• Tartalom

GK BH 1992/187

GK BH 92/03/187

1992.03.01.
Ha a jogosult szavatossági jogait nem tudta érvényesíteni, mert a hiba nem volt felismerhető, és a hiba felismerésétől számított három hónapon belül igényét keresettel nem érvényesítette, szavatossági igénye akkor is elévült, ha a tartós használatra rendelt dologra előírt hároméves idő, illetőleg az ennél hosszabb kötelező alkalmassági idő még nem telt el [Ptk. 308. § (1) és (2) bek., 326. § (2) bek.].
Az alperes építette a felperes 3 db 1000 m2 alapterületű könnyűszerkezetes raktárépületét. Az átadás-átvétel 1986. december 9-én volt. A felperes 1987. február 18-án a tető beázását észlelte. Az alperes a felperes bejelentésére javítást végzett, amely nem vezetett eredményre. A felperes az 1987. november 19-én felvett jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a tetőjavítás alkalmával a tetőlefogató csavarok cseréjével nem az eredeti lefogató szerelvényt alkalmazták, ezért valamennyi tetőlefogató csavar cseréjét kérte, amely nem történt meg. A felperes 1989. május 4-én ismét beázásokat jelzett, az alperes azonban a javítást nem végezte el. A felperes az 1990. február 6-án benyújtott keresetében kérte, hogy a bíróság az alperest a tetőszerkezet hibáinak a kijavítására és a 316 800 Ft kötbér megfizetésére kötelezze.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elévülési kifogást terjesztett elő, és arra hivatkozott, hogy a hibák nem az ő tevékenységével okozati összefüggésben keletkeztek.
Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el. A szakértő megállapította, hogy a tetőszerkezet a jelen állapotában a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, beázik. A beázás kivitelezési hibából ered. A lemezerősítő csavarok alól részben hiányzik az alátét, részben a helytelen felcsavarozás miatt tönkrementek. A vápacsatornák el vannak rozsdásodva, ez azonban üzemeltetési hiányosságra vezethető vissza, mert azokat rendszeresen festeni kell, és ezt elmulasztották.
Az elsőfokú bíróság az ezt követően hozott ítéletében az alperest kötelezte, hogy díjmentesen szüntesse meg a 3 db raktár tetőlehorgonyzási hibáit. A felperesnek a vápacsatorna kijavítása, valamint a kötbér megfizetése iránt előterjesztett keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes kijavítás iránti igénye nem évült el, ugyanis a szerkezetek alkalmassági ideje öt év, és ez alatt az idő alatt a felperes több alkalommal észlelte és közölte a hibákat az alperessel. A fennálló hibáit - amely kivitelezési eredetű - az alperes szavatossági felelőssége alapján tartozik kijavítani. Nem alapos a felperesnek a vápacsatornák kijavítása iránti igénye, mert a hiba üzemeltetői mulasztás következménye volt. A felperes kötbérigénye elévült, mert a hibát az 1987. február 18-i, illetve az 1987. március 3-i jegyzőkönyvben rögzítették, ezzel szemben a felperes a kötbér iránti keresetét csupán az 1990. február 6-án benyújtott keresetében terjesztette elő.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, és annak megváltoztatásával a felperes keresetének az elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes igénye elévült. Tényként állapítható meg ugyanis, hogy 1987. november 19-e és 1989. május 4. napja között a felperes részéről nem történt olyan bejelentés, ami az elévülést megszakította volna. Állította, hogy a beázások nem új keletűek, azok okait már az átadás-átvétel során a felperesnek észlelnie kellett volna. A tetőszerkezet a rendeltetésszerű céloknak megfelel. Vitatta a hiba bekövetkezésében a kivitelezői közrehatást. Állította, hogy a tető karbantartás elmulasztása miatt ment tönkre.
A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Előadta, hogy az 1988. március 11-én és 31-én kelt leveleiben az alperest felszólította a kijavításra.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság tévedett akkor, amikor a felperes keresetét nem teljes egészében utasította el. A szavatossági igény - az elsőfokú bíróság indokolásával ellentétben - nem a kötelező alkalmassági időként meghatározott 5 év alatt évül el. A Ptk. 308. §-ának (1) bekezdése szerint a jogosult a teljesítéstől számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. A (2) bekezdés lehetővé teszi, hogy ha a jogosult az igényét menthető okból - különösen, ha a hiba nem volt felismerhető - nem tudja érvényesíteni, tartós használatra rendelt dolog esetén három évig, illetve ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, ez alatt az idő alatt érvényesíthesse szavatossági jogait. A hiba felismerésétől számított három hónapon belül azonban a Ptk. 326. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a szavatossági igényt keresettel érvényesíteni kell. A perbeli esetben az volt megállapítható, hogy a létesítmény átadása 1986. december 9-én volt, a felperes 1987. február 18-án beázást észlelt. Az alperes 1987. év folyamán eredménytelenül javításokat végzett. A felperes az 1987. november 19-én felvett jegyzőkönyvben rögzítette a tetőlefogató csavarok kicserélésére irányuló igényét. A felperes ekkor minden kétséget kizáróan ismerte a hibát és a hiba okát. Az ezt követő három hónapon belül azonban igényét nem érvényesítette, ezért az elévült. A fent kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján - megváltoztatta, és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. (Legf. Bír. Gf. V. 30 631/1991. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére