BK BH 1992/219
BK BH 1992/219
1992.04.01.
A fogolyszökés bűntettének csupán — a nem büntethető — előkészülete valósul meg, ha az elkövetők a rendőrkapitányság zárka ajtajából kiemelt parkettabetét eltávolítása útján keletkezett nyíláson át a reteszeket elhúzták ugyan, de a zárka helyiségét nem hagyták el [Btk. 18. § (1) bek., 245. §].
A városi bíróság az I. r. és a II. r terhelteket társtettesként elkövetett fogolyszökés bűntettének kísérlete miatt - mint visszaesőket - 10-10 hónapi börtönbüntetésre és 1-1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terheltek mint előzetes fogva tartottak a városi rendőrkapitányság zárkájában voltak elhelyezve. A két terhelt elhatározta, hogy a fogdából megszöknek. Ezért az egyik étkezésüket követően egy műanyag kanalat visszatartottak, és azt, valamint az I. r. vádlotthoz került kis méretű szöget eszközként felhasználva a vádbeli napon este, villanyoltás után a kanál és a szeg segítségével a zárkaajtóból kiemeltek két parkettabetétet, az így kialakított nyíláson kinyúltak, és az ajtóreteszeket elhúzták.
A szolgálatot teljesítő őrök a terheltek cselekményét észlelték, ezért ők még a zárkahelyiséget sem tudták elhagyni.
A terheltek bűnösségét társtettesként elkövetett fogolyszökés büntette kísérletében megállapító és velük szemben büntetést kiszabó ítélet ellen, annak törvénysértő volta miatt a terheltek javára emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 245. §-ának rendelkezése szerint fogolyszökést követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a büntetőeljárás, továbbá a szabadságvesztés végrehajtása során a hatóság őrizetéből megszökik. (A teljesség érdekében indokolt rámutatni arra, hogy a Btk. 2. §-ának rendelkezésére figyelemmel a terheltek cselekményét a Btk. 254. §-ának az elkövetéskor hatályos törvényi megfogalmazása alapulvételével kell elbírálni, mert a kérdéses büntető anyagi normának az 1989. évi LIV. tv. 4. §-ával megállapított és az 1989. december 29. napjával hatályba lépett újabb szövege nem eredményez enyhébb elbírálást.)
A fogolyszökés elkövetési magatartása: szökés a kényszertartózkodásra kijelölt hely engedély nélküli elhagyása útján, mely akkor válik befejezetté ha, a fogság állapotát a szabadság - tényleges értelemben vett - állapota már felváltotta.
Ennek a bűncselekménynek a kísérleti szakot megvalósító elkövetési magatartásról akkor lehet szó, ha a személyi szabadságban korlátozott előzetes fogvatartott vagy az elítélt az őrizet alatt levő kijelölt tartózkodási helyet önkényesen elhagyni igyekezve eltávozási szándékkal elindul.
Az egységes ítélkezési gyakorlat szerint az ilyen eltávozás előfeltételeit létrehozni igyekvő ténykedés csupán a fogolyszökés büntette előkészületként értékelendő, és - tételes jogi rendelkezés hiányában - nem büntethető.
A irányadó tényállás szerint a két terhelt a zárkaajtókeret részleges megbontásával kialakított egy olyan nyílást, melyen kezükkel kinyúlva a zárkaajtó külső reteszeit el tudták húzni, és ekként a zárkaajtó lezárt állapotát megszüntették. Az őrség tagjai azonban a cselekményüket nyomban észlelték, és a két terhelt ezt a helyzetet felismerve kísérletet sem tett a részükre kijelölt hely elhagyására.
Az iratok tartalmából azonban az is megállapítható, hogy amennyiben a terhelteknek sikerült volna a zárkájuk elhagyása, olyan folyosóra jutottak volna, melynek végében nyitott vasajtó található, és azon át a foglyok biztonságos őrzését szolgáló, ráccsal védett sétálóudvarra jutottak volna. A terheltek a védőrács megbontása útján szándékoztak volna a hatóság őrizetéből ténylegesen megszökni.
Az irányadó történeti események és ügydöntő fontosságú körülmények szerint ekként a két terhelt cselekménye csupán a fogolyszökés büntette előkészületként értékelendő.
Ezért törvénysértést eredményezően tévedett a városi bíróság, amikor az I. r, és a II. r. terheltek bűnösségét társtettesként megvalósított fogolyszökés büntette kísérletében megállapította, és ezért mindkettőjükkel szemben büntetést szabott ki.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a városi bíróság ítélete törvénysértő, ezért az ítéletet hatályon kívül helyezte, és a terhelteket a társtettesként elkövetett - a Btk. 245. §-ában foglalt - fogolyszökés bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdése a) pontjának első fordulata alapján - mert a vád tárgyává tett cselekmény nem valósít meg bűncselekményt - felmentette.
(B. törv. IV. 292/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás