetés céljának elérése érdekében ma már nem mutatkozik indokoltnak szabadságelvonással járó büntetés kiszabása, márpedig a Btk. 98. §-ában foglalt rendelkezés folytán kizárólag ez a büntetési nem vagy legfeljebb a szigorított javító-nevelő munka alkalmazása jöhetne szóba, amely utóbbi a terhelt személyi körülményeire tekintettel nem mutatkozik célravezetőnek.
A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság csupán kinyilvánította, hogy az eljárt bíróságok végzései törvénysértők, ezen túlmenően azonban olyan megállapítást tett, figyelemmel a Be. 291. §-ának (2) bekezdésére - hogy a határozatnak az érdekeltekre nincs hatálya. (B. törv. III. 254/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás