KK BH 1992/202
KK BH 92/03/202
1992.03.01.
Közérdekű célra történő kötelezettségvállalás elhatárolása az alapítványtól [Ptk. 74/A. §, 593. §; 1990. évi I. tv. 7. § (3) bek.].
A kérelmező magyarországi képviselője 1990. december 28-án a Cz. alapítvány bírósági nyilvántartásba vételét kérte. Kérelmében előadta, hogy az alapítvány 1983. március 17-e óta működik, a Pénzügyminisztérium bejegyzésével. A kérelmező kérelme a bíróságra 1991. március 5-én érkezett. A bíróság a kérelmező nyilvántartásba vételét megtagadta; döntését azzal indokolta, hogy a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 1990. évi I. törvény 7. §-ának (3) bekezdése szerint a törvény hatálybalépésekor, 1990. február 1-én működő és nyilvántartásba nem vett alapítványok 1990. december 31-ig kérhették nyilvántartásba vételüket. A kérelmező e határidőt elmulasztotta, ezért bírósági nyilvántartásba vételére nem volt törvényes lehetőség.
A kérelmező fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság végzése ellen. Fellebbezésében előadta, hogy 1990. december 28-án, a törvényes határidő előtt kérte az alapítvány bírósági nyilvántartásba vételét. A posta nyilvánvalóan késedelmesen kézbesítette kérelmét, amelyből méltánytalan hátrány érné az egyik legrégebben működő, nemzetközileg is ismert és elismert alapítványt.
A Legfelsőbb Bíróság az ügy irataiból megállapította, hogy a Pénzügyminisztérium által kiadott, 1983-ban kelt levél, valamint a Művelődési Minisztérium által kiadott levél tanúsága szerint az állami felügyelő szerv közérdekű célú kötelezettségvállalásként hagyta jóvá a 250 000 Ft közérdekű célra történő felajánlását. Az 1973 óta működő és a francia állam által közhasznúnak nyilvánított alapítvány célkitűzéseinek megfelelően a közérdekű célú felajánlás a magyar pályakezdő művész fiatalok számára külföldi továbbképzésük költségeinek biztosítása és egyéb közhasznú tevékenységek támogatása érdekében történt.
1983-ban, amikor a kérelmező közérdekű célra történő felajánlást tett, a hatályos polgárjogi szabályok szerint alapítvány létesítésére lehetőség nem volt. Az ügy irataiból pedig nem állapítható meg, hogy az 1987. évet követően a kérelmező a kötelezettségvállalás közérdekű célra történő nyilatkozatát megváltoztatta, alapítvánnyá alakította volna azt az 1987. évi 11. tvr. 7. §-ának (3) bekezdése alapján. Alapítvány létrehozására az 1987. évi 11. tvr. 1987. szeptember 1-jétől biztosított törvényes lehetőséget. Az ebben az időszakban létesített, de nyilvántartásba nem vett alapítványok nyilvántartásba vételére állapított meg az 1990. évi I. törvény 7. §-ának (3) bekezdése határidőt, amelynek alapján 1990. december 31-ig lehetett erre irányuló kérelmet benyújtani. Miután arra vonatkozóan adat a jelen eljárásban nem merült fel, hogy az 1987. szeptember 1-jétől 1990. február 1-jéig terjedő időszakban a kötelezett a közérdekű célra megtett kötelezettségvállalását alapítvánnyá alakította volna, az eljáró elsőfokú bíróságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy nem új alapítvány bejegyzésére irányul-e az eljárás.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 258. §-a (1) bekezdése alapján a Fővárosi Bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az eljáró bíróságot új határozat hozatalára utasította. Az új határozat hozatalát megelőzően meg kell vizsgálni, hogy a kérelmező új alapítvány bejegyzését kívánja-e, mert ebben az esetben meg kell vizsgálni, hogy a Ptk. 74/A-74/F. §-aiban foglalt előírásoknak megfelel-e, és ezt követően új határozatot kell hozni. A határozathozatalt megelőzően a Legfelsőbb Bíróság 2. sz. közigazgatási kollégiumi állásfoglalásának megfelelően lehetőséget biztosítani a kérelmező számára az alapító okirat bíróság által megjelölt hiányainak pótlására is. Rámutat arra is a Legfelsőbb Bíróság, hogy alapítvánnyá történő átalakítás hiányában továbbra is megvalósíthatja a kötelezett a kitűzött céljait, a Ptk. 593-596. §-aiban szabályozott, közérdekű célú kötelezettségvállalás jogintézményének keretei között. (Legf. Bír. Kpkf. II. 25 365/1991/1. sz.)
BH 1992/3/195 Bírósági hatáskör a vízgazdálkodási társulat és az érdekeltek között az érdekeltségi hozzájárulás összegével kapcsolatban felmerült vita elbírálására [41/1977. (XI. 3.) MT r. 9. §, 88/1990. (IV. 30.) MT r. I. sz. mell. 15/d pont].
A felperes mezőgazdasági termelőszövetkezet a vízgazdálkodási társulat ellen benyújtott keresetében az érdekeltségi hozzájárulás mértékét az 1990. évre előírt 214 732 Ft összeg olyan hányadában kérte megállapítani, amely megegyezik a közcélú vízfolyásnak a mezőgazdasági termelőszövetkezet tulajdonában és használatban lévő 3200 ha területen megállapítható területi hatásával.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét az 1990. november 9-én hozott végzéssel a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította. Megállapította, hogy az érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos kérdések elbírálása államigazgatási útra tartozik, emiatt az előterjesztett kereset elbírálására a bíróságnak hatásköre nincsen.
A végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, és abban a végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróságnak a per érdemi tárgyalására és újabb határozat hozatalára történő utasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy az időközbeni jogszabály-módosítás kapcsán az érdekeltségi hozzájárulás összegének felülvizsgálatára a bírói út lehetősége fennáll.
A fellebbezés alapos.
Az egyes jogszabályok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1990. május 1-jei hatállyal módosította a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977. évi 28. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott, az 59/1984. (XII. 13.) MT rendelettel módosított 41/1977. (XI. 3.) MT rendeletet (a továbbiakban: Tvhr.).
A Tvhr. módosított 9. §-a szerint a társulat elnöke közli az egyes érdekeltekkel az őket terhelő fizetési kötelezettség jogalapját (érdekeltségük tényét), és az annak alapján fizetendő érdekeltségi hozzájárulás összegét. E közléssel szemben - annak kézhezvételétől számított harminc napon belül - a társulat tagja vagy az egyéb érdekelt a társulat intézőbizottságához halasztó hatályú kifogást terjeszthet elő. A társulat tagja, illetőleg az egyéb érdekelt kérheti a bíróságtól az intézőbizottság által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely jogszabályba, illetőleg az alapszabályba ütközik, vagy jogos érdekét egyéb módon sérti; ezt a keresetet - jogvesztés terhe mellett - a határozat kézhezvételétől számított harminc nap alatt kell a társulat ellen megindítani.
Mindezekből következően a felperes alappal hivatkozott arra, hogy a területén található közcélú vízi létesítmény után általa fizetendő érdekeltségi hozzájárulás mértékének a megállapítása végső fokon bírói útra tartozik.
Az eljárás jelenlegi szakaszában azonban nincs adat arra, hogy a felperes a módosított jogszabályban foglaltaknak megfelelően járt-e el, illetőleg a halasztó hatályú kifogást határidőben előterjesztette-e, ezért az elsőfokú bíróságnak a felperest fel kell hívnia az adatok közlésére, iratok csatolására [Pp. 164. §-ának (1) bekezdése].
Minthogy a megyei bíróság hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására megállapítható volt, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (2) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. VI. 32 410/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás